Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-29 / 175. szám

1951 JÚLIUS 29 MIPLO 5 HOGYAN VISZIK GYŐZELEMRE BOGÁDON A BÉKEBEGYÜJTÉS ÜGYÉT gyen, ahhoz az kell, hogy minél előbb beadja a gabonát." Takács bácsi erre már visszafelel: „Beadom én Vince, csak végezzünk a csépléssel. Nem fo­gok én egy zsákot sem felcipelni a padlásra ilyen öreg fejjel. Tudod, én úgy számítottam már azelőtt is, hogy a cséplés után a kocsira rakom és mindjárt elviszem leadni" libben meg is egyezte?* és mielőtt Ti.kacs bácsi elment volna a munkája után, Györegy elvtárs még utánaszólt: „Jó lenne, ha 'a tanácsnál kiszámíttatná még ma a beadási köte­lezettségit.'' A cséplés csak késő este fejeződött be és Takács bácsi csak ma délután — amikor már Borbáscknál is befejezték a cséplést —, indult el a tanácsház felé, majd nemsokára utána telt zsákohfcal megrakott kocsijával a begyűitőhelyre. A Borbás szomszéddal még a dél­előtt megbeszélték, hogv az ő gaboná­ját is Takács bácsi szállítja majd be. A tervbe azonban egy k:s h:hrt csúszott be. mert az utánuk cséplő Gőrcsög Fe­renc is csatlakozott hozzájuk, hogy az ö gabonáját is le kellene szállítani. Ezen azonban nem sokáig rágódtak, mert Takács bácsi egy kocsival bevitt ma és úgy határozott, hogv vasárnap délelőtt beviszi a másikkal. Azon rajta lesz már az a hat és fél mázsa búza is, amit C-jegyre ad le —, utána pedig elviszi a két szomszédét, hogy azok is időben teljesítsék a kötelességüket, ne- hogy lemaradjon a község a Romonyá- val folytatott versenyben. A versenyben még ők vezetnek, de már megindult Romonyán is a cséplés, és ezzel együtt a leadás is. Ha nem erősítenek a bogádiak. akkor nagyon hamar behozzák eket. Már huszonnégy dolgozónak csépelték el a gabonáját, de a beadás teljesítéséért folytatott harc még mindig nem a kellő lendület­tel folyik. Igaz, hogy a bírálat után, amit a pártsajtón keresztül kaptak, cgv kicsit megjavult a munka és húsz dolgozó már eleget tett az állampol­gári kötelességének, de a C-jegyre le adott gabona azt mutatja, hogy haza­fias kötelességüket csak kevesen telje­sítették. Kövessék a jó hazafiak példá­ját és járjanak úgy élen a begyűjtés­ben a többi dolgozók is, mint Györegy Vince és mások. A tanácsnál is változás történt, ki­kéi ült a versenytábla az épület elé és büszkén hirdeti, hogy megindult már Bogádon is a begyűjtés sikeréért foly­tatott harc, csak ezt most tovább kell foícozni, hogy még eredményesebb le­gyen. A népnevelők begyűjtés sikeréért folytatott munkáját holnap nézzük meg. Mesíerfalv! Gyula Fekdeviiffékat ítéltek el IJjabb feketévágók kerültek a bí­róság elé. Czwiikl György, pécsi hen- tesmester — jelenleg szüneteltette az iparát .— elment Kozármislenybo, hogy leánya lakodalmára friss húsról gondoskodjék. Sebők György kozár- mislenyi lakostól, Varga Antal hely­beli lakos közreműködésével, meg­vett egy borjút. A passzus nélkül vásárolt borjút Vargáiknál levágta. A borjú húsát beszállították Pécsre a lakodalomra. Drága, egyben emlékezetes lakoda­lom volt ez a Czwikl-csajád számára. A brr óság a feketérrvágó Czwikl Györgyöt egy évi és nyolchónapi börtönre, 2000 forint vagyonelkob­zásra, ezenkívül 2000 forint pénz- büntetésre ítélte. A másodrendű vád­lottat Varga Antalt négyhónapi bör­tönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Sebők János har­madrendű vádlott börtönbüntetését felfüggesztették. Sebőköt 600 forint pénzbüntetésre ítélte a bírósá'1. — Megindult az eljárás Vízvári Mihály- né — volt vitéz leánva — ellen, aki Szaporcán lakik. Vízváriné 26 kiló árpát'akart engedély nélkül vonaton Pécsre szállítani. A Dunántúli Napló levelezőinek versenye A Dunántúli Napló levelezési rovata levelezési versenyt indít a „legjobb fa­lusi levelező1' cím elnyerésére. A leve­lezési verseny a máj nappal veszi kez­detét és első szakasza augusztus 20-ig, alkotmányunk ünnepéig tart. A legjobb öt levelező értékes könyvjutalomban részesül. Az első díj nyertese a könyv- jutalmon kívül elnyeri a „Dunántúli Napló legjobb falusi levelezője” fel­irattal ellátott vándorzászlót. A levelezésbe belekapcsolódhatnak azok a dolgozó parasztok is, akik ed­dig még nem leveleztek szerkesztösé- ségünkkél. A legjobb leveleket lapunk­ban leközöljük. A levelezési verseny célja az, hogy jó. agitatív levelek érkezzenek, melyek a begyűjtést segítik elő az egész me­gyében. A levelekben az élenjáró dol­gozó parasztok, békeharcosok írjfk meg: hogyan győzik meg a paraszttár­saikat arról, hogy minden becsületes ■embernek törvényes, de egyben hazafias kötelessége az, hogy a hegyűj te kö­telezettségét túlteljesítse. Mutassák be a dolgozó parasztok életét, mutassák be azt a nagy és eredményes harcot, ami a begyűjtés érdekében folyik. A leveltít írói leplezzék le a kuláko- kat, akik gátolják a begyűjtés sikerét, írjanak arról, hogyan támad a. kulák, milyen híreket terjeszt a községben. Legyenek ezek a levelek bátorhangúak, harcos szavúak. Mondjanak az ered­mények bemutatása mellett kemény bí­rálatot is azok felé, akik elhanyagol­ják a munkát, nem tekintik szívügyük­nek a begyűjtés győzelmét. A levelezési versenyt két pontban ha­tároztuk meg: Az cgy'ít pont agitatív, jó levelek megírása, amelyek új kezde­ményezéseket vetnek fel és megmutat­ják a jó népnevelő módszereket. A má­sik versenypont a levelek mennyisége. A verseny buzdítsa levelezőinket ar­ra. hogy segítsék elő a begyűjtés csa­tájának győzelmét. Dunántúli Napló munka »levelezési rovata. Harcol a kulákok kártevései ellen! A törvény ereje lesújt a Isúrtevöhre Bő termést takarít be dolgozó pa­rasztságunk. A békearatás csatáját diadalra vittük, erősödik hazánk, dol­gozó népünk. És éppen ez az, amit veszett dühvei kártevéssel próbálnak gátolni, nehezíteni a kulákok. Nagy Antal kishajmási kulák tíz kéve árpát vitt haza a lakására és azt feketén elcsépelte. Kovács. Ist­vánná berkesdi kulák gabonájának nagy részét elcsépelte, amit a tanács­nak be is jelentett. Azonban 40 kéve rozsot kint hagyott a mezőn azzal, hogy azt hazaszállítva, majd feketén elcsépelje. Lőrinc Sándor 32 holdas mohácsi kulák példája mutatja meg azt, hogy mennyire agyafúrtak, kártevők a ku­lákok. Lőrinc kulák a földmüvesszö- vetkezet raktárába 250 kiló vizes búzát szállított be. Az agyafúrt ku­lák, dolgozó népünk ádáz ellensége, egy zsák ocsút akart beadni búza helyett. Vostinek Péter antalfalusi kupec- kulák a tanács többszöri feh.zólüása ellenéer sem tett eleget a tarlóhántás és roásodvetemény elvetési kötele­zettségének. Iij. Balogh József 35 holdas markóczi kulák földjén a tar­lóhántást nem végezte el. Mónos Nándor 26 holdas sumonyi kulák négy hold földjén a másodvetést nem vé­gezte el. Id. Ledő József seraporcai kulák 7 hold földjén a tarlóhántást 4 holdon pedig a másodvelcmény elve­tését nem végezte el. A tanács fel­szólítására megtagadta a munkák el­végzését. Kam János nagynyárádi kulák szé­nabeadási kötelezettségének nem tett eleget a tanács többszöri figyelmez­tetése után sem. A fenti kulákok és azok ellen, akik a kulákokra hallgattak, megindult az eljárás, mindannyian felelni fognak bűneikért — amit hazánk és dolgozó nénünk ellen elkövettek — a bíróság előtt. Nyikoláj Bredjuk szovjet traktorista munkamódszere diadalútjára indult hazánkban Országos gyorscséplési ankét a babarcpusztai állami gazdaságban Jűlins 28 szombat. M ár tíz óra felé járt az idő, ami­kor a cséplőgép dolgozóihoz eljutott a hír: „Bekerültünk az újság­ba." Nagy mozgolódás támadt erre, ösz- szesereglettek egy csoportba és azon­nal hatalmas vita fejlődött ki. Beszél­getni ráértek, mert a szíj újból elsza­kadt, de most már — utoljára. A csép­lőgép felelős vezetője azonnal motor- kerékpárra ült és nemsokára vissza­tért a kozármislenyi gépállomásról —, új szíjakkal. Használt a bírálat, hamar kijavították a hibát, nemcsak a szíjak­nál, hanem a dobnál is. Mielőtt a bí­ráló cikket elolvasták volna még cso­korba lehetett szedni a kalászokat a szalmakazalban, amiből nem lett kiesé­séivé a szem. de ezen is hamar javí- totts.fi: Átállították a dobot. Amikor már zavartalanul folyt a cséplés, a cséplőmunkások munkája nyomán egyre kisebb lett az aszlag, csak egy-egy figyelmeztetés tört át a traktor zaján: .,Végezd jobban a. mun­kádat, nehogy bekerüljünk megint az újságba," nPegnap este jöttéik át a géppel ide, A a Takács bácsi szérűjéről. Még a cséplés megkezdése előtt Györegy elvtárs, a. cscplési ellenőr beszélgetésbe kezdett Takács bácsival a begyűjtés­ről. Kezében a „Cséplőgéptől a begvüj- iőhelyre" című kis füzet volt, amiben megvannak azok a kedvezmények, me­lyeket a kötelességüket gyorsan telje­sítő és túlteljesítő dolgozó parasztok kapnak az államtól. Ezenkívül egy , röplap, rajta mosolygóarcú dolgozó paraszt, amint telt zsák búzával a vállán indul a begvüjtőbelyrc, hogy kö- ; telezettíégének teljesítésével hozzájá­ruljon boldogabb életűnk felépítésé­hez. .Az ötéves tervért, a békéért." Ezt a harcot ábrázolja ez a kis füzet. Györegy Vince átadta ezt a két kis füzetet Tafíács bácsinak. Amelyiken a kép van, azt még egy kicsit -nézegeti, majd megszólal: „Nézze ezt a képet és gondoljon vissza a megváltozott éle­tünkre, milyen más ma a cséplés, mint ezelőtt volt. De, hogy ez még jobb le­\ etvtílSI "~l----------------­„Oze nem minden magyar sztahá. noviatinak: kezdeményezzen bát­ran. legyen nagyvonalú, ne féljen az új wtaktól, sz új kísérletektől, mert mögötte áll teljes erejével a kommunista mozgalom, a Magyar Dolgozók Pártja és mögötte áll kí- iaeríthetetlen gazdasági és tapasz­talati fegyvertárával a hatalmas Szovjetunió.“ Két hete történt: a csobokapusztai | állami gazdaságban Fábián Vilmos elv- társ- brigádja megindította a gyorscsép­lést. A Szovjetunióból átvett munka- módszerrel 4 óra alatt 120 mázsa árpát csépelt el, 21 óra alatt 609 mázsára emelte teljesítését. Eredményük futó- tüzként terjedt a megyében. Július 21- én Lovászhetényben Albrecht Antal Éci- ' lene óra alatt 374 mázsát csépelt el. Július 22-én Szilágypusztán 200 szá- i zalékos eredményt értek el búzacsép lésnél a szovjet módszerrel. Július 24- , én Babarcról jelentettük: Nyikoláj Bredjuk elvtárs tapasztalatainak fel használáséval nyolc óra alatt 269 má­zsa 65 kiló árpát csépeltek el és az eredmények láttán mind a négy tfépü- i két átszerelik gyorscséplésre. Július i 26-án 16 baranyai gazdaságban 21 I cséplőgépet alakítottak át. , Megmozdult az ország. Mosonszol- nok elfogadta Fábián elvtársék kihívá­sát. Veszprém megyében, Hevesben, Fe­jér megyében megindult a gyorscsép- lés. Megindították a gépek átszerelését m gépállomásokon is. Mint a futótűz ‘ terjedt a gyorscséplés: egyes nagyobb tszcs-k is elhatározták a megindítását. Az úttörő-fiúk kihúzzák magukat, a kisleányok gyorsan végigsimítanak •zoknyájuícon, eligazítják karjukon a virágokat. Krasz Péter, a gyorscsépi ő- brigád vezetője odaszól embereinek: | «Semmi izgalom! Gyorsan, de nem kap­kodta!' Egymást váltogatva eresszétek ■ a kévéket a dobba!" Az etetők csil- I lanó szemmel válaszolnak: „Nem lesz j Semmi zavarC — Az első országos gyorscséplési ankét résztvevői pontos, ; fegyelmezett munkát Iáinak a habard | gyorecséplő-brigádnál! i Az autók befordullak a tarlóra. Az |*taeok, cséplőmunkások, gépészek, mér­nökök, agronómusok az ország minden részéből, gépállomásokról állami gaz­daságokból, az úttörők sorfala előtt hallgatják Vim; elvtárs, gazdaságveze­tő üdvözlő szavait: — Köszöntőm az elvtársakat a ha­bard gazdaság dolgozói nevében. Az ankét célja az, hogy a gyorscséplést az egész országban elterjesszük, megvitas­suk az eddig alkalmazott módszereket, felmérjük az eredményeket. Nézzenek mindent jól az elvtársak, keressék meg a hibákat, hogy utána még jobban dol­gozhassunk. Sok sikert kívánok előre is munkájukhoz. © Hát az elvtársak mindent jól meg­néztek. Fenn a dombnál öten mérik a Ctévegyorsaságot: negyvenhét, negyven- nyolc, negyvenkilenc, ötven! ötven kéve megy le egy perc alatt, Fábián elvtárs a felvonó meggyorsítását magyarázza, a pestmegyei, borsodi elvtársiknak. Kra6z brigádvezető a töreknél mutatja a munkát. Lapátot vesz a kezébe, a szűk helyen nem tudja megfordítani, hárman is ugranak segítségére, Tartiák a kifúvóhoz. Megtelik polvvával. Le- fujifk a polyvát, nézik, megv-e a szem. Moharos olvtárs, az EMAG-gyár mű­szaki vezetője elégedetten bólint: „Nem nagyobb itt a szemvrsztcség, mint fél százalék. Ha n szalmarázóról a lécek felét leszedik, ez még kisebbre csök­ken." A főagronómus egyetértőén bó­lint. A versenytáblánál áll a legnagyobb csoport: Az elvtársak hitetlenkedve nézik az eredményeket. A gén tegnap 11 óra alatt 373 mázsa 42 fedő árnál cséoelt el. Fádig ma három órát dol­goztak és 109 mázsa az eredmény! A jegyzetfüzetekben gyorsan telnek a la­pok. Az árpa után a búza gyorsoséplését nézik meg. Itt egy régi módszerrel dolgozó és egy gyorscséplőgép áll egy­más mellett- A régi gépnél megfeszített erővel a legnagyobb eredmény csak 14 mázsa. A gyorscséplő-brigád, amely most, reggel kezdte meg a munkát, gyakorlatlan, mégis 20 mázsás átlaggal dolgozik! Eredményei őrárókórára emelkednek. Az elvtársak tanácsolja! adnak: Emelni kel! a dob fordulatát. Egy 50—55-ös, traktort állítsanak a búzacsépléshez — javasolja a győrme­gyei Szilvás! elvtárs — az jobban bír­ja, mint a 35-ös. Fábián Vilmos elvtárs a beszámo­lóját tartja. Az ország minden ré­széből összejött elvtársak feszült fi­gyelemmel kísérik minden szavát. A gyorscséplés első magyarországi al. kalmazója elmondja, hogyan alakítot­ta át a gépét, hogyan válogatta ki a munkásokat, miként szervezte meg a munkát. Eredményei hallatára csodál­kozó moraj gördül végig a termen. Amikor odaér, hogy a gyáraknak ho gyan kell segíteni a gyorscséplést, milyen változtatásokat készítsenek az új gépeknél, a mérnökök sietve je­gyeznek. Egy hét múlva már talán ott fekszik a felvetett ötlet a terve­zőiroda rajzasztalán. ■ Tanulnak a mérnökök a dolgozóktól; A befejezés felé közeledve Fábián elvtárs megemeli a hangját: Kedves elvtársak! Mikor brigádom tagjaival vállaltuk naponként a 390 mázsás csép- lési eredmény elérését és kihívtuk en­nek alapján versenyre az ország cséplő- brigádjait, még tapasztalatlanok vol­tunk. Most már meggyőződtünk, hogy ez kis eredmény. Ezért megemelem brigádom versenykihívását: Nem 300, hárem 450 mázsás átlagos napi telje­sítményre hívjuk ki az ország vala­mennyi cséplőbrigádjáir' A befejező szavak tapsviharba, el­lenzésbe fúlnak, A taps ütemessé bontakozik, az ankét részvevői fel- állva ünnepük népünk bölcs tanító­ját, Rákosi elvtársat, akinek szavai­val Fábián elvtárs befejezte beszá­molóját. Nein, nem rettenünk vissza a nehézségektől, az új kísérletektől. Felkaroljuk, bevezetjük a csobokaiak bátor kezdeményezését — hirdeti a dübörgő tapsorkán. Ujjongó hangulat­ban kezdődnek meg a hozzászólások. © Kedves elvtársak! örömmel jelen­tem be, hogy mi, a Moson-szolnoki gazdaságiban, Győr megyében először indítottuk meg a gyorscséplést. Bú zábó! 35 mázsát csépeltünk el egy óra alatt Fábián elvtárs kihívását elfogadom és vállaljuk brigádom­mal., hogy villanyvilágítás mellett na­ponta két műszak alatt hat és fél— hét vágón terményt csépelünk el. Szabadság! A lelkesedés tombolása kíséri a Mo­son-szolnoki gazdaság gépcsoportvezető­jének versenyvállalását. Utána a He­ves-megyei állami gazdaságok központ­jának küldötte szólt: Derültség kíséri a másik felszólalót. Az ankét résztvevői nevelve csóvál ják a fejüket az egyik felszólalásra, amely­ben arról számolnak be, hogy a vámos- mikoiai gazdaságban a dolgozók nem rícarták elhinni azokat a ..rettenetes számokat", amelyeket az uj6ág közölt Csofeokapusztáról. Azóta már régen túl­teljesítették ők is ezeket a „rettenetes" számokat. Pest megye, és Szolnok megye után a veszprcmmcgye: állami gazdaságok csatlakoztak a 409-as mozgalomhoz, maid Moharos elvtárs. az EMAG gép­gyár műszaki vezetője válaszolt a gyár felé felvetett kérdésekre „Bejelenlem, hogy az EMAG-gyár clkészíteH négy olyan cséplőgépet, amilyennel Bredjuk elvtárs kimagasló eredményeit elérte. A jövő héten a négy gépet, már ki is adjuk kipróbálásra!" (Albrecht elv­társ. a lovászhetenyi gyorscséplő-brigád vezetője odahunyorif az elnöki asz­talnál ülő Fábián elvtárshoz: Ebből az egyik a miénk lesz! Fábián ragyogó arccal bólint rá.) 0S. Szikra Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára beszél: „A Bárányomé gyei Pártbizottság ne­vében elvtársi szeretettel üdvözlöm a gépállomások, állami gazdaságok kül­dötteit az első országos gyorcscplési ankét alkalmából." Ezután ismertette az idei bő termésünk gyors elcscplésének jelentőségét. „Célul tűztük ki, hogy a cséplés gyors befejezésével egy hónap­pal előrehozzuk az őszi vetések és az őszi mélyszántás befejezésének határ idejét, a jövő évi még magasabb ter­méseredmények biztosítása érdekében. A cséplés meggyorsítása csak ügy le­hetséges, ha meglévő cséplőgépeink megsokszorozzák teljesítményüket. Ez a mai értekezlet megmutatta azt, — mondotta Szikra elvtárs a továb­biakban —, hogy ma már érőben van az állami gazdaságok vonalán is a Párt vetése, beérőben van a gyümölcs és újtipúsú, szociálist a emberek nőnek ál­lami gazdaságainkban és gépállomásain­kon. Ezt. mutatja a kezdeményezés és a futótűzszrrű gyorsaság is, amellyel a gyorscséplési módszer rövid tíz nap alatt az egész országban elterjedt." — Szerelném remélni azt, hogy Bredjuk elvtárs módszerének bevezeté­se hatalmas szárnyakat ad állami gaz­daságaink, gépállomásaink dolgozói kö­zött az újítás; mozgalom kibontakozá­sának. Megindítja, tömegméretűvé te­szi a Sztahánov-mozgalmal a mezőgaz­daságban, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon." — fejezte be be­szédét Szikra Sándor elvtárs. « Percekig zúg a taps, a hálatelt lel­kesedés nagy Pártunk és a Szovjetunió iránt, szmle szétfeszíti a kultúrterem falait. A taps és az éljenzés még foko­zódik, amikor Pretz elvtárs javaslatot tesz. az ankét résztvevőinek: Rákosi elvtárshoz és Nyikoláj Brcdjvk elvtárs­hoz távirat küldésére. Az Internacio- nálé után az ankét résztvevői lelkese­déssel és tettvággyal lelitve megkezdik nagy, de dicsőséges munkájukat a gép­állomásokon és az állami gazdaságok­ban, hogy Nyikoláj Bredjuk gyorscsép­lési módszerének elterjesztesévcl minél előbb, minél több gabonát adjanak a hazának. a Az értekezlet részvevői ezután határ tálán lelkesedéssel fogadták el a Rá­kosi elvtársnak küldendő távirat szö­vegét. ,,A szovjet nép a gyorscséplési eljárással új, lel nem mérhető segítsé­get nyújtott mezőgazdaságunknak, el­mélyíti népünknek a nagy szovjet nép iránt érzett, szeretetét" — írták többek között a táviratbah, majd fogadalmat tettek, hogy még szebb eredményeket érnek el a gyorscséoléssel, elterjesztik Nyikoláj Bredjuk elvtárs módszerét az egész országban, a gépgyárak pedig a tapasztalatck alapián újfajta gépeket fognak gyártani. Az értekezlet részve­vői ezután Nyiko'áj Bredjuk elvtárs­hoz intéztek táviratot, megköszönték a nagy segítséget, g megfogadták, hogy munkamódszere ályételével újabb mun­kahőstettek sorát érik el. Oroszlán Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom