Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-20 / 66. szám

1951 MÁRCIUS 20 KfiPlÓ 3 Építsük ki a pdrts*erve*eteket az I*es típusú tszcs-kben Baranya megye összes gépállomása csatlakozott a villányiak versenykiliívásáiioz PArfctmSt Kongresszusa behatóan foglalkozott a Párt további erősítésé­nek és építésének kérdéseivé!. „Meg kell erősíteni a pártszervezeteket és meg kell javítani a pártmunkát min­denütt, de elsősorban és döntően la­hm. Erős falusi pr' ‘szervezetek, erős falusi pártvezetésig, egységes falusi pártbizottság, erős, jólmüködö járási bizottság szükséges ahhoz, hogy a mezögazdaság szocialista átszervezé­sének nagy feladatát megoldhassuk" — állapította meg a Kongresszus ha­tározatéban. Pártunk falun való megerősödésé­nek egyik legfontosabb kérdése o tszcs-k pártszervezeteinek létrehozása. iMctve megszilárdítása. E feladatot .már a.FolátikaS Bizottság 1950 febru­ári határozata is elénk állította. ,A tszcs-mozgalomban jelenleg a döntő leiadat: megszilárdítani az eddig el­ért eredményeket, kiküszöbölni a hi­bákat és hiányosságokat. Ennek leg­fontosabb előleltétele, hogy a megyei, járási (városi) pártbizottságok meg­alakítsák a még hiányzó üzemi párt- szervezeteket, a meglévő pártszerve- ■ reteket megerősítsék, működésüket megjavítsál:." E feladatot megyénk­ben külön aláhúzza az a tény, hogy az utolsó hetek során jelentősen, kö­zel duplájára nőttek a tszcs-k. 'A' fejlődés e nagy ütemétől a párt- építés vonalán elmarad tűnik. A járási és városi pártbizottságok egyik leg­sürgősebb feladata, hogy & helybeli kommunistákkal együtt minél előbb megalakítsák az 1. típusú iszcsk-ben is a pártszervezeteket, és állandóan segítsék azokat munkájukban. A tszcsr-k pártszervezeteinek feladatait a Pártkongresszus és azt megelőzően a Politikai Bizottság 1950. februári ha­tározata megszabta. A pártbizottságok éa a csoportokban lévő kommunisták gondosan tanulmányozzák e határoza­tokat Melyek most a pártszervezetek előtt álló főfeladatok? "I Mozgósítani a csoport minden tagját a tavaszi munkák azon­nali elkezdésére és elérni, hogy ki­alakítva a táblákat, minél több közös munkát végezzenek. E munkában min- áenekelőfct párttagjaink példamutatá­séra és a régi tszcsk eredményeire tá- naszkodjarmk. Különösen használják tel a belvárdgyuki, régi L tipusú lazes szép eredményeit, ahol pl. kuko­ricából 10 mázsával, több termett a rsoportban, mint az egyénileg dolgo- ió parasztoknál, árpából 6, takarmány _ répából 40 mázsával volt a csoport érmésé magasabb, ami persze a cso- rorttagok jövedelménél is jelentkezik. \ munka megszervezése az intézőbi- tottság feladata, de a pártszervezet a lolgozók között végzett felvilágosító nunkával, másrészt pedig az intézőbi­zottság ellenőrzésével segítse ezt elő. ■Párttagjaink, népnevelőink adjanak rálaszt a dolgozók problémáira. Ma- iyarázzák meg, hogyan kell megszer­vezni a közös munkát, ismertessék hogyan lesz a közös táblába'vont föld elosztva. Értessék meg, — mint azt Hegedűs elvtárs a Szabad Nép vasár, napi cikkében kifejtette, — hogy a föld elosztásánál és a munka megszer­vezésénél az a leglontosabb, „hogy a közös munkából mindenki igazságosan vegye ki a részét és egy tagot se ér­jen károsodás." Ezt persze ne:n álta­lános szavakkal, hanem világos helyi érvekkel tudjuk csak megértetni, eb­ben mindenekelőtt az alapszabályra kell támaszkodni. Az alapszabály is­merete azonban még párttagjainknál is hiányos, pl. egész Bakócán mind­össze 3 drb alapszabály van, a párt- titkár elvtársnak volt egy, de azt oda adta az intézőbizottságnak, mivel an­nak sem volt. Minden, párttag ismerje meg részleteiben az alapszabályt, a közös munka minden kérdését, hogy világos választ adhasson a tszcs tag­jainak problémáira 2 'A csoportok megszilárdítása * egyúttal fokozott harcot is je­lent az ellenség ellen. A nagyarányú fejlődés során nem egy helyen még ellenséges elemek, kulákok. volt csendőrök is bekerültek az új tszcsk- be. A csoportok megszilárdítása, csak a dolgozó parasztok ilyen ellenségei­vel szemben folytatott harc útján le­hetséges. Az ilyen elemeket el kell távolítani a csoportból. A pártszerve­zet és az intézőbizottság a csoport tagjai előtt leplezze le ezeket az ele­meket mutassák rtieg igazi arcukat s ezen keresztül távolítsák el azokat a csoportból. O Az új csoportok azonnal lás- *** sanak a pártépíléx Ieladóiaihoz is. A termelőszövetkezeti fejlesztés során százával tűnlek ki új aktivisták, akik méltóvá váltak a tagjelöltséjire. Ezekkel foglalkoznunk kell s be kell vonnunk eket Pártunkba. Kovács elv­társ, az udvari párlititkár pl. elmondta, hogy ők eddig nem foglalkoztak új tagjelöltek felvételével és most, hogy ehhez hozzáláttak, látják csak, hogy bőven vannak olyan fejlett dolgozók, köztük számos nő, aki erre méltóvá vált cs fel is veszik őket a legköze­lebbi . taggyűlésen. Bakóczán a népne­velők közül 16 olyan dolgozó nő van, akik élenjártak az agitációban, akik­nek nagyobbrésze máris érdemes a tagjelöltségre. De ázórt is szükség van a legkivá­lóbb új csoporttagok közül tagjelöl­tek felvételére, mert nem egy új tszcs- ben viszonylag kevés a párttag, pl. Gyöngyfa községben a megalakult I. tszcs-nek 97 tagja van, párttag 4 van a csoportban, tagjelölt egy sincs. Kü­lönösen az ilyen kis pártszervezetek­nél. de mindenütt széles pártonkiviili aktívát kell —, különösön a békebi­zottsági tagokból, DISZ-tagokból és pártonkívüli népnevelőkből — a párt­szervezet köré kiépíteni. Adjanak ne­kik feladatokat, ezen keresztül nevel­jék őket egyrészt tagjelöltekké, más­részt viszont szilárdítsák rajtuk ke­resztül is a Párt és a dolgozók kap­csolatát. Honosítsanak meg rendszeres • pártéletet az új pártszerveze­tekben. Rendszeresen ülésezzen a ve­zetőség, tárgyalja meg a termelés és a politikai munka legfontosabb kér­déseit, hozzanak határozatokat, gon­doskodjanak azok végrehajtásáról. A népnevelői értekezleteket, pártnapokat, taggyűléseket rendszeresen tartsák meg, az előadók gondosan készüljenek fel, alkalmazzák bátran a kritika és önkritika fegyverét, ezen keresztül szoktassák a párttagokat is bátor bí­rálatra, elvtársi segítségre. A járási és- városi pártbizott- * sdg tanítsa meg a vezetés fel­adataira a pártszervezeteket, mindenek előtt azok titkárait. Segítsenek munka­tervük elkészítésében, adjanak taná­csokat a munka megosztására a párt- szervezeten belül, a taggyűlések, ve­zetőségi ülések pártnapolc előkészítése és levezetésének módjára. Magyaráz­zák el a tagok és tagjelöltek felvételé­nek és nyilvántartásának rendjét, min­denek előtt pedig segítsék a pártszer­vezeteket a párttag, és pártonkívüli népnevelők megszervezésére, rendsze­res instruálására, ami elsősorban ma­gának a titkárnak a feladata. Paraszti párttagjaink már. a tszcs-k fejlesztése során megmutatták, hogy többségükben nemcsak szavakban he­lyeslik. hanem a gyakorlatban megva­lósítják Pártunk politikáját a falu szó. cialista átépítésére vonatkozóan is. Most az a legfontosabb feladatuk, hogy a segítségükkel elért eredmények megszilárdítását erős, vezetőképes pártszervezetek útján biztosítsák. Stadinger István. Tanhönyvbírálő ankéton vitatták meg pedagógusa ink a magyar könyvek hiányosságait Vasárnap délelőtt megbeszélésre jöttek össze Pécs magyarszakos, ille­tőiig magyart tanító pedagógusai, hogy a vallás, és közoktatásügyi mi­nisztérium kiküldöttjével megvitassák a jelenleg használt magyar tanköny­vek hiányosságait. A tankönyvbírálat nagyjelentőségű, hiszen a most ösz- szegyült szempontok alapján változtat­ja majd meg a minisztérium a ma­gyar könyvek összeállítását, temati­káját. Max to nos i elv társ, az oktatási osztály ve. zetője nyitotta meg, majd a VKM kiküldötte ismertette a tank önybí rálát eddigi eredményeit Rámutatott arra, hogy az egész or­szágból befutott bírálatok még egyes kérdéseket nyitvahagytak, ezekről kell most a vita folyamán dönteni, hogy az itt és a többi városokban hozott döntések a minisztérium számá­ra is döntési alapul szolgálhassanak. A vitapontok ismertetése után meg­kezdődtek a hozzászólások. Először az Ágoston-téTi iskola szülői munkakö­zösségének tagja, Marosiosné szólt hozzá. Kérte, hogy az új könyvek neveljék a tanulókat a haza, a szü­lök és a pedagógusok iránti szeretet- re. Kérte, hogy legyen több veps, rö­vid, meseszerű elbeszélés nagyjaink életéről, hogy a hama iránti oltható!- lan szereteted ezen az' úton is bele- csepegtethessük a gyermekekbe. A pedagógusok hozzászólásaikban nagyrészt részletkérdésekről beszéltek. Ennek oka az volt, hogy Oz oktatási osztály nem közölte előre, mi lesz az ankét tárgya, így nem is tudlak rá felkészülni. De az alsó tagozatú álta­lános iskolák nevelőit például egyet­len tanító sem képviselte és a hozzá­szólások alacsony számát tekintve is meg kell állapítanunk, hogy pedagó­gusaink egyrésze még nem látja át feladata nagyszerűségét és fontossá­gát, nem tótja milyen nagy felelősség hárul minden egyes tanítóra, tanárra, minden nevelőre, aki nemzetünk leg­nagyobb kincsével, reménységével, a gyermekkel ioglalkozik. A hozzászólások egyrésze bizonyos passzivitást tükrözött vissza. Kőszegi elvtárs a nyelvtankönyv hibáit tag­lalta, helyesírási példatárat hiányolt, dr. Tóth István kifogásolta, hogy pél. dóul Swift születési évét hibásan tün­tetik fel a tankönyvek, de nem veíeí- lék fel a hozzászólók, hogy ők ho- 9Yar> próbálták meg a hiányosságokat kiküszöbölni, a tankönyv meg nem fe­levő részletei helyett helyeset beillesz­teni Patai Klára, a közgazdasági gim.- názium magyar tanárnője számolt csak be arról, hogy az óra egyrészét diktálassal tölti és Így próbálja a tankönyv hiányosságait pótolni. E2 végleges megoldásként persze helyte­len. de mindenesetre valamennyire segít a hiányosságokon. a hiányosságok ellenére is hozott eredményeket. Jó néhány hasznos tanácsot vitt Pestre tarsolyában a VKM kiküldötte, de pedagógusainknak is jó tapasztalat- cseréül szolgált a vasárnap délelőtt. Ezen túl azonban azt is qáthatják' már pedagógusaink, hogy 'népi demokrá­ciánkban jogukban áll, sőt kötelessé­gük beleszólni, megbírálni, jó javasla­taikkal megjavítani saját maguk és felsőbb szerveik munkáját. Az orszá­gosan, folyó tónkönyvbíráiat hozzáse. gífi majd diákjainkat, pedagógusain­kat Jobb, szebb, a munkát könnyebbé tevő tankönyvekhez, melyek segítsé­gével a szovjet pedagógia nyomán, Pártunk útmutatásával művelt, kultu­rált embereket nevelhetünk. Az ankétot A megbeszélés J UGOSZLÁVIAI TARTÓZKODÁ­SOM ALATT az egyik vasárnap Belgrad központi parkjában, a Kaii- niegdánon találkoztam egy fiatal­emberrel, nevét szándékosan hallga­tom el, nehogy reá irányítsam a Tito- rendőrség bosszúját. A parkban sé­tál!, alig India megmozdítani a lá­bát és nyilván ezért elhatározta, hogy Pihen egy keveset. Leült mellém a padra. Hajlott alakjára, sápadt, ki­merni!: arcára és fénytelen szemére pillantva akaratlanul arra gondol­tam, hogy az auschwitzi vagy majria neki náci haláltábor egyik volt rabja ül mellettem. — A hitleristák fogságában voll? — kérdeztem tőle. — Igen, fogságban voltam — fe­lelte és miután gyanakodva szétné­zett, hozzátette: — De nem a bitié- l istáknál, hanem Itunkovicsná!... Fürkészve nézett minden járókelő­re, aztán elmondta nckení, hogyan lelt 18 éves életerős fiatalemberből 10 hónap alatt rokkant és hogyan öre­gedett meg idő előtt. Ez történt vele: A Z IFJÚ BEFEJEZTE GIMNi- ZIUMI TANULMÁNYAIT. Egy napon, amint társaival a bálterembe léplek, az asztalokon röplratokat ta­lállak, melyek harcra szólították az ifjúságot az áruló- Titoék ellen. El­olvasta a röpirutot, majd zsebébe gyűrte. Ugyanígy tellek osztálytársai is. Félóra múlva rendőrök ronlnllak a gimnázium épületébe. Személyi mo­tozásokat végeztek, s úgyszólván minden tanulónál találtak rüplrato- kaL Az iskolából egyenesen a bel­grádi gyüjtőfogházbu szállították őket. Kegyetlenül elverték, s a leg válogatottabb kínzásoknak vetették alá a diákokat, hogy kivegyék belő­lük, miként került az iskolába a tilos röpirat é.s ki vezeti a gimnáziumban az illegális szervezetet. Valamennyien állhntatosan kitartottak. Többliónapos kínvallatás után a gimnazistákat más rabokkal, köztük a belgrádi üzentek sok fiaiul munkásával és sok diák­kal együtt, elszállították az Adriai­tenger egyik szigetére. Ott márványt fejteitek a TUo-félc kéiiyuruk villái­nak és palotáinak díszítésére. Rabság­ban tartott hazaliak százai haltak meg naponként a kimerítő rabszolga­munkától és a tettleges bántalmazás­tól a fiatalember szentelát'tára. A Z ÉHSÉGTŐL ÉS AZ EREJÉT MEGHALADÓ MUNKÁTÓL megliyoniorodott és kimerült ifjút, aki közben munkaképtelen lett, átszállí­tották a partra és elvitték egy vajda­sági büntető-táborba. Itt véletlenül megakadt rajta a rendőrorvos szeme és azt javasolta a porkoláboknak, hogy eresszék haza „ezt a már ve­szélytelen, kétlábon járó halált.“ ~ Ázt kérdezi — mondotta befeje­zésül szomszédom —, hogy voltam-c fogságban? Higyje cl, amit én áléi tem, az rosszabb minden fogságnál. .. Fii már tudom, mit jelentenek a Ran- kovics-féle börtönök! Láttam, hogyan ömlik ott legjobb embereink vére, S az új ismerősöm azóta .szüntele­nül harcol és szervezi a küzdelmet a Tito-hunda ellen. (V. KIKSZANOV CIKKE NYOMÁN.] A villányi és bólyi gépállomások felszabadulásunk halódik évforduló­jára indított verscnyniozgalmához a napokban valamennyi baranyamegyet gépállomás csatlakozott. A mágocsi gépállomás dolgozói — akik a sásdiakkal állnak páros- versenyben —, most kihívták a tolnamegyei bonyhádi gépállomás trakloris- táit. Az őcsárdi gépállomás Mohács szigettel és Ujpctrével áll párosver­senyben, a kélújfalui truktorislák pedig a vajszlói és a szigetvári gépállo­mások dolgozóival vállvclvc küzdenek a „legjobb baranyai gépállomás“ címéért. A felszabadulási verseny mozgalomhoz legutóbb a nemrég alakult két gépállomás: az abaligeti és harkányi gépállomások traktoristái is csat­lakozlak. Az ócsárdl gépállomás dolgozói vállalták, hogy tavaszi tervüket százharminc százalékra teljesítik, az újpetrei traktorosok pedig számos újítás bevezetésével indulnak a tavaszi munkáknak. Párosversenyben állnak az egyes brigádok és egyének (s. A mágocsi Kelemen-brigád n tolnamegyei Odalmandi gépállomás legjobb brigádjával áll versenyben, Bagó István mágocsi traktoros pedig a megye összes trok- toristáját kihívta tervük százlízszáza lékon felüli teljesítésére. A sze&tegáii állami gazdaság dolgozói versenyre hívfák a csobokai gazdaságot A szentegáti állami gazdaság dolgo-- zói nyerték megyénk állami gazda­ságai között a kongresszusi versenyt és abból az alkalomból, hogy március 15-én átvették a győztesnek járó gyönyörű kitüntetést: a Megyei Párt- bizottság vörös selyem kongresszusi zászlóját, ünnepélyesen versenyre hívták ki a csobokapusztai állami gazdaság dolgozóit a tavaszi munkák időben való gyors elvégzésére. Ezt a versenyt felszabadulásunk ünnepé­re, április 4 tiszteletére indították. „Mi, a saentegáti állami gazdaság dolgozói — Írják versenykihívásuk­ban, — elhatároztuk, hogy egész évre szóló versenyre hívjuk a csoboka­pusztai állami gazdaság dolgozóit. Vállaljuk: A növénytermesztés terén jó 'agrotechnikával termésátlagainkat emeljük. így búzából: 12.3 mázsa he­lyett 12.8-at termelünk, ősziárpából 14 mázsa helyett 15 mázsát, rozsból 11 mázsa, helyett 12 mázsát, magrépá­ból 6 mázsa helyett 7.1 mázsát, cu­korrépából 130 mázsa helyett 131 mázsát, lajtaborsóból 8.5 mázsa he­lyett 9 mázsát, takarmány bors óból 10 mázsa helyett 11.5 mázsát, gyapotból 3.5 mázsa helyett 3.75 mázsát terme­lünk. A magasabb termésátíagoik férése érdekében felszabadulásunk ünnepé­nek tiszteletére a zab, zabosbükköny, lucerna, füves- és vöröshere, fajta- és takarmányborsó vetését, a maghozó ré­pa dugványozását összesen 677 hol­don az április 7-i előirányzattal szem­ben április 4-re befejezzük. Traktoro­saink és gyalogmunkásaink ennek ér­dekében rendezett' normájukat 5. szá­zalékkal túlteljesítik. őszi vetéseink fogasolását 807 hol­don a rendezett normák 10 százalékos túlteljesítésével március 31 helyeit már 29-ére befejezzük. Május elsejének, — a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepének méltó megünneplésére vállaljuk, hogy a cukorrépát április 14 helyett április 12-re elvetjük, a vetési időt 8-ról 6 napra csökkentjük a normák 10 szá­zalékos túlteljesítésével. A gyapot vetését április 15-ig 3 nap helyett 2 nap alatt befejezzük, a munka minő­ségének fokozott javítása mellett 105 százalékos átilagteljesítést vállalunk. A területet a növényápolása munkánál felosztjuk brigád, munkacsapat és egyének között. Az aratást 75 százalékban aTatógé- pekkel és kombájnnal végeztük el. Traktorosaink vállalják a normák 8 százalékos túlteljesítését. Aratási mun­káknál a normákat 10 százalékban túlteljesítjük. Az aratást. 13 nap he­lyett 10 nap alatt végezzük el, a be- h ordassal a tervezett 20 nap helyett 14 nap alatt végzünk. A cséplést 19 nap helyett 18 nap alatt fejezzük be. Állattenyésztésben tehenész brigád­jaink úgy Galambos, mint Kárász­pusztán vállalják, hogy évi átlagban 90 literrel túlteljesítik a miniszterta­nács határozatában megszabott terme­lést. A gazdaság tehát 3.090 literes átlagot vállal tehenenként, ebbcn az összegben a borjúk által fogyasztott tej is számításba van véve. A termelési százalékot az egyedi takarmányozás tökéletesítésével emel­jük. A vemhességi százalékot az e"'ő- írt vemhességi vizsgálat és oltások rendszeres betartásával biztosítjuk. Sert és hizlaló brigádjaink galargbo- si, csermajori, szigetvári és kárász­pusztai munkacsoportjai vallat ják, hogy az 1951-re előírt daraértékositési százalékot évi átlagban 0.75 százalék­kal emelik. Vállalják, hogy fokozott gondot fordítanak a takarmányok idő. "ben való előkészítésére. Biztosítják a száraz fekvőhelyet, az állandó friss ivóvizet, a kellő mennyiségű takar­mánysót és a szükséges takarmány- meszet Felhívjuk 3 velünk párosversenyfcen álló csobokapusztai gazdaság dolgozóit, versenypontjainkat tegyék maguké­vá, közöljék velünk, hogy milyen fel­tételekkel indulnak a versenyben. Ha. vönként egyszer a dolgozók személye­sen ellenőrzik a vállalások teljesíté­sét." A csobokapusztai gazdaság dolgozói már ott, az ünnepélyes alkalomból válaszoltak a szentegátiak kihívá­sára. TEHETSÉQKUTATAS Fiatal lányok, fiúk várták izgatottan vasár­nap az ifjúsági színház bejárata előtt, hogy színpadra szólít sál: őket, hogy a Színműveszeti Főiskola kiküldött bi­zottsága eldöntse: al­kalmasak-e, van-e te­hetségük színpadon va­ló szereplésre. ötven-hatvan izgatott, kipirult fiatal várta, hogy a tehetségkutató vizsga megkezdődjek, bár tudták azt, ha megfelelnek, akkor kell zsák keményen dolgoz­atok. Felvételi vizsga, szakérettségi, utána 4 esztendeig tarló főisko­lai tanulás következik, aztán lesz csak belőlük színész, színésznő, ren­dező,’ operatőr, operett- énekes, táncos, vagy amire tehetséget érez­nek magukban. Szilágyi Bea clvlárs- nő és Bálint György elv társ, pesti kiküldöt­tek szeretettel, kedve­sen foglalkoztak min­den egyes jelentkezővel. Elbeszélgetted: velük életkörülményeikről, jö­vendő terveikről. Ez­után a beszélgetés után kezdődött meg csak a tulajdonképpeni „tehet- megkutatás", • • „ Molnár Sándor kom­lói tanuló rendező sze­retne lenni, ö ül éppen a bizottság asztala előtt és egyszerű sza­vakkal, de szeretettén ■meleg hangon beszél arról, mi is a rendező hivatása, melyek a ren­dező feladatai. — Azt. eljátszatni a szereplőkkel, amit az iró darabjával mondani akar — mondja el jö­vendő feladatát Molnár Sándor. —- ha pedig nem jól csinálják dol­gukat a színészek, ki­javítani őket. Ügyelni arra, hogy a díszletek megfeleljenek a színda­rab mondanivalójának, korának... Ezután megfigyelőké­pességét vizsgálják egy­szerű eszközökkel: — Nézze meg az elv­társ, mi van az aszta­lon, — mondja Szilágyi eivtársnő, majd egy kis idő múlva hátraarcot. Vezényel és Molnár Sándornak el kell mondania, mit is látott. Végül a fan láziá jár próbálják ki: egy tör­ténet folytatását kell kitalálnia. Ez is megy, most már csak az van hátra, hogy Molnár Sándor szakmáját a uyár folyamán sikerrel kitanulja, szakmunkás legyen, idárn szak­érettségire megy, aztán Pestre kerül és ha ott is sokat tanul, elérheti álmát: rendező lesz. Sok ilyen álom való­sul meg mostanában. Sok ilyen álmot valósít, meg Pártunk, népi de­mokráciánk. Ma már nem kallódnak el a te­hetséges fiatalok, nem gond számukra a to­vábbtanulás, hiszen kol­légiumok. ösztöndíjak, tankönyvek, minden — minden segítség a rendelkezésükre áll. A Színművészeti Fő- iskola pécsi tehetség- kutató napja is megmu­tatja, hogy Pártunk gondoskodik a Molnár Sándorokról, a dolgozók gyermekeiről, mind­azokról, akik tehetsé­gükkel, jó munkájukkal meg is érdemlik a nép támogatását. A tehet­ségkutatást minden év­ben megismétlik. Min­den évben lejönnek Pécsre o Színművészeti Főiskola kiküldötté, hogy sblc-toJé pécsi és baranyai tehetség útját nyissák meg a tanulás, a színpad, a választott élethivatás — a művé­szei lelé. Fogságban vóitam Tiío börtönében

Next

/
Oldalképek
Tartalom