Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-12 / 134. szám

2 NAPLÓ 1051 JUNTOS 12 A szovjet kormácy jegyzéke az Egyesült Államok kormányához a Japánnal kötendő békeszerződés ügyében Az amerikai barbárok tanultak hitleri elődeiktől A szovjet filmek nem egyszer megmutatták már azoknak is, akik a valóságban, saját szemükkel nem látták, hogy mily mérhetetlen aljas­ságokra voltak képesek q nácifasiszták a szabadságukért harcoló népek ellen. Ki ne emlékezne vsisza az lijú Gárda filmre, ahol szovjet embere­ket élve temettek el a banditák! Ki ne emlékezne arra, hogy a náci-fa. siszták milyen állati kegyetlenséggel gyilkoltak halomra egész falvakat, családokat azért, mert iérjük, vagy liúk a Szovjet Hadsereg soraiban harcolt! Ezek a szörnyű rémtettek most megismét'ödnek nap-nap vián Koreá­ban. Az amerikai barbárok tanultak elődeiktől. A 38-as .szélességi, kör térségében lévő Heszen járás Donhvadon községében Kim Szin-Nokot az utcán elfogták az amerikai gyilkosok és állation összeverték. Ezután meg­parancsolták, hogy az egész falu lakossága gyűljön össze azon a he­lyen, ahol az ifjú véres leste fekszik. A tömegen a felháborodás moraja zúgott végig. Erre a megvadult banditák sortüzet zúdítottak a hatszáz ag­gastyánra, nölrre és gyermekekre. Es a gonosztevőknek még ez sem volt elég. Kim Ho-Szu paraszt családjának minden tagját élve eltemették, mért egy hozzátartozója a Koreai Munkapárt tagja. .4 hitleri fasisztákat is felülmúlják ezek a banditák. Tanultak tőlük. De egyről úgy áf szik megfeledkeztek'■ Arról, hogy nincs az a rettenetes terror, mellyel meg lehelne tömi egy nép erejét, mely a békéjéért, szabadságáért, életéért harcol, mely mögött ott áll az egész békeszerető emberiség. Elfeledkeztek arról, hogy mi lett a hitleri fasiszták sorsa. Pedig ezt a sorsot ők sem kerülhetik el. Az emberiség Ítélkezni fog felettük ször­nyű bűneikért. A GYENGESÉG JELEI Franciaországban június 17-én, vasárnap tartják meg a választásokat, A béktsharcos francia dolgozok készülnek erre a napra, hogy ismét megmu­tassák erejüket, hogy szavazataikkal támasszák alá a békeharc élén álló kommunisták jelszavát: „Soha nem fogunk harcolni a Szovjetunió, a népi demokráciák elleni" A francia fasiszták, hazaárulók, az amerikai lakájok rémülten nézne ezt a harci készülődést. Félnek a tömegek erejétől, érzik saját gyenge­ségüket, s ezért nyúlnak egyre gyakrabban a terror, a megfélemlítés esz­közeihez. A Marseille melletti La Ciotat kikötőben gaulleista provokátorok re­volverre! támadták meg a Kommunista Párt plakátragasztóit. Páris egyik peremvárosában egy gaulleista rohamcsapat ugyancsak revolverrel fenyegetőzve, foglyuléjtett négy afrikai dolgozót, akik plakátokat ragasz­tottak, Saint Cloud peremvárosában vasárnapra virradó éjjel egy rendőr- járőr rárontott a kommunista plakátragasztókra, s azokat több órán át az őrszobán tartották. Az amerikai lakájok érzik hogy lábuk alatt mozog a talaj. Figyel­meztették erre már az olaszországi választások eddigi eredményei is, ahol bebizonyosodott ismét, hogy egyre növekszik a kommunisták-vezette békeharcosok hatalmas tábora. S most a megfélemlítéssel próbálkoznak. De mélységesen tévednek. Nem lehet revolverekkel, fasiszta merényletekkel megfélemlíteni azokat, akik abban a táborban állnak, mehet a Szovjetunió vezet, akik tudják, hogy százmilliók küzdenek velük egy sorban a békéért. A dolgozók válaszolnak a terrortámadásokra. A Francia Kommunista Párt választási gyűjtése vasárnap 78 millió frankot ért el! Az Humanité Dimanche vasárnapi számából több, mint nyolcszázezer példányt adtak el, ami felülmúlja bármely más francia lap példányszámát! Egy ember megijed a gyilkosoktól. De milliókat és százmilliókat nem lehet megfélemlíteni. Kéiszáztcrgú parasztküfdöttség indul tanulmányútra a Szovjetunióba A Párt és a kormány kérésére a Szovjetunió kormánya hozzájárult ahhoz, hogy ebben az esztendőben a tavalyihoz hasonlóan ismét kétszáz,ta­gú parasztikul öt lség tamilmányozhas sa a Szovjetunió szocialista mező- gazdaságát. a kétszáztagii paiaszt- küldöMség július első hetében indul e' a Szovjetunióba^ A küldöttséget Dögéi .Imte elvtárs. a,z országgyűlés elnöke vezeti. A küldöttség többség,, egyénileg dolgozó parasztokból amellett résztvesznek a küldöttségbe*, a kerm el öszövetk ezetek és termeiö- csoportok, gépállomások és állami gazdaságok legkiválóbb dolgozói is. A Szovjetunió kormányának ez az újabb baráti segítsége lehetővé te. szó, hogy dolgozó parasztságunk leg­jobbjainak immár harmadik küldött, sége indulhat tanulmányútra. A koreai néphadsereg főparancsnokságának, hadi jelentése V. A. Zorin, a Szovjetunió külügy­miniszterhelyettese június 10-én át­nyújtotta Kinknek, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetének a szov jet kormánynak az Egyesült Államok kormányához intézeti jegyzékét a Ja­pánnal kötendő békeszerződéssel kap­csolatban. A jegyzék a szovjet kor­mány válasza az Egyesült Államok kormányának május 19-i emlékiratára, amely viszont az USA kormányának válasza volt azokra az észrevételek­re. amelyeket a szovjet kormány má­jus 7-én tett az USA Japán békeszer­ződés tervezetével kapcsolatban. A jegyzék leszögezi, hogy a szov­jet kormány: tudomásul veszi az ■Egyesült Államok kormányának azt a kijelentését, hogy szovjet kormány nézetei és a márciusi amerikai ter­vezetben kifejtett békefeltétélek kö­zött az eltérések nem olyan nagyok, hogy akadályozhatnák a megegyezé­ses békeszerződés létrehozását. Mivel azonban a május 19-i amerikai emlék­iratban olyan elgondolások vannak, amelyek elferdítik, helytelenül értel­mezik a szovjet kormány észrevéte­leit, a szovjet kormány következőket jelenti ki: 1. Az USA Japán békeszerződés ter­vezetének alapvető rendelkezéseiről: a).mind a Szovjetunió, mind pedig a többi ország számára, amelyeknek érdekei fűződnek a távolkeleti tartós béke biztosításához) igen nagyjelentő­ségű az a kérdés, hogy Japán ne vál­jék ójra agresszív állammá, hogy megakadályozzák a japán imlitariz. tans újjáéledését A jegyzék itt példákat hoz a Ja­pán imperializmus támadására, a Szovjetunió, Kína, az Egyesült Álla­mok, egész sor ázsiai állam és köz­tük India megtámadására, A jegyzék Jelttází a kérdést, vájjon van-e biz­tosíték az USA Japán békeszerződés tervezetében, Japánnak, mint agresz- szív államnak újjáéledése ellen, A jegyzék nemmel felel erre a kérdésre. Á jegyzék a továbbiakban meg­állapítja, hogy az USA emlékiratában nyílt ellentmondásba keveredett. Ugyanis: az emlékiratban egyfelől ki­jelentik, bogy Japán demilitarizálásá. nak kérdésében a nagyhatalmak kö­zött állítólag „ténylegesen nincs sem­miféle megállapodás, a megszállási Időszakra vonatkozó határozatokon kívül" Másfelől azonban az Egyesült Államok kormánya ngyanott hivatko­zik a Japán kapitulációjáról szóló négyhatalmi potsdami nyilatkozatra, amely1 Japán megszállásának alapvető Céljaként feladatul tűzi ki, hogy „meg. győző bizonyítékot kell szerezni ar­ra, hogy megszűnt Japán hadviselő képessége“, mint szemmelláthatő, ez nemcsak n megszállási időszakra, ha­nem az utána kővetkező időre is vo­natkozik. Ugyanakkor az Egyesült Államok megszálló hatóságainak segítségével gyakorlatilag már a japán militarizmus helyreállításának politikáját valósítja meg. Kitűnik ez abból, hogy az amc­sikul megszálló hatóságok nemcsak nem tesznek intézkedéseket a japán katonai támaszpontok megszünteté­sére, hanem ellenkezőleg, e támasz­pontok jelentős kiszélesítésére, kor­szerűsítésére és agresszív célok érde­kében való felhasználására töreked­nek. A .jegyzék Ht példák egész sorát említi azoknak a tényeknek, amelyek mind alátámasztják az Egyesült Álla­mok törekvéseit a Japán militarizmus helyreállítására. A jegyzék megálla­pítja, hogy mind az USA békeszer­ződés tervezete, mind az amerikai megszálló hatóságok japáni politikája tanúbizonyság arra, hogy az USA kor­mánya semmíbevéve a nemzetközi egyezmények alapján magára vállalt kötelezettségeket, nem a japán míli- tarizmns újjáéledésének megakadá­lyozására törekszik, hanem a japán mükarizmus helyreállításának agresz- szív céljait követi. Az USA japán békeszerződéstervezete ahelyett, hogy biztosítékokat tartalmazna azok­nak az országoknak a biztonságára nézve, melyek már szenvedtek Japán agressziójától, a tervezet külön ki­köti, hogy Japánnak lehetőséget kell nyújtani, tegyen „lépéseket biztonsá­gának biztosítására." Az Egyesült Államok május 19-i femiékuuU, mint ahogy a szovjet jegy­zék megállapítja: az Egyesült Államok katonai egyezmény megkötését terve­zi az Egyesüli Államok és Japán kö­zöli, A szovjet jegyzék a továbbiakban megállapítja, mivel az USA és Japán között esetleg létrejövő katonai egyez­mény kizárja a Kínai Népköztársaság és a. Szovjetunió részvételét, nem kétséges, bogy ez az egyezmény első­sorban éppen ezek ellen az államok ellen irányul. Ezután világossá válik — folytatja n jegyzék — hogy mindennemű hivat. k#aá\ as ENSZ alapokmányára, áz „egyéni és kollektív Önvédelem jo­gára", az adott esetben teljesen tart­hatatlan és teljes egészében hamis. Hymodon az Egyesült Államok má­jus 19-i emlékirata nemcsak, hogy nem nyújt biztosítékot n békeszeretö népeknek oly sok nyomorúságot oko­zott Japán militarizmus újjáéledésé­vel szemben, hanem ellenkezőleg. Ja­pánt az agresszió útjára taszítja és így teljesen ellenkezik mind a távolkeled tartós béke biztosításával, mind pedig magának Japánnak nemzeti érdekeivel. b) Japán megszállásának befejezésé- séröl és a külföldi csapatok kivonásá­ról Japán területéről: A szovjet kormány május 7-t észre­vételeiben javasolta: A szerződésben pontosan határozzák meg, hogy: „A japán békeszerződés megkötése után legkésőbb egy éven belül minden megszálló csapatot ki kel! vonni Japán területéről és ezután egyetlen külföldi állam sem rendelkez­het csapatokkal, vagy katonai támasz­pontokkal Japánban", Az USA kormánya azzal, hogy meg­tagadja a japán tcrillcten lévő meg­szálló csapatok kivonása Időpontjának megállapítását nemzetközt megállapo­dásban vállalt egyik fontos kötelezett­ségét szegi meg. A* USA kormánya azzal, hogy a megszállást a békeszeződés megkötése után is fenn akarja tartant, bosszú időre Japán tulajdonképpeni ura kí­ván maradni. Éppen ezért szükséges, hogy a Ja­pánnal kötendő békeszerződésben pon­tosan megállapítsák a megszálló csa­patok kivonásának időpontját Japán területéről, és hogy ebben a szerző­désben kimondják, hogy egyetlen kül­földi állam sem tart csapatokat, vagy katonai támaszpontokat Japánban. e) Megengedhetetlen, hogy Japán részt vegyen a vele kötendő békeszező­dés aláírásában érdekelt államok ellen irányuló koalícióban. A jegyzék a továbbiakban megma­gyarázza. miért nem ért egyet az. USA kormánya a Szovjetuniónak azzal a javaslatával, hogy tiltsák el Japánt, a Japánnal kötendő békeszerződés alá­írásában érdekelt bármely állam ellen irányuló koalícióba való belépéstől. A tapasztalat megmutatta — mondja a jegyzék, — hogy az Egyesült Álla­mok kormánya kihasználja azt, hogy az ENSZ több tagállama politikai és gazdasági tekintetben tőle fiigg. Ezt n függőséget arra használja fel, hogy az ENSZ-f távolkeleii agresszív hábo­rú kirobbanlásának eszközévé változ­tassa. Az USA kormánya emlékiratá­nak és az amerikai békeszerződester- vezet 6. cikkelyének az ENSZ alapok­mánya 2, cikkelyére történt hivatko­zása arra szolgál, hogy ugyanezen cé­lok érdekében használják fel Japánt is. Ezenkívül nem nehéz megérteni, hogy a szovjet kormánynak az a ja­vaslata, hogy Japán ne vegyen részt koalícióban, fontos és időszerű jelen­tőséget nyer az USA-uak Japánnal kö­tendő esetleges katonai egyezménye miatt. d) Japán békés gazdasági élete és Japánnak más országokkal folytatott kereskedelme korlátozásainak meg­szüntetéséről: A jegyzék rámutat, hogy az USA május Í9-1 emlékirata megkerüli azt a kérdést, hogy Japán békés gazdasági élele súlyos függőségbe került az USA- tól. A jegyzék leszögezi, hogy a Ja­pánra erőszakolt gazdasági korlálozá- sok megszüntetése nélkül nem lehel megteremteni a gazdasági élet fellen­dülését. e) A japán nép demokratikus jogai­nak biztosításáról. Japánban n megszálló hatóságok közreműködésével teljes mértékben újjáélesztik a demokratikus lapok el­len irányuló rendőrlerrorl. a szakszer­vezetek és egyéb deniokraiikus szer­vezetek ellen irányuló elnyomást, a politikai meggyőződés miatti üldözést. Ugyanakkor visszatérnek Japán liábo- rúciölli fasiszta rendjéhez, midőn ér­vényben voll a „veszélyes eszmékről" szóló szégyenteljes törvény. Mindez megerősíti annak szükséges­ségét, hogy el kell fogadni a szovjet korinán; észrevételeiben Japán de­mokratizálásával kapcsolatosan előter­jesztett javaslatokat. f) A területi kérdésekkel foglalkozó kairól nyilatkozat, potsdami nyilatko­zat és jaltai egyezmény teljesítéséről: Ami a területi kérdéseket illeti, a szovjet kormány mindössze egyel ja­vasol: biztosítsák a fentebb említett — az Amerikai Egyesült Államok ál­tal Is aláír! — nemzetközi egyezmé­nyek becsületes teljesítéséi. g) A Szovjelunió ellen irányuló rá­galmazó kirohanásokról: Az USA kormányának május 19-i emlékiratában Mandzsúriára vonatko­zó kérdésére a jegyzék a következőket mondja: A Szovjetuniónak Mandzsúriában semmiféle érílekövesolel nincsenek és mint mindenki tudja a Szovjetunió Mandzsúriát a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen részének tekinti. Az USA kormányának feltétlenül tudnia keli, hogy a Szovjet Hadsereg a Japán Kvantuug-hadsereg szétverése után felszabadította Mandzsúriát c és visszajuttatta azt a kínai nép törvé­nyes hatalma alá. Ami a Port-Artlinr-i katonai támaszpontokra és a kínai Csancsun vasútra vonatkozó jogokat illeti, a Szovjetunió n jaltai egyezmény és az 1945 augusztus 14-i szovjet kínai egyezmény alapján — legkésőbb 1952- ben felszámolja a Port-Arlhur-i hadi­tengerészeti támaszpontokat és kivon­ja onnan csapatait. A jegyzék a továbbiakban az USA emlékiratának azzal a részével foglal­kozik, amelyben az emlékirat arról beszél, hogy a Szovjetunió késlelteti kb. kétszázezer japán katona vissza­térését otthonába. A jegyzék leszögezi: 1950 április 22-én befejeződött a ja­pán hadifoglyok hazaszállítása. Erről annak idején hivatalos közlemény je­lent meg, ameiy rámutatott, hogy a Szovjetunióban csupán háborús bűn­cselekmények miatt elitéit hadifoglyok maradlak, vagy pedig súlyos betegek. A továbbiakban a jegyzék az ÜSA emlékiratának azon megjegyzésével foglalkozik, mely szerint a Szovjetunió csupát bat napon át vett volna részt a Japán elleni háborúban. Ezzel kap­csolatban a jegyzék a következőket jegyzi meg: A Szovjetunió pontosan a jaltai egyezményben megszabott időpontban tépett hadba Japán ellen és nem hat napon, hanem hat hónapon át vívott véres harcokat a japán esapatok ellen. A Szovjet Hadsereg Madzsuriában szét­vert 22 japán hadosztályt, — a japán Kvantung-iiadsereg fő erőit — és fog­lyul éjiéit körülbelül hatszázezer ja­pán katonát és tisztet. Japán csak a szovjet csapatoknak a Kvuiitung had­seregre inért első döntő csap fisa után tette le a fegyvert. Ezenkívül a Szov­jetunió már liadbalépése előtt 194t-1ől 1945-ig körülbelül negyven hadosztályt tartott Mandzsúria határán, lekötötte az egész Kvantung hadsereget. Ezzel megkönnyítette Kína és az USA had­műveleteit a japán militaristák elten vívott háborúban. 2. A Japánnal a különbékeszerződés helyett kötendő mindenoldalt békeszer­ződésről: A jegyzék megállapítja, hogy a szovjet kormány, ha az érdekelt or­szágok tanácskozására kerül sor, kí­ván még észrevételeket tenni. Ami pedig a szerződés előkészítését illeti, a szovjet kormány ragaszkodik a potsdami egyezmény betartásához. a) Az USA kormánya május 19-i emlékiratában kitért a szovjet kor­mány észrevételeire adandó válasz elől. A szovjet kormány észrevételei­ben idézte a potsdami egyezmény- szövegét, amelyből kitűnik, hogy a külügyminiszterek tanácsát öt hata­lom — az USA, a Szovjetunió, Kína. Nagybritannia és Franciaroszág — külügyminisztereiből mindenekelőtt „a békés rendezéshez szükséges előmun­kálatok" céljára létesítik és hogy a megfelelő békeszerződések megszer­kesztésénél „a tanácsban azok a ta­gok vesznek részt, akik az adott esetben szereplő ellenséges államnak diktált fegyverletétel! feltételeket alá­író államokat képviselik", Á jegyzék megállapítja, hogy a potsdami egyezmény teljesítése a Ja­pánnal kötendő békeszerződéssel kap­csolatosan megkívánja, hogy a külügy ­miniszterek tanácsát az USA, a Szov­jetunió, Nagybritannia és Kína kép­viselőiből hívják össze. Alaptalanok az USA kormányának az ezzel kapcsolatos ellenvetései és azok az ellenvetések is, hogy ez kés­leltetné a Japánnal kötendő békeszer. ződés előkészítését. A jegyzék rámutat, tarthatatlan az az állítás is. hogy a tanács eljárási rendje egyes szövetséges államoknak „másodrendű“ szerepet juttat. Az USA kormánya viszont igyekszik az egész ügyet kizárólag saját kezébe ragadni. b) A szovjet kormány május 7-i észrevételeiben hangsúlyozta, meg­engedhetetlen, hogy Kínát távoltarl- ,ák a Japánnal kötendő békeszerző- lés előkészításélőL Az USA kormá­nya azzal, hogy szembehelyezkedik a békeszerződések előkészítésének meg­állapított rendjével, arra törekszik, hogy mind a Kínai Népköztársaságot, mind a Szovjetuniót, de a többi ér­dekelt országot is, távoltartsa a bé­keszerződés előkészítésétől és ezen országok törvényes jogai cs érdekei figyelmen kívül hagyásával saját be­látása szerint diktáljon Japánnak szerződési feltételeket. Az amerikai megszálló hatóságoktól függő japán kormány ugyanis kész az USA.val resztvenni ilyen összeesküvésben. Az Egyesült Államok a minden oldali békeszerződés helyett az UN A és csatlósai kormányaival kötendő A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság néphadseregének főparancs­noksága közli: A néphadsereg egysé­gei, a kínai önkéntesekkel minden frontszakaszon együttműködve, sike­resen visszaverték az ellenség ellen- támadásait és mind emberben, mind hadianyagban súlyos veszteségeket okoztak neki. A nyugati partvidék mentén, Hon­do sziget közelében a néphadsereg egységei elsüllyesztettek egy ellensé­ges torpedorombolót. A Koreai Népi Demokratikus Köz­különbékét akar Japánra erőszakolni. Ha az USA kornánya nem áll cl at­tól a szándéktól, hogy a Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot kizárja a békeszerződés előkészítéséből, Ja­pánra viszont különbékeszerzódést erőszakol rá, akkor ez először is azi jelenti, hogy az Egyesült Államok nemzetközi kötelezettségei — többek között az Egyesült Nemzeteknek a különbékekötést megtiltó 1942 január 1-i kiáltványa — durva megsértésé­nek útjára lépett, másodszor pedig azt, hogy az USA mostani politikája nem a Távolkelet békéjének helyre- állítására és megszilárdítására, hanem új csendesóceáni agresszív csoporto­sulás létrehozására vezet. Ennek a politikának következmé­nyeiért teljes egészében az USA kor­mányára hárul a felelősség. c) Ami az USA kormányának azt az ismételt kijelentését illet'., hogy 4 Szovjetunió és az USA képviselői között tárgyalások folytak a lapác- nal kötendő békcszeizódé: -.er»eze- téről, a szovjet kormány kénytelen újból hangsúlyozni, hogy f. cékeszei- ;ődés tervezetének kidolgozásáról semmiféle tárgyalás sem íoly cs nem is laijrhalott, minthogy á Szovjetunió társaság néphadseregének főparancs­noksága június 10-én közölte, hogy a néphadsereg egységei szoros együtt­működésben a kínai önkéntesekkel, Joncsontól, Hvacsontól, Jangutól és Inzsctől északra sikeresen visszaver­ték az amerikai-brit csapatok elkese­redett támadásait cs emberben, va­lamint technikai felszerelésekben sú­lyos veszteségeket okoztak az ellen­ségnek. Június 10-én lelőttek 8 ellenséges repülőgépet. kormánya szemben állt és szemben áll a kérdéssel kapcsolatos külön tárgyalások bármely formájával., i. A szovjet kormány teljes egé­szében megerősíti május 7-i javasla­tai': és ragaszkodik a Japánnal kö­tendő békeszerződéssel kapcsolatos következő alapvető elvekhez: Először: a Japánnal kötendő béke- • zerzöoésnek minden oldalúnak seri pedig külön szerződésnek kel! lennie Másodszor: A Japánnal köt :ndö békeszerződést a kairói nyilatkozat a potsdami nyilatkozat és a ja tai egyezmény alapján kell kidolgozni Harmadszor: A Japánnal kötendő békeszerződés meglévő tervezetei­nek megvizsgálása céljából 1951 iú- iiusában vagy augusztusában béke- értekezletet kell összehívni mindazon álit.mok képviselőiből, amelyek fegy­veres erőikkel resztvettek a Japán ellen vívott háborúban. Moszkva, 1951. június 10." A fenti jegyzék másolatát t»«g- kiildötték a Kínai Népköztár»a*ág, Nagybritannia, Franciaország, India, Pakisztán, Rurma, Ausztrália, Kanada. Ujzélanii, Hollandia, a Mongol Nép. köztársaság és a Koreai Népi D^mo kratikus Köztársaság korifőrvének

Next

/
Oldalképek
Tartalom