Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-28 / 98. szám

Forró üdvözlet a baráti népi demokráciáknak, a világ minden szabadságáért, békéért harcoló népének!

Az eddiginél még többet kell tanulnunk, mindenekelőtt a szovjet irodalomtól, de klasszikus íróinktól is

Megkezdte tanácskozását a Magyar írók Szövetséi>ének I. kongresszusa

Pénteken délelőtt Budapesten meg kezdődött a Magyar írók Szövetségének I. kongresszusa.

A kongress-zus ünnepélye*. megnyitásán megjelentek: Révai József népművelési miniszter. Horváth Márton a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Harustyák József a SZOT elnöke Ho sev, a szovjet nagykövetség kulturá. Its attaséja és a többi baráti állam külképviseleteinek képviselői Földes sy Gyula Kossuth-díjas irodalomtörténész korelnök megnyitója után a küi döttek, egyhangúlag megválasztották az elnökségei, amelynek tagjai: Révai József, Horváth Márton, a Szovjet Írószövetség küldöttei: Borisz Po- levoj, Konszlantyin Fegyin, Szemjon Babajevszkij, Sztálin-dijas írók, Martin Andersen Nexö, a világhírű dán író. Jorge Amcido brazil író, a Béke Vilúgtaiiács tagja és a többi kiüli öl di küldöttség t-agjai, továbbá Bölöni György, Darvas Józseí. Devecseri Gábor, Déry Tibor, Földeák János, Földessy Gyula, Gábor Andor, Gellert Oszkár, Gergely Sándor, Heltai Jenő, Illés Béla, Illyés Gyula Juhász Ferenc, Kónya Lajos. Lányi Saroltéi. Lukács C 'örgy, Mándi Éva, Máté György Nagy Lajos, Szabó Pál, Veres Péter és Zelk Zoltán.

Ezután Gergely Sándor üdvözölte a megjelenteket.

A kongresszus tagjai egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. A napirend: 1. Darvas József beszámolója. 2. Devecseri Gábor beszámolója. 3. A Magyar írószövetség alapszabályainak módosítása. 4. Az új ve zetőség megválasztása. ..

Ezután Darvas József mondotta el beszámolóját.

Csodálatos és elsodró dolog az, ami országunkban ina végbemegy.

írónak lenni egész történelmünk folyamán nem volt még szebb dolog, mint ma.

Magyar irp számára nem adatott még S7,ebb feladat, mint nekünk ma: Művekben megörökíteni az új kort, s a születő új ember arcát. De nemcsak megörökíteni mindezt, hanem mutatni az előrevivő utat, a művészet eszközeivel küzdeni az igazság és a szép ség végső győzelméért.

Darvas József ezután rövid áttekintést adott a felszabadulás után megmutatkozó burzsoá irodalmi irányzatok elleni küzdelemről.

Az úttörő munkát a szovjet irodalom végezte el amelynek nagyszerű szocialista-realista alkotásai valóban, ahogy mondani szokták: Egy csapásra százezres olvasótömegeket hódítottak meg. A szovjet irodalom felszabadító és nevelő 'hatása hatott magukra az írókra is. Mindezzel együtt népi demokráciánk politikai fejlődése és az. hogy népünk ideológiai fejlődése is meggyorsult, — kiszorította irodalmunkból az ellenséges, burzsoá irányzatokat. Könyviadásunkból leg nagyobbrészt eltűnt a szemét, a pony, va, eltűnt a rohadó kapitalista-imperialista kultúra halálos mérge.- A Párt segítsége, kritikája és tokozott támogatása

kiszélesítette és megerősítene irodalmunk proletár-bázisát. Ezen túl azt is elmondhatjuk, hogy a Párt irányító szerepének megerősödése komoly ha. (ássál volt a pártonkívüli, utitárs-írók fejlődésére. Legkiemelkedőbb példája ennek Veres Péter gazdag írói kibontakozása, vagv Szabó Pál írói metamorfózisa, — bár nem ők az egye düiiek, akikről szólam [ehetne.

— Irodalmi életünknek azonban — eredményei ellenére, — még vannak olyan fogyatékosságai, amelyeket meg kell szüntetnünk, ha az irodalom ne. velöízerpét jól, az eddiginél jobban be akarjuk tölteni.

— Két főkérdés köré lehet csoportosítani feladatainkat: tovább kell folytatnunk a harcot irodalmi életünkben az irodalmi párt- szerűség érvényesítéséért, tokoznunk kell irodalmunk eszmei és művészi színvonalát.

Az irodalmi pártszerűség elveinek érvényesítése mindenekelőtt azt jelenti, hogy továbbra is éles harcot kell folytatni az ellenséges burzsoá irodalmi irányzatok minden megnyilvánulása ellen. Ezek, ha hallgatnak is, még jelen vannak. — ha másképpen nem. hát az írók fejében, szívében, «honnan be beszivárognak irodalmi életünkbe de még a művekbe is.

— A szocialista realizmus nem egyszerűsíthet, az egész élet. összetett, bonyolult valóságát kell adnia — de forradalmi fejlődésben kell ábrázolnia az életet. Meg kell mulatni a valóság nak azokat a tendenciákat, amelyek ma még nem általánosan uralkodók, de holnap azzá lesznek. Nem kell,

nem szabad félniök Íróinknak új hőseink ábrázolásában a költői szárnyalástól. Romantikus ábrázolás less ez,

de olyan romantika, amely jelen van az életünben amely nem menekülés, hanem

a jövő megiiódítása: forradalmi romantika.

Szóvátette Darvas József, hogy a szgvjet írók közül többen hiányolják a magyar művekben a nemzeti jelleget.

— A nemzeti jelleget egyedül az adhatja meg, ha a mi magyar valóságunkat ieljes mélységében, teljes gazdagságában ábrázoljuk.

— íróinknak, főleg fiatal íróinknak sokkal löbbet. kell foglalkozniok az írói alkotás mesterségbeli tudnivalói nak elsajátításával. Az eddiginél még többet kell tanulnunk, mindenekelőtt a szovjet irodalomtól, de klasszikus íróinktól is. Állandóan fejlesztenünk

kell írói eszközeinket, csiszolnunk kell stílusunkat, ápolni kell a nyelvünket.

Az írói utánpótlás kérdéséről szólt ezután Darvas József.

Befejezésül az íroknak a békeharcban betöltendő szerepéről beszélt Darvas József.

— Mindaz, ami toliunkra »dja a szót; Az új világ békés alkotó munkája, mindaz, ami formába fogja sza vainkat: Az élet szépsége és reménysége, mindaz ami éltetni tudja az írót: a szabad alkotás tisztasága, — komoly veszedelemben forog. Ha széjjelnézünk a világon,

az egyre szélesebben kibontakozó hatalmas békeliarc élén mindenütt ott látjuk a legkiválóbb írókat.

AláíHák a csehszlovák-magyar lioss/á I ej áratá ipari együttműködési egyezményt

A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli:

1951 április 24 és 27-e között fejeződtek be az ipari együttműködési egyezmény megkötése érdekében Bu. dapesten- a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormánya között az utóbbi hetekben folytatott megbeszélések zárótárgyalásai.

A tárgyaláson részvevő csehszlovák kormányküldöttséget Dr. Jaro- mir Dolánsky miniszter az. Állami Tervhivatal elnöke vezette és a küldöttségben résztvett Gustav Kliment, nehézipari miniszter is. A magyar küldöttség vezetője, Vas Zoltán miniszter. az Országos Tervhivatal elnöke vol-t. A tárgyalások eredményeként 1951 április 27-én a két baráti ország között hosszúlejáratú ipari együttműködési egyezmény jött létre.

Az egyezmény lényegesen hozzá, log járulni a két ország szocialista építésének meggyorsításához és ezen keresztül a nagy Szovjetunió által vezetett demokratikus béketábor megerősítéséhez.

A Magyar Távirati Troda jelenti:

A csehszlovák-magyar hosszúlejára tú ipari együttműködési egyezményt április 27-én a parlamentben, az El- nökj Tanács fogadóterméban ünnepélyes keretek közöt-t írták alá. Az ün.

népi aktuson jelen voltak: Gerő Ernő államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, Vas Zoltán miniszter, a Tervhivatal elnöke Olt Károly pénzügyminiszter, Szobek András külkereskedelmi miniszter, Zsofinyecz Mihály kohó. és gépipari miniszter, Czottiier Sándor bánva- és energiaügyi miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Béréi Andor, a külügyminiszter plsö helyettese, Osztróv- szki óyörgy, a Tervhivatal elnökhelyettese, Sík Endre rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője. Karczag Imre, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hivatalának elnöke, valamint a magyar gazdasági élet több más vezető személyisége. Csehszlovák részről Járomi,. Dolánsky a csehszlovák állami tervhivatal elnöke, Gustav Kliment, ne. hézipari miniszter. Jozef Pucik, a Tervhivatal elnökhelyettese, Anton Hammer, nehézipari minisztériumi főosztályvezető Pavel Winkler külügyminisztérium! osztályvezető és Miroslav Soucek, budapesti csehszlo vák ügyvivő voltak jelen az egyezmény aláírásánál.

Az egyezményt magyar részről Vaa Zoltán, csehszlovák részről pedig Ja- romir Dolánsky írta alá. v

Az egyezmény aláírása után Gerő Ernő államminiszter ebédet adott a csehszlovák vendégek tiszteletére.

A minisztertanács ülése

A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott.

A belkereskedelmi miniszter előterjesztésére a minisztertanács a 12— 18 éves ellátatlan fogyasztók részére az eddig járó kenyérfejadagjukon felül további napi 100 gramm kenyér pót jegy fejadagot állapított meg.

A minisztertanács felhatalmazta a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben dolgozza'ki a lelkészkedő katolikus alsópapság részére .juttatandó állami kongnia rendezését. A minisztertanács határozata szerint a. je. lenleg folyósított állami kongruát plébánosoknál 700, helyi lelkészeknél 000, segédlelkészeknél (káplánok) pedig 500 forintig lehet felemelni. A kongruán felül három évenként, emelkedő kórpótlék is megállapítható. A kórpótlék kiszámításánál az állami eskütétel időpontját kell alapul venni. Az újonnan megállapítandó illetményeket 1951. évi május 1. napjától kell folyósítani.

A pécsi orvoskongresszus második napja

A pécsi II. Korányi orvosi vándor- gyűlés pénteki napján számos szabad- előadás hangzott ei kiváló orvuskula- tóink munkásságának eredményeiről. Ezekben a .legkülönfélébb kutatói kérdésekkel foglalkoztak. Hedri Endre professzor és munkatársa, Fényes István az agyvíz (iiiquor) keringését tuss- beíecEkendezési kísérletekké] vizsgák Iák meg, Kiss Ferenc professzor be- mutalta az agyi erek különleges lumen- szabályozó készülékeit, míg Benkő Sándor Helényi Géza professzorral együtt a gyomorfekély keletkezésében az agy szerepét vizsgálta meg, s bebizonyította, bogy az egykéreg frontális része a gyomoréivá do zásra ser- kentő hálást gyakorol. A Kusznvák klinika kutatói a vese működés finomabb részletkérdéseiről, Gömöri Pál professzor pedig a vese vérellátásának vizsgálatáról számolt lie. Törő Imre

professzor a sejtitek vízanyagcseréjével foglalkozott előadásában, amelyet film. bemutató kísért. Az ériékes élőadáso* kai hozzászólások követték, amelyekben a felszólalók kiegészítenék az előadást saját kulalásaik eredményeivel.

Éiüzem lett a Pécsi Sertés hizlaló Vállalat

Hizlaldák közül élüzem lett a Pécs,- Sertéshízlaló Vállalat. A termelési tervet 129 százalékra teljesítették. A vállalat 1950 közepén alakult, ennek ellenére az 1950-ben elért eredményei alapján „az ország legjobb ipari hizlalója" címei és a belkereskedelmi miniszter vándorzászlaját nyerte el. A vállalat valamennyi dolgozója munkaversenyben áll és hosszúlejáratú versenyszerződést kötött.

lelkes taps közepette lépett a szónoki emelvényre Borisz Poiejov,

hogy a szovjet írók nevében köszöntse a kongresszust.

— Kedves Barátaim — kezdte beszédét. — Nagy öröm számunkra, hogy üdvözölhetjük magyar társainkat, a magyar íróknak, a szocializmus építőinek, a béke cselekvő harcosainak kongresszusát.

Forrón üdvözöljük u Magyar Dolgozók Pártját és harcos vezetőjét, Rákosi Mátyást. (A küldöttek felállva percekig tartó viharos lelkesedéssel éltetik a magyar nép bölcs vezetőjét, tanítóját.)

— Erről a dobogóról köszöntjük a világ békefrontját és hatalmas hazánkat, , a Szovjetuniót, amelynek élén az egész világ dolgozóinat: nagy 'vezére, a magyar nép nagy barátja, loszit Visszarionovics Sztálin áll. — (Újult erővel tör fel a taps, az egész termet betölti a szárnyaló kiáltás: „Éljen Sztálini" Hosszú perceken át forró lelkesedéssel éltetik a magyar írók a magyar nép nagy barátját, a világ dolgozói békeharcának lángeszű vezérét.)

Abban a reményben jöttünk a Ti gyönyörű fővárosotokba, a nagy Moszkvánkból, hogy kongresszusolo kon még erősebbé kovácsoljuk a magyar és a szovjet nép barátságát, még jobban megerősítsük a szovjet és magyar kultúra művelői közötti szoros kapcsolatot.

— Moszkvából való elindulásunk előtt néhány nappal ezer és ezer moszkvaival együtt nézhettük m°g a magyar festők és szobrászok kiállítását, A legjobban Munkácsy Mihály nagyszerű festményei kötötték le a moszkvaiak figyelmét., Míg a képekben gyönyörködtünk, akaratlanul L- a

művész sorsára gondoltunk. Hány olyan nagyszerű magyar művész volt. mint Munkácsy, aki nem találta helyét a régi Magyarországon. Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály, Ady Endre, valamennyiük számára elviselhetetlenül fullasztó volt a régi feudális Magyarország levegője.

~ S mi most együtt örülünk veletek, hogv miután a Szovjet Hadsereg ejhozta Magyarországnak a szabadságot és a népnek saját kezébe adta sorsát, — a magyar kultúra művelői szánalom nélkül felszámolták azt a művészetet, azt az irodalmat, azt a drámairást. amelyet azok teremtettek, akik'eltorzították a nép. a nemzet ar cát, elhallgatták a múltat és meggy a- láztúk. fékezték az elnyomók elleni felszabadító küzdelmet.

— Drága Barátaim! Nemrégiben jártam Magyarországon. Jó; tudom, hogy milyen nagy az érdeklődés a mi szov jel irodalmunk iránt.

— Emlékszem, egy alkalommal egy Ceongrád melletti mezőgazdasági sző. vetkezettől beszéltek nekem. Ennek a szövetkezetnek a szervezői kissé túl- önzgőak voltak és köztulajdonba vették nemcsak a disznókat és juhokat, de még a tyúkokat is. A gyűlésen szót kért ogy parnsztasszony. Felállt az emelvényre, s egy könyvet •ártott kezében. Solohov regénye, az ..lij barázdát, ‘szánt az eke“ volt ez a könyvi Magg-sra emelte és ezt mondta: „Ejjhé.n a könyvben banne nan. hogy a 'Szovjetunióban is voltak forrófejű emberek, akik köztulajdonba akarlak venni a lyukukat. De, Sztálin elküldött hozzájuk j egy Davhlov nevű munkást és az lehűl ötté a gőzös fejüketEz az érv elég volt ahhoz, hogy a gyűlés elvesse a forrófejű vezetők helytelen határozatát.

— Ezt az esetet azért mondtam el, hogy megmutassam: a Bolsevik Párt tapasztalataival felfegyverkezett szovjet irodalmunk hogyan segíti a népi demokráciák dolgozóit a szocializmus fölépítéséért folyó harcban saját országukban.

— Bárhol jártam Magyarországon, mindenütt nagy érdeklődést tapasztaltam a szovjet kultúra iránt. De azt hiszem, hogy mindazok, akik már voltak a mi országunkban, látták, hogy mi. szovjet emberek is rendkívüli módon érdeklődünk a magyar kultúra iránt. A Szovjetunióban egyre többen és többen ismerkednek meg it klasszikus és a mai magyar írók müveivel. Nemsokára az olvasók elé kerül a magyar költészet antológiája. amely ötven magyar költő versét foglalja magában. Négy év munkája ez az antológia, 18 legjobb szovjet költő dolgozott rajta, ’ sok szeretettel és nagy művészi tudással! (Lelkes taps)

A jövő évben jelenik meg Petőfi Sándor munkáinak négykötetes gyűjteménye. Hat év munkája ez.

szovjet költők és prózaírók kollektívája dolgozott rajta. A jövő esztendőben lát napvilágot a magyar nép nagy fiának, Táncsics Mihálynak ..Életpályám“ című műve.

— Ugyanakkor két kiadó magyar népmeséket ad ki. Most nyomják Mikszáth Kálmán regényét, a „Különös házasság‘‘-ot. Iskolások részére egy nagyszerű könyvet, Fazekas Mihály „Ludas Matyi“-ját adjuk ki. Sürgősen kiadásra készítjük elő a mai magyar költő antológiáját.

— Jól ismerik nálunk a neves magyar prózaírók müveit.

Mindez a népeink közötti barátságot erősíti, de mindez — mégcsak első lépés. Mi, a magyar irodalom szovjet barátai — őszintén örülünk annak, hogy a magyar írótársaink egyreinkább elsajátítják a szocialista realizmus módszerét és ezek a müvek már nemcsak „Valahol Európában“ keltenek visszhangot. Ezekben az alkotásokban egyre inkább a mai dolgozó Magyarország szívverését érezzük. Érezzük u népnek a békéért és a szocialista állam építéséért folytatott harcát.

— A nagy Sztálin az írókat az emberi lélek mérnökeinek nevezte.

Nagy megtiszteltetés ez és sokra kötelez.

kes mérnökei a magyar léleknek,. a szocialista Magyarországot építő hősök ábrázolói.-Fogadjátok elvtársak' legszívé- lyesebb üdvözleteinket és jókívánságainkat. Dolgoz-átok. dolgozzatok és egyre csak dolgozzatok munkaszcrclö dicső népétek és a világ béke érdeké- bent- lojezte be Bori--/, Poiejov liOrz- szantartó tapssal fogadott beszédét.

irodalmunk egésze tükrözze hős dolgozóink életéi, segítse életük formálásában

Mi, magyar írók, eddig nem vettük ki részünket úgy a békeharcból, ahogyan kellett volna. Íróink, legjobb íróink ieladata megteremteni aét u békeharcos, eleven és gyújtó, leleplező és íellelkesítö irodalmi publicisztikát, amely a közvetlen napok harcairól szól s mégis maradandó.

Darvas József beszéde közben érkeztek meg a Kongresszusra Martin Andersen Nexö, a világhírű dán író, valamint a délelőtt Budapestre érkezett szovjet íróküldüttség tagjai: Borisz Poievoj, Konsztantyin Fegyii) és Szemjon' Babajevszkij Sztálin-dijas írók, akiket a kongresszus részvevői hatalmas lelkesedéssel, hosszasan ün_ »epeitek. A kongresszus nevében Gergely Sándor, az Írószövetség elnöke köszöntötte őket.

Darvas József beszéde után az elnöklő Gergely Sándor ezután bejelentette, hogy az- Albán Népköztársaság írószövetségének küldöttei nem jelenhettek meg a kongresszuson, mert

a Tito-banda — mint már annyiszor a múltban — megtagadta tőlük az át- utazási vízumot.

Táviratilag üdvözölte a kongresz-* szust Howard Fast, a nagy amerikai haladó író is, akinek kiutazását az amerikai imperialisták megakadályozták.

Ebédszünet, után Szabó Pál Kossuth, díjas Író vette ál az elnöklőst és bejelentette, hogy megérkezett a Magyar írók Szövetsége I. kongresszusé’ ra Ernst Fischer osztrák demokratikus író.

Ezután Devecseri Gábor, a Magyar Írók Szövetsége titkára tartotta meg referátumai:

Devecseri Gábor beszéde elején rámutatott, hegy az Írószövetség feladata, hogy a dolgozó népei szolgáló magyar irodalom szervezett munkáját előbbre lendítse azon az úton. amelyet a nép és a Párt kijelölt számára. .Célja, hogy

és minden igazi magyar író munkája a néptől tanuló és a népet tanító egy. séges magyar irodalom egészének tudatos, szerves és tervszerű része legyen.

A továbbiakban a hazánkat meglátogató szovjet írók nagy segítségnyújtását emelte ki. Ehhez járult a nyugati békeharcos íróknak,_ költőknek látogatása is.

Létrejött a magyar írók „Sztálini műszaka", a magyar költők közül nem egy, Sztálin 70. szü.etésnapjá- nak ünnepén tette első jelentős lépését a valóság költészete felé.

— A fejlődés jelentőt előbbrevivö- je volt 1950 nyarán az Írószövetség MDP-szervezeténeh megalakulása, — Fellendült az Irószöve'.ség szakosztályainak munkája. Megalakult a tömegkulturális bizottság és az írószövetség nevelési osztálya. Megalakult az Írók Szövetsége mellett és irányi, fásával dolgozó íiatal írók munkakö zössége. Megalakult az írószövetség vidéki és külföldi titkársága.

Beszéde befejező részében az írószövetség legfontosabb feladataként a tömegkapcsolatok szélesítését, jobb megalapozását, jelölte meg.

Benjámin László Kossuth-díjas költő szólt hozzá elsőnek a két referátumhoz. Megállapította: Révai József joggal vetette a mai írók szemére, hogy klasszikus íróink a maguk világát jobban ábrázolták, mint új íróink a mi világunkat.

— Klasszikusaink jobban ábrázolták, mert jobban ismerték a maguk világát, mint mi a miénket. Irodalmunk sematizmusának egyik alapvelő oka az élet ismeretének hiányossciga.

Irodalmunk sematizmusának másik alapvető oka ideológiai fogyatékosságunk — folytatta. Az élettől való el- szige'.eltség és az alacsony ideológiai színvonal nyomait kieebb-nagyobb mértékben valamennyien magunkon viseljük, a belőlük eredő h itták minden műfajban bőven virítanak.

A kongresszus délutáni tanácskozá. sán résztvett Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese is.

Tóth dvnla knhn fp|q7.ó alása után

Hogy helyt is tudjanak állni, a szovjet irók minden erejükkel, szivük min. •len melegével, minden tehetségükkel azon igyekeznek, hogy művészi formában örökítsék meg a nagy sztálini korszakot és embereit, akikhez hasonlóak nem éltek még a f,öklön.

A szóvjel írók nevében kívánjuk nektek, kedves magyar írótórmiim, legyetek hűséges, színvonalas és lel■