Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-31 / 124. szám

PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS « KOMLÓI ELVTÁRSAK, TANULJATOK! Dolgozó parasztok felvételével tegye szorosabbá a párfonkív&Iíekbel való kapcsolatát Hosszúhetény pártszervezete Pártunk Kongresszusa a falu szo­cialista építésével kapcsolatban a kö­vetkező feladatot tűzte ki: „Meg kel) erősíteni a pártszerve­zeteket és meg kell javítani a párt- munkát mindenütt, de elsősorban és döntően falun.*4 Ez a feladata Hosszúhieténv község pártszervezeteinek is. Hosszúhelehv lakossága már megin­dult a szövetkezeti gazdálkodás útján, egy Ilf-as és 'egy I-es- típusú termelő­szövetkezeti csoport alakult eddig. Ezekben a tszcs-kben és a faluban egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok között azonban nem érvényesül eléggé a pártszervezet vezető és irá­nyító szerepe. A pártszervezetnek öt­ven tagja és tizennyolc tagjelölt je van, de közöltük — kettő kivételével — nem találunk dolgozó paraszto­kat. A párttagság nagy részét nyugdíjas bányászok, kisiparosok és alkalmazot­tak alkotják. A pártszervezet összeté­telénél fogva gyenge és így nem tud kellő segítséget nyújtani a dolgozó parasztságnak, nincsenek a párttagok között paraszti dolgozók. is ellenség kihasználja, hogy alig van dolgozó paraszt a pártszervezetben Azt jelenti ez, hogy a pártszervezet tagjait nem kötik össze közös gondok, közös örö­mök, közös problémák a dolgozó parasztokkal. A pártszervezet tag­jai nem tudják megmagyarázni a mezőgazdasági munkák kérdé­seit a pártonkivüli dolgozó parasz­toknak, s azok sem fordulnak elég bizalommal feléjük, hiszen látják, bogy életűit, munkájuk nem azo­nos az övékével. Nem e(lég szoros tehát a pártszervezet kapcsolata a pártonkívüliekkcl. Természetesen ezt az ellenség is ki­használja. Hpsszúhetényben is számos dolgozó parasztot megtéveszthetett ép- jso.n emiatt az eillenség. A kulákok úgy magyarázták az őket sújtó rendszabá­lyokat, hogy nemsokára majd a dol­gozó parasztok kerülnek sorra. És akadtak, akik ezt el is hitték, hisz>en a kommunisták közölt nem látták olt a világosan látó, Pártunk politikáját ismerő dolgozó paraszltársaikat, akik visszaverték volna a kiilákhazugságot, fclTi'lágosítotlák volna őket. Hogy a hosSZÚheléuyi pártszervezet megjavíthassa munkáját, vezethesse az ellenség elleni harcot, ahhoz elsősor­ban arra van szükség, hogy megjavít­sa kapcsolatait a pártonkivüli dolgozó parasztokkal, megerősödjön új tagje­löltekkel és párttagokkal, „a szocialis­ta szektorban dolgozó parasztok és munkások mellett azoknak az egyéni­leg dolgozó parasztoknak a soraiból, akik kiváltak a népi demokrácia szol­gálatában, a termelésben és helyeslik a szövetkezeti politikát“ — ahogy azt Rákosi elvlárs kongresszusi beszédében mondotta. Hosszúhetény községben találunk ilyen dolgozó parasztokat. Szolga Sán­dor tizenhét holdas középparaszt az 1. típusú tszcs tagja, élenjár a mezőgaz­dasági munkák elvégzésében, beadási köteHezettségét is elsők között teljesí­tette. Becsületesen eleget tesznek kö­telességüknek Radó János és Balázs •József fiatalok is, akik szüleikkel egyénileg gazdálkodnak. Kovács János tizennégy hold földdel lépett az 1. tí­pusú tszcs-be, a tanácsnak is tagja, a munkában példát mulat a falu doHgo- zöi előtt. Az ilyen becsületes dolgozó parasztokat kell tagjelöltté. pártttaggá nevelni a pártszervezet számára. A- pártszervezetnek nagyobb gondot kell fordítani a tagjelöltek nevelésé­re is. A tizennyolc tagjelöltből tizenhat már egy éve, vagy mint Síel Ist­ván elvtárs, már kél éve tagjelölt. A pártszervezet titkára nem becsüli elvtársait, a kommunistákat Gádori Péter elvtárs, a pártszervezet titkára nem látja világosan, hogy a pártszervezet megerősítése új tagokkal és tagjelöltekkel, milyen nagyjelentősé­gű feladat. Nem látja, bogy elszigete­lődőt". a pártszervezet a dolgozó pa­rasztoktól, nem vezeti őket, nem irá­nyítja a községet, mert alig vannak soraikban dolgozó paraszlok. Az a vé­leménye, hogy ,,van úgyis elég párttag, aki még fejletlen, minek felvenni , még többet.“ Meg kell értenie Gádori eb-társnak: a pártszervezet nem öncél, nem önmagáért van, hanem azért, hogy vezesse, felemelje a dolgozókat az élcsapat színvonalára. Tehát a pártszervezet nem lehet kis szekta, hanem állandóan új és új tagjelöl­tekkel, párttagokkal kell erősíte­nie sorait, szilárdítani ezzel is kapcsolatát a párton kívüliekkel. De Gádori elvtársnak ezek a szavai azt is bizonyítják, hogy lebecsüli elv­társait, a pártszervezet tagjait. Súlyos hiba ez. így természetesen nem is vé­gezhetnek jó munkát. Neveljenek új párttagokat a dolgozó parasztok legjobbjaihói Gádori elvtársnak és a pártszervezet vezetőinek az a feladatuk, hogy neveljék a párttagokat egyre har­cosabb kommunistákká, nevelje­nek új tagjelölteket a dolgozók legjobbjaihói, vonják be őket a tanulásba. Bátran, elvtársiam biza­lommal fordulva feléjük, állan­dóan bízzák meg őket feladatok­kal. Fűzze szorosabbra a hosszúhetényi pártszervezet a dolgozó parasztokkal való kapcsolatát olymódon is, hogy legjobbjaikat bevonja a -pártszervezet­be, s akkor valóban vezető erővé vá­lik a faluban. Á György-aknai legényotthonban Pées-Ssabolenon van György-ak­na. Mellette öreg gesztenyeták áll­nak, dús lombjuk, alatt sárgafalu épü­let: a György-aknai legényotthon. Kü­lönböző vidékről idekerült 120 bá­nyász lakik itt. A legényotthonról nem feledkezik ej az István-aknai pártszervezet, szakszervezet. Hetenként kétszer-háromszor meglá­togatják a párt- és a szakszervezeti vezetők a legényotthont, elbeszélget­nek a munkásokkal napi problémáik­ról. A György-aknai legényotthon — igazi otthona az /Makóknak. Rádió, könyvtár, játékok állnak rendelkezés­re, és a közösség egységbe kovácsol­ja az itt lakó új bányászokat, a jövő szakmunkásait. Vannak itt olyan dolgozók, mint Nagy Sándor, aki Debrecenből jötl ide. Ez a Nagy Sándor bányász akar lenni, nem olyan bányász, aki csak bányába jár dolgozni hanem szak­munkás, vájár. Szereti a bányamun­kát, szereti a közösséget. Résztvesz a kultúrgárda előadásaiban. Régebben történt vele, hogy ,J>eugrott“ egy színdarabba. Azóta úgy megtetszett neki a kultúrmunka, hogy a kettőt: a bányamunkát, meg a kultúrmunkál most már csak együtt szereti. Nem mázsától fejlődött ki ilyen élet a György-aknai legény otthonban. A pártszervezet, a szakszervezet rendszeres látogatása mellett patroná- lója is van a legényotthonnak. A pat­ronáló Pecsnig Jenő elvtárs, régi bá­nyász, akit mindenki ismer Pécs- Szabolcson. Pecsnig elvtárs sűrűn jár­ja a legényolthonhoz vezető utat és tanítja, neveli az ott lakó bányászo­kat. Pecsnig elvlárs nemcsak a „láto­gató“ szerepét tölti be. Ennél fonto­sabb célja van: a műszakmulasztások elleni harc. Mert ilyen is akad még a György-aknai legényotthonban. Kakrik János csillés is mulasztó volt még az év elején. Pecsnig elv- társ jónéhányszor ,,elövette“ hol járt, merre volt műszak helyett. A kérdő- revonás kellemetlen volt Kakrik Já­nosnak. mert Pecsnig elvtárs nem volt. valami „kíméletes.“ Elmondta Kakrik. nak, hogy ö bizony örült volna a múltban, — az 1940-es évek előtt —, ha engedték volna naponta műszakra járni, mert abban az időben heti há­rom-négy műszak voH egy-egy bá­nyásznak a vfejadag.“ Amit a 3—4 műszakon keresett, abból kotlett meg­élnie. A 2.70—3 pengős műszakon, kérdi fizetésből pedig nem sokra tel­lett. „Műszakmulasztási Még az kel. lett volna. Ha valaki megtette, azon­nal leszámolták, maguk pedig most nyakra-főre bumliznak, amikor ked­vük tartja“ — mondogatta Pecsnig elvtárs. Amikor „ellenvetés' jött, (mert ilyen rendszerint akad), akkor Pecs­nig elvtárs egyszerűen, de érthetően megmondta: „Ha a gyomrától kellene akármelyikünknek is megvonni a mu­lasztással eleső keresetet, biztos nem mulasztana. Csakhogy a mostani fize­tés mellett havonta 2—3 bumlit meg sem éreznek, mert a többi napon ke. resnek annyit, hogy eJég a pénzük.“ ilyesmiket mondogatott januáriól kezdve Kakriknak Pecsnig elvtárs. Nem javult meg egyszerre Kakrik Já­nos. Februárban is, márciusban is, de még áprilisban is több napot lé­vőit maradt a munkától. Pecsnig elv- társ viszont nem legyintett: „Áh, ez javíthatatlan“ — hanem tovább ne­velte. Ma a hónap végénél tartunk és Kakrik János májusban mindösz- sze csak egy műszakot mulasztott. És talán — nrert lassan megembe­reli magát, — a jövő hónapban már egy mulasztása sem tesz. Több ilyen „bumlizója“ van még Pecsnig elvtáranak. De van még olyan is közöttük, akikhez nem ért el Pecsnig elvtárs szava. Vannak még mulasztók, mini Csirke Géza, Sztár., kovics József és még többen. De előbb, vagy utóbb előveszi Pecsnig elvtárs és szívós munkával, fegye­lemre, kötelességtudatra neveit őket is. Amióta patronálják a György-ak­nai legényotthoni, javult a munkafe­gyelem. Régi notórius mulasztók váL tak rendesen műszakot teljesítő dől. gazokká a nevelés nyomán. Ebből az a tanulság, hogy érdemes foglalkozni a legényotthonokkal, hogy „nem hiá­bavaló" a munka. Bevezethetnék a legény otthonok patronálásál Komlón is. Ott is eredményes lenne ez a mód­szer, úgy mint Györay-aknán. ~ BANDI JENŐ Emelkedik a termelés a Centenlárttipari Vállalatnál — tie meg hell még javítani a mnttkalegyelmet A feketevágók és akik megtűrik a feketevágást: Stéves tervünknek, dolgosé népünknek ártanak ötéves tervünk az állattenyésztés te­rén is igen nagy feladatok elé állí- to'tt bennünket. A kétéves állattenyész­tési terv során nagymértékben fejlesz­teni kell megyénkben is az állatállo­mányt. Érthe'.ő, hogy amikor dolgozó népünk ezen a té­ren is rohamrn indul a győzelem­ért, az ellenség minden eszközzel megpróbál a terv teljesítése elé akadályokat állítani. Egész sor knlákot, kupecet ítélt már el a dolgozó nép bírósága feketevágás miatt De nemcsak a kulákok vágnak feke­tén állatokat, megteszik ezt nem egy esetben azok a dolgozó parasztok is, akik könnyen befolyásolhatók. Es ki­vétel nélkül minden esetben megtalál­juk az ilyen feketevágás mögött is a kulák, az ellenség kezét! Miért érdeke a kuláknak, hogy a dolgozó paraszt feketén levágja az ál­latokat? Először azért, mert ezzel is gátolja állattenyésztési tervünk teljesítését, túlteljesítésé'.. Másodszor azért, mert tudja, hogy a dolgozó nép érdekeinek megfelelően a foketavágó dolgozó pa­rasztot is felelősségre vonja a bíróság, s a kulák ezl ki akarja használni ar­ra, hogy a* befolyásolható dolgozó pa­rasztokat szembeállítsa saját államuk­kal. S nem utolsó sorban azért teszik ezt, hogy ezzel bűntársaikká tegyenek egyes dolgozó parasztokat, azokat megnyerjék a maguk számára, elsza­kítsák társaiktól. Éppen ezért könyörtelenül le kell leplerniink minden feketevágót, s minden eset­ben fel kell fednünk a feketevágá­sok mögött az ellenség, a kulákok, kizsákmányolok furfangjat. És kíméletlenül le kell leplezni, igaz­ságszolgáltató szerveink élé kell állí­tani azokat is, akik megtűrik a fekete­vágásokat és segédkezet nyújtanak ez. ziel az ellenségnek. ' Mánia községben (ekeién vágták az állatokat Mánia községben már fény derült az ellenség tevékenységére. Négy da­rab állatot vágtáik le a községben fe­ketén. Nem figyelt fel erre sem a párt­szervezet, sem a tanács, — ellenkező­leg, leplezték, valósággal elősegítették a feketevágásokat, Nézzük, hogyan törtéül inog ez. Bálint József, a községi pártszer­vezet titkára. Valamennyi lakodalmon ő maga is reszt vett, - megjelenésével is fedezni igyekezett a feketén vágókat. Bálint József úgy furaikodot't be a pártszervezetbe. Felesége kuláklán v. Feleségének apja, Tóth György szik- vizgyáros a múltban állandóan cselé­det tartott, azzal dolgoztatta meg a földet. A háztartásban külön cselédje dolgozott, s az hordta ki a szódavize! is, Bálint József visszaélve a Párt meg­bízásával egyszerűen kihúzta apósát a kuláklistárót, .azzal, hogy az nem ku­lák, mert cselédet „csak“ a felszaba­dulás előtt tartott. fl párttitkár és a tanácselnök a kulákok befolyása alá került Bálint József nemcsak az apósát igyekezett mentegetni, hanem Igen jő barátságban volt a többi kutakkal Ls. S ebben teljesen meg­egyezlek Dobos Józseffel, a ta­nács elnökével. Például május 2- án Forr Pintér kulák kocsmájában a május elsejei ünnepségről meg­maradt 27 liter bor mellett együtt tárgyalták meg a község kulákjai- vai a falu dolgait. Bálint Józsefet és Dobos Józsefet a faluban csak a kulákok, s az általuk megtévesztett feke!evágók szerették. Meg is hívták már őket a nemsokára sorrnkeriilő hét újabb lakodalomra is, — nyilvánvalóan azért, hogy már elő­re biztosítsák, hogy a feketevágások ügye homályban marad. A kulákfur- fang azonban nem sikerült. A dolgozók, a becsületes emberek nem szerették, elítélték Bálintot és Dobost. Ki$s Bertalan bányász így be­szél róluk: — Mi dolgozók nem ludutik bízni bennük, mert hátat fordítottak ne­künk, az ellenséggel barátkoztak. És így beszélnek erről a kél em­berről szerte a faluban, Tóth József- né, Bódi János és valamennyi becsüle­tes dolgozó. Ezeknek a becsületes dolgozóknak fel kelj most még szorosabban sora-, kozniok a falu kommunistái, a falu pártszervezete mögé. Kíméletlenül le kell leplezniök a fekele.vágó. vagy ar­ra bíztató kulákokat, s szívós felvilá­gosító munkával ismertetmök kell a A pártszervezet titkára és a tanács­elnök teljesen a kulákok befolyása alá került. A község dolgozó paraszjait természetesen nem világosították fel az átlattenyészlés fejlesztésének fon­tosságáról. A községben Igen sok dolgozó pa­raszt még egyáltalán nem is hal­lott kétéves állattenyésztési ter­vünkről. Nem megy a fűkaszálás sem a község­ben, mert Bálint József csak paran­csolgatott, kiskirályoskodolt, de nem gondoskodott arról, hogy a munkál illőben elvégezzék. Sok drága takar­mány veszik kárba emiatt Mánfa ha­tárában. Lemarad1', a község a növény­ápolási munkában is. Bálint József és Dobos József a ku- lákokkal baráthoztak, elősegítették, hogy a községben feketevágásokat kö­vessenek eil. Bálint József leváltása folyamaiban van. És nemcsak azoknak kell majd felelniök a bíróság előtt, akik megszegték népköztársaságunk törvényeit, akik feketén levágták az állatokat, hanem nekik kettőjüknek is, akik eltűrték ez", és viselkedésükkel elősegítették. falu dolgozóival kétéves állattenyész­tési tervünket, szívós felvilágosító munkával el kell érniök, hogy egyet­len dolgozó paraszt se kerüljön a ku­lákok hálójába, hogy Mánfa község­ben ne legyen egyetlen feketevágás sem. Islván.aknán tegnap hétrétgör­nyedve igyekezett kiszállni a bányá, bál Rideg Sándor. ,.Bal esel, baleset“ — mondta és lógta a gyomrát: „Bal­eset“ — nyögött fej újra. Természe­tesen kiengedték a bányából, látva Rideg eltorzult arcát, — biztos,, vala­mi komolyabb baj érte. Rideg kiszállt és lent a napszinten is nyöszörögte: „Baleset, balosét“. — Mondja mar, milyen baleset? — kérdezték tőle, mire még három nyö­szörgés u/án előadta: „Gurítóban, ahol dolgozom, leesett a íöfedeszkáról a lámpa és nekiesett a gyomromnak. Jaj! Baleset! Éppen ide esett rá, a gyomromra, lenyomorodtam. Jaj, sze­rencséd ertség]" Akik hallgatták, összenéztek, mert olyat már hajlottak, hogy valakinek A Pécsi Cementáruipari Vállalatot áprilisban bírálat érte, hogy beépült az ellenség, szabotálja a munkát, rontja a dolgozók munkakedvét. Az üzemi pártszervezet megszívlel­te a bírálatot és hozzálátott a hibák kijavításához. Elsősorban az ellensé­ges, romboló elemeket távolították el. Eltávolították Angyal József normást. Zerényi Kálmán munkavezetőt levál­tották. aki most „betegszabadságon" van. Eltávolították az üzemből Misebi Alajost is, aki szintén munkavezető volt és gorombán bánt a dolgozók­kal. Ellensége volt ez a Miechl a mun- kavereenynek. Ha a dolgozók telje­sítménye emelkedett, akkor vissza­dobta a munkát „selejt“-ként, hogy ezzel vegye el a dolgozók kedvét a munkától, a munkaversenytől. Sötét múltja van ennek a Miseidnek. Buda­pesten szoros barátsága volt a fel­szabadulás előtt a jobboldali szociál­demokratákkal. 12--13 ezer cementlap helyett 15—16 ezer darab Mischl ahelyett, hogy segítette vol­na a dolgozókat a több, jobb munka elvégzésében, gátolta őket Bóka J6- zsefné, aki újonnan került az özem­be, kérte Misehlt, tanítsa, meg a mun­kára, Erre azt válaszolta-* ,j£n sem tudom, hogyan kell“. (Szép kis mun­kavezető!) Az igazság viszont az, hogy Mischl ismerte a munka elvég­zésének módját, de nem mutatta meg és emellett még durván rátámadt Bó­ka Józsefnére. A jobboldali szociál­demokraták módszere ez. Mióta eltá­volították Misehlt, megváltozott a dol­a lábára esilz a lámpa és csontrepe­dést okoz. ilyen előfordult istván.ak_ nán is. De. hogy valakinek a gyom­rára essen? — ez kicsit „furcsa“ volt. Ha esik is a lámpa, vagy a lábára, vagy a fejére, legrosszabb esetben a hátára esik, de a gyomorra? — nem valószínű hogy ilyen megtörténi va­lamikor is. Éppen ezért megkérdezték Bocz Jó. zsef vájárt, aki együtt dolgozott Ri­deggel, a hetes léggurítóban, hogy mi történt. A vájár elmondta, hogy le­esett ugyan a lámpa, de egy szó sem igaz a Rideg állal előadott meséből, hanem valami hascsikarásra panasz­kodott neki. Fent viszont már elő. adta „baleseti“ meséjét. Erre aztán gondolkodóba estek Ftván-aknán: mi lehet •mögött? Utána is néztek. gozók hangulata, de megjavult a ter­melés is. Mikor felelősségre vonták Misehlt durvaságáért, a termelés mennyiségével „érvelt44. „Én jó mun­kát végzek, 12—13 ezer la-pcrt készí­tenek a dolgozók irányításom mel­leit.“ Ez az érvelése semmivé vált, mert a dolgozók most 15—16 ezer cementlapot gyártanak. A korongos üzemrésznél is a régebbi 12—13 ezer lap helyett 15—16 ezret. készítenek. Ennyit jelentett Miseid eltávolítása. A csodálatos „epegörcs“ Szépen emelkedik az üzemben a termelési grafikon. De emelkedhetne szebben is, ha nem lenne annyi mű­szakmulasztó az üzemben. Dakner Józsefné rendszeresen mulaszt műsza­kot szombaton, meg hétfőn. Azt mondja: „Epegörcseitrt voltuk“. Cso­dálatos epegörcs lehet az, amelyik csak szombaton, meg hétfőn jön elő. Zimonyi Zsófia. Panni Ilona viszont minden hivatkozás nélkül elmulasztja a munkát.. Előfordult már olyan, hogy szombaton 20 dolgozó nem ment mun­kára. Vannak olyanok, akik rendsze­resen elkésnek a munkából. Rendsze­res késő Dani Anna, Márk Márta is. A müszakmulasztások ellen a vál­lalat vezetősége eddig nem vette fel elég keményen a harcot, s csak most láttak munkához. Javítsák még ki ezt a hiányossá­got a Cementipari Vállalatnál a dol­gozók, harcoljanak tovább a terme­lés emeléséért, a munkafegyelem megszilárdításáért, a selejt csökkenté­séért, s legyenek továbbra is éberek. Ez a Rideg Sándor kulákctemcte. Nemrég jött lstván-aknára dolgozni és ő is megkapta a 400 forintos szerző, dési jutalma/, az ingyen ruhát, bakon„ csőt. Most, hogy zsebében van már a négy darab százas, úgy gondolta, hogy jobb lenne odébb állni. Azt tud. ta, hogy egyszerűen nem lehet csak elmenni, mert a 400 lorintot, meg a ruhát visszaveszik, ha pedig nem ad­ja vissza, hát bíróság elé kerül. Ép­pen ezért, kiagyalta — csak kissé bu. tán — „baleseti“ meséjét. Csakhogy István.aknán valamivel jobban értenek a bányához, meg at esetleges előtorduló balesetekhez, mintsem hogy elhigyjék a leiilákmesét. A kulákturfang csődöt mondott. Ri­deg Sándor nem tudta megkárosítani államunkat. A dolgozó parasztok elítélik a feketevágások leplezőit KULÁKFURFANG A BÁNYÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom