Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-31 / 176. szám

1951 JULIUS 31 K A P L Ó 4 Győzelmesen harcolnak az alkotmány és a bányásznap tiszteletére indított versenyben a Ferene-aknai bányászok A Török-fejiés a ciklusos módszer segítségével az élre tört Böröcz István (5) elvtára Ferenc-ak- na ÜB-titkára örömmel újságolja az alkotmány tiszteletére indított munka­verseny állását. „Nemcsak a MESZ- HART-kerületi vörös vándor'zászló, ha­nem még a minisztertanács zászlójának a „csücske is a kezünkben van már" — mondja, miközben mutált, az aknák közti verseny kiértékelési táblájára, amelyen ez áll: Ferenc-akna jc havi tel­jesítménye 104.2 százalék.“ De nyom­ban hozzáfűzi még azt is: „Ebben a hónapban nem állunk meg 105 száza­lékon alul Ez a szép eredmény a Fcirenc-aknaí bányászok kiváló versenyszelleméről beszél. Ezt támasztja alií| az alábbi eset is, ami tegnap délután történt, a leszállás előtt. Még írét óráit sem jel­zett az óra mutatója, amik«r innen is, onnan is lelkes kiáltásokat; lehet hal­lani: — „Itt vagyunk mindnyájan. írassa be a műszakot, mi elmegyünk, hogy időben tudjunk kezdeni.“ — Jól van fiúk, csak készítsetek' elő mindent, mire odaérek, hangzik a vá­lasz a csapatvezető vájárai Hói. Mire két órát fújnak, már csali a csapat- vezetőket lehet látni az akna körül, a csapat tagjai, vagy az akna előtt sora­koznak leszállásra, vagy aíkik az er­dőben szállnak le, azok már közeled­nek a fejtés lejáratához. Iliire a csa­patvezetők beíratják a műszakokat és odaérnek a fejtéshez, már javában fo­lyik a munka, fát adnak, biztosítanak, a ciklusos fejtéseknél pedi^ji mér folyik a szén a csúzdákban. A verseny szellemet meg lehetett találni a hónap első felé­ben is. Az akna teljesítmémye azonban mégis csak 100 százalékon alul moz­gott. így ment ez egészen il5-ig. Tizen­ötödikétől kezdve szinte :ugrásszerűen emelkedett az akna teljesítménye. A többi kerületek bányászai nem tudják elképzelni hogy mi történt a Ferenc- aknai bányászokkal, hogy a hullám­völgyből egyszerre ilyen magasra emel­kedtek. Nézzük mi a versenyszellem ki- fejlődése mellett az a másik tényező, ami így felemelte az akna teljesítmé­nyét? Nincs itt semmi különösebb titok, mint az, hogy Török István éhnunkás csapatvezető fejtésében is győzelemre jutott a nagy teljesítménnyel járó szovjet bányászok kiváló módszere: A ciklusos fejtési munkamódszer. Hogy is történt? Július 14-én még lógó fejjel mentek el Török elvtárs csapatának tagjai a csapatok közötti versenyállást mutató versenytábla előtt. A csapat teljesít­ménye mindig az utolsók között 80—90 százaléknál állt. Szégyelték magukat, hogy még csak a tervet sem tudják tel­jesíteni, pedig felajánlást is tettek az alkotmány és a bányásznap tiszteleté­re. Hiába „nyomták", a csapat teljesít­ménye sehogysem ment a 90 százalék fölé. A pártszervezet, a szakszervezet és a műszaki vezetők is észrevették, hogy a Török csaoatnál valamit tenni kell. De így érezték a csapat tagjai is. Megszületett a közös elhatározás: 15- én reggel hat órakor indul Ferenc-ak- nán a második ciklusos fejtés. A fejtés dolgozói nagyon megörültek, mert állandóan figyelték Liska Ferenc fejtésének eredményét, amely szintén ciklusos módszerrel dolgozik és a Lis- ka-fejtés állandóan az élen volt. Már azt mondták róluk: Ez a csapat ver­hetetlen. olyan csapat nem született még, amelyik lehúzná a LiskaJejtést. Tizenötödikén reggel készenlétben állt a fejtés A műszaki vezetők azon­nal gondoskodtak éjjeles fabeszáffitó és biztosító csapatról, amely úgy elvé­gezte a munkát, hogy a termelőknek reggel csak meg kellett olajozni a rése- lőrudjukat és kezdhették a termelést. Már az első napon túlteljesítették az előirányzatot. Napról-napra emelkedett a százalék. 20-án már merészen figyel­meztették a Liska-fejtés dolgozóit, hogy vigyázzanak, mert még ebben a hónapban lehagyják őket a versenyben. „Olyan aztán nincs!“ — válaszolták a Liska-fejtés dolgozói. De a Török-fej- tcs dolgozói mindig jobban belejöttek az új munkamódszerrel való munkába. A csapat átlaga 2—3 százalékokkal ugrott egyszerre. Ez még jobban ser­kentette őket a nagyobb teljesítmények elérése felé. Benceg Ferenc, Meződi György, Dvorák Ferenc,. Gyura Miklós vájárok egymással is versenyre léptek, hogy minden erőt bele tudjanak adni a termelés fokozásába. Az eredmény nem maradt el. A fejtés 163 méter hosszú, így min­den 48 órában elvégzik az egy paszta lefejtését, vagyis a ciklust szabályosan telj esftik. Most már nem kell szégyen­keznie a Török-fejtésnek, mert még a Liska-fejtést is messze háta mögött hagyva, 127 ssúsalékos a havi átlagteljesítménye. A Liska-fejtésé pedig 121 százalék. Így lett a szovjet ciklusos módszer se­gítségével Török elvtárs csapata az utolsóból első. Ezért mondja qlyan ma­gabiztos hangon Böröcz elvtárs. az ÜB titkára: „Nemcsak a MESZI!ART-kerü­leti vörös zászló, hanem még a minisz­tertanács zászlójának a „csücske" is a. kezünkben van.“ Meg azt: „Ebben a hónapban nem állunk meg 105 száza­lékon alul." így harcolnak a Fcrenc-ak- nai bányászok az alkotmány és a bá­nyásznap tiszteletére tett felajánlásuk túlteljesítéséért, a minisztertanács zász­lójáért. Ragoncsa János 'tfkMfáfvr úé&tA&fZOSoéí üdvözlet a békebegyiiitésben élenjáró dolgozó parasztoknak! VINCE LAJOS kétholdas (Abaligel) 679 százalék SZABADOS LÁSZLÓ kétholdas (Bar anyajenő) 720 ElGHERT ÁDÁM kilencholdas (Baranvaszentgyörgy) 150 ItABB LAJOS nyolchoidas (Varga) 137 KOVÁCS FERENC négvholdas (Gerényes) 150 ID. ASZTALOS JÁNOS ölholdas (Gödreszenimárton) 622 ÖZV. TARR VENDELNß hárcrnholdas (Magyarhériélend) 326 HALMOS JÓZSEF ötholdas (Meződ) 121 VÖRÖS LAJOS ölholdas (Oroszló) 780 BOIIÁR GYULA kilencholdas (Mekényes) 140 GULYÁS JÁNOS kétholdas ÍMekénves) 322 ÁPPEL KERESZTÉLY tizennégyből das ÍMecsekpölöske). 15« ÖZV. GOLUBÁR SÁNDORNÉ ö holdas (Bika!) 234 IFJ. KOSZTOLÁNYI SÁNDOR tízholdas (Szalatnak) 130 FÜLÖP PÉTER halholdas (Szászvár) 373 HORVÁTH SÁNDOR tizenötholdas (Kékes) 175 KOVÁCS ISTVÁN hétholdas (Kisvaszar) 150 özv. DÁVID FRIGY’ESNÉ egyholdas (Ivándárda) 750 MÉSZÁROS JÁNOS ha' holdas (Lapáncsa) 309 Ifj. OBERT GYÖRGY öiholdas (Marok) 550 BAJUSZ JÓZSEF négyholdas (Pécsdevecser) 279 KANTÁR JÓZSEF háromholdas (Bczedek) 264 BERECZ MIKLÓS háromholdás (Kis jak abfalva) 384 „ Ne Md el a mákgubót, fontos gyógyszer készül belőle! Sokan nem is tudják, hogy a mák­nak nemcsak a magja, hanem a gu- bója is nagy érték, fontos gyógyszer készül belőle. Ezért szükséges, hogy a mákgubót az utolsó, darabig bead­juk. Eddig többnyire a szemétbe ke­rült ez az értékes nyersanyag, mivel dolgozó parasztságunk nem ismerte az értékét. A mákgubóból gyógyszereket készt, tenek. Ezzel egyrészt dolgozó népünk egészségét védjük, másrészt export­cikként használjuk fel, valutát kapunk érte külföldről, amivel ötéves tervünk felemelt követelményeinek végrehaj­tását segítjük. Minden gyűjtő szövetkezetben a terményfelvásárlók veszik át a mák­gubót, mázsánként 60 forintért. Az út­törők és a DISZ fiataljai, még külön jutalmat is kapnak az általuk össze­gyűjtött mákgubóért. Érdemes tehát beadni, mert amellett, hogy ötéves tervünk végrehajtását és népünk egészségvédelmét mozdítja elő, szép hasznot is jelent dolgozó parasztsá. gunknak. ÉJJELI GYAKORLAT A felhők közül ki-kihmkkanó hold kerek képe kíváncsian vij egálja azt a kis csoportot, amely az i országút szé­lén a fák árnyékában haitid. Honvédeink egyik egy cége éjszakai gyakorlatot tart. A bajtiirsafc arcának vidám fénye, a szemek et il lógása a sö­tétségben, az éj homály ’.libán is kive­hető. /. A hosszan elnyúlt mi ínét egyik ré­szében két bajtárs beszi liget suttogva. Patlai tizedest kérdezi scomszédja, Ju- jhász baj társ: 1 — Mondja csak tizedre bajtárs, mi­kor kezdődik már a gyakorlat, hiszen legalább öt kilométert megtettünk és még semmi sem történtél! A megszólított mosolyogva válaszol: — Csak egy kis türelem Juhász baj­társ, mire az álom elröppen a szemei­ből...— alig ejtette fii ezeket a sza­vakat Pallai tizedes, a menet elejéről jelzés érkezett: „Jobbrtd ellenség!“ Mintha villám csapóit volna a baj­társak közé, úgy ugrottak széjjel és a pattogó vezényszavaku l a legnagyobb gyorsasággal foglalták - el kijelölt he­lyüket. A Izét bcszéIgctS egy csoportba került. Feladatuk úgy- szól, hogy az „ellenség" által megszállott tanyacso­port irányában kell ellőrchatolniok és az ellenség tűzfegyvereit ki kell emelniük. Pallai bajtárs minit; parancsnok, ki­jelöli kis egységének a feladatokat és a bokrok, fák, a magas fű védelme alatt megkezdik az egyik legnehezebb és legszebb feladat teljesítését: az „ellen­ség" megközelítését a sötétség leple alatt, tűzfegyvereinek felkutatását és kiemelését,, iqglyok ejtését. Juhász baitárs szeme tágra nyitva. Minden érzékszerve éberen dolgozik, hiszen a legkisebb jelzés, áruló zörej nemcsak magát, hanem bajtársait is yq- szélyezteti. Lassú, óvatos kúszással elérik az első tanyát övező facsoportot, amikor meg­ered az eső. Örömmel rángatja meg mellette kúszó bajtársa nadrágját Pal­lai tizedes és a fülébe súgja: — Mintha csak megrendeltük volna ezt az időt, hiszen az „ellenség“ saját kinyújtott karját sem.Iát ja ebben a pokoli sötétségben, A parancs értelmében lehetőleg fog­lyot keil ejteni, tehát a bajtársak sze­mei apró reflektorként fúródnak a sö­tétségbe. . .. Mintha valami megmozdult volna előttük! ... az „ellenség” egyik figye­lője elárulta rejtekhelyét, amint meg­roppant a lábai alatt egy száraz ga- lyacska. A felderítők közül ketten már köze­lítik is; jobbról és balró kúsznak felé­je és hirtelen rohanják meg a vigyá­zatlan „ellenséget." De nincs megállás! Hátra van még a legfontosabb: a tűz­fegyver kiemelése. Válogassuk ki már most a vetőmagnak alkalmas burgonyát Állami gazdasága.:lnk és tszcs ink a Szovjetunió tapasztalatát követve vég­zik a burgonya szélekciózását. A kom­lói járásban Ág községben a „Vörös Csillag" termelőszövetkezeti csoport tagjai a Szovjetuniói kapott burgonya vetőmagból tcrmeVnck. A burgonya ter­melésében követibí a Szovjetunió hasz­nos tapasztalatait. Mikor a burgonya első hajtásai kintinek, már meg lehet kezdeni a megfigyelést és kiszedni a beteg, fejletlen töveket. Fejlődés köz­ben, mikor végigjiVírjuk a burgonyaföl­det, jelöljük m/)g a szép burgonya­bokrokat, amelyeket, vetőmagnak szá­nunk, egy kisebbfajta karóval. Ezt te­szik a nagvárpáiii Uj Alkotmány tszcs tagjai is. Megfogadták Rákosi elvtárs tanácsát és 32 hold kukoricaföldjükön végezték el a kukorica pótbeporzását, és végzik a burgonya szel ekei ózását is. így beszél SziM Györgyné, a tszcs el­nöke: — Hogy biidositant tudjuk a burgo­nyánál is a tlöbbtermést. és a minőségi vetőmagot, háromhold burgonya-föl­dön végezzük a szelektálást. A szelek­tálás nagyon egyszerű, könnyű és elő­nyös, mert azzal, hogy megjelöljük a legszebb búrgony"bokrokat és kiszed­jük a beteg, fejletlen töveket, biztosít­juk a minőségileg jó és mennyiségileg sok termést. A burgonya betakarításakor először a megjelölt, szelekcióra alkalmas bur­gonya-bokrot kell kiszedni, úgy. hogy minden bekről egy kapavágásra fordít­sunk ki a földből. Ha fejlődés közben betegség állt be, a szelekcióra jelölt burgonyánál, miután kifordítottuk a földből. takarjuk le földdel és akik szedik fel a zsákba, otthagyják és a szelekcióra jelöltek felszedése után szedik fel. Abban az esetben, amikor a vetésterüJet nagyobbrésze alkalmas elsőosztályú vetőmagnak, mikor a ki­szedésre kerül a sor, a beteg gumókat külön dobáljuk a vetésre alkalmas gu­móktól. A Szovjetunióban, a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságában már régóta így végzik a burgonya vetőmag termelését, ami megjavította a minőséget. Kövessék a többi dolgozók is a Szov­jetunió példáját és a nálunk is jól bevált módszert, amely a termelő szá­mára hasznot jelent, és növénytermesz­tésünk minőségi és mennyiségi megja­vítását segíti elő. A kis csoport a megbeszélés szerinti helyen pontosan összetalálkozik, már egészen közel a célhoz. A parancsnok vezényszavára megro­hamozzák az állást és rövid ellenállás után siker koronázza vállalkozásukat; hirtekukba kprült a veszedelmes tűz­fegyver és foglyokat is ejtettek! Díadal’al kisérik egységükhöz a „zsákmányt", a parancsnok bajtárs megdicséri az egységet a sikeres vállal­kozásért, lelemenyossegéért, öntevékeny­ségéért. Az újabb parancs elhangzik: „Irány az út" — és a menet tovább indul, egy tapasztalattal gazdagabban, fellobogó harci kedvvel, jókedvűen, a jólvégzett munka boldog tudatával, új sikerek, új győzelmek felé ... Tamási Pál őrvezelő. Egerágon „jól halad'6 a begyűjtés.. Bálái István egerági tanácselnök elmondotta, hogy náluk „jól halad a begyűjtés, mindenki a cséplőgép­től viszi a gabonát a begyüjtöhcly re, csak az a baj hogy alacsony a termésátlag.” Ezt mondotta a tanácselnök, — de a valóságban nem egészen így állnak a dolgok. A begyűjtés nem „halad jól," 1194 mázsa búzából 292 mázsát, 652 mázsa árpából 130- at Vittek eddig mindössze a be- gyüjlőhelyre. Erre pedig nem lehet azt mondani, hogy „jó." Hátai ta­nácselnök szerint az a baj, hogy ,alaesony a termésátlag". Ezt a ka- Iákok szeretnék elhitetni, s a ta­nácselnök el is hitte nekik. Arról van szó, hogy Egerágon jónéhányan csépeltek feketén. Voltak, akik en. gedilyt kaptak ugyan, néhány kéve kézi csépiéire, — de hogy a való­ságban mennyit csépeltek, azt már nem ellenőrizte a tanács, özv. Dani Józsefné például 80 kévét csépelt el így. A pártszervezet sem ellenőrzi, se­gíti megfelelően a munkát, özv. Jakdbfi Ferencné párttitkár elvtárs­nő is azt mondja: „Nálunk elég jól megy a begyűjtés, megy a népneve­lőmunka, lehet, hogy egy kicsit gyengén, de azért nincs semmi hú ba“ Honnan tudja Jakabfi ehtársriő. hogy „jól megy“ a begyűjtés? A tanácstól. Megkérdezte, s azt a vá­laszt kapta, hogy minden rendben van, ebben meg is nyugodott, s j- vább már nem ellenőrizte a munkát. A népnevelőmunka valóban megy, de nem jól. A népnevelő elvtársak elmennek a dolgozó parasztokhoz s azt mondják: „Adja be a gabonát a cséplőgéptől, mert ez törvény, kö­telesség." De a rendeletét mát nem ismertetik, nem beszélnek a sok­féle jutalomról, kedvezményről, megbecsülésről, amit az élenjárók, a beadási kötelezettségüket túltcljc. sitök kapnak. Ne nyugodjanak meg az egerágt elvtársak, hogy „náluk minden jól megy." mert csak magukat ámíta­nák. Harcoljanak a begyűjtés győ­zelméért, keményen, tervszerűen, a pártszervezet ellenőrizze a tancet munkáját. űzzék messzire maguktól a megnyugvás hamis elméletét, s akkor valóban eredményes lesz a munka Egerágon is. Bélcevasárnop Beremenden a VIT-ért j\!~agy szó most DISZ-ti afalnak ^ ' lenni. Ez járt Beremend DlSZ-litkárdnak Kondor Ferenc elvtársnak a lejében, ő íK azon gondolkodott, hogyan tud­nának ők hatvannégyen méltóképpen telkészülni a VIT-re. Maga előtt látta a sok tiatal arcot: Kis Esztert, Pec Rozáliát, Leith Ká­rolyt, Vasics Istvánt, a legjobbakat, meg a többieket, akik lelkesen dol­gozlak, végezték a békearatási mun­kát. Ott látta az idősebbeket is. akik biztatták a fiatalokat. Tizenöt hold földön szállt az ének, saját földjükön aratták gabonájukat a Hálálok. Szép volt mindez, azonban most, mintha megakadt volna a len­dület. T/'alamit tenni kell — járt ~ ' Kondor Ferenc agyában a gondolat. — Segítem a begyűjtést, se­gíteni azt a nagy csatát, amiért most folyik a harc az országban. • Kilépett az udvarra, belemerült a gondolataiba annyira, hogy csak Gil­bert Bálint jólismert szavára vetette lel a lejét. — Na, mi újság Féri. mi az, amin töröd a lejedet — szólt át a szomszéd­ból Gilbert Bálint tízholdas közép­paraszt. — Hogy mi újság? ... Az újság az, hogy nem tudok dűlőre jutni. mivel köszöntsük a VIT-et, pedig nekünk beremendi fiataloknak kellene már valamit tennünk, de azt nem tudom, hogy mit. ' — Hát bizony, nem a legjobban ál­lunk, annyi bizonyos. Nem megy ef a cséplés, úgy ahegy kellene. A be- hordással lemaradtunk. Ez mindannyJ- unk baja .. . Te. ki kellene valami< találni. Azt beszélik, hogy nem keli behordani, osztagokba, mert „hátha tűz támad, aztán leég." Kicsit vonta­tott a cséplés is így aztán senki nem töri a tejét a behordáson, hogy az jól menjen... — Én tudom, honnét fúj a szél: a kulákok felöl! Azt hallottam, hogy Bájcsi kulák. — aki a tarlót nem ge­reblyézte fel, hanem alászántotta —, meg a volt bíró, 'Horváth István ku­lák terjesztenek ilyen rémhíreket. De mi már megtanultuk, hogy amire azt mondja a kulák: ,,nem jó", azt meg kell csinálni, mert akkor az nekünk jó lesz! így folyt a beszélgetés a 44 éven ’ felüli Gilbert és a huszadik évéi laposó DISZ-litkár között. Aztán át­terelődött a beszélgetés a cséplőgé­pekre, megállapították, hogy több kel­lene belőle, de ennél a kérdésnél va­lami szeget ütött Kondor elvtárs fe­jébe. Hallott már Nyilcoláj Eredjük, a szovjet traktorista módszeréről. Ezen egy pillanatra el is gondolkozott, az­tán a szovjet emberek jutottak az eszébe. A Bolsevik Párt történetének ngy ki„ fejezetére gondolt, még pedig arra, hogy a szovjet vasutasok kom­munista szombatot kezdeményeztek... — Te..., Gilbert elvtárs, mondd, mi lenne akkor, ha mi a DtSZ-íiata- lokkai együtt megszerveznénk a bé­kevasárnapokat, a behordás vasárnap­jait, de úgy, hogy az egész falu dol­gozói belekapcsolódjanak. — De jó lenne, én sem gondoltam volna ki jobban! — felelt Gilbert elv­társ. — Csoda, hogy eddig nem jöt­tünk rá erre. Ha minden községben megcsinálnánk ezt, akkor a siklósiak is előrébb lennének. Na gyere gyor­san, megkérdezzük a párüitkár elv­társat. T7~ ét boldog ember szedte a lábát szaporán a tanács felé. A kez­deményezést örömmel vette Bese Fe­renc párttitkár elvtárs, a tanácselnök. Nacsa János elvtárs is együtt örült n kezdeményezőkkel. Még aznap, péntek este, erről tárgyaltak a tár­sadalmi bizottsági ülésen. De erről beszéltek a népnevelők is, akiknek szintén gyűlésük volt. Szombaton este már folyt az agitá- ciós munka a községben. A népne­velőket szeretettel fogadták, a Jogo­tokkal rendelkezők ígéretét teltek, hogy díjtalanul behordják a gabonát azoknak a gazdáknak is, akiknek nincs fogatjuk. Vasárnap reggel megmozdult a la- lu. Gilbert Bálint középparaszt, a DISZ- titkár az édesapjával. Gerner István DISZ-tialal, az elsők között voltak, akiknek a kocsijai kikanyarodott, Senkisem vári a másikra. Elindulták a szekérsorok ki a mezőre, hogy Kon­dor Ferenc és Gilbert Bálint kezde­ményezését végrehajtsák. Jgy születet/ meg Beremenden at ■*- első békevasárnap és lefy lesz augusztus 25-ig minden héten. Bérc■* mend község dolgozó parasztjai vál­lalták a betakarítást és a beadási kö­telezettség túlteljesítését. Vállalta a község dolgozó parasztsága, hogy a községre eső beadási kötelezettségnek 150 százalékban eleget tesz az Októ­beri Szocialista Forradalom évfordu­lójára. Megszületett a versenykihívást a beremendiek cséplési és begyűjté­si versenyre hívták ki a siklósi já­rás összes községét. így készülnek tel a beremendi DISZ-liatalok arra. hogy méltóképpen köszönt sók a berlini Világit júsúgi Ta­lálkozót. FARKAS ELEMÉR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom