Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-16 / 63. szám

tssi MÁRCIUS I« NAPLÓ § feAz egyre szélesedő felszabadulási munkaverseny ben kiváló* eredmények születtek 'Ahogy közeledik április 4, felszaba­dulásunk 6. évfordulójának nagy ün­nepe, úgy sokasodnak a munkavál­lalások, felajánlások bányáinkban, üzemeinkben. „Több, jobb munkával ünnepelni április 4-ét!“ Ez a jelszó a dolgozók között. Ünneppé akarja ten­ni minden becsületes dolgozó életünk m e gyá 1 tozásának, felszabadul ásunk történelmi dátumát munkáján keresz­tül is. Ezért vállalták a vasas! Petőfi- akna bányászai is, hogy jobb mun­kát végeznek. A Petöfi-aknai bányá­szok közül eddig #401 bányász tett felajánlást, amelynek értéke közel 300 ezer forintot tesz ki. ISTVAN-AKNÁN A NEY-FEJTBS BÁNYÁSZAI MÁR 104.5 SZÁZA­LÉKRA TELJESÍTIK FELAJÁN­LÁSUKAT. István-aknán Ney Ferenc • fejtési csapata április 4 tiszteletére békebri­gáddá alakult A fejtési csapat, mély­nek tagjai nagyrészt DlSZ-fiatalok, a felszabadulás ünnepére azt vállalták, bogy a 60 csillés napi termelésüket 66 csillére emelik. A vállalás utón a csapat azonnal hozzáfogott, hogy felajánlását telje­sítse. Ney Ferenc elvtárs, a csapat vezetője, állandóan segíti a csapat tagjait, átadja munkamódszerét és a csapat tagjaival együtt megbeszélve, osztja be a fejtésben dolgozókat mun­kára. A tervszerű, lelkes munka ered­ményeként a Ney-fejtés bányászai je- lenleg 104.5 százalékra teljesítik vál­lalásukat. A Ney-fejtésben nincs egy bányász sem, aki 100 százalék alatt teljesítené előirányzatát A ___MOHÁCSI SELYEMGYÁR DO LGOZÓINAK 75 SZÁZALÉKA MEGTETTE VÁLLALÁSÁT ÁP- RILIS 4 TISZTELETÉRE A Mohácsi Selyemgyárban a dolgo­zók 75 százaléka tett munkafelaján­lást április 4 tiszteletére. A .megtett felajánlások közül kiemelkedik Sikló­si Mátyásné vállalása, aki 320 ezres vetés helyett 340 ezret vállalt. Vöő Károlyné, sztahanovista szövőnő, 320 ezres vetés helyett 360 ezret ajánlott fel április 4 tiszteletére. A gyár dol­gozói gondosan vigyáznak a minőség emelésére is. Ezt a célt- tűzte- többek között maga e'.é Csala Mária ifjú­munkás is, aki amellett, hogy telje­sítményét 105 százalékról 120-ra emeli, vállalta, hogy kizárólag elsö- osztályú orsót gyárt le. Schön Mi- hályné és Járai Istvánná is a terme­lés emelése mellett hasonló célt tű­zött maga elé. » A BEREMENDI CEMENTGYÁR DOLGOZÓI A FELSZABADULÁS ÜNNEPÉRE BEFEJEZIK Á GYÁR GÉPI BERENDEZÉSEINEK JAVÍ­TÁSI MUNKÁJÁT. A Beremendi Cementgyár dolgozói is jobb munkával akarják ünnepelni felszabadulásunk 6-ik évfordulóját. Eddig összesen a dolgozók 71 külön­böző felajánlást tettek. A vállalások­kal a dolgozók a gyár karbantartási munkáit rövidítik meg. Hortobágyi József és brigádja azt ajánlotta fel, hogy április 3-ra elvégzi a melegérté. kesítő hökazán javítását és a csövek cserélését, Tommer Károly és brigád­ja a rátartozó javítási munkák ha­táridejét április 3-ra vállalta. Az ifjúság március 15-i emlékünnepélye Március 15-i koszorúzási ünnepélyre lelvonulták a 48-as térre Pécs, valamennyi iskoláinak tanulói. A sorban utoljára az úttörő paj­tások jöttek nótaszóval, lelkesen. Piros és nemzetiszínű zászlókat lenge­tett a szél. Komor László DISZ-íiatal mondotta megnyitó beszédében: „Pár­tunk biztos vezetésével, dolgozó népünk megvalósította Petőíi Umgib Ezek rz álmok nem álmok többé, mert országunk az urak országából a dolgo­zók hazája lett." Utána szavalat következett, amelyet Bererki Gyula lelkesen mondott el. Kiss Dezső elvtárs, a DISZ megyei bizottsága nevében mondta el ün népi beszédét: <• Petőíi, Kossuth és Táncsics szelleme tovább él a magyár népben — mondotta többek között — és a magyar szabadságmozgalmak' további él­tető eleme lett. A magyar itjúság legjobbjai, Petőíi, Kossuth és Táncsics szelleméhez híven a Párt vezetésével harcolnak most is, a szocializmus telepítéséért és a béke megvédéséért. Az ünnepi beszéd után sorban helyezték el a ^koszorúkat a Pe.iöli- szobor talpazatára. A lelkes ünnepély a Köztársasági’ Induló hangjaival ért véget. A 48-as téren megtartott emlékünnepség is bizonysága annak, hogy amint dolgozó népünkben, úgy fiataljainkban is lelkesen él a 48-as hő­sök emléke és eszméje. A Párt-vezetle ifjúság Kossuth. Petőíi és Táncsics szelleméhez híven dolgozik és tanul. * Március 15-én emlékünnepségekettartottak az iskolákban is. A tanuló liatalok, a DISZ-szervezeték rendezésében kultúrműsorral emlékeztek meg március 15-éröl. Az iskolai ünnepségeken mindenütt az iskold vezetője, vagy helyettese, előadásban méltatta 1848 március 15-nek jelentőségét. Az erzsébeti I. típusú termelőcsoport elkészítette vetéstervét, hozzáfogtak a tavaszi muukák elvégzéséhez Fokozzuk a forradalmi éberséget Leleplezték egy volt textíígyáros, fasiszta katonatiszt kártevését Rücker-aknán A szocializmus építésének eTIensé igei, a nép ellenségei minden alkalmat megragadnak arra, hogy dolgozó né­pünk áldozatos munkáját akadályoz­ták ellenséges tetteikkel, szabotá­zsaikkal. Rücker-aknán, amely Vasas I. feletti hegyoldalban van, az történt, hogy az akna kőtéltárcsája, a tárcsa tengelye eltört, a szállítókőtél meg­rongálódott, a vezérléc összetört. Rákosi elvtára, népünk és Pártunk szeretett vezetője figyelmeztetett ben­nünket arra, hogy a hibák mögött, ha keressük, megtaláljuk az ellenség ke­sét. Bölcs, figyelmeztető szavainak mély igazságát bizonyítja a Rücker- aknai eset is. Február 27-én a Rücker.aknai szál­lításnál a reggclcs műszakban Mészá­ros Gyula főcsatlós irányításával dol­gozott a szállítószemélyzet. Az ötödik szinten Mészáros Gyula betolta a kas. ba a csillét, de az clzáróvasat nem hajtotta le. A kas elindult a meg­adott jelzésre és a rázkódtatástól a csillének mintegy negyed része kijebb csúszott, mint a kas széle. A negyedik szint felett a kasból kilógó csille be­leakadt a biztonsági padozat vasge­rendájába. A csille feltépte a padoza­tokat eltörte a vezérléceket. Az ak­natoronyban lévő kötéOlárcsa és tenge­lye « nagy erőfeszítés következtében eltört, a nemrég felszerelt új szállítókötél hasznavehetetlenné vált. Súlyos kár ez. Ezt kárt ellenség tette: Mészáros Gyula. Ez a szabotáló, ellenséges elem, mint kiderült, texlil- gyáros ool(, sőt kiderült az is, amit eddig Mészáros mindenki elölt szigo­rúan Utókban tartott, hogy Horthy- lasiszta liszt volt, ’családja, kulákcsa- lád. Kihallgatásánál ez a fasiszla azi állította: „Politikailag Uidalhm va­gyok." Ennek ellenkezőiéi bebizonyí- toták maguk, a vele együtt dolgozók. Mészáros Gyula, ez a gyárnél'küli gyá. ros hadseregnélküli tiszt," amikor 1950 novemberében bevezetésre került • szállít,személyzet darabbérezése —, amelyet a dolgozók helyesléssel, örömmel fogadtak—Mészáros Gyula Olvasd a •H« »»•ttu.,., wn«l|«aSl Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elő! megindította agitációját és pár öntu­datlan dolgozót arra bírt rá. hogy áll­janak ki az új bérezés ellen. Mikor felbujtásAra ezt páran megtették, Mé­száros a háttérben maradt, mintha semmi köze nem lenne semmihez. De kiderült ekkor is bűnössége. Mészáros Gyula most is agyafúrt módon próbálta elkenni a súlyos kár­tevést. Állította: „Bezártam a csille­elzárót.“ „Véletlenül nyílt ki menet­közben." A lefolytatott vizsgálat azon. ban megállapította: A szabotázst Mé­száros okozta, méghozzá nem is „vé­letlenül’', hanem tudatosan. A kasel­zárót nem hajtotta le és a töréseik, az akna rongálódása ebből származik. Az István-aknai fegyelmi bizottság letárgyalta Mészáros szabotázsát, azonnal hatállyal elbocsátotta a mun­kából. Megérdemelte. Sőt a további eljárást is meg kellene indítani el­lene. Hiszen az eddigi intézkedés még nem elegendő. Már 1950-ben kitudó­dott, hogy Mészáros ellenséges mun­kát végez. Ellenséges aknamunkája, uszítása ellenére otthagyták munkájában. ö maga „megerősítettnek" érezte ma­gát munkájában és abban a hitében, amiben rendületlenül gyáros és fa­siszta tiszt módján hitt: „Visszatér az ő világa is." Ezt szerelné. Ezért uszí­tott a darabbér ellen, ezért végezte el kártevő munkáját. A közmondás azt mondja, hogy ., a tolvaj kicsin kezdi és nagyon fejezi be." Mészáros is „ki­csin" kezdte a bomlasztó munkáját, amikor a darabbér ellen lázított... A forradalmi éberség hiányosságá­nak tudható be, hogy 1950 novemberé­ben nem fcocsájtolták el. Az István- aknai pártszervezetnek is hibája ez. Hiba elsősorban abból adódik, hogy gyenge a pártszervezet munkája Rücker-eknárv, de általában gyenge az ellenőrzés is. Mészárosnak közeli rokonai Jugo­szláviában élnek. Hogy , ott mit csi­lláinak, nem tudni, de egy magyaror­szági volt textilgyárosnak, fasiszta katonatisztnek, nem valószínű, hogy szegény rokonai lennének. Biztos azok is vagy gyárosok, vagy kulákok, vagy éppen lehet, hogy Tito janicsárjai. Mészáros maga azt állítja: „Nincs kapcsolata velük." Ki hiszi ezt el egy volt gyárosnak, fasiszta tisztnek? Ki hiszi el, hogy ez a voll tc'ké-e a népi demokrácia, a munkáshatálom híve? Ezt egy józangondoikodasú ember sem hiheti el. Tehát azt sem, hogy „vélet­len'' a szabotázs. Tudatos volt a kártevése. Ha az István-aknai és Rücker-aknai kommunisták, dolgozók éberebbek let­tek volna, Mészárost eltávolítják mindjárt, amikor először leleplezték. Legyünk éberebbek, tanuljunk, ebből az esetből is. Mezőgazdasági tervünk teljesítésé­nek fö láncszeme a tavaszi munkák időben való elvégzése. A felemelt nagyobb arányú tervet jobban kell teljesíteni ebben az évben, mint az elmúlt évben. Jobban kell és jobban lehet teljesíteni, mert sokkal jobb feltételei vannak a jó munkának mint bármikor. Az elmúlt év tapasztalatai komoly segítséget adnak termelőcsoportjaink- nak is a mezőgazdasági munkák el­végzésében. Az újonnan megalakult csoportba tömörülő dolgozó parasz­toknak is nagyobb lehetőségük van a munka jobb megszervezésében, mint mikor egyénileg dolgoztak-. Az egyes típusú termelőcsoportokban is össze­vonják egy táblába egyes növényfé- lesógeket. A gépi munka jó kihasz­nálásával, a közös munkával elérjük azt, hogy minden munkát pontosan, határidő előtt elvégezhetünk jó mi­nőségi munkával, ami több termés­eredményt biztosít. Erzsébet község dolgozó parasztsá­ga az elmúlt évben is az élenjárók között volt. Bebizonyosodott az,hogv a korai vetésnek, a jó munkának meg­van az eredménye. így ősszel idejé­ben a vetést, 'a mélyszántást szintén mindenki elvégezte. A pártszervezet megmagyarázta a dolgozó parasztság­nak, hogy ha termelőcsoportba tömö­rülnek, sokkaj könnyebben és hama­rabb végzik el a munkát. A táblás- gazdálkodással az eredmény- sokkal nagyobb lesz. A dolgozó parasztok sokat beszélgettek a csoport munká­járól és megértették azt, hogy való­ban jobban tudnak dolgozni közösen, így 86 család 523 hold földdel meg alakította a II. Kongresszus egyes típusú csoportot. A többi család be­lépett. a IIÍ-jk típusú Béke csoportba, így a kulákok kivételével az egész község a szövetkezeti gazdálkodási választotta. Megértette az egyes tipusú cso­port is, hogy a munka oroszlánrésze a megalakítás után következik. így hozzáfogtak a vetés megszervezésé­hez, hogy élhessenek a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel. A gépállomással van szerződésük, er­re kaptak egy traktort, ez az ő mun­kájukat végzi', állandóan, A vetéster­vet egyénileg elkészítették, 'összesí­tették és az esős időt kihasználva megbeszélték, hogy melyik dűlőbe mi­lyen növényt vessenek. Mákot, cu­korborsót elvetették, a földet előkészí­tették és felkészülve várják, hogy vethessenek. — Mi mindig hallgatunk a Pártra, — mondja Frank János csoportelnök. — Futács elvtárs a párttitkár, a Béke­csoport tagja, sokat foglalkozott ve­lünk. Látjuk, hogy amit a Párt java­sol, az mindig helyeshez már sokszor bebizonyosodott. Semmi kényszer a mi községünkben nem volt. Mindenki megértette. hogv a táblásán való ter­melés sokkal előnyösebb. — Nincs tele barázdával a határ, a gépi munkát jó! ki tudjuk hasz­nálni. A gépi munka alkalmazásával még az állattenyésztésünket is jobban fejleszthetjük, mert. nem kell annyi igavonó, tarthatunk több tenyészálla­tot. Hallgattuk Rákost elvtárs beszé­dét. Megértettük azt, hogy munkánk komoly harci feladat. De én biztos* vagyok benne, hogy leküzdünk min­den nehézséget. Bátran és szilárdan szembeszátlunk a nehézségekkel, mert nálunk , T. . ' .. .. ‘ . .• J mindenki saját meggyőződéséből légeit a csoportba, mert látta annak helyességét. Nincse­nek kételyeink. Én 16 hold földdel léptem a csoportba. Eddig mindig jó terméseim voltak, de remélem, ez­után még nagyobb eredményem lesz. Frank János bizakodva néz a jövő­be, mert.» gyakorlatban látta a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a szov. jet kolhozparasztok életét. Úgy be­szél most a csoportról, hogy ez a boldog élet nálunk is megvalósítható. Ehhez vezet a nagyüzemi gazdálko­dás. _ Voltam a Szovjetunióban hadi­fogságban — mondja. — Nem éltünk ugyan kolhozparasztok között, de egyszer aratáskor elvittek minket is a kolhozba. Segítettünk aratni. Sok ajándékot, sok ennivalót kaptunk tő­lük. 700—800 holdas kolhoz volt csak. Gond nélkül, vidáman éltek a kolhoz- parasztok. Volt mindenük bőven és nem dolgoztak annyit, mint mi egyé­nileg dolgoztunk. Én úgy látom, itt is a III-as típus a legfejlettebb. — őszig meglátjuk, hogyan dolgozunk mi és a Béke csoport és mi is átme­gyünk hozzájuk. Eredményt csak úgy érünk el, ha korán vetünk, jó szer­vezeti munkát végzünk és ott sokkal nagyobb lehetőség van erre. Erzsébeten mindkét, csoport a vetés jó megszervezésén dolgozott az esős időben is. Csoportgyülésen tárgyal­ták meg, hogy minden munkát öt nappal a határidő előtt elvégeznek. Most, hogv jó idő lett, a mezőre ment mindenki, hogy a vetést jól elökészithessék A Béke csoport, a melegágyat készí­tette el. Az egyes csoport a velőgé­peket rendbeszedte, vetőmagot elké­szítette és azonnal hozzáfog a vetés­hez, hogy minden szem mag idejében kerüljön a tőidbe. A kulákokat ellen­őrzik, hogy ne szabotálhassa a vetést, hogy községük, mint szövetkezeti fa­lu, az élenjárók között legyen. A pécsváradi békebizottság lásson hozzá munkája megjavításához — Huszonhét bélkebizottsági tag van Pécsváradon — mondja dr Rihmer Zoltán, a pécsváradi községi békebi­zottság titkára és mindjárt hozzáte­szi azt is, hogy — „csak papíron." A valóságban tényleg más a hely­zet. A nemrég megválasztott huszon­hét békebizottsági tag közül állandó munkát csak Dalnoki Árpád 15 holdas dolgozó paraszt, a békebizottság elnö­ke és Rihmer Zoltán végez. A többiek közül nyolcan.tízen vannak olyanok, akik elvállalják egy-egy feladat vég­rehajtását. A dolgozó parasztok elmond­ják, hogy az ősszel bizony nem így dolgozott a békebizottság, mert a ta­gok sokkal többet foglalkoztak velük és jobban megmagyarázták, hogy miért van most nagy szükség a béke foko­zott védelmére, és miért érdeke min. den becsületes embernek a békebarc. Ősszel a békebizottság nem is. várt irányítást a megyei békeirodától. A békebizottsági tagok látták a felada­tukat és igyekeztek azt jól megolda­ni. Amikor az imperialisták átlátszó ürüggyel megakadályozták, hogy Sheffieldben tartsuk meg a Békevi­lágkongresszust, Pécsvárad egész dol­gozó parasztságát megmozgatta a bé­kebizottság. Sajátmaguk készítettek aláírásgyűjtő íveket, felkerestek min­den dolgozó parasztot cs felháborodna hozták tudomásukra az imperialisták újabb gyalázatos provokációját. — Félnek fölünk, félnek a Szov- jetunió-yezette b'éketábortól, mert tud. ják. hogy mkünk van igazunk, akik békében akarunk építeni, tudják ,azl is, hogy a nagyobb erő a mi oldalun­kon áll .— mondták az aláírásgyiijlő- tagok a dolgozó parasztok otthonai­ban. És érezték, tudták a dolgozó pa­rasztok. hogy az igazat mondják a bé­kebizottsági tagok- Nem volt olyan dolgozó paraszt, aki alá ne írta vo’na azt az ivet. mely tiltakozott a Béle'- világkongrcsszus megakadályozása el­len. Amikor a begyűjtés kezdődött, szin­ten jó munkát végeztek. — Mi úgy harcoltunk ebben az idő­ben —, mondja Gyarmati Sándorné békebizottsági tag, aki dolgozó pa­rasztasszonyból lett szövetkezeti ügy­vezető —, hogy felkerestük a dolgozó parasztokat és megmagyaráztuk nekik, hogy miért fontos a begyűjtés gyors elvégzése községünkben is. — Én amerre jártam, a kijelölt kör^ retemben, — megmagyaráztam a dol­gozó parasztoknak, hogy Koreában há­borút kezdtek az' amerikai imperialis­ták és amerre járnak, ott legyilkolják a dolgozókat. Elmondottam azt is, hogy ezt a háborút ki akarják terjesz­teni, ezért fegyverezlek fel Tito fasisz­ta banditáit, akiket csak a Szovjet- unió. vezette, kommunisták-vezetto or­szágok ereje riaszt vissza attól, hogy háborút provokáljanak. — Amikor azt mondták a dolgozók, hogy nem akarnak háborút, akkor megmagyaráztam: ha tétlenül állunk, akkor nem tudjuk megakadályozni. A kóborát elkerülni csak úgy lehet, ha minden erőnkkel. így a begyűjtéssel is tovább erősítjük népgazdaságun­kat és, ezen kérésziül a Szovjetunió- vezette nagy békelüborl, Amíg így dolgoztak a békebi­zottsági tagok, mint Gyarmati Sán- dorfté is, gyűlt a gabona a földműves­szövetkezet raktárába. De az agitáció ellanyhult, a bíkebizoítsági tagok megelégedtek a kezdett sikerekkel és lényegében abbahagyták munkájukat is. Ä tagok elken yelme.-kedtek és most már Gyarmati Sándorné sem vé­gez olyan lelkes felvilágosító munkál, mint azelőtt. Arra hivatkozik a leg­több békebizottsági taggal együtt, hogy sok az elfoglaltsága és ezért nem tud a bizottságon belül munkát végezni. Gyarmati Sándorné és a többi tag sem látja, hogy milyen szép, milyen megtisztelő lefödni !■" -Vzotlságj. tag­nak lenni, különösen ma, amikor az egész világon fokozódik a békeharc és rajtuk, rajiunk, egyszerű dolgozó­kon múlik a béke megvédésének szent ügye. Különösen szép feladat áll most a békebizottsági tagok előtt amikor a Békevilágtanács felhívására Országos Béketanácsunk április 8-án megindít egy újabb dláirásgyüjtö.mozgalmnt azért, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással béke egyezményt. Érezni keik a békebizottsági tagoknak, hogy en­nek az aláírásgyűjtő-mozgalomnak pécsváradi sikere rajtuk is múlik, meri a dolgozó parasztoknak meg kell magyarázni a jelentőségét. Nagy feladat vár még a bék<bizolt- sági tagokra a begyűjtés vonalán is. Súlyos mulasztást követtek ej akkor, amikor abbahagyták a munkát és nem folytatlak agitációt tovább a begyiíj tésért. Őket is terheli a felelősség ' azért, hogy Pécsváradon a takarmány­gabonát 12, a kenyér gabonát pedig csak 38 százalékban teljesítettek. Vé­gezzen a békebizottság minden tagja ezentúl lelkes munkát, találják mpg a kapcsolatot a Párttal, a békebizottság elnökével és titkárával. Harcoljanak együtt a Párt népnevelőivel, bogy a begyűjtést- 18-ig befejezhessék. Leplezzék le a fjabonar ejtegetés kulákokat, a Merk Józsefnékef a dolgozó parasztok előtt és mondják el nekik, hogy pontosan ezek azok, akik köztünk élve veszélyeztetik a békét, boldog életünket, hazánk füg getlens-égét. Gyűlölt essék meg ezeket a dolgozó parasztsággal és magyaráz­zák meg, hogy egyik legfontosabb fel­adatuk, teljesíteni a gabonabeszol- gáltalás terén is kötelezettségüket, erő.-íteni az országot és így harcolni az ellenség ellen. Ha a békebizottság minden tagja felelősséget érez azért, hogy munkáját maradékla'anul vég rehajtsa, okkor újból lendületet kap. megjavul, majd az agitáció. néhány nap alatt befejeződik a begyűjtés ’■« a Békevilágtanács felhívását minden becsületes pécsváradi dolgozó aláírja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom