Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-01 / 125. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A MAI SZAMBÁN: A DISZ Központi Vezetőségének felhívása az Ifjúságii«/, a Dunai Vasmű felépítésében való önkéntes részvételre (2. o.) — Hatalmas tüntetések Iránban az angol-iráni olajtársaság ellen (2. o.) — Így lelt tagjelölt Vókó Mihály niagjuregregvi dolgozó paraszt (3. o.) — A bőrgyár! dol­gozók tanuljanak saját Üzemük élenjáróitól (3. oá — A másodveteménnvel az állatállomány fejlesztését biztosít­ják termelőcsoportjaink (3. oá — Gyertek az építőiparba dolgozni!'4 (3. o.) > 1 BAR AM é C* EJ P A RTbÍ I OTTiÁCA'NA Rí i LAF VIII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM manamtma ..... ......... ■I MW18IIMWB3BÍ ARA 50 FILLER v EK. 1951 JUMUS i AZ ISKOLAI VIZSGÁK ELÉ Általános- és középiskoláinkban egyaránt komoly szorgalommal és izgatottsággal készülnek a tanulók az évvégi összefoglalókra, vizsgák­ra. A cél: minél magasabb tanul­mányi eredményt elérni és egyúttal felkészülni a következő iskolaév feladataira. Már legfiatalabb álta­lános iskolai tanulóink is tudják, bogy jó tanulásukkal, jó vizsga- eredményeikkel a szocialista építő­munkát segítik és a jó tanulmányi eredmények az első biztosítékai annak, hogy munkahelyükön is jól megállják a helyüket, jó szakem­berekké, mérnökökké, orvosokká, pedagógusokká váljanak. Természetesen nemcsak a tanu­lók, de a szülők és pedagógusok is nagy várakozással néznek a vizsgák elé. Úgy a szülők, mint a tanárok legnagyobb része komoly segítséget is nyújt a gyermekek számára tanulmányaikhoz. A köz- gazdasági gimnáziumok, az ipari technikumok tanárai külön foglal­koznak az érettségizőkkel, komoly segítséget nyújtva azoknak a fiata­loknak, akik még ebben az évben munkahelyeikre, főiskolákra, egye­temekre kerülnek. Az általános iskolák összefoglaló vizsgái június 17-én kezdődnek és július közepéig tartanak. Különösen ott hoz majd a vizsga szép ered­ményeket, ahol a szülői munkakö­zösség szívvel-lélekke.1 segíti a gyermekeket és a pedagógusokat. Kaposszekcsön, Vásárosdombón, Komlón a szülők tisztán látják, hogy saját és gyermekeik érdeke a jó tanulmányi eredmények elérése. Éppen ezért a szülői munkaközös­ség tagjai résztvesznek a korrepe­táló órákon. Ennek két haszna van: a szülők meggyőzödnek gyermeke­ik előmeneteléről, tudásáról és ami ugyanilyen fontos: segítenek a ta­nításban és a rend fenntartásában is. Középiskoláinkban sem kisebb a lendület Különösen az érettségire készülők veszik komolyan felada­tukat. Az írásbeli vizsgák általá­ban már lezajlottak, a szóbeli vizs­gákra június első harmadában ke­rül sor. Különösen jó eredménye­ket mutatnak fel a munkás- és pa­rasztszármazású diákok, ök tudják legjobban, milyen fontos feladat vár rájuk, hogy közülük kell me­rítenünk szocialista építésünk szak­embereit. De jól készülnek tanuló­ink azért is, mert tudják, hogy az új ösztöndíj-rendszer nagymérték­ben a tanulmányi eredménytől is függővé teszi a juttatások mérté­két. Van azonban még néhány hely, ahol nem értették meg a tanulás jelentőségét, lebecsülik az iskolai oktatást. A máriagyüdi szülők, de a tanács is tűrte, hogy a gyermekek- iskolai idő alatt a kulákok borsóját szedjék. Ez a „járvány" olyan ra­gályos volt, hogy egyik nap 36 ta­nulóból csupán csak öt jelent meg az előadáson. Nagyharsányban pe­dig az állami gazdaság fogta be a gyermekeket borsószedésre pár hét­tel a vizsgák előtt! Pártszervezete­inknek és tanácsainknak meg kell akadályozniok azt, hogy a gyerme­keket a kulákok elvonják a tanu­lástól, meg kell akadályozniok, hogy a nagyharsányi állami gazda­ság iskolásgyermekekből pótolja munkaerőhiányát. A középiskolákban is előfordult olyan eset, hogy az érettségi vizs­gálatokat csupán formaságnak tar­tották és éppen ezért nem is fog­lalkoztak előkészítésükkel kellő ko­molysággal, Az ipari leánygimná­zium írásbeli érettségi vizsgáján a három megadott tétel közül min­denki ugyanazt választotta, szak­mai dolgozatot egyetlen egy lány sem írt. Az igazgató ezt rendben- lévőnek is tartotta. A megírt érett­ségi dolgozatok elbírálása is eny­hén szólva furcsán történt. ,,A Sors mindig gondoskodik egy vi­lágító fáklyáról" — írta Major Mária jeles dolgozatában. Székely Erzsébet ugyancsak jeles dolgoza­tában így ír: „Ady ... figyelembe­veszi ... a kapitalizmust, a polgár­ságot és a munkásságot." Barri Jó- zsefné tanárnő, ilyen mondatokkal tarkított dolgozatokra símán meg­adta a jelest, ugyanakkor munkás­származású leányok valóban jó írásaira, egy helyesírási hiba miatt már jót osztályozott. Révai elvtárs a Pártkongresszu­son mondotta: „Nem enged jiin, hogy néhány reakciós tanár a mun­kásgyerekeket buktassa, hátraszo- ritsa.‘‘ Az érettségi bizottság elnö­ke bizonyára Révai elvtárs szavai­nak szellemében jár majd el az ipa­ri leánygimnázium érettségi vizsgá­ján. Az elkövetkező vizsgák mintegy előkészítői lesznek a következő is­kolai évnek. A tavalyi 1410 közép­iskolai tanulóval szemben ebben az évben máris 1636 középiskolást is­koláztunk be és-ez a szám az elkö­vetkezendő években még emelked ni fog. A tanulók, szülök és pedagógu­sok együttes jó munkájának is ered­ménye, hogy %Nálunk is a népi kö­zös tulajdonává lesz a kultúra minden vívmánya. A biztosíték er­re a mi nagy harcokban megedzett, Lenin és Sztálin tanításai által ve­zetett, erős, egységes, áteső Pár­tunk!“ Bereinend község a járási tanács versenyzászlajáért harcol A földművelésügyi miniszter Iel­hívása után megindult a harc Bere- mend községben is a gondos növény ápolás gyors elvégzéséért. A harc élén a Dózsa tszcs halad. A tszcs be­fejezte a cukorrépa és takarmányré­pa egyelését, hozzáfogtak a napraior gó és kukorica kapálásához. A cso­port nagy gondol fordít a takarmány és n széna betakarítására. Ezideig a takarmánybetakarílási munkákat 65 százalékban elvégezték. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok követik a termelőcsoportot, szépen megy a beremendi határban a növényápolási, munka, különösen a cukorrépa egyclése, a burgonya ka­pálása és a gyapot sarabolása. Az egyénileg gazdálkodók közül jó uhui kával kiemelkedik Kondor István 15 holdas, Ejiingcr János hatholdas, Márkovics István 11 holdas, Taradán Márk kijencholdas dolgozó paraszt. A délszláv dolgozó parasztok nagy gyü- 'öleltél tekintenek a Tllo-banda télé. s jó munkájukkal is bizonyítják, hogy szeretik hazájukat, dolgoznak meg­erősítéséért, a békéért. Beremend község dolgozó paraszt­sága ma nagyobb go-ndot fordít a növényápolásra, mint bármikor más­kor fordított, ezzel is bizonyítva, hogy megértette Sztálin elvlárs szavait és kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét. A község dolgozó parasztsága a begyűjtésben is megállja a helyét. Fényes bizonyítéka ennek, hogy má­sodik félévi kenyérgabona beadási kö­telezettségüket 310 százalékra leljesi tették. A lojásbegvüjtésben eddig 62 százalékra teljesítettül: tervünket. Id. Sebők István és ürge Mihály már egész évi beadását teljesítette. Bere­mend község, dolgozó parasztsága el­határozta, hogy jó munkával első lesz a járásban és elhozza a járási tanács versenyzászlaját. KACSA JÁNOS levelező, VB-elnök, Bercin: -;rf A Itisfierendiek fele idő alatt Mázzák lemaradásukat a növényápolás terén - mert a mezőgazdasági állandó bizottság jól szervezte meg a mankóját A kisherendi liatár dolgozó paraszt, jai igen szorgalmas emberek. Gyö­nyörű is a halár, bármerre nézzen az ember. Olyan magasra nőit a fü, hogy más években a neküramodolt rozs sem igen nőtt magasabbra. Közelebbről megnézve azonban meg­ütköznek maguk a hisherendiek is, amikor látják, bogy a gaz milyen piacilégv-módra szaporodik. Már ka­pálni kellene nagyon a kukoricái is. De még a Cukorrépa egyeiéssel sem végezlek, — pedig öt-hat levélben bok- rosodik már. Ha jó termést akarnak burgonyából, akkor máris töltögetni kellene azt is. Azt veszik és»re. hogy elkéstek mindennel, mint a tavalyi májusi eső. A mezőgazdasági bizottság rájött, bogy rossz a munkamódszere A helyi tanács mezőgazdasági állan­dó bizottságának a feladata, hogy ezt megelőzze és a munkák tervszerű me­netéi biztosítsa. Igen ám, csakhogy a rági „módszerrel" nem sokra mehet­tek volna. Az inkább csak arra volt jó, hogy elkészíthessék a jelentést, de a munka ierszerü irányítására, segílé. sere már nem. Eddig ugyanis a bizott­ság öl tagja körüljárta — de csak a heti jc len l és lé tel előtt — a hozzá tar­tozó tízegynéhány házat és megkér­dezte. hogy miből mennyi munkál vé­gezlek el. Ennek a megbízatásnak a teljesítése is nehéz voiit. Mire lejárták a szomszédokat, hogy a „jelentési44 megcsinálják, annyi időt vesztettek, hogy ma­guk elmaradtak a munkában és könnyen kikezdhették volna őket a többi parasztok, hogy csak szá­jaiul tudnak. Nem volt hát gazdája a mezőgazdasá­gi munkának. Arra már két héttél ezelőtt rájöttek, hogy ha nem a községben szomszédos házaik szerint,, hanem á földjük fek­vése szerint válogatják meg ki-kihez tartozik, máris könnyebb a munka. Belátja mig ki- vagy bemegy a köz­ségbe jnindemki, hogy az egész dűlő­ben ki hogyan áll a növényápolással. Mindjárt ellenőrzi is saját szemével a munkák állását — nem marad papíron a jelentés! — Igen ám, de így ötjükre igen nagy darab ha.tárrész jutott. Es nem i$ tudtak érintkezni így sem min­den dolgozó paraszttársukkal. így is csak bólintgattak az eredményekhez, — de nem irányították, segítették :i munkát. Emellett a módszer mellett is elpazarlödhatotl voéna az ígérkező ki­váló termés egv része. Kiegészítették az állandó biíottságot, felosztották a dűlőket A község pártszervezete és Pártunk központi sajtója, a Szabad Nép segí­tette ki a községet a kátyúból, amikor megírta, hogyan dolgozzon az állandó bizottság. A pártszervezet vezetősé fed hívta a tanács figyelmét arra a hasznos módszerre, amellyel a lanács “ közelebbről a mezőgazdasági állan dó bizottság - valóban gazdájává vá­lik a növényápolási munkának. Kiegészítették az állandó bizottsá­got a község húrom tekintélyes, igen igyekvő dolgozó parasztjával. Méghozzá úgy, hogy mindhárom olyan határrészre essen, ahol nem tudták eddig átfogni eddig a ha­tárt. Majd pedig állandó bizottsági ülésen feloszlottak most már nyolc tagúra kibővüli állandó bizottság egyes tag­jai köz! az egész halárt. Mindenki a maga dűlőjéért felel. Tamás Imre bi­zottsági elnök a Cserdiilő, Bessenyei Anna a Puszta-dűlő, Decsi János az Erdő-dülö, Magosi Rudolf a Közép- dülő, slb,gazdáivá váltak. Fejetlenül, csak úgv találomra most már nem ugrottak neki a munkának. Annak — megtanulták — nincsen sem­mi leteje. Ahogyan Tamás Imre mond­ja: — „Első feladatunk az volt. hogy megnéztük: halárrészünk melyik mun­kában maradt le a legjobban. Mi pél­dául a cukorrépa egyelésében. Most aztán már mozgósítottuk is szomszé­dainkat, hogy legelőbb is a lemaradást hozzuk be: a cukorrépát egyeljük ki valamennyien. — Az. új módszer igen hamar megtaní­totta a helyes, eredményes vezetésre, irányításra az állandó bizottságot. Most már meg tudják azt is ha­tározni, hogy mennyi idő ulalt hozzák be a lemaradást, sürgetni, gyorsítani tudják a munkák me­netét. Ez sem ördögi mesterség, láda meny­nyien szánibaveliék azt is. hány hold munkájáért felelnek a hozzájuk tar­tozó dűlőben hány igaerö és főleg hány kisgép áll a munkák elvégzésé­nél rendelkezésre. Decsi elvlárs szám­vetése így néz ki: hozzája tartozik 05 hold föld az Erdő-dűlőben. Ebből 50 hold kapás növénnyel van bevetve. \ dűlőjében nyolc dolgozó paraszltársá- nak az övével együtt hal ekekapája van. Ö kölcsönadja ekekapájál Boly Jánosnak, de gondoskodik róla, hogy Boly Ferenc és Kisboly Ferenc is kap­jon kölcsön ekekapát. Igv valamennyi területe: ekekapával házalhassák meg. Most már csak az! kelleti kiszámíta­nia, hogy a hat ekekapával egy nap 'alatt hány holdat tudnak megkapálni, Egy kapával egy nap kél holdat, így a hallal tizenkettő:. Az ötvon hold kapásnövényt mindenestől megkapó!* halják jó négy nap alatt! Igazi munkaverseny kezdődött Egyszeribe megtalálták a dűlők köz­li munkaverseny reális alapját szabá­lyozó szerkezetét is. Nem kapásból tesznek vállaláso­kat. hogy ekkorra, meg amakknr- ra befejezik a növényápolást, ha­nem az előbbiek szerint kiszámít­ják. hogyan állnak az erőkkel, — helyes beosztásukkal, csoportosí­tásukkal. mennyivel rövidíthetik meg a munkák elvégzésének ide­ié«. Mert, hogy ezzel a módszerrel ver­seilst lehel futni az idővel, de a leg­nagyobb esővel is, arra is rájöttek. Úgy történi, hogy Tamás Imre, az ál­landó bizottság elnöke versenyre hív­ta az állandó bizottság valamennyi tagját a növényápolási munkák minél előbbi befejezésére. De a határidőknél felényire szorította le a kapálásra szánt időt, mint az a ieg'.üzetesebb számolás alapján is teljesíthető lenne. Amig a bizottság tagjaival nem ismer­tette „titkát", addig azok is lehetetlen­nek tartották, hogy a cukorrépát cső- török estig kiegyelik, megkapálják, a kukoricát szombat délig ugyancsak ki­figyelik cs meg is kapálják, ugyanez idő alatt a burgonyát is megkapálják másodszorra és fel is töltögetik, a nap­raforgó kapálását hétfő estig befejezik. Ezt csakis úgy tudja megvalósíta­ni, hogy újítási vczelcll he, melyei az állandó bizottság új beosztása, « pártszervezet tanácsadása tesz lehetővé. Nem egy ekekapát huzal­nak a két ökör mögött, mint ed­dig, hanem széles járomba fogják az ökrökéi, vasborona húzójára kél ekekapát kapcsolnak és így két ekekapál huzatnak egyszerre. Máris felényi idő alatt végzik cl az egész kapálást!. Decsi elvlárs, Böröcz János azonnal át is vette az újítást, ső: meg is toldotta azzal: megteremtik annak lehetőségét, hogy két ló után három ekekapát járassanak. A nyolc bizottsági tag határrésze közöli Így heves verseny indult meg és az új módszer segítségével megta­lálják annak a lehetőségét, hogy könnyen esúfot űzzenek a termé­szet ok vetet len kedéséből, játszi könnyedséggel behozzuk a nö­vényápolás terén néhány nappal ezelőtt még tapasztalt lemaradást. Kisherend dolgozó parasztsága biz­tosain megtesz mindent a módosított ótéves terv sikere érdekében. Nem her­dálja el éretlen korában a kínálkozó kiváló termést. Gondoskodott róla pártszervezete, mert hasznos módszer­hez segítette a község mezőgazdasági állandó bizottságát. Üzemeink a felemelt ötéves terv teljesítéséért harcolnak Városversennyel készülnek as újhegyi fiatalok a Vll-re adottságaihoz mérten megkapták a csapat tagjai az előirányzatot, amely szerint 3.9 csille szén helyett, 4.5 csillét kellett termelni egy műszakon minden vájárnak. Az előirányzatot a Nimsz.fejtcs 78.4 százalékra teljesítet­te a hónap elején. Az üzemvezetőség a dolgozók ja vaslatára megvizsgálta, mi a hiba, mi akadályozza a termelés emelését. Meg is találták a hibát, A fejtés­be az éjjeles iabeadó brigád a ren. A Sopiana Gépgyár DISZ-szervezete a VIT tiszteletére versenyre hívta a megye ifjúsági szervezeteit. Felhívá­sukat elsőnek az újhegyi erőmű fiatal­jai fogadták el. Az újhegyi ifi-brigádok már a kongresszusi verseny ideje alatt kitűntek jó\ munkájukkal. Az újhegyi isz&poló-brigád volt a MESZ- HART legjobb kongresszusi ifi brigád­ja. Most újabb DlSZ.brigádot szervez­nek. Az üzem terven íelitl 400 darab csillét készít az aknának, hogy ezzel növeljék a csillcparkot. A munkarészleget fiatalokból állítják össze, akik a VIT tiszteletére páros- versenyre hívják „öregebb" társaikat is. A fiatalok lelkes készülődése nyep mán a szállítóbrigádoknál is egyre javul a munka, Vasason a Uimsz-lejíés újra teljesíti előirányzatát Petőfi-aknán szovjet ciklusos fei- lési módszerrel fejti a szenet Ninr?,, , lózsef fejtési csapata. MájujusWén •f%É5‘cl* szazatokra. Ékkőt .:iunka megszervezésébeTJVi 1 é: des méretnél nagyobb iát adott, amelynek elvágása jelentős idő- mennyiséget vett el a termelő munkából. Átszervezték az éjjeles faadó-brigádot és az éj jeles csapat vezetőjének, Wé- ber Bálint régi, tapasztalt vájárt rak­ták. Az átszervezés nyomán a Nimsz. fejtés bányászai egy hét alatt 76.5 százalékról 100 százalékra emelték termelésűket. Harc a selejt ellen a Sopiana Gépgyárban A Sopiana Gépgyárban tavaly de­cemberben indult meg az öntőszemi­nárium. Az üzemrész dolgozóinak nagy többsége résztvett ebben a szak­mai oktatásban. A szakmai képzés nyomán egyre alacsonyabb let. a sc. lejt. Márciusban 5.63 százalék volt a selejt. Ezzel az eredménnyel orszá- gos viszonylatban ötödik hely- ke­rültek. Áprilisban viszont felszökött a hozzá­’figtak, hogy a hibát kijavítsák. Uj összetételű öntöbomokot állí­tottak össze, az ellenőrzést meg­szigorították, az öntök pedig fo­kozottabb gonddal végezték mii” kájukat. A selejtszázalékot májusban Jtacso* nyabbra akarják visszaszorítani mint amilyen márciusban volt Ebhez segít­séget adnak a régi tapasztalt öntők, akik gyakorlatban is tanítják munka társaikat, hogyan kell seleitmcn* dotgozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom