Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VIII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA SO FILLER VltMVnöLffFZRJAÍ BőtESŰLJE T EK l rA MAI SZÁMBAN: A Szaksserrercfl Világszövetség májas 1-í felhívása * világ dolgozóihoz (2. o.) — A begyűjtési rendelet ismer­tetése és a gazdalajstromok elkészítése tanácsaink döntő feladata (2. o.) -— Kétéves áilattenyészi tervünk végre­hajtásának akadályozói (3. o.) — A déli határszélen (4. o.) — Május 1-re jelenik meg Rákosi Mátyás új könyve (5. o.) — A Honvédszínház Mohácson (6. o.) — Ne késlekedjünk a gyapot elvetésével! (7. o.) — Rádió­műsor (8. o ) MEGYE I PÄ RTB I 2 OTT JÁCÁNAK LAPJ A VASÁRNAP, 1931 ÁPRILIS 22 Kíméletlen harcot a tanácsok munkájában jelentkező opportunizmus ellen! fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése a féléméit ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtásáról Irta: VARGA JENŐ elvtárs, a megyei tanács elnöke A régi kizsákmányoló, feudális államgépezet összezúzása és a népi demokratikus államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak létreho. zása a szocializmus építésének tör­ténelmi jelentőségű eseménye, Nem kétséges az, hogy ilyen nagy át­alakulás nem megy simán, harcok nélkül, ellenkezőleg, az államgépe­zet átalakításával együtt jár az osztályharc kiéleződése, egyre fo­kozódó élesedése. Sokan elfeledkeztek arról, hogy az osztályharc kiéleződésének sza­kaszában élünk és azt hitték, hogy a tanács°k megalakulásával végle­gesen kiszorítottuk az ellenséget az államgépezetből. Ez a hiedelem sú­lyos következményekkel járt. Fel. ütötte fejét megyénk tanácsaiban az átkos opportunista nézet, amely az ellenség elleni harc elhanyago­lásában, a feladatok megoldása kö­rüli lazaságokban mutatkozott meg és így módot adtunk az osztályharc kiélesedett viszonyai között a ki­zsákmányoló, ellenséges elemeknek aknamunkájuk folytatásához. Pártunk II. Kongresszusa és a Politikai Bizottság január 18-í ha­tározata világosan feltárta azokat a súlyos hibákat, amelyeket ezen a vonalon a megyei tanács elkövetett, A megalkuvó, opportunista nézet úgy kapott lábra, hogy maga a megyei tanács sem fogta meg eré­lyesen és nem ellenőrizte kellö mó­don a feladatok megoldását, a taná­csok munkáját. Ez azután azt eredményezte, hogy a megyei ta. nács megalkuvását látva, maguk a községi tanácsok és a járási taná­csok is az opportunizmus hínárjába tévedtek. Az opportunista magatartás az állami fegyelem legsúlyosabb meg­sértése és ennek legkirívóbb példá­ja és egyben legveszedelmesebb tor. mája az ellenséggel szembeni en­gedékenység, amely megnyilvánult úgy a tanácsokon belüli ellenséggel szemben, mint megnyilvánult«a ta­nácsokon kívüli ellenség elleni harc terén is és így egyes tanácsoknál nem a dolgozó nép, hanem az el­lenség hangja érvényesüli A „jó kulák", — „az ellenség meghúzza magát" és hasonló op­portunista „elméletek“ odavezettek azután, hogy például a zsibóti *öz- ségi tanács elnöke, ahelyett, hogy a kulákok elszámoltatását végrehaj­totta volna, leült a kulákoknál bort inni és beleegyezett, hogy a kulák- dszámoltatás helyett a nulák né. hány mázsa terményt adj°n 4>e. A tneződi tanácselnök és az alsómo- csoládi tanács elnökhelyettese Gyuri bátyámnak, Pista bátyámnak szólítja a kulákokat és velük kesz­tyűs kézzel bánik. Előfordult az is, hogy a kulákok elleni harc he­lyett a községi tanácselnök elöre- köszönt a kuláknak és ha az a Röz- ségi tanácshoz bement, még a saját székébe is beültette, ami természe­tesen azt eredményezte, hogy ilyen községekben az osztálybéke hangu­lata uralkodik és a dolgozó parasz. tok nem láthatják tisztán azt, hogy a kulákok már nem ülhetnek a nya­kukra, A volt mecseRpölöskei VB titkár a kulákoktól bort fogadott el, s a dolgozó parasztok beadását a kulákok nyilvántartási lapjára írat­ta teljesítésként. Ez az opportunista szellem ered­ményezte azután azt, h°gy a II. félévi begyűjtési tervvel kapcsola. tos feladatainkat még mindig nem tudtuk a minisztertanács határoza­tának megfelelően végrehajtani. Bizonyítja ezt az is, hogy számos község a megye területén ugyan­olyan körülmények között — mint ott, ahol a tanácsok megalkudtak — 100 százalékig vagy még azon felül is, teljesítették a begyűjtési tervei Például a villányi járásban is jól ment a begyűjtés, mert itt a begyűjtést vezető elnökhelyettes asszony erős kézzel vezette a mun­kát és lecsapott a Párt segítségével a kulák°kkal megalkuvókra — és magukra a kulákokra. Természetes az, hogy az opportunizmus nem­csak a begyűjtés munkájánál okoz károkai hanem a tavaszi munkák elvégzésénél, a termelőszövetkezeti csoportok fejlesztésénél, az adóbe­fizetés vonalán és minden más fel­adat végrehajtásával kapcsolatban is. Természetes, hogy tanácsaink a legtöbb helyen keményen vívják az osztályharcot az ellenséggel szem­ben, A zalátai tanácsnál maguk a végrehajtóbizottság tagjai ellen­őrizték a kulákok vetésének teljesí­tését minőségileg is. És ahol felszámoljuk a megal­kuvás szellemét, ott gyors, egészsé­ges javulás következik be. Például a siklósnagyfalui VB-titkár eltávo­lítása után — aki azt kérte, hogy töröljék a II. félévi begyűjtési ter­vet,, mert a községben egy szem gabona nincs, — ugrásszerűen meg­javult a begyűjtés munkája. Tu- ronyban, ahol a kulá^Jbarát tanács- titkár a begyűjtés fékje volt, eltá­volítása után a község, a járás élen­járó községei közé emelkedett. Má- riakéménden kiderült és a VB-tit­kár opportunizmusa hívta fel rá a figyelmet, hogy a titkár maga ku­lák. Eltávolítása után az egész község termelőszövetkezeti község­gé alakult. A nagypeterdi tanács­elnök azt bizonygatta, hogy a köz. ségnek nemhogy kenyérgabona fe­leslege van, hanem 28 mázsa tény­leges hiánya. Mikor a megyei ta­nács kiküldöttei megvilágították előtte, hogy magatartása merő megalkuvás, nekifogott a munkának és egy nap alatt 30 mázsa kenyér, gabonát gyűjtött be ő maga. Pártunk II. Kongresszusa és a Politikai Bizottság határozata rá­mutatott az opportunista, megalku­vó politika káros hatására és mi ma már tudatában vagyunk annak, hogy az opportunizmus elleni harc erejétől függ a megyei tanács és a helyi tanácsok munkájának megja­vítása. A kíméletlen harc a megalkuvás, az opportunizmus ellen, — ez az útja annak, hogy pártszervezeteink iránymutatása alapján, a dolgozók harcos, hazájukat szerető tízezreire támaszkodva győzelemre vigyük az új begyűjtési tervet, egész ötéves tervünket. A Párt útmutatása vezet bennün. két és ez teszi lehetővé, hogy mi Baranyában az opportunizmus elle­ni küzdelmet győzelmesen megvív­juk és a Títo.banda szomszédságá­ban a béke táborának sziklaszilárd, megdönthetetlen bástyáját építsük ki. A Zselnay-gyárhan minden szerdán békemiíszakot tartanai! A Zsolnay porcellángyárban min- 'len szerdán békeműszakot tartanak a cájus elsejei versenyben. A békemü- wakrn a dolgozók külön tesznek fel­ajánlásokat, jobb munkával nyilvánít­ják békeakaratukat. Fábri Gyula sztahanovista ifjú­munkás korongos teljesítménye állandóan 150 százalékon felül van. A békeív aláírásakor fel­ajánlotta, hogy a műhely 4,8 szá­zalékról már 2 százalékra leszorí- , tott selejtjét u-unkamódszerátadás- sal továbn csökkenti. A korongos műhelyben sztahanovista iskolát indítottak a termelés emelésé­ért, a selejt csökkentéséért. A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális élet­színvonalának emelkedését 1951. I. negyedévélten a következő adatok jel. lemzik: Ipar Az ipar a jelentősen felemelt öt­éves terv 1951 első negyedévre esti részét sikerrel teljesítette. Az ered­ményhez hozzájárult a Magyar Dol­gozók Pártja 11. Kongresszusának, valamint hazánk felszabadulása ünne­pének, április i-ének tiszteletére ki­alakult szocialista munkaverseny, Az egész gyáripar az első negyedévben 100.8 százalékra, ezen belül a nehéz­ipar 102.8 százalékra, a könnyűipar 101.9 százalékra teljesítette a tervét. Az élelmezési ipar a tervét nem tel­jesítette (92.7 százalék). A gyáripat termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva 32.6 szá zalékkal, ezen belül a nehézipar ter­melése 41.1 százalékkal, a könnyű­iparé 83.8 százalékkal, az élelmezési iparé 7.1 százalékkal emelkedett. Az. iparcsoportok közöl a bányászat ter­melése 19.6 százalékkal, a kohászaté 38.2 százalékkal, a gépgyártásé 46.S százalékkal emelkedett a múlt év első negyedéhez képest. Egyes fontos iparcsoportok, így a bányászat, a gépgyártás, a gumiipar, a ruházati ipar első negyedévi tervüket nem tel­jesítették. Az év első negyedében az egyes iparcsoportok tervteljesítóse a követ­kezőképpen alakult: IPARCSOPORT: 1951. I. NEGYEDÉ­NEK TERVTELJES ITÉSI- SZÁZALÉKA bányászat 97.4 kohászat 102.4 gépgyártás 98.7 erősáramú berendezések 104.2 gyengeáramú berendezések 104.4 finommechanika 107.4 tömegcikkipar 112.7 javítóműhelyek 108.8 villamósenergia 108.4 építőanyagipar 107.2 ' vegyészet 102.2 „ gumiipar 96.7 Nehézipar összesen: 102.3 Faipar 112.4" Papíripar 101.1 Nyomdaipar 119.4 Textilipar 102.1 Bőr- és szőrmeipar 105.1 Ruházati ipar 94.8 Könnyűipar összesen: 101.9 Élelmezési ipar 92.7 Gyáripar összesen: 100.8 Az egyes minisztériumokhoz tar­tozó iparvállalatok termelési tervü­ket a következőképpen teljesítették: Bánya és energiaügyi minisz­térium " 99.3 Kpbó és gépipari minisztérium 101.9 Könnyűipari minisztérium 101.8 Élelmezési minisztérium 92.8 Építésügyi minisztérium 122.7 Közlekedési és postaügyi min. 110.9 A fontosabb iparcikkek termelése 1951 első negyedében 1950 első negye­déhez viszonyítva a következőképpen alakult. IPARCIKK: A TERMELÉS 1951. I. NEGYEDÉBEN 1950. 1. NEGYE­DÉNEK SZÁZALÉKÁBAN Szén ,109.8 Vasérc 109.3 Abi« és acél 118.2 Aluminium és timföld 183.8 Esztergagépek 187.7 Egyéb forgácsológépek .131,9 Mozdony 126.0 Vasúti teherkocsi 73.3 Tehergépkocsi 488.0 Motorkerékpár 112.6 Kerékpár 117.6 Traktor 114.3 Villamos forgógépek ' 157.1 Izzólámpa 120.3 Rádió vevőkészülékek 104.8 Varrógép 96.1 villamosén eygia 117.5 gép- és motorolaj 138.5 gépkocsiíibroncsköpeny 146.9 tégla ■ 149.1 mész 141.7 IPARCIKK: A TERMELÉS 1951. I. NEGYEDEBEN 1950. I. NEGYE­DÉNEK SZÁZALÉKÁBAN cement 144.5 ráblaüveg HS.7 pamutszövés 118.4 gyapjúszövet 115.3 selyemszövet 101.1 len-kenderszövet 108.1 selyemharisnya 103.4 pamutharfenya 104.6 bőrcipő 145.3 férfiöltöny 308.7 női kabát 303.0 liszt 132.9 szesz 139.4 cigaretta 129.0 édesipari készítmények 199.0 szappan 107.2 gyufa 125.9 Terven felül az első negyedévben jelentős mennyiségű vasércet-, nyers- vasat, bauxitot, timföldet, aszbeszt- csövct, csempe- és mozaiklapot, elő­regyártóit betongerendát, tetőcsere­pet, csiszolókorongot, táblaüveget, parkettát, fürnirt, ládát, hordót, gyu­fát, dobozt, vigogne fonalat, lisztet, száraztésztát, , malátát, cigarettát, gyümolcskonzervet gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén. -nyersolaj és földgáz, petróleum, gép­es motorolaj, műtrágya, cement tégla, szigetelő porcellánok. gépkocsiab- ronestömlő. selyemszövet, takarmány- liszt, csokoládé, szesz, ecet, étolaj gyártásában. Építőipar Az építőipar a- terv műszakban je­lentő« mértékben fejlődött: 1951. első negyedévi termelési tervét 316.9 szá-' zalókra, ezen belül a magasépítőipar 120.8 százalékra, a szerelőipar 116.1 százalékra, a mélyépítőipar 111.2 szá­zalékra teljesítette. Az építőipar termelése a tervidő­szakban a múlt év hasonló időszaká­hoz képest 211.1 százalékra. ezen belül a magasépítőipar 172 százalék- ra, a szerelőipar 211.1 százalékra, a mélyépítőipar 333.7 százalékra emelkedett. .4 Szovjetunióból kapott épitőipari munkagépek üzembeállítá­sával fokozódott az építőipar gépe­sítése. A tervidőszakban az összes földmunkáknak mintegy 20 százalé­kát, az összes betonkeverési munká­nak csaknem hatvan százalékát végezték gépek segítségévei. Az első negyedben végzett’ falazási muri hálátoknak több, mint. 25 százalékát Sztnhánov-módszerekkel végezték. Mezőgazdasúg A tervidőszakban tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Legjelentősebb a fejlődés a Termelő­szövetkezeti csoportoknál. Míg az el­múlt év végén az ország szántóterü­letének 7 százalékán folytattak szö- vetkezti társasgazdálkodást, eddig 1951. március végére ez az arány az ország szántóterületének több, mint 13 százalékára emelkedett, A terme­lőszövetkezeti csoportok taglétszáma 1951 március végéig jelentősen meg­nőtt. Az . általános emelkedésnél gyorsabban nőtt a termelőszövetke­zetekbe lépő középparasztok aránya. Az állami gazdaságoknál a legje­lentősebb fejlődés « gépesítés terén következett be. Megnőtt a negyedév folyamán az állami'gazdaságok trak- )orállománya. Míg I960 első negyedé­ben egy traktorra 'Mi.7 kát. hold szántó jutott, addig 19.71 március végén 289. Emelkedés mutatkozik az ogyéb génekkel való ellátottság terén is. Az állami gazdaságok területe és állatállománya a negyedév folyamúti "kisebb mértékben növekedett. A tervnegyedévben a gépállomások száma 369-re. a traktorok «zárna több, mint 9 százalékkal, a vontatóké mint­egy 4 százalékkal emelkedett. 1951 első negyedében a mezőgaz­daságban a tavalyinál nagyobb volt a műtrágyafelhasználás. Mintegy - 22 százalékkal növekedett a matt év megfelelő időszakához képest a szer­ződéssel lekötött növények területe. Az állatállomány fejlődése «zeni. pontjából jelentős a lucerna "tavaszi vetésterületének több. mint négysze­resére való emelkedése. t A rendkívüli esős időjárás követ­keztében a vdési munka üteme kissé elmaradt a tavalyi mögött. A múlt évi gyenge takarmányter­més ebben a negyedben még éreztet­te kedvezőtlen hatását az állatállo­mány alakulásánál, bár kisebb mér­tékben, mint a megelőző negyedév­ben. Közlekedés A vasúi áruszállítási tervéi. 109.5 százalékra, személyszállítási tervéi 100.4 százalékra teljesítette. A telier- ániforgaiom emelkedése 1950 első ne. gyedéhez képest 25 százalék, a sze­mélyforgalomé 34.4 százalék. A MÁV a teheráruk napi átlagos rakodási ter­vét 104.7 százalékra teljesítette, ez az elmúlt óv hasonló időszakának telje­sítményéhez képest 27.2 százalékos emelkedésnek felei meg. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodása 1950 első negyedéhez képest: a vasáruk­nál 38.8 százalékkal, tégla, cserépnél 132.9 százalékkal kő, kavics, 60.4 szá­zalékkal, mész, cementnél 94.5 száza­lékkal, szénnél 14.4 százalékkal, őr­leményeknél 15.9 százalékkal, ke­nyérgabonánál 53.3 százalékkal, cu­kornál 10.3 százalékkal emelkedett. A vízi közlekedés áruszállítási ter­vét 125.7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 54.9 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az auio- buszforgalom egy év alatt 26.8 száza­lékkal, a közúti villamosforgalom 11 százalékkal, a helyiérdekű vasutak forgalma 18.2 százalékkal nőtt. A tá­volsági autobuszforgalom utasszállíuí- si tervét 118.8 százalékra teljesítette, a múlt, évi teljesítményhez képest az emelkedés 59.7 -százalék. A teherfu- varvállalatok áruszállítási tervüket 107.8 százalékra teljesítették. A teher­gépkocsi közlekedés a tervidőszakban 94.1 százalékkal több árut szállított, mint 1950 első negyedében. Beruházások Hz év első negyedében a népga daság beruházásai 63.2 százalékkal ha­ladták meg a múlt év első negyedét. Az emelkedés az iparban, a bányá­szatban és az építőiparban (együtt) 56.8 százalék, a közlekedésben 83.3 százalék, a kereskedőiemben 68.2 szá­zalék. A gyáripar beruházásaiból 93 százalék a nehéziparra, 7 százalék a könnyűiparra jutott. A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állami gazdaséigol és tér. melőszöv elkezeli csoportot villamosí­tottunk. Számos új gép és termclöbe- rendezés üzembehelyezése történt meg, így új edző, kupoló, elektronros tor- maszétrító és lágyítókemencék, tor- mázógépek, homokkeverök, különféle szerszámgépek, darupályák slb. üzem­beállítása. A negyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 új hi­dat> adlak át a forgalomnak. Az or. szag különböző részein számos újon­nan épült orvosi rendelőt, lürdőt. bői. csődét adtak át rendeltetésének. Áruforgalom 1051. első negyedében az állami nagykereskedelem eladást toryalma 34.5 százalékkal haladta meg a mull év hasonló időszakának forgalmát. A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet, 8.1 százalékkal több kenyeret 2.3 százalékkal több finomlisztet és 6.5 százalékkal több cukrot hozott forgalomba, mint 1950 első negyedében. Az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 117.9 százalékkal — ' zen belül az állami, kiskereskedelemé 113.9 százalékkal, a szövetkezett kis' kereskedelemé 134.0 széizalékkal -nőit. Az állami és szövetkezeti kiskereske­delmi bolthálózat’ egy cs'lando alatt 6.921 új üzlettel bővült. Ebbő! az ál­lami kiskereskedelemre 4330. a föM müvesszöveikezetekre pedig 2583 ui üzlet jutott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom