Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-04 / 53. szám

1951 MÁRCIUS 4 W A p *. O 9 Á község párttstkára mindenben példamutatással jár a máriakéméndi dolgozók élén Még frissen, elvenen él a máriakéméndi dolgozó parasztokban an. nák a napnak minden apró eseménye, amelyen az ő községük is szövet, kezeli lett. Milyen nagy volt ezen a napon a lelkesedés! Már kora reg­gel ünneplőbe öltözve álltak kint a dolgozók a kapuk előtt, sokan meg­ölelték, megcsókolták egymást örömükben. Velük örült a járási pártbi­zottság és a helyi pártszervezet minden tagja. Hiszen háromnapos szór. , galmas, .kitartó, meggyőző, felvilágosító munka kellett ahhoz, hogy el­érjék a hatalmas győzelmet, a nagy sikert, amellyel Pártunk Kongresz- szusát köszöntötték a máriakéméndi dolgozó parasztok A pár’irodában összegezték az eredményeket. A község dol­gozó parasztságának 95 százaléka csoporttá# lett, a nagyüzemi társas- gazdálkodást választotta. — A nagy feladatnák, — melyet Pártunk ránkbízott — még csak kis részét oldottuk meg azzal, bogy meg. győztük a belépésről a község dől. gozóinak zömét — mondta a vezető­ségi tagoknak Fisch! Lajos elvtárs, párttitkár. — A neheze ezután kezdődik az- zala, hogy összefogjuk a csoporttag­ságot, segítséged nyújtunk minden, ben az intéző bizottságnak, példamu- tatásunkkal jó munkára serkentjük a dolgozókar és minden munkánkban pontosan végrehajtjuk Pártunk út­mutatásait. — Komoly harcunk lesz még a be­épült ellenséggel is — szólt közbe Takács Pál t'vtárs. — A mi felada­tunk, hogy ezekre felhívjuk a tag. ság figyelmét és ne engedjük azt, hogy jelen létükkel fertőzzék a cso­port egészséges, friss levegőjét Fischl Lajos elvtárs. párttitkár, ezen az estén sokáig nem tudott el­aludni. Amilyen hirtelen nőtt meg a csoport &iyan hirtelen súlvosodott rá a felelősség, ö felelős a Párt, Rá­kosi elvtárs előtt elsősorban azért, hogy jól menjenek Márktkéménden a munkák, helyes ütemben haladjon tovább a begyűjtés, a termelöcsopor- tok megerősítése, az agitációs és népnevelő munka, jól induljanak be a tavaszi munkálatok, tovább folyjék a Indák elleni harc, rendben menjen a tag. és tagjelöltfelvétel, a tanulás. "hit ástiap már borán reggel a oso- A'J- port irodájában lá.tták. Meg­számolták az elnökitől, hogy hányán jöttek munkára, kit hova kell beosz­tani, az időjárás miatt lehet.e kül­ső munkát végezni. Segített elosz­tani a munkaerőket Ki trágya.hor- dásra, ki kukoricamorzsolásra megy, a jószágok takarmányozására is biz­tosítva vannak az emberek, a fejőst a lányok látják el. Fischl elvtárs egész, nap ügyel, hogy mindenütt zökkenőmentesen menjen a munka. Ellenőrzi, megkap- ták.e takannányfejadagjukat a tehe­nek, hogyan ápolják a lovakat és tisztaság van-e mindenütt az istál­lókban/ Kimegy a melegágyakhoz, a trágyahordáshoz és ahol hibát lát, azonnal eegit a kijavításban. A kocsik egymás után hajtanak be a, naay táblákra. Egyszerre tizen is vannak, akik a trágyát teregetik. Fischl elvtárs szakértő szeme, azon­nal meglátja a hibát — Nem lesz jó így Gyurka _ — szól oda Simonfi György brigádve­zetőnek. — Ha ilyen vastagon szór­játok a trágyát, nag3ron megnehezí-' titek a traktor munkáját később tud végezni a szántással. — Igazad van, de erre nem gon­doltunk — válaszol Simonfi György csendesen, aztán odaszól a tagoknak: — Fiuk! Sekélyebben szórjátok a trágyát hogy könnyebben szánthas­son majd a traktor! * A szövetkezeti község dolgozói ■mindent megtesznek, hogy övék 'le­gyen a járási' pártbizottság kongresz. szusi versenyzászlaja. Fischl Lajos elvtáre is derekasan kiveszi részét ebből a munkából. A tagok tudják, ha ráhallgatnak és végrehajtják ta­nácsait akkor jól megy a munka. Szívesen látják ezért mindenütt. Sza­vai lelkesítenek, gyorsabb, jobb mun­kára serkentenek. A tagok sokkal előbb teljesítik kongresszusi vállalá­saikat, mint gondolták. Eddig már felépítették a tyúkólakat, a _tejátla­got 5-ről 8 literre emelték, kijavítot­ták az összes mezőgazdasági gépeket, elkészítettek kilenc darab 12 méter hosszú, üvegezett melegágyat, öt hold borsót vetettok el, a kertészetben rendbehozták a vízcsatornákat, szét- flltették a salátát és a spenóttal együtt mcgkapálták. Most a dohány- palánták melegágyát készítik, 5 hold hoültotésóhez elegendő palántát akar­nak benne temelni. 'VTéliány nappal azután, hogy szö- ’ vetkezeti község lett Máriáké* ménd, vésztett lelkesedéséből a han­gulat A csoportban suttogás van, a volt párttitkár, — Kapuvári — nevét hallani itt is, ott is. Kapuvári nem ismert el, hogy csapnivaló, rossz munkát végzett, hogy kiakirályoako­dott, basáskodott a községben, hogy kitelepítéssel fenyegette azokat a dolgozókat-, akik nem győződtek meg a csoportba lépés helyességéről, hogy kulákoktől vett fel kisebb, nagyobb kölcsönöket Fischl Lajos elvtárs ér­zi, hogy tisztázni kell a dolgozók előtt Kapuvári kérdését, mert külön­ben leromlik a hangulat és nem fog olyan nagy lendülettel beindulni a tavaszi munka, mint ahogy . arra szükség van. Kapuvári hazudik a pártirodán is. Dolgozók veszik körül gyűrűn,lakban. Sötét ügyeiből csak részleteket tud­nak. teljes egészében most táruk elé­jük a kép. — Ezekután te kommunistának nevezed magad? — nevetnek szemé­be. — Még azt sem érdemied meg, hogy ezt a szót kiejtsd a szárion! — Tévedtem — dadog Kapuvári. — Még csak félkommunista vagyok, mert szocializmust építünk. — Olyan nincs! Az nem igazi —■ szól közbe Görög Mihály pártonkí­vüli. — De az igaz. hogy az ilyenek­nek. mint te, nincs olyan Pártban he­lyük, amelyikben a mi szeretett ve­zérünk, Rákosi Mátyás vanl És nincs helyed köztük sem. Mért amíg te a családoddal osoporttag leszel, nem megy jól a munka. Kapuvári szeme tüzel. Ellenségnek nevezi mindazokat a becsületes dol­gozókat, akik feltárják bűneit. Tisz­tán látják a csoporttagok — ellenség­gel van dolguk. Olyan ellenséggel, aki befurakodott közéjük, törlétő. kar- rierista, elégedetlenkedő, az áldoza­tokból nem akar .résztválCalni, lusta és a benne lévő rossz hangulatot akarja átültetni a csoporttagokba • is, hogy megbontsa a fegyelmet, végül pedig felboinlassza a csoportot Fischl Lajos elvtárs meghívja a legközelebbi taggyűlésre, majd ott bőven megtárgyalják az ügyét és a tagság dönteni fog kizárásáról. — Rendben van. Rendben van. Ki zárhattok, ha akartok — kiabál hety­kén Kapuvári. — De azt megmondom, aki ellenem valamit tesz, az hétszer fogja megbánni! — Ugyan. A férgesének he kell hul­lani — mosolyog'a párttitkár elvtárs a dolgozókkal, — Csak azt bánjuk meg nem hétszer, hanem hetvenhét, szer, hogy nem nyílt ki előbb a sze­münk! Az oktatási évad beindulása ■* »• óta alap- és középfokú po­litikai iskola - folyik Mária- kéménden. — Hosszú ideig na­gyon sok volt a késés, felkészület­lenül mentek az elvtársak a szemi­náriumra. Ennek következtében csak felszínes viták alakulhattak ki, nem értették meg az anyagot, keveset ha­ladtak előre a hallgatók. Á párttit; kár elvtárs érezte, hogy ez nem me­het így tovább. A pártszervezet tag­jainak jól kell tánulni,' mert külön­ben lemaradnak a fejlődéstől. Rákosi elvtárs és a Központi Vezetőség tag­jai egész biztos, nagyon komolyan kezelik a tanulás kérdését, nem úgy, mint ők Máriakémónden. Rákosi elv- társ még a fasiszták börtönében is tanult. Addig, mfg ezt komolyan át nem gondolta, ő is késni szokott. Azóta pontos, szorgalmas, jól felkészülve, jegyzettel megy a szemináriumra. Fischl Lajos párttitkár elvtárs úgy érzi, hogy Rákosi elvtárs a Kongresz- szuson közvetlenül az ö községükről, az ő pártszervezetük hibáiról beszélt. ,,Megnövekedett és új feladatok ál­lónak Pártunk elölt, melyek megoldá­sa csak úgy sikerülhet, ha megerősít­jük pártszervezeteinket...“ — mon­dotta Rákosi elvtárs és rámutatott azokra a súlyos hibákra, amelyek a tag- és tagjelöltfelvétel terén megmu- tatkozlak falun. A volt titkár, egyál­talán nem fordított gondot erre a kérdésre, nem vont be fiatal, új ta­gokat a pártszervezetbe. Komoly feladatnak látja Fischl Lajos elvtárs, hogy ezt a hi­bát kijavítsa és azokat, akik munká­ban, tanulásban, a Párthoz való hű­ségben és ragaszkodásban megállták a helyüket, felvegyék a Pártba. Görög Mihály 13 holdas középpa­raszt családját tisztelik az egész köz­ségben. Görög jó gazda hfrében ál­lott, első volt a vetésnél, aratásnál, betakarításnál és a .gabonafeleslegét is elsők között vitte be a föltimüves- szövetkezefbe. Amikor belépett a cso­portba. több középparaszt követte. Jó munkájáért szeretik, megbecsülik, ezért választották elnöknek. Fischl elvtárs tudta róla, hogy Kapuvári ide­jében többször jelentkezett tagjelölt­nek, de az sok munkájára hivatkozva sohasem foglalkozott vele. Rákosi elvtárs szavait hallva Görög Mihály szinte ujjongott. Másnap reg­gel Erzsi lányával együtt bekopog­tattak Fischl élvtárs ajtaján. — Éppen beszélni akartam veled — szorított vele kezet a párltitkár. — Tagj elolts éged ügyében. Rákosii elv­társ most is beszélt róla. — Hallgattam a rádióban. Azért jöttem hozzád a pártirodára. Igaz, őszinte szeretet húz a Párthoz. És úgy érzem, ha tagja lehetnék, még szívesebben végezném a munkám, erősebb lennék a csoportvezetésben, közvetlenebb segítséget adna a Párt Vegyetek be a lányommal magatok közé! — Én ajánlani foglak téged, Mi­hály — és keményen kezet szorítot­tak. — Bízom abban, hogy becsüle­tes munkád alapján felvesz majd a taggyűlés. * Nagy feladatok állnak Pártunk előtt különösen a termelőszövetkezeti moz­galom és a falusi pártszervezetek megszilárdításának, megerősítésének terén. Nagyok a feladatok Máriaké- ménden is. 1/omoly felelősséggel kell vé- geznie munkáját Fischl Lajos párttitkár elvtársöak é3 az összes kommunistának. Fischl elvtárs, mint jó párttitkárhoz méltóan — mutasson példát a dolgozóknálc. Segítse Görög Mihály elrvtársat és a többi intézöbi- zottsági tagot továbbra is munkájá­ban, a csoport megerősítésében. Nyújtson fokozott segítséget a népne­velőknek feladataik végrehajtásában. Támogassa a tanácsot és ne feledkez­zen meg soha arról, hogy az ellen­ség minden formában támad a cso­port, a Párt elten- Maradjon továbbra is példamutató, a tanulásban, harcos az ellenség elleni harcban, áldozat­kész Pártunk iránti széretetében. Pár­tunk, Rákosi elvtárs és az egész ma­gyar dolgozó nép elvárja tőle, hogy teljesítse Kongresszusunk határozatát, tartsa továbbra is szem előtt „... a fokozott éberséged, a kommunista vas- fegyelem érvényesítését, a kommunis­ta kötelességleljesítést, példamutatást, áldozatvállalást.“ * • i Köszönetét mondok a Pártnak, hogy lehetővé tette tanulásomat Én is résztvettem a második három­hetes bányász pártiskolán, amelyre az üzem pártvezetősége küldött, A legnagyobb szeretettel foglalkoztak itt minden egyes hallgatóval. Ezért köszönetét mondok az iskolavezető­ségnek, akik fáradtságot nem kímél­ve, minden tudásukkal azon voltak, bőgj- az iskolát sikeresen elvégezzük. Köszönetét mondok a Pártnak, bőgj' nekem is lehetővé tette, hogy az is­kolában három hétig gondtalanul fej. loszthettem politikai tudásomat. A legnagyobb köszönetét Rákosi elvtársnak mondom, akinek az utasí­tására ez az iskola megindult, Ígé­rem azt, hogy most az üzembe vissza­térve, az iskolán tapasztaltakat hasz­nosítani fogom és minden alkalmat felhasználok arra. hogy tudásomat munkatársaimnak átadjam. Az üzem­ben és az üzemen kívül igyekezni fogok, hogy amit a Párt és hazánk elvár i tőlem, a jövőben még sikere­sebben, még eredményesebben oldjam meg. A béketábor, a szocializmust építő, haladó országok ereje egyre nő, ez­zel együtt még az eddiginél nagyobb feladatok várnak ránk. A feladatot sikeres megvalósításából én is kive­szem a részemet, a rámbizo!t felada­tokat eredményesen cl fogom végezni. Mátyás Gyula népnevelő, Póosújhegyi áramfejlesztőtníi. Sok műszaki akadály gátolta munkánkat a Kongresszusi Héten Levelemet a Komló kökötiyösi építkezésről írom. nem tartom vélet­lennek azt, hogy a Kongresszusi Héten hiányosságok fordultak elő az építkezésen. Ezzel kapcsolatban a következőket tudom írni. Egyáltalán nem véletlennek, hanem szándékosságnak minősítem a nálunk majdnem minden nap előforduló vízhiányt. A bányától kapjuk a vizet az ópítke. zéshez, a hibát ott látom, hogy a vízszolgáltatást megvonják tőlünk. Azt sem tartom véletlennek, hogy a villanyáramot elég sűrűn ki­kapcsolják. ezáltal a villanymeghajtású gépeink leállnak. Az «-rre vo­natkozó hibát valószínűleg a villany telep követi el. A Kongresszusi Hé­ten igen sok anyagból, így például a cementből is hiány mutatkozott, ebben is az ellenség munkáját látom és ebben az anyagosztályt hibázta­tom, amely már előre nem gondoskod :tt a felhasználásra kerülő építkezési anyag beszerzéséről. Mindezek a hiányosságok gátolták a munkánkat s így nem tudtuk termelésünket a kellő mértékben fokozni. Kalapis l enne brigádvezető Komló.Kökönyös. Rét levél a Kesztyűgyárból arról, hogyan • kerekedtek felül a százszáza lé kon a Kongresszusi Héten Két levél étkezett a Kesztyűgyárból, ezek a levelek győzelemről számolnak bo. Akik ezeket a leveleket írták, azok még az MDP II. Kongresszusa előtt nem érték el a 100 százalékot a termelésben. — Amikor a kongresszusi felaján­lásomat megtettem, akkor még csak 90 százalék körül tartottam. A Kongresszusi Hét győzelmet ho­zott, Segített a .Párt, segítette a mun­kámat, erőt adott. Ennek köszönhe­tem, hogy én is azok közé kerültem, akit az üzemvezetőség megjutalma. zott. Az elért 120 százalék engem is az élenjárók közé emelt fel. Amikor átvettem a jutalmat, egy cserép szép virágot, akkor éreztem és akkor tud­tam meg azt, hogy milyen jó érzés az élenjárók között lenni. Megígértem, hogy még többet termelek, hogy így köszönjem, rrfig a Pártnak azt, hogy munkámban segített. Sallai Teréz varrónő megírta leve­lében, hogy a Kongresszus előtt, még nem érte el a 100 százalékot. Levelé­ben a továbbiakban ezt írja: — Minden erőmmel azon töreked­tem, hogy elérjem a 100 százalékot. Nagy segítségemre volt ebben Rifzl Béláné, aki az első sztahánovista kesztyű varrónő az országban. Elmond­hatom azt, hogy a legnagyobb jóaka­rattal és kitartással segített a mun­kamódszer-átadásban. Egymás melleit ültünk, a tanulásnak megmutatkozott az eredménye. A Kongresszusi Héten 100 százalékon felüli teljesítményt ér­tem el. Nagyon örültem annak, hogy mint pártvnkivüli megmutathattam nagy Pártunk és szeretett vezérünk,. Rákosi elvtárs iránt érzett szeret etemet'. Mun. kám elismeréseként egy cserép virá­got kaptam. ígérem, hogy a jövőben is szorgalmasan fogok dolgozni, hogy még nagyobb eredményi érjek el. TANULJUNK A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL * Agitációs munka a műhelyben írta: GRÁCSEVA, a „Kaucsuk" -gyár pártirodájának vezetője Gyárunkban már évek óta működik az üigitáloriskola. Az iskola tanterve sok időt szán az agitációs tömegmun­ka módszertanának tanulmányozására. Ez feltétlenül szükséges is, mert a jól képzett, sokattudó ember is rossz népnevelő, ha nem tudja elvinni hall­gatóihoz a bolsevik igazság tüzes, lel­kesítő szavát. Érteni kell ahhoz, hogy közelebb jussunk hallgatóinkhoz és megtaláljuk a nekik érthető nyélvező­iét. Caját tapasztalatunkból meggyő- zödtünk arról, hogy a legjobb ott mühelyagitációra megbízni a nép­nevelőket, ahol maguk is dolgoznak, közelről ismerik az embereket, szín­vonalukat, érdeklődésüket és igényei­ket. Az ilyen agitátoroknak minden­kor friss, időszerű helyi anyag áll rendelkezésükre, ami nélkül nem is lehet szó, eredményes agitációs mun­káról. Nagy 'súlyt helyezünk az eröelosz- lásra is. Minden agitátor a saját mű­szaka dolgozóival foglalkozik. Egy- egy népnevelőhöz 8—10, legfel jobb 12 fő tartozik. Az agitációs munka az ebédszünet­ben és a munkahelyen folyik. Ha az agitátor a termelés kérdéseiről beszél, fel kell, hogy hívja a figyelmet a kör­nyezetre, rámutathat például a hanyag munkás munkahelyén uralkodó ren­detlenségre, rosszul karbantartott szer­számokra, az anyagpazarlásra. A néznevelök az alapvető témákat megtalálják a pártbizottság által ösz- szeáüitott tervben. Ez a terv azonban egyáltalán nem korlátozza az agitáto­rok kezdeményezését. Az agitátor le­gyen figyelmes szemlélője és szerve­zője a kollektíva életének. Az agitátornak tudnia kell, hogy a bolsevik igazi dísze a szerénység és kerülnie, kell minden nagyképűséget vagy éppen parancsolgató hangnemet. Mindig vissza kell emlékeznie arra, hogy a tömegektől tanulni kell a kom­munistának. Minden kérdést a Párt és az állam szempontjából kell meg­vizsgálnia és levonni belőle a követ­keztetéseket. Ugyanilyen szellemben kell nevelni a tömegeket is. Ha a népnevelő a selejt kérdéseiről beszél, nevezze meg és szégyenítse meg a selejtszaporitókat. Azokat a dolgozókat pedig, akik hozzánemértés folytán termelnek selejtesen, vezesse rá, hogyan fokozhatják szakmai tudá­sukat. Rá kell mutatnia, hogy a selej­tes termák más üzemek, vagy gyárak dolgozóinak kezébe jutva azok mun­káját is akadályozza és ez visszatük­röződik az állami tervek teljesítésén is. Tgén' fontos követelmény az agitá- torai szemben, hogy értsen a szemléltető segédeszközök alkalmazá­sához. Ha a népi demokratikus orszá­gokról, a koreai eseményekről beszél, elevenebb a munkája, ha térképet é« fényképeket használ fel és rámutat az illető ország helyzetére, sajátosságaira A segédeszközöket nem nehéz meg­szerezni. A „Kaucsuk“-gyárban min­den agitátornak rendelkezésére állnak az eredménytáblák, kimutatások, „sztahánovisla-naptárak", fényképek és térképek, melyek megadják az agi­tátoroknak a szüksége« adatokat, A „szlahánovista-naptár“ — a szem­léltető agitáció egyik formája- Ez nagy tábla, amelyen a hónap folya­mán napról-napra feltüntetik az el­ért eredményeket. Ha a népnevelő <v munkaverseny kérdésével foglalkozik, olyanmódon kell felvetnie a kérdéseket, hogy ma­iink a munkások tegyenek javaslatot versenykihívására, a kihívás megfogal­mazására, a feladat határidőéi őt ti tel­jesítésére. Az agitátornak mindenkor kötelessége, hogy élenjáró, fejlődő ember legyen, a tömegek vezetője, aki­nek tekintélye van s aki elvtársüit harcba vezetheti a munka termete- kenységénenk emelésére, mert maga is élenjár a termelésben. Az az agitátor, aki beszél ugyan az önkritikáról, a szocialista társadalom hajtóerejéről, de a valóságban letompitja a kritika élét és nem tudja magát rászánni, hogy a fogyatékosságokról megemlékezzen, nem részesülhet tiszteletben. A népnevelőnek, ha valamilyen fel­adatot kitűzött maga elé, azt meg is kell valósítania. Ha nem sikerül az olső alkalommal, új utakat, új módsze­reket, új kiindulópontot kell találnia. Az agilátor legyen a munkaszere­tet, p teremtő kezdeményezés és fe­gyelem mintaképe. Mutasson példát az összes állampolgári kötelességek tel­jesítésében, öntudatosan, kommunista módon visszanyúljon a munkához. A „Kaucsuk“-gyár egyik legjobb agitátora — Nyikolaj Szergeje- vics Jusin ragásztómunkás, a Kommu­nista Párt tagja. — aki a múlt óv de­cemberiében a Frunze-kerüleli szovjet küldöttjévé választottak. Nyikolaj Szergejcvics javasolta és valósította meg a munkahely komplex megszerve­zését. Ennek köszönhető, hogy a dol­gozók most 160—170 százalékra telje­sít Lk normáikat. Természetes, hogy olyan agitátor, mint Nyikolaj Szergejevics Jusin — szavának nagy súlya és tekintélye van. — valóban mozgósítja hallgatóit és mindig újabb munkagy özei mikre ve­zeti őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom