Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-07 / 80. szám
DIIMÁMTIÍU VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN; *> A Bolgár Népköztársaság IriUSgyminisztériumának jegyzéke Jugoszláviához (2. o.) — Békeoagygyulés lesz Budapesté» (2. o.) — Biztosak vagyunk benne, hogy ki fogjuk kergetni az agresszorokat Koreából (2. o.) — A magyar külügyminisztérium újabb jegyzéke a jugoszláv kormányhoz (2. o.) — A pécsi pártoktatás néhány kérdéséről (3, o,) — Németh Imréué és az üzemek ezernyi békeharcosa háziagítációra indul (3. o.) —Faludy Aladár esperes nyilatkozata a békéről (3. o.) I AZ MDF > bar; VNYAMti- - if c- ■ •* : GYEI PÄRTB 1 Z O TTJ ÁGÁNAK LA:P:j;Á.-,';í:ll Vili ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ARA 50tlLLEK SZOMBAT, lí>51 ÁPRILIS 7 A BELGRÁDI PROVOKÁCIÓ , OJyan aljas, szemérmetlen és brutális merényletet, mint amilyent március 31-én követtek el Belládban az UDB ügynökei Hrabec István magyar ügyvivő és a magyar követség gépkocsivezetője ellen, A1%.1SD?er a diplomácia története, A iito-banda előtt nem volt olyan kormány, amelynek saját hivatalos szervei, hatósági emberei, saját fő- városukban, nyílt utcán megtámadok es tettlegesen, véresen bántál, mázták volna egy másik ország diplomáciái képviselőjét. A Tito- anda állandóan krokodíluskőnnye- ket sír amiatt, hogy őket állítólag «fenyegetik" és „provokálják", A magyar ügyvivő elleni gyalázatos ?o<;?iny et. orsfáá-világ előtt, a ju. á szláv nép előtt is újra, a legnyo. atekosabban és félreérthetetlenül n^°nyiÍa’. hoßy a Tito-banda a etfv, Z?2/ ,,0g Jényeáét és formáit nr^ftní- felrúJva. a legdurvábban sárfo°ka ,a a Népkőztársa. Ezeken a tényeken a títoista pro paganda-szervet tagadása, a Tan- , V,dozása egy jottányit sem változta^. Ki fogjL Tito7 hazug, «^gyárosainak elhinni, hogy a bel gracu magyar ügyvivő, akit az UDB kememek és provokátorainak a ha- 1 íe ^ körül, ,közlekedési inciden- miau előidézésével foglalkozik, “éghozzá úgy, hogy azokban személyesen résztvesz? Éppen ilyen szemenszedett hazugság és nevetsé £es kísérlet azt állítani, hogy ä “ gy,aT ügyvivő, miközben az UDB Pribékjei agyba-főbe verték, a ju- f°tS2-‘aV ,nípet szidalmazta, Hrabec JlSÄ éS a Magyar Népköztár. van a, jugoszláv néppel n“,1»}«. Ellenkezőleg: a Magyar ,P^zlérsaság diplomáciai képvi selojét ugyanazok a pribékek tá^ madtak meg és bántalmazták, akik a Jugoszláv népet sanyargatják. A anjug azt állítja, hogy a magyar I gépkocsija egy taxival útközön össze: azaz az UDB ár- imnl köztudomású, hogy míg az kén e,ria1-^a °zszágok ; diplomáciai v»5VI1-.01 autón és kocsin, gyalog, . lu^dton,, tetszésük szerint, ellenőrzés nélkül, bárhova járhatnak mai Jugoszláviában, addig a bzovjetunió és a népi demokrati- ril? diplomatáit az UDB viur t me^Egyeli, követi, pro- bn1aÍ’a'. ••Smerftcs* h°áy a belgrádi ur aoyetséget például néhány I ká 1 ,a *zó sz°ros értelmében bl o-1 kén/ att..tartotta az UDB- Az UDB 31 7szerltette megállásra március I - n este a magyar követség autó m;ntnCnVpe.dÍg holmi -.taxisofőrök"; taIán Ta.nl'íá hazudja. Belgrádban SS, taxis? orA°;k parancsolnak a i Wnc ^knCk r M;rt e2ek az állító-1 ag°s „taxisofőrok ‘ rákiáltottak ar ré//!11“0/0’ aki, v,églgnézte a me. b<»1 J*,e h°áy .fhallgass, ne szólj I me és a rendőrt elvitték. A két segnele árnyéka sem férhet hozzá, uogy az egész gaztettet az UDB a végre. Nemcsak a merény- 1 ,eI]eáe' hanem a jugoszláv pro-1 p Sanda.Szervek tagadása is mcg.l Tényeket, szemtanuk . ,al látött, orvosok által bizonyí- ° tényékét próbálnak lehazudni, I _ppen ezért a hazudozás erőltetett,! lnH°nTta an szemtelensége mel-l réste^rídS?70, h°áy a beíSme' Tito hatóságai a magyar külügy minisztérium jegyzékéro adott vá- aszukbaji is folytatják az önlelep- ir Azt merik kifogásolni, hogy m_a. c, István magyar ügyvivő a ^renylet után elhagyta Jugoszlá. kiilii^- Fe.m ment el a jugoszláv! «.-í »ymimsztérium protokolI.osz-| In// >-feIvilágOsításokat adni" az ho/den*rö!- Nem lehet tudni, má y a btoista hatóságoknak a sze- rmeUensége nagyobb.e, vagy a v asa£a? Először merényletet szer- e znek az ügyvivő ellen. Azután a '•' szoros értelmében kényszerítik súlyosan sebesült Hrabec Istvánt Jugoszlávia elhagyására azzal, hogy megtagadják tőle a megfelelő orvo si kezelést, nem adnak neki tetanusz-injekciót, stb. Végül pedig felróják az általuk megtámadott, be- zúzottfejű, orvosi kezeléstől megfosztott embernek, hogy nem megy el a jugoszláv külügyminisztériumba. Talán nem voltak megelégedve a jugoszláv hatóságok a 31-i merénylet eredményével? További terveik voltak Hrabec Istvánnal és fáj nekik, hogy ezek meghiúsultak? Egyébként a jugoszláv válaszjegyzék — a Tanjug hazugságainak cáfolata is. A jegyzék megállapítja, hogy az „incidens" ügyében nyomozás folyik és a jugoszláv kormány a nyomozás eredményei szerint hozza majd meg határozatát. De ha nyomozás folyik, amelynek az eredménye még bizonytalan, akkor mit kell gondolni a Tanjug hosszadalmas jelentéseiről, amelyek már két nappal ezelőtt a legapróbb részletekig leírták — a maguk módján — a történteket? Nyilvánvalóan azt kell gondolni, hogy a Tanjug szóáradata — hazugságáradat volt; hogy ezek a hazugságok senkit sem vezettek télre, hogy a magyar ügyvivő elleni aljas támadás okozta nagyon komoly hullámokat nem lehet hazug Ságokkal elcsitítani. A magyar nép és a magyar kormány mélységesen fel van háborodva a március 31-i provokácia miatt — de azt is tudja, hogy ami történt, nem véletlen. Nem véletlen, hogy a provokáció, az utcai támadás, a merénylet: a „diplomáciai módszere" egy olyan rendszernek, amelynek vezetői a Gestapo, az Intelligence Service, az amerikai titkos szolgálat iskolájában nőttek fel; amelynek vezetői besúgók, rendőrkémek, provokátorok. Nem véletlen, hogy gaztetteikkel hozzájárulnak a nemzetközi helyzet további kiélezéséhez, az amerikai imperializmus terveinek szolgálatához azok a politikusok, akik először önmagukat, azután országukat eladták az ame. rikai imperializmusnak. Nem vélet. len, hogy az a rendszer, amely diplomatának beöltöztetett gyilkosokat és kémeket, Boarovokat és Brankovokat küldött diplomáciai képviselőként a népi demokratikus országokba — odahaza, más országok valóságos diplomáciai képviselőivel szemben a terror és a provokáció módszereit alkalmazza. A magyar kormány és a magyar nép jól tudja, hogy ehhez a rendszerhez és ezekhez a gaztettekhez a jugoszláv népnek semmi köze nincs. A magyar nép mélységes együttérzéssel, részvéttel fordul a sókat szenvedett s ma még többet szenvedő hős jugoszláv nép felé, amelyet az elvetemült Tito-banda megfosztott harcainak és áldozatai, nak gyümölcsétől, feneketlen nyomorba és rabságba döntött A jugoszláv néppel a magyar népnek nincs vitája. De vegyék tudomásul a jugoszláv nép rabtartói, hogy a Magyar Népköztársaság, a magyar nép nem hajlandó a diplomáciai képviselője ellen elkövetett példátlanul durva gaztettet eltür- jJ; Feltett szándékunk a Magyar Népköztársaság méltóságát, diplomáciai képviselőinek sérthetetlen- ségét biztosítani, a békét ezzel is védeni. A Magyar Népköztársaság kormánya elégtételt követel a jugoszláv kormánytól a magyar ügy vivőt ért példátlan inzultusért, kik veteli, hogy a merénylet elkövetőit vonják felelősségre és részesítsék megfelelő büntetésben. „Ameny. nyiben a jugoszláv kormány — állapítja meg a magyar kormány jegyzéke —, a Magyar Népköztársaság kormányának követeléseit nem teljesíti, a magyar kormány gondoskodni fog róla, hogy e példátlan gaztettért megfelelő elégtételt kapjon." Párosverseny Pécsbányafelep és a pécsszabolcsi István-akna, Ferenc- és Pet6fí~akna kozott — május 1 tiszteletére, a béketábor erősítéséért Pártunk 11. Kongresszusa meghatározta azokat a feladatokat, amelyek meggyorsítják hazánkban a szociális mus építését. Az ötéves terv első évének hatalmas eredményei lehetővé tették, hogy ötéves tervünket felemelhessük és ezen keresztül meggyorsíthatjuk a szocializmus építését, még jobban tudjuk erősíteni a béketábort, amelyet a Szovjetunió, a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtdrs vezet. felemelt ötéves tervünk szerint az eredeti 18.5 millió tonna szén helyett 27.5 millió tonnát kell termelnünk hazánkban. Ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha minden területen fokozzuk a termelékenységei. Ennek a feladatna!: végrehajtása érdekében párosversenyre hívjuk a pécsszabolcsi István-alma bányászait május 1 tiszteletére. 1 Vállaljuk: Május 1-ig 500 tonna -*-• szenet termelünk terven felül. Az év végéig 4.500 tonna szenet adónk terven felül népgazdaságunknak. O Május 1-ig a második szint 2-es telepi fejtésben megindítjuk a ciklusos fejtési módszert. A Az igazolatlan mulasztók srá- *'• mát a márciusi hónaphoz ví- szonyitra 10 százalékkal csökkentjük. IT A mclcfí csákány-váltást az egész második szinten bevezetjük. A 100 százalék alatt teljesítők ”• számát 2.6 százalékkal csökkentjük. Marton János Molnár Károly párttitkár üzemvezető Benceg Ferenc szaksz. titkár. Szakítsunk a verseny IMSrokratikus szervezésével ey A mclegcsákányváltást a fej- tésekben és az összes munkahelyeken rendszeresítjük és a munkaidő jő kihasználásával, a munkamódszerátadás fokozáséval a 100 százalék alatt teljesítők számát 10 százalékkal csökkentjük. Q A munkafegyelem megszflárdi- tása érdekében vállaljuk, hogy az igazolatlan műszakmulasztókat 20 százalékkal csökkentjük, állandó munkahelyet biztosítunk a dolgozóknak. A Tovább szélesítjük a ciklusos fejtési módszert és a meglévő 2 fejtés mellett még két fejtésben vezetjük be a ciklusos munkamódszert. Pécsbányafelep, 1951 április 5. Echter Antal Börzsei Mihály párttit’kár üzemvezető Garai Gáspár szaksz. titkár. Fercnc-akna bányászai május 1 tiszteletére a vasasi Petőfi-akna bányászait hívták versenyre. Vállalják: 1 Május 1-ig tervelőirányzatunkat -*-• 100 százalékra teljesítjük. 2 A megengedett 2.5 százalékos * palatartalommal és 33.5 százalékos hamutartalommal termeljük ki a szenet. A Rákosi Müvek Martin-üzem dolgozóinak példája nyomán megyénkben május 1'tiszteletére lelkes párosverseny indult aa üzemiek között. A nagymányoki bányászok a komlóiakat, a pécsi Magasépítési Vállalat a mohácsi és a komlói Magasépítési Vállalatok dolgozóit hívta párosvei senyre, megértve, hogy csak így, tettekkel támaszthatják- alá igazán a békeívek aláírását. Ennek a versenynek első eredményei mária mutatkoznak. A nagy mányoki bányászok a verseny lendületével alig öt nap alatt 96 százalékról 102 százalékra emelték t«l az akna termelését. Az egyes bányászok is je’.entősen emelték termelésüket — ami azt mutatja, hogy a párosverseny : lelkes munkára serkenti a dolgozókat, a béketábor aktív harcosaivá neveli őket. Pár napja folyik még csak a május 1 tiszteletére indult verseny, de máris mutatkoznak alapvető hibák, amelyeket ha nem javítunk ki, gátjává válhatnak a versenynek. Egyik ilyen hiba, hogy a párosversenyre hívott üzemek csak 4—5, vagy ennél több nap után válaszolnak a kihívásra. Megtalálható e téren a versenyszervezés bürokratikus módszere. A komlói Magasépítési Vállalatnál még két napot kell várni a válaszra, holott már -6 napja múlott, hogy. versenyre hívták őket. A Zsclnay-gyár- ban is még „megtanácskozzák“ a pontokat a válaszhoz. (Az alaposság nem jelentheti a halogatást, a huzavonát.) Ezek a tények azt mutatják, hogy a vezetők még mindig íróasztal mellett szervezik a versenyt és a ,,pontok meglanácskozását“ látják a legdöntőbb feladatnak, ahelyett, hogy a dolgozók lelkes kezdeményezéseit felkarolnákj támogatnák. A másik hiányosság az, hogy a párosversenyt nem értékelik ki rendszeresen, nem mutatják meg a dolgozóknak újra és újra, nap, mint nap, hogy hol állnak a versenyben, milyen eredményeket értek el, hol vannak lemaradva. Pedig verseny-nyilvánosság nélkül nines jó verseny, Ezeket a kezdeti hibäk°t ki kell javítani, élénkké, lendületessé kell tenni a versenyt, hogy jó munkával adjon minden dolgozónk még nagyobb súlyt a béketvek aláírásának. Szederkény község dolgosé parasztijai békegyíílésen leplezték le as ellenséget Szederkény község dolgozó parasztsága kedden este béke-Jdsgyűlé- sekot tartott. A főútvonalon lakók, a központi ifik alá tantermében gyülekeztek, hogy megvitassák a Béke Világtanács határozatának értelmében a békealáírást megelőző tennivalókat. Nagy feladatok előtt állunk, a béke ügyét kell győzelemre vinnünk. H orvátovics Gyöngy iskolaigazgató volt a kisgyülés előadója. Helyi sajátos példákat hozott fel és azon keresztül magyarázta meg a békéharc fokozásának jelentőségét. — Dolgozó paraszttársak talán azt gondolják, hogy csak az amerikai imperimliták akarnak háborút. Nem! Nemcsak azok, itt élnek közöttünk szövetségeseik is, akik az új háborútól várják „felszabadulásukat“ azt, hogy ismét nyakára ülhessenek dolgozó parasztságunknak. Az ilyen Helyesfai Antal kulák, aki még 1949- ben is azt merte hangoztatni, töobek közt nekem is: „Na, megálljatok, most ti vagytok felül, de hamarosan eljön az idő, amikor ismét mi kerülünk a nyeregbe." Ezek a mi esküdt- ellbnségeink. Ezek is a rombolást, a pusztítást akarják, azért, hogy megakadályozzák fejlődésünket. Rossz szemmel nézik, hogy Szederkény faluból is számos gyerek Pécsett tátiul középiskolákban, már többen szak- érettségire is jelentkeztek. Forralja bennük a bosszút, mert látják, hogy Szederkény község parasztsága is rálépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára, hogy épül a tszcs baromfi-telepe, tudják, hogy rövidesen törzskönyvezett tenyészállatokat kapunk. S zederkény dolgozó parasztsága a béke megvédéséért sokkal keményebben harcol, mint azelőtt. A bé- ke-kisgyűlésen jelenlévők arcáról szinte sugárzik a gyűlölet azok felé, akik békés ópftőmunkánkat akarják megakadályozni. Tito és klikkjének garázdálkodásáról sokat beszólt Horvátovics György. Elmesélte a hallgatóknak, hogy milyen iskola-rendszer van Jugoszláviában. Récz Gyula szülei hosszú utánjárás után három hónappal ezelőtt hazatérhettek Szederkénybe. Két gyerekük Is van, az egyiknek 4-ík osztályba, a kisebbiknek pedig 2. osztályba kellene járni. Az öreg Rácz hazaérkezése után jelentkezett fiaival az iskolánál, hogy beírassa őket, A gyerekek azt sem tudták, hogy Iskola is létezik a világon, hogy a gyerekeknek tanulniuk kell. Mikor Horvátovics megkérdezte az öreg Ráczot, hogy miért nem járatta gyerekeit mar odaát iskolába, akkor az öreg azt felelte: „Hát... ott is volt iskola, csak nem ilyen szegény gyerekek számára." Most, mind a ketten első osztályba járnak és igyekeznek behozni azt, amit Tito és bandája elrabolt.tőlük. A beszélgetés formájú beszámoló után több torokból szinte egyszerre tört ki: „Még tízszer is aláírjuk n békeívet!“ — Igen ám, — vág közbe Szabó István 7 és félholdas középparaszt —, csakhogy azzal még nem teszünk teljes egészében eleget hazafias kötelességünknek. A tavaszi munkával, a vetés mielőbbi elvégzésével is harcolnunk kell. Hogyan? Úgy, hogy nem szabad hinni a kulákoknak. Most is azt hiresztelik, hogy ráérünk vetni, mert hideg még a föld és a mag tönkre megy. Ez nem igaz. Ezt sa.sát tapasztalatomból tudom megcáfolni, mert jómagámmal történi meg. Egyik esztendőben — már nem emlékszem, hogy melyikben —, a vetést egy'k napról a másikra halogattam. így ment egy héten keresztül, míg végül elhatároztam, hogy hétfőn hozzáfogok a munkához. Igen ám, csakhogy azután teljes két hétig esett az eső és akkor meg azért nem tudtam vetni. Mi volt a következménye? Az, hogy akik a Párt szavára hallgattak .és időben elvégezték a vetést, mégegy- szer annyit takarítottak be, mini én. Ezt csak azért mondtam el, hogy a kuláknak sohase higyjünk, mert íz ellenségünk volt, meg az is marad A béke-kisgyűlés részvevői még hazafelé menet is a bákeharcró! beszélgettek. Arról, hogy hogyan valósítják meg falujukban is azt, amit a világ dolgozóinak szereteti vezére, Sztálin elvlárs a közelmúltban mondott: „A béke fennmarad és tarlós tesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.'1
