Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-22 / 93. szám
4 N A P h 6 1*51 AFBIUS *3 1 A fcétójfalusS gépállomás vezetője szerfnt a „rossz talaj66 és az „állandó esd66 miatt állnak az utolsó helyen a versenyben Párt mik kongresssnsán Rákosi és Gerfi elvtár» rámutatott arra, bogy a mezőgazdaság az ötéve* tervtőr- ▼énybon terrberett 22.800 traktor helyett 36—28 ezer traktort kap. Ezeknek a traktoroknak a legnagyobb része a gépállomásokra kerül és gépállomásaink dolgozóitól függ, hogy milyen értékű segítséget nyújtanak majd dolgozó parasztságunknak, egész népgazdaságunknak. Világos tehát, hogy gépállomásaink egyik kongresszusi feladata: a gondjaikra bízott gépeket úgy kezelni, úgy felhasználni, hogy azok minél nagyobb segítséget nyújtsanak mezőgazdaságunknak. A hétúj falusi gépállomás azonban semmibe sem veszi ezt a felelősségteljes feladatot. A gépek jó kihasználásával, gazdaságos üzemeltetésével egyáltalán nem dicsekedhetnek. A - gépállomás vezetősége nem készült fel alaposan a tavaszi munkálatokra. A gépállomáson beindított téli műszaki tanfolyamra csak 12 dolgozót tudtak beszervezni, de közülük ma mindössze öt dolgozik a gépállomáson A gépállomás traktorain nincs mindenütt biztosítva a két műszak, így nem is tudják a gépeket kellően kihasználni. A munka rossz meg- •zervezése, a helytelen munkamódszer eredményeként a gépállomás ma a tavaszi idényterv teljesítésében az utolsó helyen álL Patonai elvtárs, a gépállomás vezetője mindig talál „magyarázatot" a súlyos elmaradásra! „Nálunk borzasztóan rossz a talaj, állandóan esik az eső és jobb eredményt nem tadunk elérni." Mintha a megye többi helyein nem esne az esői Az időjárással taka- ródzik Patonai elvtára. Ennél nem megy tovább. Azt sem nézte meg, f « az oka annak, hogy a 15-ős béréten a gépállomás az amúgy Is alacsony heti tervteljesltés mellett hogyan „ért el" 210 százalékos üzem- anyag-„fogyasztást". Az „eső" eszébe jutott, de az már nem, hogy utána nézett volna annak, miért fogyasztott valóban Tumícz Mihály 200, Topp József 325 és számos további traktorista 100-200 százalékkal több üzemanyagot, mint a szükséges 100 százaléké (De nem figyelt fel erre a megyeközpont műszaki osztálya sem!) Nincs jól megszervezve az ellenőrzés, az éjjeli ellenőrzést teljesen elhanyagolták^ így nem tudják a dolgozók munkamódszereit sem tanulmányozni, majd pedig a hasznos módszereket átadni a gyengébbeknek. Patonai elvtára állandóan „nehézségekre" hivatkozik és állandóan arról az oldalról nézi a dolgokat, -ahogyan nem lehel megvalósítani, ahelyett, hogy megkeresné a járható ntat A kétújfalusi gépállomás súlyos hiányosságaiért felelős a megyei központ is. A központban már csaknem megszokott az, hogy a kélújíalusí gépállomás állandóan a sereghajtó, de ezidáig még nem hajtottak végre semmi olyan intézkedést, amely kisegítené a gépállomást a kátyúból. Jő munkaszervezéssel, az ellenőrzés biztosításával a kétújfalusi gépállomáson fennálló hibák legnagyobb részét — a pártszervezet fokozott segítségével — ki lehet küszöbölni. A gépállomás kommunista dolgozói jó munkájukkal, kommunista példamutatással és a hiányosságok állandó íetiárásával segítsék hozzá a gépállomást, hogy az elsők közé kerülhessen. Vessék fel a hibákat a megyeközpont politikai osztálya felé is. Azoknak a dolgozóknak, akik lemaradnak, nyújtsanak elvtársi segítséget. A pártszervezet állandóan értékelje a gépállomás munkáját és ezen belül az egyes dolgozók teljesítményeit is, hogy a pártszervezet a verseny motorja legyen. A munkában legjobban kitüntekkel pedig erősítse meg sorait. Csakis erős pártszervezet képes arra, hogy a gépállomáson meg tudja javítani a munkát, eredményesen harcoljon a terv teljesítéséért, az üzemanyagfogyasztás csökkentéséért. Ha így dolgozik a gépállomás pártszervezete, ha állandóan értékeli a munkát, a hiányosságokat felveti és harcol azok kiküszöböléséért« a jó tapasztalatokat továbbadja, akkor egész bizonyos, hogy a kétújfalusi gépállomás az utolsó helyről előre fog ugrani. Hegedűs Vince AMG megyei központ, politikai o. káderes. * ''Ti Az AMG központ politikai osztálya az egyik legjobb eszközt ragadta meg a kétújialnsi gépállomás segítségére: a kérdésnek a megyei párt sajt óban való feltárását Hegedűs elvtárs a cikkben megadott szempontokkal jelentősen előbbre vitte a hiányosságok felszámolását. Helyesen mutatott rá, milyen megalkuvó, opportunista módon igyekszik elhárítani a felelősséget a gépállomás vezetője. Azonban maga is opportunista módon foglalt állást: még csak fel sem említette, hogy a súlyos mulasztások, szembeötlő Czemanyagpoosékolások nem lehetnek „véletlen" következményei. Nem mutat rá, hogy az ellenség tudatos aknamunkájával állunk szemben a gépállomáson! Hogy maga a gépállomás vezetője is az ellenség uszályában van, amikor állandóan az „csővel takaródzik". A kétújlalusi gépállomás pártszervezete csak félmunkát végez akkor, ha a súlyos hiányosságok mögött nem leplezi lo az ellenséget és könyörtelenül el nem távolítja a gépállomásról! A kétújfalusi kommunisták nem nyugodhatnak egy percig sem addig, amíg soraik közül el nem távolítják a háborús gyujtogatók szövetségeseit, amíg az ellenség úgy látja, hogy a kétújlalusi gépállomáson van még mit kéréseiéi Ez a súlyos mulasztások, nagyfokú hiányosságok megoldásának kulcsa, ebben nyújtson haladéktalanul segítséget a központ politikai osztálya a kétújfalusi gépállomás pártszervezetének. A habard állami gazdaság agronómusának és gazdaságvezetőrheiyettesének Versenyfelhívása a tszcs-k pafronálására A falu szocialista építésében egyik központi feladatunk most a meglévő termelőszövetkezetek és termelőcsoportok megszilárdítása. Ezt a feladatot tűzte ki valamennyiünk elé a Párt. kongresszus. A babarci állami gazdaság agronómusa, Kréimsz Ferenc és gazdaságvezetőhelyetteee, Arapovics Istvánná meg Is éltették ezt és legutóbbi üzemi gyűlésükön vállalták má)us 1 tiszteletéi«, hogy közvetlen támogatást nyújtanak a liptódl és babaiét tszcsk-nek. Egyben versenyre Is hívták ki a megye valamennyi agio- nómusát és gazdaságvezetőhely ette- sét: melyikük nyújt eredményesebb támogatást a pahonálásukba vállalt teimelöcsopoitoknál. 1,1 Krómisz Ferenc vereenyklitváso fgiy hangzik: trA szocializmus építése, a lókozott békehaic megköveteli, hogy ml, állami gazdasági szakembeiek, a teimelő- szövetkezeteket a legmesszebbmenőkig támogassuk. Ezért a hosszúlejárató versenyvállalásomon bélül májas 1 tiszteletére vállalom a babarci és a liptódl tszcsk támogatását, különösképpen a jelenlegi legfontosabb szakmunka: a gyapot talajelőkészitésének és gyors elvetésének szempontjából. Egyben versenyre hívom a megye összes állami gazdaságainak agronó- musalt, hogy május elseje tiszteletére hasonló módon segítsék a hozzájuk legközelebb eső termelöcsoportok munkáját Ezzel a versenykihívással is a termelőszövetkezetek termelési színvonalának emelését akarom elősegíteni“ 1 Arnpovicsné ezekem felffl váHaTta még azt fa felhíváséban, hogy megszervezi a patronált habard és llptódi tszcsn belül as egyéni és páros munkaversenyt. „Ezzel a munkánkkal ts segítsük a termelőcsoportokak a falu szocialista építését, erősítsük a béhe- tábortr fe|ezfe be versenyfelhívását A DÉLI HATÁRSZÉLEN ' Gödrös, rázós az át befelé, /Jócskára. Egylovas lógatta! ballag Lövet István dolgozó paraszt hazafelé. A kocsin ül Orsós Józseíné csoporttag. Jobhról-balról a csoport vetései díszlenek. A kocsin ülök a tavaszi munkáról beszélgetnek. Lövei Istvánt jól lesütötte már a nap, látszik a kérges tenyerén is, hogy szorgalmas ember. — A őri csoportunkban jól folyik Diosl a munka — kezdi Orsósné. — Tavaly még sok nehézségünk volt, de most könnyebben, szervezettebben dolgozunk. — Bizony, őröm nálunk a munka, — feleli Lövei —, nem úgy, mint odaát, s s fasiszta Tito Jugoszláviájára mutat. — A családommá/ együtt elhatároztuk, hogy ősszel mi Is belépünk a csoportba, ml sem akarunk kima. radni belőle. — Bizony, nagy nyomorúság lehet odaát, Jugoszláviában. 1949-ben egy másik községben, egymás melleit dolgoztunk a mezön egy jugoszláv dolgozó paraszttal. Nagyon barátságos ember volt, sokat beszélgettünk..Délben ő sem ment haza, meg én sem. Együtt ebédeltünk. A jugoszláv dolgozó forraszt elővette az ebédjét, tepsibe sült kukoricakenyeret. Én is elővettem a fehér búzakenyeret és amit az asszony telt még hozzá, öt gyerekem van, Debrecenből települtem liocskára, de nekem azóta mindig bőségesen van kenyerem, meg hozzávaló is. A szomszéd nagy szemekkel nézte, hogy én hét holdas létemre hóíehér kenyeret eszem, ö meg a hú°z holdjából csak kukoricakenyeret tud enni, abból is keveset. Nagy mé. regbe jött, ökölbe szorult kézzel lényegétté Titot, hogy náluk még csép- léskor mindent elvisznek a parasztságtól, nekik nem marad semmi. Úgy vágta a földhöz a kukoricakenyeret, hogy ezer darabra ment szét. Én meg. osztottam vele az ebédemet. Egy pillanatra megáll, gondolkozik. Bizony, teleli Orsósné, ez. még negyvenkilencben volt, ma még sokkal nagyobb ott a nyomoruk a' dolgozóknak. Én nagyon sajnálom az olt élő dolgozókat, szívesen segítenék ne. kik, ha lehelne. Mindketten egyel gondolnak, egy dolog jut eszébe mindkettőnek. Az, hogy: llocskán van egy kulák, Gyu- kics Jocó, aki a sok termény és más áru rejtegetése mellett többezet jugoszláv dinárt is rejtegetett. Ezt a ku- Iákot 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte a mohácsi bíróság. Gondolatukat ki is mondják: — Ez a tíz hónap nagyon kevés büntetés. Én magamban gondoltam legalább tíz évet — így Lövei. — Még az is kevés lett volna ahhoz — mondja Orsósné, — hogy csak kicsit is megszenvedjen ahhoz képest, ahogyan ő a munkásokat hajszolta, dolgoztatta csaknem ingyen, reggel, délben, este tejet adott enni és olyan rossz vizes bort adott, — azt is csak néha, — amitől még a kutya is megveszett volna. A jugoszláv dinárt miért rejtegette? — kérdezi Lövei és mindjárt lelel is rá. — Azért, mert háborúi akar, mert szövetségese a fasiszta Titánok. — De nem jól számol — fűzi tovább Orsósné. — Mi is üt vagyunk. Erősek vagyunk és most is azért dolgozunk szorgalmasan, hogy még erősebbek lehessünk. — Az állam Iránti kötelességemnek elegei tettem — bólint rá Lövei. Az e hónapra előirt 68 liter tej helyett már több, mint 130 litert adtam be. Be is adóik minden feleslegemet mert nemcsalc nekem kell jól élni, hanem az ipari dolgozóknak is. — Bár csak annyit termelhetnénk az idén, azért is dolgozom szívesen a csoportban — mondja Orsósné, —1 hogy mindenből mégegyszer annyit, vagy még többet tudnánk beadni az előírtnál, hogy még erősebbé tehessüle országunkat. Sok mindenről esik még szó az úton. Lassan a taluba ér a kocsi. A bakon ülök közül az egyik egyénileg dolgozó paraszt, a másik csoportlag. A cél, a gondolat egy és ugyanaz. Egylormán harcolnak a magasabb terméseredményért, egylormán harcolnak a háborúra spekuláló Tito-banda és ügynökei elten. Pártonkivüli mindkettő, de meggyőződtek a Párt igazáról, hogy minden dolgozónak egy a célja, a béke, a szebb, boldogabb jövő felépítése. Ezt akarja meggátolni Gyukics Jocó, aki a jugoszláv dinárt rejtegette. Ezért gyűlölik a kocsin ülők szívükből és ezért bántja őket annyira, hogy a Tito.banda sző. vetsegesét csak tíz hónapra büntették meg. (Ary) ELMÉLETI TANÁCSADÓ « A szocialista munkaverseny A társadalmak fejlődésének történetét vizsgálva láthatjuk, bogy minden új társadalmi forma az előzőnél több terméket állított elő. Ebből adódik Lenin elv-társ tanítása: Csak az a társadalom képes fenntartani magát. amely az előző társadalomnál magasabbra emelt a munka termelékenységét. Láthatjuk, bogy a szód a lista társadalom csak úgy tud győzedelmeskedni a kapitalista társadalom feletti ha a munkások eddig soha nem látott termelékenységet biztosítanak és a társadalmi javak olyan mennyi-tágéit állítják elő, amilyenre a kapitalista társadalom nem képes. A szocializmus építésének Időszakában különös jelentőségű a maíxi-lenini tanítás, mivet országon béliül' és nem- zcíkozi méretekben egyaránt éles harc folyik a két rendszer kőzöttit- Egyik oldalon a fiatal, de mind erősebben kibontakozó szocialista erők állnak, nap- ról-napra újabb és újabb hatalmas eredményeket érnek el a dolgozó nép támogatásával. A másik oldalon a kapitalizmus állandóan hanyatló és gyengülő erői, amelyek görcsösen ragaszkodnak uralmukhoz és mindent megtesznek, hogy a fejlődés lendületét lassítsák. A nmnkatormdókenys ég emelésével kapcsolatban egy kérdést fogunk megtárgyalta!: A szocialista munkaverseny szerepét és jelentőségét a szocializmus építésének korszakában. Sztálin elvtárs megáEapftúsa szerint' a munka verseny a szocializmus építésének kommunista módszere. A szocializmus építése lehetetlen a dolgozó tömegekben rejtő forradalmi erő, kezdeményezés, munkalendület helyes kifejlesztése és felhasználása nélkül. A kapitalista verseny alapja a termelőeszközök magántulajdona. A kapitalista arra törik szik, hogy minél több hasznot tudjon magának biztosítani. A kapitalista verseny a dolgozó tömegek mind nagyobb kizsákmányolását és elnyomását hozza magával A kapitalizmusban nem érdeke a dolgozó tömegeknek a termelés emelése ós ezért nem is törekszik arra, hogy többet termeljen, mert ezzel saját nyomorát növeli. Ezt látjuk ma Tito Jugo- szláviájában, ahol a munkásosztály látja, hogy munkája gyümölcsét Tito fasisztái és az amerikai hadianyaggyárosok zsebelik be, ezért minden igyekezetével akadályozza a termelést, hogy így is nehezítse az imperialisták háborús terveit. A szocializmust építő népi demokráciákban alapvetően más a helyzet. A szocialista verseny alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona őszebből adódóan a dolgozók megváltozott viszonya a termeléshez. A szocializmus- nem fojtja el a versenyt, hanem először teremti meg a lehetőségét, hogy az valóban tömegméretűvé váljtk. A kapitalista versony jellemzője, hogy ami az egyiknek győzelmet jelent, a másiknak vereséget, elbukást hoz. A szocialista verseny jellemzője, hogy közös cél, a szocializmus építése, a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében folyik. A szocialista uerseny alapvető törvényszerűsége a kölcsönös támogatás, segítés a közös cél érdekében. A Szovjetunió tervjelentését 'olvasva lenyűgöznek bennünket a hatalmas eredmények. Ezeket az eredményeket nem lehetett volna elérni a dolgozók kölcsönös támogatása, murlcamódszer- áfadá^i mozgalom megszervezése, megvalósítása nélkül. A magyarországi munlkaverfieny mozgalomban is hatalmas jelentősége van a munkamódszerátadásnak. Ezen a téren is — mint népgazdaságunk bármely területén — a Szovjetunió segil1 sige Sí támogatása nélkül nem tudtunk volna előrehaladni. A síneken felemelt sebességgel és 2000 tarajéval robogó vonataink nem lennének; ha Panyin elvtárs nem tanította volna meg a szia- hánovista módszerekre a magyar vasutasokat. A szovjet aatahánovisták se- gíitsége tíélllcüf nem dolgoznának a Mohácsi Selyemgyárban 9 szövőgépen a dolgozók. A munka verseny kiszélesítése nélkül nem tudtuk vodka ötéve3 tervünk első évi előirányzatát túlteljesíteni. A szocialista mankavorsony jellemzője, hogy felszabadítja népünkben a szunnyadó alkotaúvágyást, kezdeményezést- A munka kapitalista robotból becsület és dicsőség dolga válik. Hogy a szocialista mimkaverseny mennyire elősegíti a dolgozók kezde. ményezését és alkotását, többek között mutatja az a 600,000 új találmány és újítás, amelyet egy év alatt a Szovjetunióban megvalósítottak. A mi dolgozóink is a Szovjetunió tapasztalataiból kiindulva egyre nagyobb eredményeket érnek el az újítás terén. A szocialista munka verseny biztosítja dolgozóink életszínvonalának állandó emelését A munkaverseny eredményéképpen növekszik termelésünk. Minél több terméket állítunk élő, annál több jut egy-egy dolgozóra, ötéves tervünkben a munka termelékenysége 90—100 százalékkal fog emelkedni, ez lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk életszínvonala az előirányzott 37 helyett 50—55 százalékkal emelkedjen. A szocialista munkaverseny jelentő, sége, hogy megváltoztatja az emberek gondolkodását, élősegíti, szakmai és általános műveltségük emelését Serkenti a dolgozókat arra, hogy szakmai tudásukat növeljék. Az elmaradottakat arra serkenti, hogy az élenjárókat utolérjék és lehagyják. Csak úgy tudunk új és hatalmas eredményeket elérni, ha állandóan képezzük magunkat megismerjük az új technikát és ezen kérész, tül a gépek uraivá, a szakma mestereivé válunk. Röviden összefoglalva: a szocialista munkaversenyben teljes összhangban van a társadalmi és egyéni érdek. A szocialista munkaverseny alapja az egyéni verseny. Jelenít őségé, hogy mindén dolgozó részt tud venni a versenyben. Népgazdaságunknak nincs olyan területe, ahoíl ne lenne lehetőség az egyéni verseny alkalmazására. Az egyéni versenyen keresztül érvényesül a legszélesebb kezdeményezés. A verseny másik formája a brigád- verseny. Ez nem azt jelenti, hogy itt megszűnik az egyéni verseny, sőt feltételezi és elősegíti, hogy a brigádokon bélül az egyes brigádtagok nemes versenyben álljanak egymással a termelés emelése érdokében, A brigádverseny jelentősége, hogy lehetővé teszi egyes csoportok együttműködését, elősegíti közös munkájukat és ezzel a termelékenység emelését nagymértékbein növeli. A munlkaverseny legfejlettebb formája a S zitia h áno v. m ozgalom, amely magában hordja a szellemi és fizikai munka közötti különbség eltűnésének csiráit. A Sztahánov-mozgalom elterjedése azt jelenti, hogy az újtipusú ember már kialakulóban van és már fel tudja használni a munkásosztály hatul, ma által biztosított lehetőségeket a szocialista haza megerősítésére. A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa új, felemelt ötéves tervünk megvalósítását szabta meg dolgozó népünk számára. Sztálin elvtárs azt mondta, a tervek végrehajtása a lömé- gek aktív részvételétől függ. A mi ötéves tervünk végrehajtása is attól függ, hegy dolgozó népünk hogyan támogatja ötéves tervünk megvalósítását. Orsaí János pártiskolai előadó A Dunántúli Napló leve!©zői-értekez!of© , a Dohánygyárban A Dunántúli Napló levelezési róva. ta értekezletet tartott a Dohánygyárban. Ez volt az első levelező értekezlet az üzemben. Levelezőink szép számban jöttek össze, hogy közelebbről is megismerjék a levelezés fontosságát és annak jelentőségét. Hogy milyen nagyfontosságú és megtisztelő levelezőnek lenni, azt mutatja a Szovjetunió qaz.dag tapasztalata, ahol az üzemek, kolhozok és szovhozok dolgozói a legszorosabb kapcsolatban állanak a lapok szerkesztőségével. — Sztálin elvtárs a munkás'paraszt le. velezöket a ,,proletár közvélemény parancsnokai'‘-nak nevezte. A beszámolóhoz sokan hozzászóltak. Takács Mária élmunkás elvtársnő hozzászólásában beszélt a béke megvédésének fontos kérdéseiről, elmondotta, hogy május 1-i felajánlását, 135 százalékot túlteljesítette, már 144 százaléknál tart. örömmel közölte, hogy Pécsi Józsefnó sztahánovisia elnyerte a Magyar Népköztársasági Érdemrend bronz fokozatát, aminek mindannyian örülnek. Várkonyi Lajos elmondotta, hogy jól alkalmazzák üzemükben a bírálat és önbirálat fegyverét. Bírálatot mon. danak a vállalat vezetősége felé, egy. ben javaslatokat js tesznek a munka megjavítására. Jójárt Józsel elvtárs bírálatot mondott a szerkesztőség felé, mert a Dohánygyár versenykihívását téves címmel közöltük, melyet aztán helyreigazítással kellett kijavítani. Schön Adámné sztahánovista felszólalásában elmondotta hogy a május l.re vállalt 125 ezázalékát 144.re teljesítette. A munka minősége elérte a 100 százalékot. Iványi Péter hozzászólásában kérte, hogy állítsuk vissza a Termelés Elén című rovatot. Elmondotta, hogy minden dolgozó örömmel olvasta, hogy így is foglalkoztunk az élenjáró dolgozókkal. A rovatot Iványi Péter javaslatára vissza fogjuk állítani. Önódi Gyula elvtárs ígéretet tett, hogy ezután jobban átgondolt és megírt leveleket kú’d szerkesztősé, günkhöz. Ezzel s Kérdéssé] a többi felszólaló is foglalkozott.
