Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-17 / 88. szám

1DM ÁPRILIS 17 s* B p h o 3 PÄRT ÉS H ÁRTÉP ITÉS * Ózdfalu dolgozóit harcba vezeti majd a pártszervezet > „Meg kell erősíteni a pártszerve­zeteket is meg kell javítani a párl- raunkát mindenütt, de elsősorban és döntően a falun. Erős falusi pártszervezetek, erős falusi pártve­zetőség, egységes falusi pártbizott­ság, erős, jólműködő járási bizott­ság szükséges ahhoz, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sének nagy feladatát megoldhas­suk.“ (A Magyar Dolgozók Párt ja IL Kongresszusának határozatá­ból.) Járásunkban a kongresszusi határo­zat e pontjának megvalósítása nem­csak azt' jelenti, hogy meg kell szilár­dítani a meglévő pártszervezeteket, ha­nem azt, hogy azokban a községekben, ahol eddig pártszervezet nem volt, ott meg­teremtsük, összekovácsoljuk a falu vezető erejét. Ilyen község Ózdfalu. Sáros, néhol j árba tálán utat kell m'egtenni, ha az ember Ózdfalura akar elérni Ózdfalu az utolsók között kullogott a békekölcsönjegyzésnél, az őszi mély­szántásnál és a begyűjtésnél is. Nem véletlen ez; hiányzik a pártszervezet, mély vezesse a dolgozókat, megmutas­sa a Párt helyes politikáját, leleplezze a dolgozó nép ellenségeit A kulákoknak nagy a hangjuk A kulákok alaposan kihasznál'ák azt, hogy a község dolgozóinak nem vollt pártszervezetük. Sok kulák van a faluban és va­lamennyi nagyhangú. Olyan knlá- kok vannak itt, mint Végh Ferenc, akinek 25 hold földje és két háza van, földjét feléből műveltette. A felszabadulás előtt 15—20 százalé­kos uzsor»kamatra adott kölcsö­nöket. Fékeién mérte ki a pálin­kát és a festeti bort, hogy ezzel is megkárosítsa a dolgozókat. Idős Horváth Lajosnak 40 hold földje van, állandóan cselédeket tartóit s nemhogy nem 'evetI velük egy asztal­nál!, hanem még külön is főzetei'! nekik B. Horváth Lajosnak 2ő hold földje van, a felszabadulás előtt is cselédet tartott. Míg cselédjei az istállóban aludtak, addig kutyáját a szobában a díványra fektette. Annyira belejött földje szétlratásá- ba, hogy még három évvel ezelőtt meghalt nagyanyjára Is akart Íratni. Kovács Lajos 50 holdas kakik állan­dóan cselédet tartott, cséplőgamiturája volt, melyre süllyesztőt szerelt fel, hogy így is meglopja a dolgozókat. Emellett kocsmája, boltja és trafikja voltA Cselédjeivel durván bánt és nem fizette meg a bérüket, (Emiatt aztán a dolgozók bírósága el is ítélte G hónap börtönre.) És ezek a kulákok nagy hanggal vannak a faluban. B. Horváth Lajos arról suttog, hogy mit fog ő csinálni, ha majd „megfordul“ a helyzet. Kovács Lajos felesége még a megyei tanácshoz is elment panaszkodni, Bódis elvtársra, a tanácselnökre, hogy az goromba, mert „még a hintájukat is lefoglaltatta adóba.“ Ifj. Bútor Jánosné, aki nemrég még „nagyságos asszonyának hivatta magát (idős Bótor Jánossal együtt 100 hóidon felül van a földjük), eljött Bó­dis elvtárshoz a tanácsba és nagyban­kon felelősségre vonta, hogy miért len­ne ő kulák. (Bődis elvtárs persze még nem felejtette el, hogyan bántak vele, amikor náluk volt cseléd, és kiutasította a kutekot a tanácsból). Id. Horváth La­jos arra vetemedtél, hogy nem vakot!a be, mennyi földje van, min! ha a dol­gozók ezt nem is tudnák. Bortöli tanácstitkár és Foss DÉFOSZ-titkár a kulákok barátja S ezeknek a kutákoknak az aknamunkáját segíti elő végső so­rtul Börzöli Lajos tanácstitkár Is, aki ahelyett, hogy a dolgozók ér­dekelt tartaná* személőlt és segíte­ne a tanács elnökének és helyette­sének a kulákok elleni harcban — egy követ fuj az ellenséggel. Kulá- koKkal tárgyal a tanácsteremben, kuláklánynak udvarol és egy volt csendőrnél lakik, pedig a járási tanács már figyelmez­tette. hogy költözzön el onnan. Úgy I látszik, hogy ö jobban érzi magát a I dolgozók éíelnségeinél, mint a dolgo­zóknál. A DÉFOÍSZ-tiítkár felesége ku- láklánv, maga a titkár, Vass József pedig kulákokkal jár vadászni. A dol­gozó parasztoknál mindig lalál kivetni­valót, de a kulákok szabó látását bez­zeg nem veszi úsztp. A termeiőcsoporlba is befurakodtak a kulákok és sikerült is nekik megaka­dályozni a munka beindítását. A dolgosó parasztokat győzelemre vezeti a pártszervezet Azért tudott az ellenség ilyen káro­kat okozni Ózdfalun, mert nem volt pártszervezet, amelyik vezette volna a dolgozók harcát. Bódis elvtárs, a tanácstitkár, csak egy ember. l)e hozzá hasonló be­csületes, harcos dolgozó parasztok, akik már látják, hogy hol van az ellenség, sokan vannak a faluban. Olyanok, minit Perecz János 9 hol­das dolgozó paraszt, aki beszolgál­tatását 110 százalékra teljesítette, vagy Vas Géza 12 holdas közép- paraszt, aki 130 százalékra, Hor­váth János 14 holdas középparaszt, aki 120 százalékra teljesítene kö­telezettségét. Az ózdfalusi dolgozó parasztok is sze­retnének bekötulnt és villanyt, és tud­ják, hogy a dolgozója állama ezt meg is adja nekik, ha ők maguk is teüjesi- tik hazafias kötelességeiket, megteszik azt, amit a dolgozók állama vár fölük. Az ózdfalusi dolgozók is békét akar­nak, ők is szerelik hazájukat és ők is az elsők közölt akarnak lenni és nem az ulolsók közölt kullogni. Ehhez pártszervezetre, vezető erőre van szükségük. A járási pártbizottság gondoskodni fog arról, hogy a legharcosahh dolgozó parasztokból létrehozza Ózdfalu pártszervezetét. Eddig már hat becsületes dolgozó párasat kér­te tagjelölt felvételét, s lesznek még sokan, akik érdemesek arra, hogy az élcsapat soraiba állja­nak. A pártszervezet harcba vezeti majd Ózdfalu dolgozó népé! a népnvúzó, kizsákmányoló kulákok ellen, harcba vezeti a munkák időbeni elvégzéséért, a joiib termésért, , a boldogabb éleiért. Valkai József a siklósi JB politikai - munkatársa A belvárdgyulai dolgozó parasztok tettekkel csatlakoznak a megye élenjáró bányászainak és dolgozó parasztjainak felhívásához Megyénk élenjáró bányászai, dolgozó Parasztjai szombaton tanácskozásra jötiek össze, hogy megbeszéljék a bé­keharcban reánk váró feladatokat, a feladatok végrehajtásának módját, hogy még szorosabbra fűzzék a mun­kás-paraszt szövetség megbonthatatlan egységét. A tanácskozás felhívást inlé- 71 ed a megye állami gazdaságaihoz, jepállomásaihoz, termelőcsoporl-tagjai­hoz és az egyénileg dolgozó paraszt- ságihoz, hogy a Pártkongresszus hatá­rozata értelmében miélőbb fejezzék be a tavaszi vetési!, * mezőgazdasági munkák időben 'aló elvégzésével, terményfelesle­gük beadásával, a baromfi- és to- jásbcszolgállalás teljesítésével ün­nepeljék május elsejét, ezzel Is erősítsék a békéért folyó harcot. Á közös tanácskozáson Palotai József, a he.Ivárgyuliai I. típusú Táncsics ter- metőcsoport elnöke is részt w!l. Pálo­si elvtárs 11 hold földdel lépett a cso­portba. MiDdig szorgalmas embernek ismerték, minden munkában az élen- J^rók köfcöt’t volt. Magas termeiével* gyors mozgásával ott szorgoskodik a kocsi körüli, az ebédjét is csak futlá- ban eszi meg, mert jó az idő és min­den percet ‘ká akar használni, hogy a .anacskozás felhívásához elsőinek csat­lakozhassanak, a hátralévő tavaszi ve­tést mielőbb elvégezhessék.- Sofia nem felejtem el azt a napot, mrvn<lot!ai — mikor a bányász elv- iá (".sakkal közösen beszélhettük meg a teLfőatainka1. Csak most érzem igazán "* különbséget, hogy mig a múltban meggyű 1 őkették a paraszttal a mun- mst, a munkással a parasztot, ma a 'ozös ügyért, a békéért mint egy tesl- Vl!r°k harcolunk. Ahogyan a bányá­szok fokozzák a széntermelést, hogy a 1,11 szebb, boldogabb jövőnk alapját jdegte.remlsék, úgy fogunk mi it! a fa. un harcolni jobb munkával a több termelésért, a békéért. — | ‘■''firdgyulán magyar és délszláv ( ° gőzök együtt harcolnak a nagyobb ■»érmésért. A csoportban, a pártszerve- i., > » vezetőségben egyformán van epvisclve magyar és délszláv. A cél H^lívédeni a békét, felépíteni a te«« boldogabb jövőt, mert megér- n, , k a Párt igazát; a dolgozóknak -- armjlyen nemzetiségűek legyenek is eS}’ az érdékiik: a béke,, a szabad o1' lóhát nem lehelnek ellenségei ®-másnak. A kulákoknuk, a kizsák­mányolóknak — ha százféle nyellven beszélnek is, — egy a céljuk: a hábo­rú, a kizsákmányolás, a dolgozók el­nyomása. A csoport tagsága és az egyénileg dolgozó parasztok a május elsejét úgy akarják megünnepelni, hogy minden tavaszi vetést elvégeznek. Ehhez meg van minden lehetőségűk. Á párttagok személyesen járnak elöl jópéldával, így a népnevelő munka is könnyebben megy, mert azt cselekszik, amit ’mondanak, s híven követik őket a pártonkívü- liek. Fiser Ferenc párttitkár ma is kinn van a mezőn, a gyakor­lati munkában is élen akar járni. Svegál Ferenc pártvezetőségi tag, délszláv dolgozó paraszt mindig az elsők között van a munká­ban. Mint népnevelő, először saját maga írta alá a békeivet és azt mondot­ta: Én, mint délszláv dolgozó úgy ér­zem, hogy a jó munkámat az aláírá­sommal pecsételem meg és ezzel is csapást mérek a fasiszta Tito bandá­jára, akik a mi szabadságunkra, füg­getlenségünkre akarnak törni. A termel őcsoport példája nyomán az egyénileg dolgozó parasz­tok is igyekeznek a tavaszi vetést mielőbb elvégezni. Balogh Ferenc 9 holdas dolgozó paraszt már a kukoricán kívül mindent elvetett. Balogh elvtárs sokat szenvedett a múltban, gazdasági cseléd és napszá­mos volt. Most megvan mindene, ami egy dolgozó családnak szükséges, mert a népi demokrácia földet adott neki. Ezért hálás Is akar lenni, az államban szembeni kötelezettségét eddig mindenben túlteljesítette. A mezőgazdasági munkában élen jár. A csoportba belépett, de csak ősszel veszik be a földjét, addig egyénileg dolgozik. — Ezen a héten még a kukoricámat is elvetem, — mondja — mert mi csak a többlermeléssel harcolhatunk a békéért. Tavaly is időben végeztem a munkám, mindenből szép ered­ményt értem el. Azért is akarok többet termelni, hogy a beszolgáltatást kötelezett­ségemet túlteljesíthessem. 100 da­rab tojást már leadtam, de a bát­raiévá tojás és baromfi beadáso­mat is teljesítem, mert tudom, hogy ezzel is hozzájárulok a béke megvédéséhez, erősítem a nép államát. Belvárdgyula magyar és délszláv dolgozó parasztsága sokszor megvitatta már az új beszol- gáltatási rendeletet. Eddig sem ma­radtak adósai saját államuknak, most is teljesíteni akarja minden becsületes dolgozó a beszolgáltatását. Csupán 3 nap alatt a kicsiny községben több, mint háromezer tojást adtak be a dolgozó pa­rasztok. A pártszervezet a tavaszi munkát kézben tartja, valóban a tavaszi vetés időben való elvégzésében, a beszol­gáltatásban híven akarnak eleget tenni a munkás-paraszt tanácskozás felhívásának. (Ary) A NYÚL MEQ A KANDÚR A bábszínház gyermekelőadása A „legifjabbnkkal“ lelt meg hétfőn délelőtt és délután az If júsági Színház nézőtere. Eljöttek az ovódák aprósá­gai, hogy gyönyörködjenek a nyúl és a kandúr meséjében, melyet az Állami Bábszínház művészei ele ve ni let lek még 5» g vermek <‘k e lőtt.- Csendbe hí leszünk — Ígérte 1; ino: a & yennek tjk a: z előadás ki '/.dele élői! de bizony sí »ki in megszól a Mák, inikoi az előadás ÍZí jalmoi" köz hon e Ifoloj toll ék i^ére'i \ k el. Együtt örii! ■ok ; 11''a szi vd.orc Ml ,'k és ki név eltek a pii ru!j ■áld kandi ti r! De a bábjáték nemcsak gyönyörköd- leleit. Az orosz népmeséből. írt játék a munka szerelőiére és tiszteletére is tanította a gyermekeket. A gyermekek bizonyosan elöadnsról- elöadásra zsúfolásig megtöltik majd az Ifjúsági Színház nézőterét. Éppen ezért •i kísérőknek ügyelniük kell arra, hogy ne hozzanak túl kicsiny gyerekeket magukkal, akik amúgy sem látnák és érlelték a missé!', s sírásukkal csak megzavarnák a lobbi gyermek élve­zőiét. A Mojszejev-együttes útmutatása alapján készüljenek fel tánccsoportjaínk a kultúr verseny re A falusi kultúrvers-eny bemutatói! lezajlottak és az üzemi kullúrverseny körzeti bemutatóit, is láttuk. Megálla­píthatjuk. hogy a kul-lúrverseny ha­talmas tömegmozgalommá szélesedett. A Mojszejev-együttes pécsi bemutató; a további munkához hatalmas támo­gatást adtak tánccsoportjainknak. Az előadásokon a táncosok és ok­tatók nem tudták, hogy a tökéletes­nél tökéletesebb műsorszámoknál mit csodáljanak jobban, a csodálatos tér­formákat, technikájukat, szebbnél szebb ruháikat, azt, ahogy a táncok Legfinomabb nemzeti sajátságait kife­jezik vagy pedig azt, ahogy minden táncukból a szocialista ember önbizal­ma és boldog élete árad felénk. Fegyelmezetten próbáljunk Aki az együttes próbáit végignézte, annak először feltűnt a tökéletes fe­gyelem. Tanuljanak ebből L csoport­jaink, mert csak fegyelmezett próbák­kal tudnak a csoportok jól felkészül­ni szerepléseikre. így péOdául a többi tánccsoport mellett a Magasépítési Vállalat csoportja is sokkal szebb eredményeket tudna elérni, ha próba,- fegyelmezettebbek lennének. Fegyel­mezett próbákkal, tanulva a Mojsze- jev-együtte<, munkamódszeréből, olyan eredményeket fognak elérni csoport­jaink, amikre most még nem is gon­dolnak. „A Szovjetunió Altami Népi Tánc­együttese qyüjll a nép' táncoknf. meg­tanulja és művészien továbbfejleszti őbiit. A táncegyüttesnek nem az a célja, hogy szolgai módon másolja te a néptáncokat, hanem az, hogy a tánc jellegét a lehelő legkifejezőbb és leg­művészibb formában juttassa■ érvényre és lehetőleg maradéktalanul adja vissza a néptánc érzelmi tartalmát és stílusát" — mondotta Mojszejev cív. társ munkájukról. A falusi kultúrver. seny során mi is láthattuk, hogy mi­lyen sok szép és értékes tánchagyo­mánya van megyénknek. Dolgozó né­pünk látja, hoqv megbecsüljük ha­gyományait és így az öregeit, mint például az 53 éves Szabó Mán néni Birjánban, a 70 éves Izsák Jánosné, 59 éves Varga József Öcsárdon és még sokan mások egymás után tanít­ják meg ősi táncaikat, ahogyan azo­kat a nép hosszú éveken keresztül ki. alakította, kikristályosítotia és m;g- őrizte. Ezeket, a táncokat kell meg­tölteni az új éjét derűjével, szocialis­ta tartalommal. Tanulják meg üzemi csoportjaink ezeket a táncokat falujárásaik alkal­mával és dolgozzák fel a színpadi kö­vetelményeiknek megfelelően. így el­érik a csoportok, hogy minden tán­cuk más és más lesz, ami kifejezi a tánc eredeti mondanivalóját, jellegét De egyúttal elérik azt is, hogy falu. járásuk is sokkal eredményesebb lesz, mert szorosabb kapcsolatba kerülnek a falu dolgozóival. Megmutatták, hogyan kell táncolni a Szovjetunió és a népi demokráciák táncait Megtanított a Mojszejev-együttes bennünket arra is, hogy hogyan kell a Szovjeluntió .és a népi demokráciák táncait táncolnunk. Ezeknek a táncok­nak előadása még sokkal felelősség­teljesebb és nehezebb feladat, mint a magyar néptáncoké. Különösen sok hiba volt a kultúrversenyen bemuta­tott orosz táncoknál. Akkor mutassuk be a Szovjetunió és a, népi demokrá. ciá'k táncait, ha már az orosz, ukrán, bolgár, román táncokat — oroszul, ukránul, bolgárul, románul tudjuk el­táncolni. Ez hosszú, türelmes és nehéz munkát igényel, de másképpen tán­cainkkal az éliemségnek adunk alkal_ mat arra, hogy propagandáját ter­jessze. Ez a kultúrverscnyek során úgy jelentkezett1, hogy ezután már ne j is táncoljunk orosz táncokat, hiszen! előadásuk nagyon nehéz. Különösen a Szovjetunió és a népi demokráciák táncainál fontos a négfelelő ruha kér­dése is. .,A népi jelleghez szorosan hozzátartozik a népviselet is. A grúz táncosnő hosszú, iibegö ruhája köny- nyedségénelc előfeltétele. A kaukázusi táncos puha csizmája alkalmas a tánc harcias voltának kifejezésére. Ezért kell vigyázni a helyes jelmez alkal­mazására, különben paródiává torzul­hat a tánc." (Mojszejev) Táncainkat, ha csak lehetséges, a megfelelő nép­viseletben táncoljuk. Erre azonban nem mindig van lehetőség. Azonban ekkor is kis átalakításokkal (más kendő, kötény, vagy pár díszítés rá- tevésével) már stílusossá tehetjük a tánchoz viseletűnket. A Pécsi Nemzeti Színlniz tánccsoportja mutasson példát Végül kell még szólni a zenéről is. „A népi tánc mindig szorosan össze­függ a zenével." (Mojszejev). Itt is tanuljunk a Mojszejev-együttestöl és igyekezzünk mindig a táncokat a meg­felelő dallamokkal és hangszerekkel kísérni. így például ne használjunk magyar néptánchoz harmonika kísé­retet. A Mojszejev-együttes tanításai sze­rint készüljenek fánccsoportjaink a kultúrversenyre, hogy így továbbfej­lesztve a csoportot, építsék tartalmá­ban szocialista, formájában nemzeti tánckultúránkat.. Ehhez a munkához azonban az ál­landó példamutatást a Pécsi Nemzeti Színház lánckarától várjuk. A szinhá z; tánccsoport már el is indult ezen az úton. így az „Aranycsi'lag‘'-ban már örvendetes és jelentős kezdemé­nyezéseket láttunk. Az operett zenéje erre kiváló lehetőséget is biztosít. — Azonban itt is vegyük figyelembe azt, hogy a „néptánc mindig szorosan összefügg a zenével." Bármilyen szép is a színháztól, hogy baranyai tánco­kat igyekezett színpadra vinni, a da­rab kapuvári zenéjére jobb lett volna a kapuvári táncokat feldolgozni. Re­méljük, hogy a következőkben a szín­ház kijavítja ezt a hibát és ahogy színjátszás terén példát mutat, úgy lesz tánccsoporija i« állandó követen, dó példa a megye tánccsoportjai előtt. A Mojszejev-együttes,tanításai alap­ján, néphagyományainkra támaszkod­va tánccsoportjaink segítsék győze­lemre vinni a kultúrforradalom ügyét és ä II. Párikongresszus határozata alapján kultúrmunkánkkal ís segít­sük a szocializmus épiiését és a bé­ke megvédését. Kolta Ferenc Ak ellenség űjs&bE» veresége Dolgozóink helyesléssel fogadták a minisztertanács rendeletét, mely biz­tosítja a zavartalan kenyérellátást. A rendelet számításba veszi a nehezebb munkán dolgozókat, akiknek nagyobb fejadagra van szükségük, A tőkés or­szágokban jóval kevesebb a fejadag és ott nem érvényesül az igazságom elosztás elve sem. A kulákok, speku­lánsok azon mesterkednek, hogy ellá­tásunkat megzavarják, A miniszterta­nács rendelete keresztülhúzza az el­lenség számításait, végetvet a garáz. dálkodásnak. Aljas módon tört népünk kenyeré­re a kulák. Kiss Józsefné, a Mezőgaz­dasági Szerárugyár dolgozója elmond ta, hogy már több alkalommal észre­vette, amikor a piacon járt, hogy egyszerre 6—8 kiló kenyeret vettek a kulákok, hogy aztán feíetessék ott­hon az állataikkal. A beszolgáltatás elmulasztásán túl, még így is igye­kezett zavart okozni a kulák. Pankász János üzemszerelö a Me­zőgazdasági Szerárugyárban, jól emlék­szik arra, hányszor olvasott a kulá­kok disznó mesterkedéseiről. „Felhá­borodtam nagyon, — mondja ami­kor olvastam, hogy felctetik a búzát, moslékba keverik a lisztet, hogy így ártsanak az országnak, dolgozó né­pünknek, Tervük nem sikerült, meri most biztosílva lesz számunkra a ke­nyérellátás, s ők nem tudják felvásá­rolni a kenyeret." Kresz Pál erzsébeti lakos, földbir­tokos, malomtulajdonos kulák, disz- naival búza, rozs és árpakeveréket etetett fel. Fodor István kistótfalusi 26 holdas kulák baromfijaival és disznaival búzát és rozsot etetett. Ki­rívó példa Konrád Tamás sároki da­rál ómalom-tulajdonos mesterkedése, aki teheneivel vízbe kevert lisztet etetett. Ezt csinálta Fábrics Gyula szászvári malomtulajdonos is, aki te­heneivel fehérlisztet etetett. Nem kü­lönb Kispapi István kárászi lakos, aki búzát etetett állataival. Ezt tette ifj. Babos Lajos pálinkafőző-tulajdonos kulák is, aki disznaival búzát etetett. Lehetne ezt még nagyon sokáig so­rolni. Ezt tudják jól a becsületes fa­lusi dolgozók, de tudjuk mindannyian, akiket megkárosítottak dolgozó né­pünk ellenségei, a kulákok. Kormányzatunk a dolgozó nép kí­vánságának tett eleget azzal, hogv bevezette a jegyrendszert, hogy bizto­sítja az igazságos elosztást. Ezzel a rendelkezéssel elejét vesszük annak, hogy az ellenség zavart okozhasson kenyérellátásunkban. így védi Pár­tunk, kormányunk a dolgozók érde­keit, így biztosítja minden ember szá. mára a biztos, igazságos ellátást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom