Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-29 / 149. szám
N Ä P L o 1951 JUNIUS 23 PÁRT ÉS P ÁRTÉP 1TÉS « Fokozott gondot fordítsanak pártszervezeteink a propagandisták kiválasztására A godisai Petőfi íszcs-ben azonnal permetezni kell a gyapotot A felemelt ötéves tervünk, a szocializmus sikeres építésének egyik döntő feltétele a pártpropaganda megjavítása. Az 1951—52-es oktatási év jó előkészítése nagy követelményeket állít pártszervezeteink elé. Az új oktatási évben beinduló politikai iskolák eszmei" politikai színvonalának emelése egyik döntő alapja a propagandisták ió kiválasztása. „A pártoktatás színvonala alapvetően a propagandista káderek összetételétől azok elméleti, politikai és módszertani felkészültségétől .Sügg’’ — állapítja meg a Politikai Bizottság határozata. Pártszervezeteink vezetői sokat tanultak az 1950—51 oktatási év taoasz- talataiból. A tapasztalatokat felhasználva, okulva a hibákból hozzáláttak a propagandist tilt kiválasztásához. Azokat a politikai iskolák vezetőit, akik jól megálltak a helyüket, becsületesen foglalkoztak az iskolák, hallgatóival, maguk is tanultak, magasabb iskolák vezetésére javasolják. A bőrgyári pártszervezet vezetősége egyik középfokú politikai iskoú> vezetőjének Szalaí László elvtársat ■avasolta Szalai elvtárs, mint sztahá. no vista az 1950—51. oktatási évben így alaofokú politikai iskola vezetője ,/olt. Példái mutat a termelésben, ■észt vesz a propaganda iskolákon, ovább képezi magát. Jól vezette a ■eábizott politikai iskolát. Sokat tö- ■ödött az iskola hallgatóinak a fejlőlésével. Minden előadására jól felkészült, világosan, érthetően tartotta meg az előadását. A kérdéseket alaposan kidolgozta, ezenkívül alkér- déseket is lett fel a hallgatóknak, hogy érthetőbbé váljon az anyag, ■önnyebben tudjanak az elvtársak hozzászólni a kérdéshez. Az iskolát órák előtt, tíz perces jegyzetkészítési időt tartott és megtanította a hallgatókat helyesen jegyezni. Különösen nagy gondot fordított azokra az elvtársakra, akiknek nagyon nehezen ment az anyag megtanulása. Ezek közé tartozott Mecseki Ernő elvtárs is, akivel Vnég külön is foglalkozott Szálai elvtárs. Mecseki elvtárs elmondta, hogy nagyon sokat tanult az iskolán. Ennek köszönheti, hogy a termelésben az előbbi 130'—140 százalék helyett 160— 200 százalék között áll, mert a tanultak alapján önindfitosahhá lett, jobban megszervezte a munkáját. Szalaí elvtárs foglalkozott az iskolát mulasztókkal is. Megkövetelte a fegyelmet, erre tanította az iskola hallgatóit is. Egyik hallgatója Varga Józsefné egy alkalommal nem jelent meg az oktatáson. A következő hét oktatási napjáig nem szólt neki, néni kérdezte meg tőle: Miért nem jelent meg az iskolán? Ezt az egész iskola hallgatói előtt, a szeminárium után kérdezte meg Varga elvtársnőtöl, hogy mi volt az oka, hogy kimaradt a múlt óráról. Varga elvtársnö kissé meglepődve válaszolt: „Hát azért nem tudtam el- iönni, mert sok volt a dolgom." A válasz után az iskola kollektívája bírálatot .mondott Varga elvtársnő felé. A bírálat után többet nem mulasztott Varga elvtársnö- és a legjobb tanulók közé küzdötte fel magát, Szalai elviárs politikái iskolájára nemesük párttagok, tagjelöltek járnak, hanem három pártortkívüli dolgozó is. akike', tagjelölteknek nevel. Az egyik párlonkívüli hallgató Frank Károlvné. Frank elvtársnő ezen az iskolán sokat fejlődött. Világosan megértette, hogy mit jelené párttag mik lenni, látja, hogy mi a feladata egy párttagnak. Most az iskola elvégzése után elhatározta, hogy kéri magát a tagjelöltek soraiba, mert ezután sokkal többet akar lenni a béke védelméért. hazánk és dolgozó népünk boldogabb jövőjéért. A bei gyári pártszervezet vezetősége jól választott, amikor Szalai elvtársat javasolta a következő oktatási évre középfokú politikai iskola vezetőjének. Nem így történt ez á Pécsi Magasépítő Vállalat üzemi pártszervezeténél. Középfokú politikai iskola vezetőjének javasolták Kreutzer Jenőt. Kreutzer apjának egy hentesüzlete, egy vendéglője, három háza, anyjának pedig egy fitmszínhá- za volt. Ő maga nyugalos, most a Magasépítő Vállalatnál, mint anyag- telepi csoportvezető 700 forint havi fizetése mellett a vasasi „Május 1“ filmszínház üzemvezetője is, ahonnét külön 345 forint hasznot húz. Nyilvánvaló, hogy ilyen elemekhez nem szívesen járnak el a hallgatók tanulni. Ml .súlyos hibát követett el a Magasépítő Vállalat üzemi pártszervezete, amikor ilyent javasol középfokú politikai iskola vezetőjének. Pártszervezeteink vezetői. most, amikor a jövő évi oktaláshoz válogatják ki a politikai iskolák vezetőit, egy pillanatra sem feledkezzenek meg Sztálin elvtárs útmu'a'.ásáról ... „akik vakon és gépiesen hajtják végre a felülről jövő uinsitásokut. akkor ezt egész állami és párt- munkánknak feltétlenül meg kell sinylcnie“. Csak a jól kiválasztott propagandistákkal tudjuk biztosítani az 1951—52. oktatási évad sikeres végrehajtását. Ambrus Dezső (Sásdi járási tudósítónktól.) ' A godisai Petőfi III-as típusú termelőszövetkezeti csoport dolgozói vetettek a tavasszal gyapotot. A gyapot nemsokára kikelt. Ekkor a szakértők megállapították, hogy nem jó és ezért kiszánttatták. A második vetést nem szívesen gondozta- senki a csoport dolgozói közül, sőt még a gyapotfele lös, Büki József sem törődött vele. Büki József ekkor még brigádvezieíő volt a tszcs-ben és a gyapottermesztéssel kapcsolatos iskolát is elvégezte. Mivel a brigádja munkájával nem törődött, leváltották erről a tisztség, ről. Gyapotfelelős azonban továbbra is ő maradt, mert a dolgozók úgy gondo'ták, hogy ha az állam taníttat- fa. akkor mutassa is meg, hogy nem hiába tanult. Erre azonban nem került sor, mert Búki József csak akkor ment ki megnézni, hogy mi van a gyapottal, ha erre a tszcs elnöke, Hammer János elvtárs utasította. Elhanyagolta a gyapot gondozását, a gyapotos brigád is. Váradiné az egyik csoportvezető is csak nagy ritkán „látogatta“ meg a munkaterületét. Nem szívesen gondozták a gya. pofot Pilári Jánosné és Pfilf Józsefné sem, mert ők nem tartják érdemesnek vele vesződni és azzal érvelnek, hogv eddig sem termeltünk, úgy sem sikerül. Nem így gondolkozik azonban a termelőcsoport minden tagja. Borbás Jánosné. Homan,n Mátyásné, keményen harcolnak azért, hogy a gyapotvetés meghozza a megfelelő termést. Élenjártak a kétszeri kapálásban, az egyelésben. de példájukat csak kevesen követik. Múlt szombaton agya- potbrigád nem volt hajlandó kimenn; egyelni. Hogy a gyapotegyelés ne maradjon el, a tszcs összes dolgozóját erre a munkára kellett küldeni. ■ Szekér Gyuláné, Schneider Anna, Csirke Irén, csapatvezetők Is szeretik a gyapotot, szívesen is dolgoznak benne, de a csoport tagjai általában csak hossza^ rábeszélés után hajlandók odamenni dolgozni. Ebből ered ezután az is, hogy hétfőn vették észre, hogy a gyapot fiatal cserjéit meg. támadták a rovarok, ami eilen, h-a nem védekeznek azonnal, nyolc-tízezer forintos kárt okozhatnak, vagy teljesen kipusztíthatják a gyapotv^ test. Oil rögtön meg is állapították, hogy mit kell tenni, csak az azonnali permetezés segit. Ez hétfőn volt. A csoport tagjai befejezték az ősziárpa aratását, azután nekifogtak a vissza* maradt fűkaszálásnak. Voltak köztük akik sóhajtottak, meg keilen^ mái permetezni a gyapotot, de nem tettek ezért semmit. Maga a csoport elnöke is azzal „nyugtatta“ meg saját magát, hogy még nincs káliszóda, permetezőgép is kellene, de az sincs, az egyéni gazdák talán nem is adják oda és ezzel „eüntézettnek“ tekintette az egészet. A járási tanács is felelős ezért a hibáért, mert az agronómus Szilvási Imre tudott róla, de nem igyekezett segíteni annak ellenére, hogy többször felszólították erre. Sásdon atöld- művesszövetkezetben van három nő- vény permetezőgép, vegyék ezt igénybe a godisai tszcs dolgozói, dn ha kell, akkor alkalmazzanak kényszer-megoldást és permetezzenek sej* tűvel, de ne nézzék tétlenül, hogy a rovarok elpusztítják a gyapotot (Mesteri alvi) Lecsökkent a 100 százalék alatt teljesítők száma a Dohánygyárban A. telepi sauili szervez;© £ fogjon Ehoz%!t-a Si^ÄoliIalia páros verseny ssKérveaseséhez Az Istvan-aknai Forál József citin'05 fejtés bányászainak eredmériyé'i- -ől tudomást szereztek a Széchenyi- is András-aknai vájárok is. Elhalá- •ozták, hogy az ő aknájukon is be- ndftanak kéj fejtés: ciklusos mód- jzerrcl. A választás a Széchenyi-ak- )án lévő Jelenszki és az András-ak- lán dolgozó Kotoúcs fejtési csapalok nünkaheh’ére eseti. A két fejlés a hónap elején kezdle a szovjet módszerrel lejteni a szenet,- a termelés szépen emelkedett, .zoriban egyik csapat termelése sem íözélftette ínég; a ForáFcsapáf ered- ncnyct. 96-*-97 százalék között moziz'I a teljesítményük, mig a Forál- ejtós 130- százalékra teljesítette elő- •áuyzá'át. A hibák az éjjeles faadók és biztosító csapat munkájából adódtak. Előfordult olyan eset Is, hogy nem készítenék elő a fejtést a termelő harmadnak. Az üzemvezetőség az utóbbi napok- \an- átszervezte az éjjeles faadó és jiztosító csapatot. A fejtési csapatvan lévő nuiszakmulasz-'ökat elteli éh uásik munkahelyekre, hogy ne akadályozzák felelőtlenségükkel a ciklu- os munkát. A megtett intézkedések nyomán emelkedni kezdett a termelés és pár nap alatt 110 százalékra állt már a csapat termelésével. „z eléri szép eredmény ellenére van rég hiba a fejtési csapatnál. A Je- enszki-csapatnál kedden iirescsillc- jánv volt és a esapal nem tudta Iölési: eni tervelőirányzatát. A bányászok új versenyformát kéziének. Ólyaft párosversenyt indiaiak, amely versenybe állítja úgy a ■izikai, mint a műszaki vezetőket. A erraelőcsoportok a termelés emelőére tesznek vállalást, mig a felelős •nűszaki vezető a föltételek biztosi- •ását vállalja. Ezt a versenyformát vegindíth,itták volna már a Jelcn- zki-fojtésnél és minden bizonnyal megszűnne az iirés'csi'Uehiány. De megindulhatott volna már a többi fejtésekben is a kétoldalú pá- rosvorseny szervezése, ha a pécs- liányalclepi szakszervezet törődött volna ezzel. A verseny szervezésében semmit em tett eddig a szákszervezet, pedig 7. elmnlt öt napban erre bőséges lód nyílott volna. De a pécsbánya- lepi szakszervezet „mnukaversenyszervezése“ bürokratikus. Müller elvtárs, András-akna párltílkára pár nappal ezelőtt felhívta Kálmán elvtárs CB-lithár figyelmei, hogy elhanyagolják a verseny szervezésé! és javasolta, hogy lássanak munkához. Erre Kálmán elvtárs a versenytáblára mulat: „Nézd Müller elviárs. minden nap kiírjuk a táblára ' az eléri eredményeket.“ Ennél nagyobb bürokráciát keresni kell. De kiderült az is, hogy az eredmé> nyék kiírását sem a szalcszerveze' végzi, hanem az üzemvezetés egyik adminisztrátora. Mit csinál akkor a szakszervezet? Erre sem nehéz feleletet adni. Elaprózzák idejüket minden apró-cseprő üggyel, de a döntő kérdéssel, az újmódú verseny szervezésével nem foglalkoznak. Ennek ellenére „sok munkára“ hivatkoznak. A pártvezetőségi üléseken nem jelennek meg a szakszervezeti vezetők, amikor oda hivatalosak. Mikor megkérdezi őket Müller elvtársi „Miért nem jöttetek el?“ — akkor azt válaszolják: »„Nem érünk rá“. Amikor erre a helytelenségre figyelmezteti őket ismét a pártszervezet ve- ze!őségé, akkor ahelyett, hogy megvizsgálnák. hol van lazaság a munká jakban, csípős megjegyzéseket lesznek a pártvezetésre: „Ila a Müller olyan jól érti a munkát, diát csinálja“. Ezí. mondta Kálmán elvtárs nemrég, amikor jogos bírálat érte a szakszervezet-munkáját az üzemi párt- szervezet titkárának részéről. Ebből tapasz'alható az is, bogy a pécsbá- nvatelepi szakszervezet nem fogadja el a pártszervezet1 irányítását, bírálatát Az, bogy a szakszervezet munkája milyen a valóságban, megmutatja a verseny. Pécshányntelcpon ma Is ugyanannyi a versenyzők száma, mint egy hónappal ezelőtt volt. Erre is felhívták már a szakszervezeti vezetők figyelmét. Mi volt a válasz? „Elvégre a szakszervezol nem tartozik a pártszervezet irányítása alá“. Ezt a gyökerében helytelen véleményt nyilvánította Kálmán elv- társ. Igenis az üzemi szakszervezet az üzemi pártszervezet irányítása alá tartozik és minden ellenkező vélemény politikailag káros és megengedhetetlen. Ezt látni keli Kálmán -elvtársnak és azt is. hogy sürgősen javítani keit a hibákat, A bányászok versenyezni akarnak. Több szenet akarnak termelni az Alkotmány és a Bányásznap tiszteletére. Ennek jelei máris mutatkoznak, mert a jelenlegi termelésükkel megelőzték párosversenytársukat István-aknát is. Ezt a munkát nem segíti a szakszervezet, amely a bányászok után kullog a munkaversenyszervezésben. De elmarad a műszaki veze'és mögött is, mert a műszaki vezetők megkezdték a kétoldalú versenyek szervezéséi. Fogjon hozzá ehhez a munkához a pécsbányaielepi szakszervezet is. , Csór dós Géza A dohánygyári dolgozók is készülnek alkotmányunk ünnepére. Pécsi Józsefné egy asztalnál dolgozik a dohányt szedi szét és egy ládába rakja. Pécsi Józsefné okleveles sztahanovista, a Dohánygyárban 25. éve dolgozik A brigádjában nyolcán dolgoznak. Az alkotmány tiszteletére versenyre hívták a Brosó-brigádot. Pécsi Józseíné brigádja első a takarékosságban, a. minőségi munkában. Május hónapban felajánlást tett Pécsi Józsefné, hogy egy hónappal előbb befejezi tervét. 124 százalékot ér el átlagosan. Tamás Jenő készíti az anyagot a női dolgozóknak. Elmondja, hogy ők nincsenek teljesítménybe, mert any. nyit dolgoznak, amennyit a nők el tudnak használni, ök is felajánlották, hogy a női munkásokat Igyekeznek még jobban ellátni anyaggal, hogy még nagyobb eredményt tudjanak elérni. Márics B eláné a dohány bontónál és nedvesítésnél dolgozik. Igyekszik jó munkát végezni. Most 125 százalékon áll teljesítménye, kiveszi részét. a Vorosin-mozgalomból.' Horváth Lajos párttitkár helyettes elmondja, hogy a Dohánygyárban a do'gozók nagy többsége már megtette felajánlását alkotmányunk ünnepére. Eddig a Dohánygyárban 24 fő volt °lyan, aki 100 százalékon alul teljesítette normáját. Most örömmel mondhatják el, hogy 24-ről hat főre csökkent a 100 százalékon aluli teljesítők száma, az alkotmány ünnepének tiszteletére indított munkaverseny során. Új istállók épülitek állatni gazdaságainkban Állatállományunk fejlesztése új istállók építését kívánja meg. Az ötéves terv folyamán számos állami gazdaság, termelőcsoport kap istállót, korszerű, modern felszereléssel. A het- vehelyi és szentégáti állami gazdaságokban máris megkezdték egy-egy csikóistálló építését? melyek egyenként 250—250 csikó befogadására al. kalmasak Mindkét istálló még az őszre elkészül. , LÉBER FERENC NÉPNEVELŐ LETT Sűrűn megtörölgeti verejtékes homlokát Bíró Boldizsár, főbb• mint hatvan éves, himesházai egyénileg dolgozó paraszt, amint kopálja a répát. — Phiij, de meleg van. Lébcr Ferenc a Győzelem csoport tagja éppen arra jár. Köszönti az öreget és hál megáll egy pár szóra. — Szép az árpátok Feri — mondja Boldizsár bácsi ~' No izzadhattok, mig elkészül. — Mi ugyan izzadunk, 1de nem izzad a traktoros, aki~ a kombájnt vezeti — magyarázza Lébcr. — mert ernyő alatt dolgozik. Hát 1tudja Boldizsár bátyám, sokat hallottam már arról, hogy a Szovjetunióban arató-cséplőgép dolgozik a kolhozban. Jót nevettem mindig rajta. Ki hiszi azt el, — gondoltam, — hogy olyan országban arató- cséplőgépet, gyártanak m,int Oroszország. Hiszen mindig azt hallottam, hogy a világon a legmüvéletlenebb, legelmaradottabb emberek laknak ott. Most aztán saját szememmel láttam Bolyban, ahol aratott és csépelt egyszerre a masina. Hát aztán hogy néz ki? — kérdi Boldizsár bácsi Egyetlen ember kezeli, és arat is, csépel is, méghozzá nem akárhogyan. Az árpa szélén kézzel vágtak utat a gép előtt és több kalász letörött, elhullóit, A gép nyomán azonban egyetlen kalász sincs, pedig még a szalmát is szélkaparlam a földön. Megnéztem én minden porcikájál, a szalma hátul szépen kihullik, megy utána a kocsi és már hordja is a szalmát.. Van egy nagy tartály, ebbe 14 mázsa szem fér egyszerre, ott a vontató és beviszi a raktárba a:szemet. Ez aztán a munka Boldizsár bátyám. Nem kell se kaszás, se marokszedő, se kötöző. Aztán mennyi kár van a hordásnál. A mezőn, az úton. a szerűn rakodás közben, mindig pereg a mag. ez iti mind megszűnt. • — Hát valóban nagyszerű gép lehet, — mondja Boldizsár bácsi. És méghozzá Budapesten gyártották, mit szól ehhez? — kérdi Léber. A Szovjetunióból kaptunk kombájnt és annak mintájára készül — feláll, elmenni készül. — Na nekem aztán beszélhetnek ezután, — legyint a kezevei egyet, hogy ilyen, meg oly-an elmaradott az orosz nép: Hát ilyen gépel kiállítani, ahhoz aztán nagy tudomány kell. De milyen jó, hogy megalakítottuk a csoportot, meri ilyen gépekkel, csak nagy táblán lehet dolgozni. Molnár Vendellel a kocsmában ta’álkozik Léber. Neki is elmondja részletesen, hogy néz ki a kombájn. Hát voil már valaha az életben ilyen, hogy nálunk gyártsanak valamilyen külön!egrS gépeket? Amerika, vagy bármely más országban találtak fel új gépeket, azt mindig titokban gyártották és jó borsos áron adták el nekünk. A Szovjetunió átadta nekünk a kombájnt, hogy gyártsunk mi is. Ez aztán nagy segítség. Hatvan hetven ember munkáját végzi el. Sokat hallottam a télen arról, hogy bányákban, gyárakban sok új munkás kell. Mos aztán, ahol kombájn arat, van sok munkás, aki elmehet a bányába mert nem kell aratni. Én aztán többet nem engedem félrevezetni magam. A csoport aratja az árpát, mindenki itt van, pedig még kapálnivalá is akad. — Hej bárcsak itt arathatna a kombájn — mondja Lébcr Ferenc. Mi legalább mehetnénk kapálni. Így győzi meg Lébcr napróknapra az embereket, a kombájn jó munkájáról. Állandóan arról beszél, hogy mindent el kell kövclniök. hogy szemveszteség nélkül arathassák le a terményt. Meg kell kapáim a kukoricát is többszöi, hogy minél több teremjen. Hogy minél többet adhassanak az államnak. Ette későn jár haza, bárhol találkozik emberekkel, megáll, elbeszélget velük, minden érdekli őt egy idő óta. Az emberek nem ismerek rá Lcberrc. A tanácselnök az!, mondja róla. hogy Léber azelőtt egészen tartózkodó ember volt, akit még csak egy falugyűlés sí m érdekelt. Mindentől elzárkózott. Csak úgy élt máról- holnapra. Népneveiéi vagy ilyesm\ arra csuk mindig legyintett egyet. Most azonban ö lett népnevelő és ö magyaráz mindenkinek, és minden érdekli, ami a csoportban, nagy a faluban történik. ARY RÓZA
