Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-12 / 109. szám

1851 MÁJUS 12 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS « A tagjeíöltfeivéiel nemcsak a pártvezeiőség, hanem valamennyi kommunista ügye A magyar, délszláv, németajkú dolgozó parasztokat egyaránt segíti a gépállomás zet munkája a tag- és tagjelöltfelvétel területén. Az elmúlt hónapban több tagjelöltet vettek fel a pártszervezet­ben. mint 1950-ben. De, amint Vertike elvtárs is nagyon helyesen megállapít­ja: „Ezek az eredmények nem kielé- gílőek." Elmeséli, hogy eddig bizony a pártvezetőségen kívül nagyon keve­sen foglalkoztak helyesen ezzel az igen fontos kérdéssel. Szavait nyomban alá­támasztja a tegnapi eset. Egy 20 év körüli DISZ-tag men1 fel a pártirodába. Később megtudtuk a ne. vél, Kovács Józsefnek (57) hívják. Gép- lakatos, a lakatos műhelyben dolgozik. Teljesítménye, míg normában dolgo­zott állandóan 200 százalék körül moz­gott, most nem tudja*százalékban ki­számítani. mert időbérben dolgozik. A népnevelők nem íiilnnk kellő segítséget Annak ellenére, hogy a bányában dolgozik a jíárttagság zöme mégis ott mutatkozik a leg­nagyobb hiányosság a pártepítés terén. A legtöbb fejtés csapatvezetője kom­munista népnevelő is. A tagjelöltek ne­velésében kiváló munkát tudnának vé­gezni a csapatvezetők. A csapa! olyan, mint egy család. Huszan-harmincan egviilt dolgoznak, egy célért küzdenek a Pártkongresszus határozatainak vég­rehajtásáért, a több szénért. A csapa!, vezetők állandóan szeme löt I tudják tartani azoknak a párionkíviUi bányá­szoknak a munkáját, akik a párttagok­kal együtt, fej a fej mellet! harcolnak tervelőirányzatuk' lúl!e!jesí(éséért. Mi­ért nem nevelnek ezekből a lisztamul- tú bányászokból tagjelölteket? Azért, mert az István-aknai kommunista csa­patvezetők nem segítenek a párt- szervezet vezetőségének, megfeled­keznek arról, hogy a pártszervezet új kitűnt harcosokkal való meg­erősítése, nem csupán a vezetőség dolga, hanem az egész tagságé. Helyes volna, ha a kommunista csa­patvezetők a termeléssel kapcsolatos kérdések mellett politikailag is foglal. Kovács elvtárs azért ment a pár'.iro- dába, hogy’ kitöltse a tagjelöHfelvéíieli ívet. Mi vezelte Kovács elvtársat a Párt kapujához? Az, hogy Lovász Károly elvlárs. a műhely népnevelője egysze. rűen odaszólt neki: „Miért nem kéred már a tagjelölt fel vételedet?“ Lovász elv'.ársnak igaza volt, hogy szólt Ko­vács Józsefnek, de nem így kellett volna ezl tennie, hanem a tag,jelöltségre nevelnie kellett volna az ifjúmunkást. De Lovász elvtárs még azok közé a népnevelők közé 'tartozik, akik a leg­többe! törődnek a pártszervezet ’ új 'tagjelöltekkel való erősítésével. Verti­ke elvlársat, a párlvczetösége! a nép­nevelők nagy többsége nem segíti eb­ben a munkában. koznának á párlonkívüliekkel és sok­kal bálrabban egyengetnék útját azok­nak a tisztamuitú, harcos bányászok­nak, akik mindennapi tetteiken keresz­tül bizonyítják be, hogy érdemesek a tagjelöltségre. • Vertike élvtárs ismét kezébe veszi a meghozóit piros tagsági könyvecskéket „Ezek a könyvek azt bizonyítják: Ha lassan is, de azért mcn'iünk előre ezen a területen is. Pártszervezetünk többel erősödőit az elmúlt néhány hónap alatt, mint az elmúl", esztendő folya­mán." Vertike elvtárs helyesen értékeli a párlépítés terén elér! eredményeket, ile nincs vele megelégedve. Nincs azérl. mert a földalatti dolgozókból aránylag kevés lagjelöl'.felvélelre kerül sor. De harcollni fog azérl, hogy a párlcsopor. lok vezetői, Zsebi József, Púik József clvlársak és a többiek, a népnevelők­kel karöltve, sokkal több segítsége'; ad­janak, behatóbban foglalkozzanak majd a tag- és tagjelöltek nevelésével és akkor nem IS ój harcosnak adják ál a lagSági könyvel, hanem sokkal többnek. Meg fogják érteni az élvtársak: a tagjeíöltfeivéiel nemcsak a párt vezető, ség, hanem valamennyi kommunista ügye. - , Kétféle kérdésfeltevés Bence András elv'.árs a MESZHART pártbizottság káderese egy gondosan becsomagolt csomagocskát tesz Vertike elvtárs, István-aknai párttitkár aszta­lára. — Mi van ebben a csomagban? — kérdezi Vertike elvtárs. — Ami után már annyiszor érdek­lődtél — feleli mosolyogva Bence elv- társ. Vertike. elvtárs már tudja miről van szó, legalábbis sejti. — Lesz öröm, ha megtudják az elv. tarsak — kiált fel Vertike elvtárs, amikor meglátja a kis csomag tartal­mát. — De nem adom kézhez, majd csak a legközelebbi taggyűlésen — te­szi hozzá. A csomagban tíz új tagjelölt köny­vecske és nyolc rendes tagsági könyv van. Verliko elvtárs szinte maga előtt Iá*ja azokat az ój harcosokat, akik mindennap felmentek hozzá a párt- irodába, hogy megkérdezzék: „Vertike elv'.árs még nem jött meg a tagsági könyvünk?“ Most már nem kell nekik azt mondani: „Meg fogják küldeni, csak legyetek türelemmel." Tizennyolc új harcos Tíz új piros tagjelölt-könyvecske, nyolc rendes tagsági könyv. Ez azt je­lenti, hogy az István-aknai pártszer­vezet újabb 18 derék, áldozatkész bá­nyász élvtárssal erősítette Pártunkat, 18 harcossal növelte erejét maga az üzemi pártszervezet. Ezeknek a har­cosoknak a legtöbbje a kongresszusi munkaversenyben került az élre 120— 150 százalékos teljesítményével. De azt is jelenít ez, hogy ezek az elvtársak, akiket a pártszervezet jó munkáju­kért részesített ilyen hatalmas kitünte­tésben, 'a jövőben még adandóbban, még lelkesebben fognak majd harcolni, úgy a széncsata frontján, mint az élet bármely területén, az előttünk álló feladatok végrehajtásában. István-aknán, a múlt évihez viszo­nyítva hatalmasat javult a pürlszerve­Gerö elvtárs Pártunk Kongresszu­sán elmondotta,, hogy „A mezőgazda- tágnak nyújtandó segítségről némi ke yet ad, ha megemlítjük, hogy az öt­éves tervtörvényben, előirányzott 22.800 traktor helyett a mezőgazda- rágnak 20.000—28.000 traktort kívá­nunk juttatni..A Pártkongresszus meghatározta, hogy a mezőgazdaságba vz eredetileg előirányzott nyolc mil­liárd. forinttal szemben felemelt öt­éves tervünk során 11 milliárd forin­tot fogunk beruházni. Mezőgazdasá fűnk új, korszerű gépekkel gyarapo­dik, a többi között nagy teljesítőké­pességű lánctalpas szántótraktorok­kal, univcrzdlt rak tor okkal, kornbáj- nolikul, tehergépkocsikkal, különféle ültető-, vető-, szedő- és rakodógépek­kel, műtrágyával, épületekkel. Egy­szóval mindennel, amit megkövetel a sók árut termelő nagyüzemi mezőgaz­daság létrehozása. Államunk a gépállomások letieliozásával már eddig is igen nagy segítséget adott a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséhez és nagy segítséget adott egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk jólétének növeléséhez is. A dolgozó parasztokat kiszabadi’ tóttá a kulákok igauzsorája alól, s lehetővé tette magasabb termésered­mények elérését. Ugyanakkor gépál­lomásaink az egész' környék valósá­gos központjaivá váltak, ahonnan po­litikai, a kulturális és szakmai téren is igen nagy segítséget kapott dol­gozó parasztságunk. •Megyénkben sok délszláv, német­ajkú dolgozó paraszt is él. A sztálini nemzetiségi politikának megfelelően a nemzetiségi dolgozóknak ugyan­olyan jogaik, ugyanolyan kötelezett­ségeik vannak szabad hazánkban, mint a magyar dolgozóknál;, Igv van ez a gépállomásokkal kapcsolatban is. A traktorok egyformán nyújtanak segítséget magyar, délszláv és né­metajkú dolgozóknak. A gépállomá­sok dolgozói egyforma szeretettel úti­nak számukra tanácsot és egyforma erővel segítik őket a kulákok, a kö­rös ellenség elleni harcban. k A bólyi gépállomáshoz 20 község tartozik. A 20 között több nemzetisé}»! község is vau. mint például Monyoród, Belvárdgvula, Versend is. A bólyi gépállomás dolgozói külö­nös gondot fordítanak a veft>endi dolgozó parasztok segítésére, támo­gatósára. Versenden a lakosság túl­nyomó többsége délszláv dolgozó pa­raszt. A gépállomás segítségével ala­kították meg a Pártkongresszus tisz­teletére az I -es és 111-as típusú tér melöcsoportokat. A bólyi gépállomás szinte magáénak érzi a. két' új csopor­tot és a megszervezésétől kezdve minden munkában segítséget nyújt számukra. A III. típusú csoportnak például 350 holdján a talajmunka és a vetés döntő többségét a gépállomás végezte el. Egyedül a néhány száz négyszögöles kis parcellákat kellett fogattal megművelni. A csoport elnö­ke. Babracsin György elvtárs azelőtt 10 hold földjén gazdálkodott, de azon is csak a felszabadulás óta. A felsza­badulás előtt cseléd volt, ahogyan ő mondja, évtizedeken keresztül a ku Iákok kapcarongya. Nem volt könnyű dolog máról-holnapra átvenni a 10 holdas gazdálkodás után á 350 hol das nagyüzemi gazdaság irányítását. De itt volt a gépállomás is. A gép­állomásról eljöttek az elvtársak és segítettek az új vezetőségit k az Uzemtcrv elkészítésében~ a munka megindításában. A gépállomás főgépésze minden ipa­ri növény vetésénél örömmel állítot­A baranyamegvei tanács a földmű­velésügyi minisztérium támogatásával 13.tói 20-ig mezőgazdasági kiállítást es tenyészállatvásárt rendez.' A kiállí­tást ünnepélyes keretek köbölt 13-án reggel 10 órakor Varga Jenő elvlárs, a megyei lanács elnöke nyílja meg az egyetemi sportcsarnok előtt; téren. A kiá.lítás megtekintéséhez, a kiállítás helyszínen váltott jegy ára kőt fo­rint, elővétel,j jegy ára 1.50 forint, csoportos látogatás 1 forint, honvéd­ség és diákság csoportos látogatása esetén a jegy ára 50 fillér. A Balokény-ligetben ahol.a kiállí­tást rendezik, már napok óla készül­nek a kiállítók. Úgy készítik a kiállí­tást, hogy abból minden dolgozó ta­nulhasson. Bemutatják például a (ér­méi Ószövetkezetek fejődését, Rákosi elvlárs kecskeméti beszédétől egészen addig, amikor a mezőgazdaság min­denütt gépesítve lesz és azt a fejlett agirotechnikát használjuk, amire a Szovjetunió tanít bennünket. De nemcsak Pécsett a , kiállítás helyszínén folyik a készülődés. Az ál * ía be a termelőcsoport gépeit, segí­tett, hogy a csoporttagok a még szá­mukra ismeretlen gyapot és más ipari 'itövények termelésében- jó eredményt érhessenek el. És ugyanezt a segít­séget megadta nemcsak a csoport tagjainak, hanem az ■ egyénileg gaz dáikodóknak is. Minden alkalommal figyeli, hogy milyen munkát végeznek a földeken és tanácsaival őket is se­gíti. Mindegyik termelőesoportba, hetenként eljön a^;épál!oniás egyik mezőgazdásza vagy politikai munkatársa és közvet­len segítséget nyújt a többtermelésért, a bókéért, az ellenség ellen folytatott harcban. A versendi dolgozó parasztok nagy szeretettel beszélnek a bólyi &épállo . más dolgozóiról. Bizalommal fordul­nak hozzájuk bármilyen kérdéssel. Nincs is messze tőlük a gépállomás, gyakran átjárnak oda is tanácsért. Nagyon szeretik u gépállomás kultúr- gárdáját, amely akárcsak a körzet többi községébe, úgy hozzájuk is többször ellátogatott már. A versendi dolgozók hálásak a Pártnak, hazájuknak azért a nagy segítségért is, amit számukra a gép­állomás nyújt. Iami gazdaságokban például kettőzött gonddal kezelik a jó.s-zágokati A tér. me.öszövetkezeli csoporlokban is azo., igyekeznek, hogy minden egyes ter­melőszövetkezeti csoportúig megnézze a kiállítást, ahol többek közölt meg látja azt. hogy milyen volt a múlt­ban a saját élete, hogyan' zsákmá­nyolta ki a kulák és hajszolta éhbé róft a munkára. Ezzel szemben ma, milyen a termelőszövetkezeti csoport, tagok élete és milyen lesz az ötéves terv végére és azután. A kiálíláson meglátják azt is, hogy milyen nagy jelentősége van a mű­trágya és különböző növényvédő szó rek használatának, s hogyan kell azt használni. Egyénileg dolgozó paraszt, s-águnk, egész községek készülnek, hogy a kiállítás megtekintésével és az ott szerzett tapasztalatokkal gaz­dagodva még eredményesebb munkát tudjanak végezni. A -kiállítás ideje alatt- a posta a kiállítás területén külön kele;bélyeg zőt használ „Mezőgazdasági kiállítás, Pécs. Május 13~20.‘ felirattal. A Szabad Nép, Pártunk központi lapja május 9-i számában foglalkozott a komlóiak lemaradásával. A Szabad Nép cikke feltárta a bányában lévő hiányosságokat, s megmutatta, hogy a lemaradás egyik oka a laza munkaié, gyelem. „A műszaki vezetőség és az igazgatóság általában munkaerőhiány­ról panaszkodik“ -— írta a Szabad Nép, majd így folytatta: „Nem a munkás- létszám alacsony, hanem a napi mű­szakokat ledolgozok száma." A komlói elvtársit, között vannak, akik teljesen egyetértenek a Szabad Nép bírálatával — ezt a megállapítást kivéve. Úgy mondják: „Minden baj oka az, hogy kevés a munkaerő, az igazolatlan mulasztásokat egyik napról a másikra megszűntetni nem lehet, igy hát az egyedüli megoldás: új munka­erőt kell behozni." Az így gondolkodó elvtársaknak nincs igazuk. Munkaerőhiány van. ez igaz. De, a kérdést kétféleképpen lehet feltenni. Az egyik úgy szól — ahogyan egyes komlói elvtársak felteszik —. hogy „Uj munkaerővel mindent míg lehetne oldani, teljesíteni tudnánk a tervei." Mire vezet az ilyen kérdés feltevés? Arra, hogy .,hagyjuk abba a harcot az igazolatlan mulasztások ellen, mi úgy­sem tehetünk semmit, addig úgysem tudunk eredményt elérni, amíg új mun­kások nem jönnek. Nyugodjunk meg hát a mostani helyzetben, mi tehetet­lenek vagyunk, majd ha jönnek az -új munkások... Addig nem tehetünk semmit." Mélyen opportunista elképzelés ez! Belenyugvásra hívja fel a kommá, r.istá&ai. a harcos bányászokat, lehe­tetlenségre kárhoztat, nem harcra, küz­delemre. A Szabad Nép másként veti fel a kérdést — s ez az, amit az elvtársik még nem értettek meg valamennyien. .,A bánya vezetői lényegében nem har­A . MESZHART-.pártbizottság, a SZOT bányászkerület titkársága és a vállalat igazgatósága, kiértékelte a MESZHART-aknák körletei és csapa­tai között folyó verseny áprilisi eredményeit. A kiértékelés szerint a bányakörletek között első a Vasas Pelőli-aknai Milovecz Antal-köriet. A bányakörlel dolgozói lelkes mun­kával 98.9 százalékos muukacrőcllá. tás mellett tervelőirányzatukat 133.3 százalékra teljesítették. Jelentős ered­ményt értek el a szén minőségének megjavításában is. A szén hamutar talmá: 31 százalékról 28.3 százalék­ra csökkent élt ék. Ezzel az eredmény­nyel a Miiovecz-körlet kiérdemelte a vörös vándorzászlót és jó munkájuk elismeréséért három napig ég a vörös csillag Petőfi-akna tornyán. A körlet- versenyben a második Kolb Vilmos Megyénk tertnelőcsoporljai 13-án és 1-l-én üzemi értckezlelet tartanak. Eze­ken az értekezleteken a tsz igazgatók, tszcs elnökök beszámolnak a szövetke­zet munkájáról. Arról, hogy milyen eredményeke!'értek cl a tavaszi mun kák elvégzése terén a munkaszervezés megjavításában és milyen hiányossá­gok vannak a munkában. Az eddigi munkákban bebizonyoso­dott, hogy államunk, kormányzatunk határozatni mindig helyesek és a dol­gozók jólétének, életszínvonalának emelését szolgálják. Ezért ezeken az értekezleteken a termelőszövetkezeti csoportok a minisztertanács határozata, útmu­tatása szerint megbeszélik a tszcs előtt álló feladatokat. A feladatok meghatározásánál a mi­nisztertanácsi határozatból indulnak ki. E szerint dolgozzák ki tervükéi a gazda sági munkálatok megszervezésé­ben és időben való elvégzésében, vala­mint a jószággondozásban, építkezés­ben. Az egyénileg dolgozó parasztokat i« meghívják az űzetni értekezletre a tér inelőszövelkezeli csoportok. így a tapasztalatok átadásával Is segítik a termelőszövetkezetek az egyénileg gazdálkodókat. Az egyé­niek viszont a termelőcsoportot se­gítik azzal, hogy elmondják néze­teiket arról, mit találnak helyes­nek a csoport munkájában és mit néni. Helyes, ha a gépállomásokról is részt* vesznek a termelőszövetkezeti csopor­tok értekezletén. Hiszen a végzett mun­ka számadásánál felvetik azl is: mi­lyen munkát végzett a gépállomás. Ezek az értekezletek még szorosabb­ra főzhetik a tszcs és a gépállomás közli kapcsolatot. Nagy jelentőségű a csoport munkájában, ha a gépállomás nemcsak a jó gépi munka végzésével nyújt segítséget, hanem szakmai, po colnak a műszakmulasztások ellen... Ki/elölték egyik munkatársukat, aki adminisztrálja az igazolatlanul mulasz­tókat, s megkérdezi tőlük, miért hiá­nyoztak. Ezt a helytelen, mechanikus módszert választották ahelyett, hogy az üzem vezetői közös feladatnak te­kintenék az igen súlyos fegyelmezet­lenség elleni hercot. Folytassanak a komlóiak komoly felvilágosító munkát, de ha kell, keményen büntessék meg azokat a munkakerülőket, akik a terv teljesítését veszélyeztetik.". — írja a Szabad Nép. Gondolj óik meg a komlói elvtársak: a Szabad Nép cikke harcra szólítja őket. Harcra a fegyelmezetlenség a mii. szakmulasztások ellen. Az ő álláspont­juk pedig leszereli a harcot, a megal­kuvást hirdeti, a lehetetlenséget állít­ja a kommunisták, a bányászok elé. Pedig a komlóiak legjobbjai másként látják a helyzetet, úgy ahogy a Párt lapja meghatároztál Kusz elvtárs és még jónéhányan nem a ..külső munka­erőre" várnak, hanem fizetés napján nem sajnálják az időt. elmennek még a kocsmába is, hogy beszélgessenek a mulasztókkal, megmagyarázzák nekik: az ötéves terv végrehajtását akadályoz­zák, ha igazolatlanul műszakot tnulasz.- tanak. Fogadják meg a komlói elvtársak a Párt szavát: mozgósítsanak a harcra! Mozgósítsák a kommunistákat, &'/ ön­tudatos dolgozékat, rázzák le magúkról a tespedtségcl. a tehetetlenséget. Mert miről van szó? Arról, hogy 12—15 százalékkal kellene emelni a létszá­mot. És mennyi az igazolatlan mulasz­tások száma? 12—15 százalék! Indul* janak harcba a komlói elvtársak a Sza. bad Né-p útmutatása nyomán az igazo­latlan mulasztások megszüntetéséért. < akkor lesz elég munkaira, teljesíteni tudják a tervükéi, nem kell szegyen- kez.niök majd a Dunai Vasmű dolgozói előtt, akik,tőlük várják a szenet! István-aknai körletaknász körlete lett. A fejtési csapatok között a legjobb eredményt április hónapban az András-aknai Beriusz József-csapat érte el. A csapat jó munkával, meg­engedett murikaerőellátás mellett elő irányzatát 148.5 százalékra teljesítet, te, a szén palatartalmát 3.8 százalék- ' ról 2.3 százalékra, a hamutartalmat 30.6 százalékról 27.8 százalékra csők. kentetie. A csapat jó munkájának el. ismeréséért három napig ég a vörös csillag a pécsbányatelepi szállítóakna. Széchenyi-akna tornyán. Dicséretben részesíti a kiértékelés az István-aknai Foráll József lejtési csapatot, amely a második helyre ke. rült. A csapat tagjai 91-2 százalékos munkaerő ellátássá] 143.8 százalékra teljesítették tervelőirányzatukat. A csapatversenyben a harmadik helyei a Petőfi-akna' Nimsz József fejtési csa pat érte el. Sitikai munkával is segíti a hozzátar-' lozó termelőszövetkezeteknek a mun­kájú!. A vasárnapi és hétfői üzemi ér- Ickczlelek jó alkalmak erre. Megyénk járásaiban a legjobb ler- melőszövel kezeli csoporlokal önállósít, ják. Önálló termelőszövetkezetekké alakulnak, ezzel a fejlődés még na­gyobb lehetőségei nyílnak meg. Ezeken a helyeken az üzemi érlekezlelen a járási tanács küldötte is résztvesz. A termelőszövelkezeti csoport kullúrgár- dája kultúrműsorral teszi ünnepélyes­sé a csoport önállósításai. Azok a lermclöszövelkezctek, me­lyek a mezőgazdasági kiállításon mint kiállítók, vagy megtekintők résztvesz- nek, akkor tarlják meg az értekezle­tei, amikor az az adottságnak legin­kább megfelel. Nagy segítséget nyílj) a termein- szövetkezeti csoportok munkájá­ban az. ha a hiányosságokat bátran feltárják a tagok a szövetkezet in­tézőbizottsága felé, az Intézőbizott­ság pedig a tagság felé. Számos csoporlgyűlésen elhangzód bí­rálat nyomán már eddig is komoly fejlődés indult meg. Csoportjaink a mostani üzemi értekezleten biztosan nem fukarkodnak majd a bírálattal és bábán feltárják a hiányosságokat. Ha felvetik a ' hiányosságokat és azok kijavításának módját, mindén tag kiveszi a részét aktívan a határozat meghozatalából, akkor meglesz az eredmény is. Az eddigi tapasztalatok azl mutálják, hogy ha a tagok maguk tárják fel a hiányosságokat, maguk ha­tározzák meg azok kijavításának mód. já'l és mondják ki a határozatokat — akko azokat teljesen magukénak ér­zik és lelkesen végre is hajtják. Ha minden lermclőszővetkezeU eső. por! jól felkészül a csoporlértekczle!- re, úgy a Iszcs megszilárdítását, czái- *a3 a szocializmus- és a béke ügyének megszilárdítását segítik elő. A mezőgazdasági kiállítás bemutatja dolgozó parasztságunk és mezőgazdaságunk fejlődéséi A MESZHART-bányásxok versenyének áprilisi kiértékelése Termelőcsoportjaink az üzemi értekezletekre készülnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom