Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-29 / 149. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁM: A budapesti megyei bíróság Ítéletet hirdetett Grose József és társai összecskiivésibünperében (2. o.) — Ham­vas Endre Csanádi püspök levele Dobi Istvánhoz (2. o.) J. A. Malik elvtárs rádióbeszédének visszhangja Nyugat- Európában (2. o.) — Fokozott gondot fordítsanak párt- szervezeteink a propagandisták kiválasztására (3. o.j — A pécsbányaielepi szakszervezet fogjon hozzá a kétol­dalú párosverseny szervezéséhez (if. o.) — A godisai tszcs-ben azonnal permetezni kell a gyapotot (3. o.l — V------------------------------------------------------------------------------' A X M D P B ARANYAMÉ GYEI PÄRTBI Z O TT ÍÁCÁNA K LA$® VIIL ÉVFOLYAM, 149, SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1951 JÚNIUS 29 NÉPNEVELŐK Á BÉKEARATÁSÉRT Az aratás, cséplés, terménybe. gyüjtés végrehajtásáról szóló mi­nisztertanácsi határozat jó előre megmondotta, hogy gabonatermé­sünk betakarítása nagyobb felada­tot jelent számunkra, mint az el­múlt esztendőben volt, Ebben a harcban pártszervezete­inknek elsősorban a népnevelőkre kell támaszkodniok. Népnevelőink számára hatalmas erőpróba lesz az idei aratás-csép- lés, ebben a munkában ezer cs ezer népnevelő fog tanúbizonyságot ad­ni arról, hogyan, mennyire szereti hazáját, p dolgozó népét, mennyi­re lehet számítani rájuk minden időben. Népnevelőink nyújtsanak segít­séget a héten megtartandó népne­velő-értekezletek után dolgozó pa­rasztságunknak. Úgy készüljenek fel a nagy csatára, hogy minden dolgozó paraszt megértse, milyen nagy feladat’ megoldásáért indu­lunk harcba, mint ahogy azt Sztá­lin elvtárs mondotta az élenjáró arató és cséplögépvezetök értekez­letén: ,,A gabonagazdaságban a legfelelösségleljesebb dolog a be. takarítás. A betakarítás idénymun­ka és nem szeret várni. Ha idejé­ben betakarítottál, nyertél, ha kés- tél a betakarítással, vesztettél.“ Az ősszel elvetett gabona nyolc hóna­pig fejlődik és a meleg időben gyorsan érik. Egy-két nap, sokszor órák alatt dől el, hogy gazdag tér. mést aratunk-e le, vagy sem. Ezért harcot kell folytatniok népnevelő­inknek, hogy meggyőzzenek min­den dolgozó parasztot ennek fon. tosságáról. A búzaaratás megindult me­gyénkben is, azonban nem tud lé­pést tartani gabonáink gyors be- érésével. így három nappal máris lemaradtunk a búza és rozs ara­tással. Ezen a téren sok múlik nép­nevelőink felvilágosító munkáján, Népnevelőinknek le kell leplezni a maradiságot, mely azt mondja: „°tt pereg a szem, ahol van", vagy pedig azt, hogy ,<öregapám sem aratolt Péter-Pcíl előtt.'" Egyes helyeken máris mutatkozik ilyen­irányú megalkuvás, mint a komlói és a sásdi járásban, ahol eddig nem kezdték el a búzaaratást. Fordítsanak népnevelőink több gondot az aratás, cséplés után nyomban a tarlóhántás és a másod, növények azonnali elvetésére, mi­vel ezen a téren is jelentős lema­radás mutatkozik megyei viszony­latban, Eddig learattak összesen 29.000 hold ősziárpát, ugyanakkor a megyében 970 kát. hold, a tszcs. néb egyéni gazdáknál 1.428 kát. holdon végezték el a tarlóhántást. A cséplőgépeknél dolgozó nép­nevelőknek rendszeresen foglalkoz. ni kell a munkacsapatokkal, bri­gádokkal, páros és egyéni ver­senyzőkkel egyaránt. Ahhoz azon­ban, hogy kimagasló eredménye­ket tudjanak elérni, nem elég csu­pán a jó gép, szükséges hozzá a lelkes, szorgalmas munkacsapat, brigád. Ha a népnevelő jól dolgo­zik, ilyenné fog válni a munkacsa­pat, ahol a felvilágosító munkát végzi. Minden cséplőgépnél meg kell szervezni három-négytagú agi­tátorcsoportokat. Hogy a munkacsapatok, brigá­dok, egyéni versenyzők, verseny- szellemét fokozni tudjuk, biztosí­tani kell állandó helyi villámok ki. adását, versenytáblán naponkénti kiértékelést adni a verseny állásá­ról, megdicsérni azokat, akik élen. járnak a versenyben, népszerűsí­teni őket, a hanyagokat, lustákat pedig kipellengérezni. A mi előrehaladásunk, az idei bő termésünk, még elszántabb, na­gyobb károkat okozó tettekre sar­kalja népünk ellenségeit, a kulákot és a klerikális reakciót egyaránt. Ha nem leszünk elég éberek, vészé, lyeztetjük a dolgozók kenyerét. A külső és belső ellenség aknamun­kája eredményeink láttán még in­kább fokozódni fog, mint ahogy ezt a Grősz-fóle összesküvő banda tár. gyalásai mutatták számunkra, akik nem nyugodtak bele győzelmeink­be, nem tudták elnézni, Jrogy mun­kások és parasztok vezetik ezt az országot, újból a régi, népnyúzó rendszert akarták hozni a nya­kunkra. Megmutatták a tárgyalá­son, hogy mennyire eggyé vannak forrva a dolgozó parasztok legna­gyobb ellenségével, a kulákokkul. Mindez azt bizonyítja, hogy nem csupán mi készülünk a nagy mun. kára, hanem készül az ellenség is. Az ellenségnek ezt a készülődését még csírájában el kell fojtani és nyomban leleplezni a dolgozó nép előtt, hogy gyűlölje meg őket. Sújtsanak le saját községükben is a kulák minden mesterkedésére és úgy válaszoljanak gaztetteikre hogy több és jobb munkával har­colnak az aratás, cséplés jó elvég­zéséért, Népnevelőink hassanak oda, hogy minden családtagot bevonjanak eb. ben az időszakban az aratás, csép. lési munkákba. Vegyenek példát népnevelőink Kátoly községről, ahol a dolgozók kezdeményezésére elhatározták, hogy nem kímélik erejüket ebben a három hónapban, íó felvilágosító munka eredménye, bent a gyorsabb munka elvégzésé­ért felemelték az aratópárok szá­mát, főleg nőket, bevonták a csa­ládtagokat is a munkába. Az eredményes termésbetakarítás Pártunk és államunk erejét is mu­tatja. Megmutatja, hogy dolgozó parasztságunk egységesen sorako. zik fel Pártunk mögé. Népnevelő­ink sorakozzanak fel e harci fel­adatra, még odaadóbban lelkesít­sék odaadó munkával a dolgozó parasztságot, mert csakis így tud. iuk győzelemre vinni a békeara­tást. Balogh Mária Megyei Pártbizottság. ágit, aloszt. vez. A bikali úttörők ré?ztveszoek a békearatásbau A bikali Szabadság nevű Itl-as típusú terme'őszövetkezet csoportban az úttörők is kiveszik részüket a nyári iskolai szünet ideje alatt a növény- ápolási munkálatokból Brigádot alakítva, a felnőtlefeleel versenyezve, gyüj_ tik a szénát és hordják a gabonakévéket. így erejükhöz képest ők js ki­veszik részüket a most megindult békearatásból. Úttörők! Kövessétek példájukat cs harcoljatok hasonlóképpen a béke- aratás gyors elvégzéséért, szebb jövő tök biztosításáért! CSORDÁS AKDRAS * M* - ' üzemi párttitkár, Bikái. A mohácsszígelí Vörös Fény tszcs hat nap alatt learatja 260 hold búzáját, — így válaszol a Grősz-bandának (Mohácsi járási tudósítónktól) Három aratógép dolgozik a mo­hácsszigeti Vörös Fény tszcs ötveu holdas árpatábláján. Egy brigád megy a gép után, s szaporán rakják össze az árpakereszteket. A nyomukban halad egy traktor, készíti a tőidet má­sodnövény vetés alá. Délben ebédelni ülnek le és meg­vitatják a papi palást mögé bujt összeesküvő banda vallomásait. — veszi át a szót, — hogy az a sor­sunk legyen, mint a múltban. Az ál­latoknak különb sorsuk volt, mint nekünk. Roskadozó, nedves viskókba úgy voltunk összezsúfolva, mint a disznók. Sugár Józsefné szintén a püspöki, Tóth Györgyné a hercegi uradalom­ban voltak cselédek. Azóta élnek emberi életet, mióta telszabadultak a püspöki és hercegi járom alól. — Ezt a földet akarta visszaadni régi gazdáinak — mondja ökölbeszo­rított kezekkel Pintér elvtárs, a bri- gádvezető. — Ezt a földel, ahol mi most 18 mázsás árpa és 15 mázsás búzatermést várunk. Mindnyájan em­lékszünk arra az időre, mikor Lémán Lajos 70 holdas malomtulajdonos és Jahoda András 30 holdas bankigaz­gató voltak itt a tulajdonosok. Ne­gyedébe dolgoztatták meg a földjü. két, mint ahogy Grőszék vallották, kemény kezekkel fogták a munkáso­kat.’ - ** * ■ Szigonya Mátyásné a püspöki ura­dalomban volt cseléd. ' —‘ Azért akarják vissza a múltat. — Nem sikerült a hnzaáruló ál­szent bandának a 1 terve —. mondja felháborodva ifjú Szikora János, volt albertpusztai cseléd.. — Éveken ke­resztül sínylődtem azon a tanyán, annyit,sem tudtam keresni, hogy jól­lakhassak. Pedig hajnali két órától, éjjel ll—12-ig úgy dolgoztunk,, mint egy állat — Felugrik, jön, mégy a földön, s így folytatja: — Borsod me­gyéből jöttek summások hozzánk és borjúistállóba voltak elszállásolva, mint az állatok. Mire eljött az ősz, kenyér, se ruha. úgy„.MteÜJ'tíck.ha­za, ahogyan jö.ltejs. ___ ­Ebé d után munkára indulnak va'.a. mennyien. Még szaporábban hordják a kévéket, miközben arról Beszélnek, vájjon, milyen büntetést kapnak a hazaárulók. — Csak lenne énrám bízva szemé- lyesen —• mondja egyik, a másik is. — Én majd tudnám, mit kell velük csinálni. öt óra és a hatalmas árpaiábla le van araiva. Silók István trakloros már indul is a 80 ho’das búzatáblába. Az aratók megállapítják: ■ a búza viaszérósben van, egy pillanatig som lehet várni, azonnal meg keli kezdene az aratást. Silók István traktoros gépe után már dőlnek a kévék az embermagasságú búzatáblán. Miközben vígan megy aratógépéve], állandóan az jár az eszében, hogy „260 hold búzája van a Vörös fénynek, hogy hat nap alatt learathassam szemveszleség nélkül, ahhoz nekem nagyon sokat kell segí­tenem." Az embermagasságú búzatábla* a „Minden kalász a mienk itt" — mond­ják valamennyien — és az is marad, hiába spekulált Grősz és bandája." A csobokapusztai állami gazdaságban ne legyenek tehetetlenek a hibák felszámolásában (Sellyéi járási tudósítónktól!. A csobokapusztai állami gazdaság­ban megkezdték már a 430 hold bú. za aratását. Nagyszerű látvány az egy ta'gban álló többszázholdas búzatábla, amelyen szorgalmasan dolgoznak az új „Agrostroj" aratógépek és a kézi kaszások. Az aratás üteme azonban lassú. A gazdaság vezetője, Takács elvtárs szerint, ha így folyik tovább, ra is, csak kilenc nap alatt fejezik be az aratást. Mi a lassúság oka? Az állami gazdaságban hat aratógép kezdte meg a munkát. Ezekből a gépekből eddig kar- dántengelytörés miatt használ­hatatlanná vált két traktor, egyik aratógépnek a kévekidobó szer­kezete törött el, a másiknak pedig a kalászhajtó vi­torla lécszerkezete darabokra tört. A törések nyilván gondatlanságból ke­letkeztek. A szigetvári gépállomás aratógépén a kévekidobó szerkezet rögzíiőcsavarja kiesett a helyéről, de a gépkezelő ezt nem vette észre, holott kötelessége lett volna ügyelni és csak akkor állította le a gépet, alnikor hallotta a törés recsegő hang­ját, A vajszlói gépállomás „Agros trojának" a vitorlája tört össze. A gép kezelőjét Takács elvtárs figyel­meztette, emelje feljebb a vitorlát, mert összetörik. A gépkezelő nem hallgatott rá, a következő pillanatban már csak törött lécdarabok maradtak a vitorlából. Ezek a gépkezelők felelőtlen mun­kájukkal egyenesen az ellenség mal­mára hajtják a vizel, ezért szigorúan fel kell lépni a nemtörődömségükk - szemben. Van a csobokapusztai gazdaságban növényápolási munka is bőven, amit napok alatt el kellene végezniök. — Cselekvés helyett azonban a vezetői inkább arra panaszkodnak, hogy ke­vés a munkaerő. Ez furcsán hangzik akkor, mikor a répatábla végében két munkás üldögél délután négy órakor és nem dolgoz­nak, mert mint mondják, ők már el­végezték a normát. A magtár mel­lett két gerendát rakó munkás dől. gozik. Egy darabig évődnek a mag­tárnál dolgozó munkásnővel, aztán cicáénak. Van itt munkaerő, csak éppen nem dolgoznak. Az asszonyok sem dolgoznak a földeken. A vezetők nem is gondoltak még komolyan arra, bogy őket is bevon­ják a termelő munkába. Hova te­gyük a gyerekeket? Nincs napközi­otthonunk, ki vigyázna rájuk? Nap­köziotthont pedig nem éptihetünk — mondja. — Ugyan nevezetű elvtárs, a gazdaságvezető helyettes. Ugyan elvtárs valószínűleg egy új, korszerű­en felszerelt napköziotthonra gondol, Botylcapeterd kommunistái s vasár­napi taggyűlésükön elhatározták, hogy példamutatóan beadják a termény/e- leslegűket. Ehhez a kezdeményezés­hez csatlakozott a községi tanács, a DISZ ét a DÉFOSZ azzal, hogy ők is minden feleslegüket beadják. Szerdán délután Illés József párt­titkár udvarán kezdődőt! meg a csép- iés. Illés elv'árs a7 őszúroU csé­peli, boldogan veszi. kezébe a béke cséplés bő á;dásár, a kövér gvb^ra- szemeket. Ott van mellette Vérén Margit csépléisi ellenőr, aki már jó előre telkészüli a népnevelő munká­ra. Vérén evtársnö javaslatára min­den ebédszünetben sajtóúvosást fog­nak tartani a cséplőgt- dolgoz-, minden dolgozó parasz oí folvilágo-I tanak, hogy .» cséplőgépül adja be terményfeleslegét. Maoc a párttilkár elvtúrs jár elől jó példával, aki a tavalyi összbeadá- 6át 160 százalékra teljesítette. Az idén ahol fehérruhás gondozónők fogla­koznak a gyerekekkel. Lesz majd ilyen is Csobokapusztán. Jelenleg azonban az asszonyok bizonyára meg­elégszenek azzal is, ha egy idősebb asszony ,akár egyik udvaron vigyáz­na a gyerekekre, nehogy a kútba es­senek, vagy eltapossa őket a ló. Dél­ben pedig elkísérné őket az üzemi konyhára ebédelni, így lehetne megoldani ezt a „megoldhatatlan" problémát. Mindjárt lenne munkaerő és végezhetnének gyorsan a répaka- pálással. Az állami gazdaságoknak hét-nyoi« nap alatt kell befejezni az aratást. Ez csak úgy sikerül, ha kíméletlenül fellépnek a lazaságok,, a géptörésen, a répaföld végén „nyaraló“ kapások ellen és ezek mögött a tények mö­gött megkeresik az ellenség kezét cs leszámolnak vele. a mu'tévi beadását túlteljesíti. Mint mondotta, 200 százalékra teljesíti a beadási kötelezettségét. A felajánló, sának teljesítését meg is kezdte, Az egy hold ősziárpa terméséből a csép­lőgéptől, három métermázsa 50 kiló ősziárpái adott le. Nemcsak Vérén Margit cséplési el­lenőr hanem a- községi tanács elnö­ke, Hamvas János is elmegy minden gazdához, megnézi a cs ép lést, i ő is agiiál a géptói való beadásfa a szi­getvári gépállomás egyik, legjobb traktonstáje Tomsics Gyű a. ,aki a csépiésí végzi, szintért te’.yliá.gasító munkával győzi meg .a község Jakéit, hogy minder gazda a cséplőgép, mel­lől teljest!-' beadási kötelezettségét. Botykapjierden az aratásért dol­gozik a pártszerveze*. irányítja a tömegs2ervezeteket, „> tanács is. Segítf az agitáctói, a cséplőgép dolgozói is mindannyian jó felvilágosító munkát végeznek. Meg is lesz lelkes munká­juk eredménye. Kurucz Páf. Botykapeterden a gép mellől viszik a felesleget a raktárba

Next

/
Oldalképek
Tartalom