Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

1951 JUNIUS J 5- ' „A NÉPEK KEZÜKBE VESZIK A BÉKE MEGŐRZÉSÉNEK ÜGYÉT“ PARIS Az öt nagyhatalom közötti béke­egyezményt követelő felhívás jóvá­hagyására irányuló mozgalom egyre »agyobb arányokat ölt Franciaország­ban. Tran en Garonne.megye békeharco­sai kötelezettséget vállaltak, hogy a július 15-i nagy párisi bcketalálkozó- ra ötvenezer aláírást gyűjtenek, ame­lyet hétszáz küldött hoz el LONDON Egyre több angol írja alá a Béke Világtanács felhívását. A Daily Worker közli, hogy a mun­kásszervezetek küldötteket választa­nak az angol békevédelmi bizottság szervezésében június 9-én és lO.én tartandó békevédelmi értekezletre. HELSINKI A finnországi textilipari munkások szakszervezetének kongresszusán ha. tározatot hoztak, amely hangsúlyoz­za, hogy a szakszervezet központi feladatainak egyike a békeharc. MONTEVIDEO Hétfőn ért yéget az Uruguayi Kom. munista Párt országos értekezlete. Az értekezlet felhívta az egész pártot, az ország egész munkásosztályát, hogy a legerőteljesebben támogassa a Béke Világtanács felhívásával kapcso­latos aláírásgyűjtést. A résztvevők ismét kijelentették: az Uruguayi Kommunista Párt minden intézkedést megtesz annak megaka­dályozására, hogy az uruguayi népet háborúba sodorják a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. BOMBAY Május 11 és 13-a között Bombay. ben összindiai békegyűlést tartottak, ahol határozatot hoztak, hogy július első hetében „békehetet" rendeznek Indiaszcrte, Hogy hat hónapon belüi ^.Irók cs újságírók a, békéért", vala­mint „Filmművészeti dolgozók és szí. jncszek a békéért" elnevezésű országos konferenciákat hívnak egybe. GYŰLÉST RENDEZETT A BRIT- kínai BARÁTI TÁRSASÁG Nagybritanniának fel kell szabadul­nia az USA gyámsága alól és köve­telnie kell a koreai háború megszün­tetését, valamint az intervenciós csa­patok kivonását — jélentefte ki Sid­ney Silverman munkáspárti képviselő Londonban — a Brit-Kínai Baráti Tár. saság gyűlésén. Pratt, a brit külügyminisztérium lávolkelcti ügyeinek volt tanácsadója kijelentette: „A kullogás az USA után ötvenszeresen fokozta az angol nép Moszkva (TASZSZ). Június 1-én a Kreml Szvcrdlov-iér­mében nyújtották át ,.A népek közötti béke megszilárdításáért" elnevezésű nemzetközi Sztálin.dijat Heniberto Ja- ra, ismert közéleti férfiúnak. Mexiko volt miniszterének, a béke fenntartá­sáért és megszilárdításáért küzdő aktív harcosnak. A nemzetközi Sztál in-díj at odaítélő bizottság határozatának felolvasása után Szkobelcin akadémikus, a bizottság el­nöke átnyújtotta Heriberto Jaranak a nemzetközi Szlálin-díj oklevelét és az aranyérmet. Az oklevél orosz és spa nyol nyelven megállapítja, hogy Heri- berlo Jaranak a béke fenntartásáért és megszilárdításáért vívott harcban szer­zett kiváló érdemekért odaítélték „A népek közötti béke megszilárdításáért" elnevezésű nemzetközi Szlálín-díjal. Az aranyérem egyik oldalán I. V. Sztálin­nak, a béke nagy zászlóvivőjének dóm. bormüves képmása látható. Szkobelcin akadémikus köszöntötte Heriberto Jarat a magas kitüntetés al­kalmából és többi között ezt mondotta: ,,A nemzetközi Sztálin-dii áfnyujttísa önnek itt Moszkvában, a Szovjet Szo­Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága június 1-én közölte, hogy a néphadsereg egységei szoros együttmű. ködösben a kínai önkéntesekkel, vala­mennyi arcvonalon sikeresen visszave­rik az amerlkul-angol intervenciós csa­patok ellentámadásait a 38. szélességi életét fenyegető veszélyt.“ A gyűlés határozatot fogadott el, amelyben felszólítják a kormányt, vonja vissza az USA által követelt szankciók támogatását a Kínai Nép- köztársaság ellen. Az ENSZ-beli an­gol képviselőknek követelniök kell a koreai háború haladéktalan befejezé­sét. valamint Sz intervenciós csapa­tok kivonását. cialista Köztársaságok Szövetségének fő­városában — nevezetes esemény, amely ismét, megmutatja a világnak, hogy a szovjet nép magasra értékeli és lelkesen támogatja minden embernek az egye_ femes béke fenntartását és a népek i közti őszinte barátság megteremtését J szolgáló erőfeszítéseit, tekintet, nélkül politikai nézeteire cs nemzeti hovatar­tozására." Heriberto Jara, a nemzetközi Sztáiin- díj kitüntetettje a jelenlévők meleg ünneplése közepette szólalt fel. — A mexikói bék'-védelmi bizottság — mondotta — a béke. oldalán állá mexikói nép és Latin-Amerika népei magasra értékelik a nekem juttatóit nagy kitüntetést. Ezeknek a népeknek képviselői ■ hezzámintézett üdvözleteik. ben elmondották, hogy a megbecsülést egész Latin-Amerikára vonatkoztatják," — Minő éles ellentét! — mondotta a továbbiakban. — A Szovjetunió kitün­teti az alkotómunkában kiváló hősöket, az élet és a jövendő hőseit, kitünteti azokat, akik harcolnak a béke. ügyéért az egész világon. A háborús uszítok azokat jutalmazzák, akik a halált ké­szítik elő: A hadiipar cápáit." foktól északra és emberben, valamint technikai felszerelésben nagy veszte­ségeket okoznak az ellenségnek. Június 1-én a néphadsereg légiereje iégiiiarcokban'lelötl egy B. 29-cs min­tájú amerikai honibavelögépct. A va­dászok három ellenséges repülőgépei löllek le. Átnyújtották a nemzetközi Sztálin-díj kitüntetését Heriberto Jara volt mexikói miniszternek A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése NICULAE HOLBAN: A hazáért, a békéért Bartha József és csoportja ontja a szenet in. A lámpaházban találkoztak. Lakatos Zsiga ma AJ- rosszkedvű volt és amikor visszaadta a lám­pást, amely szeleit az egyik oldalán, pogányul károm­kodott. — Jószerencsét, Zsiga bácsi! — Jószerencsét! Hát te mit keresel itt? —j förmedt rá Lászlóra. A te műszakod csak éjszaka lesz. László elkomorodott, jóllehet eszébe sem jutott megharagudni. Jól^smerte Lakatost. Úgy vélte azonban, nem illik, hogy ő. László, jókedvűnek látsszék, amikor Zsiga bácsi haragos. Tiszteletlenség lenne a részéről. — Beszélni SjZcrettem volna veled, Zsiga bácsi. Va­lami hiba van nálam. — Ha így áll n dolog, akkor beszélgessünk. Gyere velem a kantinba. Mialatt az öreg sietve, mohón evett, László elmondm ta, milyen nehézségekbe ütközik. ~ Érted-e Zsiga bácsi? Milcor végzek a lyukakkal, nincs sehol a robbantóanyagkezelő! Ez egy. Mikor ácsol­nom kell, látom, hogy nincs ott az anyag. Ez kettő- Mi­kor javában robbantok és a lejtés tcle van szénnel, arra ébredek, hogy nincsenek üres csillék.. Szaladok jobbra, balra, vesződöm, de hiába ... nincs és nincs! Hát me­het ez így tovább, Zsiga bácsi? __ rrc csak dolgozz tovább! — tanácsolta a cső J porlvezelő. Majd beszélek én a mesterrel és Dodit Avrammal, az alapszervezet titkárával. És még valamit‘ ne nyargalj hol ezért, hol azért, mint valami ostoba csikó. Mikor megérkezel a lejtésbe, előbb állj meg és gondolkozz: mit kell ma elvégeznünk? Tanács­kozz munkaiársaiddal is, szervezzétek meg a munkát a legapróbb részletekig és azután’ lássatok hozzá, inkább gondolkodj előbb 10 percig minthogy azután jórákhosz- szat ugrándozz és szaladgálj ide-oda, mint egy bak- kecske. László megköszönte a jótanácsot. — Igazad van, Zsiga bácsi, gondolkozni logok azon, amit mondtál... — Hohó, csak gondolkozni lógsz? Vagyis én útba­igazítalak, le pedig csak állsz cs gondolkozol, hogy jó lesz-c vagy sem? Inkább láss végre dologhoz. Hogyan akarjátok, hogy csoportunk az élen járjon, ha úgy dol­goztok, ahogy éppen eszetekbe jut? Bizony máris lezu­hantunk a „repülőgépről“! — Lezuhantunk a ,,repülőgépről“? — ismételte meg­lepetésében László. Ez lehetetlen. — Pedig úgy van! És ha nem látunk szaporán do. loghoz, ujjal lógnak ránk mutatni az utcán. Mit szól majd a világ? Hogy Zsiga már kivénüll, leszédült a .,re. pülögépről“... Hogy Pop Lajos Petrillán már novem­berre termel, mi pedig csak vesződünk és egyhelyben topogunk, mint a megbéklyózott lovak ... — Majd ellelcjleltcm, Zsiga bácsi... Néhány nap­pal ezelőtt említettem neked u műszakomban dolgozó hosszú szaktársat... meg akartad ismerni... Nézd csak, ő az.., Bartha József. Igaz, igaz! Vagyis ez a .kamasz az ... M •irx ajd Barthához lordult: — Akarsz-e átjönni az én műszakomba? Az öreg érdeklődéssel ügyelte■ Vájjon nem ijedt meg a fiú? Szerelte volna, ha megijed, de sajnálta vol­na, ha nem fogadja ni ajánlatát. László mondta, hogy jó anyag és László éri a mesterséghez, bízhat a vélemé nyében... — Akarok! — Jól van fiam, — mondta Lakatos. — De tudd meg, hogy én ngyszer-egyszer mérgelődöm, káromkodom, kiabálok. .. — Én is leidühödöm, én is káromkodom... — Ha, ha ha! nevelett felvidulva Zsiga. Akkor meg fogjuk érteni egymást, szaktárs... De I így el mez- tellek: azt tedd, amit mondolc, mert különben meggyű­lik velem a bajod! Bartha álment Lakatos Zsigmond műszakába és rö­videsen jeleni ősén lejlődölt munkájában. Az öreg Zsiga hamar megkedvelte az új munkatár­sat, szerette nyugtalanságát, tudásszomját. Valamelyik nap, amikor együtt falatoztak, amíg eloszlott a robbanás okozta tűst, Bartha hirtelen megszólalt: Zsiga bácsi, mikor magára nézek, mintha az apó mat látnám ... Ne te ne...! — mondta az öreg clérzékcnyillten. — Ne, ne nevessen ki... Az én apám is sokat kínlódott velünk . .. 0‘ I í gyermeke volt, három fiú és két lány. A ma- roshévizi deszkagyárban dolgozott:., naponta 12 órát; de csak néhány óráért kapott bért... Mind­egy ré letartóztatták, törvényszék elé hurcolták, mert a a párt szavát hirdette az emberek között... Én tanulni akartam és az apám is tanult embert szeretett volna ne. vélni ■belőlem/ De nem lehetett... Pénzt kellett keres­nem: apám beadott inasnak egy cipészhez. Nem akart a gyárba küldeni, hogy a munkáltatók ne szívjak a íia vérét is... Pedig a cipésznél sem volt jobb dolgom, ő >s kizsákmányolt. 12—14 órát dolgozlalolt naponta és éjjel még besieltem a gyárba, ott is dolgoztam néhány órát, hogy segítsek apámnak, aki utóbb már nagyon le­gyengült. Agyondolgoztattak bennünket a bitang kapi­talisták, de nem tudták kiölni tudásvágyunkat. És ami- kor a lel szabadulás után a párt meggyujlotla a tudo­mány lákt.yájál és azt mondta nekünk: „tanuljatok“, én, csakúgy, mint a dolgozók tízezrei és százezrei, tanulni kezdtem. Nagyon szeretek tanulni, Zsiga bácsi, minél többet szerelnék tudni... Engem még. az is érdekel, ho­gyan nö a )ü... Mikor nyáron kimegyek n mezőre, le- heveredem a tűre és azon gondolkozom, honnan tanul­ták a hangyák, hogy élelmei gyűjtsenek ... És elhasí­tom a leveleket, hogy lássam, hol az életerő, amitől zöldülnek. (Boly latjuk) ELMÉLETI TANÁCSADÓ « Miért ellenségünk a kitták? Lenin elvtár« azt mondotta, hogy „A hulákok —a legdllatiasabb, legdur­vább, legvadabb kizsálzmányolók...“ A szegényparasztok ezt saját bő­rükön érezték, de különösen érezték ezt az agrárproletárok a múltban, akik a kuliknál cselédeskedtek, « az istállóban aludtak, kora - hajnaltól késő estig dolgoztak éhbérért a ku­liknak. A harmados munkásokkal ősszel elrakatták az összes burgonyát télire, télen becitálták őket fát vágni, meg havat seperni és C3te kaptak „fizetés­ként“ egy csupor tejet. Ha kevés volt a fizetés? — akkor jött a csendőr, hisz a kulákok voltak a községek urai. A háború alatt a nép nyomorán nye­részkedtek. kimentették magukat " a katonai szolgálat alól és feljelentették a községbe visszaszökő katonákat, akik nem akartak harcolni értük. .Sok szegényparaszt és agrárproletár halálát okozták a kulákok ilyen mó­I don is. Hosszan lehetne sorolni ne­veket, megtörtént tényeket... A Szovjetunió hős katonái ettől az élettől szabadították meg a szegény- parasztságot, az agrárproletárokat. Ezt a felszabadítást soha nem felejti el dolgozó parasztságunk és halija örök ezért a Szovjet Hadsereg felé. A kulákok kizsákmányolása nem szűnt még azonnal a felszabadulással. De megvolt rá az alap. hogy megszün­tessük. a Szovjetunió támogatása, Pártunk, Rákosi elv társ vezetése. A kulákok a fordulat évéig nagv- iábon éltek, tollasodtak, minden ere­jükkel igyekeztek akadályozni az elő­rehaladást, foketéztek: Ezreket és százezreket: harácsoltak össze a ga­bona és egyéb termékeik árának eme­lésével. Tovább híztak a háború által tönkretett dolgozó parasztok és éhező munkások véréből. Rákősi elvtárs 194!) tavaszán mondott beszédében meg­világította, a kulákok gazdagodásá­nak formáját. A szegényparasztok ál­tal eladott földek 90—95 százalékát a kulákok vásárolták fel. Ennek a felismerésnek nyomán hozta kormány­zatunk azt a határozatát, hogy nem lehet csak úgy íjiint régen. adni- venni a földet, mert az eladó mindig szegényparaszt, a vevő pedig kulák volt. 1947 végén, 1948 elején elérkezett a fordulat éve. A kólákkal szembeni politikánk is megváltozott. Rátértünk a kulákok korlátozására. Most ők fi­zetnek több adót — amit múltban a szegénvparaszttal csináltak — most nem ők vezetik a községet, hanem a becsületes dolgozó parasztok. Ma már nem zsákmányolhatják ki a kulá­kok a dolgozó parasztokat. Melyik dolgozó ember hinné el. hogy a kulákok egyetértenek népi demokráciánk intézkedéseivel? A ku­lákok arról szoktak beszélni, hogy ,,szeretik a népi demokráciát." Ezt nem lehet elhinni és nem is szabad, bárhogy i- igyekszik „demokratikus érzelműnek'1 feltüntetni magát ,a ku­lák. Ez a beszéd is módszer a kulák kezében. Miközben „emberségesnek", ..demokratikusnak" tünteti fel magát, szabotálja a vetést, ha vet. ocsut vet, nem szántja meg jól a földet, nem végzi el a növényápolást, mint ahogy ezt most is teszi. Azért igyekszik magát „kedvező színben“ feltüntetni, hogy elterelje magáról a figyelmet é* végezhesse romboló munkájúk A ku­lák számtalan formát kiág\*í, hogy „jó embernek“ lássák, közben fegy­vert rejteget, mint Ács József tor­mási kulák, aki el is nyerte érte méltó büntetését. Vájjon ki ellen akarta felhasználni a fegyvert Ács József és ki ellen akarja felhasználni a többi kulák, akiknél még van fegy­ver? A dolgozó nép ellen. Nem minden esetben eredménytelen a kulák nagyhangusága. Sok esetben sikerül jámbornak tetetett képével megtéveszteni a dolgozó parasztságot. „Megmagyarázza" nekik a rendelete­ket, „felvilágosítja“ még egyes, nem éber funkcionáriusunkat is. Es ekkor előjön: „Jó ember ez, megcsinál min­dent.“ Van olyan hely, ahol a meg­tévesztett, dolgozó parasztok védel­mükbe is veszik a kulákot. Ilyen tör­tént a sellyei járásban. Sőt eltűrik azt, mint a királyegyházai „Bóko" I-es típusú tszcs-ben is, hogy 12 kulák húzódjon meg a dolgozó parasztok sorai között. Ugyanebben a faluban az „Uj élet“ I-es típusú csoportban nyolc kulák van, Kisasszonyfán a Rá­kóczi I-es típusú csoportban hat ku­lák férkőzött a csoporttagok közé. Nem látják ezek a dolgozó parasztok, hogy a kulákok nem azért mentek a csoportba, hogy ott jól dolgozzanak. Azért furakodtak be, hogy rombolja­nak, hogy akadályozzák a dolgozó pa­rasztság előrehaladását, jólétének emelkedését. A kulák a legnagyobb gyűlölettel nézi azt, hogy a dolgozó parasztság boldogul, hogy jobban él, mint a felszabadulás előtt, hogy ma már nem a kulák cselédje. Dolgozó parasztságunknak meg kell érteni, hogy a kulák nem a szocializ­mus felépítését, hanem megakadálvo- zását akarja, hogy háborút szeretne, mert attól reméli visszaállítani meg­tépázott uralmát. De van még olyan dolgozó paraszt, aki ezt nem látja világosan. Pártszer­vezeteink feladata, hogy felvilágosít­sák ezeket a dolgozó parasztokat, megmutassák előttük a kulák igazi arcát a mult 6s a jelen példáival. A kulák dolgozó népünk ellensége, ha­zánk, a dolgozók hazájának ellensé­ge és aki szereti hazáját, az gyűlöli a kulákot is. A kulákok az imperial listák emberei és úgy is tesznek, mint az imperialisták. Az imperialisták fegyverkeznek, közbrfi szent jelsza­vakat suttognak, idéznek. Az egyik imperialista újságban a vezércikk fe­lett nemrég a következő idézet volt: „Ne hangoskodjatok, hanem legyetek szerények és mutassatok nyájasságot mindenki előtt;1 Az idézet alatt pe­dig olvasni lehetett a következőket’ „Hány atombombánk van és van-i elegendő mennyiség, hogy a kínai-vá fosokat rombadöntsük és lakásaik közül 50—100 milliót megöljünk.* Ilyenek a kulákok is. A kulák „de­mokratikusnak" tünteti fel magát éi közben szabotál, szeretne bennünket megsemmisíteni. A kulák kizsákmányoló, számára t kizsákmányolás eletetem,, anélkii létezni nem tud. Soha nem fog bele* nyugodni, hogy a kizsákmányolás le­hetőségei megszűntek számára. Soha nem fog belenyugodni, hogy a dolgo­zó paraszt a maga ura lelt, s többé nem az ő cselédje. Amíg tenni tud, addig harcolni ‘is fog a nép ellen, mely szabad lett, « lerázta nyakáról az igát. A kulák ezért ellenségünk, ezért nem haladhat velünk semmikép­pen egy úton. Ezért kell ellene kils- denilnk, hogy megakadályozzuk aljaa kártevéseit. Benc Jolán MB mezőgazdasági osztály vezetője Tizenötévi börtönre ítélték a szabotáló, a dolgozó parasztokat einberlelenül kizsákmányoló, merénylő gyulaji kulákot A szekszárdi megyei bíróság most vonla felelősségre Baráib József gyu­laji kulákol, szándékos'emberölés bűn­tettének kísérlete, kollektív szerződés mégsze/ése, izgatás és .Gőzellátás érde­kéi! veszélyeztető bünteti miatt. Gyulairól és a környező községekből sokszáz dolgozó paraszt gyűl* össze a tárgyalásra, »mélyen újból fény de­rült arra, milyen kérlelhetetlen gyii- lölellel támad a kulák a dolgozó kis- és középparaszíok boldogulása, süt élele ellen is. Barátit József, a magas,' vörosarcu kulák — aki fekete ruhában, fényes lakkcsizmában állt a bíróság elé — durva, erőszakos, kegyetlen paraszt- nyúzó voW vilngéielében. A személyi adatok felvélele u!án a vádiratból kiderüli, hogy Darálh Jó­zsef, a dolgozó nép elleni kérlelhetet­len gyűlöletében 1919 áprilisától éjjel­nappal hajszollá béresét, Kéri Mihály*, de egyetlen fillért, sem fizetett neki. Kéri Mihály panaszára Balázs Mátyás, a járási DliFOSZ-lilkár és Szabó Im­re, a községi DÉFOSZ-lilkár személye­sen is meg akarlak győződni arról, 'hogyan bánik a kuCák alkalmazottjá­val. Amikor megjelentek Baráti) por­iáján, a kulák vasvillával, orvul meg. lámadia a dolgozó parasztok érdekei* védelmező. DEFOSZ-lilkárokal. Balázs Mátyást teljes erővel fejbevágta. A DÉFOSZ-lilkár fején öt centi hosszú, csontig haló, 20 nap alatt gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. Kétségtelen — állapítja meg a vádirat; — hőgy Baráth József szándéka Balázs Mátyás megölésére irányult. A vádioü és a tanuk kihallgatása, valamint a vádbeszéd elhangzása után a szekszárdi megyei biróság Bará'h Józsefei bűnösnek mondotta ki az el­lene emelt vádakban cs 15 évi börtön­re, 10 évi közügyektől való entitásra, és teljes ingatlanvagyonának elkobzá­sára ilélle. A jelenlévő sokszáz dolgozó paraszt- lelkes tapssal fogadta a biróság Ítéle­tét és megfogadta: még éberebben fi­gyeli a kulákok aknamunkáját, lelep­lezi a gyilkos ellenséget cs egyre gyor­sabban halad a közős gozdálkodás út. ján ti felemelkedés felé. 12 évi börtönre Ítéltek egy tegyverrejiegető kulákot • A gyulai megyei biróság rögtön- ítélő tanácsa 12 évi börtönre ítélt* Kovács Ernő orosházi kulikot, mert egy pisztolyt rejtegietctti. jg biróság a vádlottat ötezer forint pénzbünte­tés megfizetésére is kötelezte és a közügyektől 10 évre eltiltotta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom