Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-06 / 129. szám

Duplum ............... DU NÁNTÚLI VILÁG PROLEJÁRJ 41 EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A. szovjet kormány jegyzéke az USA, Anglia és Fran. ciaország kormányához (2. o.) — A magyar kormány jegyzéke leleplezi a THo-klikk hazug válaszát a március 31-i merénylet ügyéhen (2. o.) — Kenyérgabonát ntalt ki az élelmezési miniszter a termelőszövetkezeteknek és a tszcsk-nek (2. o.) — Neveljük a párttagokat, a széles dolgozó tömegeket kommunista éberségre (3. o.) — Vessünk másodtermesztésű konyhakerti növényeket (3. o.) A komlói Bedö kubikos.brigád (3. o.) AZ MDP BARANVAMECYEI PÄRTBIZO tTÍÁCÁ NAK LAPJA K\:\ VIII ÉVFOLYAM. 129. SZÁM ara SO filler SZERDA. 1951 JUN1LS 6 A terv teljesítése mellett egyik legfontosabb feladatunk a messze­menő, mindenre kiterjedő takaré. kosság. Megyénk bányaüzemeiben, gyáraiban a kongresszusi munka­verseny során lendületet vett a ta­karékossági mozgalom, Ebben kü­lönösen a nagymányoki bányaüze­mek emelkedtek ki, ahol sokezer forintot tett ki a megtakarított anyag, energia értéke. De számos más vállalat is szép eredményeket ért el a takarékosság terén. „A takarékossági mozgalom, kéz. deti lendülete számos területen alábbhagyott... szervezett takaré­kossági mozgalom ezideig még nem tudott kibontakozni." Többek között ezt mondja a miniszterta­nács takarékossági mozgalom fel­lendítéséről szóló határozata. Ez vonatkozik megyénkre is. Igen kevés hely van, ahol céltu­datosan végzik a takarékoskodást, anyaggal, munkaerővel és egyéb mással. A Pécsi Bőrgyárban az őregboxos üzemrészben a munka átszervezésével 11 munkást taka­rítottak meg, helyeztek át más munkaterületre. Ehhez hasonlót megyénk többi üzemében nem lehet találni. Valamennyi bányánál, üzemben kampányfeladatnak te­kintették a takarékossági mozgal­mat. Mikor lezárult a munkaver­seny kongresszusi szakasza, erre már nem fektettek gondot sem a vállalatvezetők, sem a szakszerve­zetek. Elfeledkeztek arról, hogy ta­karékoskodni nem elég hat héten keresztül, hanem állandóan takaré­koskodni kell, A takarékosságról szóló határozatot számos helyen „megjelent határozatnak“ vették, de végrehajtására úgyszólván sem­mit nem tettek. Ezen a területen igen gyenge volt hosszú ideig az ellenőrzés is és így nem véletlen az, hogy megyénk bányaüzemeiben, gyáraiban visszaesett a takarékos- sági mozgalom. Különösen tapasztalható ez a MESZHART-aknákon, ahol szep­tember 2-re, a Bányász Nap tisz­teletére mindössze 191 munkás tett anyagtakarékosságra felajánl ást. Nem jobb a helyzet Pécs üzemei­ben sem, — beleértve a MESZ- HART-üzemeket is, — mert a 14.401 főnyi munkáslétszámból 897 dolgozó tett csak az Alkotmány ünnepére, vagy a Bányász Nap tiszteletére anyagtakarékossági fel­ajánlást. Nagyon kevés ez. A szá­mok azt jelentik, hogy a bányák­ban és üzemekben dolgozó munká­sok több, mint 90 százaléka ma még nem veszi ki részét a takaré­kossági mozgalomból, nem harcol azért, hogy népgazdaságunknak sokezer forintot takarítson meg. Pedig van lehetőség a takaré­kosságra, van lehetőség a takaré­kossági mozgalom fellendítésére, állandósítására. Csak egy példát említünk: A Sopiana Gépgyár I-es számú telepén öntenek hanttörő tárcsákat. A hanttörő tárcsák anyagnormáját túllépik, mert egy- ,cgy pár tárcsába 10—15 dekával több vasanyagot öntenek. A tárcsák formázása kézi tömésre van meg­adva és így kézzel is tömik azo­kat. Akik ezt a munkát végzik, sietnek, lazán tömik a homokot és a beöntésre kerülő vas a lazán tö­mött anyagot szétnyomja s több vasanyagot vesz fel. Több mázsa vasat jelent ez, amit más gépeknél fel lehetne használni. Ezt nem vizs­gálták még felül, erre még nem terjedt ki a figyelem a Sopiana Gépgyár l es számú telepén. Sok ilyen és ehhez hasonló lehetőség van még, hogy takarékoskodjunk, hogy megakadályozzuk az anyag pocsékolását. Súlyos hiba volt eddig az. hogy nem értékelték ki üzemeinkben a takarékossági eredményeket. A dol­gozók nem látták, hogy milyen eredménnyel teljesítették vállalá. saikat s így azt gondolták: „Nem értékelik ki, talán nem is °lyan fontos.- A MESZHART-üzemek- nél azt mondják: „Képtelenség ki- értékelni a takarékosságot." Ez helytelen, mert a takarékossági mozgalom kiszélesedésének egyik gátja az elért eredmények eltitko. lása volt. Fel kell lendíteni a takarékossá­gi mozgalmat. Erről szól a minisz­tertanács határozata, amely ki­mondja azt is, hogy azok a dől go- zók, akik eredményeket érnek el a takarékosságban, jutalomban ré szesiilnek. Nagyjelentőségű ese­mény ez. Közvetlenebbül is érde­keltté tesz minden dolgozót, hogy a maga munkaterületén a legmesz- szebbmenőkig takarékoskodjon, mert kétszeresen is megtérül szá­mára az erre fordított ideje. Uj állomásához érkezett a taka­rékossági mozgalom a miniszterta­nács határozatával. Az anyagtaka. rőkosság a jövőben még szervesebb része lesz a többtermelésért folyó munkaversenynek, a minőségi ver­senynek, mert a takarékosságban elért eredményeket ugyanúgy ki kell a jövőben értékelni, mint ahogy azt most a munkaverseny, a minőségi verseny területén teszik. így megismerhetik a dolgozók egy. más kezdeményezéseit, eredmé­nyeit, új módszereket tanulhatnak a' takarékosságban. Ötéves tervünk egyik alapvető feladata a takarékossági mozga­lom kiszélesítése. Éppen ezért se­hol nem szabad tűrni, hogy paza­rolják az anyagot, nem szabad el­nézni, büntetlenül hagyni a nép vagyonának pusztítását. Harcot kell indítani a takarékosságért. Ne hagyják a Sopiana Gépgyárban, hogy mindössze két dolgozó tegyen csak vállalást takarékosságra. Most az Alkotmány ünnepére, a Bányász Nap tiszteletére folyó verseny so­rán új lendületet kell adni a taka­rékossági mozgalomnak, végre­hajtva a minisztertanács határoza­tának minden pontját, hogy való­ban kifejlődjön rövid idő alatt és ál'andóvá váljon a dolgozók széles tömegeit átfogó takarékossági moz­galom. Ne hagyják a Ferenoaknai bányászok, hogy a mfiszakmulaszSók akadályozzák a terv teljesítését A szilágypsztai állami gazdaság dolgozói ellogodták a lovászhetényiek kihívását rA lovászhetényi állami gazdaság versenykihívását a szilágypusztai ál- laml gazdaság clíogadja. Tekintettel arra, hogy városellátó gazdaság vagyunk, mint leíejő tehe. nészet, egyik legfontosabb célunk az, hogy minél több takarmányt időben tárolhassunk. Ennek érdekében gyorsan végeztük el a széna- és tűkaszá_ lási munkákat­Az építési brigádvezető, Gertner Mátyás többszörös újító, versenyre hívja ki a lovászhetényi állami gazdaság épílési, brigádját, hogy a szilágv_ pusztai állami gazdaság saját kezelésben, csekély kiadással íetújitsa az összes gazdasági épületeket, a lakóházakat. Szinte fillérekből egy 24 méteres garázs- és műhelyraktárt, anyagralt- tárt építettünk. Az állattenyésztési brigádvezető, Lauer Mátyás, a tejtermelés frontján napról-napra növekvő tejhozamot ér ej. A múlt hónapban még 13.500 liler tejet tejtünk, május közepe óta azonban 10:500 liter tejel tejünk és szállí­tunk havonta. A szilágy pusztai állami gazdaság összes dolgozói vállalják ar egész évi versenykihívást n munkák minden ágazatában. HERENDI DEZSŐ GAMOB iANOS NEIDERT JŐZSEP igazgató . brigádvezető párttitkár. Az erdőtől övezeti Ferenc-akna kö­rül felveri a csendet a csillék csatto­gása, a felvonó időnként felordíló, re­kedi hangja. De nemcsak a munka za­ja zavarja az erdői, felveri azt sokszor a műszakmulasziók hangja is. Van olyan műszakmulasz'.ó Ferenc-aknán, aki az erdőben tölti a „műsza­kot“, van olyan, aki az ágyon al­va igyekszik „átvészelni" a nyolcéról, de van olyan is, aki vásárra vágy- egyéb helyre jár. Hogy mit jelent a terv teljesítésében a műszakmulasztás, azt sokan nem gondolták még végig. Ferenc-aknán májusban 79 doigozó 2Ő9 műszakot mulasztott. Sajnos a mulasztók között nemcsak újakat, hanem évek óta Fe­renc-aknán dolgozó bányászokat is ta­lálunk. A miíssak mulasztó „reklamálni“ Jár Balogh István (8), Kuckó József csillések új munkások. Minden hónapban hét-nyolc mulasztásuk van. Fntáes György csillés május­ban négy mulasztást csinált. Ebben a hónapban egyáltalán nem volt még műszakon. Azért nem megy. mert „reklamálni" jár, hogy „kevés előleget kapott." Futács György bátyja is olyan mint az öccse. Cscrkuton laknak, ahol mindket­ten tanácstagok. Egy tanácstagnak az, lenne a feladata, hogy a munka területén példát mulasson a többi dolgozóknak. Ehelveti Futács György és bátyja iga. , zolallan mulasztók. Hogy lehetnek méltók ilyen emberek a tanácstagság­ra, amikor saját munkájukkal sem a terv teljesítéséi segítik elő. De találunk az „öreg" bányászok között is mulasztókat. Szűcs Géza 2. vájár, Horbas Jó­zsef 7, segédvájár, Sajgó Mililáy vájár májusban négy-hét Ízben mulasztottak igazolatlanul. Köntös Mihály, Antal Mihály vájár min­den hónapban két műszakot mu­laszt. Antal Mihály vájár bizonyos, hogy nem gondolta végig, milyen kár! okoz könnyelműségével. Antal Mihály lej­tési csapatban dolgozik. Amikor dol­gozik, teljesítménye négy-öl köbméter szén. A két műszakmulasztás tehát mintegy 30 csille szénkiesést okozott az akna tervteljesftéséhen. Vereckei Rézsű hányamesternek leg­komolyabb gondja —- a müszakmu- lasztások által okozott munkaerőkiesés miatt — a meglévő munkaerő (sopor ‘.ásítása. Megsem tudja számolni, hogy májusban hányszor készített új be­osztást. Ferenc-aknán a mű szak mu­lasztások miatt'van visszamaradva az elövájási munka, a fenn tartások, mert fejtésbe kellett lenni az itt dolgozó bányászokat, hogy a mulasztók helyét betöltsék a lejtésekben. Májusban 730 csille szén esett hi a termelésből Ferenc-akna májusban 100 százalék alatt teljesítette tervét. Ez nagyban a műszakmulasztók miatt volt. Az egy­havi 239 műszakmulasztás, valamivel több mind egy harmad széntermelésé' jelentette. 730 esillc szénkiesés származott a mulasztások miatt, ami két száza­lékkal emelte volna az akna terv- teljesítését. így tehát Fereueukna nem 90.4 százalékra, hanem 98.4 százalékra teljesítette volna máju­si tervét. 730 csille szén esett ki Ferenc-aknán a műszakimé asztátok miatt a terme lésbő.. Gondoltak-p már erre a Fe- renc-aknai műszakmulasziók? Nem valószínű, mert akkor meggondolták volna, hogy milyen kárt okoznak ez­zel. Gondoltak-e már arra a Ferenc- akuai bányászok, -— azok. akik nem mulasztanak igazolatlanul műszakot, — hogyan kellene megakadályozni a mulasztásokat. Kevesen. Es ez a hiba. Ne tűrjék, ne. hagyják a Fcrenc-aknai bányászok, hogy munkájuk gyümölcse ne érjen meg a mulasztások miatt. Ve hagyják, hogy műszakmtila.sztók aka­dályozzák a terv teljesítését. Nem csupán műszaki feladat :« mulasztókkal törődni. Nemcsak a hányainesternek, az aknásznak kell törni n fejét, hogy „mit is tegye­nek*“. Feladata minden becsületes Kerenc-nknai bányásznak, hogy felvegye a harcot a mulasztások ellen. hogy harcoljon kemény kézzel a mu-, tasztások megszüntetéséért. Harcot keli indítani Ferenc-aknán. lei kell szá­molni a Tnuiaszlásokat, mert 730 csille szénről, a Jerv teljesítésről van szó. Iflai'elmn a nÖTcniiipoIái befejezéséért Előtérbe lepett a ttyapot esyelc-st műn .áfa A csapadékos időjárás ellenére is gyapo-tnövónyein-k szépen fejlődnek Számos pédda igazolja, hogy a gon­dos növényápolási munkával teljesen elúent tud átülni a gyapot az időjárás szeszélyeinek is. Igen lényeges hogy a gyapot talaját állandóan morzsa fokosán tartsuk — méghozzá a tövét 15 és most már végezzük el a so­rok közti 8 10 centi mély kapálást is. A gyapot sorközti kapálását igen gyorsan végezhetjük fogatos kapálás, s-al is. A bolyi gépállomás újítása nyomán kultivátorra szerelt összekap csőit ekekapákka-1 nagyban raegyyor. síthatjuk ezt a munkát. Bárhogyan végezzük is azonban a kapálást — ügyelni kell arra, hogy a kapák ál­landóan élesek legyenek. Termelő- csoportjainkban. állami gazdaságaink, ban ne csupán arról gondoskodjanak, hogy váltott műszakban végezzék a kapálást, de terjedjen kj arra is figye.mük, hogy a kapákat legalább minden műszak végén megélezzék. Az életlen kapa csak túrja a földet, be­borítja a 'gyapotnövényt, egyáltalán nem végez jó munkát A méiykapá- lásnál ügyelni kell még arra is, ne­hogy közel eresszük a kapát a nö­vényhez. Hatvan centis sortávolság mellett a kapa munkaszélessége 30— 35, hatvanöt centis távolságnál pedig 35 40 centi széles lehet mindössze. Ahol az első lombleveíek megjele­nése általános, ott az egyelést is azonnal meg kell kezdeni és 'annyi munkaerővel kell] azt végezni, hogy legkésőbb június 7-ig feltétlenül be fejeződhessen. Gyapottermesztöirek igen éberen ügyeljenek arra, nem támadja.e meg levéltetű a fiatal gyapot növényt. Rendszeresen, nap, mint nap, gondo­san vizsgázni kelti ebből a szempont­ból a gyapotot, mert ahol felüti, fe. jót, ott nehéz kipusztítani és a köyet kezö évben is rendszerint érezteti ha­tását. A levéltetüt leghamarabb meg­találhatjuk már a környező növénye, ken: különösen az akácosokon, lu­cernán és a gyomnövényeken. Ezért sokszorosan jelentős feladat a teljes gyomlaijanitás — \nég a környező láb Iákon is. — A levéltetű kezdeti meg­jelenésekor azonnal permetezzük le a gyapot környezetét is. A levéltetvok a gyapotnövényen a levelek fonák­ján, vagy a zsenge hajtásokon tele pednek meg és ott szívják a növény nedvét. Kártételük nyqmán a levél összezsugorodik eltorzul, némelv esetben színe is elváltozik, A növény így visszamarad a fejlődésben és a megtámadott főszár lenyészö csúcsá­nak megrongálása miatt meddő haj­tásokat hoz. Gyapotiermeiöink fordít­sanak különös gondot a ‘.levél tetvek kártevéseinek megakadályozására. A DISZ baranyamegyei bizottságának felhívása Az ötéves tervünk végrehajtása egész dolgozó népünkre nagy felada­tokat ró. A Szocializmus építése, a szebb és boldogabb jövő megvalósítása fokozott és főleg jobb minőségi mun­kát kíván meg minden dolgozótól. Eb­ben a munkában különösen nagy fel­adatok várnak a mezőgazdaságban dolgozó Halálokra. Ha az ötéves ler- viinket meg akarjuk valósítani, mező- gazdasági dolgozóinknak és különösen a fiataloknak n legfontosabb feladata, hogy a lemaradást felszámolja. Ebben a munkában különösen az állami gazdaságok és gépállomások fiataljaira hárul a döntő feladat. Min­den fiatalt mozgósítsanak, hogy úgy az állami gazdaságban, mint a tszc-sk-ben a növényápolás! munkál sikeresen el­végezzék. Megyénk területén számos olyan kezdeményezés található a fia­talok részéről, mint például a szilágyi állami gazdaság OlSZ-hrigádjáuak pél­dája. akik vállalták, bogy a növény- ápolás gyors elvégzéséért napi nyolc óra helyett 13 órát fognak dolgozni. Ezt és a többi példát kövessék fa­lusi DlSZ-szcrvfzctelnk. Tudatosítsák falusi DJSZ-szervezeteinh azt. hogy minél tohh Halai állandó szerződést kössön az állami gazdaságokkal, hogy a növényápolási munka után folyama­tosan bekapcsolódjanak az aratási és cséplésl munkálatokba. Döntő feladat vár a gépállomásokon lévő fiatalokra Is. A pécsváradi gép­állomás fiataljai Is lássák meg azt. bogy n Knms/omol gépállomás fiatal­jai milyen nagy segítségei nyújtottak a Szovjetunióban a mezőgazdasági nö­vényápolás! munkákban! A következő feladatunk az, bogy megyénk terűidén az összes DISZ- szervezclek mozgósítsák a fiatalokat az állami gazdaságokban meglévő munkaerőhiány leküzdésére. Mozgó­sítsák DISZ-szcrvezetcink tagságát, hogy minden Halai elölt legfőbb eél n növényápolás!, szénabrgyüjlési mun­kák gyors elvégzése legyen. Eló're a növényápolási munkák si­keres befejezéséért! DISZ BARANYAMEGYEI BIZOTTSÁGA Meddig teljesíthető ó-gabonával a II, félévi begyűjtés? Már rámutattunk arra, hogy a béke- bcgyüjtés előkészítése mellett sem sza­bad pártszervezeteinknek, tömegszer­vezeteinknek és tanácsainknak megfe­ledkezni arról, hogy a II. félévi ler- mónybegyiijlési hátralékokat teljes!', síik. Az élelmezési minisztérium dolgo­zó parasztságunk kívánságára hoz­zájárult ahhoz, hogy kenyérgabo­na helyett lisztet is adhassanak be. Ezáltal széles lehetőség vau arra. hogy' azok a termelők, akik már kenyérgabona késziellel nem ren­delkeznek, de komoly szabádörlésből származó liszt készleteik vannak, fel­sorakozzanak a megye beadásban éiértjáró dolgozó parasztjai közé. Minden dolgozó paraszt, aki hátra­lékban van, minden kenyérgabona és liszlfelesleggel rendelkező dolgozó pa­raszt teljesítse hazafias kötelességét. 1.egyen példa előttük Kvcgál János Olasz községi kisbhő és Bagoly János mágocsi középpara.sz!,. akik .összes fe­leslegüket eladták az állami begyű jtőnél Adják he most Uenycrgahonaletes- legiikct. meri június 30-a után az új terí tés megóvása érdekében a* állami begyűjtő már nem fogja átvenni az ófermé.sü krn.vérgubo- . nát. Azok a dolgozó parasztok, akik be­adási kötelezettségüket önhibájukon kivid nem tudták ebben a gazdasági évben teljesíteni, a cséplés utált a hát. ralékokat teljesítsék új gabonával; vi­gyék ive az állami gyitjőhöz, aki jú­lius l ével már csak az új gabonát \eszi át. Messzemenő takarékosságot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom