Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-06 / 104. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! . . ............... * ’ \ A MAI SZÁMBAN: A bolsevik sajtó ünnepe 12. o.) — Szabolcsi bányászok ne feledjetek! (2. o.) — Felhívás Baranya megye kaínlikus papjaihoz! (3. o.) — A mágocsi Rákosi tszcs biztosítja a növényápolási munkák zavartalan végrehajtását (3. o.) Fiatalok kétféle harca egy célért — a béliéért (4. o.l Távol a Volgától (4. o.) — A düsseldorfi népszavazási főbizottság kiáltványa (ö. o.) — Tanuljunk haisuló hagyományainkból (6. o.l — Áruig kétezer forint eljut odáig (6. o.) —> Olcsóbbak lettek a könyvek (7. o.) v__________________________________________;_______________> AZ M D P B AJ? AN YA M E VI1L ÉVFOLYAM, 104. SZÁM HARCOS AOITÁCIÓT! „Egész népünket nagyobb áldó. zatkészségre, a nehézségek bátor leküzdésére, hazaszeretetre, a béke­szerető szabad népekkel, az egész világ dolgozó tömegeivel való szo­lidaritásra, az emberi haladás élén járó, példamutató Szovjetunió iránti szeretetre és ragaszkodásra kell nevelnünk.“ A Pártkongresszus határozata többek között ezt a fel­adatot tűzi elénk, a pártszervezetek, tömegszervezetek, népnevelők elé. Ezen a területen a Pártkongresszus óta megyénkben keveset mentünk előre. Eredmény feltétlenül, hogy bányászaink, üzemi munkásaink, dolgozó parasztjaink a békeívek aláírása során eddig nem látott tö. megekben értették meg és tették fel maguknak a kérdést: „Hogyan harcolhatok a magam területén a békéért?“ Ez az eredmény, amely István-aknán a Bátai-csapatnál, Széchenyi-aknán a Jelenszki-csapat. nál több szénben, a Bőrgyárban több, jobb minőségű bőrben, a Sopiana Gépgyárban selejtcsök- kentésben, magasabb termelésben, falvainkon pedig a tavaszi munkák idöelőtti elvégzésében mutatkozott meg. Agitációnk ennek ellenére még sokszor védekező, perspektívátlan, nem teszi gyűlöltté az ellenséget, nem mozgósít a feladatokra, álta­lános, frázisos. Ezek a jellemvoná, sok nem segítik a tömegek meg­győzését, hanem unalmassá teszik számukra az ilyesfajta beszédet. Hányszor lehet hallani népnevelő, inktől: „Elvtársi" Maga nem a szo­cializmus építéséért harcol?" Ilyen beszéd természetesen igent vált ki, de még nem győzött meg senkit. Ahhoz, hogy agitációnk mozgósít­son, konkrét legyen, egy a fontos: begyünk tisztában az adott körül, ményekkel, alaposan ismerjük azt a feladatot, amire mozgósítani kell. A ^l^alyi béremelés és normaren­dezés alkalmával a Bőrgyárban volt olyan népnevelő is, akinek munka, társa mondta: „Nem úgy van, ahogy te mondod“ — és elmagyarázta neki. Ez kirívó és nem általános jelen­ség, de mutátja agitációs munkánk gyengeségeit. Szocializmust épí. tünk, ötéves tervet valósítunk meg. Ennek jelentőségét az egyes embe rckkel saját példájukon keresztül lehet legjobban megértetni. Nagy ■dános (18) István-aknai bányász biztosan megérti az ötéves terv je­lentőségét, ha azt hozzuk fel neki érvül, hogy a terv adott neki is Meszesen kétszobás, összkomfortos lakást. Bizonyos, hogy Baumgart­ner József (2) István-aknai csillés is még jobb munkát fog végezni, áldozatvállalóbb lesz, ha rámutat­nak előtte a népnevelők, hogy be­lőle, az egyszerű falusi emberből a . népi demokrácia csinált megbecsült bányászt, ha rávezetjük arra, hogy egy éve vett rádióját, a kerékpárt, • fiainak a ruhát, s a levágott sertést is a terv adta. Természetesen nem elég ezt felsorolni, hanem rá kell mutatni, hogy mit kell Nagy Já­nosnak, Baumgartner Józsefnek és a többi dolgozónak tenni, hogy szépülő élete még szebb legyen, hogy az ötéves terv minél előbb megvalósuljon, hogy jogaik mellett mik a haza iránti kötelességeik. Agitációs munkánk másik gyen­gesége, hogy nem mutatja meg a jövőt. Ezelőtt 6 éve még a vasút újjáépítésén, a romeltakarításon, a háborúsujtotfa ország felépítésén dolgoztunk. Mindössze hat éve en. nek, hogy elkezdtük. És ma? Ma az a terv, hogy Budapesten föld­alatti gyorsvasuiat építünk, hogy Dunai Vasművet emelünk, hogy megyénkben egy új várost. Komlót építünk, Meszesen egy egész kis városrészt. Vasason szintén bá­nyászlakás0 kát. Fel sem lehetne so­rolni azt a sok építést, amit öt­éves tervünk folyamán megvalósí­tunk. Ebben is megmutatkozik, hogy népnevelőink nem ismerik eléggé saját területüket. Kevés üze­mi és falusi népnevelő tudná meg­mondani, hogy saját üzemük, köz­ségük mit kap az ötéves tervben. Pedig csak be kellene mennie a helyi tanácshoz és ott elmondanák neki. Nem érzik át sokhelyütt nép­nevelőink az ötéves terv nagysze. rűségét, azt, hogy milyen magasra emeli végrehajtása dolgozó népün­ket. Gondoljanak csak arra a bá­nyász-népnevelők, hogy mikor és milyen lakásokat építettek nekik, a falusi népnevelőink pedig emlé­kezzenek arra, hogy községükben nem a fejlődés, hanem az elnyomó, rodás volt tapasztalható a felsza­badulás előtt. Népnevelőink sűrűn idézik Sztá. lin elvtárs szavait: „A béke fenn­marad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésé­nek ügyét és végig kitartanak mel. létté." Arról már kevesebbet be­szélnek, hogy az egyes dolgozó ho. gyan vegye kézbe a béke ügyét a maga területén. Harcunk egyik for­mája a munkában való helytállás, többtermelés, A másik, hogy kímé­letlenül harcoljunk az ellenség el­len, amely békénkre tör. El kell mondani Réti János, Ferenc-aknai vájárnak azt, hogy az ellenség, az imperialisták, Tito és bandája, a jobboldali szociáldemokraták, a kulákok, azt szeretnék, ha az az új ház, amelyben lakik, romokban heverne, ha itt újra a tőkések vi­lága lenne, Ha ezt megvilágítjuk Réti János előtt, akkor biztos, hogy nem fogja elhallgatni az ellenség hangját, biztos, hogy tudni fogja, hogy ki ellen kell harcolnia. A ku- lák, ahol-tudja, igyekszik szabó, tálni az ötéves tervet. Most azt mondogatja: „Ne teljesítsétek a begyűjtést." A kulák jól tudja, hogy a begyűjtés győzelme mekko­ra előrehaladá'St jelent a terv vég­rehajtásában. Ezért harcol ellene és végső fokon azt akarja, hogy ne legyen végrehajtva az ötéves terv, hogy itt ne a dolgozó nép hatalma, a proletárdiktatúra erő­södjön, hanem a dolgozó nép gyen­güljön. Tehát lássa meg minden népnevelő, hogy egyformán ádáz ellensége a békének, az ötéves tervnek Tito, Truman, az imperia. listák, meg a kulák. Ha ezt követ­kezetesen végiggondolják népneve­lőink, akkor nem merül ki frázisban és általánosságban a békeagitáció- juk és rá tudnak világítani, hogy minden becsületes ember hogyan veheti kezébe a. béke megőrzésének ügyét. Harcolnunk kell agitációnk egy másik fogyatékossága, a védekezés ellen. Bányáinkon elmondják a nép­nevelők, hogy ruhát, bakancsot kaptak a bányászok, hogy hűség, és teljesítményjutalom jár nekik, de arról már igen keveset beszél nek, hogy ezért adni is kell. több szenet kell termelni. Ha nehézség van bármely területen, akkor nem mondják meg nyíltan: Igen, elvtár. sak, ezen a területen nehézségeink vannak és jó munkával kijavíthat­juk, — Hanem így siránkoznak: „Hát ez nem marad így.“ Harcolni kell az ilyen opportunizmus ellen. Igenis mondjuk meg, hogy mik a nehézségek és miért, hogy nehézsé­geink legyőzésében segít nagy ba. rátunk, a Szovjetunió. Meg fogják érteni a dolgozók és tudják, ho­gyan kell harcolni a nehézségek el. len. Harcoljunk minden területen a Pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért. Ez a harc úgy lesz eredményes, ha agitációs munkánk­ban is megvalósítjuk azt, amit Pár tunk Kongresszusa elénk tűzött. Győzelmi jelentés a sellyei járásból: ?,Á megyében járásunk elsőnek fejezte be a vetést!” A tavaszi vetési munkákat az élesedő falusi osztályharc vi­szonyai között, küzdve a sok csapadék ellen, szinte parcelláról- parcellára menő küzdelem révén pén­teken estig befejezték a sellyei járás­ban. A tavaszi munkák során terme­lőszövetkezeteink a nehézségeket le­küzdve, mindenhol jó példával jártak az egyénileg dolgozó parasztság előtt. Nap, mint náp minden eszközt és le­hetőséget megragadtak és állandóan élenjártak a vetés frontján. Elsőnek a bogdásai Szatmári tszcs jelentette győzelmét a vetés frontjáról április 24-én: a csoport a tavaszi vetési mun­kálatoknak teljes egészében eleget tett. Utána a királyegyházai Kos­suth tszcs, majd soronkövetkezett a felsőszentmártoni, tavasszal alakult Dráva Őre tszcs, magyarmecskei tszcs, csányoszróí tszcs és a magyarteleki tszcs. Ezekkel párhuzamosan a közsé­gek is egymás után jelentették győ­zelmeiket a tavaszi munkálatokkal kapcsolatosan: elsőnek Sósvertike, Drávasztára délszláv lakói és Pettend községek tanácsai jelentették be ta­vaszi vetéstervük teljesítését. Ezzel eleget is tettek május 1-i felajánlásuk­nak, tovább szilárdították a béke táborát. A sellyei járás pártbizottsága és a sellyei járási tanács végrehajtóbízott- sága ezúton elismerésben részesíti mindazokat a termelőszövetkezeti dol­gozókat és egyénileg dolgozó parasz­tokat, akik a vetés frontján is kiáll­tak a béke melleit azzal, hogy a mi­nisztertanács növénytermelés fejlesz­téséről szóló kétéves terve előfelté­telének, a vetés határidőre való el­végzésével eleget tettek. Az elért-eredmények arra serkente­nek bennünket, hogy a soronkövet- kező növényápolási munkákat is olyan sikeresen hajtsa végre dolgozó pa­rasztságunk, mint amilyen sikereket ért el a vetés terén és akkor ezzel közelebb hozzuk a békebegytijtés g> ö- zclmét, erőink növekedésével tovább szilárdítjuk a hatalmas Szovjetunió- vezette béketábort! Varga Lajos járási tanácselnök Körösi Lajos JB-titkár. Szabad hazájukat erősítik jó munkájukkal a kökényi délszláv dolgozó parasztok A kökényi határban í* SY ról, balról szorgalmas embereket lát, akik a növényápolással foglalkoznak. Kökényben egyénileg dolgozó délszláv parasztok laknak, de hatalmas búza­táblát lenget a tavaszi szellő. Min­den növényféleség egy nagy táblába van vetve, így van ez már évek óta. A haragos zöld búzavetések, a szépen kikelt tavaszi kapásnövények igazol­ják, hogy szorgalmas emberek laknak Kökényben. A tavaszi vetést teljesen befejez­ték. Aki előbb végzett, segített a má­siknak a vetésben. A mákot, cukor­borsót megsarabolták. Örömmel dolgoznak a kökenyi dél­szláv dolgozó parasztok, hisz a saját földjükben dolgoznak. A felszabadulás előtt a község lakosságának hetvenöt százaléka nincstelen agrárproletár volt, akik a papnövelde intézet ura­dalmában, mint cselédek és napszá­mosok dolgoztak. Bizony, nem volt könnyű az élet abban az időben. Haj­naltól késő éjszakáig dolgoztak és alig kerestek valamit. Gyökeresen megváltozott az életük a felszabadulás óta, valamennyien földet kaptak a dél­szláv szegényp arasz tok és ma a saját földjükön végzik a munkát, harcolnak a több termésért. Kökényben délszláv dolgozók lak­nak. Teljes egyenjogúságban élnek a magyar dolgozókkal. A kökényiek világosan látják, hogy őket minden­ben segíti az állam. Kökény az ötéves tervben kultűr- házat kap, újonnan építve, amely­ben a saját nemzeti kultúrájukat szabadon fejleszthetik. Állandó napköziotthon épül, amelyben dél- ' szláv nemzetiségű elvtársnő lesz a gyermekek nevelője. A község­ben villany fog kigyulladni. A község lakói örökké nagy sárban járták, most az ötéves tervben bekötőutat is kapnak. Most kap­ták az értesítést, hogy egy újabb tantermet építenek az iskolában, ahol délszláv tanító neveli a gyer­mekeket tovább saját anyanyelvü­kön. Amint Taragyia Miklós ta£ondS sokszor elbeszélgetnek a faluban er­ről a kérdésről, hogy milyen szaba­don élnek ők Magyarországon és min­den támogatást megkapnak a nép ál­lamától. Ilyenkor összehasonlítják az életüket a Jugoszláviában élő test­véreik nyomorult életével. Az egyik tanácsgyűlésen is arról beszéltek, hogy olvasták az újságban a fasiszta Tito Jugoszláviájában milyen kétszeres elnyomásban élnek a kisebb nemzeti­ségek. K, M.-né fia ott 'akik. A le­veleiben csak annyit "zokott írni, hogy nagyon hamar szeretne haza­jönni. Többet nem mer írni, de a kö­kényiek tudják, hogy azért nem ír, mert fél. Fél megírni az igazat, meri ha rájönüek, hogy megírta, akkor be- börtönzik, agyon kínozzák egész csa­ládját. A kökényiek boldogan írnak szabad életükről. Saját hazájuk; ez a haza, amit min­den erejükkel támogatni is akar­nak. A növényápolási munkákra többen párosversenyre hívták egy­mást, hogy mennyiségileg és minőségileg az egész évben ki végez gyorsabb és jobb munkát. Többet akarnak termel­ni, hogy a beadási kötelezettségüket teljesíthessék. így például Kundár György Pavlovics Mihályt, Pavlovics György Taragyia Márkot, Jutassi György Lukács Máriát, Pavlovics Márk Blaskovics Mihályt hívta páros­versenyre és többen követték példá­jukat. A munkákat a DISZ-szervezet ellenőrzi, értékeli és a versenytáblál forgalmas helyen friss feliratokkal lát­ják el, mindig az élenjáró dolgozó parasztokat népszerűsítik. Mint Berki Antal helyettes párttítkár mondja, hogy: „A kökény! délszláv dolgozó pa­rasztokat segíti az állam, de ne­künk kötelességeink vannak ez­zel az állammal szemben, hogy erősítsük minden vonalon. Ezért többet termelünk, hogy többet ad­hassunk.“ Az eredmények mellel! *“™kááok1s Kökényen. Nem harcolnak minden erejükkel a kulákok ellen. A dolgo­zók bár gyűlölik szírből a kulákot, mert sokat szenvedtek náluk, de ezt nem látják valamennyien elég vilá­gosan. Ifjú Koloszárics János kulák- ról például, akinek négy hold . szőlő­je van, azt mondják, „dolgozik ren­desen" és „kollektív szerint" fizeti a munkások bérét, nyolc órát dolgoztat csak. Krízmanics Tivadar (Bózsó) 33 A termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok, gépállomások dolgozói és az egész dolgozó parasztság a tavaszi munkák meggyorsításával ünnepelte má jus I -ét. Ennek köszönhető, hogy a vetések az egész ország. területén be­fejezéshez közelednek és teljes erővel megindulhat a növényápolási munkák végzése. A vetésben élenjár Hajdú megye, amely május elsejére jelentette Rákosi Mátyás elvkírsmik, hogy 100 százalékig befejezte a vetést. Szorosan nyomon követik Szabolcs és Somogy megyék, ahol már csak I 2 százalék hiányzik a 100 százalékos teljesítéshez. Egyes megyékben azonban még min­holdas kulák is szerintük „becsülete­sen dolgozik". Jurisák Mihályt, Jutási Györgyöt és több földhözjuttatott gaz­dát kell megkérdezni, akik ezeknél a kulákoknál dolgoztak, hogy milyen „rendesen dolgozó" emberek ezek. Mikor a szegény megszorult, nem volt egy betevő falatja,'a kulák Koloszá­rics egy pár kiló búzát adott kölcsön, hogy aratás után a részes keresetből visszaadja Azonkívül három napszá­mot kellett dolgozni ingyen a kutak­nak kamatban. Vékonyka szelet ke­nyeret vágott ebédre a kulák a nap­számosoknak. Bár nagyon éhesek vol­tak, de nem mertek szólni, mert fél­tek a kulák felesége, anyósa és a leánya haragjától. Az asszonyok még sokkal vadabbak, gorombábbak voltak, pedig-Koloszárics maga is vérszopó, kizsákmányoló volt mindig. A helyi pártszervezetnek az a fel­adata, hogy legelőbb a pártszerveze­tet megerősítse. Erős; pártszervezettel tudnak csak eredményes harcot foly­tatni a kulákok, a dolgozó nép ellen­ségei ellen. Uj, friss tagjelöltekkel erősítsék a Párt sorait, a becsületes dél­szláv dolgozó parasztok közül. A tojásbegyüjtés terén lemaradtak. Itt sem lehetünk megalkuvók, mert a tojásbegyüjtéssel a békéért harcolunk, a hazát erősítjük. Erről egy pillanat­ra sem feledkezzenek meg. A har­cuk csak akkor lesz eredményes,, ha nemcsak szép szavakkal mondják el, hogy ez a haza . az övék, megvédik minden erővel, hanem tettekkel is bi­zonyítják azt, hogy- minden vonalon, még a tojásbegyüjtés vonalán is erő­sítik szabad hazánkat. dig lemaradások mutatkoznak. Utolsó helyen Komárom, Csor.griíd, (lyőr-Sop- ron és Békés megyék állanak. Az idei csapadékos időjárás és az általában jót végzett szántás-vetési munkák kövo:keziében az egész or­szág területén a velősek jól fejlődnek, piagy termést Ígérnek. A nagy termé­sek előfeltétele azonban az. hogy a növényápolás munkáit is időben, jól végezzék el. Legfontosabb: kapálással gyommen­tesen, morzsalékosán tartani a talaj felszínét. A növényápolási munkáknál maximális mértékben kel! kihasználni a nöéényápoió gépeket. A TERV ADJA BARANYÁNAK Gazdagodik a mohácsi gépállomás Még ebben az évben számos léte­sítménnyel gazdagodik a mohácsi gép­állomás. Két hangárszin, traktorszál­lás, három siló, munkáslakások, a dol­IVegyrciikct új istálló Negyvenkét új istálló épül me­gyénkben az ötéves terv második évé­ben termelőszövetkezeti csoportjaink számára. Az új istállók megkönnyítik A földművelésügyi minisztérium tájékoztatója a tavaszi munkák állásáról gőzök számára zuhanyozók épülnek, ezenkívül az év végére felépül hét da­rab 500 férőhelyes tyúkól is. a tszcs-kben dolgozók számára az ál­lattenyésztés fejlesztéséről szóló mi­nisztertanácsi határozat teljesítését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom