Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-28 / 148. szám
4 HR PL O 13,>1 .JUNIUS 28 A vádlottak felszólalásai az utolsó szó fogán A Grösz-banda bűnperében a védőbeszédek után a vádlottak az utolsó szó jogán tett felszólalásai hangzottak el. Elsőnek Grősz József lépett a bíróság elé. Grősz: Az utolsó szó jogával élve ki akarom jelenteni, hogy sajnálom és báríom, amit a Magyar Népköz társaság ellen vétettem. Múltam és világnézetem szembeállított a népi demokráciával. Nevelésemnél, körülményeimnél fogva legitimista meggyőződésű voltam, annak vallom magamat most is, ez vitt bele azokba a cselekményekbe, amelyekért most felelnem kell. A zárka magányában sokat töprengtem és rádöbbentem arra, hogy azok az eszközök, amelyekhez folyamodtam, károsak és ártalmasak arra az ügyre, amelyet életfel fogásomból eredően a magaménak vallók. Cselekedeteim pedig ártottak és kárt okoztak a magyar népnek. Hiszem, korty az emberek irgalmasan ítélik meg a tetteimet, egyben pedig remélem, hogy paptársaim, híveim és barátaim példámon okulva, nem járják azt az utat, amelyen én jártam és tartózkodnak azoktól a káros é.< az egyházra is hátrányos cselekmé nyéktől, amelyeket én elkövettem. Kérem a bíróságot, hogy beismerő vallomásomat és körülményeimet fí- gvelembevéve hozza meg ítéletét. Ezután dr. Bozsik Pál élt az utolsó szó jogával. — Az utolsó szó jogán kötelességet kívánok teljesíteni — mondotta. - Midőn őrizetbe kerültem, már akkor súlyos beteg voltam. Midőn a vizsgálati szervek észrevették, kórházba utaltak, ott egy tágas magánszobát kaptam, nappalra külön ápolónőt. éjjelre külön ápolót rendeltek mellém. Az orvosi kezelésnek köszönhettem, hogy visszanyertem egészségemet. Hálámat nem tudom másként kifejezni, minthogy itt a nyilvánosság előtt a vizsgálati szerveknek és kezelőorvosaimnak köszönetét mondok. — A bíróság vallomásaimból ismeri beállítottságomat, ismeri összeesküvő tevékenységemet is. Tudom azt, hogy tevékenységemmel súlyosan vétettem a népköztársaság törvényei ellen. Be ismerő vallomásom alapján kérem a bíróság méltányos ítéletét. Dr. Farkas Endre az utolsó szó jogán eimondotta, hogy Grősz és Bozsik befolyására kapcsolódott bele az ösz- szeesküvésbe, a másik ok — mon doíta — amért az összeesküvésben való részvételt vállaltam, az volt, hogy az amerikaiak állandóan megígérték, hogy Títoékkal együtt fegyveres erővel lógnak fellépni a régi rend visszaállítása érdeké ben. „Ha ennek a két körülménynek hatása engem el nem ragad, nem kerültem volna ebbe az összeesküvésbe." Dr. Hévey László az utolsó szó. jogán egyebek között a következőket mondotta: A népköztársaság ellen súlyos büní követtem el azzal, hogy fegyvere; összeesküvés vezetésében vettem reszt. Bűneim nagyságára és következményei messze kiható horderejére letartóztatásomkor döbbentem rá. Nem akarom és nincs szándékomban, hogy a népköztársaság ellen elkövetett bűneimért a felelősséget másokra hárítsam. A bűnöket szabad akarattal és megfontoltan követtem el Én . vagyok tehát érettük a felelős Mégis, utalni szeretnék arra, hogy bű neim elkövetésekor legitimista környezetem befolyása is hatott. Dr. Pongrácz Alajos, az utolsó szó jogán felszólalva, az amerikai követségtől való függőségére hivatkozott — Éreztem, — mondotta — hogy a követségen elfoglalt pozícióm megtartása érdekében teljesítenem kel! feletteseimnek az összeesküvéssel kapcsolatos utasításait. — Be kell vallanom, a különböző rémhíreknek is hitelt adtam. Ezek valótlanságáról elég alkalmam volt meggyőződni. A velem szemben tanúsított bánásmód szigorú, de emberséges. Kábítószerekről, injekciókról tér jesztett rémhírek valótlannak bizonyultak. Józanul, tiszta fejjel, testi és szellemi képességeimnek teljes birtokában tettem töredelmes beismerő vallomást. — Kérem a bíróságot, vegye ezt tekintetbe és irgalmas ítélettel sújtson. Endrédy-Haradics Vendel ' arról szólt, hogy öszirte beismerését nem kívánja az utolsó szó jogán módosítani. Ezután arra kérte a feloszlatott szerzetesrendek tagjait, igyekezzenek kórházakban, az iskolákban és a többi munkaterületeken becsületesen szolgálni a népet. Csellár István Jenő az utolsó szó jogán arra hivatkozott, hogy a kör. nyezet, amely a pálosrendben körülvette. vitte a rossz útra. — Bűneimben — mondotta — erő sített Grösz József érsek is. Hagyó-Kovács és Vezér-Vizer Ferenc vádlottak nem éltek az utolsó szó jogával. Ölti Vilmos tanácselnök ezután a irgyalást félbeszakította és az ítélethirdetést csütörtökön déli 12 órára tűzte ki. A dolgozó százmilliói! világszerte lelkes trommel fogadták J. A. Malik elvtárs rádiónyilatkozatát VARSÓ A Trybuna Ludu Malik elvtárs beszédével kapcsolatban többi között a következőket írja: — Malik beszéde új bizonyítéka volt a békeakaratnak, annak az akaratnak, hogy véget vessenek az újabb vérengzésnek, hogy békésen megoldják a koreai kérdést, amely nagymértékben veszélyezteti a békét. LONDON Harry Polliit, az Angol Kommunista Párt főtitkára Newcastleben mondott beszédében kijelentette: A koreai háború befejezését célzó új .szovjet lépés nemcsak békét hozhat Koreának, de jelentékenyen elősegítheti az egész nemzetközi helyzet feszültségének enyhítését is. Ezt a célt akkor érjük el. ha az ENSZ elfogadja és megvalósít ja a Szovjetunió javaslatát. PARIS A Liberation keddi száma leszögezi: Malik nyilatkozatát a világ közvéleménye fellélegzéssel fogadta. A Szovjetunió nemcsak bebizonyította, hogy a békét mindenek fölé helyezi, hanem ugyanakkor döntő lépést is tett a béke érdekében. ROMA Az Unita így ír: — J. A. Malik szavai. amelyek ma már az egész világon ismeretessé váltak, a béke reménységét lobbantották lángra az emberek szivében. Malik szavai azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió továbbra is hisz a nemzetközi tárgyalások politikájában, amelyek lehetővé teszik az enyhülést és a megegyezést. INDÍA , Hazám mindig pártolni lógja az olyan kezdeményezéseket, amelyek a béke helyreállítására vezethetnek". — jelentette ki a sajtónak Malik nyilatkozatával kapcsolatban India moszkvai nagykövete. J. A. Malik elvtárs levele az ENSZ lilkárságálmz KÜLSŐ ES BELSŐ BITANGOK J. A. Malik, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében — aki júniusban a Biz toneági Tanács elnöke — június 25-én a következő levelet küldte az ENSZ titkárságának: ..Kérem, hogy a titkárság a Biztonsági, Tanács okmányaként fagyé kös ,zé a Nemezlközi Demokratikus Nő- szövetség Végrehajtó Bizottságának láöl június 21-i. levelét, amelyet, mint a, Biztonsági Tanács elnöke kaptam." JSarn ír tábornok cikke a koreai háború egy esztendejéről Nam ír tábornok, a koreai néphadsereg vezérkari főnöke, a. Jfeonmiimi- buo keddi számában rövid áttekin rést adott a koreai háború menőiéről. — Kudarcba fulladt az USA vezető köreinek az a kísérlete — írja többi között Nam Ír tábornok —. hogy könnyen és gyorsan fejezzék be. a koreai háborúi. Az amerikaiak döntő csapásokat szenvedtek. — Az amerikai háborús mzítók -- folytatja a cikk — lebecsülték hadse regünk erejét és harci készségét, lebecsülték népünk, elszántságát. A háború alatt hadseregünk katonái önfeláldozó hősiességről tettek tanúbizonyságot.. A kávai önkéntesek tízezrei vívták ki. a koreai nép szeretteiét és háláját hősiességükéi t. A cikk a továbbiakban rámutat, hogy az egy esztendős háború legkiemelkedőbb . jellemzője a koreai hadsereg állandó növekedése és erő südéee. — Nem leli hősünk, Kim h-Szen tábornok vezetése alatt — fejeződik he a cikk — néphadseregünk minden kaioiiája. partizánegységeink és n mögöttes országrészek lakossága meg- kettözi erőfeszítéseit. Megalakult a vcNKpreiusuegyei katolifcvis papok ÍRkkel)iKott§ága Gyors ütemben épül megyénk j büszkesége, az ötéves terv városa: az j új Komló. Meszesen nőnek az új bányászházak falai. Nincs olyan eldugott falu, ahol ne építenének vala. mit az ötéves tervben. Az egyik j községnek új iskolát, a másiknak új bekötőutat, egészségházat, kuVtúrott- nont, új kutat, úi házakat, villanyt, telefont hoz az ötéves terv Dolgozó parasztjaink mindezt látják, tudják jól. Látják, hogy kormányunk, államunk jól gazdálkodik a népgazdaság jövedelmével, s a dől. gőzök minden forintja valóban a dolgozók érdekét szolgálja. Ezért dolgoznak olv le’kesen megyénkben is a munkások a bányákban az építkezéseken. az üzemekben, ezért végzi a béksaratás nagy munkáját ‘ versenyben dolgozó parasztságunk, ezért ké_ szülnek máris arra. hogv közvetlenül a gép mellől tegyenek e’eqet hazafias kötelezettségüknek, vigyék be a gabonát az állami begviijtőhelyekre. De a ku’ákok, népünk ellenségei, mindent elkövetnek, hogy akadályozzák. gátolják az aratás, a begyűjtés munkáját. Grősz Józsefnek és banditatársainak követői még itt vannak közöttünk; a kulákok, a különféle el. lenséges elemek Vannak mér elegen, akik Tito fasiszta bandájától és az amerikai imperialistáktól remélik visszakapni e'vesztett uralmukat a nép fölött. Dóczi József felsőegersze- gi kulák nem aratta le időben árpáját. És nem egy Dóczi van megyénkben is! Ezek a dóczik nemcsak maguk akadályozzák a munkát, hanem agitálnak, lazítanak dolgozó parasztságunk között is a begyűjtés ellen. Mert tudják, hogy a begyűjtés jó teljesítése a dolgozók érdeke. Határainkon túl. Tito Jugoszláviájában más a helyzet. Ott a kizsákmányolok, a kulákok azon dolgoznak, hogy a dolgozó parasztság utolsó szem gabonáját, utolsó tehenét is elszedjék, elrabolják Mert ez az ö érdeküket szolgálja és nem a dolgozókét. Nézzük a tényeket. Tito Jugoszláviájában 1949-ben a katonai kiadások az állami költségvetés 33 százalékát tették ki. 1950-ben már 50 százalékát. 1951-ben pedig több, mint 70 százalékot irányozlak elő katonai kiadásokra. A dolgozó parasztok nehéz verejtékéből kisajtolt, elrabolt pénzen gyárak, iskolák, kultúrottho. nők helyett repülőtereket, erődítményeket építtetnek Titoék. Jugoszlávia mai kény urai közül Rankovics, a gyilkos belügyminiszter az adózók pénzéből saját személyi kiadásaira 1,928.000 dinárt költött, Pet- ko Dapcsevics fasiszta tábornok 920 ezer dinárt. Kardelj már „szerényebb“ volt, ö „csak“ 631 ezer dinárt költött el magára, fizetésén kívül. Érthető, ha a jugoszláv dolgozó parasztok nem hajlandók vetni és aratni gyilkosaik számára. Ezért állnak sokhelyütt vetetlenül határainkon túl a földek, ezért lepi be a gaz • a táblákat ezért dolgoztatják a fasiszta janicsárok fegyveres őrség mel on a jugoszláv dolgozó parasztokat, mint Ivándárda határán túl is tették. A Grősx-őanda tárgyalásán világossá vált: belső ellenségeink, a rothadt fertőben lebzselő hazaárulók már hetek kérdésének tekintették csupán, hogy Tito fasiszta bandái rátörjenek hazánkra. Dolgozó parasztságunk megértette, hogy az ellenség aljas terveinek újabb leleplezése mire kötelez. Min. den eddiginél lelkesebben dolgoznak, hogy erősítsék'szabad hazánkat, növeljék a béketábor erejét. Ezt fejezi^ ki az új, ragyogó hőstettek a békearatás frontján. Ezt fejezik ki szer. kesztőségünkbe küldött leveleikben, fogadalmaikban is dolgozóink. A magyarteleki Gerő Ernő tsz dolgozói így írnak levelükben: „Mi, magyar- teleki volt gazdasági cselédek, akik most boldogan élünk a népi demokráciánk adla lehetőségekkel, az újonnan épült egészséges házainkban, szeretnénk ökö'Iel rájuk sújtani. De azzal válaszolunk minden hazaáruló- nak, hogv ezután még tokozottabh éberséggel őrködünk eredményeink lelett, még nagyobb teljesítményekke( segítjük győzelemre vinni ötéves tervünket, még jobb harcosai leszünk a nagy Sztálin elvtárs által vezetett béketábornak.“ Ez do'qozó parasztságunk válasza a haramiák terveire, s ezt a választ ismét meg fogja értetni minden ellenséggel: ,.A mi hazánk nem rés. hanem erős bástya a béke honiján!“ Az agitátorok harca a főbb műszaki és gazdasági eredményekért Veszprém megye néphez hű katolikus papjai értekezletre gyűltek össze, hogy liíiet tegyenek 'a béke mellett és megalakítsák a katolikus papok vöMprémmcgyci békebizottságát. Stirling János lová&zpatonai esperes elnöki megnyitója után Beresztóczy prelátus, az országos papi békebizott- eág , elnöke tartott előadást. — Amikor a Grősz-per tárgyalásának eseményeire visszagondolok és megelevenedik szemem előtt a tárgyi bizonyítékok halalnna-s sora, akkor megdöbben a szívem, mert sem a fő- pásztori dísz, sem a szerzetesi ruha nem adta meg azt a szilárdságot, hogy ebben, az országban minden pap a béke megvalósításán dolgozzék. Az összeesküvés célja volt egy inter venciós beavatkozás eseten terrorcselekményekre való felkészülés — mondotta többi között. — így telje sen világosan látjuk, miért voltak egyes főpásztoraink a stockholmi alá'■ írás ellen is. Inkább hittek a külföldi neaitóknak. szőkébb társaságuknak az amerikai követség) titkárnak, a belső reakció és legitimista csoportok képviselőinek, mint Krisztusnak, akitől a felszentelésben a béke hivatásszerű szolgálatát kapták örökségül. — Hívő papok akarunk lenni, dr fii állampolgárok is — folytatta. — Még akkor is, ha akadnak főpapok, akik. eladtál; magukat a nagytőkés imperialistáknak, a grófoknak, a gyárosoknak, ha akadnak olyanok, akik* bői eltűnt az 'állampolgári kötelesség és csak a népellenes politika maradt meg bennük. Kaptunk ijesztgetéseket., idéztek fejünkre ] kánonokat, amelyek azon- baai csak olyat1 egyesülésben s-a!é részvételt tiltanak, amely hitellenes. sőt: államellenes. Ilyen esetben telin■ nem mi, hanem magul; az ösrxevskii- vök tekinthetik 'magukat kiközösítettéknek. meri állametlenes szervezi;' 'lésben vettek részt • — Megdöbbentő az a kettő-Még ami megnyilatkozott i magvar katolj kus egyházpolitikában. Délelőtt aláírtál; a megállapodást, délután -periig az összeesküvőkkel tárgyallak. Egyik oldalon óriási pénzbeáramlások történ tok. másik oldalon a hívek keserves fillérei estek áldozatul, nem egyháziá' col okra. Horváth Dénes készthelvi lelkész felszólalásában a kormánynál a kon gruúvnl kapcsolatos Intézkedése: jelentőségén és naaysierűségc)-’ mutatott rá. A felszólalások elhangzáséi mán az értekezlet kimondta a Veszprémmé gyei napi békebizottság megalakuló sár, amelynek elnökévé Maár .Iáim- szűcsi plébánost, alelnökévé Hamu? Albint.- titkárává Nagy György úr kuti plébánost választották meg. A/ értekezlet határozati javaslatot foga dott el, amely a többi között kijelelt ti, hogy a vesz prémmegyei római katolikus papság az Alkotmányra tett eskü szellemében támogatja népköz- társaságunk útiamrrndjél és az egyház elír nségöcek tekinti azt, aki az egyház és állam megegyezésének betűje vagy tartalma ellen szál, vagy cselekszik. .Békénk megbontok, római katoii '■us egyházunk és drága hazánk ellenségeit, akik visszaélve bizalmunkkal, nr-püuk békéje, Innánk függőt- Ipnscgc, és egyházunk érdekei ellen össiccsküvest szerveztek. nemcsak népünk ellenségeinek tekintjük', hanem a római katolikus nnyaszent- - gyházunk- kártevőinek js" - hang zik a határozat, majd így folytatódik: .Tudjuk, hogy kormányunk nem azo uosítja az összeesküvőkkel az ország hókét akaró római katolikus papsá gát. Mi imádságainkkal és tetteinkkel bebizonyítjuk, hogv türi'ÍIt-rül és hűen. az 1950 augusztus JUH megáll» pótlás alapján állunk és békéért, népünk felemelkedéséért ntunkalko dunk.“ ,-lz értekezlet résztvevői határozatukban kötelezettséget vállalank. hogy a nép boldogulását. je emelkedéséi •x megerősödését célzó ötéves terve! Kisegítik, és tevékeny rcstf vesznek -őrségül- héf;ebhot 1 ságitilak Minik áiában. a Bék e Yilaglanács határozr fantoJ, régreiiii/fását mimten erejükkel elősegítik. Az alkotmányunk ünnepe lisztéin, téré tett módosított vállalások teljesítésének igen fontos feltétele a színvonalas. állandó üzemi agitáció. Az üzemi népnevelők megnövekedett fel. adataik elvégzéséhez értékes segítséget kapnak a Magyar Dolgozók Párt. ja. Központi. Vezetősége agilációs és propaganda osztályának kiadásában megjelent „A? agitátorok harca jobb műszaki és gazdasági eredményekért“ című könyvecskéből. „A szovjet agitációs módszerek alkalmazása elő fogja segíteni a kongresszusi határozatok végrehajtását“ — írja a füzet előszavában Zsofi- nyec Mihálv elvtárs, kohó-, és gépipari miniszter. A brosúra híven tükrözi a bolsevik agitátorok példamutatását, agitációjuk eszmei átfűtötíségéí, felvilágosító munkájuk egyszerűségét, harcos szol- lemét. Meq.ismerkedik a/ olvasó egy. egy színesen és élénken megírt történetből a szovjet agitátorok módszereivel. a szovjet agitátor mozgósít az elért eredmények további fokozására, neveli a dolgozókat, hogy érezzék és támogassák az újat. segítsék az elmaradókat, értékeljék a percekét: erről szol a füzet. A szovjet agitátorok között ott találjuk a párttagok mellett a pártonki vülj kommunistákat, is, akik a párttagokkal együtt személyes példamutatásukkal, jó termelő munkájuk példájával járnak elő] a kommunizmus építéséért vívott harcban s magukkal ragadják a többi do'gozót. A szovjet, üzemekben megtörtént eseteken keresztül ismerkedhet meg azol vasó azzal is. hogy a mérnökök, műszaki dolgozók milyen tevékeny agitátorai a termelésnek. Felbecsülhetetlen segítséget nyújt a füzet utoisó fejezete is, amelyből megismerhetjük a pártszervezetek és szakszervezetek szerepét az agitátorok munkájának irányításában. A Szovjetunió üzemi pártszervezetei és szakszervezeti bizottságai elsősorban arra irányítják a? agitátorok munkáját, hogy fáradhatatlanul . terjesz- szék a műhelyek munkásai közt az új megmunkálási módszereket, neveljék a dolgozókat ■ az anyagok gazdaságos felhasználására, személyes példájukkal alakítják ki a dolgozók munkához való új viszonyát. A füzet 80 filléres árban jelent' meg. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése IMienjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága június 2G-an közölte, hogy a néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, az arcvonal különböző szakaszain folytatták a helyt jelentőségű harcokat. Június 24-én éjtszaka a Korea! néphadsereg légi egységei egyikének éj szakai bombázó raja bombázta a szv- voni repülőtere! és megsemmisített tíz ellenséges repülőgépei és tlibh repülő téri épületet. LTgvanazon éjtszakán egy másik légi egység éjszakai bombázóraja az Észak- és Dél-Uan folyó egymásba lorkolása közelében lévő nam- szurl és buvolri községek mellett el lenséges gépkocsi oszlopot fedezeti fel, amelyet bombázott és géppuskázott és több mint harminc ellenséges gépkocsit megsemmisített. .Június 25-én a néphadsereg légi egységeinek egyik bombázó raja ellenséges csapatösszevonást géppuská zott Munszan környékén, nagy vesz- tőségeket okozva az ellenségnek. Június 20-án a néphadsereg légelhárító egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek osztagai lelöltek 12 ellenséges repülőgépet. India és Pakisztán közvéleménye támogatja az iráni olajipar államosítását írdia ős Pakirziári közvélemény« nagy többségébe,, állast foglal Kannak az olajipa) államosítását kimon. dó döntése melleit. A sajtóhoz írt levelei, sorra mutatják d kél ország népeinek mé y-séges imperialisiaelle nos érze’.méi. A Lahoreban és Karacstban egyide júleg megjelenő Pakistan Tímea június 8-i számában a lap.egy olvasó- iá a többi között így ír- „Veszélyben vannak a brit kormány érdekei es ezdit angol ejtőernyősöket küldtek Ciprus szigetére, ahol készenlétbe* állnak esetleges iráni bevetésen. Ázsia népei éberek és nem hí11K mm vált, hogy ügyeinkbe beavalko-ztm nak."
