Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-18 / 113. szám
1951 MÁJUS 18 N E. F> l,, Q 3 Á komiéi Kossuth-akna szakszervezeti bizottsága munkájának néhány hiányosságáról v A több szénért folytatott harcban nagy segítséget tud adni a dolgozók- nak a szakszervezeti bizottság. Az ■UB-nek kell a munkaversenyt, brigádokat szervezni, megmagyarázni a bányászoknak: Tulajdonképpen milyen feladatokat kell megoldaniok a felemelt ötéves tervünk folyamán a saját munkahelyeiken. Azonban egészen máskép fest a kérdés a komlói Kos- suth-aknán. A dolgozók nem ismerik az üzem . tervének rájuk eső részét, a terv- könyvecskékbe nincs bevezetve: Ki hol áll tervének teljesítésében. A dolgozóknak csak a 20 százaléka kötött hosszúlejáratú versenyszerzö- dést. De az ö versenyben elért ered menyeiket sem értékelték ki. Nyújtsanak segítséget a ciklusos módszerrel dolgozó bányászoknak Az üzemi bizottság tagjai elmaradtak a dolgozók munkalendülete mögött; Ezt bizonyítja a kettes csapat dolgozóinak esete is. Uj ciklusos munkmódszerrel fejenként öt csillés előirányzat mellett hét egész egytíze- des fejteljesítményt értek el. Az üzemi bizottság tagjai nem adtak ebben a harcban segítséget a 2-es csapat dolgozóinak, pedig ha Foris elvtárs vagy Grosz elvtárs elment volna abba a fejtésbe, nem fordult volna elő az, hogy műszak után a csapat tizennégy dolgozója az aknai pártbizottsághoz fordul, jón azzal a kéréssel: „Adjanak segédmunkáét, mert mi, vájárok vagyunk kénytelenek lapátolni, ahelyett, hogy szenet fejtenénk.” Ezt a panaszt az üzemvezetőséggel karöltve előbb teljesíteni tudták volna, ha az ÜB is. többször elment , volna ebbe a nagyteljesítményű fejtésbe és kikérte volna az olt dolgozó vájárok véleményét, meghallgatta volna panaszaikat, felkarolta volna kezdeményezésüket. Hogyan javítsa meg munkáját a Kos- suth-aknai üzemi bizottság? Szélesítse ki aktivahálózatát,-építse ki a harmadbizottságokat. A harmadbizottsá- golc komoly segítséget tudnak majd adni úgy a munkaverseny megszervezésében, mint a dolgozók aktivitásának növelésében. Ezt mondja Kovács Ferenc vájár elvtárs is, aki a kettes csapaton dolgozik: „Sokkal szívesebben dolgozunk, ha látjuk azt, hogy az üzemi bizottság törődik a munkánkkal, ha lejönnek hozzánk a fejtésbe és ott a helyszínen segítenek a hibák kijavításában, a’ még jobb és többtermelés érdekében." „II mtinkaverseny akkor verseny, lie ki is értékelik“ „A munkaverseny akkor verseny, ha ki is értékelik” — állapítja meg Foris elvtárs, az üzemi bizottság titkára, de ugyanakkor gyakorlatban ezt nem valósítják meg. Csak egy-két kiemelkedő teljesítményt értékelnek ki. Ez pedig nem elégséges ahhoz, hogy a munkaverseny lendületéi még tovább tudják fokozni a Kossuth- aknaí bányászok körében. Az üzemi bizottság ne elégedjen meg azzal, hogy az üzemvezetőség elhanyagolja ezt az igen fontos kérdést.” Gondoskodjon arról, hogy a versenyben résztvevő dolgozók termelési eredményeit naponta kiértékeljék. Mert lehet. Ez bebizonyosodott a kongresszusi verseny során is, Hogy Kossuth-3kna a tervét száz százalékon alul teljesíti, ahhoz sokban hozzájárul az igazolatlanul mulasztók nagy száma, melv naponta 85 -90 fő. , ' Ezekkel a mulasztókkal nagyon sokat kell foglalkoznia különösen a szakszervezetnek, mert vannak közöttük olyanok is, mint Szabó B. Karolina, 'akitől mikor megkérdezték miért nem jött műszakra, azt mondja: „Ahhoz senkinek semmi köze.” Ezeknek a dolgozóknak meg kell, magyarázni, hogy milyen hatalmas károkat idéznek elő népgazdaságunknak azzal, hogy csak egyszerű en, nemtörődömségből távolmaradnak a munkából. Természetes ahhoz, hogy az igazolatlan mulasztást fel vudják számolni,' szívós és türelmes felvilágosító munka szükséges. Ebben a harcban pedig az üzemi bizottság íagjai- nak is az élvonalban kell harcolniok. Mulassák meg a jövőt: Komló holnapját A komlói bányaüzem jóval száz százalékon alul teljesíti előirányzatát Az üzemi bizottság, a szakszervezet aktívái beszéljenek a dolgozóknak arról a hatalmas alkotásról, arról, hogy az ötéves terv keretében a sáros kis falu helyébe, gyönyörű, aszfaltozott utcákkal, modern, kétszobás, fürdőszobás lakások százaival, minden kulturális és szórakozási lehetőséget biztosító város épül. Beszéljenek az újonnan épült aknáról, melyen 1954-ben ötször annyi szenet szállítanak majd, mint a mai Kossuth- aknán. Az Erőmű mellett jön ki az altáró, mely a most épülő szénosztályozóval a föld alatt köti össze az új aknát. Itt találjuk a még nem teljesen kész új gépműhelyt, ahol új, modern gépek fognak sorakozni, melyeken sokkal jobban megy majd a munka. Ha lemennek az elvtársak a bányába, ott is eddig soha nem látott fejlődést találnak. Azelőtt kézzel rakták a hatalmas köveket a csillébe, ma szovjet rakodógép segíti a bányászok munkáját. A csillések sokhelyen már csillézés helyett a kaparószalagot kezelik, játszi könnyedséggel szállítják tovább a kitermelt szenet, A Szovjetunió példája nyomán, támogatásával építjük a szebb, boldogabb jövőnket. Ha ezekről beszélgetünk a dolgozókkal, megismertetjük-velük az. ötéves terv célkitűzéseit, akkor a bányászok még hatalmasabb lelkesedéssel, áldozatkészen, harcosan vesznek részt a munkaversenyben, a szocializmus építésében, M. Gy. Jó műnkaversennyel, az állatállomány fejlesztésével szilárdítják meg csoportjukat a hásságyi Kossuth tszcs tagjai A hásságyi III-as típusú Kossuth tszcs megértette, hogy akkor szilárdíthatja meg valóban a csoportot az őszi fejlesztésig, ha kiváló eredményeket cr el a termelésben, az állattenyésztésben, A még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok akkor győződnek meg a közös munka előnyéről, ha a csoportban minden adottságot kihasználva igazán kimagasló eredményeket érnek el. A hásságyi Kossuth csoport tagjai vállalkoztak erre, bár nagy nehézséggel kell megküzdetiiök: földterületük több, mint 300 tagban hever szerteszét a határban. Eddigi jó munkájuk eredményeként mégis az egyes növényféleségekből a következő terméseredmények elérését vállalták hétfői üzemi gyűlésükön: Búzából 13 mázsás, (tavaly kilencet értek el, az egyéniek pedig 7.5-et), árpából 16, dohányból 8, cukorrépából 180, takarmányrépából 200, kukoricából 40 mázsás termésátlagot holdanként, A munkacsapatok is szerződésije" kapták meg területüket Az üzemi gyűlésen mindjárt meghatározták eddigi tapasztalataik alap. ián azt is, hogyan érik majd cl ezeket a magas terméseredményeket. Arra a nézetre jutottak, hogy kizárólag a növényápolási munkák elvégzésén függ most, elérik-e a kitűzött átlago kai. Két éves működésük alatt viszont megtanulták, hogy a jó munkát az eleven, nyilvános munkaverseny biztosítja. Igen nagy gondot fordítanak tehát a munkaverseny jó meg szervezésére. A munkaverseny megszervezésében nagy segítséget nyújtott az, hogy ncmcsupán a növénytermesztő brigád, hanem a munkacsapatok is megkapták szerződésileg az állandó saját területüket, sőt a kapás növényeknél mindenegyes dolgozó állandóan ugyanazt a területet műveli meg. További serkentője a versenynek az, hogy a csapatveze- lők minden este beírják a tagok munkaegységét a végzett munka szerint. Így nem felejtik el, hogy ki mennyit végzett, nem hígítják fel a munkaegységet, nem kételkedhetik senki ab- kan, helyesen írják-e be. A tnunka- egységek esti elszámolása után a csa patvezetők a brigádvezetőkkel, intézőbizottsággal minden alkalommal megbeszélik a másnap 1 elvégzendő munkát is. A munkaverseny így zavartalanul folyhat, nem kell napközben kapkodni. A műnk’, verseny az egyes növénytermesztő munkacsapatok között azonnal meg is indult. De nemcsak csapat ,a csapattal, hanem egyén az egyénnel is versenyez. Ez az egészséges munkaverseny elősegíti a magasabb terméseredmények elérését. A munkaverseny lázában határozták el azt is, hogy nem háromszor, de hatszor kapálják meg a kukoricát. Vagyis abban is versenyeznek, hogy melyik’ csapat ad több munkát a növényeknek. Nem kétséges, hogy mindenegyes kapálás több-mázsás terméstöbbletet jelent. De vállalták azt is, bog;' az állatállományt is nagymértékben felfejlesztik. Elsősorban is az állatok takarmányszükségletét biztosítják. Sokkal löl)l) takarmányt takarítanak be, mint eddig. Máris számolnak azzal, milyen nagymértékben felfejlődik állatállományuk őszig. A több takarmanylermelés érdekében n most 1 ekaszáll takarmánykeverék helyébe azonnal másoil- veteményeket, c.salamádét vetnek. De el is kell helyezni az állatokat. Ezért nagyobb építkezésekbe, átalakításokba kezdlck. A csoport tagjaiból épí'.ő-brigádot alakítottak. Házilag végzik el az épít kezeseket. Huszonöt férőhelyes inarhaislálló- jukat 53 férőhelyesre bővítik ki. A nyolc férőhelyes lóistállót 12-re bővítik ki, dnliánypajtnt, baromfi- ólat, silót építenek. A fanács ne védelmezze az ellenséget — segítse a csoportot A csoport akkor tud még jobb munkál végezni, ha a közésgi, járási tanács is minden támogatást megad munkájához. Ez elsőrendű feladata is valamennyi tanácsnak. Ez! azonban a pécsi járási tanács és a községi tanács ném teszi meg. Igen nagy segfisége! nyújtana a csoport megszilárdításában, ha nem kellene nekik például az áll férőhelyes istállót megépíteni. Erre nem is llenne szükség, hiszen a faluban rendelkezésükre állna egy 50 férőhelyes marhais'.áMó, mely jelenleg teljesen kihasználatlanul ál'l. Mindössze kél ló ái'l benne, A járási tanács azonban igen helytelenül opportunista módon, még máig sem in- lézte el, hogy megkapja azt a csoport. Mindössze azon múlik az egész, hogy nem akarnak egy lakáscseréi megvalósítani, mert akkor .Szederkényi Nándor „urnák“ sértődése esnék — amint azt Böhm elvtárs, a járási tanács tagja mondotta. Ez a Szederkényi egyéb- kém kizsákmányoló volt világéletében, agyafúrt knlák. Fűszer-, ruha-, hentes-üzlete, Pécsett háza volt, a Hal-téri GliHer-szAlIó az övé volt. Ezen felül hét hold földje mellett 60—70 holdat bérelt állandóan és itt rendszeresen hat dolgozót zsákmányolt ki. Ez a Szederkényi a tanács szerint ..nem kulák“. A „szegény ember“ most isméi házal vett Pécsett ... Számolják fel tehát az opportunizmust és akkor s-okatérö segítséget nyújthatnak a község szocialista fejlődéséhez, megkönnyítik a Kossuth tszcs- nek is a magas termésátlagok eléréséi, az állatállomány nagymérvű felfejlesztését. Gyarmati József 9? Szívből siettünk a koreai gyermekek segítségére“ Mint tagjelölt, nagy megtiszteltetésnek tartottam azt, hogy én lettem üzemünk békebizottságának titkára. A termelő munkán kívül felvilágosító munkát is végzek, termelékenységemet emeltem, átlagteljesítményem i25 százalék. Nemcsak a termelő műnké, val, hanem a harcos kiállással is segítem a béke megvédésének nagy ügyét. Két kis fiam nyugodt és boldog jövője áll előttem. Békeívek aláírásakor sok szülő saját gyermekére gondolt, akikre boldog jövő vár. Amikor a szülőkkel elbeszélgetek a koreai gyerekekről, mindannyian saját gver meküket látják, mint féltő anyák. Ezért is van az hogy mindannyian megértették az üzemünkben, hogy segítenünk kell, hogy kivívhassa a hős koreai nép a győzelmét és gyermekeik. akár a mi fiaink, nyugodtan hajthassák álomra fejüket. Messz0 tőlünk, keményen harcol a hős koreai nép, harcolnak a gyilkosok ellen. Ok a vérüket áldozzák, mi pedig a munka frontján segítjük harcukat. Most gyűjtési rendezünk, hogy kötszerekkel és ruhákkal láthassuk el a koreai gyermekeket. Ezt a gyűjtést Exner Mikjósné, Csapiár Istvánná, Halmai Gizellíf Pozsgai Já_ nos jó példával vitték győzelemre. De nemcsak ők, hanem az üzem többi dolgozói is mind szívből siettünk a koreai gyermekek segítségére. Odor Sáadorné levelező, Kesztyűgyár. ^ Jurisák György délszláv dolgozó paraszt a Nase Noviné-t olvassa Németi község délszláv dolgozó parasztsága sokáig nem olvasta a Nase Noviné-t. Bors Ferenc délszláv nemzetiségű dolgozó paraszt, a párt. szervezet titkára megrendelte már két éve a lapot. Sokat beszélgetett a délszláv dolgozó parasztokkal, hogy rendeljék meg és olvassák a.z anyanyelvükön irt lapot Beszélt sokat a nemzetiségi egyenjogúságról hogy a népi demokráciában teljes egyenjogúságban élnek magyar és délszláv nemzetiségű dolgozók. Ezt az egyenjogúságot bizonyítja az is, hogy saját anyanyelvűből) olvashatják az újságot. A németi délszlávok hittek is. nem is, amint; Jurisák György, 18 holdas délszláv középparaszt is elmondja. Sokáig nem merték megrendelni a Nase Noviné-t, csak úgy olvasták a párttitkárét hetenként. — Nem voltam én sem az elsők között, akik megrendelték a Nase Noviné-t — mondja! — Féltünk megrendelni valamennyien. Először azt gondoltuk, hogy valamilyen Tito-újság. Titót pedig valamennyien gyűlöljük. Attól féltünk, hogy becsapnak bennünket. Arra gondoltunk, hogy adnak most nekünk délszláv nyelvű újságot, hogy megláthassák, ki a dél. szláv? Ha aztán megrendeljük, olvassuk, meg ránk foghatják, hogy titois- ták vagyunk. Inkább nem olvastunk délszláv újságot. Nem láttunk tisztán tétováztunk. Jurisák György szeméből az őszinteség sugárzik. Látszik rajta, hogy minden szót úgy mond, ahogyan történt. — Nagyon különös, jó érzés az, — folytatja, — hogy a saját anyanycL vünkön olvashatjuk a kül- és belpc> lilikai eseményeket. Pártonkíviili vagyok, de a.Nase Növinél akkor szerettem meg mikor a Pártkongresszus anyagát hozta. Világosan láttam már. hogy ez a Párt lapja. Ezen kcreszJül a Párt szót hozzánk, tanít bennünket. örömiő! csillog a szeme, mikor a Pártról beszél. Érezni lehet szavaiból, hogy szereti a Pártot, amely biztosítja a délszláv dolgozók teljes egyenjogúságát is. — Régen még magyar újságot sem. volt szabad olvasnunk. Bután kellett felnőni. Délszláv újságról meg nem lehetett szó sem. Elnyomtak bennünket ebben a faluban is. még szavunk sem volt. Ma már 50 dolgozó paraszt járatja Németiben a Nase Novine-t, mert. látjuk, hogy nálunk a nemzetiségi egyenjogúság nem csak papíron van, hanem biztosítja a valóságban is nekünk a Párt. A mi gyerekeink dél. szlávul tanulnak. A délszláv nyelvei már-már elfelejtettük volna, ha nem jön közbe a Nase Novine. Mőst isméd íeleleveniiettiik az anyanyelvűnket, kultúránkat, amit soha nem lógunk elfelejteni, hanem tovább fejlesztünk. A németi dolgozó parasztok sokat tanulnak a Nase Novinéhói. Amint Jurisák György elmondta, hogy olvasták: az egész országban milyen lázas munkaverseny folyik és azt érezték, hogy nekik is versenybe kell állni egymással, hogy minél többet termelhessenek. Ha többe; termelnek, többet is adhatnak a dolgozók államának. így ő is versenyre hívta lei Kamarics Mihály 12 holdas dolgozó parasztot az egész évi mezőgazdasági munkák elvégzésére. Ahogy az újság ba.n olvasták úgy szervezték meg ők is. Alig van dolgozó paraszt Németiben, aki ne állna párosversenyben va. [amelyik dolgozó parasztiaméval. A Nase Noviae szombaton jelenik meg. Vasárnap összejönnek a dolgozó parasztok és el-elbeszéigetnek a cikkekről is és arról is, hogy milyen nagy boldogság délszláv nyelven újságot olvasni. Erre még gondolni sem lehetett azelőtt. „Itt látszik csak meg igazán Pártunk nemzetiségi politikája — szokták mondogatni, — mikor uzt akarja, hogy a délszlávok se maradjanak el a íejlődésben. Tanuljanak ugynúgy, mint a magyarok." Ifjú Krizsiios György ötholdas dől. gozó paraszt is most fizet elő a Nase Noviné-re. Eddig a szomszédét olvasgatta, de most már azt akarja, hogy az ö nevére is járjon a délszláv dolgozók, lapja. Nagy öröm az: olvasni a saját anyanyelvén, melyen azelőtt még beszélni sem volt szabad. Most már nincs mitől félnie: látja ő is, hogy a Párt biztosítja a délszláv dől. gőzök fejlődését is, gondoskodik arról, hogy nemzeti kultúrájuk szocialista tartalommal megtöltve új életet nyerjen, valósággal feltámadjon. Nekik pedig élniök kell jogaikkal, bátran, öntudatosan. A németi dolgozó parasztok hálásak ,-s a Pártnak, az államnak. Szerdán békenapot tartottak. Csupán egy. nap alatt tíz kiló híjával hét mázsa búzát és lisztet gyűjtöttek be: 5ö0 kiló búzát és 130 kiló lisztet. Első volt a párttitkár, Bors elvtárs, aki 50 kitó búzát adott be. Öt követte Kecskés Márk tagjelölt A kommunisták példáját kő. vették a párlonkivüliek is. így például Jurisák György is 46 kiló búzát adott mert mint mondotta: „Nem csak szavakban kell nekünk szerelni a Pártot, hanem tettekkel is." Kövesse valamennyi DISZ-szervezet az alsószentmártoniak példáját Alig látott napvilágot a módosított ötéves tervünkről szóló új törvény, az alsószenlinártáni délszláv fiatalok már. is röpgyülésre, gyűltek' Össze, ahol tettekkel fogadták, megyei versenykihívással üdvözölték módosított ötéves tervünket. Mint mondották — nem csupán a ktilliirforradaloiuban. hanem a szocializmus építéséven is élen akarnak járni. Azzal válaszolnak a Tito-banda minden gaz provokációjára. hogy hazánk virágzó szocialista országgá való építésében erejükhöz képest részt vállalnak. Azzal, hogy vállalták minden szál fii betakarítását, ötéves tervünk állattenyésztési feladatait segítik megoldani. A maguk lelkesedését azonban szerelnék széküldeni, hogy bejárja az egész megyét, áthassa valamennyi DISZ-ifjú szívét. Ezért versenyre is hívták a megye valamennyi DISZ szervezetét: gondoskodjanak arról, hogy minden szál füvet lekaszáljanak, betakarítsanak. Kaszálják ie az árokpartokat, útszé’.e- ket, vasut-töltéseket, erdőközöket. melyek fii-termése egyébként parlagon szokott maradni. De bebizonyították azt is, hogy valóban segédcsapa'.a a DISZ Pártunknak és az eddigieknél felciősebb feladatokkal is meg lehel bátran bízni DISZ- szervezeleinket. Az alsószentmártoni délszláv ifjúság kiváló példát nyújtott a megye valamennyi fiataljának a békeharcban való igazi részvételre. Kövesse valameny- nvi DISZ-szervezel az alsószeíVmárto- 1 niak példáját. 1700 ablakos melegágy a bari állami gazdaság mohácsi kertészetében A bari állatni gazdaság dolgozói még a léten resztvettek a növényápolási, 'kertészeti és a baromfinevelési tanfolyamokon. Ez megmutatkozott a tavaszi munkák idején mert a dolgo. zók nagy szakértelemmel végezték munkájukat. A gazdasúghov tartozik a mohácsi 200 holdas kertészet is. Itt a kertészetben mindent a legnagyobb rend. ben ültetnek el. Eddig 1700 ablakos melegágyakat építettek, ez nagyban elősegíti a növények fejlesztését, időbeni kiültetését. Ez a fejlődés is azt mutatja, hogy az ötéves terv jó életet és boldog jövőt nyújt minden dolgozó számára. Horváth lmréné levelező, bári állami gazdaság. Kiosztották a díjakat az állatkiáUitáéon A pécsi mezőgazdasági és állatkiálU- táson résztvevő állatokat kedden és szerdán bírálták el. Négy nagydíjjal ki ‘Hin letett áltat van a kiátííláson. Nyári Géza birjáni 14 holdas dolgozó paraszt bikája nyerte az egyik nagy díjat.' Tizenhathónapos, gyönyörű álla;. 7.100 forintért kelt el. Sza-lók István heremendi és Verdesi Kálmán gör- csönyi egyénileg dolgozó parasztok bikái első díjat nyerlek. Nagydíjai nyeri az újpetrei Dózsa termelőszövetkezet fehér liússertéskan- ja. A somogyhárságyi állami gazdaság és a váradújpusziai Törekvő tszcs kanjai első dija! nyertek A lovak közölt az ormánypusztai állami gazdaság nyolcéves Bemény nevű kancája nyerte el a nagyJíjal, Az ivánbaltyáni Súgván termelőcsopor! egy ötéves kancája és egy tehene első díjat nyert. A csoport állattenyésztési brigádvezetője, Kovács István büszkén áll az állatok mellett, hisz az ö munkájának eredménye ez a két első díj. Első díjai nyeri a viMányi állami gazdaságból egy tehén. A Pálma megérdemli nz első díjat: 35 liier tejel ad naponta. Nagv- díjal nyeri a he'.vchielyi állami gazdaságból egy kos. Első díjat a mozsgől József Attila termelőesopori és a cső- bokái állami gazdaság anyabirkája. A négy nagydíjon kívül 11 eisö, 13 második és 16 harmadik dijat osztottak ki. Az állatok gondozóitól sokat lebe* la. nulni. ha elbeszélgetünk velük, hogy hogyan gondozzák, hogyan etetik, nevelik állataikat.
