Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-29 / 122. szám

JJIIMÁMTIII I VILÁG PROLETÁR !AI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A DISZ budapesti aklivaülése forró lelkesedéssel tette magáévá a DÍVSZ végrehajtó bizottságának határozatait (2. o.l — A Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormá­nya és a tibeti helyi kormány egyezményt írt alá Tibet békés felszabadításáról (2. o.i — l'.j embereket formál a királyegyházai lll-as típusú csoport pártszervezete (3. o.i A nehéz természeti adottságok ellenére is győzelmes a szovjet ciklusos módszer a Széchenyi-nknai Vecsera- fejtésnél (3. o.i Vili. ÉVFOLYAM. 122. SZÁM_____________________________ARA SO FILLER ______ KEDD, 1351 MÁJUS 2U Hozzuk be a lemaradást a növényápolási munkák terén! ß pécsváradi járás igyekszik felzárkózni a tajásbegyiijtési versenyben — a sásdi járás nem halad eléggé előre Baranya megye az ország megyéi között Komárom megyével együtt a legutolsó helyen áll a növény- ápolási munkák elvégzésében., A munkáiénak aLig egynegyedét vé­geztük még el. holott az aratástól már alig három hét választ el. Jú­nius 20—25-e között a vetések je­lenlegi állása szerint feltétlen el­kezdődhet az aratás. Eddig az idő­pontig pedig a növényápolási mun­kák zömét minden körülmények kö­zött be kell fejezni, ha valóban biztosítani akarjuk a bő termést. A megye valamennyi tanácsának, a gépállomásoknak, állami gazda­ságoknak, tszcsk-nek, mind látniok kell azonban azt — és meg is kell magyarázniok valamennyi dolgozó parasztnak: — a rendelkezésünkre álló rövid három hét elégséges ah­hoz, hogy a lemaradást teljesen be­hozzuk, n növényápolási, szénabe. takarítási munkákat időben, mara­déktalanul végrehajtsuk! A munkák elvégzésében nem gátolhat meg bennünket semmilyen körülmény sem. Tény, hogy a szokatlanul csa­padékos időjárás is késleltette a munkákat. A döntő tényező azon­ban nem ez volt, hiszen Hajdú me­gyében is ugyanannyi eső hullott, mint Baranyában, és ott mégis 80 százalékra állnak már a munkák­kal. Megyénkből is számtalan pél­dát sorolhatnánk fel, kiváltképp termelőszövetkezeti . csoportjaink­ból: már elfeledték a cukorrépa, napraforgó egyelését, sőt már az azt követő kapálást is. A megye átlagosan mégis csak 34 százalék­nál tart a cukorrépa egyelésben. Vagy gondoljunk arra, hogy a me­gyei átlageredmény a kukorica má­sodik kapálásában mindössze 0,6 százalék, ugyanakkor a tszcsk-ben 16 százalék, Természetesen a kuko­ricát már ki is egyelték ezekben a tszcsk-ben! A munkaerők jó be­osztása, foglalkoztatása, a kisgépek teljes kihasználása, a jó munkaver- seny és az ellenség elleni kímélet­len harc eredményezte a példamu­tató termelőcsoportokban is azt, hogy nem gátolta munkájukat az eső. Példájukon cl kell érnünk az egész megyében, hogy a rendelke­zésre álló alig három hét alatt ma­radéktalanul elvégezzük a növény- ápolási munkákat, biztosítsuk a bő termést, a gazdag szálastakarmány- készletet. A legnagyobb feladat elsősorban is helyi tanácsainkra vár a lemara­dás behozása terén. Tanácsainknak kell elsősorban is világosan látni­ok, hogy minden nehézséget le tud­nak győzni és ehhez meg tudják te­remteni a feltételeket is. Ezért köz­ségi, járási tanácsaink törekedje­nek minden erővel az állandó me­zőgazdasági bizottságok teljes mun. kábaállítására, mozgósítására. Igen jelentősen előreviszi a munkák si­kerét, ha az állandó bizottságokat megerősítik a földművesszövetke­zetek tagjaival, a munkában példa­mutató, tekintélyes kis- cs közép- parasztokkal. Az így megerősített mezőgazdasági állandó bizottság azután megkönnyítheti munkáját úgy, hogy felosszák egyenlően egy- raásközt a határt. Minden bizottsá­gi tag, bevont dolgozó paraszt, se­gítse dolgozó paraszttársait a kis­gépek átadásában, kölcsönzésében, azok közös kihasználásában. Gon­doskodjanak az igával nem rendel­kezőkről is. Itt azonban ügyelni kell arra, hogy mindezekért a mun­kákért — az igáért és kisgépekért — mindenki megtérítse a járandó­ságot Ahol az állandó bizottság ilyen módszerekkel azonnal mun­kához lát, ott napok alatt ugrás­szerűen emelkedni fog az elvégzett munka aránya. Az egész megye lemaradását azonban csakis úgy hozhatjuk be gyorsan és maradéktalanul, ha gép­állomásaink most már cselekednek is mindenütt: a mezőgazdasági kis­gépekkel, azok összekapcsolásával, az újítások széleskörű, gyors meg­valósításával, hatékony segítséget nyújtanak. Itt nem segít — mint ahogy egymagában másutt sem — az értekezlet, a dolgok mérlegelé­se, a szakszerű műszaki rajzok el­készítésé, a kérdés „élére állítása” és a „dolgok mobilizálása”. Itt csupán* egy megoldás lehet: az azonnali segítség, a kisgépek maximális kihasználása. Nem elég az, ha a megyeközpont tervezget. Helytelen a pécsváradi gépállomá­son Balázs elvtársék huzavonája is az ekekapák vonószerkezetének el­készítésénél, mely jellemző legtöbb gépállomásunkra. Inkább egy nap pal később készüljenek el a csép­lőszekrények kijavításával, de a kisgépek, ekekapák kijavítását, traktoros vontatásukat lehetővé te­vő szerkezeteket minden más mun­kát megelőzve készítsék el. A gép­állomások dolgozói érezzék át ezek­nek a munkáknak végzése közben, hogy a kisgépek teljes kihasználá­sával felényi idő alatt behozhatja a megye a lemaradást! Ugyancsak a gépek legnagyobb mérvű kihasználására kell töre­kedniük állami gazdaságainknak is, hogy lemaradásukat behozzák, sőt megelőzzék a termelöcsoportokat is. Emellett azonban az a legfőbb biz­tosíték, ha a munkaerőtoborzásra, a munkások elszállásolására minden eddiginél nagyobb gondot fordítsa­nak. A munkaerő biztosítása igen fon­tos kulcskérdés a lemaradás be­hozásában. Ha minden DlSZ.szer- vezet követi a vajszlóiak példáját és minden tagja legalább egy szer­vezeten kívüli fiatalt visz el ma­gával a növényápolási, szénabeta­karítási munkákra, máris újabb tíz- tizenöt százalékkal ugorhat előre a megye. Ugyanezt a példát követhe­tik MNDSZ-asszonyaínk. DÉFOSZ- szervezeteink is cpp a napokban is­merték meg központjuk felhívását a növényápolási munkák és a szé- nabetakaritás elvégzésére. Mozgó­sítsanak DÉFOSZ-szervezeteink minden tagot annak végrehajtására. Számos község, sőt két járásunk is párosversenyben áll már a nö­vényápolás és szénabetakarítás el­végzésében. Ezeken a helyeken job­bak az eredmények is. El kell tehát érnünk azt is, hogy a községek, já­rások, állami gazdaságok, termelő- csoportok között folyó versenyek is minél több dolgozó parasztot von­janak magukkal. Gondoskodjunk arról, a dicsérő táblák, villámok segítségével, hogy,ezek a versenyek élettel, lendülettel teljenek meg, a legszélesebb nyilvánosság előtt foly­janak. A baráturi ifjúság így harcol a békéért Ä koreai fiatalság hősi szabadság, harc» a baráturi DISZ-ifjúságból is igaz, testvéri együttérzést váltott ki. Ezért határozták el, egy akarattal, hogy műkedvelő előadásaikból meg­maradt 120 forintot a koreai gyerme. kék megsegítésére ajánlják fel. Na­gyon jól tudják, hogy a koreai hősök vérükkel a mi szabadságunkat és bé­kénket is védik bűvöli országukban a betolakodó agresszorok ellen. Ugyanakkor a hulkidékanyag gyüj. téséből is lelkesen veszik ki a fiata­lok részüket. Eddigi 14 mázsás vas­es félmázsás papírgyűjtést eredmé­nyük is bizonyítja, hogy Barátúr fia­taljai, DISZ-brigádjai harcolnak a bé. kéért. Harka Imre DISZ-titkár, Barátur. A járások közöli folyó békebegyüj- tési verseny legutóbbi kiértékelése után számos járásban és községben megjavult a munka. A pécsváradi já­rási tanács, — mely a lemaradok kö­zött állt — az értekezlet nyilvánosság, ra hozása után aktiva-érte.kezüelet hi­vott össze és itt megbeszélték a leg­sürgősebb teendőket. Huszonnégy szá­zalékos eredményükkel bizony nagyon lemaradtak az élenjáróktól, de azért az aktívák jó munkájának segítségével biztosak abban, hogy még az élreug- ranak. Hernádi elvtársnak, a járási tanács elnökének szavait megszívlelték a tanácstagok: „Minden adottság rendelkezésünk­re áll, hogy felküzdjük magunkat az elsők közé. Csak ki kell hasz­nálnunk azokat, gondosabban kell folytatnunk -a felvilágosító mun­kál.“ A járás aktívái valóban sokkal gon­dosabban végzik a felvilágosító mun­kát. Felvilágosító munkájukat szoro­san összekapcsolják a dolgozó parasztság békeharcával. Számot vetnek azzal, hogy a dolgozók csak néhány nappal ezelőtt írták alá a békéivel és akkor vállalták, hogy mindent megtesznek a béke megvédéséért. Felhívják figyelmüket arra, hogy kö­vessék a népnevelők a tojáshegyii jtés élenjáróinak példáját, akik tettekkel állnak ki a békeharcban. Elmagvaráz­A sásdi járás továbbra is a lemara­dónak között laput. A lemaradás leg­főbb okozója az, hogy hiányzik a személyes példamuta­tás. A sásdi begyűjtési állandó bi­zottság tagjai közül számosán ma­guk is a lemaradtuk között állnak, így Juszllnger Antal 252 darab to­jás helyett hatvanak Schlegel An- lal 204 helyeit öivenet, Nagy Jó­zsef- 273 helyett 89-et, Till Jánbs 21 darabból még egyek sem, Ter­ii er Antal 378 darabból még egyet zák, hogy nem elég a békét kívánni, hanem harcolni is kett, cselekedni kel! megőrzéséért. A pécsváradi járás aktivál!, népne­velőit jobb, gondosabb munkára ser­kenti a közöttük kialakult verseny is. Még az aktivaértekezleien versenyre hívta Janidé György elvtárs Hidas köz­ség aktíváját. Ez a versenykihívás azonnal kiszélesedett: csatlakozott ah­hoz a járás valamennyi aktívája. sem, (iothár István 315 darabból még szín lén egyetlen egyet sein . adott be a B. szelvényre. A sásdi járás is felzárkózhat a to- jásbegyüjtésben az élenjárók mellé, ha minden egyes tanácstag igen nagy gondot fordít a személyes péídaruu'a- lásra. Sásdon is van akiktől példát ve­gyenek: Sípos Mihály tanács-tag 03 helyett 100 darabol adott be, vagy Horváth Ferenc állandó bizottsági tag, aki egész évi begyűjtési kötelez-őségé­nek eleget tett már. I sásdi járásban a tanácstagok közül többen nem mutatnak példát A Makszimenko-módszer segítségével egy hónappal a határidő előtt készülnek el a vasasi bányászházak Vasas II. bányatelep aknáján meg­történt a délutáni müszakváltás. A távolabbi fejtéseit dolgozóival gyor­san. txints türelmetlenül siklik fel-. felé, egyre gyorsuló sebességgel a szállító kosár. Künn a májusi napon már a fürdő melegvizétől kipirult arcú csoportok tartanak luszafelé, hangosan beszélget ve. Hol a termelésről, hol a család­ról, hol a szabadságra hazatért katona­fiáról kezdi el a szót valamelyik. Régi és ismert ennek a hazafeié- vezefő útn-af; szinte minden köve, és hajlata. Akad közöttük olyan is. aki 15—20 éve járja ezt az utat és haza­felé tartó társai azóta ki tudja há­nyadszor cserélődtek fel, mindig újab bakkal. Tizennégy évvel ezelőtt az emlékezetes bányászharcok idején talán éppen ezen a helyen határoztál: 'el hazafelé menet a bérkövetelési, vagy a sztrájkbalépést. Vagy talán éppen ezen az úton vitatták meg — hátra-hátra pillantva — szabolcsi bá­nyásztársaik tragédiáját, akik na gyobb darab kenyér helyett cs ndőr- sortiizet kaptak. Most megállnak itt — ha csak egy Ids időre is. Nem azt csodálják meg, hogy épít­kezés folyik, mert építkezést a múlt­ban is láttak. Talán dolgoztak is egy­néhány an közülük azoknál az építke­zéseknél, mielőtt a bányába kerültek. .4 kép, mely elébük tárai, gyökeré­ben különbözik a régi, letűnt világ építkezéseitől. Eltűnt a magasba szök­kenő falak állványairól az elmúlt, idők ordítozó, dölyfös pallér-figurája. El­tűnt a fsírpárnásnyakú építtető ház- tulajdonos, aki időközönként megte­kintette birodalmát és tetszésének jígy adott kifejezést, hogy egy cigarettá­val megkínálta az építésvezetőt, vagy fennségcs leereszkedéssel meg-megle gyintette az éppen arra haladó mdlte- ros lányokat. Meglehette, hiszen minden az ö szolgálatában állott. Az épülő ház ugyanúgy, mint a rajta dolgozó mun­kások verítéke és a pallér lakájosko- dó alázatossága. Mennyivel más az új kép. Hartlieb Sándor sztahanovista kő­műves, alti nemrég végezte el az épí­tésvezetői iskolát, nem ordít, nem dölyfösködih senkivel sem. Irányítása és útmutatása nyomán gyorsan nőnek a falak. Hctrtlieb elvtárs büszkén mondja el. hogy egy-egy ikerház falainak a fel­húzása a világhírű szovjet kőműves, Makszimenko elvtárs módszerét alkal­mazva mindössze két, két és fél na­pot vesz igénybe. Tíz ilyen kétszobás, fürdőszobás ikerházat kell felépiteniök és a határ idő, amelyre elvállalták, bizony nincs messze. Az építkezési terv szeptem­berre jelöltei picg az építkezés befeje­zését, beleértve még egy kétemeletes épületet is, amelyben 19 kétszobás és egyszobás, fürdőszobával ellátott la­kás lesz, de ezenkívül el kell. készül­nie még egy Í2Ó személyt befogadó, fürdővel ellátott legény szállásnak is. Hartlieb elvtárs és társai azt vál­lalták. hogy a határidőt egy hónap­pal megrövidítik és augusztus 1-re átadják a lakásaiéit tulajdonosaiknak, a va­sasi bánya dolgozóinál:. Ezért állnak meg nap-nap után a hazafelé tartó bányászok, hogy • ha csak egy. pár percre is, de megcso­dálják — már a tulajdonos szemével — a derűs, napfényes, családi fészke­ket. Ezért feszül meg a bánya mélyén nap-nap után a fejtökalapdcsot tartó izom és ezért lendülnek gyms egy­másutánba fel a „napra" a súlyos kinccsel teli csillék. Nincs szó,: amely szebben tudná ki­fejezésre juttatni új társadalmunk bé­kés szándékát, mint az a lelkes mun- ka, amely üzemeinkben, bányáinkban, építkezéseinken és földjeinken folyik, más-más formában, de egy cél érde­kében: a békéért, a szocialista haza felépítéséért. Nincs szebb biztatás számunkra, mint Oerő elvtárs által legutóbb be­nyújtott, ca ötéves terv módosításáról szóló törvényjavaslat, amely kimond­ja: „A módosított ötéves terv meg­valósításával népünk jobbmódtivd és boldogabbá, hazánk virágzó szo<-iatista országgá válik.“ Zaláiul pajtások levelei a koreai gyermekekhez V • f ■ Színes virágokkal, piros szivekkel, csillagokkal díszített leveleket ko­pott a napokban a szerkesztőségünk. A leveleket a Zalától úttörők küldték azzal n kéréssel, hogy továbbítsuk őket koreai pajtásaikhoz. Mindegyik levélből árad a szabad és biztos jövőjét építő nép gyermekeinek a távoli, sokat szenvedett koreai nép iránt érzett meleg szeretete. így ír az egyik kis pajtás, Hegedűs Mária: ,Sokszor gondolok rátok, koreai pajtások. Tudom, hogy betörtek aiz amerikai katonák hazátokba és veszedelemben lorog az életetek. De nálatok is megszűnnek majd a bom­bázások és békében élhettek." A zalátai pajtások tudják, hogy a koreai gyermekek csak úgy lehetnek boldogok, ha szüleik végleg legyőzik azokat, akik feldúlták otthonaikat. Ezért biztatják további küzdelemre a hős harcosokat: „...a világ minden dolgozója vetetek együtt harcol, győzni fs fogtok" — ír ja Nagy Margit. A levélíró pajtások azt is tudják, hogy nékik la vonnak feladataik a béke megvédésében. Erről. Ir Kis Gál Sándor: ,,M> jótanulással készülünk tel békénk megvédésére és tudással leivér. terve helyt is lógunk állni.“ „ .. ■ a messze távolban gondolatban mindig veletek vagyunk** — olvas- haljuk a legtöbb levél végén. Igen. Gondolatban mindig a hős koreai har­cosokkal, gyermekeikkel van a világ valamennyi békeszeretö népe, a ma. gyár nép is. De nem csak gondolatban. Azért támogatják olyan lelkesen a koreai hősök gyermekeinek meg­segítésére indított mozgalmat a magyar szülők, mert tudják azt. hogy ezzel a sok-sok kis magyar úttörő boldog életét Is védik. kilátni gazdaságaink számára biztosítsak a munkaerőt A munkaerő toborzása átlami gaz daságaink számára igen vontatottan halad. Pedig a növényápolási munkák megkövetelik, hogy haladéktalanul, napok alatt megoldjuk a munkáshiányt minden állami gazdaságban. Ebben a munkában a megyei tanács munkaerő- gazdálkodási osztálya, illetve a köz­ségi tanácsok segítik az állami gaz. daságokat. A növényápolást munkák, ban könnyen résztvehetnek a fiatalok, nők egyaránt, hiszen nem nehéz fi­zikai munka. Ezért a DISZ cs az MNDSZ-szervezetek segítségét kérjék községi tanácsaink a munkaerő biz­tosítására. Meg kell magyarázni az állami gazdaságban munkára jelentke­zőknek, hogy az állam 1.94 forintos órabérrel készpénzben kifizeti a mun. kadfjat, megtéríti a távolabbról érke­zőknek az útiköltséget, gondoskodik a szállásról is. A kisegítő munkások szá­mára még a munkakönyv sem fontos. Meg kell magyarázni azt is, hogy azok is mehetnek növényápolási időszaki munkára, akik már leszerződtek ara­tási, cséplési munkákra. A mohácsi tanulóváros tanulót va­sárnap — közel ezren — az állami gazdaságban segítettek a növényápo­lási munkákban. Ormánypusztán 300, Károlymajorban 200, Mohácsszigeten 150, Püspökbólyon 200 cs Bárban 100 fiatal segített. Hasonlóan vett részt a kelemeniigeti állami gazdaságban » vajszlói ifjúság a növényápolási mun. kákban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom