Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-06 / 104. szám

test május 6 N Ä P L O A mágocsi Rákosi tsz jó munkaszervezéssel biztosítja] a növényápolási munkák zavartalan végrehajtását X mágoesi III. típusú Rákosi terme­lőszövetkezet példamutató eredményeit már a megye csaknem valamennyi dolgozó parasztja ismeri. Tavaly a legjobbak között végeztek, s az idén még jobb eredményeket akarnak elér­ni. Nézzük csak meg, milyen előirány­zatokat szabtak maguknak, mennyit kei! nzemterviik szerint az egyes nö- vényféleségekből termelni — és a mi* i niszlertanács határozata irtán április 4. I tiszteletére milyen vállalásokat tettek. Búzából előirányzatuk 13 mázsa, 14_rc felemellek. Árpát 14 mázsát irányoztak elő, de vállalták, hogy Ifi mázsás átlagtermést érnek el. A kukorica terméshozamot 25-ről 30 mázsára emelték. A cukorrépát 150-ről 180 mázsára egészítették ki vállalásukban. Mindegyik átlagtermés jóval maga­sabb, mint amit egy egyénileg gaizdál- Ikodó paraszt minden jó körülmény mellett is elérhetne.' A mágocsiak vállalásukat valóra is váltják. Nem pihentek meg egyetlen percre sem a tavaszi vetések elvégzése után, hanem nyomban hozzálátlak a nüvényápolási munkákhoz'. in-as típusú termelőcsoportjaink a növényápolási munkák megszerve­zésénél kiváló példaként követhe­tik a mágocsiak módszereit. Ssámbavették egész területüket. Felosztották négy brigád között. Ki­osztották' a szükséges felszerelést, jó­szágot Mindezt ünnepélyes keretek között, jegyzőkönyvileg is átadták az egyes brigádoknak. A továbbiakban számbavetlek minden növényféleséget. Amelyekből nagy táblákat vetettek, azt egyenlő arányban elosztották a négy brigád között. Azokat a féleségeket azonban, amelyekből csupán 2- hotdnyi van, azokat nem boncolgatták széjjel, hanem az egészet mindenestől kiadták egy-égy brigádnak. A korian- der, zöld-tök, uborka, kömény vetése­ken még egy-egy munkacsapat sem tudna egy egész napot" eldolgozni, nemhogy egy brigád. Négy-öt órás mán ka után rohanhatnának más munká hoz. Kapkodás, zavar állna be, s mind­ez munkakiesést jelentene. Igen érdekesen oldották-meg a korai burgonya és zabosbükköny széloszlá »át. Ebből már 5 holdon felül terme’l- . nek, de négy brigádnak szétosztva mégis kevés lenne. így három brigád osztozott rajta, de a brigádon belül . nem osztották.szét ismét a négy nuin kacsapa! között, hanem egyetlen csa­patnak adták oda a brigádra eső majd két 'tiol'dnyi korai burgonyát. Amiből sokat termelnek, felül 13 hold lent, 5 és fél hold nap­raforgót, 28 hold tengerit, 9 hold burgonyát, 8 hold zabot, 5.5 hold cu­korrépát, 70 hold búzát, 35 hold ár­pát, 20 hold rozsot, 6 hold gyapotot, 5 hold zabosbükkönyt, 15 hold lucer­nát, 35 hold rétet, 10' hold siló kuko­ricát — amennyi az egyenlő elosztás után jutott egy-egy brigádnak. Ezen felül- gondozza még az uborkát, zöld­tököt, köményt, vagy pedig a korían- dert­Ha a munkálat nem olyan, hogy egy embernek egy egész napi munkát adna, akkor a munkacsapatvezető már előre meg­osztja a munkacsapatot. Csak 4 em­bert küld például 2.000 négyszögölnyi terület megkapálására, a többi hat embert másik növény megmunkálásá­ba állítja be. így valóban dologgal telik el a nap, nem pedig sétálgatás- sal. Az egy napra előirányzott mun­kát el is végzik. A termelőszövetkezet minden egyes tagja előre tudja, hogy egy héten át mit fog végezni. Előre tudja azt is, mennyit teljesíthet, és mi jár azért. De ha a szükség úgy kívánja — át is csoportosíthatják minden zökkenő nélkül az erőket egy-egy fél napra. (Folytatjuk) A Eomló-kokönjosi építkezésen új szakmunkásokat nevelnek . azt a négy brigád között már mind szétosztották. Vegyük a cukorborsó: Negyven hold az egész vetés. Egy bri gádra 10 hold jut. A brigád sajá Ikebelén fjedül ismét szétosztotta a négy .munkacsapat között. És ezt a területet a munkacsapat egész éven át műveli. (Állandóan ugyanazt a kő: és félholdat. Ha a munkacsapat egész éven át jó munkát végzett, úgy azon a ki­jelölt két és fel holdon, melyet a csapat művel, több lesz a termés is, mint azon a területen, ahol a csa­pat rosszul dolgozott, henyélt., így aztán ki tudják értékelni a mtin. kaversenyt bármelyik munkálat köz­ben, az év végén a terméshozam pedig mindent világosan megmutat. Ennek »lapján a munkacsapatban dolgozó Hz ember munkájúi a jó, vagy q rossz termésben le lehel mérni, aszerint ju­talmazni, kitüntetni. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy- a még egyéni­leg dolgozó parasztok felismerjék, hogy a tszcs.ben megbecsülik a jó mun­kát, van látszatja az igyekezetnek. És ez a dolgozó kis- és középparasz­tok százait vonzza majd a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás útjára. A cukorborsó példájánál maradva: az egy munkacsapatra cső két és fél holdat azután szétosztották a csapat tíz tagja között. Egy-egy dolgozóra 400 négyszögöl terület, vagyis 12 sor cukorrépa jut. Mielőtt elkezdi a mun­kát, megkapja a maga 12 sorát. Amint végigért egy soron, beáll a következő­be. Nem tartja fel egyik a másikat, szabadon versenyezhetnek. De ezzel me-gkönnvítik a munkaegység elszámo­lását is. Tudvalévő, hogy a cukorborsó sarabölásánátl egy munkaegységért 450 négyszögöl területet kell megművelni, így tehát, amikor egy-egy dolgozó el­végzi a sarabolást a maga 400 négy szögöl területén, akkor 0.88 egysegei teljesített. Nem kell most már külön mérics­kélni, mégsem lehet egy percig sem vitás, ki mennyit végzett el. Egyik ember könnyebben ellen­őrizheti a másik teljesítését. A nap bármely szakában könnyen ellenőrizhetik a munkacsapat tagjai, vagy a brigádok között folyó páro versenyeket is. Ugyanez a brigád művel még ezen Hazánkban folyó hatalmas iramú I építkezések és az építőipar előtt álló feladatok megkívánják, hogy minél több és minél , jobb szakmunkást tud­junk biztosítani az építőipar számára is. Ezt mi úgy igyekszünk' elérni, hogy segédmunkásainkat kellő •fel- világosító munka után fokozottabban vonjuk be tanulóknak, vagy átképző­töknek. Nálünk a komlói Magasépítőnél ed­dig is szép számban kerültek ki szak­munkások a tanulók és átképzőtök közül. De még sem mondhatjuk azt el, hogy teljes értékű jó munkát vé­geztünk. Több épílés., vagy munkave­zetőnél több esetben előfordul az. hogy a helytelen munkamegszerve­zés következtében segédmunkáshiány lépett fel. Ilyenkor a tanulókat és az átképzősöket minden további nél­kül segédmunkára állították be. En­nek következtében « szakmai gya­korlati idő is megrövidült, s Így a szakmunkát nem tudták kellőképpen elsajátítani, úgy, ahogy az előttük álló feladatok azt megkövetelték volna. Felfigyelt erre pártbizottságunk és az azonnali kijavításra egy igen egészséges -javaslatot tett, amelynek végrehajtását.már meg is kezdtük és aszerint dolgozunk. Egy külön épü­leten összevontuk a tanulókat és az álképzősöket, brigádokba. Minden öt tanulónak van egy jól képzett okta­tója, aki tanítja őket és felelős a hoz­zá beosztottak munkájáért. A tanulók és átképző« brigádok egy kétemeletes épületet kapták, me­lyet. már ők kezdtek építeni, ők is fe­jezik ezt be. Ezen az épületen az elő forduló összes munkamenetét mer fogják tanulni. A tanulók úgy mun­kaközben, mint munkaidő .után gya korlatilag, politikailag, elméletileg ké­pezik magukat ® ennek eredménye meglátszik a jó, minőségi munkán, a felajánlásaikon és a versenyszerző­déseiken is. • Az eredményes munkához nagyban hozzájárul Homan építésvezető szak társ is, aki közvetlen a munkahelyen irányítja a munka menetét. Minden felmerülő problémát átbeszél a párt- vezetőséggel és a. dolgozókkal. Ezáltal a munka tervszerűen, minőségileg ki­válóan halad. Külön meg kell emlí­teni Boros Franciska és Paumcrt Má­ria szaktársnőket, akik eddig is ki emelkedtek munkájukkal, pontossá gukkal. Yersenyszerződést is kötőt tünk, melyben a szakma minél tökéle tesebb elsajátítása, minőségi mnnka végzése, a selejt teljes megszűnteié se szerepel. Akik ezt a felajánlást megtették azok nemcsak papíron, hanem a való Ságban is megtartják. Az ifjúmunká­sok, tanulók munkáját külön .me dicsérték több ellenőrzés alkalmával mivel minőségileg kiváló munkát vé géznek és a munkaterületük állandóan tiszta és rendes. Tóth István felelős oktató, Komló-kökönyösi építkezés. Knltúrolthon létesül Majson KuMúrotfhont kap ebben a negyed évben Majs dolgozó parasztsága. A kultúrotthon építősére 10.000 forintot, felszerelésére pedig 5000 forintot ad az ötéves terv, Építkezések a villányi gépállomáson A villányi gépállomás ebben az év­ben hangárszint, traktorszállást fog építeni. Ezenkívül kiépítik a szenny­vízcsatornát is. Megkezdik a hivatali épületek felépítését. Községi tanácsaink leiadatai az új begyűjtési rendelet ismertetésénél Dolgozó parasztságunk Sesen 4' hogy az új begyűjtési rendelet öt­éves tervünk megvalósulását mozdít­ja elő. Tudja, hogy az új begyűjtés az ö számára is újabb előnyt, előrehala­dást jelent. Saját tapasztalatából tud­ja, hogy a begyűjtés sikerre vitele harc a békéért és megszilárdítója a munkás-paraszt szövetségnek. Tanácsaink egyik legfontosabb fel­adata az új begyűjtési rendelet végre, hajtásának előkészítése terén az, hogy a beadási könyvecskék és nyilván tartási lapok kiállításával egyidejű, en a legszélesebbkörü, alapos, szívós és .állandó íelvilágosító munkával mu­tassanak rá dolgozó parasztságunk előtt az új begyűjtés lényegére, céljaira. Ha községi tanácsaink felvilágosító munkáját figyeljük, akkor megálla­píthatjuk, hogy sok helyütt a közsé­gi tanács fuukciönáriusai elolvasták ugyan a begyűjtési rendeletet, de ab ban nem mélyültek el, munkatársaikat nem oktatták ki és: így előfordul, hogy nem egy helyen — mint példá­ul Magyarbóíyban. Kapósszekcsőn, — a közellátási nyilvántartó az új ren­deletet nem ismeri alaposan. Községi tanácstagjaink legelső fel­adata, hogy saját maguk tanulmá­nyozzák át alaposam az új begyűjtési rendeletét és a reájuk vonatkozó vég­rehajtási utasításokat ismertessék is mételten a községi tanács VB ülésein és a most folyó nyilvános tanácsülé­seken. Az új begyűjtési rendelet ismerte té-se mindenhol alapos munka kell, hogy legyen. Annak népszerűsítésére községi tanácsaink ragadjanak meg minden eszközt. Megyeszerte üresek a községi tanácsok versenytáblái. Kö­vesse minden tanács a dunaszekcsöi tanács példáját, ahöl villám'.plálcátok ismertetik .a begyűjtési rendeletben foglalt Több kötelezettségeket. fl beadási könyvecskék SPÍSfei 1Felhívás Maranya megye katolikus papja i hoz ! Az állam és az egyház között lét­rejött megegyezés első pontja értel­mében: ,,A püspöki kar elismeri és állampolgári kötelességének megleld, lően támogatja a Magyar Népköztár­saság államrendjét és alkotmányát. Kijelenti, hogy az egyház törvényei szerint eljár azok ellen az egyházi személyek ellen, akik a Magyar Nép. köztársaság törvényes rendje és kor­mányának építő munkája ellen lel. lépnek.“ 2. „A püspöki kar határozottan el­ité/ minden — bárhonnan jövő ■— a Magyar Népköztársaság állami és tár­sadalmi rendje ellen irányuló íelíor- gató tevékenységet..." E két pont értelmében mi, báránya, megyei katolikus papok tiltakozásun kát fejezzük ki Bagaméri József ke mesi plébános magatartása ellen, amely a megegyezés szellemével nem egyezik. A kémesi dolgozókkal egyült a megegyezés 'értelmében, kérjük az Egyházmegyei Hatóságot, hogy az ügy kivizsgálása alapján alkalmazza a megegyezésben lefeklétett egyházi törvényjog gyakorlását. Járjon el az egyházi törvénv alap­ján azok ellen, akik sem a megegye­zést, sem a püspöki körlevelet nem akarjak végrehajtani, vagy annak felolvasását elmulasztják híveik előtt. Fokozottabb mértékben tiltakozunk Bagaméri József plébános háborús uszítása ellen, a békeív aláírásának megtagadása, a püspöki béke-köri evél elhallgatása és egyéb népellenes cse­lekedetei miatt. . A Magyar Népköztársaság -kormá­nya a püspök; karral kötött egyez­mény minden egyes pontját töretle nül betartja. Nemrég hozott rendele­tet a papság anyagi helyzetének ren­dezéséről, ugyanakkor Bagaméri Jó­zsef -plébános a megegyezés ellenére uszít a béke ellen, megszegi a magyar népi demokrácia békevédelmi törve nyét. Minden paptársunkat. felhívjuk, hogy a béke szent ügyéért küzdjön a megegyezés értelmében és kerüljön mindent, ami a békét, a fejlődést, a szociális életrendet' megzavarná. Te­gye ezt a magyar püspöki kar határo­zott óhajára, amely a megegyezés 4. pontjában elkötelezte magát: „Támo. Halja a békéért íolyó mozgalmai. He lycslj a magyar népnek, a Magyar Népköztársaság kormányának a béke megvédésére irányuló törekvéseit." Munkálkodjunk a világbéke meg­valósításáért ! Pécs, 1951 május 5. Baranyamegyei Katolikus Papok Békebizottsága. • á. A Baranyamegyei Katolikus Papok Békebizottsága álla] tett nyilatkozat bizonyítja hogy a katolikus alsópap. sag zöme a béke híve.' Bizonyítja a nyilatkozat, hogy a katolikus lelkcsz- kedő papság nagy többsége ragasz­kodik az állam és az egyház közötti megegyezéshez és kiveti soraiból a Bagamérihez hasonló hazaárulókat, akik nem átalják reverendájukat há­borús uszítás leplezésére használni. Joggal hivatkozik a békebizottság felhívása arra, hogy az állam betart, ja a meg-egyezés minden pontját, hi­szen az állam a papi kongrua megái lazításával és folyósításával ismét bi­zonyságot Tett arról, hogy a megálla podás szellemében kívánja a papság megélhetését biztosítani. Az Egyházmegyei Hatóság is bizo­nyítsa- be azt, hogy egyetért a piispö ki kar által aláírt megállapodás má­sodik pontjával: járjon el szigorúan a békevédcljni törvényt többször megsértő, hazaáruló, népellenes Buga, móri Józseffel szemben! jak fel széleskörű agilációra. Ez al­kalommal minden egyes dolgozó pa­rasztnak meg kell magyarázni, hogy melyek a kötelezettségei. Ne fordul­jon elő olyan eset, mint a villányi és sásdi járás több községében, liőgy a kulák igyekszik ..magyarázni“ az ál lat- és zsírbeadási kötelezettséget úgy, hogy a búzakilogramm állat., il­letve zsírbeadási kilogrammot jelent Ezzel igyekeztek dolgozó parasztsá­gunkat megrémíteni, a munkásosztály ellen hangolni. Különösen megzavar ja dolgozó parasztságunkat a búzaki logramm magas-számm Meg kell ma gyarázni, hogy a kötelezettségek min denii.tt ..búzakilpgramhqb.aji vannajc, meghatározva. De ez nem jelenti azT hogy például az állalbeadást ugyan annyi súlykilogrammban kell ieljesí leni. Például egy 10 holdas középpa ruszinok, ha 1320 búzakilogrammnak megtelelő állatbeadást kell teljésíte ni, ehhez egy 132 kilogrammos sertés beadása s2üksé*je$. Ugyanakkor mu­tassanak rá arra is, hogy a beadá sért jelentős árat fizet kormányza tunk. HagyarMiBejiá’nicS"^ adás, mint a Jurcsek.féle beadás volt. amely dolgozó parasztságunk (érmé nyének 70 százalékát fillérekért vet te be, amelyért dolgozó parasztságunk csendőrszuronyt. és kákastollat. kapott! cserébe. Meg kell magyarázni azt, hogy milyen nagy különbség van a m; begyűjtésünk és a fasiszta Tito banda uralma alatt nyögő, jugoszláv parasztság kirablása között, ahol íek- virálók osztaga az utolsó szemig min­dent elvisz. A Párt irányítása mellett szoros kapcsolatot tartson a- tanács a tömdtjszervezetekkel, vonják be a fel­világosító munkába a íöldmüvessző- vetkezet, DÉFOSZ és a DISZ tagjait. Most a baromfi- és tojásbegyüjlós idején mozgósítsák széles körben :az MNDSZ.asszonyokat, így vigyék gyö_ zelemre a begyűjtés sikerét. A község; begyűjtési bizottságok sokhelyütt nem működnek megfelelő­en, azért, mert a községi tanács nem bízza meg őket feladatokkal. AIiqI a begyűjtési bizottság dolgozik, olt ko­moly eredmények vaírnak, mint pél­dául DunasZekcsőn, ahol három nap alatt 30 ezer darab tojást gyűjtöttek be B vonalpn, vagy például Szeder, kényben, ahol 23 ezer darab tojást gyűjtöttek be. Községi tanácsaink sok helyen lebecsülik a.z ellenség erejét. Elfelejtik azt, hogy az ellenség min­den vonalon megpróbálja, hogy fel­emelt ötéves népgazdasági tervünket, elszabotálhassa. Sok helyen úgy gon dolják: a termés jónak látszik, a be­gyűjtés már magától megy.' Pedig ag ellenség keze már a ' tojáSbegyüjiésnél is nagyon meglátszik. Például Me- csekrákos, Bános, Mecsekszalrál, Or- tű, és Vázsnok községek.- még egyet­len darab tojást nem gyűjtöttek he, vagy például Áta, Szőke, Cserdi, Kis. herend és Csonkumindszent községek alig gyűjtöttek be valamit. Községi tanácsaink Sinna\s-S arra, hogy a törnegszervezetek be­vonásával a legszélesebb körben is­mertessék az új begyűjtési rendeletét. Legyen a községi tanács versenytáv ája, a földművesszövetkézetek hir­detőtáblája és a hangos híradó min­dennapos hirdetője a begyűjtési ren­deletnek. Szólítsa versenyre dolgozó parasztságunkat kötelezettségeik tel jesítésére. Községi ,tanácsaink ériá. keljék ki íaliújságokon minden nap a begyűjtés állását és . népszerűsítséü az élenjáró dolgozó parasztokat. Le­gyen a begyűjtés is becsület és dicső­ség dolga. Vegyenek példát a szé- kelyszabari pártszervezet titkárától,- aki elsőnek vitte , el a községben a beadási könyvecskéjét, hogy számot., vessen: mennyi az ő beadási kötele­zettsége, hogyan tudja azt túltel je-i- teni és ezen keresztül világosan ma. gyarázhassa meg dolgozó paraszt tár. sajnak a begyűjtés fontosságát., tél je. sílhetöségét. fi beadási könyvecske fiiért talotl harcban. A könyvecske időben való gondos kiállítása, dolgozó pa­rasztságunkhoz való eljuttatása,fokoz­ni fogja az eredményeket. Az állandó begyűjtési bizottságok napról-napra fokozottabban foglalkozzanak a be. gyűjtés kérdésével, a versennyel, a földművesszövetkezeti felvásárlás el­lenőrzésével,. .A begyűjtési rendelet ismertetése az oszlályharc egyik dön­tő része, melynek sikeres végigküzdő. se a szocializmus gyorsabb lelépi sét segíti elő. Geller B. Miklós megyei tanács begyűjtési osztály vezetőja Az; ellenség szabotálását bátorítja, hizlalja’ az állami gazdaságuk baranyamegyei központja — elsősorban Varjú elvi társ, a felelős vezető —, akkor, ami­kor a komlói • járási pártbizottság ismételt figyelmeztetése ellenére sem. ellenőrizte még a ligetpusztai állami gazdaságban folyó „munkákat“. Fel­háborító szabotálás történt már az őszi, de niégiukább a tavaszi szán­tás-vetésnél. Egyáltalán nem végez, tek jó minőségű munkát. A tavaszi vetéseknél például a szél szabadon eiliordjn a földről a vetőmagot — úgy szórták azt el. A vállalatvezető kezében teljesen szét folyik a vezetés. A rendelet ellenére a gyakorlatban tudomásul sem vették az új norma- megállapításokat. A kongresszusi vállalásaikat is esak 40 százalékra teljesítenék. Nem is csoda, bogy már eddig ismét 54.(100 forintra rug a gazdaság deficitje! A komlói járási pártbizottság már tavaly október óta rendszeresen je­lenti a megyei központnak a soroza­tos szabntálásokat. A megyei köz. pont mégsem telt pontot eddig a kérdésre. Ha ki is megy valaki, az egy fél óra alatt „végez“, «le min­den ugyanúgy folyik tovább. Meddig tűri még vájjon a megyei központ az ellenség kézzelfogható szabotálá- sát l.igclpuszlán? Ilyen „módszerek­kel“ sohasem tudják majd kiküszö­bölni azt a deficitet, mely egyes Üzemegységeknél mutalkozik! De igen súlyos mulasztást követett el a me. gyei központ azzal is, hogy tavaly október óta még egyetlen egyszer sem keresett kapcsolatot a komlói járási pártbizottság szövetkezeti fe­lelősével! A Párt nélkül dolgozott tehát a megyei központ ebben az esetben, külön utakon járt, melynek meg is látszik az „eredménye". Furcsa túlbuzgóság Alsókan da és Felsöknnda közsé­gek mindig élenjárták a tejhegyüj- té-sben, nagyszerű hízókat neveltek népgazdaságunk számára. Negyven holdnyi jó legelőn hízlak az állatok. Egészen az utolsó időkig... A haj olt kezdődött, hogy az erdő- gazdaság dolgozói furcsa mórion akarták túlteíjesíteni tervüket. Ter­vük húsz hold erdősítését írta elő ezen a területen, így legelő is ma­radt volna elég. Ük azonban hozzá­láttak a teljes negyven hold erdősí­téséhez. Ráadásul először azt mon­dották a dolgozó parasztoknak, hogy csupán legelőfásítás lesz. Végül pe­dig jelentették felsőbb szerveiknek: száz százalékkal Uílteljesítetlük a tervet. Az alsókandai és íélsüknndai dől- gazó parasztoktól pedig ez a furcsa túlbuzgóság elvette a legelőt. A tej- „begviijiés azóta 3.000 literrel visas* szaesett. Az erdőgazdaság dolgozói többet ártottak, mint amennyit hasz­náltak. Vagy talán úgy gondolják, rájuk itrin vonatkozik a tervíegyc- lcm? Az illelékt's szervek pedig vizsgál­ják meg: ct túlbuzgóság mögött nwp húzódik-e meg valami más is...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom