Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-18 / 65. szám

DUNÁNTÚLI rtLÄG PROLET ÍRJ 41 EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A komlói Kossulh-aknán fellendült a mniikaverseny, emelkedett a termelés o.l — A minisztertanács hatá­rozata a helyi tanácsok munkájának megjavításáról 13. o. — Beszámoló a kUIUgyminiszleihelyeltesek értekezleté­ről (3. oá — Barcelona dolgozói tovább folytatják hősi sztrájkjukat (4. o.l — A pártszervezet vezetésével jól ha­lad Dravacsepely községben a tavaszi vetés (5. o.'l Mit jelent * njíKznkiiinlasztás? (5. o.l — Vigyük sikerre a begyűjtési napot (7. o.) V. AZ M D P B A RAN VÁM EC VE 1 PA’ RXB.J Z jt ilßi'J ÄCÄN a IK - • VHL ÉVFOLYAM, 65. SZÁM ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1951 MÁRCIUS 18 16 felvilágosító munkával harcoltunk | 2 tavaszi lauaica szeréért Dolgozó parasztságunk saját ta. pasztalatából megtanulta. h°éy a párt szavában bízhat A 1 art sza­vára úgy lehat építeni, rnimf a ,°- sziklára. Tavaly ősszel Pártunk ja­vasolta a dolgozó parasztságnak, hogy határidő előtt végezzek el a vetést, a mélyszántást. Most hűen tükrözik vissza a vetések azt, n fty ki hallgatott a Párt .szava« es ki nem. Ha végigmegyunk a határban, meg lehet állapítani a különbségét, a korai vetések haragoszoldek «- dúsak, a később vetett gabonafélék sokkal gyengébbek. Üzemeinkben, gyárainkban ba­nyák mélvén soha nem látott lelke. f edéssel harcolnak a termelés eme­lőért, új. felemelt ötéves tervünk literes végrehajtásáért. Műnkésosz. lályunk figyelemmel kíséri dolgozo parasztságunk munkáját, mert tu­datában van annak, hogy a dolgozo parasztság jó munkáján es nem utolsó sorban a korai vetésen mu lik hogy rohamosan fejlóoo ipa- runkaf hogyan tudjuk eliátní me­zőgazdasági nyersanyag-szükséglet, tel, biztosítva lesz-c dolgozo né- pünk számára a fehér kenyer. DSlgozó parasztságunk a felsza­badulás óta hatalmas segítséget ka pott a munkásosztálytól es ezért a felelet nem lehet más: ..Mindem megteszünk az ország ellátású. a dolgozó nép,érdekében! Ezt mutatta meg a mull hónap­ban is megyénk dolgozó parasztsá­ga, amikor megkétszereződött a tér. melőszövetkezetekben dolgozok száma. De a harc csak ezután kéz dődik. Pártszervezetein* és a nép­nevelők állandó politikai lelvila gosiló munkájával most meg kel erősítenünk termelőcsoportjainkat. 'Népnevelőink ne csak a faluban, hanem kinn a határban, a dulok- l>en is agitáljanak a nagyüzemi Gazdálkodás helyességéről, előnyei iil Mindenekelőtt tudatosítsak a I-zcs-k eddigi elért eredményeit, így, mint ahogyan a bezedekii párt­szervezet népnevelői teszik. A be r-deki egyes típusú tszcs kommu­nistái elmondják az egyen: parasz­tiknak is, hogy ők már a tavasz ak • agyrészét elvetették. Cs porter lelteteken, amelyre egyem dolga tó parasztokat is hívjanak meg.sza itoljanak be pontosan a tavaszi ve- •cs eredményeiről, hogy ezen - •észtül is serkentsék az egyem gaz- iákat a munkák pontos elvcéz^se!e: Falusi pártszervezeteinknek eu­■önös gondot kell fordítaniuk azu, :sopori°k jó mnnkaszervezésere. íz annál is inkább fontos, mert ha iZép eredményeket érnek el, ha az dci terméshozam nagyobb lesz, pint az egyénileg dolgozo parasz­oké, akkor tényekkel tudjak bébi '.onyítani a nagyüzemi gazdalkoda olényét, amely vonzolag hat a m-g kívülállók felé. Ezzel « erősödni fognak termelőcsoportjaink, nőve dk tekintélyük súlyát az egyénileg Holgozó parasztság koreben. -riészetesen ebben a harcban is a pártszervezeteknek es nopn ­nek kelt az élenjárniuk. Tanulnunk kell a lippói tszcs-ben dolgoz ) Horváth Jenő néonevelő elvtárstol, aki kiváló érvekkel mozgósítja dolgozó parasztságot a tavaszi ve­tések idöelőtti elvégzése érdekében. Agitádóját a Pártkongresszus anya; gából merrti és annak útmutatásai szerint veti fel az előttünk alle na<*v feladatokat, melyeket a mind­inkább éleződő nemzetközi helyzet­ben kell megvalósítanunk. Beszel a fasiszta Tito országában sínylődő dolgozó parasztság harcairól; el meséli, hogy Jugoszláviában az iga­zi hazafiakat a börtönbe vetik azért mert szót emelnek a mérhetetlen kizsákmányolás, a nyomor ellen. Ök is harcolnak a béke megvédése mellett, ezért soksz^ még vérüket is áldozzák. A mi harci területünk a szántóföld. A mi fegyvereink az eke, oetögép, bor°na — magyaráz- za Horváth elvtárs, — nekünk ezekkel a fegyverekkel *ell külde­nünk s emelni termelésünket, ez nemcsak feladatunk, hanem minden hazafias dolgozó paraszt kötelessé­ge is. Pártszervezeteink népnevelői csak akkor segíthetik valóban a ta vaszi munkákat, ha egy pillanatra sem feledkeznek meg dolgozó né­pünk legnagyobb ellensége, a ku- lákság elleni harcról. A kulák több községben álcázni igyekszik magát, mint például Nagykozárban és Lippón, arról akarja meggyőzni a dolgozó parasztokat: „én is olyan dolgozó vagyok, mint ti." Be sze retnénck furakodni' ezek a régi munkásnyúzók, éhbérért dolgoztató ingyenélök a termelőcsoportokba, hogy aztán belülről végezhessék al , jas romboló munkájukat. A kulákok támadása nap, mint nap ezer és ezer formában nyilvá­nul meg. Például a sásdi járás egyik tszcs-jénél bevették a cso­port tagjai által ismert úgyneve­zett „jámbor" kulákokat. Pár napra rá lakásukon fegyvert, sok töltényt és kézigránátokat találtak. Vájjon miért kellett ezeknek a jámborok­nak a f egy verj Vagy nézzünk egy másik estet'. Somogyapáíiban Mes­ter Gyula, Tümösközi Lajos hii1- hedt kulakok úgy akarták megká­rosítani a népgazdaságunkat, hogy elszabotálták a vetéstervet. Keve­sebb földterületet jelentettek be, hogy a be nem jelentett területen termelt terményt elfeketézhessék. Népnevelőink jó felvilágosító munkáján nagyon sok múlik. Most a kulákok a tavaszi vetés elvégzése ellen agitálnak, amely csaknem minden községhen egyforma szavak­kal jut kifejezésre. „Nem kell a parasztot biztatni! Tudja az, hogy mikor mit kell csinálni!“ Ez az el­lenség, a maradiság hangja. Nép nevelőinknek ez ellen is keményen fel kell venni a harcot. Állítsák szembe a régi lermelőcsoportok és a Pártra hallgató egyénileg dolgo­zók terméseredményeit azokéval, akik mindig ráérnek a munkával és nem végzik el minél előbb a sür gető tennivalókat. A belvárdgyulai népnevelők is tavalyi eredményei­ken keresztül bizonyították be a községben, a tszcs ken, ahol a Párt. ra hallgatva, időben elvégezték a vetést, holdanként 5—6 mázsával több termett, mint azokán, akik akkor is úgy beszéltek: „Tudjuk mi, mikor kell vetni, hisz ebben születtünk." A tavaszi munkák jó és sikeres elvégzése egész népünk ügye. A fa­lusi agitációban, az egész politikai nevelő munkában az eddiginél sok­kal nagyobb szerepet kell játszania a termelés kérdéseinek. Azt is lát­nunk kell: békeharcunkban döntő szerepe van annak, hogy mezőgaz­daságunkban is csak úgy, mint az ipar vonalán, az eddiginél. sokkal nagyobb termelést érjünk el. Több-J termelést pedig falun'csak úgy tu­dunk elérni, ha becsületes dolgozó parasztságunk egy emberként kö­veti többek közt Németi község dől. gozóinak példáját, ahol magyarok és délszlávok összefogva, elsőnek végezték el a pécsi járásban az ár­pa és a zab vetését. Dolgozó parasztok! Most is bátran építsetek Pártunk sza. vara. végezzétek jól tavaszi mun­kátokat, vessétek el idejében a ma got, leplezzétek le dolgozó népünk belső ellenségeit, Tito ügynökeit, a kulákokat cs akkor az eredmény nem marad el. A jó munka bő ter mést, gazdag aratást hoz. ióbban él majd dolgozó népünk, sokkal kémé nyebken tudunk harcolni m ind any- nyionk a bekéért. Mikó Lajos Teljes erővel megkezdődött Baranya megyében a tavaszi vetés Németi délszláv dolgozó parasztsága befejezte az árpa és a zab vetését A hét végén megkezdődött a vetés. Á legtöbb községben jó lendülettel indult be. Vannak is már szép ered­ményeink, amelyekhez, nap, mint nap újak jönnék. Olyan most a falu, mint a csatatér, mindig újabb hadije­lentések érkeznek. Folyik a békeharc egyik fő csatája, harc a bő termésért, gazdag aratásért dolgozó népünk nö­vekvő életszínvonaláért. Németi község délszláv dolgozó parasztsága már .teljesen befejezte a zab és az árpa vetését. Követik Pártunk útmutatásai, idejé­ben földbe telték a magol, (gy vár­hatnak jó termést, így érnek el majd magas terméseredményt. Az ócsardi Béke Ore beimelőcsoport is előrr-haladotr a munká juk. A baksai termelőcsoport is meg­kezdte a tavaszi vetést. Eddig össze­sen 21 hold zabot és árpát vetettek el, 5 holdat mákkal és egy holdat sárgarépával vetettek be. A mágocsi Rákosi termelőszövetkezet is pénte­ken reggel kezdte meg a vetést, a nagykozári Szabadság-csoport­ban befejezték a mák, 90 száza­lékban elvégezték az árpa és a zab vetését. Most már a gyapot- földet készítik el vetés alá. Példájukat követve megkezdte az I. típusú táblás csoport is a vetést. Aranyosgudányban soha nem látott erővel lelkesen, kezdtek hozzá a mun­kához, mert határidő előtt akarnak végezni a vetéssel. A megye egyéni dolgozó paraszt­jai a legtöbb községben szépen ki­tesznek magukért. Dráváinkon Kis* papp Vendel 3 hold zabot, Gulyás János 2 hold zabot, U. Papp József 2.5 hold zabot, Illés Sándor 1 hold zabot, Esze Józscí 1 hold zabot, t hold árpát vetett el eddig. Sok helyen még víz áll a földeken, főleg az Ormánságban és a déli já­rásokban. Itt a víz akadályozza a vetést. De könnyen lehet ezen a „súlyos" hibán segíteni, csupán kis levezető csatornát kell ásni, hogy a víz lefolyhasson, így a talaj gyorsabban szárad meg. Arra várni, hogy majd a víz elmegy magától, súlyos hiba. mert erősen összetörni, cserepessé teszi a talajt, kiázik az ősz: vetés alatta. Hátránya van a tavaszi vetésnek is, hiszen minden elvesztett óráért kár! Sokan még most is megszánják ta­vasszal a földet, pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ősszel mélyen szántott földnek tavasszal, ha pirul már a föld, simító kell, utána tárcsa és mehet a gép! Most az utóbbi esők miatt már nem­igen lehet simítózni, fogasolni kell az őszi szántásokat, hogy meg legyen ■a szükséges porhanyó réteg a szántá­son, ami megvédi a föld nedvességét, Számos példa van rá, hogy a tár­csázott őszi szántásban jobbak a tavasziak, mintha most újra szántanánk. A lovászhelényi Dózsa csoportnak a környéken hires volt a kukoricája, szép termést hozott, mert az élenjáró szovjet módszereket alkalmazták: nem szántották fel a földet tavasz- szal, nem pazarolták el a föld „ara­nyát", a vizet, a talajnedvességet az­zal, hogy szántanak, hanem helyesen — megtárcsázlák a földet. Most az a feladat, hogy' minden késedelem nélkül megyénk egyéni dolgozó parasztsága lásson ’ hozzá a vetés elvégzéséhez. Pártszervezeteink álljanak a kenyér-csata élére, irányít­sák, ellenőrizzék a tanács munkáját. A termelőszövetkezetek mutassanak példát a gyors és szakszerű munká­ban, az egyénileg dolgozó parasztsá­got sajátmaga érdekében biztassuk az azonnali munkára, a kulákokat pedig kényszeriísfik rá, ne engedjük, hogy kisebbítsék bőségesnek Ígérkező ke­nyerünket. Levél a eégi I»es típusú belvárdgyulai csoport nagy eredményeiről A bclvúrdgviilui régi 1-es típusú csoport szép eredményeiről szél az alábbi levél. Belvárdgyulán 1949-ben 22 ki- é- középparaszt lépett rá arra az útrn. amelyet Rákosi elvtárs mutatott meg 1943-as kecskeméti beszédében. Mi el­határoztuk, hogy I-es típusú táblás ter. melöcsoporiot alakítunk. Az indulásnál az ellen-ég. a falu ku- lákjai igen erős támadást kezdtek el­lenünk, azt beszélték, hogy nem lesz kenyerünk. A csoporllagek azonban nem hallgattak az ellenség .szavára, hanem igen jól. példamutatóan állták meg holyükot, így kimagasló eredmé. nyeket értek el úgy a kalászosoknál, mint a kapásoknál. Búzából például I,'i‘20 ittassá* hohianliéuti termést arattunk, az egyéni gazdák 8 mázsájá vet szemben. A csoport rozsból 12 má­zsát, árpából 15 mázsát, kukoricából 20 mázsát, takarmányrépából 99 má­zsát, napraforgóból 10 mázsái, zabból 10 mázsát, lucerna.magból 3 és fél mázsát ért el kataszteri holdanként, míg az egyéni gazdák búzából 8. rozs­ból 9. árpából 9. kukoricából 10. ta­karmány-répából 50. napraforgóból 4, zabból 4 mázsát termelnek. Ezt az eredményt úgy értük el. hogy a szántán/, munkálatokat a gép. állomással végeztettük, ősszel és ta­vasszal kellő időben végeztük , l a ve­tést közösen, a jó gazda szorgalmúval. A növényápolást is kellő időben vé­geztük, az őszi kalászosokat kétszer szórtuk be műtrágyával, kukoricave. tá.sefnket ugyancsak mütrágyáztuk, mégpedig -őrönként és a termés igen jól visszalizette fáradtságunkat. Kukoricánkat kéí-zer fogasoltuk és háromszor kapáltuk meg. Nagy nedves ségzt tartalékoltunk ezáltal a növé­nyek s/ámára. Csépiéi időjén a nagy szárazságkor tapasztaltuk, hogy a por- réteg alatt még nedves volt a íöld. Az egyéni gazdáknál, :/tik csak egy. -zer kapáltak, teljesen száraz volt a • ét.; i J . í- / . * Csoportunk úgy a 1949-es. mint az 1950-es gazda-ági évben 202 katas^tra­lis hold földőli dolgozol!. Már ez első évben a kívülállók meggyőződhettek és meg is győződtek a nagyüzemi gazdái, kodás előnyeiről, (gy csoportunk 22 csat útiról 9$ CHttláflra erőtiötlöít és földterületünk 1200 holdra szapo rodott fel. Községünk a Pártkongresszusra szö­vetkezeti község lelt. A régi csoport tagjai felkeresték a dolgozó kis- és középparasztokaí, akik örömmel fo­gadták őket. Kéméndi József üzemi párttitkár. Svegál Ferenc, Palotai Jó zsefné, Erdei Sándorné, Do zpod György, Maiúovics Lajos, Sági István — és jómagam is —, kivettük részün­ket a meggyőző munkából. Most, majd helyrehozzuk azt, amit a tavalyi esz­tendőben vesztett községünk, mert a csoport nagyobb átlagot órt el, ka. tasztralis holdanként 4—5 mázsa több­lete volt. ez 1000 katasztrális holdnál 4—5.000 mázsát jelent. A 22 család, amely az I-es típusú csoportban működött. 165 mázsa fu'izáí adott be „C‘‘ jegyre, míg a kívülálló 71 család összesen 145 mázsát ádott le fölöslegéből. így ha az egész község a csoportban lett volna, akkor 9.800 mázsa termésünk termett, volna, a meg. termett 5.300 mázsa helyett. csoport tagok jő. Iánké De nézzük meg a _... véd elmét. Nekünk holdanként 5—6 má­zsás többtermésünk volt. ennek pénz- beli értéke 480 forintot jelent, ami egy öltöny ruha ára. Kukoricából 10 mázsa többletünk volt holdanként, ami 560 forint többletjövedelmei jelent. Átlagunkat ebhűn as érben ntég fuhnsxuk­jól előkészítettük a tavaszi vetést, A vetőmagot kitisztítottuk, velőgépeinket rendbehoztuk, vetéstervünket elkészi. tettük úgy, hogy a tavaszi vetést há­rom nap alett teljesen beli jeztiih. Ezáltal már a kezdet-kezdetén is biz­tosítjuk a többtermelést. Mi. a vi téri munkálatokat harci fel. adatunknak tekintjük, szem előtt tart­va a minisztertanács határozatát, hogy elősegítsük íöbbtermclé.-ünkkel ötéve: tervünk sikeres teljesítését, néphadse­regünk megerősítést!, annak a népim:!, seregnek az erősítését, amely megvédi gyönyörű eredményeinket. Valarconv- nyien tudjuk, hogy munkánkkal, erő­sítjük a Szovjetunió-vezette hatalmas óéketúbort. Munkánk győzelmébi n biz. tosak vagyunk, mert a pártszervezet irányi/ása mellett dolgozunk. , Palotai József a belvárdgyulai Táncsics csoport • * elnöke. * pza levél szemléltetően megmutat, ja a dolgozó parasztság előtt a nagyüzemi társasgazdálkodás jelentő-á­gét. Már az 1-es típusú táblásán termelő csoportnál is milyen nagy eredménye­ket lehet elérni. Á belvárdgyulai Tán., csics csoport például kenyérgabonából 5. kukoricából 6 mázsával többet ter melt. Ezt a gépi munka segítségével és a korai vetéssel érték el. Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy valóban többet, jobbat termelni csuk a nagyüzemi gazdálkodással lehet. Itt a gépi munkát jobban ki lehet hasz­nálni. a munkát úgy meg lehet szer­vezni, hogy' minden munkát pontos időre, közös erővel elvégezhessenek. Ez a levél, amit Palotai elvtárs, a csoport elnöke ír, az eleven élő való. tagot tükrözi a csoport életéből. Nem mindegy parasztságunknak az, hogy 5 mázsával több, vagy öl mázsával ke vesebb búzát termel egy holdon. A b-l- várdgyulai csoport példája is azt bi­zonyítja, hogy érdemes Pártunkra. Rákosi elvtárs szavára hallgatni. Ezen az ólon érdemes haladni, mert rx a felemel bérlés iltja. Megyénkben a legrégibb egyes tipu-il termelöcsoport a belvárdgyulai. Most hálának Pártunknak, szeretett vezérünknek. Ráko-i elvtár-nak. hogy megmutatta számukra a felemelkedés útját. Ezt belátták a kívülállók is. ezért csatlakoztak hozzájuk már íz első, év eredményei után. Bizonyítja ez a levél a korai vetés előnyét is. Ebben a kérdé-ben is H* a Pártra hallgatunk, az eredmény nem marad el. Ezért szervezték meg most is úgy ,-f tavaszi munkát, hogy mikor az idő kivídull, azonnal hozzákezdtek a vetéshez, árpát, zabot és mindent, amit, lehetett a határidő szerint elvi­tatták. mert személyesen a saját ta- paszlala'alkbó! győződlek meg a korai vetés előnyéről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom