Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-31 / 124. szám
PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS « KOMLÓI ELVTÁRSAK, TANULJATOK! Dolgozó parasztok felvételével tegye szorosabbá a párfonkív&Iíekbel való kapcsolatát Hosszúhetény pártszervezete Pártunk Kongresszusa a falu szocialista építésével kapcsolatban a következő feladatot tűzte ki: „Meg kel) erősíteni a pártszervezeteket és meg kell javítani a párt- munkát mindenütt, de elsősorban és döntően falun.*4 Ez a feladata Hosszúhieténv község pártszervezeteinek is. Hosszúhelehv lakossága már megindult a szövetkezeti gazdálkodás útján, egy Ilf-as és 'egy I-es- típusú termelőszövetkezeti csoport alakult eddig. Ezekben a tszcs-kben és a faluban egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között azonban nem érvényesül eléggé a pártszervezet vezető és irányító szerepe. A pártszervezetnek ötven tagja és tizennyolc tagjelölt je van, de közöltük — kettő kivételével — nem találunk dolgozó parasztokat. A párttagság nagy részét nyugdíjas bányászok, kisiparosok és alkalmazottak alkotják. A pártszervezet összetételénél fogva gyenge és így nem tud kellő segítséget nyújtani a dolgozó parasztságnak, nincsenek a párttagok között paraszti dolgozók. is ellenség kihasználja, hogy alig van dolgozó paraszt a pártszervezetben Azt jelenti ez, hogy a pártszervezet tagjait nem kötik össze közös gondok, közös örömök, közös problémák a dolgozó parasztokkal. A pártszervezet tagjai nem tudják megmagyarázni a mezőgazdasági munkák kérdéseit a pártonkivüli dolgozó parasztoknak, s azok sem fordulnak elég bizalommal feléjük, hiszen látják, bogy életűit, munkájuk nem azonos az övékével. Nem e(lég szoros tehát a pártszervezet kapcsolata a pártonkívüliekkcl. Természetesen ezt az ellenség is kihasználja. Hpsszúhetényben is számos dolgozó parasztot megtéveszthetett ép- jso.n emiatt az eillenség. A kulákok úgy magyarázták az őket sújtó rendszabályokat, hogy nemsokára majd a dolgozó parasztok kerülnek sorra. És akadtak, akik ezt el is hitték, hisz>en a kommunisták közölt nem látták olt a világosan látó, Pártunk politikáját ismerő dolgozó paraszltársaikat, akik visszaverték volna a kiilákhazugságot, fclTi'lágosítotlák volna őket. Hogy a hosSZÚheléuyi pártszervezet megjavíthassa munkáját, vezethesse az ellenség elleni harcot, ahhoz elsősorban arra van szükség, hogy megjavítsa kapcsolatait a pártonkivüli dolgozó parasztokkal, megerősödjön új tagjelöltekkel és párttagokkal, „a szocialista szektorban dolgozó parasztok és munkások mellett azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak a soraiból, akik kiváltak a népi demokrácia szolgálatában, a termelésben és helyeslik a szövetkezeti politikát“ — ahogy azt Rákosi elvlárs kongresszusi beszédében mondotta. Hosszúhetény községben találunk ilyen dolgozó parasztokat. Szolga Sándor tizenhét holdas középparaszt az 1. típusú tszcs tagja, élenjár a mezőgazdasági munkák elvégzésében, beadási köteHezettségét is elsők között teljesítette. Becsületesen eleget tesznek kötelességüknek Radó János és Balázs •József fiatalok is, akik szüleikkel egyénileg gazdálkodnak. Kovács János tizennégy hold földdel lépett az 1. típusú tszcs-be, a tanácsnak is tagja, a munkában példát mulat a falu doHgo- zöi előtt. Az ilyen becsületes dolgozó parasztokat kell tagjelöltté. pártttaggá nevelni a pártszervezet számára. A- pártszervezetnek nagyobb gondot kell fordítani a tagjelöltek nevelésére is. A tizennyolc tagjelöltből tizenhat már egy éve, vagy mint Síel István elvtárs, már kél éve tagjelölt. A pártszervezet titkára nem becsüli elvtársait, a kommunistákat Gádori Péter elvtárs, a pártszervezet titkára nem látja világosan, hogy a pártszervezet megerősítése új tagokkal és tagjelöltekkel, milyen nagyjelentőségű feladat. Nem látja, bogy elszigetelődőt". a pártszervezet a dolgozó parasztoktól, nem vezeti őket, nem irányítja a községet, mert alig vannak soraikban dolgozó paraszlok. Az a véleménye, hogy ,,van úgyis elég párttag, aki még fejletlen, minek felvenni , még többet.“ Meg kell értenie Gádori eb-társnak: a pártszervezet nem öncél, nem önmagáért van, hanem azért, hogy vezesse, felemelje a dolgozókat az élcsapat színvonalára. Tehát a pártszervezet nem lehet kis szekta, hanem állandóan új és új tagjelöltekkel, párttagokkal kell erősítenie sorait, szilárdítani ezzel is kapcsolatát a párton kívüliekkel. De Gádori elvtársnak ezek a szavai azt is bizonyítják, hogy lebecsüli elvtársait, a pártszervezet tagjait. Súlyos hiba ez. így természetesen nem is végezhetnek jó munkát. Neveljenek új párttagokat a dolgozó parasztok legjobbjaihói Gádori elvtársnak és a pártszervezet vezetőinek az a feladatuk, hogy neveljék a párttagokat egyre harcosabb kommunistákká, neveljenek új tagjelölteket a dolgozók legjobbjaihói, vonják be őket a tanulásba. Bátran, elvtársiam bizalommal fordulva feléjük, állandóan bízzák meg őket feladatokkal. Fűzze szorosabbra a hosszúhetényi pártszervezet a dolgozó parasztokkal való kapcsolatát olymódon is, hogy legjobbjaikat bevonja a -pártszervezetbe, s akkor valóban vezető erővé válik a faluban. Á György-aknai legényotthonban Pées-Ssabolenon van György-akna. Mellette öreg gesztenyeták állnak, dús lombjuk, alatt sárgafalu épület: a György-aknai legényotthon. Különböző vidékről idekerült 120 bányász lakik itt. A legényotthonról nem feledkezik ej az István-aknai pártszervezet, szakszervezet. Hetenként kétszer-háromszor meglátogatják a párt- és a szakszervezeti vezetők a legényotthont, elbeszélgetnek a munkásokkal napi problémáikról. A György-aknai legényotthon — igazi otthona az /Makóknak. Rádió, könyvtár, játékok állnak rendelkezésre, és a közösség egységbe kovácsolja az itt lakó új bányászokat, a jövő szakmunkásait. Vannak itt olyan dolgozók, mint Nagy Sándor, aki Debrecenből jötl ide. Ez a Nagy Sándor bányász akar lenni, nem olyan bányász, aki csak bányába jár dolgozni hanem szakmunkás, vájár. Szereti a bányamunkát, szereti a közösséget. Résztvesz a kultúrgárda előadásaiban. Régebben történt vele, hogy ,J>eugrott“ egy színdarabba. Azóta úgy megtetszett neki a kultúrmunka, hogy a kettőt: a bányamunkát, meg a kultúrmunkál most már csak együtt szereti. Nem mázsától fejlődött ki ilyen élet a György-aknai legény otthonban. A pártszervezet, a szakszervezet rendszeres látogatása mellett patroná- lója is van a legényotthonnak. A patronáló Pecsnig Jenő elvtárs, régi bányász, akit mindenki ismer Pécs- Szabolcson. Pecsnig elvtárs sűrűn járja a legényolthonhoz vezető utat és tanítja, neveli az ott lakó bányászokat. Pecsnig elvlárs nemcsak a „látogató“ szerepét tölti be. Ennél fontosabb célja van: a műszakmulasztások elleni harc. Mert ilyen is akad még a György-aknai legényotthonban. Kakrik János csillés is mulasztó volt még az év elején. Pecsnig elv- társ jónéhányszor ,,elövette“ hol járt, merre volt műszak helyett. A kérdő- revonás kellemetlen volt Kakrik Jánosnak. mert Pecsnig elvtárs nem volt. valami „kíméletes.“ Elmondta Kakrik. nak, hogy ö bizony örült volna a múltban, — az 1940-es évek előtt —, ha engedték volna naponta műszakra járni, mert abban az időben heti három-négy műszak voH egy-egy bányásznak a vfejadag.“ Amit a 3—4 műszakon keresett, abból kotlett megélnie. A 2.70—3 pengős műszakon, kérdi fizetésből pedig nem sokra tellett. „Műszakmulasztási Még az kel. lett volna. Ha valaki megtette, azonnal leszámolták, maguk pedig most nyakra-főre bumliznak, amikor kedvük tartja“ — mondogatta Pecsnig elvtárs. Amikor „ellenvetés' jött, (mert ilyen rendszerint akad), akkor Pecsnig elvtárs egyszerűen, de érthetően megmondta: „Ha a gyomrától kellene akármelyikünknek is megvonni a mulasztással eleső keresetet, biztos nem mulasztana. Csakhogy a mostani fizetés mellett havonta 2—3 bumlit meg sem éreznek, mert a többi napon ke. resnek annyit, hogy eJég a pénzük.“ ilyesmiket mondogatott januáriól kezdve Kakriknak Pecsnig elvtárs. Nem javult meg egyszerre Kakrik János. Februárban is, márciusban is, de még áprilisban is több napot lévőit maradt a munkától. Pecsnig elv- társ viszont nem legyintett: „Áh, ez javíthatatlan“ — hanem tovább nevelte. Ma a hónap végénél tartunk és Kakrik János májusban mindösz- sze csak egy műszakot mulasztott. És talán — nrert lassan megembereli magát, — a jövő hónapban már egy mulasztása sem tesz. Több ilyen „bumlizója“ van még Pecsnig elvtáranak. De van még olyan is közöttük, akikhez nem ért el Pecsnig elvtárs szava. Vannak még mulasztók, mini Csirke Géza, Sztár., kovics József és még többen. De előbb, vagy utóbb előveszi Pecsnig elvtárs és szívós munkával, fegyelemre, kötelességtudatra neveit őket is. Amióta patronálják a György-aknai legényotthoni, javult a munkafegyelem. Régi notórius mulasztók váL tak rendesen műszakot teljesítő dől. gazokká a nevelés nyomán. Ebből az a tanulság, hogy érdemes foglalkozni a legényotthonokkal, hogy „nem hiábavaló" a munka. Bevezethetnék a legény otthonok patronálásál Komlón is. Ott is eredményes lenne ez a módszer, úgy mint Györay-aknán. ~ BANDI JENŐ Emelkedik a termelés a Centenlárttipari Vállalatnál — tie meg hell még javítani a mnttkalegyelmet A feketevágók és akik megtűrik a feketevágást: Stéves tervünknek, dolgosé népünknek ártanak ötéves tervünk az állattenyésztés terén is igen nagy feladatok elé állí- to'tt bennünket. A kétéves állattenyésztési terv során nagymértékben fejleszteni kell megyénkben is az állatállományt. Érthe'.ő, hogy amikor dolgozó népünk ezen a téren is rohamrn indul a győzelemért, az ellenség minden eszközzel megpróbál a terv teljesítése elé akadályokat állítani. Egész sor knlákot, kupecet ítélt már el a dolgozó nép bírósága feketevágás miatt De nemcsak a kulákok vágnak feketén állatokat, megteszik ezt nem egy esetben azok a dolgozó parasztok is, akik könnyen befolyásolhatók. Es kivétel nélkül minden esetben megtaláljuk az ilyen feketevágás mögött is a kulák, az ellenség kezét! Miért érdeke a kuláknak, hogy a dolgozó paraszt feketén levágja az állatokat? Először azért, mert ezzel is gátolja állattenyésztési tervünk teljesítését, túlteljesítésé'.. Másodszor azért, mert tudja, hogy a dolgozó nép érdekeinek megfelelően a foketavágó dolgozó parasztot is felelősségre vonja a bíróság, s a kulák ezl ki akarja használni arra, hogy a* befolyásolható dolgozó parasztokat szembeállítsa saját államukkal. S nem utolsó sorban azért teszik ezt, hogy ezzel bűntársaikká tegyenek egyes dolgozó parasztokat, azokat megnyerjék a maguk számára, elszakítsák társaiktól. Éppen ezért könyörtelenül le kell leplerniink minden feketevágót, s minden esetben fel kell fednünk a feketevágások mögött az ellenség, a kulákok, kizsákmányolok furfangjat. És kíméletlenül le kell leplezni, igazságszolgáltató szerveink élé kell állítani azokat is, akik megtűrik a feketevágásokat és segédkezet nyújtanak ez. ziel az ellenségnek. ' Mánia községben (ekeién vágták az állatokat Mánia községben már fény derült az ellenség tevékenységére. Négy darab állatot vágtáik le a községben feketén. Nem figyelt fel erre sem a pártszervezet, sem a tanács, — ellenkezőleg, leplezték, valósággal elősegítették a feketevágásokat, Nézzük, hogyan törtéül inog ez. Bálint József, a községi pártszervezet titkára. Valamennyi lakodalmon ő maga is reszt vett, - megjelenésével is fedezni igyekezett a feketén vágókat. Bálint József úgy furaikodot't be a pártszervezetbe. Felesége kuláklán v. Feleségének apja, Tóth György szik- vizgyáros a múltban állandóan cselédet tartott, azzal dolgoztatta meg a földet. A háztartásban külön cselédje dolgozott, s az hordta ki a szódavize! is, Bálint József visszaélve a Párt megbízásával egyszerűen kihúzta apósát a kuláklistárót, .azzal, hogy az nem kulák, mert cselédet „csak“ a felszabadulás előtt tartott. fl párttitkár és a tanácselnök a kulákok befolyása alá került Bálint József nemcsak az apósát igyekezett mentegetni, hanem Igen jő barátságban volt a többi kutakkal Ls. S ebben teljesen megegyezlek Dobos Józseffel, a tanács elnökével. Például május 2- án Forr Pintér kulák kocsmájában a május elsejei ünnepségről megmaradt 27 liter bor mellett együtt tárgyalták meg a község kulákjai- vai a falu dolgait. Bálint Józsefet és Dobos Józsefet a faluban csak a kulákok, s az általuk megtévesztett feke!evágók szerették. Meg is hívták már őket a nemsokára sorrnkeriilő hét újabb lakodalomra is, — nyilvánvalóan azért, hogy már előre biztosítsák, hogy a feketevágások ügye homályban marad. A kulákfur- fang azonban nem sikerült. A dolgozók, a becsületes emberek nem szerették, elítélték Bálintot és Dobost. Ki$s Bertalan bányász így beszél róluk: — Mi dolgozók nem ludutik bízni bennük, mert hátat fordítottak nekünk, az ellenséggel barátkoztak. És így beszélnek erről a kél emberről szerte a faluban, Tóth József- né, Bódi János és valamennyi becsületes dolgozó. Ezeknek a becsületes dolgozóknak fel kelj most még szorosabban sora-, kozniok a falu kommunistái, a falu pártszervezete mögé. Kíméletlenül le kell leplezniök a fekele.vágó. vagy arra bíztató kulákokat, s szívós felvilágosító munkával ismertetmök kell a A pártszervezet titkára és a tanácselnök teljesen a kulákok befolyása alá került. A község dolgozó paraszjait természetesen nem világosították fel az átlattenyészlés fejlesztésének fontosságáról. A községben Igen sok dolgozó paraszt még egyáltalán nem is hallott kétéves állattenyésztési tervünkről. Nem megy a fűkaszálás sem a községben, mert Bálint József csak parancsolgatott, kiskirályoskodolt, de nem gondoskodott arról, hogy a munkál illőben elvégezzék. Sok drága takarmány veszik kárba emiatt Mánfa határában. Lemarad1', a község a növényápolási munkában is. Bálint József és Dobos József a ku- lákokkal baráthoztak, elősegítették, hogy a községben feketevágásokat kövessenek eil. Bálint József leváltása folyamaiban van. És nemcsak azoknak kell majd felelniök a bíróság előtt, akik megszegték népköztársaságunk törvényeit, akik feketén levágták az állatokat, hanem nekik kettőjüknek is, akik eltűrték ez", és viselkedésükkel elősegítették. falu dolgozóival kétéves állattenyésztési tervünket, szívós felvilágosító munkával el kell érniök, hogy egyetlen dolgozó paraszt se kerüljön a kulákok hálójába, hogy Mánfa községben ne legyen egyetlen feketevágás sem. Islván.aknán tegnap hétrétgörnyedve igyekezett kiszállni a bányá, bál Rideg Sándor. ,.Bal esel, baleset“ — mondta és lógta a gyomrát: „Baleset“ — nyögött fej újra. Természetesen kiengedték a bányából, látva Rideg eltorzult arcát, — biztos,, valami komolyabb baj érte. Rideg kiszállt és lent a napszinten is nyöszörögte: „Baleset, balosét“. — Mondja mar, milyen baleset? — kérdezték tőle, mire még három nyöszörgés u/án előadta: „Gurítóban, ahol dolgozom, leesett a íöfedeszkáról a lámpa és nekiesett a gyomromnak. Jaj! Baleset! Éppen ide esett rá, a gyomromra, lenyomorodtam. Jaj, szerencséd ertség]" Akik hallgatták, összenéztek, mert olyat már hajlottak, hogy valakinek A Pécsi Cementáruipari Vállalatot áprilisban bírálat érte, hogy beépült az ellenség, szabotálja a munkát, rontja a dolgozók munkakedvét. Az üzemi pártszervezet megszívlelte a bírálatot és hozzálátott a hibák kijavításához. Elsősorban az ellenséges, romboló elemeket távolították el. Eltávolították Angyal József normást. Zerényi Kálmán munkavezetőt leváltották. aki most „betegszabadságon" van. Eltávolították az üzemből Misebi Alajost is, aki szintén munkavezető volt és gorombán bánt a dolgozókkal. Ellensége volt ez a Miechl a mun- kavereenynek. Ha a dolgozók teljesítménye emelkedett, akkor visszadobta a munkát „selejt“-ként, hogy ezzel vegye el a dolgozók kedvét a munkától, a munkaversenytől. Sötét múltja van ennek a Miseidnek. Budapesten szoros barátsága volt a felszabadulás előtt a jobboldali szociáldemokratákkal. 12--13 ezer cementlap helyett 15—16 ezer darab Mischl ahelyett, hogy segítette volna a dolgozókat a több, jobb munka elvégzésében, gátolta őket Bóka J6- zsefné, aki újonnan került az özembe, kérte Misehlt, tanítsa, meg a munkára, Erre azt válaszolta-* ,j£n sem tudom, hogyan kell“. (Szép kis munkavezető!) Az igazság viszont az, hogy Mischl ismerte a munka elvégzésének módját, de nem mutatta meg és emellett még durván rátámadt Bóka Józsefnére. A jobboldali szociáldemokraták módszere ez. Mióta eltávolították Misehlt, megváltozott a dola lábára esilz a lámpa és csontrepedést okoz. ilyen előfordult istván.ak_ nán is. De. hogy valakinek a gyomrára essen? — ez kicsit „furcsa“ volt. Ha esik is a lámpa, vagy a lábára, vagy a fejére, legrosszabb esetben a hátára esik, de a gyomorra? — nem valószínű hogy ilyen megtörténi valamikor is. Éppen ezért megkérdezték Bocz Jó. zsef vájárt, aki együtt dolgozott Rideggel, a hetes léggurítóban, hogy mi történt. A vájár elmondta, hogy leesett ugyan a lámpa, de egy szó sem igaz a Rideg állal előadott meséből, hanem valami hascsikarásra panaszkodott neki. Fent viszont már elő. adta „baleseti“ meséjét. Erre aztán gondolkodóba estek Ftván-aknán: mi lehet •mögött? Utána is néztek. gozók hangulata, de megjavult a termelés is. Mikor felelősségre vonták Misehlt durvaságáért, a termelés mennyiségével „érvelt44. „Én jó munkát végzek, 12—13 ezer la-pcrt készítenek a dolgozók irányításom melleit.“ Ez az érvelése semmivé vált, mert a dolgozók most 15—16 ezer cementlapot gyártanak. A korongos üzemrésznél is a régebbi 12—13 ezer lap helyett 15—16 ezret. készítenek. Ennyit jelentett Miseid eltávolítása. A csodálatos „epegörcs“ Szépen emelkedik az üzemben a termelési grafikon. De emelkedhetne szebben is, ha nem lenne annyi műszakmulasztó az üzemben. Dakner Józsefné rendszeresen mulaszt műszakot szombaton, meg hétfőn. Azt mondja: „Epegörcseitrt voltuk“. Csodálatos epegörcs lehet az, amelyik csak szombaton, meg hétfőn jön elő. Zimonyi Zsófia. Panni Ilona viszont minden hivatkozás nélkül elmulasztja a munkát.. Előfordult már olyan, hogy szombaton 20 dolgozó nem ment munkára. Vannak olyanok, akik rendszeresen elkésnek a munkából. Rendszeres késő Dani Anna, Márk Márta is. A müszakmulasztások ellen a vállalat vezetősége eddig nem vette fel elég keményen a harcot, s csak most láttak munkához. Javítsák még ki ezt a hiányosságot a Cementipari Vállalatnál a dolgozók, harcoljanak tovább a termelés emeléséért, a munkafegyelem megszilárdításáért, a selejt csökkentéséért, s legyenek továbbra is éberek. Ez a Rideg Sándor kulákctemcte. Nemrég jött lstván-aknára dolgozni és ő is megkapta a 400 forintos szerző, dési jutalma/, az ingyen ruhát, bakon„ csőt. Most, hogy zsebében van már a négy darab százas, úgy gondolta, hogy jobb lenne odébb állni. Azt tud. ta, hogy egyszerűen nem lehet csak elmenni, mert a 400 lorintot, meg a ruhát visszaveszik, ha pedig nem adja vissza, hát bíróság elé kerül. Éppen ezért, kiagyalta — csak kissé bu. tán — „baleseti“ meséjét. Csakhogy István.aknán valamivel jobban értenek a bányához, meg at esetleges előtorduló balesetekhez, mintsem hogy elhigyjék a leiilákmesét. A kulákturfang csődöt mondott. Rideg Sándor nem tudta megkárosítani államunkat. A dolgozó parasztok elítélik a feketevágások leplezőit KULÁKFURFANG A BÁNYÁBAN