Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-22 / 116. szám

2

1951 MAJT’S 22

w R p z. é

A Magyar Népköztársaság mÍBÍszíerfauát sáliak határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről

A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijetentés-“

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa 'határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazdasági mcgerö- ítéséről. A határozat az államigazgatási és az állami gazdálkodó szerveknek elsőrendű feladatává teszi, bogy minden téren, így a gazdasági segítés útján is támogassák a ter- melőszövetkezeti mozgalom fejlődését. A támogatás olyan jellegű iegyen, hogy kiegészítse és előmozdítsa a termelőszövetkezetek (csoportok) saját erőfeszítéseit, kezdeményezéseit és hozzásegítse azokat belső tartalékaik feltárásához,

A minisztertanács határozatának az építkezésekkel foglalkozó része töb. bek között kimondja, hogy növelni kell a termelőszövetkezetekben (csoportokban) az állatférűkelyek számát. Az 1951, év végére a férőhelyek számát a következőkép kell emelni: szarvasmarháknál 200.000-re , — ebből 86.C00 új épületben legyen — sertés- fiaztatóknál 80.000-re — építkezés útján 46.400 — sertéshizlaldáknál 221 ezerré — építkezés útján 94.700 —baromfiaknál 1,710.000-re — építkezés útján 1,400.000. A betonsilók űrtartalmát 350.000 köbméter építésével 480 ezer köbméterre kell növelni.

Az építkezéshez szükséges anyagokat az Országos Tervhivatal bocsátja rendelkezésre. A termelőszövetkezetek (csoportok) kérhetik, hogy a hasz. nálaton kívül álló kisebb téglagvára- kat felhasználhassák.

A bontási anyagokat a termelő- szövetkezetek (csoportok) a földművelésügyi miniszter által megállapított mennyiség erejéig díjtalanul kapják. Gazdasági kisvasút építésére nyolcmillió, talaj- térképezésre 500.000 forint hosz- szúlejátatú kölcsön biztosítható. Mintegy ötmillió forint kölcsönkeretet kell nyitni napköziotthonok építéséhez, az anyag- és pénzszükséglet nagyobbrészét saját eiéjükből kell biztosítaniok.

A. teimelöszövetkezeteknek (csoportoknak) rövid, középlejáratú és hosz- szúicjáratú kölcsönöket, különféle kedvezményeket és — kivételes esetekben —• segélyeket lehet nyújtani. Kölcsön akkor nyújtható, ha a termelőszövetkezet (csoport) alapszabályszerűen működik és a jóváhagyott tervében kitűzött termelési célt, amely gazdálkodása folyamatos viteléhez vagy bővítéséhez szükséges, saját pénzügyi eszközeiből megvalósítani nem tudja.

Rövidlejáratú kölcsönöket a termelőszövetkezet (csoport) csak a pénzügyi tervben foglalt és jóváhagyott termelési célokra kaphat. A megnövekedéssel vagy egyéb ok következtében indokoltan jelentkező és a tervben nem szereplő hitelszükséglet az előre megállapított tartalékkeretek terhére elégíthető ki. A rövidlejáratú kölcsönök lejárati határideje nem lehet hosszabb egy évnél, illetve nem terjedhet túl a gazdasági év végénél. Rövidlejáratú kölcsönök, amelyeknek kamata négy százalék, nyújthatók nöi »nniiii I 11ni■ ii i én ii—»mii i !■ i m nini mi ii

vény termeléssel. vagy állathízlalással kapcsolatos beszerzésekre, továbbá munkelölegre, de erre csak akkor, ha a már mégszerzetl munkaegységek előlegezésére a termelőszövetkezetnek (csoportnak) készpénz nem áll rendelkezésére. Rövidlejáratú hitelek általában zöldhitel formájában, a bevetett területek arányában nyújthatok. Kivételes esetben sor kerülhet a saját erőből történő beruházás és kisebb felszerelési tárgyak beszerzésének meghitelezésére is.

Középlejáratú kölcsön folyósítható négyéves időtartamra tenvész- és igás- lovak, szarvasmarhák, juhok, méhek, kétéves időtartamra sertések és baromfiak beszerzésére, A kamat 2 százalék, a törlesztés évenként fokozatosán emelkedik. Ezek a feltételek érvényesek a tagok által bevitt ^ehén és anyakoca ellenértékének kifizetésé, re nyújtott kölcsönökre is. Középlejáratú hitel folyósítható még hároméves időtartamra három százalékos kamatozással egyenletes törlesztés mellett tenyész- és igásállatok számára takar, mányvásárlásra, valamint saját rezsiben végzett beruházásoknál a teljesített munkaegységek megelőlegezésére.

Tizenkét évi törlesztési időre hosszúlejáratú kölcsönök folyósíthatok építkezésekre, villamosításra, talajjavításba, talajtérképezés- re, gyümölcs- és szőlőtelep létesítésére és erdősítés céljára.

A törlesztés évenként 2~“20 százalékig progresszíven emelkedő. Gyümölcs, és szőlőtelepítésnél, valamint erdősítésnél 5 évig nincs törlesztés, a hatodik évtől kezdve a törlesztés 5—30 százalékig emelkedik.

Hét évi visszafizetés, egv százalékos kamaí és évenként 2—25 százalékos törlesztési részletek mellet; hosszúlejáratú kölcsön nyújtható gépek beszerzésére, öntözéses gazdálkodás, gvü- möicsfák, vagy hogyősnövények pótlására.

Beruházási kölcsönt az I. 11. típusú termelőszövetkezeti csoportok abban az cselben kaphatnak, ha alapszabályszerűen, közösen gazdálkodnak, közös állattartást szerveznek és fejlődésük biztosítva van.

A fenti kölcsön!'éltetőiét a már folyósított kölcsönökre is érvényesek, kivéve a jószágokra nyújtott természetben lörlesztendő kölcsönöket, amelyeket a már megkötött szerződések alapján kell törleszteni. A nem állami készletből történi jó szél (»vásárlásra adott pénzkölcsön természetbeni lörA madridi dolgozók harcosan készülnek a drágaság ée elnyomás elleni keddi, májú« 22-i tömegtüntetésre — jelenti az Hiunanité. A hatóságok fejvesztve igyekeznek ellenintéz.kedé seket. foganatosítani. Egész. Spanyol.111.. .1.1 IMMBI»—IMI MM

leszlése a jövőben megszűnik. Ha azonban állami állományból Kerülnek átadásra, (eladásra), az állatok, a termelőszövetkezetek (csoportok) részére, akkor továbbá is fennmarad a természetbeni visszaszolgáltatás.

Szabályozza a minisztertanácsi határozat a termelőszövetkezetek (csoportok) pénzgazdálkodásának szervezeti felépítését is.

Minden kölcsönfolyósításnak előfeltétele a jóváhagyóit negyedévi pénzügyi terv, amelyet a termelőszövetkezet (csoport) a hitelszövetkezet segítségével a járási tanács felelőssége melleit készít el és, melyet a járási tanács és az OSZH járási taghilelszövetkezetei felülvizsgálnak.

A felülvizsgált terveket a megyei ta_ nács pénzgazdálkodási bizottságának javaslatára a megyei tanács végrehajtóbizottsága hagyja jóvá. Ä keretet a pénzügyminiszter a földművelés- ügyi miniszlerrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben állapítja meg.

A pénzügyi tervek jóváhagyása egv- magában nem jelenti még a kölcsön folyósítását. A kölcsönt a termelőszö, vetkezetnek (csoportnak) az esteienként felmerülő szükségletének megfe. zel a kölcsönt a járási mezőgazdaság; lelően kérnie kell s a hitelszövetke- osztály javaslatára folyósítja. Valamennyi kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának elenőrzése a járási tanács mezőgazdasági osztályának és a kölcsönt folyósító hitelszövelkeztnek a feladata.

A gazdasági megsegítés lebonyolító, sára a bankszerűeu nyitott keretekből a járási, megyei mezőgazdasági osztályok adnak megbízást az illetékes vállalatoknak. A természetbeni törlesztésre, szaporulat, valamint hízóállatok szállítására a termelőszövetke zet (csoport) az állatforgalmi és te- nyészáÜatforgalmi vállalatokkal szer, ződés! köt. Ezeket kétoldalú, pönálés szerződéssel kel] kiegészíteni a szerződésben foglalt kötelezettségek be. tartásának' biztosítására. A leszállítás ra kerülő jószágok árához a vállalatok száz kilométernél nagyobb távolságra eső szállítási költséget • nem számíthatnak fel. Hasonlókép meg kell szigorítani valamennyi többi vállalat, különösen a Zöldség, és Gyű mölcsforgalmi Egyesülés szerződéseit.

A jövőben fokozatosan kiterjesztve, jószágok felvásárlására nyújtóit kölcsönökből a termelöszövelkezeleknek (csoportoknak) a járási tanács ellenőrzése és segítsége mellett maguknak kell megvásárolniok a jószágokat.

ország területén igen sok dolgozói letartóztattak. A fasiszta sajtó „halálbüntetéssel“ fenyegeti a sztrájkoló- kát.. A terror ellenére, a mozgalom az egész országban terjed, a dolgozók egysége szorosabbra fűződik.

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti május 19-én:

A néphadsereg egységei, szoros

együttműködésben a kínai önt ■-’Mesékkel, sikeresen visszaverve az ellenség ellentámadásait, súlyos csapásokat mértek rá és visszavetették délre az. amerikai-angol intervenciós csapatokat. Május 19-én a néphadsereg egységei az ellenség ö! repülőgépét lelőtték.

A néphadsereg egységei szoros

együttműködésben a kínai önkénteA Krasznaja Zvjczda katonai szemle- írója részletesen elemezve a január 23- től április 22-ig tartó koreai hadműveletek menetét, megállapítja, hogy április 22-én hajnalban a néphadsereg és a kínai önkéntesek új csapást mértek az intervenciós csapatokra.

A támadó egységek három nap alatt majdnem negyven kilométert nyomullak előre.

Az áttörés a középső szakaszon cs a szárnyak irányában mér! csapások arra vezettek, hogy bekerítették az amerikai és angol intervenciós csapatok egy részét és súlyos veszteségeket okozlak nekik.

Az amerikai parancsnokság újabb kísérletet lett, hogy feltartóztassa a néphadsereg és a kínai önkéntesek előnyomulását. Május első napjaiban az intervenciós csapatok a Szöultól északra fekvő térségben ellentámadásba men'ek át. Május első felében kemény harcok dúllak.

Ez alal! az időszak alatt az anieri„Az igen kedvező időjárás, a minőségi vetőmag és jó taCajmegmunkálás következtében a takarmányfele és a fű évtizedek óla nem látott mértékben nőit meg. Nagyot fejlődött a répa, do megnőtt a gyom is. Állattenyésztésünk fejlesztése, dolgozó népünk hús- és tejé'llá'.ása, jövőévi cukrunk biztosítása, de egész népgazdaságunk szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bír, hogy a lakarmányf&éke! idejében lekaszáljuk, répatermésünk, legnagyobb hozamát biztosítsuk/

Dolgozó parasztságunk az elmúlt esztendőben is mindig megértette Pártunk és kormányzatunk hívó Szávái és készséggel teljesítene dolgozó népünk, hazánk és a béke megerősítése érdekében feladatát.

Ilyen gyors és fontos feladat teljesítésére hívjuk most mindazokat a dolgozó parasztokat, akik saját jót elvégzett munkájuk mellett, akárcsak 2—3 napra is, el tudnak menni kaszálni, sasckkel, a 38. szélességi körtől délre az egész fronton visszaverik az ellenség ellentámadásait és sikeresen vetik vissza az ellenségei tovább dél felé.

A népi partizánok támogatva a néphadsereg egységeit, hadműveleteket folytatnak az ellenség mögöttes területein. Az utóhlii napokban a partiznunk négyrzrrhalszázluísz géppisztolyt, százegy golyőszórót, harminchárom géppuskát, harmincnyolc különböző, űrméretű lüvegct, tizenhét rádióberendezést, négy gépkocsit cs többszázezer töltényt zsákányoltak.

kai és angol intervenciós csapatok egységei semilyen jelentősebb sikert sem értek el. Az intervenciós csapatok veszteségei azonban még 'inkább növekedtek.

Május 17-én reggel a néphadsereg egységei együttműködve a kínai önkéntesekkel, tüzérségi előkészítés után újabb csapást mértek az intervenciós csapatokra. Három helyen áttörték az amerikai és angol csapatok védelmét. E csapás következtében az intervenciós csapatok kénylelcnck voltak visszavonulni valamennyi fronlon. * A párisi rádió jelentése szerint a koreai néphadsereg élegysegei néhány kilóméterre északkeletre vannak Szöultól és megközelítették Incsoubu városát.

Az amerikai és angol újságok a front helyzetét értékelve kénytelenek kijelenteni, hogy az amerikai és angol csapatoknak még sokat' kell visszavonulni és hogy még sötét hírek fognak érkezni a frontról.

rabolni, egyelni állami gazdaságainkba.

Ezekhez a munkákhoz gazdaságainknak azonnal sokezer munkáskézre, férfiakra, nőkre, fiatalokra van szükségük. Az elvégzett munkáért a kollektív szerződésben előírt fizetést kapja minden dolgozó. Nem kell sem munkakönyvé'. hozni, sem szerződést kötni ezekre az ideiglenes munkákra.

Jelentkezzenek azonnal, minél többen, hogy a megtermelt takarmálny- téleségek. egészét biztosíthassuk állatállományunk fejlesztésére! Egy szál se menjen veszendőbe! Jó munkával fokozzuk cukorrépatermésünket!

Jelenlkezni lehet a lakóhely szerin'i községi tanácsnál. Mindenki annyi időre vigyen magával élelmei, amennyi időre munkát vállal. Takarót, kaszát és répakapát mindenki vigyen magával.

Oda- és visszautazás költségét az állami gazdaságok fedezik.

Munkacrőtarlalékok Hivatala.“

A madridi dolgozók harcosan készülnek a május 22-i tömegtüntetésre

A koreai néphadsereg egységei néhány kilométerre északkeletre vannak Szöultól

— írja a Krasznaja Zvjczda szemleírója

. — 1 1 >' ..................mmmmmmmymmmmmmm i ■■ ■»— •

A MiiitkaerőtartaléM Hivatala a áalpzá parasztokhoz

Fe I hívás

1951 májú» 23-án, egy csütörtök; napon hattagú brigád dolgozott a jugoszláv határ közvetlen közeié ben, a katymári Lenin-lermejőszövet. kezet földjén. Három férfiből s három nőből állott a brigád — kukoricát vetettek. Nem géppel, csak kapával, kézzel, ösparaszli módon mert a cső port tavaly ősszel alakult meg s a felszerelés még hiányos. Mos* várják a kiutalást.

Szótlanul, csendben dolgoztak, úgy, ahogy illik. Mert minden munkának megvan a maga hangulata a paraszti életben is. Másképpen érez az ember szántáskor, másképpen vetéskor és megf.ntcsak másképpen aratáskor. De minde'n paraszti munka közül légiin nepélVesebb, Ugáhitatosabb a vetés, az a munka, amellyel a paraszti ember elhinti a magot a drága avya- lőldbe. Ilyenkor szótlan, áhitatos az, ember. Rabulejti öt a nagy természet ereje, amely majd szárba szók. kendi, kivirultatja a kicsiny mqgocs kában rejlő életet.

Csendben, teljes odaadással dolgozott a brigád. Csak Bencsik Jánösné, a nagydarab szőke asszony pislogott néha oldalt munkaközben. Nem tihe/ róla, de neki most is állandóan ott jár az esze, azon a másik táblán, ahol gyengéden, kedvesen hajladoznak a májusi szélben a gyapotcserjék, ö a harminc holdnyi gyapottábla felelőse. De ez a szó, hogy ,,gyapotfelelös", ezúttal nem fedi pontosan a fogalmat. Mert Bencapkné nemhogy felelőse, de egyenesen szerelmes^ a gyapotnak1 Mióta ezt a megbízatást kapta — de különösen, mióta elvégezte a gyaoot- lermeszlést taníoiynmot — az ö számára szinte egyetlenegy dologból ált a világ,

Én a wendet, a békés, szinte ünnepi hangulatot egyszerre durván két. tészakítja egy vadul vijjogó hang:

— Zzzsujili... puff!

A brigád tagjai ugyanabban a pillanatban merevednek meg. Angyal Istvánnak még a kapa is úgy marad a kezében a levegőben, ahogy vágásra emelte. Állnak egy pillanatig zavartan, figyelve a furcsa hangra. Ben csikné halkan, tanácstalanul measzó. tál:

— Mi volt az? ...

— Idelőttek! — akarja mondani Bogdán János. De még jóformán ki sem nyitja a száját, amikor újra ícl- vijjog egy puskagolyó a tejük telelt s rögtön utána hallatszik a fegyver dörrenése is.

— Jaijj!.. . fütyülnek a golyók! — kiált fel síráson Angyal Istvánná és 'Odasznturi a iériéhe•• helekarol gör esősért, oltalmat keresőn.

' ~ Déhéit. honnan lövöldöznek?

— kérdezi most Relléné és mindnyájan Prekló Jánosra, a brigádvezetöre néznek.

Prekló Janit* eddig csak állt szótlanul, szinte hihetetlenül bámulva a határontúlra. S most. hogy nekiszegezték a kérdést, hirtelen elönti a düh és a keserűség. De annyira, hogy zúg belé a teje és szinte szikrát vet a szeme. És ettől a .dühtől még felelni se tud rendesen, nem azt mondja, amit akart.

— Honnan?... Hát honnan? — kiáltja rekedten. Elnéz arrafelé, túl a határon Egy rombadőlt tanyán, ami vagy kétszázötven méterre lehet innen, a romok közül meglátja kívillanni a tegyver torkolattüzél s rögtön utána hallja is:

— Fijúúúúú . . puff]

S a hátnmögött leisikít Relléné:

— Jujjj! — és osszekuporodik.

Mindenki odaszalad, azt hiszik, megsebesült. Nincs semmi baja, csak nagyon megijedt, mert közvetlenül a tide mellett fütyült el a golyó. Még most is íaliehh és reszket a szája- széle, ahogy megszólal sírásán:

— Mii csináljunk, emberek?

Prekló János ettől a kérdéstől magdratalál. Megkeményedik a tekintete, s hangosan, nagyon határozottan telet:-— Hát mit csinálhatnánk?... dől gőzünk tovább. Csak nem akartok el. szaladni innen, mint a nyitlak?. ■ Hadd lássák meg a gyilkosok, a keserves isimii az anyjuknak, hogy miniret innen nem lehet elijeszteni! Itat nem látjátok, hogy éppen azért lövöldöznek ránk, mert el akarnak ijeszteni bennünket .n munkából?.. Ezek azt szeretnék, ha nem teremne semmink és éhen fordulnánk lel! De azt ugyan leshetik, hogy mink meg. ijedjünk'

Es nagy erővel, mintha csak a gyil kox tejére sújtana, belevágja kapáját a földbe.

A brigád tagjai teljesen megválloz lak a pár másodperc alatt. Arcukról eltűnt a tanácstalanság, a zavar kite, je zése. Preklóné sem félt már. És a szemekben megjelenik valami dacos, elszánt tűz. Olyan mozdulattal ragadják meg a szerszámot, mint ahogy a harcos ragadja meg fegyveréi ro hámkor. A mindig hallgatag Angyal István, a csendőröktől számtalanszor megszenvedett, deresbajuszú paraszt telkiált!

— Rajta, előre! — és nekilendült

Újra megindul., a munka, de most

már nyoma sincs az előbbi békés hangulatnak Keménven Rendidnek a kapák, a léptek alatt is jobban be.

siipped most a meleg, puha föld. Prrk. ló Jánosnak, ahogyan hátranéz, egyszer munka közben, 'íelcsitlan a szeme.

— Akárcsak ha harcolnánk! — gondolja büszkén.

Több lövés nem jött odaálról.

illéi aznap *'*(«* összegyűl tek a Lenin-termelöcsoport tagjai, rendkívüli . taggyűlésre.

Heszegi János, a csoport elnöke az előadó. Hosszú, barna, keksz emu, mindig mosolygó fiatalember. Legszembetűnőbb, tulajdonsága, hogy örökké jókedvű. Most azonban komor ráncokba vonja sűrű szemöldökéi, a szájál erősen ósszaszorílja és a szeme egyenesen szúr. A tagság meg hÓkkenve nézegeti az elnököt, sohase iáí‘á’r még ír innék.

Komoran, szinte kongó hangon kezdi meg a beszámolót. Elmondja, mi történt délelőtt, hogyan próbálták Tito orgyilkosai elriasztani a munkától a kukoricavetö brigádot. A tag. súg megdöbbenve, sín csendben hall. gatja szavait. Csak amikor arról beszél. hogy Retjénél, akinek háromhónapos kicsije van otthon. majdnem eltalálta egy golyó, csak akkor sóhajt fel mélyen valaki az első sorokban és nyomában egyszerre felcsap a megbotránkozás, a gyűlölet zsivaja.

De Heszegi János letemeti a kezét, csendet int és folytatja. És szinti! zeng a hangja, ahogy telsorolja egymásután a neveket, ahogy példaként állítja a tagság elé Prekló János brigád, lát, a munka harcosait. És ahogy el hangzik az utolsó név is, telcsaltan a taps. az étjen. A Prekló-brigád laglni pedig csak állnak a nagy ünneplésben, fényes szemmel, zavurtan píron- i

kodva. Olyan szokatlan az egész, nem tudják, hogyan kell ilyenkor viselkedni. De Bencsikné végülfs feltalál ja magát és lelkiül l tclilüdővel:

— Harcolunk a bekéértI.. . Még a harmadik utcában js tisztán lehet hajlani a szavak értelmét, tisztán lehet hallani két forrón szeretett ember ne, vét, amint kétszáz ember együtt zúgja:

— Sztá-Un, Rákosi, Sztá-lin, Rákit.

si!

A gyűlés után távirat ment Rákosi elvtársnak: a katymári Lenin-lermelő. csoport tagjai, válaszul • a titoisták gyilkossági kísérletére — még jobbu-.t dolgoznak, még többet, meg kémé nyebben: napi egy órával megfúrsz szabbítják a munkaidőt.

MrÍHnan regajet kapával, kaszával gereblyékkel a váltakon, négyes sorokban vonult ki a földre a Lenin. esoparf tagsága, teljes létszámban Már az első lépéseknél felcsendül! ajkukon a dal s szárnyalt, szállót! u harmatos, liszta reggelben: Tenget, nyi a búzánk, izmos a karunk.,"

Az egyénileg gazdálkodó kispárnát tok pedig kiálltak a kapuba s vágya, kozó szemmel hosszan nézlek utánuk

Csak a kulökok házalója volt csert, des. nagyon csendes, mintha nem H lakna ottan senki.

A falu déli szélén áll a halárvadász őrs, arrafelé vezet az úi •: i-r- melöcsoport löldjére. Amikor a dálo- ló csoport odaéri, a sarkig nyitóit, muskátlis ablalfokban 1 elegyenese-JJek v határvadászok s testesen tiszteleglek a menetnek. De a szemükben mosoly bujkált s mikor levettél: a kezüket a sapka mellől, az egyik honvéd így szólt társaihoz:

~ Ezeket akarják megijeszteni? . ..

SZALAl' JÁNOS (Megjeleni a Szabad Nép-ben)

KÁTYMÁR ¥äLÄSliÄ