Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-02 / 51. szám

Sr & nfi tP5i MÁRCIUS 2 velésa és a munkabér emelése között előír. Ezután néhány számot idézett en­nek bizonyítására, majd így foly­tatta: — Azt találjuk, hogy több munkás­sal dolgoztunk és több munkabért fi­zettünk iki, mint amennyit a terv elő­írt, viszont az egy munkásra eső és a száz forint munkabérre eső terme­lés elmaradt a teirv mögött. Ezek a számok azt mutatják, hogy nemcsak a tervet nem teljesítettük, hanem megszegtük art íz alaptörvényt is, hogy a munka termelékenysé­gének nagyobb mértékben kell emelkednie, mint ahogy a munka­bér növekszik. — Ezek a számok bizonyítják, hogy a minisztertanács szeptember 26-i .rendeletét gyáriparunk általában és iparcsoportok szerint is megszegi bár ez a rendelet képezi egyik alap­ját a népgazdasági tervezésünknek is. Friss elvtárs most több olyan üze 'ne: serclit fel, amelyek nem tartották be a rainászterta-nijes erre vonatkozó rendeletét. — Sajnos még kongresszusi verse­nyünk folyamán is nem egy üze­münkön foltot ejtett az a felháborító gyakorlat — folytatta, — hogy a száz százalékon alul teljest tököt a norma fellazításával tüntették el. — Igen gyakori az a jelenség, hogy új munkám rossz, laza normát álla­pítanak meg. Tudom., hogy ezeket felszámolni nem könnyű dolog, de nem azért vagyunk kommunisták, hogy csak könnyű feladatokat vállal­junk el. Az utóbbi hetekben sok szó esett arról, hogy idei terveink feszí­tettebbek a tavalyiaknál, teljesítésük nagyobb erőfeszítéseket követel a tavalyinál. Tegyük fel egy pillanatra, hogy feszitett termelési tervünket -tel­jesítjük, csalt éppen arra a „csekély­ségre" nem ügyelünk, hogy a terme­lékenység emelkedése az előírt mér­tékben meghaladja a munkabérek nö­vekedését. Mi következnék ebből? Az, hogy az előírt mértékben növe­kednék az élelmiszer, ruha, cipő, stb. mennyiség, ami munkásaink rendel­kezésére 412, de ennél jóval nagyobb mértékben az a pénzmennyiség, ami­vel élelmiszeri, ruhát, cipói, s-tb. akarnak vásárolni, ' Általános versenyfutás Indulna meg a keresettebb áruk után és amennyiben egyesek, akik ebben a versenyfutásban győznek, jól járnék, annyit fizetnének rá a töb­biek. Az ilyen-versenyfutás bátorí­tás a társadalmunkban még meglévő spekulációra hajlamos elemeknek, melegágya a feketézőknek és ár- felhajtásnak. Az elmúlt hónapokban a közeíülátés különböző területein tapasztalt ne­hézségek bizonyítják, hogy nem mes­terségesen kiagyalt, hanem nagyon is valóságos veszélyekről: beszélek. — Ä normák fellazítása, a jogosu­Jíwíüan kereseíemeBredások gátjaivá, fékjeivé válnak a termelés emelésé­nek. Ezt tapasztaltuk tavaly -tavasszal, bizonyítják aiz utolsó három hónap termelés számai is. — Ha ezen a -térni nem teremtünk rendet- és ivem tartunk fegyelmet, ak­kor egész biztosan nem fogjuk telje­síteni a termelési tervet sem. De mi a 1 orvét teljesíteni akarjuk és telje­sítem fogjuk, mégpedig nemcsak a termelési terve1!, hanem a tervet min­den vonathozásban! (Taps). — Ha azt akarjuk, hogy a jó ered- menyek nocsak a kongresszusi ver­senyhez fűződjenek, hanem áHandó- sufjanak iparunkban, ha teljesíteni akarjuk — és ki kételkedhet benne, hogy teSjesítcni akarjuk —, 1951. évi tervünket, akkor heiyre kell állítanunk és biztosi- fanunk keli a megfelelő arányt a termelés emelkedése és a munka­bér emelkedése közölt, akkor ügyelnünk kell a tervezett munka- béralap szigorú betartására. A munka termelékenységének a folyó évben igen jelentékeny mértékben, a gyáriparban általában 23/1 százalék­kal. egyes vállalatoknál ennél még lé­nyegesen többeft kell emelkednie és ez az emelkedés sem fog bekövetkezni magától, sőt nem is bízhatók egysze­rűen újítóink spontán kezdem émyezé- se-ire. A termelékenység ilyen méretű emelkedését gondosan elő kell ké­szíteni és meg kell szervezni, ez gyárigazgatóink egyik legfonto­sabb feladata. Feladatukat mégi« csak akkor fogják tudni teljesíteni, ha mellettük áll. tá­mogatja őket üzemünk munkássága, a szakszervezet és eílsősofrban a párt- szervezet is. — A normák felilazítására csalt úgy, mint a munkafegyelem lazításá­ra irányuló törekvés a múltnak tá­madása a jelen ellen, a szocialista ön­tudat ellen. Ebben a harcban a min­den nappal erősödő szocialista ö-ntn- da-t fog győzni! (Taps). — A kongresszusi verseny nemcsak bizonyítéka volt annak, hogy az új eszme már valóban megragadta- a dol­ozók legszélesebb tömegeit, hanem eszköz is volt arra, hogy 'az új e,szme befolyását tovább terjessze és elmé­lyítse. Ugyanennek a folyamatnak je­lentős állomása Kongresszusunk is. Az itt elhangzottakból és elsősorban Rákosi elv társ szavaiból sokan meg fogják érteni, akik eddig nem értet­ték meg, hogy ennek az országnak gazdija a dolgozó nép és elsősorban a mun­kásosztály. Ez pedig jogokai és kötelezettségeket jelent. Kongresszusunk megmutatta, hogy Pártunk megérti és' vállalja a kötele­zettségeket, hogy , valóban az. ország vezd'.iőjén-ek érzi magát, felelősnek mindazért, ami az országban történik. Ez a legfőbb kezessége annak, hogy terveinket -teljesesük és lűtttoljesítsiikl (Nagy taps). A munkafegyelemért folyó hare legyei* állandó, nem pedig kampány Ezután Mezed Ferenoné r.lvtárenő, az óbudai textilfestögyár dolgozója ezólalt fel. A munkaversony és a tervteljesítés eredményeiről számolt be Vida Gyula elvtárs, a Ganz ViL lanygyár pártbizottságának titkára, majd az építőipar problémáiról be­szélt, Köböl József elvtám, a Köz­ponti Vezetőség tagja, az építőipari munkások szakszervezetének főtitká­ra. — Az önkéntes munkafegyelem megteremtésével rengeteg rejtett tar­talékot tudtunk felszabadítani. Az építőiparban például a kongresszusi verseny előtt a dolgozók több, mint harminc százaléka norma alatt tudott csak teljesíteni. Sokan azt mondták, 'ennek oka az, hogy a norma szoros. Itt ül közöttünk, a küldötteit között a Dunai Vasmű egyik fő építésveze­tője, Pjevara elvtárs, akinek nem volt elég szakmunkása és segédmun­kásokat állított be kőművesek he iyett falazásra. Nem átképzősöket, hanem segédmunkásokat. , Nehány hét alatt" gyönyörű falat raktak ezek a segédmunkások. Azért tudlak elérni ezt az ered­ményt, mert szívve! dolgoztak és munkaiegyelem volt közöttük, — Sok szó esik vállalatainknál a munkaerőhiányról. Gyakran azonban megfigyelhetjük azt, hogy ezzel ta­karóznak. amikor n-e-m tudják telje­síteni tervüket, amikor a munkanem megy eléggé előre. — Egyik.másik vállalatnál, nagy mnnkásvándorlás volt és ha megvizs­gáltuk mi ennek az oka, kiderült, hogy nem tudtak rendszeresen mun­kát adni a dolgozóknak ée ennek következtében keveset kerestek, ott hagyták a vállalatot. — A munkafegyelem lazaságának oka, hogy megszűnt a régi kapita­lista fegyelem és még nem teljesen foglalta el a helyét az új, öntudatos, szocialista munkafegyelem. Vájjon csak politikai felvilágosí­tással harcoljunk mi ez ellen? Persze ez a lő eszköz, de emel­lett feltétlenül szükség van arra is, hogy példamutató teltekkel bi­zonyítsuk be a munkássá)' előtt, hogy a munkafegyelemre a szo­cializmus építésében annyira szük­ség van, mint a falat kenyérre, A fegyelmezetlenség mögött igen gyakran az ellenség bújik meg.' A munkásság zöme velünk van ebben a küzdelemben, a munkásság utálja a rendetlenséget. — A munkafegyelem megteremté­sében igen nagy szerepe van a mű­szaki vezetőknek, különösen pedig a.z alsó vezetőknek, a mestereknek és művezetőknek. Hih.a az, hogy ezek­nek a vezetőknek egy része nem mer elég bátran fellépni a szocialista munkafegyelem meg! ereíntéséért. — A munkafegyelemért való harc­nak állandónak keil lennie, nem pe­dig kampánynak. A dán nép harcbn indnl a békéért és a syabadságjért Ezután Pozsonyi ZoPón elvtárs, Kossufh-díjas sztahánovista kőműves beszélt, majd a Dán Kommunista Párt üdvözletét Sven Nielson tolmácsolta a Kongresszusnak. Él-ónk érdeklődéssel kisérjük harcaitokat és győzelmeiteket és nagy sikereitekben annak az eszmének megvalósulását látjuk, amelynek Rá­kosi e’Vtárs minden terror, börtön és üldözés ellenére egész életét szentel­te.. Jókívánságainkat küldjük nagy si- kerei-ckhez és biztosak vagyunk ab­ban, hogy továbbra is szilárdan ha­ladtok előre a szocializmus útján. — Mi Dániában még olyan ország­ban élünk, ahol az amerikai imperia listák a jobboldali szocialista vezetők támogatásával egyre inkább úgy vi­selkednek, mintha Dánia már az ő gyarmatuk lenne. A dán nép azonban harcba indul a békéért és a szabad­ságért, mikén-', a hitlerista megszállás idején tette! A »agy tapssal fogadott beszéd ulán a Pártkongresszus ötödik napjának délelőtti tanácskozása végétért. fi SzovfetüRlS Miiiiszterfanáesa és a Szívlelni^ Ksiiüisfa (iialsevi) Parija Központi Bizottságik iiatánzaía az élelmiszerek és ipari árak állami kiskereskedelmi árának új csökkentéséről Az 1950-es esztendőben az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése, a munka terme! éJcenys égépek emelése és a termékek önkőitségének csökkentése terén új sikerek születtek. Ennek eredményeképpen a szovjet kormány és a SZKfblP Központi Bizottsága úgy találta, hogy a tömegszükségleti cik­kek állami kiskereskedelmi árát is­mét, sorrendben negyedszer, csökken tani lehet A Szovjetunió minisztertanácsa és a SZK(b)P Központi Bizottsága elha­tározta, hogy: 1. 1951. március elsejétől a kővet­kező arányban . csökkenti az élelmi­szerek és ipari áruk állami kiskeres­kedelmi árút: KENYÉR és PÉKSÜTEMÉNYEK: Rozs- és búzakenyér, zsemlye, perec és egyéb péksütemény 15 százalék, élesztő 15 százalék, LISZT: Rozs-, búza- és egyéb liszt 15 százalék, RIZS ÉS HÜVELYESEK: Köles, haj­dina és egyéb kásák, rizs, borsó és egyéb hüvelyesek 15 százalék, SZARAZTÉSZTAFÉLÉK ÉS ÉTF.L- KONCENTRÁTUMOK: Makaróni, spa­getti, metélt tészta és ételkoncentrá- tumok 15 százaiéit, GABONA ÉS TAKARMÁNY: Rozs, búza, zab, árpa és egyéb gabonafé­léik, korpa, olajospogácsa, erőtakar- mAny, széna és szalma 15 százalék. HŐS ÉS HÚSKÉSZÍTMÉNYEK; Marhahús, birkahús, sertéshús, szár­nyas, kolbászfélék, virslii, szafaládó, viigdalihús, hits és húsos főzelék kon. zervek és egyéb húskészítményeit 15 százalék, HAL: Hering, halkonzervek, fekete és vörös kaviár és egyéb haláruk 10 százalék, ZSIRADÉK, SAJT- ÉS TEJTERMÉ­KEK: Vaj 15 százalék, étzsír, marga­rin, sajt, tej, tejtermékek, tejkonzerv, fagyi-alt és tojás 10 százalék, CUKRÁSZ- ÉS CSEMEGE ARUK: Teasütemény, cukorsütemény, keksz, torta, mézeskalács, egyéb lisztből ké­szült édesáru 10 százalék, tea, kávé 10 százalék, só 21 százalék, VODKA, LIKŐR ÉS KONYAK: Vod­ka, likőr, gyümölcsllikör és édespálin­ka, konyak 10 százalék. PARADICSOM- ÉS GYÜMÖLCS­VELŐ: Paradicsom, gyümölcsvelő és mártás 10 százalék, Szójasajt. szójat-ej, szójából Ítészül! patacsintaliiszt és egyéb szójakészít- mények 15 százalék. SZAPPAN ÉS PIPERECIKKEK: Mo­só- ,ós mosdószappan 15 százalék, par­iéin, kölni, aj úridéit dobozok és egyéb piperecikkek 10 százalék. DOHÁNYÁRUK: Cigaretta és do­hány 10 százalék, muborka 15 száza­lék, BOTOR: Asztal, szék, szekrény, ke­revet és egyéb bútor 20 százalék, fémágy 20 százalék. PORCELLAN, FAYENCE ÉS ÜVEG- KÉSZITMÉNYEK: Porcelán- és íayen- ce-edény és művészeti tárgyak 20 százalék, teáspoharak, egyéb üvegáru és háztartási edény, -lámpa, tükör 10 százalék. GYUFA, PETROLEUM ÉS BENZIN: Gyufa 20 százaié!:, petróleum 22 szá­zalék, benzin 20 százalék, Rádióvevökészü'ék és egyéb rádió­áruk 10 százalék, kerékpár, motor- kerékpár és alkatrész 10 százalék, karóra, zsebóra és egyéb órafajták 10 százalék, ÉPÍTŐANYAG: Pala és puha tető- burkolat 20 százalék, ablaküveg 20 százalék, szög és drót 10 százalék, tetőbádog 10 százalék, cement 10 szá­zalék., tapéta 10 százalék. HÁZTARTÁSI CIKKEK: Varrógép és alkatrészek 10 százalék, húsdaráló, főzőlámpa és pótalkatrészek 10 szá­zalék. kések 10 százalék, vasalások 10 százalék, kályhák és kályhacsö- vek, nyelves és szén vasa ló 10 száza­lék, fejsze, lapát, kapa és vasvilla 10 százalék, nyerges áru 10 százalék. gala-Ut áru 10 százalék, 2. A vendéglőkben, éttermekben, ieázókban és egyéb közélelmezési vállalatoknál megfelelően csökkentik az árakat. Évi 42 és télmiliiárd rubelt takarítanak meg a szovjet embereit az új árleszállítás révén A moszkvai rádió beszámolt a ne­gyedik általános árleszállításról. A szovjet kormány és a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának határozata a közszükségleti cikkek állami kiske­reskedelmi árának új, negyedik íz­ben történt leszállításáról a szovjet emberek újabb eredményeit bizonyít­ja — mondotta a rádió hírmagyará­zója. -- Áz árleszállítások révén csu­pán egy év alatt további 22.5 milliárd rubelt takarítanak meg a szovjet em­berek az állami kereskedelmi háló­zatban vásárolt cikkeknél és körülbe­lül 20 milliárd rubelt a kolhoz-keres­kedelmi hálózatban vásárolt cikkek­nél, ahol ott árak a megfelelő módon csökkennek. Az állami költségvetés bevétele ezáltal 27.5 milliárd rubellal ; csökken, a szocialista állam azonban ; meghozta ezt az áldozatot népe jóié- ; tőnek szüntelen emelkedése érdeké- > ben. A Szovjetunió dolgozói nagy őrömmé! fogadták az újabb árcsökkentést A moszkvai gyárakban és üzemek­ben népes gyűléseidet tartottak, ame­lyeken a munkások nagy őrömmel nyilatkoztak arról a gondoskodásról, melyei a szovjet állam a dolgozók anyagi helyzetének állandó javítása iránt tanúsít. Nyikóláj Csesznokov, a híres acél­öntő, amikor az új árcsökkentésről értesült, azt mondta: „Az új árcsök­kentés azt mutatja, hogy bővítjük bé­kés iparunkat, építjük a kommunista társadalmat. A moszkvai kohászok napról-napra több lémet fognak ter­melni a kommunizmus nagy építmé­nyei számára és megszilárdítják a bé­ke ügyét.“ Általános örömet keltett a lenin- grádiak körében a Szovjetunió mi­niszter tanácsának és a Szovjetunió Kommunista (bolscvilc) Pártja Köz­ponti Bizottságának az újabb árleszál­lításokról hozott és a rádióban kö- i zölt határozata. A gyárak és üzemek j műhelyeiben itt is tömeggyűléseket tartottak. A ievingrádiak hálásan köszönik « l nagy Vezetőnek, Sztálin elvtársnali szüntelen gondoskodását a dolgozók jólétéről — mondja Nyikóláj Alanasz- ■ jev, a fémipari gyár esztergályosa. A Donyec-medence dolgozói óriási örömmel fogadták a határozatot. —• „Őszinte bányászköszönetünket küld- ; jük I. V. Sztálinnak, a nép boldogsá- ; ga megteremtőjének — mondotta Konsztantin Neíedov, szénkombájpgé- : pész. — Az árak újabb csökkentés» j lehetővé teszi, hogy még jobban, még 1 nagyobb jólétben éljünk. Ha pedig jobban élünk, jobban megy a munka | is.“ A kommunisták és pártonkíviilíck sztálini blokkja újabb ragyogó győzelmet aratott A hat Szövetségi Köztársaság Ukrajna, Bjelorosszia, Ozbckisztáa, Örményország, Turkméma és Észtország — fővárosaiból beérkeztek a je­lentések * fethniár 25-én tartott választások végleges eredményeiről. Min­den megválasztott küldött a kommunisták és pártonkivüliek blokkjának jelöltje. Mind a haiti Szövetségi Köztársaság Legfelső Tanácsának első kű ­ri öltjéül egyhangúlag L V. Sztálint választották meg. A kommunisták és pártonkivüliek blokkjának jelöltjeire u szavazóknak Ukrajnában ''9.9; szá­zaléka, Üzbekiszilánban 99.92 százaléka, Örményországban 99.94 százaléka. ! urkméniában 99.89 százaléka és Észtországban 99.85 százaléka szavazott. A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek súlyos veszteségek©* okoztak az ellenséges tengeri haderőnek A Koreai Népi Demokra'ákus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága február 28-án közölte: A koreai néphadsereg haditengeré­szeti egységei 1950 június 25-től 1951 február 25-ig a kővetkező vesztesége­ket^ okozták az amerikai és liszin- manisfa fegyveres erőknek! Elsüllyesztettek: két cirkálót, 11 torpedórombolót. 5 aknaszedőhajót, 4 őrhajót, 17 parte aszállító hajót, 6 szállítóhajót, valamint öt egyéb típusú hajót t Megrongáltak három cirkálót, Í3 torpederombolót és három aknászé- ' dóhajót. Ilymodon összesen 69 amerikai és liszinmanista hajót sülly észtét lek el, vagy rongáltak meg. Megjelent Rákosi elvtárs kongresszusi beszéde Február 28-án tüzet alakban meg­jelent Rákosi Mátyás elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresz- szusán elhangzott beszámolója. Ráko­si elvtárs történelmi jelentőségű be­szédében eddigi munkánk tapasztala­tai, szocialista építésünk eredményei alapján meghatározta az elkövetkező idők legíontosabb feladatait. A brosúra beszerezhető a pártszer­vezeteknél, a Szikra és 'az állami könyvesboltokban. A francia kormány bejelentette lemondását Franciaországban a kormánytöbb­ségben fennálló ellentétek, amelyeket hetek óta sorozatos tárgyalások 60. rán sem sikerült elsimítani, szerdán délután a kormánytöbbség széthullá­sára, majd a. kormány lemondásának bejelentésére vezettek. A nemzetgyűlés délutáni illésén szavazásra bocsátottak egy — az egyfordulós választási rendszert ajánló — módosító indítványt, ame­lyet a MRP támogatott. A javasló.. lot a rudiluíUsol: ellenezték. A sza­vazás során a módosító indítványt 311 szavazattal 29.1 .ellenében elve. tettéli. Azonnal rendkívüli minisztertaná­csot hívtak össze. A miniszterek képtelenek voltak közvetítő meg­oldásban megáLlapodni és végül el­határozták, hogy benyújtják lemon­dásukat a köztársasági elnöknek. A szerdai szavazás során a kom. munista képviselők az egyfordulós választásokat ajánló, de különféle választási mesterkedéseket magában foglaló módosító indítvány ellen szavaztak. Jacques Duclos már a parlauíbnt éjszakai illése során hangoztatta: a Kommxmista Párt csak igazságos választójogi reform, elfogadására haj­landó. Balodat! körökben hangoztatják, hogy a többség széthullásának igazi oka a tömegek nyomása volt. A francia kormányválság fejíemcnyei A Plcven-kormány lemondása ntán szerda este a köztársasági elnök a francia parlamenti hagyományok sze­rint először a nemzetgyűlés és a köztársasági tanács elnökeit, majd a különféle politikai pártok képvise­lőit fogadta. Először Jacques Dac. los-ml és André Marty-val, a‘ Kom~ munista Párt titkáraival tárgyalt, akik a legnagyobb parlamenti párt. a Kommunista Párt képviselői. E megbeszélések rét ja, hogy az elnök kérje ,az egyes .pártok véleményét a válság megoldását illetőleg. A tárgyalás után Jacques Duclos kijelentette: A válság lényege: Fran­ciaország népének ellenséges beállt, tottsága a háború, a reakció és a nyomor politikája ellen. A Kommunista Párt képviselői után az elnök az MRP, a. Szocialis­ta é« a Radikális Párt megbízottait fogadta. Már szerdán sok párisi és páris- körnvéki gyár dolgozói követelték demokratikus egységkormány meg­alakítását, A Francia Kommunista Párt fel­hívást adott ki. amely követeli az általános választójog tiszteletben tar. fását és demokratikus egységkormány megalakítását. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom