Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-12 / 134. szám
2 NAPLÓ 1051 JUNTOS 12 A szovjet kormácy jegyzéke az Egyesült Államok kormányához a Japánnal kötendő békeszerződés ügyében Az amerikai barbárok tanultak hitleri elődeiktől A szovjet filmek nem egyszer megmutatták már azoknak is, akik a valóságban, saját szemükkel nem látták, hogy mily mérhetetlen aljasságokra voltak képesek q nácifasiszták a szabadságukért harcoló népek ellen. Ki ne emlékezne vsisza az lijú Gárda filmre, ahol szovjet embereket élve temettek el a banditák! Ki ne emlékezne arra, hogy a náci-fa. siszták milyen állati kegyetlenséggel gyilkoltak halomra egész falvakat, családokat azért, mert iérjük, vagy liúk a Szovjet Hadsereg soraiban harcolt! Ezek a szörnyű rémtettek most megismét'ödnek nap-nap vián Koreában. Az amerikai barbárok tanultak elődeiktől. A 38-as .szélességi, kör térségében lévő Heszen járás Donhvadon községében Kim Szin-Nokot az utcán elfogták az amerikai gyilkosok és állation összeverték. Ezután megparancsolták, hogy az egész falu lakossága gyűljön össze azon a helyen, ahol az ifjú véres leste fekszik. A tömegen a felháborodás moraja zúgott végig. Erre a megvadult banditák sortüzet zúdítottak a hatszáz aggastyánra, nölrre és gyermekekre. Es a gonosztevőknek még ez sem volt elég. Kim Ho-Szu paraszt családjának minden tagját élve eltemették, mért egy hozzátartozója a Koreai Munkapárt tagja. .4 hitleri fasisztákat is felülmúlják ezek a banditák. Tanultak tőlük. De egyről úgy áf szik megfeledkeztek'■ Arról, hogy nincs az a rettenetes terror, mellyel meg lehelne tömi egy nép erejét, mely a békéjéért, szabadságáért, életéért harcol, mely mögött ott áll az egész békeszerető emberiség. Elfeledkeztek arról, hogy mi lett a hitleri fasiszták sorsa. Pedig ezt a sorsot ők sem kerülhetik el. Az emberiség Ítélkezni fog felettük szörnyű bűneikért. A GYENGESÉG JELEI Franciaországban június 17-én, vasárnap tartják meg a választásokat, A béktsharcos francia dolgozok készülnek erre a napra, hogy ismét megmutassák erejüket, hogy szavazataikkal támasszák alá a békeharc élén álló kommunisták jelszavát: „Soha nem fogunk harcolni a Szovjetunió, a népi demokráciák elleni" A francia fasiszták, hazaárulók, az amerikai lakájok rémülten nézne ezt a harci készülődést. Félnek a tömegek erejétől, érzik saját gyengeségüket, s ezért nyúlnak egyre gyakrabban a terror, a megfélemlítés eszközeihez. A Marseille melletti La Ciotat kikötőben gaulleista provokátorok revolverre! támadták meg a Kommunista Párt plakátragasztóit. Páris egyik peremvárosában egy gaulleista rohamcsapat ugyancsak revolverrel fenyegetőzve, foglyuléjtett négy afrikai dolgozót, akik plakátokat ragasztottak, Saint Cloud peremvárosában vasárnapra virradó éjjel egy rendőr- járőr rárontott a kommunista plakátragasztókra, s azokat több órán át az őrszobán tartották. Az amerikai lakájok érzik hogy lábuk alatt mozog a talaj. Figyelmeztették erre már az olaszországi választások eddigi eredményei is, ahol bebizonyosodott ismét, hogy egyre növekszik a kommunisták-vezette békeharcosok hatalmas tábora. S most a megfélemlítéssel próbálkoznak. De mélységesen tévednek. Nem lehet revolverekkel, fasiszta merényletekkel megfélemlíteni azokat, akik abban a táborban állnak, mehet a Szovjetunió vezet, akik tudják, hogy százmilliók küzdenek velük egy sorban a békéért. A dolgozók válaszolnak a terrortámadásokra. A Francia Kommunista Párt választási gyűjtése vasárnap 78 millió frankot ért el! Az Humanité Dimanche vasárnapi számából több, mint nyolcszázezer példányt adtak el, ami felülmúlja bármely más francia lap példányszámát! Egy ember megijed a gyilkosoktól. De milliókat és százmilliókat nem lehet megfélemlíteni. Kéiszáztcrgú parasztküfdöttség indul tanulmányútra a Szovjetunióba A Párt és a kormány kérésére a Szovjetunió kormánya hozzájárult ahhoz, hogy ebben az esztendőben a tavalyihoz hasonlóan ismét kétszáz,tagú parasztikul öt lség tamilmányozhas sa a Szovjetunió szocialista mező- gazdaságát. a kétszáztagii paiaszt- küldöMség július első hetében indul e' a Szovjetunióba^ A küldöttséget Dögéi .Imte elvtárs. a,z országgyűlés elnöke vezeti. A küldöttség többség,, egyénileg dolgozó parasztokból amellett résztvesznek a küldöttségbe*, a kerm el öszövetk ezetek és termeiö- csoportok, gépállomások és állami gazdaságok legkiválóbb dolgozói is. A Szovjetunió kormányának ez az újabb baráti segítsége lehetővé te. szó, hogy dolgozó parasztságunk legjobbjainak immár harmadik küldött, sége indulhat tanulmányútra. A koreai néphadsereg főparancsnokságának, hadi jelentése V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese június 10-én átnyújtotta Kinknek, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének a szov jet kormánynak az Egyesült Államok kormányához intézeti jegyzékét a Japánnal kötendő békeszerződéssel kapcsolatban. A jegyzék a szovjet kormány válasza az Egyesült Államok kormányának május 19-i emlékiratára, amely viszont az USA kormányának válasza volt azokra az észrevételekre. amelyeket a szovjet kormány május 7-én tett az USA Japán békeszerződés tervezetével kapcsolatban. A jegyzék leszögezi, hogy a szovjet kormány: tudomásul veszi az ■Egyesült Államok kormányának azt a kijelentését, hogy szovjet kormány nézetei és a márciusi amerikai tervezetben kifejtett békefeltétélek között az eltérések nem olyan nagyok, hogy akadályozhatnák a megegyezéses békeszerződés létrehozását. Mivel azonban a május 19-i amerikai emlékiratban olyan elgondolások vannak, amelyek elferdítik, helytelenül értelmezik a szovjet kormány észrevételeit, a szovjet kormány következőket jelenti ki: 1. Az USA Japán békeszerződés tervezetének alapvető rendelkezéseiről: a).mind a Szovjetunió, mind pedig a többi ország számára, amelyeknek érdekei fűződnek a távolkeleti tartós béke biztosításához) igen nagyjelentőségű az a kérdés, hogy Japán ne váljék ójra agresszív állammá, hogy megakadályozzák a japán imlitariz. tans újjáéledését A jegyzék itt példákat hoz a Japán imperializmus támadására, a Szovjetunió, Kína, az Egyesült Államok, egész sor ázsiai állam és köztük India megtámadására, A jegyzék Jelttází a kérdést, vájjon van-e biztosíték az USA Japán békeszerződés tervezetében, Japánnak, mint agresz- szív államnak újjáéledése ellen, A jegyzék nemmel felel erre a kérdésre. Á jegyzék a továbbiakban megállapítja, hogy az USA emlékiratában nyílt ellentmondásba keveredett. Ugyanis: az emlékiratban egyfelől kijelentik, bogy Japán demilitarizálásá. nak kérdésében a nagyhatalmak között állítólag „ténylegesen nincs semmiféle megállapodás, a megszállási Időszakra vonatkozó határozatokon kívül" Másfelől azonban az Egyesült Államok kormánya ngyanott hivatkozik a Japán kapitulációjáról szóló négyhatalmi potsdami nyilatkozatra, amely1 Japán megszállásának alapvető Céljaként feladatul tűzi ki, hogy „meg. győző bizonyítékot kell szerezni arra, hogy megszűnt Japán hadviselő képessége“, mint szemmelláthatő, ez nemcsak n megszállási időszakra, hanem az utána kővetkező időre is vonatkozik. Ugyanakkor az Egyesült Államok megszálló hatóságainak segítségével gyakorlatilag már a japán militarizmus helyreállításának politikáját valósítja meg. Kitűnik ez abból, hogy az amcsikul megszálló hatóságok nemcsak nem tesznek intézkedéseket a japán katonai támaszpontok megszüntetésére, hanem ellenkezőleg, e támaszpontok jelentős kiszélesítésére, korszerűsítésére és agresszív célok érdekében való felhasználására törekednek. A .jegyzék Ht példák egész sorát említi azoknak a tényeknek, amelyek mind alátámasztják az Egyesült Államok törekvéseit a Japán militarizmus helyreállítására. A jegyzék megállapítja, hogy mind az USA békeszerződés tervezete, mind az amerikai megszálló hatóságok japáni politikája tanúbizonyság arra, hogy az USA kormánya semmíbevéve a nemzetközi egyezmények alapján magára vállalt kötelezettségeket, nem a japán míli- tarizmns újjáéledésének megakadályozására törekszik, hanem a japán mükarizmus helyreállításának agresz- szív céljait követi. Az USA japán békeszerződéstervezete ahelyett, hogy biztosítékokat tartalmazna azoknak az országoknak a biztonságára nézve, melyek már szenvedtek Japán agressziójától, a tervezet külön kiköti, hogy Japánnak lehetőséget kell nyújtani, tegyen „lépéseket biztonságának biztosítására." Az Egyesült Államok május 19-i femiékuuU, mint ahogy a szovjet jegyzék megállapítja: az Egyesült Államok katonai egyezmény megkötését tervezi az Egyesüli Államok és Japán közöli, A szovjet jegyzék a továbbiakban megállapítja, mivel az USA és Japán között esetleg létrejövő katonai egyezmény kizárja a Kínai Népköztársaság és a. Szovjetunió részvételét, nem kétséges, bogy ez az egyezmény elsősorban éppen ezek ellen az államok ellen irányul. Ezután világossá válik — folytatja n jegyzék — hogy mindennemű hivat. k#aá\ as ENSZ alapokmányára, áz „egyéni és kollektív Önvédelem jogára", az adott esetben teljesen tarthatatlan és teljes egészében hamis. Hymodon az Egyesült Államok május 19-i emlékirata nemcsak, hogy nem nyújt biztosítékot n békeszeretö népeknek oly sok nyomorúságot okozott Japán militarizmus újjáéledésével szemben, hanem ellenkezőleg. Japánt az agresszió útjára taszítja és így teljesen ellenkezik mind a távolkeled tartós béke biztosításával, mind pedig magának Japánnak nemzeti érdekeivel. b) Japán megszállásának befejezésé- séröl és a külföldi csapatok kivonásáról Japán területéről: A szovjet kormány május 7-t észrevételeiben javasolta: A szerződésben pontosan határozzák meg, hogy: „A japán békeszerződés megkötése után legkésőbb egy éven belül minden megszálló csapatot ki kel! vonni Japán területéről és ezután egyetlen külföldi állam sem rendelkezhet csapatokkal, vagy katonai támaszpontokkal Japánban", Az USA kormánya azzal, hogy megtagadja a japán tcrillcten lévő megszálló csapatok kivonása Időpontjának megállapítását nemzetközt megállapodásban vállalt egyik fontos kötelezettségét szegi meg. A* USA kormánya azzal, hogy a megszállást a békeszeződés megkötése után is fenn akarja tartant, bosszú időre Japán tulajdonképpeni ura kíván maradni. Éppen ezért szükséges, hogy a Japánnal kötendő békeszerződésben pontosan megállapítsák a megszálló csapatok kivonásának időpontját Japán területéről, és hogy ebben a szerződésben kimondják, hogy egyetlen külföldi állam sem tart csapatokat, vagy katonai támaszpontokat Japánban. e) Megengedhetetlen, hogy Japán részt vegyen a vele kötendő békeszeződés aláírásában érdekelt államok ellen irányuló koalícióban. A jegyzék a továbbiakban megmagyarázza. miért nem ért egyet az. USA kormánya a Szovjetuniónak azzal a javaslatával, hogy tiltsák el Japánt, a Japánnal kötendő békeszerződés aláírásában érdekelt bármely állam ellen irányuló koalícióba való belépéstől. A tapasztalat megmutatta — mondja a jegyzék, — hogy az Egyesült Államok kormánya kihasználja azt, hogy az ENSZ több tagállama politikai és gazdasági tekintetben tőle fiigg. Ezt n függőséget arra használja fel, hogy az ENSZ-f távolkeleii agresszív háború kirobbanlásának eszközévé változtassa. Az USA kormánya emlékiratának és az amerikai békeszerződester- vezet 6. cikkelyének az ENSZ alapokmánya 2, cikkelyére történt hivatkozása arra szolgál, hogy ugyanezen célok érdekében használják fel Japánt is. Ezenkívül nem nehéz megérteni, hogy a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy Japán ne vegyen részt koalícióban, fontos és időszerű jelentőséget nyer az USA-uak Japánnal kötendő esetleges katonai egyezménye miatt. d) Japán békés gazdasági élete és Japánnak más országokkal folytatott kereskedelme korlátozásainak megszüntetéséről: A jegyzék rámutat, hogy az USA május Í9-1 emlékirata megkerüli azt a kérdést, hogy Japán békés gazdasági élele súlyos függőségbe került az USA- tól. A jegyzék leszögezi, hogy a Japánra erőszakolt gazdasági korlálozá- sok megszüntetése nélkül nem lehel megteremteni a gazdasági élet fellendülését. e) A japán nép demokratikus jogainak biztosításáról. Japánban n megszálló hatóságok közreműködésével teljes mértékben újjáélesztik a demokratikus lapok ellen irányuló rendőrlerrorl. a szakszervezetek és egyéb deniokraiikus szervezetek ellen irányuló elnyomást, a politikai meggyőződés miatti üldözést. Ugyanakkor visszatérnek Japán liábo- rúciölli fasiszta rendjéhez, midőn érvényben voll a „veszélyes eszmékről" szóló szégyenteljes törvény. Mindez megerősíti annak szükségességét, hogy el kell fogadni a szovjet korinán; észrevételeiben Japán demokratizálásával kapcsolatosan előterjesztett javaslatokat. f) A területi kérdésekkel foglalkozó kairól nyilatkozat, potsdami nyilatkozat és jaltai egyezmény teljesítéséről: Ami a területi kérdéseket illeti, a szovjet kormány mindössze egyel javasol: biztosítsák a fentebb említett — az Amerikai Egyesült Államok által Is aláír! — nemzetközi egyezmények becsületes teljesítéséi. g) A Szovjelunió ellen irányuló rágalmazó kirohanásokról: Az USA kormányának május 19-i emlékiratában Mandzsúriára vonatkozó kérdésére a jegyzék a következőket mondja: A Szovjetuniónak Mandzsúriában semmiféle érílekövesolel nincsenek és mint mindenki tudja a Szovjetunió Mandzsúriát a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen részének tekinti. Az USA kormányának feltétlenül tudnia keli, hogy a Szovjet Hadsereg a Japán Kvantuug-hadsereg szétverése után felszabadította Mandzsúriát c és visszajuttatta azt a kínai nép törvényes hatalma alá. Ami a Port-Artlinr-i katonai támaszpontokra és a kínai Csancsun vasútra vonatkozó jogokat illeti, a Szovjetunió n jaltai egyezmény és az 1945 augusztus 14-i szovjet kínai egyezmény alapján — legkésőbb 1952- ben felszámolja a Port-Arlhur-i haditengerészeti támaszpontokat és kivonja onnan csapatait. A jegyzék a továbbiakban az USA emlékiratának azzal a részével foglalkozik, amelyben az emlékirat arról beszél, hogy a Szovjetunió késlelteti kb. kétszázezer japán katona visszatérését otthonába. A jegyzék leszögezi: 1950 április 22-én befejeződött a japán hadifoglyok hazaszállítása. Erről annak idején hivatalos közlemény jelent meg, ameiy rámutatott, hogy a Szovjetunióban csupán háborús bűncselekmények miatt elitéit hadifoglyok maradlak, vagy pedig súlyos betegek. A továbbiakban a jegyzék az ÜSA emlékiratának azon megjegyzésével foglalkozik, mely szerint a Szovjetunió csupát bat napon át vett volna részt a Japán elleni háborúban. Ezzel kapcsolatban a jegyzék a következőket jegyzi meg: A Szovjetunió pontosan a jaltai egyezményben megszabott időpontban tépett hadba Japán ellen és nem hat napon, hanem hat hónapon át vívott véres harcokat a japán esapatok ellen. A Szovjet Hadsereg Madzsuriában szétvert 22 japán hadosztályt, — a japán Kvantung-iiadsereg fő erőit — és foglyul éjiéit körülbelül hatszázezer japán katonát és tisztet. Japán csak a szovjet csapatoknak a Kvuiitung hadseregre inért első döntő csap fisa után tette le a fegyvert. Ezenkívül a Szovjetunió már liadbalépése előtt 194t-1ől 1945-ig körülbelül negyven hadosztályt tartott Mandzsúria határán, lekötötte az egész Kvantung hadsereget. Ezzel megkönnyítette Kína és az USA hadműveleteit a japán militaristák elten vívott háborúban. 2. A Japánnal a különbékeszerződés helyett kötendő mindenoldalt békeszerződésről: A jegyzék megállapítja, hogy a szovjet kormány, ha az érdekelt országok tanácskozására kerül sor, kíván még észrevételeket tenni. Ami pedig a szerződés előkészítését illeti, a szovjet kormány ragaszkodik a potsdami egyezmény betartásához. a) Az USA kormánya május 19-i emlékiratában kitért a szovjet kormány észrevételeire adandó válasz elől. A szovjet kormány észrevételeiben idézte a potsdami egyezmény- szövegét, amelyből kitűnik, hogy a külügyminiszterek tanácsát öt hatalom — az USA, a Szovjetunió, Kína. Nagybritannia és Franciaroszág — külügyminisztereiből mindenekelőtt „a békés rendezéshez szükséges előmunkálatok" céljára létesítik és hogy a megfelelő békeszerződések megszerkesztésénél „a tanácsban azok a tagok vesznek részt, akik az adott esetben szereplő ellenséges államnak diktált fegyverletétel! feltételeket aláíró államokat képviselik", Á jegyzék megállapítja, hogy a potsdami egyezmény teljesítése a Japánnal kötendő békeszerződéssel kapcsolatosan megkívánja, hogy a külügy miniszterek tanácsát az USA, a Szovjetunió, Nagybritannia és Kína képviselőiből hívják össze. Alaptalanok az USA kormányának az ezzel kapcsolatos ellenvetései és azok az ellenvetések is, hogy ez késleltetné a Japánnal kötendő békeszer. ződés előkészítését. A jegyzék rámutat, tarthatatlan az az állítás is. hogy a tanács eljárási rendje egyes szövetséges államoknak „másodrendű“ szerepet juttat. Az USA kormánya viszont igyekszik az egész ügyet kizárólag saját kezébe ragadni. b) A szovjet kormány május 7-i észrevételeiben hangsúlyozta, megengedhetetlen, hogy Kínát távoltarl- ,ák a Japánnal kötendő békeszerző- lés előkészításélőL Az USA kormánya azzal, hogy szembehelyezkedik a békeszerződések előkészítésének megállapított rendjével, arra törekszik, hogy mind a Kínai Népköztársaságot, mind a Szovjetuniót, de a többi érdekelt országot is, távoltartsa a békeszerződés előkészítésétől és ezen országok törvényes jogai cs érdekei figyelmen kívül hagyásával saját belátása szerint diktáljon Japánnak szerződési feltételeket. Az amerikai megszálló hatóságoktól függő japán kormány ugyanis kész az USA.val resztvenni ilyen összeesküvésben. Az Egyesült Államok a minden oldali békeszerződés helyett az UN A és csatlósai kormányaival kötendő A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság néphadseregének főparancsnoksága közli: A néphadsereg egységei, a kínai önkéntesekkel minden frontszakaszon együttműködve, sikeresen visszaverték az ellenség ellen- támadásait és mind emberben, mind hadianyagban súlyos veszteségeket okoztak neki. A nyugati partvidék mentén, Hondo sziget közelében a néphadsereg egységei elsüllyesztettek egy ellenséges torpedorombolót. A Koreai Népi Demokratikus Közkülönbékét akar Japánra erőszakolni. Ha az USA kornánya nem áll cl attól a szándéktól, hogy a Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot kizárja a békeszerződés előkészítéséből, Japánra viszont különbékeszerzódést erőszakol rá, akkor ez először is azi jelenti, hogy az Egyesült Államok nemzetközi kötelezettségei — többek között az Egyesült Nemzeteknek a különbékekötést megtiltó 1942 január 1-i kiáltványa — durva megsértésének útjára lépett, másodszor pedig azt, hogy az USA mostani politikája nem a Távolkelet békéjének helyre- állítására és megszilárdítására, hanem új csendesóceáni agresszív csoportosulás létrehozására vezet. Ennek a politikának következményeiért teljes egészében az USA kormányára hárul a felelősség. c) Ami az USA kormányának azt az ismételt kijelentését illet'., hogy 4 Szovjetunió és az USA képviselői között tárgyalások folytak a lapác- nal kötendő békcszeizódé: -.er»eze- téről, a szovjet kormány kénytelen újból hangsúlyozni, hogy f. cékeszei- ;ődés tervezetének kidolgozásáról semmiféle tárgyalás sem íoly cs nem is laijrhalott, minthogy á Szovjetunió társaság néphadseregének főparancsnoksága június 10-én közölte, hogy a néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, Joncsontól, Hvacsontól, Jangutól és Inzsctől északra sikeresen visszaverték az amerikai-brit csapatok elkeseredett támadásait cs emberben, valamint technikai felszerelésekben súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Június 10-én lelőttek 8 ellenséges repülőgépet. kormánya szemben állt és szemben áll a kérdéssel kapcsolatos külön tárgyalások bármely formájával., i. A szovjet kormány teljes egészében megerősíti május 7-i javaslatai': és ragaszkodik a Japánnal kötendő békeszerződéssel kapcsolatos következő alapvető elvekhez: Először: a Japánnal kötendő béke- • zerzöoésnek minden oldalúnak seri pedig külön szerződésnek kel! lennie Másodszor: A Japánnal köt :ndö békeszerződést a kairói nyilatkozat a potsdami nyilatkozat és a ja tai egyezmény alapján kell kidolgozni Harmadszor: A Japánnal kötendő békeszerződés meglévő tervezeteinek megvizsgálása céljából 1951 iú- iiusában vagy augusztusában béke- értekezletet kell összehívni mindazon álit.mok képviselőiből, amelyek fegyveres erőikkel resztvettek a Japán ellen vívott háborúban. Moszkva, 1951. június 10." A fenti jegyzék másolatát t»«g- kiildötték a Kínai Népköztár»a*ág, Nagybritannia, Franciaország, India, Pakisztán, Rurma, Ausztrália, Kanada. Ujzélanii, Hollandia, a Mongol Nép. köztársaság és a Koreai Népi D^mo kratikus Köztársaság korifőrvének
