Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-17 / 139. szám
4 NAPLÓ föl! WKCmw Rendelet a sertésvágási engedélyek szabályozásáról Az élelmezési miniszter rendeletét adott ki a sertésvágási engedélyek kiadásának szabályozásáról. Eszerint azoknak a kulákoknak, akik az 1950 —51. évre megállapított sertésbeadási kötelezettségüknek teljes egészében nem tettek eleget, magánháztartási sertésvágási engedélyt kiadni mindad dig nem szabad, amíg a hátralékukat ki nem egyenlítették. Az a kulák, akinek az 1950—51. évre megállapított ssrtésbeadási kötelezettsége a kétszáz kg-ot meghaladja, magánháztartási sertésvágási engedélyt csak akkor kaphat, ha sertésbeadási kötelezcttsé. gének teljesítésére egy darab, legalább 150 kiló súlyú sertést már beadott. A rendelet szabályozza továbbá a sertéshizlalási szerződést kötött termelők magánháztartási sertésvágási engedélyének kiadását is. Az a termelő. aki sertéshizlalási szerződést kötött, magánháztartási sertésvágási en gedélyt csak akkor kaphat, ha igazolja, hogy a szerződés teljesítésére hizlalt sertést az állatforgalmi vállalatnak átadta. Ha a termelő sertés hizlalására kötött szerződést, a magánháztartási sertésvágási engedély, kél sertés lekötése esetében egy, három sertés lekötése esetében kettő, négy sertés esetében három, őt sertés lekötése esetében pedig négy sertés beadása után adható ki. A hízlalási szerződést megkötő dolgozó parasztok komoly kedvezményben részesülnek, kétszáz forint hízlalási előleget, a szerződés teljesítésekor pedig öt méter flancllre, vagy kartonra szóló vásárlási utalványt kapnak. A kormány a magánháztartási sertésvágási engedélyek kiadásánál is megkülönbözteti a kötelezettséget becsületesen teljesítő termelőket a hanyag, vagy egyáltalán nem teljesítő termelőktől. Rendelet a 60 kilón alu^i sertés forgalmának szabályozásáról Az élelmezési miniszter most kiadott rendelete értelmében beadási könyvvel rendelkező őstermelők és termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdálkodási szükségleteire szabadon vá- tarolhatnak 60 kilón aluli sertést. Azok a beadási könyvvel nem rendelkező személyek, akik tenyésztésre lés továbbt-artásra akarnak vásdroln. 4>0 kilón aluli sertést, vásárlási igazolványt kaphatnak a lakóhelyük szerint illetékes községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtó bizottságánál. Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága annyi sertés vásárin «ára állíthat ki a- beadási könyvvel Sem rendelkező személy számára vásárlási igazolványt, ahányat a fennálló rendelkezések értelmében magán fogyasztás céljára levághat. Azok a beadási könyvvel nem rendelkezők, akik illetékes állami vállalattal sertéstenyésztési vagy hízlalási szerződést kötöttek, ugyancsak a lakóhelyük szerint illetékes községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága által kiállított vásárlási igazolvánnyal vásárolhatnak a szerződében meghatározott számú «értést. * A községi (városi) tanács a vásárlási igazolvánnyal megvásárolt sertés tartásához és hizlalásához szükséges takarmány beszerzésére takarmány- vásárlási igazolványt adhat ki. A 60 kilón aluli sertés vásárlására kiadott igazolvány kiállításától szám-í tott 30 napig érvényes. Vásárlás után a kiállított igazolványt 8 napon beüli vissza kell szolgáltatni a kiállító tanácsnak. A 30 nap eltelte után ugyancsak 8 napon belül vissza kell szolgáltatni a fel nem használt vásárlási igazolványokat is. Vásárlási igazolvány alapján történik a 60 kilón aluli sertés bármely címen történő továbbadása, mint például a csere, ajándékozás, természetbeni járandóság stb. Tilos « 60 kilón aluli sertést más megbízásából eladni vagy vásárolni. A vásárlástól számított három hónapon belül pedig nem szabad azt sem levágni sem továbbadni. A marhalo- vélkezclő köteles a forgalomba került 60 kilón aluli sertés marhalevelére rávezetni a következő megjegyzést: A minisztertanács határozata értelmében magasabb szakmai színvonal elérése érdekében ebben az évben har. mine iparágban (esznck'Vizsgá1. a dolgozók a technikai minimumokból. Azok részére, akik nem rendelkeznek kellő elméleti és szakmai felkészültséggel, 6—12 heles esti tanfolyamot indítottak az illetékes miniszlériumok. A tanfolyamok vizsgái június 15-én kezdődtek. A Dunapentelcn épülő szocialista város központja az utóbbi két hónap, ban sok új épülettel gazdagodott. A VI-os föépítésvezetőség most csaknem egy kilométer hosszú utca építését kezdte meg. A nagykiterjedésű szaka„Ezt a sertést három hónapon belül eladni vagy levágni nem szabad." A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése és kijátszása köz- ellátás érdekét veszélyeztető bűncselekménynek minősül és — ha súlyosabb minősítés alá nem esik —• öt évig terjedő börtönnel büntetendő. Kihágást követ el az, és 1.000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a számára kiadott vásárlási igazolványt a vásárlástól számított vagy pedig a fel nem használt vásárlási igazolványt a kiállítástól számított 30 nap eltelte után 8 napon belül nem szolgáltatja vissza. Június 15-én megkezdődtek a vizsgák a technikai minimumokból Űj, csaknem egy kilométer hosszú utca építését kezdték meg Dunapentelén A magasabb kategória elérése után a dolgozóknak olyan munkát kell biztosítani az üzemben, amely megfelel magasabb szakmai és technikai képzettségüknek. A rendelet értelmében ezek a dolgozók akkor is megkapják magasabb fizclésiikel, ha- ideiglenesen a munkakönyvükbe beírt kategóriánál legalább két fokkal alacsonyabb kategóriájú munkál kénytelenek végezni. szón 12 lakóház készül 1.100 lakással. Köztük lesz egy 150 méter hosszú, ötemeletes lakóház is. Az utca első épületének szeptember 15-re kell elkészülnie, az egész szakasz felépítési határideje december 31-e. Kulák uralom egy jugoszláv Satuban Egy Tito-Jugoszláviából menekült paraszt beszámolója Kruscsica kis jugoszláv falu a Béla Crkva kerületi központ közelében. Ebben a faluban is — mint mindenütt, Tito Jugoszláviájában — maroknyi népellenes csoport tartja kezében a hatalmat. A falu urai a kulákok Krnscsicában is Titoék korlátlan támogatását élvezik és irgalmatlanul kizsákmányolják a dolgozó parasztokat. Nézzük meg: kié a hatalom Kruscsicában? A helyi bizottság az államhatalom falusi letéteményese. Elnöke a falu leggazdagabb kulákja. Mile Muncsan. A parasztok jói ismerik Muncsant: vérszopó, harácsoló bandita, számos rablás bűnrészese, le sem tagadhatja — kétszer ült börtönben rablásért. A kizsákmányoló kulák jobbkeze és helyettese a helyi bizottságban Vlasz.ak. Az ő múltja sem különb. A fasiszta megszállás éveiben a hitleristák szolgálatában állt, elvette a parasztoktól az utolsó jószágot, óieiniiszerkészle- tük maradványait. Segített a Gestapo embereinek és Nedics rendőrségének, hogy hajlóvadászalot rendezzenek a békés lakosság ellen és Németországba hurcolják őket kényszermunkára. A mezőgazdasági úgynevezett „munkaszövetkezeiben“, amelybe erőszakkal hajtották a dolgozó parasztokat, vezetőségi tag és főkolompos kél kulák: Yiado Zsivkovics és Mirko Zsivkovics. A királyság idején az úgynevezett radikális egyletnek, a falusi burzsoázia pártjának voltak tagjai, veszett ellenségei a kommunistáknak és a velük rokonszenvező parasztoknak. Feljelentéseket adtak be a csendőrségen ellenük. Most a két Zsivkovics és a többi kulák gazdagítására izzadnak vért és verejtéket az álszövetkezetbe bekény- szerítelt dolgozó parasztok. Vlado és Mirko Zsivkovics tagjai a Tito-párt- nak. Milyen tagokkal büszkélkedhet“ még a Tito-pArt Kruscsicán? Tagja Jóska Hubrt kulák, aki a háború alatt szintén együttműködött a Geslapoval. A parasztok még jól emlékeznek arra, hogy 1943. nyarán hogyan segített a német fasisztáknak legúzolni egy par- tizinalakulalot. A partizánok Kruscsica közelében a falu lakosainak támogatásával megtámadtak egy hillcrisla határőrséget. Hubrt Béla Crkvá- ba sietett és onnan hozott erősítési a hilleristáknak. Most az UDB spiclije, azokat az internacionalista kommunistákat súgja be, akik a dolgozó parasztok harcát szervezik a gyűlölt Tilo- rendszer ellen. A falu tiloista pártszervezetében kimagasló személyiség Mali Boriszláv Bora, a minden hájjal megkeni üzér és tolvaj. Először a királyság idején csukták 'le négyévi fegyházra a falubeli „szövetkezet“ 30.000 dinárjának clsikkasrlásáért. De felsőbb körök — felismerve, hogy izig-vérig a Tito- rendszernek való ember — szabadon- bocsátották és azóta is «pärijukban hasznosítják. A Tito-párt legbuzgóbb tagja a faluban: Boga Lckies és Sime Vcseli kulákok. Nemrégiben előléptették és a járási központba hívták őket. „Érdemeik“: Boga Lekics a hitleri megszállás alatt kiadla Zsarko Zlato! és 48 lársát Schiller Gestapo-ügynöknek. Ezek közül a partizánokat segílö hazafiak közül sokat agyonlőttek, vagy halálra kínozlak a koncentrációs táborokban. Sime Veseli kulák személyesen kínozla halálra Milos Markovié* partizánt. A kulák — akinek a háború előtt csapszéke és szatócsüzlete volt —, mint a Gestapo spiclije, tevékenyen résztvett a megszállók tömeges hajlóvadászatain a hazafiak eilen. As egyik gyűlésen a parasztok nyíltan felvetették, hogy Kruscsicában a hatalom a kulákok kezén van. Kifogásolták, hogy a ku!A- kok számos kedvezményben részesülnek. különösen jelentős könnyítéseik vannak adózás és élelmiszerbeszolgáltatás terén, ugyanakkor a szegény- és középparaszlok lélekzelhez sem jutnak a mérhe'etleniil súlyos beszolgáltatás miatt. A parasztok ezt kérdeztek: „Meddig fognak még parancsolni a kulákok? Ha azt állítják, hogy Jugoszláviában a hatalom a nép kezében van, orrunknál fogva akarnak vezetni bennünket.“ A körzeti központból jött titoisták, akik resztvettek a gyűlésen, a helyi kulákokkai együtt kegyetlen bosszúi álltak a „lázadókon“. Börtönbe zárták Radojko flics, Csade Mihajlovics, Bora Vlaics, Panto Vitomirovics szegényparasztokat sok mással együtt, mert fel merték emelni szavukat az ellen, hogy gazdaságaikat olyan súlyos adókkal és beszolgáltatásokkal lerhelték meg, amelyekét még akkor sem tudtak volna teljesíteni, ha minden állatukat, gazdasági épülelekcl és ingóságukat eladlak volna. Börtönbe zárták Sz'an. ko Oszlics és Jva Vitomirovics szegényparasztokat is, akik, hogy családjukat mentsék az éhhaláltól, nem adlak oda a tiloista hatóságoknak élelmiszerük utolsó maradványai'!. Különös és véres kizsákmányolási formája a dolgozó parasztoknak as úgynevezett „munkás-övét kezet A kulákok igavonó-állataikkal, szerszámaikkal, földjükkel vesznek részt benne. A szegényparaszlok munkaerejüket adják (s persze talpalatnyi főid. jiikel is) hozzá. És bár a szegények egész éven át görnyednek a falusi gazdagokért, a jövedelem széloszlásánál mégis mozsák jutnak-nekik, mer: befektetett tőkéjükért a kulákok szedik el a „közös“ jövedelem túlnyomó részét. A parasztok megértették, hogy a „munkaszövetkezet“ a kulákok meggazdagodásának egyik eszköze és egy. re szervezetebben veszik fel ellene a harcot. Megtagadják a munkát a „szövetkezetben“ és megrongálják a szerszámokat. Tavaly ősszel elrejtették azt a nagymennyiségű „szövetkezeti“ gabonát, amelyet a kulákok maguk között akartak szélosztani. Az elmúlt tavasszal meghiúsították a vetési munkákat. A kulákok kegyetlenül megtorolják a tavaszi vetés szabolálását. így Zsaro Markovics. Luka Mihajlovics, Mile Jo- vanovics parasztokat kényszermunkára bányába hajtották, mert nem voltak hajlandók a zsírosparasztok hasznáért dolgozni. A bányában színesfémet termeltek ki az angol-amerikai háborús gyujtogalók számára. Koncentrációs táborba vetették Zsarko Vidomirovics szegényparaszlol is, aki válaszul a kulákok garázdálkodásaira, felszántotta a napraforgóval bevetett földet. ' • De a kulúkokra támaszkodó Tito- banda veszett dühe ellenére az ellenállás a fasiszla rendszerrel szemben szüntelenül növekszik és a vajdaság valamennyi falvában kibontakozik a dolgozó |»traszlság harca a tiloista elnyomók ellen. (A lenti cikket a Szabad Nép nyomán közöljük). Rendelet az őszibúza, rozs és ősziárpa minőségi velőmagcseréjéről A növénytermelés fejlesztésétől szóló minisztertanácsi határozat céljainak megvalósítása érdekében — nemesített magtermelésünk elért ered ményei alapján — a földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki az őszibúza, rozs és ősziárpa tervszerű minő ségi vetömagcseréjének- lebonyolításáról az 1951—52. gazdasági évben. A földművelésügyi miniszter koráb bi rendelete alapján kijelölt fajtakor zeteknek megfelelő fajtájú, minőségi csere vetőmagot biztosít öszibúzából, rozsból és ősziárpából, azoknak a termelőszövetkezeteknek (csoportoknak), amelyek az általános minőségi vetö- magcserére kijelölt községekbe és vá. rosokba esnek. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az 1950. évben minőségi vetömagellátásban részesültek és termésük vetőmag céljára alkalmas, valamint a jelenleg meglévő és várható őszi vetésterületükhöz szükséges őszibúza, rozs és ösziárpa vetőmagjukat a saját termésükből biztosítani tudják, a vetömagcserében nem részesülnek. A rendelet értelmében minőségi vetömagcserében részesülnek az egyéni gazdálkodók azokban a községekben és városokban,- amelyeket általános minőségi vetőmagcserére a megyei tanácsok javaslata alapján a földművelésügyi miniszter kijelöl. Az általános minőségi vetőmagcserére kijelölt községekben cs városokban mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdálkodók területén csak a cserébe kapott, a fajtakörzetnek megfelelő fajtájú minőségi vetőmagot szabad elvetni. A minőségi vetőmagcserére kijelölt körzetek termelőszövetkezetei (csoportjai), valamint egyéni termelői a minőségi vetőmagcserében az alábbi kedvezmények mellett részesülnek: A minőségi vetőmagot fémzárolt és minősítő léggyel ellátott zsákokban kapják. A kapott minőségi vetőmagért felárat fizetni nem kell, hanem csak azonos mennyiségben, ugyanolyan terményt kell adniok. A minőségi vetőmag nemesitési, szaporítási, tisztítási és szállítási költségeit az állam viseli. A vetőmagcserére kijelölt termelöszö. vetkezetek, községek és egyéni gazdálkodók kát. holdanként őszibúzából 100 kg, rozsból 90 kg, ősziárpából 90 kg mennyiséget cserélhetnek ki. Azok a termelőszövetkezetek, csoportok, amelyek az 1950. év őszén minőségi vetőmagellátásban nem részesültek, illetőleg termésük vetőmag céljára nem alkalmas, ezév június 22-ig jelentsék be őszibúza-, rozs- és ösziárpa-vető- magszükségletüket a járási tanács vég. rehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához. Azokat a községeket és városokat, amelyekben az általános minőségi vetőmagcserét végre kell haj. tani, a földművelésügyi miniszter jelöli ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának javaslata alapján. Az általános minőségi vetőmagcserére kijelölt községekben és városokban a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága ezév júr lius 31-ig köteles az egyénileg gazdálkodók által e rendelet alapján kiese, rclendő vetömagmennyiségröl részletezett kimutatást készíteni. A minőségi vetőmágcserét a Mag- termeltető és Vetőmagellátó Egyesülés bonyolítja le olymódon, hogy az ösziárpa-vetőmag kicserélése legkésőbb szeptember 1-ig, a rozsé legkésőbb szeptember 20-ig, az őszibúzáé pedig legkésőbb szeptember 30-ig be. fejeződjék. A minőségi cserevetöma- got az egyénileg gazdálkodó a földmű- vesszövetkezet raktárából kapja, A (termelőszövetkezetek, csoportok részére a minőségi cserevctömagot a Magtermeltető és Vetőmagellátó Egyesülés bérmentve szállítja le a termelőszövetkezet (csoport) által megjelölt vasútállomásra. A zsákokot őszi. árpánál az átvételkor azonnal, öszi- búzánál és rozsnál pedig a vetés után nyomban vissza kell szolgáltatni. E rendelet betartását a termelőszövetkezetek (csoportok) gazdaságaiban a járási (járás alá nem tartozó városi) tanács végrehajtó bizottsága, az egyénileg termelők gazdaságaiban pedig a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága ellenőrzi. Tudományos ülésszak I. V. Stiáltn nyelvtudományi munkái megjelenésének első évfordulóján Az Eötvös Lóráad tudományegyetem orosz intézete I. V. Sztálinnak a nyelv- tudomány kérdéseivel kapcsolatos kor. szakalkotó jelentőségű munkája megjelenésének egyéves évfordulójára rendezett kétnapos tudományos ülésszaka pénteken délután megkezdődött. Megjelent az ünnepségen Jóboru Magda, a közoktatásügyi miniszter első helyettese, Mód Aladár, a Társadalmi Szemle felelős szeifeesztője, valamint Sz. T. Kuzmin, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Trencsényi-Waldapfel Imre az Eötvös Lóránd tudományegyetem rektorának megnyitó 6zavai után V. I. Fomin professzor, az egyetemi orosz intézet marxizmus.leninizmus tanszékének vezetője: „1. V. Sztálin nyelvtudományi munkássága: az alkotó marxizmus mintaképe" címmel tartott előadást. L. Ny. Satyernyikova professzor, az egyetemi orosz intézet orosznyelví tanszékének vezetői-}; V. Sztálin nyelvtudományi munkáinak jelentősége az orosz nyelv tudományos tanulmányozása szempontjából" címmel tartotta meg előadását: Ezután Baleczky Emil egyetemi előadó: „A nyelv és a társadalmi felépít, menyek alapvető különbözősége l. V, Sztálin tanítása szerint" címmel tartott előadást. Ny. A. Pityercev, az egyetemi orosz intézet politikai gazdaságtan tanszékének vezetője: „A politikai gazdaság, tani előadások néhány feladata I. V. Sztálin: ,. Marxizmus és a nyelvtudomány kérdései" című müveivel kapcsolatban" címmel mondotta el hozzászó. lását. A tudományos ülésszak második napja Az Eötvös Loránd tudományegyetem orosz intézete I. V. Sztálinnak a nyelvtudomány kérdéseivel kapcsolatos korszakalkotó jelentőségű mun. kája megjelenésének egyéves évfordulójára rendezett tudományos ülésszakát szombaton délután folytatták. A bevezető előadást Trencsényi- Waldapfel Imre, az Eötvös Loránd tudományegyetem rektora tartotta: „Sztálin elvtárs nyelvtudományi cikkeinek néhány irodalomtudományi vonatkozása" címmel. Erdödi József egyetemi előadó: „A műfordítás problémái I. V. Sztálin nyelvtudományi munkáinak tükré. ben“ címmel tartotta meg hozzászólását. Keselya Fedor az egyetemi orosz intézet vezető tanára: „Sztálin tanítása a nyelv gramatikad szerkezeiéről“ című előadásában foglalkozott a sztá. íini tanítások alapján a nyelv nyelvtani felépítésével. Magyari Beck Vladimirné, az egyetemi orosz intézet vezető tanára: „Az orosz nyelvtanítás metodikájának kér dóséi I. V. Sztálin nyelvtudományi munkáinak tükrében“ címmel tartott előadást. A kétnapos tudományos ülésszak P. D. Krajevszkij professzor zárósza. vával ért véget. Pályázat a csepeli kultúrpalota tervének elkészítésére Az építésügyi miniszter a népművelési miniszter megbízásából a csepeli kultúrpalota magasépítési terveinek beszerzésére nyilvános tervpályázatot hirdet. A tervpályázaton bárki résztvehet. A pályázat célja, hogy ezt a hatalmas alkotást a gazdaságosság és a szépészeti követelményeknek megfelelően — korszerűen — monumentáli. san oldja meg. A kultúrpalota helye Csepelen az Imre-tér, Költői Anna, Somogyi Béla és Táncsics Mihály-utca által határolt terület. A tervpályázat kiírását az építésügyi minisztérium VII, főosztályán (Zoltán-u. 2-4. V. em. 23.) 11 és 13 óra között 1951 június 25—július 15-ig lehet átvenni. A tervpályázat beadásának határideje 1951 október 8. A pályázat díjai: első díj 20.000 fo. rint, két második és két harmadik dijat adnak ki, egyenként 12.000, illetve 8.000 forint értekben. Egy tervpályázat megvételi ára 4000 forint, öt terv kerül megvételre.
