Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-27 / 97. szám
Soggazü parasztok! Jé munkává!, íöiternieíéssel segítselek öléves tervünket, hazánk erősítéséi, a béke védelmét! PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS « „Pártunk erős és nem tűri meg a Dudás-féléket66 A sásdi JB megszabadult az ellenségtől — erősödik a bírálat, önbírálat szebb A kritikára és önkritikára olyan szükségünk van, mint a levegőre, a vízre. E nélkül Páriáink nem tudna előrehaladni, nem tuchtá végrehajtani miiulazokai a szép feladatokat, melyeket a Párt kongresszus elénk tűzött. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy amikor nálunk olyan vezetők csoportja attakul ki, akik magasra emelkedtek és igen nagy tekintélynek örvendenek, ez a tény önmagában Pártunk nagy vívmánya. Világos, hogy élven tekintélyes vezetők csoportja nélkül egy nagy országot elvezetni elképzelhetetlen. De az, hogy a vezérek felfelé haladva eltávolodnak a tömegektől, a tömegek pedig alulról igyekeznek rájuk nézni és nem merik fékei bírálni, ez okvetlenül azzal a veszéllyel jár. hogy a vezérek elszakadnak a tömegektől, s a tömegek eltávolodnak a i vezérektől. Világos, hogy ennek csak a Párt gyengülése lehet a következménye — tanítja Sztálin edvtars. Sztálin elvtárs tanítása nagyon ráillik a sásdi járási pártbi- z.ottság munkájára, Amlg nem ismertük meg n Politikai Bizottság megyénkről szóló határozatát, addig mi szemei hunytunk a hibák félééi, felülről néztük a tömegeket, rideg, kiitikátlan légkört teremtettünk magunk köré. Ez a légkör azt vonla maga után, hogy megelégedtünk az elért eredményeinkkel, pihenőt tartottunk, amikén- egyógy feladatot jól vagy rosszul elvégeztünk. Sokai tanultunk a Politikai Bizottság figyelmeztetéséből és már a kezdeti lépésekei meg is tettük kifelé a kritikátlanság posványából. Most arra törekszünk, hogy a kritika és önkritika ne felületes és személyeskedő, hanem komoly, mélyenjárró, alapos, pártszerű, építő bírálat legyen. Helytelen lenne azonban, ha mi ke- vésbbé fejteit elvtársaink felé is ilyen követelményeket állítanánk, ha lebecsülnénk kritikájukat, amikor az esetleg nem minden pontban alapos és helytálló. Járásunkban még találkozunk olyan esetekkel, hogy elvtársaink félnek bírálni, attól tartanak, hogyha amit mondanak az nem teljesen helyes, akkor kellemetlenségük származik. Ez távolról sem így áll, mert Sztálin elvtárs azt tanttja, hogy ha a bírálatban csak 5 százalék igazság ; van, akkor Is jogos, el keit fogadni és a felvételt hibákat ki kell javítanunk. Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy módosított ötéves tervünket is csak úgy tudjuk sikeresen végrehajtani, ha párttagságunkat megtanítjuk a bírál«t-önbí- i'ála't fegyverének forgatására. Ha ezt az igen fontos kérdést elhanyagoljuk, akkor az ellenség munkáját segítjük elő, opportunistákká válunk. Úgy mint « sásdi JB volt titkára, Dudás Imre, akinek munkáját még a JB-n dolgozó politikai munkatársak sem merték bírálni, mert egyenesen ledorongolta őkét. Ennek az opportunista kiskirá- lyoskodó vezetésnek nyomai ma is meglátszanak járásunk területén. A bírálat elfojtása, az alulról jövő kezdeményezés meggátolása súlyos károkat okozott Pártunknak, népgazdaságunknak. Ezt bizonyítja a lielvehelyi állami gazdaság példája is. Azokat: az elvtársakat, akik bírálatot merészeltek mondani egyes gazdasági vezetőkre, mint rendbontót pecsételték meg és javasolták a JB felé Dudás Imrének, bogy zárja ki a Pártból. így kelültek ki sorainkból Sclolt és Jakab elvtársak, azért, mert nem hunytak szemet a rossz gazdasági vezetés fölött. A piszokban nagyon jól érzi magát a féreg. Ribényi, a hetvehelyi állami gazdaság könyvelője annyira felbátorodott már, hogy amikor doilgozó paraszt elvtárs bemen! az irodájába, szabályszerűen kizavarta onnan. A Politikai Bizottság határozata után kivizsgáltuk Ribényi aknamunkáját. Kiderült, hogy a főkönyvelő „úr“ nem más, mint az ahatigeti volt B-llstázott főjegyző, akit sikkasztásért zavartak el Ahaligetről. Ez a Ribényi, nagyon jóban volí a klsklrályoskodó Dudással, segített neki a bírálat elfojtásában. A hetvehelyi állami gazdaság drágán fizetett a bírálat elfojtásáért, mert az évvegi zárszámadáskor kiderült: az lß5rt-es gazdasági év több mint egymillió deficittel zárult. A Politikai Bizottság határozata alán súlyos tehertől szabadultunk meg. A JB éléről eltávolítottuk az ellenséggel cimboráid, kulákvédő, a sásdi járás dolgozó népe nyakán kis- kírályoskodó Dudás Imrét, akinek nem a pártszerű légkör megteremtése, hanem éppen az ellenkezője, a bírálat-önbírálat elfojtása állott munkája középpontjában. De nemcsak mi szabadultunk meg a tehertől, fellélegzett a sásdi járás dolgozó parasztsága ís. „Én már régen szerettem volna kérni tagjelőlifelvételemet, de nem mertem. Féltem attól, hogy ha megmondom az igazat, akkor én is úgy járok, mint Sclott és Jakab elvtársak: kizárnak a Pártból. Márpedig én olyan kommunista akarok lenni, aki szív- vel-lélekkel harcol a hibák felszámolásáért, a nagyobb munkateljesítményekért. Ezt pedig úgy elérni, hogy egymás hibáját ne tárjuk fel, nem lehet. Most bátran merem kérni a tag- jelóltielvéíelemet, mert látom: Pártunk erős és nem tűri meg az ilyen Dudás-féléket, félre söpri áljából a szemeteket, biztosan vezet bennünket élet felé.“ Ezeket mondotta Szabó L^josné elvtársnő, a sásdi járási pártbizottságon, amikor tudomására jutott a befurakodott ellenség, Dudás Imre eltávolítása. A bírálat-őnbírálat kifejlesztése járásunk területén még csak most indul meg. De megyünk előre. Feladatunk: Járásunk területén fokozni a munkások és dolgozó parasztok éberségét, nevelni őket arra, hogy fürkésző szemekkel figyeljék építésünk menetét, bátran vessék fel a hibákat, hogy azokat menetközben zökkenőmentesen ki tudjuk javítani. Tóth Ferenc Béla sásdi JB titkára. MNDSZ-asszoüyaink a Nazarova-mozgalom bevezetésével és begyűjtési versennyel készülnek május 1-re Baranya megye dolgozó asszonya-j megértették, hogy a békéért jó munkájukkal, a munkaverseny kiterjesz tésével harcolhatnak legeredményesebben. Megértették ezt a Mezőgazdasági Szerárugyár női is, akik május 1 tiszteletére a szovjet dolgozók példája nyomán — bevezették a Naza- rova-mozgalmat Az. üzem asszonyai szerződéssel veszik át gépeiket és vállalják, hogy a gondos kezeléssel, karbantartással a javítási időt « Ieg- alacsonyabhra csökkentik és így gépeiket százszAz alékosan a termelés szolgálatába állítva emelik termelékenységüket, A Szerárugyár dolgozó női a Nazarova-mozgalom bevezetésé, re versenyre hívták ki a pécsi termelő üzemek MNDSZ csoportjait. A pécsi Porcellángyárból 247 asz- szony lelt felajánlást. Vállalták, hogy termelésüket a béke niegvédése érdekében fokozzák. Elfogadták az MNDSZ nők a Mezőgazdasági Szerárugyár asszonyainak versenyfelhívását és bevezetik üzemükben is a Na. zarova-mozgalmat. Elfogadta a kihívást a Kesztyűgyár, a Sopiana Gép, gyár, Cementipari Vállalat, Dohánygyár, Bőrgyár és a Magasépítési Vél. lalat is, A Sopinnn Gépgyárban ötvennyolc MNDSZ-asszony tett felajánlást Szebenyi Jánosné vállalta, hogy teljesítményét 154 százalékról 165 százalékra emeli. Beck Ferencné 120 darab tárcsa helyett 240 darabot készít. Kör. mendi Győzöné 200 tárcsára emeli napi átlagát. Malicsek Margit lakatostanuló is felajánlást tett, hogy eddigi 38 százalékos teljesítményét 100 százalékra emeli.. üzemben dolgozó asszonyainkat követik a termelési felajánlásokban dől. gozó parasztasszonyaink. A lovászhe- tényi MNDSZ-asszpnyok lelajánlották hogy május 1-re 100 százalékra teljesítik a tojásbeadási kötelezettségüket. A tszcs-ben dolgozó asszonyok a tavalyi 80 munkaegység helyett 160 200 munkaegységet teljesítenek ebben az évben. Szederkényben 22 MNDSZas-szony álj május 1 tiszteletére egyéni versenyben. A nagypalü MNDSZ felajánlotta, hogy a mezőgazdasági munkákat öt nappal előbb fejezik be, az új orvosi rendelőt pedig május el. sejére teljesen rendbehozzák társadalmi munkával. A drávaszaholcsj termelöcsoportban két női brigád alakult május 1 tiszteletére. Zalátán, közvetlenül a határ mellett is résztvesznek asszonyaink a békeharcban. Az MN'DSZ-asszonyok egyéni versenyben állnak és hosszú- lejáratú versenyszerzödést kötöttek. A bólvi MNDSZ tojásbeadási versenyre hívta ki a dunaszekcsői MNDSZ-cso. portot. A pócsai MNDSZ ügyvezetője, Kákonyi Sándorné a. villányi járási értekezleten lojásbeadási versenyre hívta ki a kisjakabfalvi MNDSZ-asz- szonyokat. Az ügyvezető elmondotta, hogy 2000 darab tojásra kötött szerződést és ebből ezernél többet már be is adott. Az értekezleten elmagyarázta asszonytársainak baromfinevelési tapasztalatait. A szulimáni MNDSZ-csoport a szentlászlói nőket hívta ki begyűjtési versenyre és 0 szervezeti élet megerősítésére. Ezek a felajánlások mind azt. mutatják, hogy asszonyaink kiveszik részüket a békeharcból, kötelezettségeik teljesité, sén és a többtermelésen keresztül. Az MNDSZ megyei titkársága arra kéri a falusi pártszervezetek titkárait., hogy segítsék az MNDSZ-csoportok munkáját. Tegyék magukévá Rákosi elvtárs szavait, melyek Pártunk kongresszusán hangzottak el, nyújtsanak több segítséget a tömeg szervezeteknek. Segítsék úgy az MNDSZ-t, mint a pécsváradi járási pártbizottság, amely támogatja munkájában járása MNDSZ-titlcArát és felhívta a községi párttitkár elvtársakat is. hogy mutassanak példát: feleségeik, leányaik, lépjenek be az MNDSZ-be és dolgozzanak ott aktívan. Rab Antalné MNDSZ megyei titkárhelyettes. JUsószentiiiárteRban a tejásbegyiijlésüél Janics Márk és özv. Lskics Félné, — az I. típusé csapati mutóíüná! Vecsániit Márk és Bntalevics István brigádja jár az élen Alsószentmárton község magyar, délszláv éá németajkú dolgozói má_ jus 1-re felajánlották, hogy jól kiveszik részüket az országépítő munkából, hogy ezzel is meggyorsítsák 5 éves tervünk építését. Az Alkotmány III. típusú tszcs dolgozói vállalták, hogy az összes tavaszi vetést időre elvetik, az őszi kalászosok acatoíá's'át is elvégzik és elültetnek egy hold palántát. Felajánlották még, hogy egy sertésfiaztatót és a 100 süldőt befogadó ólat kijavítják, melyhez 16 méter új részt is hozzátoldanak. A vállalt munkáiknak becsülettel láttak hozzá. A sertésólak javítását befejezték. A vetéstervet is jól teljesítették; 10 hold rostlenen és a 11 hold gyapoton kívül mindent bevetet_ tek. A visszamaradt munkák elvégzésének is nekiláttak. Az őszi vetés aca- tolási munkáját 90 százalékig befejezték. Az I. típusú Déli Őrszem tszcs dolgozói május 1-i vállalásukat jól teljesítik. Szervezik a brigádok közti munkaversenyt, a meglévő párosversenyeket pedig kiszélesítik. A csoport tagjai 85 hold főidet közösen szántottak meg és közösen megy a vetés is. A kukoricát is vetik már. A közös, jó munkából is kiemelke. dik Vencsánin Márk és Anlalovics István brigádja. A tojásbegyüjtés is jól halad, ebben eiöljár jó példával JanicS Márk és özv. Lucies Pál né. akik tojásbeadásukat már teljesítették. Dolgozó parasztságunk a békeívek aláírásán kívül a jó munkájukkal f<:_ jezi ki azt, hogy békét akar. Ezt teszik akkor is, amikor példásan teljesítik beadási kötelezettségüket. A bő. ke iránti szeretetek kifejezésével válaszolunk az imperialistáknak azok^ nak, akik egy újabb háborúba szeretnék sodorni a békés népeket. Jakahovies István párttitkár, Alsószentmárton. Ujpetre németajkú dolgozóinak békegynlése Ujpetre község németajkú dolgozó parasztjai békegyülésiikön határozatot hozlak: erősíteni tagjak harcukat a békéért, hazánk elejének növeléséért. A határozat a többi között ezt mondja: „Nyugat-Németoészágnak a háborús gyiíjliogalók vezetése alatt történő felfegyverzése a háborúra való készülődést jelenti. Mi azonban nem akarjuk azt, hogy a mosdani boldog ételünket újból a nélkülözés, szenvedés, és nyomor váltsa fel. Küzdeni fogunk a háborús uszít ók élten, akik az élet helyébe a halált, az öröm helyébe a bánatot, a boldogság helyéi«: a boldogtalanságod akarják állítani. Ezért írjuk alá, mi Ujpétre németajkú dolgo zöi egy emberként az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő felhívást. Egyben felemeljük íiütakozó szavunkat Ny ugat-Németország újrafelfegy vérzésé elten. Kivesszük részünket mi is abból a harcból, melyet Európa dolgozói vívnak az újrafelfegyverzés megakadályozásáért Tisztában vagyunk azzal, hogy nem elég a felhívást csak aláírni. Teltekkel, 'kemény munkával is meg kell mutatni békeakaratumkat. Ígérjük le- háj, hogy felemelt ötéves tervünk maradéktalan végrehajtását elősegítjük azzal, hogy a lernvelöcsoporiban és az állami gazdaságban — ahol dolgozunk — minden munkát időben, jól és lelki, ismeretesen elvégzünk. így válaszolunk a háborús gyutoga- tókmak, az amerikai imperialisták szolgálatában álló Adenauernek, a n y u ga 1 német há bk a nce Klárim k. Meggyőződésünk, hogy a világ dolgozói egységes tömbbe tömörülve követni fogják Sztálin generalisszimusz tanácsát és valóban kezükbe, veszik a >éke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. lljpelre németajkú dolgozói harcol, ni fognak együtt, teljes egyetértésben minden magyar és más nemzetiségű dolgozóval, Rákosi Mátyás vezetésével a közös célért, a jövőért, a békéért: Kökény, Nagykozár, Kátóly, Monyoród délszláv községek kultíírotthont kapnak Délszláv községeink számára is sokat juttat ötéves tervünk. Kökény, Nagykozár, Kátoly, Monyoród közsé, gekben még ebben az évben felépülnek az új kultúrotthonok, melyeknek Ilyen a dolgozók élete Tito Jugoszláviájában felszerelését is biztosítja kormánvza. tunk. Az új kultúrotthonok is bizonyítják, hogy mennyire megbecsüli országunk a hazához hű nemzetiségi dolgozókat és mindenben hozzásegíti őket nemzetiségi kultúrájuk fejlesztéséhe?. Ä moszkvai rádió Tito Jugoszlávia, jának belső helyzetével foglalkozott. Az ott élő dolgozók életéről adott hírt: „A Tilo-banda a legkülönbözőbb eszközökkel süllyeszti a dolgozók életszínvonalát. Ezt szolgálják a bírságole, az infláció, a munkabérek csökkentése, a munkanap meghosz- szabbítása és az árak emelése. A torgaIomban lévő papírpénz 1946-tól 1950-ig több. mint kétszeresére emelkedett. A közszükségleti cikkek ára ugyanezen idő alatt átlagosan tízszeresére drágult.. . Belgrádban és más jugoszláv városokban megtörténik, hogy egyes közszükségleti cikkek ára egy nap alatt 100 százalékkal emelkedik. A tiloista törvények szentesi, tik ezt a rablókereskedejmet és üzérkedést. Az. élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek jelenlegi ára melleit egy négytagú munkáscsaládnak legalább 30.000 dinár havi jövedelemre lenne szüksége, hogy megéljen ...“ T\Tagy a jugoszláv nép nyomora. ■*- " Megyénkbe, a határmenti községekbe napról-napra „érkeznek a leve. lek Tito Jugoszláviájából, s adnak hírt közelebbről is az ott élő dolgozók életéről. Nemrég érkezett egy levél Beremend községbe, Horvátországból. íme néhány sora: „Én igazán nem is tudom, hogy mit is Írjak, mert panaszkodni nem szende!:, mert majd azt mondjál: hogy másl nem is Indok. csak mindig panaszkodni . Szükségben vagyunk, olyan kenyerünk van, hogyha maga meglátná, megijedne, azt mondaná, hogy ez nem embernek való, de csak ha még ilyen is lenne aratásig de már ez sem lesz sokáig. Venni meg nagyon bajos, mert nagyon drága, egy méter búza tíz, m,eg tizenkétezer dinár, de nem is igen van eladó, mert mindent összeszedtek a népektől.. „Kedves ................. _ írják egy mási k levélben —, irigyeltem magukat az újévi malacért, nálunk azt nem engedhetjük meg magunknak, mert háromezer dinár egy olyan malac, amit írnak, hogy 20 iörintba került. .. Irmától egyszer kértem két és léi méter, ujjnyi széles fekete szalagot, de nem küldött, pedig mindent elkészítettem ha meghal valamelyik. A mama már rém gyenge. Nádunk a legtöbbéit, akik meghalnak, szemledő nélkül lesznek eltemetve, meri nincs, sehol sem lehet, kapni. Én beszereztem olyanformán, hogy szereztem fe. kefe kelmét és abból csináltattam, a Janim küldött gyertyát, csap ép keresztre való szalagot akartam dehát az Irma nem küldött...“ I dézzünk néhány sort egy harma ' dik levélből is:- „ ... küldöttnégy cuclit, azt már többször is küldött levélben, Szépen összeteszi egyiket a másikba, egy vékony papírral leragasztja. alig lehet észrevenni a levélben, Nálunk kétszáz dinár egy cucli. Té kérded, hogy mi a nyugdijunk, napa magyar községben volt ezért a mama nem kap nyugdíjat.. Fekete szalag, cucli... — nincs és nincs. Titoék mindent eladtak amerikai gazdáiknak. Nyomorúság és éhség a sorsa odaát a dolgozó népnek. A harmadik levélben ott van néhány szó: „A papa magyar községben volt, ezért a mama nem kap nyugdíjat ..Elnyomják a nemzetiségeket, soviniszta uszítás folyik, a magyar nem számít embernek odaát A mi délszláv dolgozóink büszkén és boldogan élnek hazánkban. A traktor ugyanúgy szánt nekik, mint bármely másnemzetiiségü dolgozónak a kulák ellen ugyanúgy megvédik törvényeink, mint a többi dolgozót. ,,A vezetéshez is ugyanúgy jogunk van, — mondotta Kálcsics Györgyné kátolyi délszláv dolgozó parasztasszony, — képviselőnk ;s van. Kaszapovics elv- társ. Soha nem voltunk megbecsült emberek azelőtt, de a leiszabadulás óta azok vagyunk. Ezt a hazát nekünk minden erőnkkel erősítenünk kell." A jugoszláv dolgozóknak ma nincs szabad hazájuk. Tito eladta dollárokért, aranyért az imperialistáknak. De 'a jugoszláv nép már nem tűri sokáig a jármot. Forrong a föld odaát, A dolgozók szembeszáll- nak hóhéraikkal, a hegyekben partizánok fegyverei dörögnek, a gyárakban robbanások akadályozzák a hadi termelést, a falakon jelszavak hívják fel ellenállásra a hazafiakat, tesz szabad hazájuk, lesz boldog ^életük a jugoszláv dolgozóknak! A „netáni“ kiadás A szakszervezeti székház lépcső- házában figyelmeztető feliratot helyeztek el: „A tisztaságra ügyeljünk, mert a netáni kiadás valamennyiünket fog terhelni." Menynyivel máskép hangzana ez például igy: „Ügyeljünk a tisztaságra, mert a székház a miénk, valameny- nyien felelősek vagyunk érte.“ Tartsuk tisztán szép magyar nyelvünket, — s ebben mutassanak példát a szakszervezetben dolgozó elvtársak is. „Címzett ismeretlen44 A bezetteki tanács négyezer forin. tol utalt át a megyei tanács terv- osziálya számára, amit a posta hibájából csak tíznapos késéssel kapóit meg a címzetl. A Nemzeti Bank ugyanis portai úton továbbította az összeget a tervosztály felé. A posta a városi tanács épületében kereste a címzettet és mivel itt nem találta (valószínűleg nem is nagyon érdeklődőit, hogy hol találja), szépen visz- szavitle a pénzt és tárolta, jelentve a Nemzeti Banknak, hogy a „címzett ismeretlen". Ugyanakkor a tervosztály, valamint a megyei tanács oktatási osztálya komoly hajszát Indított az összeg után é-s csak hosszas telefonálgatás és utánjárás után tudták megkapni a postán, ahol csodálkozva állapították meg, hogy a megyei tanács tervosztálya mégis csak létezik, - a kézbesítő megállapítása ellenére is.
