Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-15 / 163. szám

4 N A P L C> 1951 JULIUS 15 ELMÉLETI TANÁCSADÓ » A SzíaliáfiioT-moxgalosin néhány kérdése „Miért győzheti le, miért kell, hogy legyőzze és miért fogja okvetlenül le is győzni a szocializmus a gazda- kapitalista rendszerét? Mert a jiunka magasabbrendű formáit, a Munka magasabb termelékenységét eredményezteti mint a kapitalista gazdasági rendszer. Mert több ter­méket tud adni a társadalomnak és gazdagabbá tudja tenni a társadal­mat, mint a gazdaság kapitalista rendszere" —- mondotta Sztálin elv­társ 1935 november 17-én a sztahá­novisták első összszövetségi tanácsko­zásán. A szocialista gazdaság fölényének egyik alapvető fontosságú tényezője a dolgozó tömegek felszabadult al­kotó ereje. „Az a tudat, — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy a munkás nem a tőkéseknek dolgozik, hanem a , saját államának, saját osztályá­nak, ez a tudat 'óriási mozgató­erő iparunk fejlesztésének és tö­kéletesítésének ügyében.“ A dolgozók felszabadult alkotó erejének legfőbb megnyilvánulási for­mája a termelés frontján: a szocia­lista munkaverseny. A Sztahánov.mozgalom a szoc'a- lista munkaversenyben alakult ki, annak újabb fellendülése, magasabb foka. ,.A Sztahánov-mozgalmat nem sza­bad a munkások és munkásnők kö­zönséges mozgalmának tekinteni. A Sztahánov-mozgalom a munkások, munkásnők olyan mozgalma, amely a szocialista építőmunkánk történe­tének egyik legfényesebb lapja lesz" •— mondotta Sztálin elvtárs. A Sztahánov-mozgafom kialakulm Nézzük meg, hogyan alakult ki a S-’tahánov-mozgalom és hogyan jut kifejezésre nagy jelentősége a szocia­lizmusért' folvó harcban. 1935-ben Alexej Sztahánov a mun­kanormáját hatszorosára teljesítette; a teljesítményt újítással és a szén- termelés szinte évszázadok óta meg szokott módjának merész megváltoz­tatásával, az eddig egyesített mű­veletek — mint fejtés, cölöpözés, ki­szállítás — észszerű felbontásával érte el, ezzel a széntermelés óriási lehetőségeit tárta fel. A Szovjetunióban a Sztahánov. mozgalom rohamosan fejlődött es fejlődik tovább: fokozott ütemben fejleszti az új technikát, szervezi a versenyt ,az anyag- és energia-meg- takaritást. az épületek és gépek jobb kihasználását. Azonban nemcsak a technikát és a gazdasági szervezőmunkát fejleszti, emeli, hanem a dolgozók éle'.- és kulturális színvonalát is. A Sztahánov-mozgalom egyre job­ban emeli a munka szellemi tartal­mát, a termelési folyamatok mecha- nizálásával és az állandó szakmai to vábbképzéssel. Egyre közelebb hozza a fizikai munkát a szellemi munka színvo­nalához. Mindezt figyelembevéve a Sztahánov-mozgalom a szocia­lista építés# rendkívüli jelentősé­gű hajtóerejévé vált. A Sztahánov-mozgalomnak nem kis szerepe volt abban, hogy a szovjet tlép legyőzte a német fasiszta táma­dókat és példátlanul rövid idő alatt a háború szörnyű pusztításait telje­sen helyreállítva, most már hozzá­kezdhetett a kommunizmus hatalmas, természetátalakító építkezéseinek megvaiósitásái:,z. A Szfatiánov-mozqalom kifejlődésének legdönlcbb feltéfefe a Szovjetunió segítsége Nálunk is kialakult a munkáhc^ való új, szocialista viszony dolgozó­ink, de különösen a munkásosztály tömegeiben. Dolgozó népünk a szo­cialista építésünk eredményein és Pártunk nevelő, felvilágosító munká­ján keresztül látta meg és tette ma­gáévá Rákosi elvtárs megállapítását: „Tiéd az ország, magadnak építed." A szociális,ta építés eredménye­képpen — a Szovjetunió állandó se gítsége mellett — kialakult az új technika: nagyszámban épültek és épülnek új üzemek, gyárak, másrészt, a régi üzemek jelentős részét új gé­pekkel láttuk el és tervszerűen át­szerveztük. A szocialista verseny, dp különösen az újító, és Sztahánov-mozgalom ki­alakulása bizonyítja azt, hogy meg­jelentek, kifejlődtek azok az embe­rek is, akik az új technikával bánni tudnak. Hazánkban a Szlahánov-mozgalom kialakulá­sának és fejlődésének alapvető fontosságú tényezője a Szovjet­unió állandó segítsége. A Szov­jetunió a világ legmodernebb technikájával gazdagítja, segíti iparunk fejlődését. A szovjet tu­dósok, mérnökök és más műszaki * emberek tanácsadása, tapaszta­latátadása, továbbá a szovjet sztahánovisták munkamódszerei­nek átadása dolgozóinknak, fel­becsülhetetlen nagy segítséget je­lent. Hazánkban Sztálin elvtárs 70-ik születésnapja alkalmával jelentek meg az első magyar sztahánovisták. Ma már .többezer sztahánovistánk van. Sztahánovistáink kiváló eredmé­nyeket érnek el: például Szada Jenő, a Fémáru- és Szerszámgépgyár szta- hánovistája, az utóbbi három havi átlagteljesítménye 223 százalék, a ko»gresszusi műszakban 426 százalé­kot ért el. Szada Jenő újító — 12 újítása van, ezzel 178.000 forint meg­takarítást étr el. A vállalatnál eddig 11 társának adta át munkamódszerét. Sztahánovsta-brigádot alakított a műhely segítésére. Sztahánovistáink igen fontos íelada'a a munkamcdszerátadás' Nagyszerű, eredményeink vannak, de a feladataink jóval nagyobbak. Egyre szélesebb dolgozó töme­geknek kell biztosítani a sztahá- novista munkamódszerek megis­merése lehetőségét. A termelési tapasztalatok átadása területén különösen nagv feladataik van­nak a termelésben élenjáró dol­gozóknak, a sztahanovistáknak. A munkamódszerátadásban komoly eredményeket értünk el, a sztahá. novistáink nagy része megértette en­nek nagy jelentőségét. így például Horváth József, az Egyesült Izzó sztahánovistája, akinek egynegyed- évi átlaga 203 százalék, selejtmente- sen dolgozik és munkamódszerét ál­landóan 3—4 munkásnak adja át. Vagy Biró László, a Csepel Autó­gyár sztahánovistája, aki ál'andó munkamódszerátadó: ennek eredmé­nye, hogy valamennyi szerszámlaka­tos magasan felemelte teljesitménvét. Továbbá Víncze János, a M4VAG sztahánovistájának brigádja állandóan 200 százalék körül teli’ít; kél leg­jobb brigádtagját Dunaoente'ére küldte el dolgozni és helyükbe két ipari tanulót vett a brigádba, ezek idő előtt felszabadultak és e mellett a brigád teljesítménye is azonos szinten maradt. Sztahanovistáinknak nem szabad elfelejteniük Rákosi elvtárs szavait: — „A jó sztahanovistát nemeik a saját eredménye után ítélik meg, hanem aszerint is, hogy hánv munkásnak adta át tapaszta­latait és milyen eredménnyel." Sztahanovistáink eddig általában csak a nagyobb teljesítmény elérésé­re törekedtek és a legtöbb esetben háttérbe szorult az anyagtakarékos­ság és a minőség kérdése. Harcot a takarékosságért, a jobb minőségért ötéves tervünk egyik központ kérdése az anyagtakarékosság. A munkaversenyt, az eddiginél sokkal hathatósabban a takarékosság szolgá­latába kell állítani. Ennek érdekében fel kell karolni az olyan kezdeményezéseket, mint a Korabelnyikova-mozgalom. Ez a moz­galom komolyan mozgósít a takaré­kosságra, itt a munkások minden hó végén bizonyos időn át — csak a megtakarított anyagból termelnek, ebből készítenek újabb termékeké'. El kell érnünk, hogy sztahanovis­táink kimagasló termelési eredményei párosuljanak a takarékosság terén elért kiváló eredményekkel. Legye­nek a takárékossági mozgalomnak is sztahanovistái. A közelmúltban kaptak elsőízben sztahánovista oklevelet, illetve kl- vénvt .olyan dolgozók, akik mint Piszkai Erzsébet, a Győri Textilmű vek szövőnője — 24 gépen dolgozik és célul tűzte, hogy 32 gépen log dolgozni — a kiváló teljesítmény mellett a hulladékot 0.8 százalékra szorította le. Vagy Vincze JánoSné, a Pápai Textilgyár dolgozója, aki há­rom hónap alatt 10 nappal elÖzíe meg tervelőirányzatát és a hulladé­kot 0.77 százalékra szorította le. Népszerűsíteni kell a Szovjetunó­ban jól bevált minőségi terméket termelő brigádokat: a Csutkih.moz galmat. A Szovjetunióban a Nagy Honvédő Háború után rövid idő alatt nagy­mértékben fokozták az ipari terme­lést. Sokféle termékfajta gyártását vezették be és ezzel egyetemben a jobb minőségért folyó harcot is na­pirendre tűzték. Be kellett vonni egész üzemeket a minőség feljavításáért folyó harcba: olyan helyzetet kellett teremteni, hogy a dolgozó szé gyeljeit banvag és selejtes mun­kát végezni. Így indult meg a verseny a „Kitűnő Minőség Brigádja" címért. Nagy nyil­vánosságot biztosítottak az eredmé nyék ismertetésének, tudatosították a helyes munkamódszereket. A mozgalom azt eredményezte többek között, hogy a gyárakban minden eg} es -selejt,ről, mint valami felháboiító eseményről beszéltek, a nevekel ny ívánosságra hozták és az okokat k:elemezték. A minőségért folyó mozgalomnak nálunk is vannak már szép megnyil­vánulásai — egyéni eredmények for­májában. Például Píoker Ignác, az Egyesült Izzó sztahánovistája, akinek már hál era ^éve nem volt selejtje, a jó munkáját figyelembevéve, az ille­tékes felső szervek hozzájárulásával önmagát ellenőrizi, A minőségi mun­ka mellett az egy negyedévi átlaga 245 százalék, munkamódszerét állan­dóan átadja. Továbbá Horváth Jó­zsef, £7. Egyesült Izzó sztahánovistá­ja és Mednyánszky Anna, a Csepel Autógyár sztahánovistája, akik ál­landóan selejtmentesen termelnek. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy igenis összeegyeztethető a magas teljesítmény a minőségi munká­val, a munkamódszerátadással is, mert a kiváló sztahánovisták ál­landóan segítik dolgozó társai­kat, üzemüket, tapasztalataik át­adásával. Természetesen mindez azt feltételezi, hogy sztahánovistáink és dolgozóink állandóan tovább kell, hogy képez­zék magukat. A Sz!al?ánoMPOzgarom kollektív formái A Sztahánov-mozgalom továbbfej­lesztése napirendre tűzi, hogy előké­szítsük, majd létrehozzuk a Sztahá­nov-mozgalom kollektív formáit: a sztahánovista brigádokat, műhelye­ket. majd üzemeket is. Ehhez szükséges-, hogy a munka­módszerátadást sokkal szélesebb dol­gozói tömegekkel megismertessük és elfogadtassuk. A Sztahánov-mozgalom kollektív formáinak létrehozása csak akkor lehetséges, ha biztosítani tudjuk, hogy ezeknek a kollektíváknak min­den egyes tagja sztahánovista módon tudjon dolgozni, a vezetője pedig sztahánovista módon tudja vezetni és szervezni a munkát. Nekünk is vannak már sztaháno­vista brigádjaink: ilyen például Já- nosik János, a Ganz Hajógyár Kos- suthdíjas sztahánovistájának brigád­ja. A brigád sztahánovista oklevelet kapott. Termelési átlaga 140—160 százalék, A műszaki vezetők a Szlalwov- mczgaícmtan A .Sztahánov-mozgalom további fejlődésének egyik előfeltétele a mi- szaki értelmiség bekapcsolása és en­nek révén a munkaversenymozgalom előfeltételeinek megteremtése. Komoly segítséget adnak műszaki értelmiségi dolgozóink olyan formá­ban, hogy a gyártásvezető a műszak befejezésével átbeszéli a sziaháno- vislákkal a műszakban előfordult ér­dekesebb technológiai eseményeket: továbbá esetleg a másnapra előirány­zott munka nehezebb technológiai kérdéseit tárgyalják meg. A feladatok megoldása feltételezi a nagyobb szaktudást az élenjáró mun­kamódszerek ismeretét: ezért tehát minden dolgozónak állandóan képez­nie kell magát. Ebben nagy segítsé­get kell, hogy nyújtsanak az üzemi pártszervezetek és a szakszerveze­tek dolgozóinknak. Hazánkban a szocialista épiiés eredményei nagyok. A magyar dol­gozó népnek még soha nem állt mód­jában olyan nagyszerűt alkotni, mint amilyent a felszabadulás óta alkotott. Az éleződő nemzetközi helvzet, az imperialisták háborús készü­lődései arra iígvelmeztetnek, hogy még fokozottabb ütemben kell erősödnünk, ha meg “kariuk védeni eredményeinket, békén- két. T'ven körülmények közölt a szo­cialista munkaversenvnek a jelentő­sége még nagyobb: Kszen ötéves ter­vünk megvalósítását csak a dolgozók alkotóerejének és áldozatkészségé­nek még fokozottabb mozgósításával tudjuk elérni. Pártszervezeteinknek tudatosíta­nak kell — az eddiginél még szé­lesebb tömegek között — a felada­tok fontosságát és nagyszerűségét. Politikai felvilágosító munkával kell megértetni a dolgozókkal, hogy j harc a termelés frontján harcot jelent a béke védelmében. „Felmerül .bizonyos kétség, vájjon az amerikai fárgyalótelek őszintén kí­vánják-e a békét.“ Ez a mondat jellemzi talán legjob­ban a pillanatnyi nemzetközi helyze­tet. Világszerte óriási érdeklődéssel figyelik a koreai eseményeket. A dol­gozók mindenütt, Európában és Ázsiában, Afrikában és Amerikában lelkes örömmel üdvözölték a koreai háború békés megoWásával kapcso­latos szovjet javaslatot. A szovjet javaslat a'apján megkezdődtek a tár­gyalások a harcoló felek között a tüzelés beszüntetéséről, de alig kez­dődtek meg, átmenetileg máris meg­szakadtak az amerikaiak hibájából. Az U.j-Kína hírügynökség részletes be­számolót közöl. miként törekedtek az amerikaiak arra, hogy összekeverjék a küldöttség tagjait és személyzetét az újságírókkal, megkísérelve ezzel azt, hogy félrevezessék a világ közvéle­ményét és kitérjenek a felelősség, ától a kölcsönös megegyezés elvének megsértése miátt és így á’cázzák a tárgyalások hátráltatására irányuló szándékukat. Valóban igaza van az Uj-Kína tudósítójának: „Felmerül bi­zonyos kétség, vájjon az amerikai tárgyalófelek őszintén kívánják-e a békét?“ Anélkül, hogy elébevágnánk a tárgyalások alakulásának és az el­múlt hé,* eseményeiből végső követ­keztetéseket vonnánk le, megállapít­hatjuk: jog»os a kétség, sőt több, mbit jogos, mert ,a világ minden részéből érkező hírek - egyre inkább bizonyít­ják, hogy os amerikai imperialisták nem békéit, hanem■ háborút trkarnak. lizmus Dozicióinak- gyöngülését Kö­zel-Keleten, másrészt egy széles egy- ' ségfront kialakítására mutat rá, amely magábafoglalja az iráni mun­kásosztályt, a dolgozó parasztságot és a nemzeti burzsoázia egyes elemeit is. Ennek az egységfrontnak a kiala- kulása a Tudeh Párt (Iráni Néppárt) felvilágosító munkájának az eredmé­nye. A Tudeh Párt az utolsó két év folyamán lényegesen megerősítette ál­lásait és egységes, antiimperialista frontba tömörítette a dolgozó nép széles tömegeit. A nemzetközi helyzet alakulása azt bizonyítja, hogy vereséget szenvednek az imperialisták akkor, amikor fegyverrel kezükben törnek más népekre, vereséget szen­vednek, amikor szembehelyezkedve a népek függetlenségi akaratával, pró- hálják megállítani a történelem ke­rekét. De ugyanígy vereséget szen­vednek az imperialisták akkor i#, amikor a marshaliizált országok báb­kormányait saját népeik elleni erő­szakos politikára kényszerítik. A tő­kés országokban is erősödik a béke­mozgalom. Olaszországban néhány hét a}att csaknem hétmillióan írták alá a békelelhívást. Londonban va­lóságos röpcédulaeső fogadta az ame­rikai csapatok díszszemléjét és. a röpcédulákon ez állt: „Amerikaiak, kotródjatok haza.“ A francia nép sokmillió békeharcosának július lő­re tervezett hatalmas arányú béketa- lá'kozóját betiltotta a dollárzsoldos párisi kormány. Féltj hogy a Párist elözönlőit jenki megszállók a fran­cia nép békeharcos millióinak láttán az eddiginél is világosabban veszik észre, hogy velük van néhány mi­niszter, de ellenük van az egész nép. Koreában fegyverszünetről tárgyal­nak, mert a békét aber ereje kény sze­ritelte őket erre, de 'Wilson, az Ame­rikai Egyesült Államok gazdasági diktátora, a ihadimilliomosok meg­nyugtatására máris bejelentette, hogv bármi .legyen a korea i tárgyalások eredménye, a fegyve-rUezést tovább folytatják és fokozzák., A tárgyalások ellenébe tovább foly­tatják terrortámadásaika t az ameri­kai repülőgépek a koreai városok é= a mezőn dolgozó parasztik ellen, hi­szen Ridgway tábornok külön paran­csot adott ki az intervenciós csapa­toknak: „Folytassák hadműveleteiket Koreában mindaddig, amígi a keszoni tárgyalások nem vezetnek *,a hadmű­veletek beszüntetéséről szökő egyez­mény megkötéséhez.“ Az imperialisták szokásod zsaroló politikája .nyilvánult meg ebb en a fel­hívásban. Világos, hogy mi a »célja az amerikai hadvezetőségnek: Elhúzni a tárgyalásokat ameddig csak üshetsé- ges és közben féktelen terrortáma­dásokkal megfélemlíteni a konstti har­cosokat. Az elműt év tapasz,állatai azonban megtaníthatták volna , már az amerikaiakat, arra, hogy a heh: ko­reai népet nem lehet megfélemlíteni. A Koreai Népi Demokratikus l'öz-’ társaság békét akar, de ha rákény­szerítik a háborút, meg tudja védeni földjét az imperialista rablók hócbiá- saitól. •, A koreai események mellett válto­zatlanul az iráni helyzet \ áll a világpolitikai érdeklődés hom-\ lokterében. Az imperialisták itt is' egyre nyíltabban a zsarolás politiká­jához folyamodnak, mindent elkövet­nek, hogy az o'ajállamosilás kérdé­sében hozott törvény végrehajtását akadályozzák, felfüggesszék, vagy legalább elodázzák. Az angol kor­mány most a hágai bíróság útján kí­sérli meg, hogv megsemmisítse az iráni nép eltökélt, akaratát kifejező államosítási törvényt. Az iráni nép azonban n?m farija magára nézve kötelezőnek a hágai nemzetközi bí­róság döntését, mert tudja, hogy ez a bíróság a mai összetételében eoy o'yan nemzetközi szervezet, amely segítséget nyújt az imperialista nagy­hatalmaknak. hogv akaratukat ráerő­szakolják a kisebb nemzetekre. Az angolszászok természetesennem elégszenek meg jogi VitaKkal, hanem a gazdasági lerroreszközök és a ka­tonai fenyegetések eaész sorát alkal­mazzák az iráni nép ellen. Irán hatá­rára eqvre több angol csapat érkezik, az iráni vizeken angol hadihajók gyülekeznek és most beavatkozott az olajügybe Amerika is. Az USA egye­lőre a „közvetítő“ szereoét akarja játszani, de természetes, hogy ez a ,közvetítés“ semmiesetre sem az irá­ni nép érdekeit tartja szem előtt. Az iráni nép époen úgy visszauta­sítja az amerikai hívatlan prókátoro­kat. mint amilyen kereken vissza­utasította a nemzetközi bíróság Irán nemzeti füqgellrnséqét lábbal tlnró intézkedései!. Az iráni helyzet ala­kulása két dolgot mutal meg. Egy­részt világosan feltárja az imperia­És a nép mindenütt ellenük van, ellenük van az Egyesült Államokban is, hiába intéznek a fasizálódó ame­rikai államgépezet tagjai egyre nyíl­tabb és- aljasabb támadásokat a béke és szabadság amerikai erői ellen. Az elmúlt hetekben az amerikai reakció újabb nagy terrorhadj aratót kezdett az Amerikai Kommunista Párt ellen. Az amerikai legfelső bíróság jóvá­hagyta az USA Kommunista Pártja vezetői ellen 1949-ben hozott szé­gyenteljes ítéleteket. Ez az ítélet a Hitler-fasiszták által megrendezett lipcsei per amerikai változatának az „eredménye Ezzel egyidőben újabb kommunista vezetőket helyeztek vád alá Ameri­kában és a kommunista vezetők vé­dőit megfosztják, az -alkotmányban biztosított jogaiktól. Nyilvánvaló, hogy a kommunisták a béke és sza­badság amerikai harcosai élleni újabb terrorhadjárat megmutatja: az ameri­kai háborús gyújtogatok rettegve fél­nek az amerikai nép háborúellenes hangulatának megerősödésétől. Növekednek a béke erői Jugoszláviában is. Jelenleg a Tito-klikk népellenes po­litikájával szemben kifejtett ellenál­lás legelterjedtebb formái: a mun­kások nem jelennek meg a munka­helyeken, akiket pedig kényszerrel mozgósítottak, azok megszöknek. A parasztok n.em teljesítik a mezőgaz­dasági munkák terveit, a dolgozók tír utasítják a titoista „társadalmi“ szer­vezeteket- Ez év közepéig például a ^különböző munkákra mozgósítóit 630 ■ezer paraszt közül 400 ezer megszö­kött. Az utóbbi hónapokban tö.-b faárban összetűzések és munkabe- s ^ ültetések voltak. Jugoszlávia adriai k:l& ötőiben az elmúlt hónapok alatt 20 .ezer munkás vett részt sztrájkok- ban és szabotázsakciókban. Sztrájkok volVi'k Isztriában, Szerpín bátyák bana varesi és nisi acélművekbe* is. ‘ < • A (Vsiszta. Tito-klikk véres termrrj! próbáfia letörni a nép ellenállását, ~y véglecf, leleplezi ezt a klikket fl» sz> les nép tömegek előtt, erősíti a töme­gek hlyei szellemét, megmulat ja ne­kik, hog;y még keményebb harcra van szükség . Tito—Rankovics fasind» rendszeré ellen. A béltsharc napról-napra erősödi* és szélesedik. A békeharc erősödébe jegyében yinnepelte a Szovjetunió és a népi deii tokratikus országok nagy családja a" Mongol Népi Forradalom 30. évfordiftójál. Az ünnepségek ke­retében leplezték le Ulan Balorban, a béketábor Uijfőbb irányítójának, ve­zetőjének, :i snagy Sztálinnak szobrát. A dolgozó rv.lliólr szívükben forró szeretettel ki1»'/öntötték ezekben a napokban Sztálin e’-vtársa* és meg­fogadták, hogy híven a nagy Sztálin útmutatásához, „kezükbe veszik a béke ügyét és wiígúj kitartanak mel­lette.“ M Hét nap -a külpolitikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom