Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-20 / 141. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN i Rendelet ■ mező. és erdőgazdasági termelésben elért kimagasló teljesítmények jutalmazásáról (2. o.) — Me­gyénk ifjúságának ünnepe (2. o.) — Az István-aknai pártszervezetben nagy gonddal választják ki a követ­kező pártoktatási évad propagandistáit (3. o.) — A hét- venhelyi állami gazdaságban számolják fel a megalku­vást, tehetetlenséget, s vigyék* diadalra a békearatást (3. o.) — Horváth Mátyás délszláv dolgozó paraszt felelőssége (3. o.) V ___________________________________________________ Vi li. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM ÁRA 50 FILLER SZERDA. 11)51 JUNIUS 2it A TERV TELJESÍTÉSÉÉRT! Megyénk dolgozói között lelkes visszhangra talált a diósgyőri dol­gozók kezdeményezése, felhívása, alkotmányunk méltó megünneplé­sére indított munkaversenye. Me. gyénk bányászai a diósgyőri felhí­vás nyomán hozzákezdtek, hogy párosversenykihívásaikat felfrissít­sék, új lendületet adjanak a mun­kának. Fokozta bányászaink ké­szülődéseit a tatabányai 10-es akna felhívása, amely az ország összes bányái felé párosversenyt indított, hogy az alkotmány ünnepét és az első magyar Bányásznapot méltóan ünnepeljék. A* alkotmány tiszteletére és a Bányásznapra indított versenymoz­galom során megyénk dolgozói fel­ismerték, hogy nem egy újabb kampányszerű versenyről van szó, hogy nem választható külön az ed­digi párosverseny, a régebbitől. Helyesen látják megyénk dolgozói, hogy az alkotmány és a Bányász­nap tiszteletére indított munkaver. seny tartalmában és eredményei­ben visszatükröződik a dolgozók harcos elszántsága,. Pártunk II. Kongresszusa által megjelölt fel­adatok végrehajtásában. Az egyre szélesebbé fejlődő versenymozga. lom kifejezi, hogy dolgozóink meg­értik és érzik, hogy az alkotmány- biztosítottá jogok kifejezik és ér­vényre juttatják: van hazánk, van mit megvédenünk, van miért har­colnunk. Ezért indulnak megyénk tfolgozói is egységesen harcba, hogy jobb munkával, keményebb helytállással tanujelét adják annak, hogy az alkotmányban lefektetett jogok élvezése mellett ismerik ’ gs teljesítik kötelezettségeiket is. Dolgozóink úgy tudják munká­jukat fokozni, ha visszapillantást vetnek a múltra, amikor a hűség­jutalom és a fokozott megbecsülés helyett a bányászoknak csendőrsor. tűz járt és a széles dolgozó töme­geknek kíméletlen elnyomás. Ha figyelemmel kísérik a kapitalista országok dolgozóinak harcát, a hős francia és olasz bányászokét, pa­rasztokét, akik minden ellenállással dacolva, kemény harcot folytatnak elnyomóikkal szemben, erősítik har­cukkal a béketábort. Üzemi szak- szervezeteinknek és üzemi bizott­ságainknak elsőrendű feladata, hogy politikai és szervező munká­val segítsék a dolgozókban rejlő versenykedv feltörését, az alulról iővő kezdeményezések felkarolását, biztosítsák, hogy minden vállalást tett dolgozó teljesíthesse is fel­ajánlását. Különösen fontos fel­adat, hogy üzemi bizottságaink ver­senyt szervezzenek az üzemen be­lül, a takarékossági mozgalom fel­lendítéséért. Tűzzenek ki megfele­lő jutalmakat a takarékossági ver­senyben legjobb eredményt elérő dolgozók részére ■*-, frissítsék fel üzemi bizottságaink a szakma leg­jobbja, az üzem legjobbja címért folyó versenymozgalmat. A bánya­üzemek és a bányakerületek üzemi bizottságai gondosan szervezzék a bányákban a brigádok közötti ver­senymozgalmat, amely a Bányász­nap legjobb brigád ja címért indul. A legjobb eredményt elérő brigá­dokat bányász hősökről fogják el­nevezni s ezzel egyidőben jutalma­zásban részesülnek. Különös gond­dal ügyeljenek arra szakszerveze­teink, hogy a szervezőmunka ne „helyettesítse" a politikai felvilá­gosító munkát, hanem e kettő szó rosan párosuljon. Akkor lesz eredményes üzemi bi­zottságaink munkája, ha felhasz­nálják a kongresszusi munkaver­seny tapasztalatait, ha mozgósít­ják a szakszervezeti bizalmiakat és gondot fordítanak a verseny nyil­vánosságára. Szervezzék meg üze. mi bizottságaink, hogy az élenjáró dolgozók segítsék, támogassák a gyengébbeket és juttassák ezt ér­vényre különösen az új munkások felé. Üzemi bizottságaink akkor tud­ják feladataikat betölteni, és akkor tudnak valóban a munkaverseny szervezőivé válni, ha kikérik és megvalósítják a pártszervezetek irányítását, ha fokozottan támasz­kodnak a bizalmiakra, a műszaki vezetőkre és napi mimikájuk során cgyüttélnek a dolgozókkal, —■ sza­kítanak a bürokratikus irodai mun. kával. Ha ezeket a feladatokat végre­hajtják üzemi bizottságaink, akkor tervszerűvé, szervezetté, valóban széles tömegmozgalommá tudják fejleszteni a dolgozók verseny len­dületét. így tudják üzemi bizottsá. gaink elősegíteni, hogy a dolgozók felajánlásai maradéktalanul telje, süljenek, hogy Petőfi-akna bányá­szai, a Ferenc.aknai bányászok, megyénk valamennyi bányamunká­sa, a pécsi porcellángyári dolgo­zók és a többi' gyárakban dolgozó ipari munkásság méltóképpen ün­nepelhesse alkotmányunk napját és a Bányásznapot. Sztergár János, Szakszervezetek Baranya, megyei Tanácsa elnöke Ferenc-akna bányászai elfogadták a Petőii-aknaiak kihívását Ferenc.akna bányászai üzemi érte­kezleten megtárgyalták a vasasi Petőfi- akna bányászainak versenyfelhívását és a kihívást elfogadták. Versenycsatla­kozásukban vállalják, hogy jó munká­val augusztus 20-ig öt nappal túltelje­sítik tervelőirányzatukat. A szénminő­ség javítása érdekében mondja a vensenycsatlakozás — augusztus 20-ig a palatartalmat 3.5 százalékról 2.5 szá­zalékra csökkentjük. Ferenc-akna bá­nyászai és műszaki vezetői a jelenlegi egy ciklusos fejtés mellé július hónap folyamán még. egy ciklusos fejtést in­dítanak. A vcrsonycsatlatcozás negyedik ,ppntja értelmében a bányából kikerülő ócskafamennyiségből az eddiginél több pillért készítenek, 15 köbméter helyett 20 köbmétert. A versenycsatlakozás ötödik pontjá­ban vállalják a Fcrenc-aknai bányá­szok, hogy az igazolatlan műszakom­lasztás számát a jelenlegi 2 százalékról 1.2 százalékra csökkentik a Bányász­nap tiszteletére. A további versenypon. tokban a Ferencaknai javítóműhely dolgozói havonta 30 úi csille elkészíté­sét vállalják, a DISZ-szervezet pedig a földalatti szállitóbrígádok megszer­vezését vállalja. Ferenc-akna földalatt dolgozó bánvásznői párosversenyre hív. ják a Petőfi-aknaiakat a normaelő­irányzat minél nagyobb túlteljesítésé, ben. Végezetül pedig ezt írják Ferenc- akna bánvászai: .,Ferenc-akna dolgozói átérzik Petőfi akna dolgozói verseny- felhívásának békeharcos jelentőségét ■ ezért a Bányásznap tiszteletére a vál­lalt verseny pont okát maradéktalanul teljesítjük.'' A Ferenc aknai bánvászok nevében a vcrsenycsatlakozást Marton János párttitkár, Balogh Gyula ÜB. titkár és Szitás László a pécs-szabolcsi bányakerület üzemvezetője írla alá. Magyar kormánydelegáció utazik Pekingbe Kulturális együttműködési egyez, mény megkötésére kedden Molnár Erik igazságügy miniszter és Mihályfi Emö népművelési miniszterhelyettes Pekingbe utazott. A delegáció búcsúz­tatására a repülőtéren megjelent Kiss Károly külügyminiszter, Jánosi Fe­renc, a népművelési miniszter első helyettese, Huatn Cen, a Kínai Nép­köztársaság magyarországi nagykö­vete és a magyar kulturális élet több képviselője. «­HALADÉKTALANUL ARASSUK LE AZ ŐSZIÁRPÁT! Az ősziárpa általában egész megyénk teriíletén elérte az aratásra legkedvezőbb, — sárgaérési állapotot. A mostani órák azok, amikor az árpát a legkevesebb szemveszteséggel tudjuk learatni. Ebben az érési állapotban a legnagyobb a fehérjetartalma, állataink számára a legjobb takarmányt adja. Az ősziárpa learatása nem Hír halasztást! Minden óra késedelem komoly károkat, nagy szem veszteséget jelenlhet. A kalász-orsó, melyen a szemek ülnek törékeny, s így a legkisebb késedelem esetén is kalászrészek, egész kalászok törhetnek le. Ha késve végezzük el n munkát, 10—15 százalékos szemveszteséget Is okozhatunk! Ez azt jelenti, hogy például egy dolgozó parasztot, akinek 1,5 hold árpavetése van — 12 mázsás állagot számít­va — t80 kiló szemvesztcség érhet; ez forintban több, mint 100 forintot jelent! Egész megyénkre átszámítva pe­dig többszáz vagon kár érheti dolgozó parasztságunkat, államunkat, népünket. Kövesse dolgozó parasztságunk a görösgalti állami gazdaság, a nagvdobszai Vörös Sugár, a mágoesf Rákost példáját, kövesse a mecsekaljai Bence Géza, Tab János, Gáspár Imre egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt pél­dáját és haladéktalanul arassa le az ősziárpát! Minden óra azt jelenti, hogy gazdagabb lesz népünk, erősebb hazánk, — a béke szilárd bástyája! Az öszíárpa levágása nem 1ür halasztást! Bokáig érő vízben, a nehézségeket legyűrve arat a szentegáti DISZ-munkacsapat (Szigetvári járási tudósítónktól). Az árvíz nem kímélte a szentegáti állami gazdaság főjdjert, elöntötte egyik részéi, többek között azt is, ahol ma folyik az aratás. Az erdőtől hatá­rolt Gyöngyös-csatorna ma már szelí­den folvdogál medrében, de viz azért maradt még a földön, az árpaláblán. Negyven fok meleget mérnek, a nap színié perzseli a félmeztelenre vetkő­zött munkásokat. Hősi harcban a fiatalok Ez a hely a gazdaság békearatás- frontjának legnehezebb szakasza. Az őszi . í-p*> beérett, levágása nem tűr halasztást. A dolgozók vízben állnak, a víz bokáig, néhol még azon feliül is ér. Lágyan suhognak a kaszák a víz te­tején. Amint elérik a szárat, a kalászok meghajlanak, mintha köszönnének, az. Ián lehuiianak a víz tükrére. A marok­szedő a jó gazda gondosságával átöleli a dús kalászokat. Minden szálat gon­dosan felszed, arrébb viszi a féltet! kincset, oda, ahol már felszikkadt a talaj. A kévekötöző gyorsan dolgozik. Mivel a levágott gabonának még szá­radnia kell, nehogy a szem kicsiráz­zon, — felállítják a kévéket. Hősi harcot vív ez a tizennégy ka­szás a tűző napon, a bokáigérö vízben. — Lendületesen dolgozunk, pedig nem hajkurászik bennünket senki. A haza iránti szeretet, — az hajt ben­nünket. Tudjuk kötelességünket, tud­juk. hogy csak jó munkával biztosít, haljuk legféltettebb kincsünket: a bé­két. II legjobbakat tagjelöltté neveti ,a pártszervezel Ugv mondja ezt Krapecz Sándor, ahogyan a szivéből jön, ahogyan érzi. Krapecz Sándor DISZ-nuinkacsapata átlagosan 160—165 százalékra teljesí­ti normáját. A hősiesen dolgozó fiatalok közül soknak-a neve bekerül Merényi párt- titkár naplójába. Itt nőnek az új har­cosok, akik kiváló munkájukkal akar­ják kiérdbmelni tag jclöltf el vételüket. Merényi elvtárs figyeli a csata mene­tét, s azt is: hogyan állják meg helyü­ket a pántonkívüliek, hogy munka után aztán külön is beszélgessen ve­lük, tovább nevelje őket Pártunk szá­mára. A csata közben már számosán kitűntek jó munkájukkal, áldozatkész­ségükkel. Olyanok, mint Krapecz Sán­dor, aki jó munkájával magával ra­gadja társait is. Követik példáját Pin­tér István, Benkcd Vilma, Benked Irén, Varga Margit, Vince József, Gorena János és még sokan mások. A harc meghozta az eredményt. Ked­den reggel már két cséplőgép meg is kezdte az ősziárpa csépiését, A csép­lőgép mellett dolgozók nagy örömmet nézték a gépből kiömlő kövér gabo­nát, s néhánvan még zsebükbe is tet­tek néhány szemet, hogy évek múlva is visszaemlékezzenek arra a nagy és győzelmes csatára, melyet most vívnak teljes erővé] a szenlegáti állami gaz­daságban is népgazdaságunk fejlesz­téséért, ötéves tervünk győzelméért. Farkas Elemér A kozármislenyi III. típusú íszcs-ben július 10-re befejezik a tarlóhántást és a másodnövények elvetését is (rictl {Írási tudósítónktól). Felkészült az aratásra a kozármislc- nyi III-as típusú tszcs is. A tervüket a minisztertanács határozata alapján ké­szítették el. Felmérték a rendelkezé­sükre álló munkaerőt, felosztották pá­ronként. Gondoskodnak arról, hogy minden kaszapárnak, aratógépnek meglegyen a maga területe. Gondosan elkészített munkatervükben a dolgo­zók világosan látják, hogy mit kell elvégezniük egy nap alatt, s milyen feladat áll a következő napokban előt­tük. A termclőcsoporínak például 26 hold területe van ősziárpával bevetve. Erre a területre, beosztottak tíz kaszapárt, egy arató-kötöző gépet. A munkaterv szerint ezt a munkát ennek a brigád­nak el kell végeznie egy nap alatt. Búzából van 60 holdjuk. Erre a terü­letre 12 kaszapárt osztottak be. Ezek­nek a kaszapároknak 40 hold területet el kell végezniük három nap alatt. Húsz hold búza learalását géppel vég­zik el. Megszervezték a behordó brigádokat is. Egy nap alatt ennek a brigádnak 25 hold területről kell behordania a gabonát a kijelölt helyre, ahol a csép­lőgép mindjárt munkához láthat. Jú­lius harmadikéig teljesen elkészülnek a csépléssel is. A behordással egyidőben már hoz­zálátnak a tarlóhániás és a másodnö­vények munkálataihoz. A cséplőgépek mellől az első feladatuknak tartják a terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítését. A többi gabonát pedig az előre elkészíteti raktárba hordják, on­nan kerül majd elosztásra. A gondosan elkészített munkatere pontos végrehajtásával el fogják érni, hogy július 10-ig teljesen befejezik a tarlóhán'ást és a másodnövények ól­vetését is. Ambrus Dezső Á gilvónfai egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egy percet sem késnek az aratással Gilvánfa dolgozó parasztsága el­határozta, hogy az árpa aratását, húsza, dikára befejezik a.z egész községben. Ugyanis Giivánfán nincsen termelő, szövetkezeti csoport, de a dolgozó pa­rasztok a tanácsüléseken, meg estén, ként megvitatták alaposan, hogyan végezzék a munkát, hogy minél ha­marabb be is fejezhessék. Most az aratás előtt is közösen, az egész község egy emberként indul harcba az aratás gyors befejezéséért, ■így beszél Varga János, a tanács elnöke az aratásra való készülésről: Azelőtt Gilvánlán az ősi hagyo­mányok szerint meg nem kezdtük volna az aratást addig, míg a szem ki nem látszott a kalászból. Pedig tudtuk, hogy a liaszáldskor kipereg a szem, de azért így csináltuk, mert az apánk js így csinálta. Ennek per_ sze az lett-a vége, hogy a legkeve­sebb egy és tél, két mázsa volt a szemveszteség holdanként. Most rá­jöttünk arra, hogy helyes az, ha elvetjük a régi szokást és nem akkor aratunk, mikor már a szem kilátszik a ka’ászból — vagy Péter-Pifkot, mint azelőtt, hanem viaszérésben. Ijzért PéterPálra nem­csak az aratást, de a vajszlói gépállo­más segítségével a cséplést is elvé. gezzük. Alkotmányunk ünnepére, aug. 20-ra már teljesíti községünk minden egyes dolgozója a kötelezettségét, be­viszi a terményt a szövetkezet mag­tárába. Nem úgy mint azelőtt, mi­kor szeptemberben még berregett a cséplőgép. Tervünk teljesítése érdé. kében már most megkezdtük az ara­tást. Gilvánfán, hanem példáját követték a többiek is. özv. Sztics Nándorné, Hor váih István, Bódis József 15 katasz­teri holdas dolgozó parasztok is be­fejezték az árpa aratását, Gekó Ist­ván, Gardgyán János pedig most kő ze'.ednek a befejezéséhez. Az árpaaratás gyors elvégzésével biztgsították a többi kalászos ha­sonló szemveszteség nélküli, gyors learatását. A7 árpaaratás után rögitön a szőkiilö rozsot aratják, melyet mint tervezik, egy nap alatt elvégeznek, így készülnek a búza aratására, ms­— Szinte mint a gyerek, aki várja a szünidőt, én is ugyanúgy szá­moltam a napokat és készültem a nagy napra, az idei aratás megkezdé­sére — mondja Végh József (2) dol­gozó paraszt. — Szép fényesre tent kaszámat ünnepélyesen suhantottam a 130 cm magas hullámzó árpatáblába. Hatvanéves vagyok, de ilyen árpát még nem arattam. Alig tudtam abba­hagyni az est beálltával az aratást, melyet másnap máris befejeztem. lyet viaszérésben, féltő gonddal arat­nak majd úgy, hogy egy szem se menjen gondatlanság vagy kései ara tás miatt veszendőbe. Az aratás után egyenest a cséplő­géphez viszik a gabonát, mert így sok munkaerőt takarítanak meg. Bri­gádokba osztották fel a község dol­gozó parasztjait és mindig egy-egy brigád végzi a közös szérűn a gabo­nája csépiését. Ezzel elérik azt, hogy eg vollen percre sem fog állni a csép­lőgép,. , • ■ / Horváth Ibolya De nemcsak Végh József végezte el az aratást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom