Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-26 / 172. szám

1851 JULIUS 26 fű R P L Ó s PÁRT ÉS PÁRTÉP IT ÉS ★ Az új házakkal együtt nőnek Meszesen a Párt új harcosai A meszesi domboldalon, a vízto­rony szomszédságában napról-napra nőnek az épülő új bányászházak fa­lai. Az országút baloldalán már áll­vány-köntösbe öltöztetik a pirosló épületeket, hogy megrohamozhassák őket a vakolóbrigádok. Szemben az út másik oldalán is folyik a munka, hogy ott is hamarosan korszerű laká­sok várják a munkából hazatérő bá­nyászokat. Ilyen építkezés nem volt még Me­szesen. A szocializmus építkezése ez. Ahogy nőnek a falak, úgy erősö­dik az építkezés pártszervezete is. Sokan vannak már és mindig többen és többen lesznek, akik itt az épít kezesnél végzett kiváló munkájuk eredményeképpen kapták meg piros könyvecskéjüket, lettek a Párt tag­jelöltjei és tagjai. brigádban segédmunkás. Eleinte ne­hezen ment néki még az újságolvasás is, most pedig már propagandista, ősszel már DISZ politikai kört vezet. Az út, amelyen eljutott idáig, nem volt könnyű, de a pártszer­vezet állandóan segített neki le­győzni a nehézségeket Katies párttitkár elvtárs foglalkozott vele, érveket adott néki, amikor se­gítséget kért a népnevelő munkájá­hoz. .... Csak as lehet jó párttag, aki szakmájában is kiváló Az új tagjelöltek nemcsak politi­kailag, de szakmailag is képezik ma­gukat. Érzik, tudják azt, hogy csak jó szakmunkás lehet jó párttag. A pártszervezet ebben is komoly segít­séget ad számukra. Németh Györ­gyöt sztahanovista iskolára küldték tanulni, most már alig várja, hogy bemutathassa tudását a falakon, hogy­hogy sztahanovista módra, Maximen- kó-rendszerrel dolgozzon. Marian Gellert kőmüvessegéd volt, de vonzotta a technikusi munka, a tervrajzok világa. A dolgozók isko­lájában végzi az építőipari techni­kumot és máris mint technikus dol­gozik az építkezésen. Nem könnyű dolog a sok tagjelölt­I ből párttagot nevelni, de Katies elv­társ megoldja, Ismeri az összes tag­jelöltet. Ellenőrzi és figyeli, hogyan old­ják meg a feladataikat, átsegíti őket a nehézségeken, bírálatával nyesegeti a hibáikat. Nem múlik el taggyűlés tág- és tagjelöltfel­vétel nélkül Meszesen. Ahogy nőnek az új falak, az új há­zak, úgy nőnek ki a dolgozók sorai­ból az új párttagok és tagjelöltek, az építés élharcosai. K. P. A pártsserveset a feladatok végrehajtása közben neveli a tagjelölteket Az új tagjelöltek és tagok fejlődé­séről gondoskodik a pártszervezet vezetősége. Ellátja őket feladatokkal és a feladatok végrehajtása közben válnak igazi harcosokká, kommunis­tákká. Brenucz Magdát a legutóbbi tag­gyűlésen vették fel a párttagok so­rába. Ö a falujáró csoportban végzett igen- lelkes népnevelő munkát, ősz. szel, amikor harcot indítottak azért, hogy december 21.re, Sztálin elvtárs születésnapjára az első házakat ha­táridő előtt befejezzék, azt a feladatot kapta, hogy szer­Gál József szakított a kétlaki élettel, felesége belépett a tsses-be Gál József plvtárs is tagjelölt. Ne­ki a sztahánovista iskolán tanultakat kell majd értékesítenie. A IV-es épít­kezésen alakít majd Maximenkó- brigádot. Gál elvtárs, szintén itt, Meszesen lett tagjelölt. Innét küld­ték sztahánovista iskolára is. Ott főtt rá, hogy mennyi kárt okoz magának a kétlaki élettel, hogy a sztahánovista oklevéltől húzza vissza a négy hold föld. El is határozta, hogy inkább sztahánovista lesz, mint kétlaki, beadja a földet a tszcs-nek, a fe­lesége belép és majd dolgozik. vezzen egy íii betonozó brigá­dot, és ezzel a brigáddal segít­sék elindítani az éjszakai beto­nozást. Brenucz elvtársnő ezt a feladatát végrehajtotta. Tavasszal hathetes DISZ iskolára küldték. Amikor azt elvégezte és visszajött, hamarosan megbízták a brigádjában dolgozó többi tagjelölt nevelésével. Most pártcsoportvezető és brigádja laza munkafegyelmét kell megszilárdítania, hogy az utol­sók között kullogó' segédmunkás­brigád az elsők közé kerüljön. Erről bszél a többi kétlaki munká­sokkal is, hogy meggyőzze őket a helyes álláspontról. Eredményes munkájára büszke lesz, mert elmond­hatja, hogy teljesítette pártmegbíza­tását. 1 A tagjelöltek Brenucz Magdához és Gál Józsefhez hasonlóan vala­mennyien jó kihasználják tagjelölt- ségi idejüket, hogy bebizonyítsák, méltóak a Párt és elvtársaik bizal­mára. Ezt az igyekezetét le lehel mérni azon a fejlődésen, amelyen a tagjelöltek javarésze átment. Brunner Mária az Újvári kőműves­Miért maradtak le a tervteljesítésben téglagyáraink? A Téglagyári Egyesülés II. számú telepén nincs politikai munka, belenyugszanak a hibákba A Baranyamégyel Téglagyári Egye­sülés I-es számú (volt Lauber-féle) »églagyárának az a feladata, hogy téglát gyártson Dunapentele, Kom'ó Kaposvár építkezéseihez. Ezt a fel adatát csak részben tölti be a tégla­gyár, mert nem teljesíti tervét és ez l téglagyár is hozzájárult ahhoz, hogy •téglagyártásunkban lemaradás mutat­kozik, — mint ahogy arról beszámolt ■a statisztikai hivatal második negyed­évről szóló tervjelentése. Nikolausz János elvtárs, telepvezető a tervteljesítésről beszélve igy érté­keli a helyzetet: „Nem állunk jól1'. Előjön egy sor hiba, a sorozatos gép­törés, a munkaerőhiány, a munkafe­gyelem lazasága, hogy „a munkáso­kat nem érdekli a termelésAz, hogy a tervteljesítésben mutatkozó el­maradás honnan ered, csak a későb­biekben derül ki, amikor a gyár dol­gozói is elmondják véleményüket. Nincs szakszervezeti bizottság Első és legfontosabb hiányosság, hogy a téglagyárban politikai munka •lényegében nincs, nincs üzemi bizott­ság, nincs pártszervezet, amely ve­zetné a dolgozókat. Ebből követke­zik, hogy nincs munkaverseny sem, — olyan a helyzet az egész gyárban mintha egy lakatlan szigeten történ­ne mindaz, ami a gyárban történik, olyan a kép, mintha nem is az öt­éves terv második évében lennénk. Nikolausz elvtárs azt mondja, hogy próbál politikai munkát is kiíejteni de — nhics sok eredménye“. A Il-es számú téglagyár élő példá­ja annak, hogy mennyire elmaradot­tak a téglagyárak a többi üzemekhez képest a politikai munkában. Hóna­pok elmúlnak, míg a téglagyári egye- sü'és vezetőin kívül valamilyen fel­sőbb szerv meglátogatja a téglagyára­kat. Pedig erre szükség lenne. Nincs a gyárban üzemi bizottság. -A megyei szakszervezeti tanácstól ezelőtt mint­egy két és tél hónapja járt valaki ott, azelőtt pedig 1050 őszén. Nikola­usz elvtárs egyedül nem alakíthatja meg az üzemi bizottságot, mert ehhez joga nincs, a megyei szakszervezet pedig nem megy, hogy megoldódjon a gyárban ez a régóta húzódó kérdés. A városi pártbizottság sem fordít kellő gondot az üzemre. így nem csoda, hogy nincs politikai .nevelő- munka. nem csoda, ha az olt dolgo­zók egyrésze még azzal sincs tisztá­ban: ífa többet termel, többet keres, így áll a kérdés a valóságban. Bizo­nyítja ez! az, ha a rossz idő miatt dolgozni nem tudnak ottho,, marad­nak, a kiesett időt nem hozzák bej mert az a nézetük, hogy.- „úgyis mindegy“. Munkavereenv helyett nemtörődömség Most, amikor egész országunkban az alkotmányi verseny füt.i a dolgo­zókat, a Il-es számú téglagyárban munkaverseny nincs, közöny, nem­törődömség mutatkozik Sok dolgozó részéről a termelés iránt. Azok a lel­kes építőmunkások, akik Dunapente- lét. Komlót építik, lámák, hogy ab­ban a téglagyárban, ahonnan a tég­lát kapják, milyen helyzet uralkodik, elcsodálkoznának és nem lenne cso­da, ha elmennének az illetékes szer­vekhez, így a megyei szakszervezeti tanácshoz is és kérdőre vonnák a felelős vezetőket: miért és meddig Hagyják uralkodni a Il-és és a többi téglagyárakban uralkodó állapotokat, meddig alkusznak meg azzal, hogy „változnak a munkások“, még a „tég­lagyárak nehéz területek“?! Sürgős intézkedésekre van szük­ség nemcsak a Il-es téglagyárban, hanem a többiben is, mert hasonló a helyzet Mohácson és meg több he­lyen. Itt az ideje annak, hogy a fe­lelős vezető szervek a figyelmüket a téglagyárak fe'é fordítsák, mert ez az a terület, ahol megyénk iparában a legnagyobb lemaradás van. A másik döntó hiányosság, ami gá­tolja a terv teljesítéséi, az üzem mun­kamenetének szervezése, a munkate- gyelem. Pár nappal ezelőtt kapott a gyár egy új téglapróst, amely 40—50 „zer daráb nyerstéglát képes naponta gyártani. Ezelőtt a régi .téglaprós volt a tervteljesités egyik szűk kereszt- metszete. Most az új gép beállításával újabb szűk keresztmetszet lépett fel. A régi téglaprésre — amely 27—28 ezer téglát gyártott egy nap, hat— hét bányász termelte a földet és így ellátták a szükséges mennyiséggel a gépet. Az új gépre. — amely kétszer annyit termelhetne —, ugyancsak hat bányás7 termeli ki a főidet, ami nem elégíti ki a gépet és így nincs meg az a termelés, amit a gép kiadhatna. Az új téglaprés kihasználása mint­egy 50 százalékos. Ez megengediretet- len, amikor minden darab téglára szükség van megengedhetetlen, hogy ..befagyasszunk“ erőforrásokat, ami­kor mód lenne a többtermelésre. Hogy miért nem tudják kitermelni a szük­séges földet? Lényegében egy az ok, a munkaerőhiány, — de ez megold­ható. A másik ok, mint Tifenbach Jakab felvonókezelő és Nikolausz elvtárs mondja: „Nincs több csillénk, mint, négy és ezért nem tudunk több Bahusz János vemándi népnevelő büszkén hallgatja a hangoshiradót jy éméndnn minden, este, amikor " a dolgozók már hazatérteit a munkából, a falu csendes utcáit pat­togó indulók és vidáman csengő nép. dalok töltik meg élettel. A községi tanács 'végrehajtó bizottsága üdvözli a begyűjtési versenyben élenjáró dolgosó parasztokat. Büszkén hallgatják a hangszórók muzsikáját a megdicsért gazdák, de velük együtt ürül az egész falu. Akik még nem csépeltek, mást határozzák el „titokban“, hogy ők is géptől ad­ják be feleslegüket, meri tudják, mi a kötelességük, de nagyon csábító az is, hogy így az ö nemikre is kül­denek valami szép indulót, de talán még a versenytáblára is kikerülnek az élenjárók közé, — úgy, mint Saiga János nyolcholdas dolgozó pa­raszt, aki 200 százalékra téliesítetté kenyérgabona beadási kötelezettsé gét —, ahol aztán az egész falu lát­hatja, ki c legény a gáton, ki a jó hazafi Véménden. Bahusz János elvtársnak is felesi!., lan a szeme, amikor meghallja a hangszóróból kialudó hangokat' „Szeretettel küldi a tanács a dali Hoff Péternek, aki terménybeadási kötelezettségét ' 256 százalékra, ke­nyérgabona-beadási kötelezettségét pedig 150 százalékra teljesítette.“ Az is tetszik neki, hogy épp azt az indulót játszották■ «»« ágy kezdő­dik, hogy: „Ajkunkon vidáman új nóta csendül.. Bahusz elvtársnak része, van Hoff Péter kiváló eredményében, de Far­kas Józsefében is, akinek neve a di­csőségtáblán szerepel a legjobbak közt, — mert Bahusz elvtárs nép­nevelő. * lgasárnap délután rendesen a tej- ' csarnok előtti kis téren jön­nek össze a véméndick egy kis tere- fércre. Ott tárgyalják meg, un törté nil: a nagyvilágban, kinek, hogy si­került az aratás, hogyan lett járási bajnok a labdarúgó csapatuk, és még sok más efélét. Bahusz elyt.árs is elment, oita, beszélgetni. Persze nem holmi csekélységről, hanem a begyűjtésről kezdett cl beszélgetm Hoff Péterrel és Farkas Józseffel Bírnom/la nekik. hogy ö úgy ha­tározott, . több más , (szcs.taagal. Máté Lajos csikóstötlösi parasztid! lelőtt levele a sásdi járás dolgozó parasztságához 1951 július 9-én érkeztünk Mosz­kvába. Leírni azt az örömet nem le­het, ami bennünket ért, akkor, ami­kor a szovjet nép hazáját, a világ béketáborának gyönyörű szép, ha­talmas fővárosát megláttuk. Boldog vagyok, hogy három napig itt tartóz­kodhattunk, azután ellátogattunk a Kremlbe is. Ezt a levelet Mihalovbe- dorov állomásán írtam. Határán ha­talmas búza és gabonatenger tárul szemünk elé, végeláthatatlan táblái­val, gyönyörű nyír- és fenyveserde­jével. Nagyon jó itt, szovjet földön. Saját szemeimmel győződhetek meg a dicső Szovjetunió alkotásairól. Kedves Elvtársak IVigyétek győze­lemre a cséplést és begyűjtést, Has­satok oda, hogy csoportunk össze­fogva egy emberként dolgozzon. Le­gyetek azon, hogy mire az őszi ve­tést megkezdjük, csoportunk annyira felfejlődjön, hogy Rákosi elvtárs ve­zetésével mi is a hős szovjet nép példájára építhessük drága hazánkat. A szovjet nép legnagyobb kin­csét adja minekünk, harmincéves ta­pasztalatait, amit a nagy Bolsevik Párt veeztésével ért el. Olyan példa ez előttünk, amilyen a föld kereksé­gén még nem volt .Az eddigi tapasz­talataim megcáfolják mindazt, amit a hazúg kulákok terjesztenek a nagy Szovjetunióról'. Leplezzétek le elv. társak az ellenséget, az aljasan tevé­kenykedő kulákokat, hadd kapják meg méltó büntetésüket. Számomra felejthetetlen ez az él* ménv. amit itt tapasztalok a Szovjet­unióban. Köszönöm a Pártnak, Rá­kosi elvtársnak és a nagy szovjet nép szeretett vezérének, Sztálin elv­társnak. Elvtársi üdvözletemet küldöm a sásdi járás dolgozó parasztjainak: Máté Lajos csikóstöttösi parasztküldőW. „Ksszönjiih kormányunk újabb gondoskodását, a tagosítást“ Levél Ivándárdáról Őrömmel olvastam d Szabad Nép­bő! a földművelésügyi minisztérium rendeletét a termelőszövetkezeti köz­ségek és városok tagosításáról. Álla­munk lehetővé tette, hogy eddig szét­szórt földjeinket tömöritsük, ami megkönnyíti a föld megművelését és megnöveli a termény mennyiségét is. Mi, az ivándárdai I-es tipusú tszcs dolgozói különösen örülünk a tagosí­tásnak, mert 273 hold földünk 62 he­lyen volt. Ez nagy kiesést okozott ne­künk a munka elvégzésében. Órákat kellett gyalogolni egyik fél holdtól a másikig. Sokszor a járkálás több időt vett igénybe, mint maga a munka. Termésátlagunk pedig sokkal maga­sabb lett volna, ha közel vannak a földjeink, mert jobban tudtuk volna ápolni őket. így csak 11—12 mázsás átlagra számíthatunk, viszont a mi embert beállítani.“ Két csillére lenne szükség még és nem igaz, hogy ne tudnának két csillét szerezni. Azért, mert ninck elég föld, nem tudják elérni a 100 százalékot a tég­laprésnél és ma már ott tartanak: A 99 százalékos termelést „jó“ ered­ménynek tartják. Nem csoda ez, ha tekintetbe vesszük, hogy átlagosan 70—90 százalék között mozog a ter­melés. Komoly lemaradás mutatkozik a Il-es számú téglagyár tervteljesíté­sében. A? év elejétől égetett téglából 90 százalékra, nyerstéglából 71 szá­zalékra teljesítették a tervet. (Az égetési arányszám csak azért maga­sabb, mint a nyerstégláé, mert ta­valyról maradt több, mint 300 ezer égetetlen tégla, amit kiégettek és ez emelte feljebb az égetett tégla terv­teljesítését.) Az alkotmányi verseny jelszavával előre a terv teljesítéséért! Ha megoldódik a téglagyárakban a most uralkodó helyzet, alapvetően megváltoznak a viszonyok, megszilár­dul a munkafegyelem, emelkedni fog a termelés, a dolgozók öntudata, ke­resete. Ehhez az szükséges, hogy az eddiginél sokkal nagyobb segítséget adjanak az illetékes szervek a tégla­gyáraknak. Égető kérdés ez, mert a jelenlegi helyzetével a Il-es számú légiagyár hatodik a megyében a 12 téglagyár között. Ebbői következtetni lehet, milyen a helyzet a többiben Nászon József földjeinknek rendes gondozás mellett — különösen ilyen kedvező időjárás * mellett meg kellett volna adni enné! sokkal többet. Nekem 14 hold földem van. Ez nyolc darabban volt. A legtávolabbi föld két kilométerre volt a falutól, egy óránál ic többet kellett kocsiznom. mire odaértem. Egészségtelen dolog volt ez. Kiszámítottam, hogy a kis darabka földek szegélyeivel és ba­rázdáival fél holdnyi földterületet ve­szítettem. Megmondhatja bárki a fa­luból, hogy mindig szerettem megadni a földnek, amit. megkövetel, de hiá­ba igyekeztem, nem tudtam kihozni belőle, amit szerettem volna, mert nem volt mód arra, hogy megfelelöen gondozni tudjam. Láttam, hogy igy nem boldogulok, ezért a tavasszal be­léptem a tszcs-be. Közösen valamivel jobban is men! a munka, de még így sem kielégítően. Nem tudtuk a fej­lettebb termelési módszereket alkal­mazni, mert örültünk, ha a legszüksé­gesebb munkákat el tudtuk végezni azon a 62 nadrágszíjnyi darabon. Nem tudtuk a gépek munkáját igénybeven- n‘i, úgy, ahogy szerettük volna, mert sok olyan kis darab földünk van, amelyen még megfordulni sem tud a traktor. így aztán kénytelenek vol­tunk fogatokkal megművelni a leg­nagyobb részt. Ha kiszámítjuk az ide-oda fuvaro­zás veszteségét. ebben az évben leg­alább kitesz ezer forintot, ha nem többet. Nagyon örülök dolgozó társaimmal együtt államunk szerető gondoskodá sának. Ezzel lehetővé tette nemcsak a mi számunkra, hanem nagyon sok paraszttársam számára, hogy böily- nyebben végezhessük munkánkat, job­ban igénybe tudjuk venni a gépi munkát és ezáltal több termést tud­junk a földből kihozni. Szeretettel fogadtuk a földbirtokrendezö bizott­ságot. Mi örülünk, — de a kulákok prüszkölnek. Ez azt jelenti, hogy ez­zel is nagyot ütöttünk a- fejükre. Nem árt nekik, mert eddig a legközeiebb- fekvő és legjobb földeket maguknak kaparintották meg, mi pedig róhattuk a határt reggeltől késő estig, hogy kis földjeinket becsületesen megmun­káljuk. Államunk szerető gondosko­dását pedig azzal -háláljuk meg, hogy a főid jobb megművelésével fokozzuk a termést, hogy több legyen nekünk is és többet adhassunk a hazának. Gcrplcs Antal Ivándárda együtt, hogy a gabonát, amit majd a munkaegység arányában a fejada­gon felül kapnak, azonnal. beadják Ó-vételi jegyre. — Ez ugyan nem törvényes kötele- zettségünk. — magyarázta meg Ba­hnst elvtárs, — de hazafiaknak érez­zük magunkat, támogatni akarjuk így is a hazánkat, ezért döntöttünk igy. Maguk is igazi hazafiaknak mondhatják magukat, kikerülhetnek a versenytábla élenjárói közé, ha egyenesen a géptől túlteljesítik ' a beadási kötelezettségüket. És ha így cselekszenek, a zsebük sem bánja meg, — mondta Bahusz elvtárs, most már azoknak is. akik időközben oda­jöttek a beszédet hallgatni —, meg­kapják a gyorsbeadási jutalmat, a C-vételi jegyre, beadott gabona felét megőrőltethetik, emellett nincsen gondjnlt a raktározással. — Jól van, — szólt bele valaki a beszélgetésbe —, ez így igaz, ahogy maga mondja, de ráérünk mi beadni akkor is, ha kérik majd. — Magának aztán nincs igaza —, vette át újra a szót Bahusz elvtárs. — Mi úgy-e szeretnénk azt, ha min­dent gyorsan megkapnánk. Gyorsan kapnánk kétszerannyi ruhát, hétszer, annyi gépet, mint most. Gyorsan szeretnénk megkapni a bekötőid at Péesvárod felé és még ki tudja meny­nyi mindent szeretnénk ijyo>s:u megkapni a mi államunktól. De el várhatjuk.c, hogy mi. mindezt gyor­san megkapjuk, ha mi azt mondjuk törvényes kötelezettségeinkre, hogy „ráérünk még vele,, van idő még a teljesítésre!1' Hogyan gondolják ezt? — Igaza van, mi is ilyenformán érezzük, — szóltok most mái innen is, onnan js. — De még van ennél fontosabb dolog is, amiért igy kell tennünk. — szólt ismét Bahusz János —, a béke ügye. Mi valamennyien, akik itt va­gyunk. aláírtuk a békéivel. Mondtuk is akkor, hogy majd megmutatjuk tettekkel is, igaz szívből írtuk alá. Most van az ideje, most kell ezt be­bizonyítani. Gyorsbcadással kell meg­erősíteni hazánkat.. Csak a Indák az egyedüli, akinek nem ez az érdeke, az mondja csak azt, hogy „majd rá- . érünk arra még." — Hát, hiszen mi is így gondoljuk —, szólalt meg Hoff Péter —, így is tesszük majd, ahogy most elmond, la. T-Joff Pétéi. Farkas József és . a többiek, akik olt voltak, így is tettek, túlteljesítették o beadási kötelezettségüket, ezért hallgatja Bar húsz elvtárs is örömmel a győzelmei jelentő hangoshiradót, mert, látja., hogy érdemes volt vasárnap délután beszélgetni a lejcsarnnk előtt... KUllUCZ PÁL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom