Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-02 / 51. szám

2 NiRPlO 1951 MÁRCIUS 5 A terrfegyelem megerősítését, mist a proletárdiktatúra megszi­lárdításának feladatát kell tekin­teni. — A pArtbrzolíságtKk és pártszerve­zetük fetladala, hogy a kritika és ön­kritika kommunista fegyverével elő­mozdítsák a hiányosságok kiküszöbö­lését, a rejtett tartalékok föltárását, segítsenek leleplezni az ellenséget, a Ezután Vilié Possi eirtárs. a Finn Kommunista Párt főtitkára üdvözöl­te a kongresszust. — Országunk reakció* burzsoáziá­ja és a jobboldali szociáldemokrata vezetők — mondotta — új háború rossz vezetést, a bürokráciát, korrup­ciót. A pártbizottságok és pártszerve­zetek jó politikai felvilágosító munká­val tudatosítsák dolgozó népünk mil­lióiban, hogy az ötéves módosított népgazdasági Jervünk, a dolgozó tö­megek terve. Nagy érdeklődés közepette mond­ta el felszólalását Vas Zoltán elvtárs, a Píirt Politikai Bizottságának tag­ja, az Országos Tervhivatal elnöke. előkészítésén dolgoznák. De a demo. kratikus- mozgalmat erőszakkal meg­félemlíteni nem sikerült,. Egy év­vel ezelőtt a köztársasági elnökvá­lasztás megmutatta, hogy a kommu­nistákra és a népi demokratákra le­adott szavazatok száma megnőtt. Ugyanazt mutatták a községi vá­lasztások múlt ősszel. A demokratikus mozgalom Finn­országban erősödik, új és új hí­veket szerez. — A finn burzsoázia és a jobb­oldali szociáldemokrata vezetők első­sorban a Finn Kommunista Párt be­folyásának növekedésétől félnek. A kommunisták a legaktívabbak a harcban, a demokráciáért, a kenyér­ért, a békéért. Mi igyekszünk, hogy minél többet tanuljunk a Szovjet­uniótól. lángeszű vezéreinek, Lenin és Sztálin elvtársaknak útmutatásai­ból. A: ti tapasztalataitok is értékes segítséget jelentenek a mi munkánk­ban, amelyet az új Finnország meg­teremtéséért folytatunk. Finnországban erosftdib a ’demokratikus mezír« lom Apró Antal elvtárs: A SztafaánoT-tnozgalom kiszélesítése most »lapvelő feladat A mnnkavereeny eredményeiről e,vámolt be Pftcze Tibor elvtárs, a horsodmiegyei pártbizottság titkára. Ezután Apró Antal elvtára, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagja ez ólt. hozzá Gerő Ernő referátumához. — A Párt iránti megbecsülés jut kifejezésre azokban a hatalmas ter­melési győzelmekben, amelyek a Párt IT. Kongresszusának tiszteletére az iparban és a mezőgazdaságban a Köz­ponti Vezetőség zászlajáért folyó szocialista munkaversenyben «zfileP ték. — Ma már büszkén számolhatunk be arról, hogy# a minit a verseny nálunk Is raiud jobban s*éle.s tömegmozgalommá fejlődik. Ezt bizonyítják a versenyben résv.t- veyöjfc számának adatai. Januárban például a nehézipar, -könnyűipar és építőipar területén 550.000 dolgozó vett részt a szocialista munkaver- senybon, 380.000 volt az egyéni ver. seuyzök szám.u 38.500 brigádban pe­dig 250.000 brigádtag vett részt a munkaversenyben. Számos .üzemben a dolgozók 75—-80 százaléka tett kongresszusi felajánlást ós a kon­gresszusi verseny sok helyen kitér. j«l; a mezőgazdaságra is. az állami gazdaságok, gépállomások, termelő- szövetkezetek dolgozóira. 8ok helyen az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok is vállaltak kötelezettséget a kongresszus tiszteletére, A Kon- grtisszusi Bét során az úgynevezett feszített- terveket az üzemek egész sora lényegesen fiílteljesítette, és ne­mei versenyben áll. Apró elvtárs ezután a kongresszu­si versenyben élenjáró üzemek ki­magasló eredményeit ismertette, majd így folytatta: — A kongresszusi versenyben n termelési eredmények mellett nagyjelentőségű az is, hogy a inunkarnód-tzt-r-átadás, a gyengébb munkások oktatása, szakmai ne­velése jelentős fejlődésnek indult. A száz százalékon alul teljesítők szá­ma az üzemek egész sorában a mi­nimumra ősökként. Ugyanakkor a. kongresszusi versenyben a régi szta- hánovisták mellé a* új eztahánovi*- ♦ák százai, ezrei zárkóztak fel, vagy­is lendületet kapott a Sztahánov. mozgalom. — Ezek az egyéni és üzemi ered­mények egylien \ azt bizonyítják, hogy üzemeinkben mennyi belső tar­talék van. Egész biztos, hogy a mó­dosított ötérve6 népgazdasági tervet, amelyet Gerő elvtársi referátumában ismertetett, teljesíteni tudjuk, ha megszervezzük jobban a munkát, úgy mint ahogy azt a kongresszusi versenyben tettük. — Jelentkezik azonban olyan ve­szély iparunkban, hogy egyes üzemek a százasára lé-k n tett telje.sf'ók számál mindenáron fel akarják számolni, de úgy, hogy magasabb teljesítmény nél­kül többié! jut tatásokat biztosítanak, más besorolásokat adnak, darabbér­ből órabérre ■'lieszik ál őket — Fontos feladat a vállalatvezetés és a szakszervezetek szánvára, hogy ügyeljenek arra, hogy fogllalkoznak a sztaháinovistákkal, nem ismerik őke!, muakájuklioz. fej­lődésükhöz nem adnak megfelelő tá­mogatást, mini ahogy art a bánya- és energiaügyi minisztériumnál látjuk. A vegyiiparban Itt) f él terjesztett dolgo­zó volt, 45-nek adták meg az okle.ve- let. bár a felterjesWivitt dolgozók is megérdemelték, élérték a sztahánov ista szintjét. A vasútnál a felterjesztett sztahanovisták névsora az 1/c. osztá­lyon eltűnt, a jól dolgozó vasutasok nem kapták meg a sztíihánovislo ok­levelet. — Lent az üzemekben az ellenség már kevésbbé tudja megakadályozni a Sztahánov-mozgalom fejlődésé*, mert a dolgozók aktivitása, a Párt iránti szeretete, áldozatkészsége oly nagy, hogy elsöpri n bürokra­tákat. — Ezekért a hibákért természetesen felelős a Szaktanács is. Mi Icáid ink pre- keé a hibákat, de megelégedtünk le­vélbeli, vagy szóbeli figyKsnezt(ütések­kel és nem léptünk fel «rélyesen a •Sztahánov-mozgalom érdekében a szakszervezetek és a minisztériumok súlyos hibáival szemben. Apró elvtárs ezután számos példá­val alátámasztva világította meg a numkafegyeleni terén mutatkozó hibá­kat. ■ majd rámutatott arra, hogy a munkafegyelem állandó szilárdítása, különösen most. a niódosftotk ötéves népgazdasági terven belül, még na­gyobb jelentőségű lesz. Ez libán a szak- szervezetek fejlődésiéről és felad«tai- rói beszélt. Elmondta, hogy az elmú l kel év sorún a szovjet szakszervezetek példáján, követve végrehajtottuk az iparági szervezkedésre való áttérést, ezáltal a szétforgácsolt, szűk szakmai keretekkel rendeíkező több, mint öt­ven szakszervezetből 19 nagyipari szakszervezeteit hoztunk lésre. Kiépí- télűik a szakszervezetek üzemi szerve­zeteit, a szakszervezetek megyei taná­csait és területi bizottságait lényege­sen kiszélesítettük a bizalmi hálóza­tot. Ma a szakszervezeteknek a mező- gazdasági munkások nélkül több. i mint L43fMH)0 tagja. fe.100 alapszervezete, 2.700 műhely bit zottisága és 63.000 bizalmija van. A szakszervezeti funkcionáriusok száma országos viszonylatban közéi 220.000. — Pártunk és » kormányzat a szaksEorveretekre bízta a 'társadalom A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága testvéri üdvözle­tét Basarini Hirebdin elvtárs hozta el. A többi között ezeket mondta: — A Mongol Népköztársaság dolgo­zói, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének eredménye ként felszabadultak az évszázados sú­lyos elnyomás alól és nagy' és hű ba­rátunk, a Szovjetunió leliesmértékü segítségével a Népi Forradalmi Pari vezetésével hatalmas sikereket vívtak ki országunk gazdasági és kulturális építése terén, örömüket fejezik ki a baráti Magyar Népköztársaság ragyo­gó sikerei láttán, melyeket a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével ért el. biztosítást, az üdülés és a munkavé­delem ellátásának feladatát és ez újabb lehetőséget ad a dolgozóknak a szocializmus építésében való aktivi­tásuk növelésére, a szakszervezeti munka további javítására, kiszélesíté­sére. A szakszervezetek széleskörű kulturális és sportt evékranysége is most van kifejlődőben és ezen kérész tiü újabb lehetőség nyílik a szakszer- vezcóek számára a tömegek közötti po­litikai és kulturális munka további javítására. —- A szervezeti átalakítást nem követte mélyreható politikai felvilágosító munka, nem erősö­dött megfelelően a szakszerveze­tek kapcsolata a dolgozókkal, nem fejlődött, nem mélyült el n szak- szervezeti demokrácia, így a szo­ciáldemokrata hagyományok és munkamódszerek ellen még nem folyt kövciekezetvs harc. — A dolgozókkal való kapcsolat megerősítését gátolja az is, hogy még nagy a bürokrácia, magas a fizetett funkcionáriusok száma. Számos üzem- ízen az CB tagjai nem vesznék részt a 'termelő munkában, az ÜB-tagokal gyakran olyan névleges munkakörbe helyezik l>e, amely mellett — mini ahogy mondják —, szakszervezeti munkát, is tudjanak végezni. — A tömegekkel való kapcsolat megerősítése, a szakszervezeti demo­krácia továbbfejlesztése érdekében rövidesen megtartjuk a .szakszer­vezeti választásokat az új alap­szabályoknak megfelelően. —- A választásoknál biztosítani keil, hogy a szakszervezetid munka minden területén a Párthoz és a Szovjetunió­hoz lul, lu-csütetes nagyüzemi mun­kások és ajkaímazpUak kerüljenek a vezetésbe, ugyaniakkor- gondoskodni keif a párlonhivüli dolgozóknak a ve­zető szervikbe való széleskörű bevo­násáról. Emelnünk kell a 'központi vezető szervekben a nők, az ifjúmun­kások, a műszaki értelmiségiek szá­mát is.- A magyar szakszervezetiek mun­kájukul, országunk irányító ereje, győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével kell, hogy végezzék, ezért nekünk, szakszerveze­tek hen dolgozó kommunistáknak a legfontosabb feladatunk biztosítani a Párt politikájának végrehajtását, Népköztársaságunk állandó erősíté A Mongol Ncpi Forradalmi Párt Központi Bizottsága szívből további sikereket kivan a Magyar Dolgozók Pártjának a szocializmus győzelméért a Magyar Népköztár­saságban folytatott harcban, s abban a küzdelemben, amit a világ- demokráciáért, valamint a nagy Szov- jetnnió-vezelte demokratikus országok közötti barátság és testvériség továb­bi megszilárdításáért folytat. Beszéde végén — a küldöttek nagy- tapsa közben — magyar nyelven üd­vözölte Rákosi elvtársat. A küldöt­tek meleg szeretettel ünnepelték a mongol nép vezérét, Csoj-Bal-Szan marsallt. seért. A Mongol Népi Forrndaimi Párt üdvözlete (I magasabb Idjcsítményckrc való törekvés egyben ne jclcirtse a nnr mák fellazulását. a túlórák számá­nak növekedését ne következzen be az, hogy a hírek klngninak, » leljesltmény pétiig lemarad. — Meg lehet állapítani, hogy' a munkásosztály csészéhez képest tnég mtndig nagyon alacsony a szfalumo vívták száma. A Sztáhánnv mozgalom kiszélesí­tése most az egyik alapvető fel­adat. Tízezer sztahánovistára még nem mondhatjuk, hogy ez már lömegnwz- galom.- Akadályozza a Sztahánov-mnz- patom fejlődését a minisztériumok és szak szervezetek műnk újában mutatko ró lélektelen bürokratizmus is. Ez rntita .kozik egyrészt abban, hogy nwn Rákosi elviárs Irólogafá.Ma fordulni»! hozod n t«rjiítlof;j» bsmáLban Rövid szünet után Horváth Ede elvtárs vetle át az clnöklést. A szén­csata eredményeiről számolt be Ká­rolyi József elvtárs, várpalotai mun- kaérdemrendes sztahanovista bányász. — Rákosi elvtárs látogatása Vár­palotán döntő fordulatot hozott. Mun­kánkat politikai téren épp úgy meg­változtattuk, mint a teljesítmény te­rén. Addig a tervteljesftésben állan döan százszázalék alatt, 80—85 száza léknél tartottunk. Látogatása után értettük meg igazán, mit jelent, ha lemaradunk tervünkkel. A mi szenünkre építették az Inotai Erőmüvet, hozzánk tartozik p-s^ Nitrokémia. Nagy örömmel leleruht tem Rákosi elvtársnak: tervünket 102.3 százalékra teljesítettük. (Nagy laps.) — Januárban elmentem egy front­fejtésbe, ahol 18 munkatárs dolgozott. Közülük csak egy teljesítette száz­százalék felett a tervét. Vállaltam kongresszusi felajánlásnak, hogy a kongresszusig ez a brigád el fogja érni a százszázalékot. Az első napon megmutattam, hogy rossz bányában is lehet dolgozni és a legmagasabb százalékot értem el. A következő na­pon sorba vettem két munkatársamat, melléjük álltam, időközönként beszél­gettem velük, megérttettem velük, hogy mi többtermelés I. őségé megmutattam a gyorsabb, , j fogá­sokat és végigmentem a fronten. El-' értem, hogy a Kongresszusi Hétig tel­jesítettük a százszázalckot. A Kon­gresszusi Hét folyamán pedig átlago­san 130—140 százalékra teljesítettek. Ha vagonra átszámítjuk azt, amit a három hét alatt ezek a munkatársak nem teljesítettek volna, ez több, mint száz vágón szenet jelent. Figyelmeztetést jelent ez részünk­re, hogy eddig is mennyi szenet vesztettünk el. — Hogy a tervet meg tudjuk való­sítani, le kell szerelnünk az olyan féket, amilyen például nálunk, Vár­palotán volt Szcleczky Zita sógora, aki, mint vállalatvezető-helyettes, vagy Míndszenty unokaöccse, aki mint füttyös-kalauz végezte romboló mun­káját a bányászok között. „Minden bct’söieücs vőlegénynek-v«ló Dnnapenletén d«!gosibw Leisztinger Ferenc elvtárs, a Dunai Vasmű pártbizottságának titkára szó­lalt fel ezután. — Népgazdasági tervünk nem ki­sebb feladatot tűzött elénk mint azt, hogy négymiiliárd forint beruházással 1953-ra felépítsük a Dunai Vasművel és hazánk első szocialista városát. A tavalyi évben súlyos lemaradások vol­tak a terv teljesítésében a mélyépí­tőknél és magasépítőknél egyaránt. A hibák alapja a gyenge politikai és műszaki munka volt. A kongresszusi verseny során a lemaradást behoztuk. Ezután elmondotta, hogy a Dunai Vasmű és pártbizottsága egyik leg­fontosabb problémája a munkaerő kérdés. Az építkezésekre sok falusi dolgozó kerül. A legfontosabb feladat ezekkel a dolgozókkal megismertetni a Párt politikáját, megmagyarázni he­lyességét, öntudatos dolgozókat nevelni belőlük. A pártbizottság már a felvételtől kezdve, a brigádokban, a népnevelő­kön és pártbizalmiakon keresztül szí­vós, kitartó munkával foglalkozik ve­lük. Leisztinger elvtárs ezután elmon­dotta, hogy a jól dolgozó munkásokat hogyan buzdítják még jobb munkára. Legutóbb a partizán-brigádot dicsérte meg a pártbizottság, a DISZ pedig a sajtóban és a falujuk tanácsához kül­dött levélben dicsérte meg őket. Pár hétre rá, mikor hazamentek Tótszerda- helyre, az egész község zászlóval fo­gadta őket. Azóta Tótszerdahelyröl még 30 fiatal jött a Dunai Vasműhöz. Most készül jönni egy leánycsoport, amely azt mondja, hogy „a községből minden becsületes vőlegénynek való Dunapentelén dolgozik." Végül a műszaki értelmiség nevelé­sével kapcsolatban vetett fel néhány problémát, A pártbizottság eleinte nem támogatta őket eléggé, azok pe­dig nem fordultak a pártbizottsághoz problémáikkal. A központ bírálatára változtattak módszereiken. így egv hónapja a pártbizottsági ülésen meg­tárgyalták az egyik főépítésvezető munkáját. Ennek eredményeként ez a föépitési csoport 110-röl 152 száza­lékra emelte átlagteljesítményét és el­ső helyre került a versenyben, A pártbizottság a termelési és munka­verseny kérdések megtárgyalásához meghívja a vállalatvezetőket, a mű­szakiak legjobbjait pedig' még akkor is bevonják a pártoktatásba, ba azok pártonkivüliek. A Svájci Munkapárt (iclvözlclc A Svájci Munkapárt testvéri üd­vözletét Leon Nicole clvlárs tolmá­csolta: — A Svájci Munkapárt szilárd meggyőződése — mondotta —, hogy az egyetlen kivezető út, amely ál­tal elkerülhetővé válik egy új há­borús katasztrófa kitörése, a pro- lelár nemzetköziség útja. Erre mutatott rá legutóbb a nagy Sztálin a Pravdának adott nyilatkoza­tában. A svájci burzsoázia és az am? rikai imperializmus országunkban lévő ügynökeinek minden arra irányuló erőfeszítése ellenére, hogy minket el­térítsen kötelességünktől, mi a Svájci Munkapárt tagjai el vagyunk töké! ve, hogy kötelességünket maradékta­lanul, minden körülmények között tel­jesítjük. \ legifjabb nemzedék, az útlörök küldöttsége üdvözli a Kongresszust Amikor az elnöklő Horváth Ede bejelenti, hogy úttörő küldöttség jött köszöntem a Kongresszust, a küldöt­tek meleg tapssal köszöntik őket. Az ünneplésen is keresztül cseng 12 kürt hangja. Ez vezeti be a küldöttséget, indulót játszva vonul be az úttörő­zenekar és énekelve jönnek be a paj­tások, kezükben virágcsokorral inte­getnek. A leányok fején virágkoszo­rú. Vidáman cseng énekük: ,,Boldog élet építője, veled megyünk mi előre! ‘ A Pártot üdvözlik, a Pártról dalol­nak a munkások, a dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek gyermekei. Az úttörők felsorakoztak mar a terem­ben, valamennyien egyfelé tekinte­nek: az emelvény felé, ahol ott ül fényes jövőnk kovácsa, Rákosi Má­tyás. Az éneknek vége. A küldöttek még mindig állva tapsolnak, amikor 100.000 magyar úttörő nevében Ga­lamb Éva beszélni kezd. — A magyar úti!örök megbízásából szeretném jelenteni, hogy mi, úttörők, nagyon készültünk dolgozó népünknek erre a nagy ünnepére, ügy találtuk, hogy hazafias köt édességünkét akkor teljesítjük legjobban, ha harcot indí­tunk a jobb tanulmányi eredmé­nyekért, az egyesek és kettesek eilten, a fegyelmezel! nragaíiartiásért. Sok még a hiba a tanulás, de különösen a fegyelem terén. Pajtásaim nevében ígérem, hogy kijavítjuk hibáinkat. hogy az iskolai év végére, büszkén je­lenthessük Rákosi pajtásnak: teljesí­tettük, amit a Kongresszuson vállal­tunk. — Bár mi még gyermekek vagyunk, de tudjuk, hogy vannak ellenségeink, akik háborút akarnak, akik nem akarják, hogy mi boldogan, vidáman, szabadon éljünk, hogy tovább tanu* 1- junik. I)e azt is tudjuk, hogy Sztálin elvtárs, minden gyermek édesapja őrködik felettünk, hogy a vilá­gon mindenütt a dolgozó nép az ö vezetésével harcol a békéért. ML magyar úttörők tanulással, hékemegbizatásuink becsületes teljesítésével segítjük ezt a harcot! — Köszönjük a Pártnak, Rákosi elvtársnak boldog, vidám gyerekko­runkat, az iskolákat, az úHörö-vas­utat. a sok szép tábort. ígérjük, ha felnövünk, minden tudásunkkal, erőnkkel azon az úton fogunk halad­ni, amelyet a Párt számunkra megje­lölt: A dolgozó népérti, a hazáért, Rá­kosival előre, hurrái Utolsó szavaiba bekapcsolódnak az úH'.örő-kfiMöHség tagjai is. Együtt harsogja a sok gyermek hang: „Ráko­sival eCőrel“ „Hurrái" Majd isméi in­duló zeng és a legifjabb nemzedék kiHd&Hei búcsút integetve, meJlog, sze releMieMeli tapstól kísérve, hagyják cl a Kongresszus termét. A triessßfi korosmtiiii^füi bátran harrobak :« liloistu terror elless Meleg szereteted ünnepük a kül­döttek a trieszti szabad terület Kom­munista Pártjának küldőt''él, Vittorio Vidali dV'iársat. a Párt főtitkárát, aki a trieszti szabad 'terület c'lasz, szlo­vén és horvát kommunistáinak és de­mokratáinak üdvözletét tolmácsolna. A triesztiek a törvénytelenül stra'.'é- gini támaszpontnál átalakított, „A“ öve­zetben harcolnak az angol és ameri­kai imperializmus estien, a jugoszláv csapatok áltol megszállott ,,R“ öv? z el ben pedig bátran és tevékenyén harcolnak a vadállati ti'tois'ta terror elten. — Terii lelünk ön 80.000 olasz, szlo­vén és horvát él a •tiroislák terrorja atoll, a többi 280.000 lakos pedig az angol-amerikai övezetben. Ezt az öve­zetet. melyet egv katonai parancsnok­ság kormányoz, 10.000 katona és hét­ezer rendőr tart megszállva, n korrup­ció és kémkedés központjává változ­tatták. A nyomor és munkanélküliség áLland/nui növekszik. — A belgrádi klikk nem bocsátja meg nekünk, hogy a Jugoszláv Kommunista Párthoz csatlakozott szervezetek közül, mi a Tájékoz­tató Iroda halározalának közzété­tele napján, egyhangúlag a Szov­jetunió és a nemzetközi kommu­nista mozgalom mellett foglaltunk állást. (Nagy taps). A 'területünkön élő töme­gek a Szovjetunió, annak nagy Kom­munista (bolsevik) Pártja és Sztálin elvtárs iránt mélységes szere tetet és hálát éreznek. — Ma harcunkat a békeszerződés a.l kalmazásáért vívjuk, azért, hogy ré got vessenek a jelenlegi „állapot“ mik, amely területünket teljesen tör­vénytelenül az amerikai imperializ­mus katonai, stratégiai támaszpont JA vá alakította át, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Harcunk nagy nehézségei öli önére az Önök és a világ összes haladó demokratáinak támogatását élvezve, biztosan hala­dunk előre. Ezzel a Kongresszus negyedik nap­jának tanácskozása végétért. A Kon­gresszus csütörtök reggel fél kilen« órakor folytatja munkájúk

Next

/
Oldalképek
Tartalom