Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-01 / 50. szám

4

HÄPLO

1951 MÁRCIUS 1

ne» nraíő hálánkat friszabsdi- tónknaíg a komra tmizmust diadalmasan építő Szovjetuniónak, a szovjet tudósoknak, mérnököknek, szfcahánovísíáknflr., a mindenek ölöt j népünk igaz barátjának, a világ dolgozói nagy vezérének, valamennyiünk bölcs tanítóm es terének, a mi forrón szeretett Sztálinunknak!

(Hatalmas taps, hosszantartó ünnep lés.)

— Az ötéves terv első évértek eredményei, elvtársak, nem maguktól születtek meg. Az eredményeket, a Szovjetunió támogatása és állandó segítsége mellett munkásosztályunk, dolgozó népünk — Pártunk vezetésével, Rákosi elvtárs vezetésével — kemény, szívós küzdelemben harcolta ki, an imperíáJisldk, a ktilákság, a klerikális reakció ás az áruló jobboldali szociáldemokraták ellen folytatott szakadatlan küzdelemben.

— Az ellen,ség aknamunkája és támadása azonban, ha itt-ott ideáglene sen sikerült is elérnie némi eredményt, meghiúsult, Meghiúsult azért, meri Pártunk Rákosi elvtársait, mun— Elvtáreak! Népgazdaságunk fejlődésén ok meggyorsulása az* jellenti, hogy az ötéves tervről szóló törvényben kijelölt feladatokat az Ipar és közlekedés terén mintegy három-három és fél év alatt meg tudjuk valósítani. És ha behozzuk a mezőgazdaságunk fejlődésében mutatkozó elmaradást,. akkor minden lehetőségünk megvan arra, hogy az ötéves terviőr vényben előírt összes feladatokat, tehát

egásx mostani ötéves tervünket négy év alatti, vagy ennél Is rö- vitlebb Idő alatt megvalósítsak. Mint láthatják hx clvitirsak, Bitévé« tervünk „megbukott“

fOeffültség.) Legalábbis, ha hliud tehet a Newyork Times tudósítójának, oki — Rákosi elvtéra referátumát kommentálva — mzt Irta: Kommunista Párt főtitkára bejelentette, hogy az ötéves terv megbukott" (Nagy derül taég.)

— Szóval «hrtAreak,

megnyílt előttiünk as a lehetőség, hagy országunkat ex eddiginél is gyorsabb ütemben formáljuk tí virágzó, szocialista országgá.

(Nagy taps.) Mindennek érdekében szükséges ötéves tervünknek olyan átdolgozása, mdtyaek értelmében a még hátralévő négy évre az eredetinél sokkad nagyobb feladatokat állítunk országunk elé s mely ugyanakkor lehetővé teszi azt Is, hogy felszámoljuk azokat a hiányvwságokat, smts. Syek népgazdaságunk fejlődésében az ötéves terv első évi részlegének meg, valósítása során kerültek felszínre.

— ötéves népgazdasági tervünket olymódon keli átdolgozni, hogy meggyorsítsuk országunk iparosítását, vagyis mindenekelőtt a nehézipar, az ipari alapanyagok, a villamosenergia és a gépgyártás, s általában a termelőeszközöket

előállító Iparágak fejlődését

Kort ehtársak, osak ilyen módon tudjuk még inkább- fokozni könrayű- iparuuk termelését, kielégíteni a mostaninál sokkal nagyobb mértékben népünk gyorsan növekvő sokféle szükségleteit, hatalmasan megnövelnünk munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk kulturális (színvonalát- Továbbá: mert ahhoz, hogy mezőgazdaságunk sokkal több gabonát, hűét, zsírt, vajat, tejet, gyümölcsöt, főzelékfélét és sokkal több ipari nyersanyagot adjon népünk ellátására, a kk. és középparaszti gazdaságoknak önkéntes társulás utján fokozatosan nagyüzemi gazdaságokban való egyesit teo mellett arra is szükség van. hogy az eredeti ötéves tervben előírtnál lényegesen több gépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot juttassunk a falunak.-r- Megvizsgálva lehetőségeinket és szükségleteinket, arra az eredményre jutottunk, hogy — amint ezt már Rákosi elvtárs említette —

ma • ötéves terv törvényben előirt kereken 51 milliárd forintos hc- rnházáaeal szemben 1960—64-lien mintegy 80—85 milliárd lórin lói tudunk és kell beruháznunk népgazdaságunkba. Másszával; az ötéves tervről szóló törvényben előirt beruházás összegét mintegy 65—70 százalékkal tudjuk és kell megemelnünk.

(Nagy taps.)

— A mintegy 80—85 milliárd forintnyi Ö^zes bnrcházíísból körülbelül 40 milliárd forintot javasolunk juttatni a gyáriparnak, szemben az ötéves tervről szóló törvényben elő. irt 21.3 milliárd forinttal.

— Tehát, elvtársak, míg népgazdaságunk egészében a beruházások ösz- szegét a tervtörvényben megállapított összeghez képest mintegy 65—70 százalékkal emeljük, addig az ipari beruházások összegét mintegy 90 százalékkal növeljük meg. A gyáriparra jutó, mintegy 40 milliárd forintnyi beruházásból javasolunk 37—38 milliárd forintot a nehézipar beruházásaira, nehéziparunk fejlesztésére fordítani, szemben az ötéves terv törvényben erre a célra -megállapított 18.5 milliárd forinttaL Vagyis azt javasoljuk, hogy

a nehézipar fejlesztésére beruházandó összeg több, mint kétszeresére emelkedjék annak az őszszegnek, amelyet aa eddig érvé- .nyes határozat és tervtörvényünk a nehézipar fejlesztésére előirányzott.

Ugyanekkor javasoljuk mintegy 13- 14 százalékkal megemelni a könnyűiparra jutó beruházásokat is. A felemelt beruházási összegnek említett megoszlásában kifejezésre jut a szo- ciaOsta iparosítás sztálini törvényének fokozott érvényesítése népgazdaságunk fejlesztésében. (Taps.)

— A beruházásoknak mintegy 80-85 milliárd forint összegben való megállapítása és e feladat megvalósítása nemcsak reália, hanem inkább óvatos előirányzat, hiszen elvtársak már 1950-ben, az ötéves terv első évében, mint említettem, több mint 10 milliárd forint értékű beruházást valósítottunk meg.

Azonban nemcsak nagyobb erőfeszítést és nagyobb legyeimet kérünk népünktől, hanem bizonyos áldozatokat is Jövőnk szilárd megalapozása érdekében, munkásosztályunktól, dolgozó parasztságunktól, népünktől azt kérjűlt, hogy addig is, amíg hatalmas beruházásaink révén iparunk és mező- gazdaságunk nagy tömegben lógja ontani a legkülönfélébb fogyasztási javakat, takarékoskodjék a magánéletben.

Hiszen ez az áldozat az ötéves terv további éveiben sokszorosan megtérül! Ez az áldozat össze sem hasonlítható azokkal a hatalmas áldozatokkal, amelyeket a Szovjetunió munkás- osztálya, a szovjet nép, a szocialista népgazdaság megteremtéséért, a fasiszta barbárok szétzúzásáért, Európa és nemcsak Európa népeinek felszabadításáért, a világ összes dolgozói ért, tehát érettünk is hozott.

— A mintegy 80—85 milliárd forintra felemelni javasolt beruházási Összegből 11 milliárd forintot tartunk szükségesnek beruházni mezőgazdaságunkba, szemben az ötéves terviörvényben előirt 8 milliárd forinttal.

Tehát azt javasoljuk, hogy a mezőgazdasági beruházások összegét kb. 40 százalékkal emeljük fel.

A mezőgazdasági beruházások ilyen jelentős felemelésére azért van szükség, hogy felszámolhassuk mezőgazdaságunk elmaradottságát. Természetesen a 11 milliárd forinton felül meg fog növekedni a mezőgazdaság részesedése azokban a beruházásokban is, amelyeket nem közvetlenül a mezőgazdaságra fordítunk.

7- Közlekedésünk fejlesztésére a felemelt beruházási összegből kereken 10 milliárd forintot javasolunk fordítani, szemben az ötéves tervtörvénv- ben előírt 7.5 milliárd forinttal. Ily- módon az új előirányzat mintegy 35 százalékkal haladja meg az ötéves tervben a közlekedés fejlesztésére előirányzott összeget.

—- Felemeli 80—85 milliard forint nyi beruházási előirányzatunkból mintegy tíz milliárd forintot javasolunk juttatni lakásépítésre, község- és városfejlesztésre és különféle kulturálb

létesítményekre, szemben az ötéves tervről szóló törvényben ezekre a célokra megállapított 7.4 milliárd forinttal, vagyis az emelkedés itt mintegy egyharmadnyi. Az építőipar beruházásaira kereken három milliárd forintot javaslunk fordítani.

— Egyébként is ahhoz, hogy felemelt ötéves tervünket meg tudjuk valósítani,

különösen gondot kell fordítanunk iparunk, közlekedésünk, egész termelő gépezetünk műszaki fejlesztésére.

Különös gonddal kell ügyelnünk arra, hogy termelésűnkben a legkorszerűbb eljárásokat, gépeket, felszerelést alkalmazzuk. Eunek megfelelően Országos Tervhivatalunk a termelés különféle ágaira

kidolgozta a műszaki fejlesztés ötéves tervét, amelyet népköztársaságunk minisztertanácsa jóváhagyott és ezze! kőtelezővé tett.

— Részben a beruházandó összeg-, nek igen jelentős felemelése, részben a termelékenység növelése, s az önköltség-csökkentés lehetővé és egyben szükségessé teszik, hogy átdolgozott ötéves tervünkben iparunk termelésének emelkedését jóval erőteljesebben fokozzuk, mint ezt az ötéves tervről szóló törvény megállapítja.

Ipari termelésünket 1954-re ÍC49- hez képest, nem 86.4 százalékkal, hanem kb. 2(H) százalékkal, a nehézipar termelését pedig mintegy 280—290 százalékkal javasoljuk megemelni.

(Taps).

A könnyűipar termelésének növekedésűt 150 százalékkal javasoljuk előirányozni.

— Az új Ötéves terv eredményeként meg fog változni nagyiparunk szerkezete. Ez a változás kifejezésre jut abban, hogy az ötéves tervidőszak végére a t»ermeíő<‘sv.köz őket előállító iparágaik részesedése az egész ipar term öté sí értékében fcb 70 számlák- krvl emelkedik, a fogyasztási dk keket előállító iparé pedig aimak «»lenére, hogy mint eíőhb láttuk, termetese abszolút értélében mintegy 150 százalékkal nö, az egész ipar termelési értékében 30 százalékra csökken. De kifejezésre jut nagyiparunk szerkezetének megváltozása abban is, hogy a gépipar termelése 1954-ben, az ötéves' terv utolsó évében az egész ipar termelési értékének kb. egyhamiajdát fogja szolgáltatni, szemben a hároméves terv utolsó évével, amikor a gépipar termelése az egész ipari termelés értékének kereken egyötöde volt.

— A mezőgazdasági termelés értékének ötéves tervünk végére, 1954-re, legalább 50—56 százalék kai kell meghaladni ax 1949. évi mezőgazdasági termelés értékét, szemben az ötéves tervtörrényünk- beu megállapított 42 százalékos

növekedéssel.

A növénytermelés és az állattenyésztés termelési értékének növekedését kb. egyforma mértékben irányozzuk elő, noha mindent el kel követnünk,

hogy az á!«iítenyé.sz<és term ölési értékének növekedése túlhaladja a növénytermelését.

— Uj ötéves tervünk sikeres megvalósítása, egész népgazdaságunk szocialista építése szempontjából, különös jelentőségű a munka termeitekeny- ségénok emelkedése. Az ötéves nép- gazdasági tervről szóló törvényünk nagyiparunk számára öt év alatt a munka térni elél; egységének ötvenszázalékos emelkedését írja efiő. De mi már az ötéves 'orv első évében megvalósítottuk az öt évre szóló tervfeladat negyven százalékát. Az ötéves terv etlsö évében a termelékenység ten'll elért eredmény, továbbá a l»e,ni- házások igen nagymértékű megemelése, a termelés jobb megszervezése s egy sor más körülmény tehetővé teszi, hogy

új, módosított ötéves tervünkben a termelékenység növekedését mintegy 9(1—100 százalékban irányozzuk elő.

(Taps).

Ugyanakkor az ötéves terv utolsó évére azt kell eflérnimk, hogy ipari termékeinket körülbelül egynegyeddel olcsóbban állítsuk elő, mint amennyibe ugyanezen termékek a hároméves terv utolsó évében, 1949-ben kerüllek.

— Az ötéves tervről szóló törvény (ilőírja, hogy öl év alatt iparunkban

480.000 új munkást és alkalmazóira! kell munkába állítani. A számítások azt mutatják., hogy ipariunknak •— s ezt Rákosi elvtárs már említette —

az ötéves tervidőszakban ténylegesen körülbelül hat,száz—halszáz- ötvenezer új munkásra és alkalmazottra lesz szüksége.

— A hatalmas változást, melyet ú j, módosított ötéves tervünk jelent népgazdaságunk fejlődésében, az egyes fontosabb termelési ágak fejlődésén keresztül is világosan érzékelhetjük. Igv pl. nyervastermelésünknek az 1949. évi 398.000 tonnáról 19öl-lvn mintegy egymiliiöhúromszázezer tonnára kell növekednie, acéltermelésünknek pedig megfelelően 860,000

tonnáról közel b&inlKíők ötszázezer

tonnára keö emelkednie. 1938-ban az ország minden lakosára az évi termelésből átlagosan 70 kg acél jutott, 1954-ben pedig 236 kg acél fog jutni.

Az új ötéves terv eredményekéül hazánk a vas- és a* acél országává, ipari országgá, a gépek országává válik.

(Taps.)

— Nehéziparunk termeífeú ériekének 1954-bcu el kell érnie ax ötvenöt-hatvan milliárd forintot, vagyis kereken kétszer akkora értéket, mint amekkorát eredeti ötére* tervünk erre az évre előirányzóik Ötéves tervünk rze- rint 1954-ben 18.5 iraCiió torma szenet kellett volna termelnünk.

Az új, módosított ötéves tervben art javasoljuk, hogy 1954-re 27.5 millió tonna szén termelését irányozzuk elő.

And a villamos energia termelését 9- leti. ötéves tervünk azt a feladatot tüzá ki, hogy 1954-re 4.2 milliárd kilowattóra energiát termeljünk. Mi pedig most azt javasoljuk, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évére vilT.a- mosenergia termelésünket 6—6.5 milliárd kilowattórában állapítsuk 'meg, ami azt jelenti, hogy villamosenergia termelésünket 1949-hez képest csak nem megháromszorozzuk.

— A mezőgazdaságnak nyújtandó segítségről némi képet ad, ha megem Ütjük, hogy az ötéves terv törvényben előirányzott 22.800 traktor helyett a mezőgazdaságnak 26—28.000 traktort kívánunk juttatni és az öntözött területet, a szovjet tapasztalatok fel- használásával. nem 118.000 kát holddal akarjuk növelni, mint ahogy ezt az ötéves tervről szóló törvény megállapítja, hanem 323.000 kát. holddal, minek folytán egész öntözött területűnk mintegy 370.000 kát. holdra növekszik, az 1949-ben öntözött terület nyoOcszorosára. Míg 1939-be® egy kát. hold száutóterűJetee mindössze 6 kg. műtrágya jutott, és a hároméves tervünk utolsó évében, 1949-ben. 12 kilogram, addig ötéves tervünk utolsó évében, Í954-ben, minden kát. hold szántóterületre 73 kg, műtrágya fog jutni

— Az ötéves tervről szóló törvény azt a feladatot tűzte ki, hogy nemzeti jövedelmiünk öt év «Patt elérje az 1949. évi nemzeti jövedelem 163 százalékát. Azt javasoljuk, hogy 1954-re nemzeti jövedelmünket mintegy 120— 140 százalékkal magasabbra tervezzük *z 1949. évinél Emellett az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben az 1949. évi ötvenegy százífákrój 64—65 százalékra emelkedik, a tőkés szektor részesedése pedig a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 20 százalékról egy-két százalékra zsugorodik össze,

— Országunk nemzeti jövedelmének ilyen szerkezeti megváltozása egyrészt azt tükrözi, hogy

Ipari fejlődésünk jelentékeny mértékben meggyorsul, másrészt pedig azt mutatja, hogy az ötéves terv végére hazánkban lényegileg megszűnik 9z embernek ember ált»l való kizsákmányolása a népgazdaság minden területén.

— Uj, felemelt ötéves tervünk eredményeként népünk éietszinvonaía sokkal nagyobb mértékben fog emelkedni ,mint ezt eredeti ötéves tervünk megállapítja. Módosítóit új ötéves tervünkben népünk életszínvonalának

— Az elmondottak, azt hiszem, kéz zelfognaióan mutatják, hogy

új, módosított ötéves tervünk hazánkat gazdagabbá és erősebbé, népünket jobbmóduvá és műveltebbé, országunkat fejlett ipari országgá és ugyanakkor a virágzó mezőgazdaság országává alakítja át. De az elmondottak azt is mutatják, hogy új, módosított ötéves tervünk' még fokozottabb mértékben, mint eddig ötéves tervünk volt, a béke építésének a terve, a békefront magyarországi szakasza megszilárdításának a terve.

— Ax új, módosított ötéves tervünkben. meghatározott nagyszerű célokért, e magasztos, egész* népünk gyorsabb felmelkedését, 'a béka erősítését szolgáló hatalmas feladatok megvalósításáért érdemes megfeszített erővel dolgozni, küzdeni és áldozni is. Ezért biztosaik vagyunk benne, bogy kongresszusunk jóváhagyja új, felemelt ötéves tervünket és biztosak vagyunk abban is, hogy az új ötéves terv megvalósításában munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk még nagyobb odaadással fog résztvenni, mint amilyen szorgalommal és odaadással vett részt eddig az országépítő munkában. Meg vagyunk győződve erről azért is, mert ahogyan Sztálin elvtúrs mondotta: a terv mi vagyunk a munkások, a dolgozó parasztok, népünk milliós tömegei, akik a tervet magukénak vallják, Pártunk vezetésével, Rákosa elvtárs vezetésével biztosítani fogjak új. ötéves tervünk maradéktalan megva lósítását.

emelkedését mintegy 50-55 százalékkal javasoljuk megalapítani.

Ez azt jelenti, bogy az ötéves tervidőszak alatt népűnk életszínvonala legalább a másfélszeresére emelkedik,

— így as 1950. évi fogyasztáshoz viszonyítva az egy főre jutó átlagos fogyasztás 1954-ré tejben 45 százalékkal, cukorban 80—35 százalékkal, zsírban 25 százalékkal, cipőben 50—• 60 százalékkal lesz magasabb. Az egy főre jutó kőnyvfogyae-ztás ugyanezen idő alatt * kétszeresére emelkedik. (Taps.)

— Óriási mértékben fog fejlődni hazánkban új ötéves tervünk eredményeként a szociális biztosítás és a népegészségügy. A biztosításba be- , vontak száma több, mint megduplázódik. Ez a,zt jelenti, hogy országunk lakosságának mintegy 70* százaléka fogja élvezni a szociális biztosítási előnyeit. A mezőgazdasággal foglal-! kozók aránya a szociális biztosítás-*! ba bevontak között az 1949. évi h;U, rom százalékról harminchét százalékra növekszik. A biztosításba bevon, tak számának hatalmas megnövekedése megköveteli, hogy a rendelő*' intézeti hálózatot is igen nagy mérj tékben fejlesszük. Itt 1954-ro ’ 1949- hez képest mintegy 90—95 százalékos emelkedést irányzunk elő. A mezőgazdasági lakosság egészségügyi el-» látásának javítására mintegy 350—* 360 új falusi orvosi szakrendelőim* tézetet építünk. Az üzemi mosdók,, zuhanyozók, öltözők és egyéb üze-i mi egészségügyi létesítmények teljesítőképességét az 1949 évinek a kétszeresére emeljük. A bölcsődei férő-» helyek száma 1954.ben kereken as ötszöröse lösz annak, mint ami volfcj 1949-ben.

— Kulturális felemelkedésünk ütemének meggyorsulására jellemző, hogy

új, módosított ötéves tervünk értelmében egyetemek, főiskolák, ipari és mezőgazdasági technikumok, középiskolák és ipari la- rttt! ói r,termények építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt 1.7 milliárd forintot ruháznak be.

Négy új műegyetem mellett új nagy mezőgazdasági egyetemet !s építünk’ Gödöllőn. Tudományos kutatásra 6f év alatt összesen 1.7 milliárd forintot fordítunk, ebből csaknem 800 millió' forint beruházás. Az ötéves tervidőszak végére hasúnkban kereken 2500 kul lúrotíhon fog működni, vagyis körülbelül ötszöröse orvnak, amivel 1950» ben rendelkeztünk.

A falusi lakosság számára rendkívül fontos úthálózatunk gyökeres megjavítása, hatalmas útépítési programunk megvalósítása.

Uj, módosítót* ötéves tervünk értelmében a tervidőszak alatt 2600 kilométer hosszúságú új úthálózatot építünk.

Gazdasági vasú tatokat az új ötéves terv szerint■ országosan egységes hálózattá építjük lei és szervesen és-a* szekapcsődjük a nagyvasúti hálózattak

— A* ötéves tervről szóló törvényünk 180.000 új lakás építését írja elő, amelyből 90.000 a városokra é*

90.000 a falvakra jut Uj, módosított ötéves tervünkben 220.000 új lakás építését javasoljuk azzal, hogy a város és a falu között az arány változatlan maradjon.

Az ötéves tervidőszak második évére, tehát a folyó évre megállapított terv megvalósítása sokkal nagyobb erőfeszítést, maga- sabbfokú szervezettséget, az ösz- szes rendelkezésünlcre álló eszközök céltudatosabb, tervszerűbb felhasználását követeli meg, mint amit az elmúlt évben teljesítettünk. Megköveteli n szocialista raunkaverseny, az újító-, a Szta- hánov-mozgalom további kifejlesztését, megköveteli, hogy » mi nagy Pártunk, Pártunk szervezetei az eddiginél is határozottabban forduljanak a termelés fejé, s az 1951-re kitűzött népgazdasági terv teljesítésének és túltelja- * sítésénelc motorjai legyenek, 1

— Módosított, felfelé javított ötéves népgazdasági tervünket sok tekintetben új feltételek között kell megvalósítanunk. Hároméves tervünk idején, do még ötéves tervünk első félévében is az volt a kérdés számunkra: miként fog! alkoztessuk tel-, jes mértékben a rendelkezésre állói munkaerőt. Jelenleg pedig és a további években az lesz egyik legnehezebben megoldható kérdésünk, hogy miképpen biztosítsuk ipari üzemeink, építkezéseink, közlekedésünk és as idénymunkák torlódásakor mezőgazdaságunk számára a szükséges routn kaerőt.

— ötéves tervünk kezdetekor mögt altig volt kérdés a munkaerővel való tervszerű gazdálkodás, mert magától jelentkezett. Jelenleg azonban ca i* további években szervezett, tervszerű, céltudatos munkaerftgazdálkodás nél kül nem tudjuk megvalósítani a*

Új filém tervünk fokozottabb mértékben a bébe építésének terve

Az eredetinél sobLal nagyobb feladatokat állítunk országunk elé

te&sosxMlynsßc a mi nagy Pártunkat,

dolgozó népünk munkásosztályunkat követte. Mert Pártunk, munkásosztályunk szikteszitórdan áfl-ot* éa ál-l a szocialista építés frontján, mert tömegmozgalommá vált országunkban a szocialista munkaverseny, mert mindinkább tért hódit a Srtahájrov-mozgalom.

Ax ötéves terv első évébe« elért

komoly eredményekért: köszönet a ml nagyszerű immkásosztályunk- onk, mely szövetségben a dolgozó parasztsággal, Pártunk vezetésével előrelendítette a népgazdaság szocialista építésének ügyét. (Nagy taps.)

— Népgazdaságunk szocialista építésében megvalósított sikereink egyben az imperialista háborús gyújtogatok ellen, a béke megvédéséért folytatott harcunk eredményei is. Elmondhatjuk, hogy ha szerény mértékben is, de gazdasági eredményeinkkel mi is hozzá járultunk a világot átfogó hatalmas béketábor erejének gyarapodásához, a világbéke- front megerősítéséhez, melynek vezetője s egyben legszilárdabb bástyája a szocialista Szovjetunió. (Taps.)