Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-03 / 52. szám

1951 MÁRCIUS 3

WÄPLO

3

tyikük még a virágot is leteszi a ke -éböl mikor Szabóné azt mondja logy: „Mi nem megyünk vissza Kohler báróékhoz cselédnek." Mindenkinél egy árnyalattal előbb kezd tapsolni maga Rákosi elvtárs. Mikor az üdvözlő szavaknak vége, az asszonyok hatalmas csokrokat adnak át az elnökség tagjainak, Meleg kézszoritás- sal köszönik meg a virágot a szovjet küldöttek, Jugyin és Ponomarjov elvtársak. Rákosi elvtársnak Szabóné

adja át a vörös csokrot: Rákosi elv- társ megöleli őt. percekig zúg az éljenzés: „Éljen Sztálin! Éljen Rákosi!

A tapsviharból ki sem hallatszik, amikor a nők elkezdik énekelni: „A béketábor legyőzhetetlen ..." —, de mikor az MNDSZ kivonuló küldöttsége már azokat a sorokat énekli, hogy „Összetartunk rendületlen, legyőzzük végleg a háborút", a sokszáz hang együtt harsogja velük a béketábor dalát.

A Gőzellátás az osatfályharc egiilt legfontosabb feriileiévé vált

Ezután hozzászólt a referátumhoz Tausz János elvtárs, belkereskedelmi miniszterhelyettes.

— Magában a kereskedelmi apparátusban, hálózatban is hibák vannak — mondta többek közt, — A kereskedelmi szervezet — beleértve a minisztériumot, a központokat és vállalatokat, nem fordított kellő figyelmei az áruválasztékok helyes kialakítására. A város és a falu árukapcsolatának fejlesztésébe nem vontuk be eddig kellően a tanácsok kereskedelmi osztályait és nem mozgósítottuk eléggé a helyi áruforrásokat, a rejtett tartalékokat,

— Hibákat követtünk el a külső és belső ellenséggel vívott harcban is. Bár az ellenség aknamunkáját igyekeztünk felfedni, az ellenségnek hetlyenként sikerült jelentős károkat ’okozni, lásd a Húsért, a Papírközpont, az ÁPISZ, az Üzemclelmezés és a KÖZÉRT egyes területeit.

— A közellátás területe az osztályharc egyik legfontosabb területévé vált.

Elsőrendű feladatunk, kötelességünk, hogy pártszervezeteink, gazdasági vezetőink, tömegszerveze- leink állandóan tartsák szemüket a kereskedelmi hálózaton, ellenőrizzék azt és segítsenek a kereskedelmi dolgozók munkájában. Az ellenség próbálkozásainak kíméletlen szétzúzására még fokozottabb mértékben szükség van,

— E nagy feladatokat csak úgy !udju‘k megoldani, ha példaképünk, a nagy Szovjetunió szocialista kereskedelmét az eddiginél gondosabban, jobban tanulmányozzuk és munkánkban felhasználjuk a Szovjetunió tapasztalatait.

Az Izraeli Kommunista Fart üdvözlete

Ezután Veres Endréné eCvtársnő. Köztársasági Érdeméremmel kitüntetett sztahanovista katauznő, Bíró Ferenc eílvárs, a Budapesti Pártbizottság tagja, majd Eszter Vilenszka elv- társnő, az Izraeli Kommunista Párt titkárságának tagja szólalt fel.

— A Szovjetunió és a szocializmus" építő országok táborának támogatása tette lehetővé az Izraeli Állam meg alakulását. De országunk — népünk hősies, önfeláídozó küzdelmének ellenére —, nem független állam. A Ben Gurion-kormány kiszolgáltatta országunkat'. az amerikai és angol imperializmusnak. amelynek célja egy agresz- szív, szovjetellenes szövetség létrehozása. Az amerikai imperializmus óriási mennyiségben árasztja el országunkat számunkra haszontalan áruval, elsorvasztja nemzeti iparunkat és növeli a munkanélküliséget

— Dolgozóink életszínvonala állandóan rosszabbodik. Százezrek vannak lakás nélkül, A lakosság széles rétegei és a gyerekek tömegei nem jutnak hozzá a legszükségesebb táplálókhoz sem. Tízezrek vannak munka nélkül, az esős, hideg időben is sátrakban laknak.

— Pártunk követeli a külföldi koncessziók megszüntetését, a külkereskedelem államosítását. A nagyburzsoázia szigorú megadóztatását, a munkabérek emelését és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítését a szocialista tábor országaival. Pártáink erélyesen lép fel az arab nemzetiséget elnyomó politika ellen.

— A brit és amerikai imperializmus, amely országunkat szovjetelle- nes bázissá akarja kiépíteni, Ivókét és függetlenséget kívánó népünk elszánt ellenállásába fog beleütközni. (Taps).

Gerő Ernő elvtár« válasza

Ezután a Magyar Dolgozók Pártja Kongresszusának második napirendje lő tölt indított vitát lezárták. Nagy taps közben emelkedett szólásra Gerö Ernő elvtárs, főtitkárhelyettes.

— A felszólalások a referátummal egyetértettek. Elhangzott egész sor érdekes és értékes javaslat, elhangzott több helyes és hasznos bírálat. Az újonnan megválasztandó Központi Vezetőségnek mind a javaslatokat, mind a bírálatokat figyelembe kell majd venni, fel kell dolgozni és értékesíteni kell a további munkában. (Taps).

A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése

Rövid szünet után Vas Istvánná elvtárífnő nyitotta meg az ütést. Rátér tek a Kongresszus harmadik napirendi pontjára, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésére. A napirendi pont előadója, Kiss Károly elvtárs, a Központi Ellenőrző Bizottság edinöke volt,

— Az MDP I. Kongresszusa óta maga a KEB munkája is sokat fejlődött. Elősegítette ezt a fejlődés! a pártszervezetek munkájának általános fejlődésié, az éberség fokozása, különösen a Rajk-banda leleplezése óla, a kritika-önkritika fokozottabb alkalmazása, főként a Központi Vezetőség múlt év február 10-i határozata óta.

— A párttagság széles rétegeiben és ezen túlmenően a pártonkívii- lick között a KEB iránit bizalom

megnövekedőit.

Mind sűrűbben fordulnak a KEB-hez az egyszerű párttagokon kívül a pár- tonkívüliek is. Ezek a bejelentések a legtöbb esetben komoly segítséget nyujianak az egyes ügyek f cid er í léséit ez, Kiss Józseiné, baranyajcnöi pa- rasztasszony például nem tagja Pártunknak. A KEB-hez írt levelével leleplezte a helybeli földművesszövetke- *őnek súlyos károkat okozó Takács, 'olt fahisi bírót, akit nemcsak a Párt i>ól kellett azonnal eltávolítani, hanem « törvény előtt is felelnie kellett visz- ■szaétéseiért.

— Amig az első időben a KEB-re úgy tekintettek, mint büntető fórum- fa, amely a Párt ellen elkövetett cselekményeké?!' megtorolja, addig főként az utóbbi másfél év alatt ez lényegesen megváltozott. A KEB sok esetben hozta helyre az alsóbb pártszervek helytelen fegyelmi eljárásából eredő hibákat, számos i gazsági alanségot szüntetett meg és a büntetés mellett

* kommunista nevelés egyik komoly tényezőjévé kezd válni.

— Még mindig sok a felületes vizsgálat alapján hozott rossz, igazságtalan fegyelmi ítélet. A felszabadulás u_láni évekhez viszonyítva van javulás, de még bizony előfordul, hogy

; egyes .vezetőségi tagok mondják ki a Pártszervezetben a kizárást és enné!

! £ayhébh fegyelmi büntetést ritkán alkalmaznak.

Még ritkábban kerül arra sor, hogy idejében való figyelmeztetéssel megóvják a párttagokat nagyobb hibák elkövetésétől.

— Ehhez járult még, hogy a KEB- I nek gyakran kellett közbelépnie, hogy

* párlbüntetésben részesített elvtár- *akat ne bocsássák el automatikusan

* munkájukból és ne fosszák mag két attól a lehetőségtől, hogy jól ágzett munkával tegyék jóvá hibáij *at; Ilyen léleklelenül intézett fe- gyelmi ügyekből lufolvólag a KEB °bb pártfunkcionáriust vont felelőségre.

j ,T Még mindig nem tudatosítottuk ■ ®Sáé, hogy ahol a kritikának, a bi- i a.a'loak szabad tere van és cinek is í ia i Pdrtlaáiain-k. ott gyorsan meg- V«1 a pártszervezetek munkája, mert i ús ezer kommunista szeme fi- i .I' bírálja a hiányosságokat, amii (“i-hány vezető elvtárs még nem veti észre.

■ i

Az ilyen bírálatokat szívesen kell venni akkor is, ha csak részben helytállók, meg kell köszönni és gyorsan hozzálátni a leltárt hibák megjavításához.

Azok a pártfunkcíonáriusok, akik dohognak miatta, akik nem azt nézik, ami jó, helytálló benne, hanem ami nem felel meg a valóságnak és ebbe kapaszkodva próbálják elfojtani a bírálatot, akarva nem akarva, a pártdemokrácia megrontóivá válnak. Ha ennek teret engednénk, vége lenne a kritikának.

— A KEB szigorúan fellépett az egyes pártszervezeti és vállalati vezetők ellen, akik a velük szemben alkalmazott kritikát el akarták fojtani.

A kritizálókkal szembeni megtorlások és a kritika elfojtására való törekvés ma már csak szórványosan fordul elő, de hogy sok helyen nem jó szemmé1 nézték azt, aki meglátásaival a Párt központi szervéhez fordult, bizonyítja az is, hogy gyakori a névtelen bejelentést tevők száma.

— -Igen gyakran kell foglalkoznunk az éberség terén elkövetett hibákkal. Az imperialista kémszervezetek aljas ügynökeinek, a Rajk-bandának leleplezése és ártalmatlanná tétele, a jobboldali szociáldemokratáknak üzemeink egész sorában tapasztalt szabotáló, kártevő tevékenysége beszédes bizonyíték arra vonatkozóan, milyen sok tanulnivalónk van még az éberség terén.

— Annak előrebocsátásával, hogv a kommunisták ezrei'adják a legjobb élmun'kásokat, a gyárakban és bá- gyákban az állami apparátus intézményeiben és hivatalokban, hogy pártfunkcionáriusaink zöme jól végzi feladatát, mégis meg kell állapítani, hogy párttilkáraink és pártfunkcioná- riusaink egy kisebb részénél a helytállás és példamutatás terén komoly hiányosságok vannak.

A KEB vizsgálatainál tapasztaltuk, hogy

vannak a kommunisták, a Párt és vállalati vezetők között, akik elkénvelmeskedtek és önelégültekké váltak, elszakadtak a tömegektől,

és azt hiszik, hogy kényelmesen sétálunk bele a szocializmusba. Az

ilyen elkényesedett vezetők ön'ké- hyeskednek, helyi zsarnokká válnak, bürokraták lesznek, körülöttük pedig a jó elvtársak elvesztik munkakedvu- ket és passzívakká válnak.

— Az utóbbi időben szaporodtak a KEB előtt az olyan párttagok ügyei, akik a felszabadulás előtti időben jobboldali, vagy fasiszta szervezetek tagjai voltak ós ezt mindezidáig titkolták. Voltak közülük komoly pártfunkcióban is néhány an. Hogy most ezek az esetek szaporodtak, azzal magyarázható, hogy az éberség javult a pártszervezeteknél és a kádermunkában. Az esetek jórészében nem is az volt a súlyos, amit eltitkoltak, hanem az a tény, hogy a Párthoz nem voltak őszinték. Volt aki évekig gyötrődött, munkáját nem tudta rendesen elvégezni, mert rágta, gyötörte a tudat, hogy egyszer kiderül az igazság és lelepleződik. Néhány ügy, űréiben vizsgálatot folytattunk, azonban azt bizonyítja, hogy

akinek nincsen elég ereje és öntudata magától feltárni eltitkolt hibáit» és azt az osztályellenség tudja meg róla — az nem egy esetben az ellenség ügynökévé válik.

— A KEB gyakran tapasztalja, hogy sok rendes munkás, paraszt és értelmiség került a felszabadulás előtti időben átmenetileg a horthysta fa siszta propaganda hatása aiá és ez,

ha most becsületesen dolgoznak, nem lehet akadálya annak, hogy a kommunisták sorai között foglaljanak helyet.

Mi ezeknek a dolgozóknak, ha láttuk, hogy az újjáépítés, a termelés terén jól dolgoznak és hibájukat ezzel teszik jóvá, múltjukra pontot tettünk és ez nem jelentett részükre hátrányt. Felszabadulásunk óta eltelt hat év tapasztalata igazolja, hogy ez helyes »»olt. de, hibáinkat ne müvét lék azzal, hogy mindezt a Párt illetékes fórumai előtt eltitkolják.

A Párf feltétlen őszinteséget követel meg minden kommunistától és ezért eljár legyelmíleg azokkal szemben, akik nem őszinték.

Kiss Káro'v elvtárs részletesen beszámolt a KEB által kivizsgált ügyek eredményeiről, a megyei fegyelmi bizottságok munkájáról, majd a KEB munkájának hiányosságait vetette fel

— A KEB munkájának politikai színvonalát tovább kell javítani. Pártunk növekedése, az előttünk ■ álló feladatok nagysága, az osztályharc kiéleződése falun és városban megköveteli, hogy az eddiginél sokkal ke ményebben, szigorúbban lépjünk fel azokkal szemben, akik eltérnek a Párt vonalától, akik hanyagul végzik munkájukat és károkat okoznak nemzetgazdaságunknak.

A Fellebbrileli Biaroffság jelentése

Kiss Károly elvíiárs jelentését a Kongresszus egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Olt Károly elvtárs, a Kongresszus által választott FellebbvSteli Bizottság elnöke tett jelentést a Kongresszusnak a bizottság munkájáról.

— Pártunk szervezeti szabályzata kimondja, hogy „A kiszabott párt- büntetés ellen a felsőbb pártszervekhez, egészen az Országos Pártkongresszusig lehet fellebbezni." A Kongresszushoz 164 fellebbezés érkezeit. 164-en kérték a Központi Ellenőrző Bizottság kizáró határozatának megváltoztatását. Ezenkívül számos kérelem érkezett a kongresszushoz olyanoktól is, akiket a tagfelülvizsgálai során a Pártból kizártak.

— A Kongresszus által kiküldött fellebbezési bizottság megvizsgálta a Központi Ellenőrző Bizotiság által ki zárt 164 volt párttag visszavételi kérelmét. A fellebbezési bizottság a kérelmezőknél elsősorban mérlegelte az elkövetett hiba súlyosságál, megvizsgálta, hogy a kizárás óta eltelt idő alatt a kizártak milyen magatartást tanúsítottak, hogyan viszonyullak a Párthoz, hogyan viszonyultak a tér melö munkához. A fellebbezési bizottság a 164 visszavételi kérelem közül hét esetben javasolja a visszavételi kérelem teljesítését.

Olt elvtárs javaslatait részletesen megindokolta és javasolta továbbá, hogy a fennmaradó 157 fellebbezési, továbbá valamennyi — a tagfelülvizsgálat során — kizárt volt párttag visszavételi kérelmét a Kongresszus utalja a megválasztandó új Központi Ellenőrző Bizottság hatáskörébe azzal, bogy a fellebbezéseket, illetve visszavételi kérelmeket vizsgálja meg,

A fellebbezési bizottság javaslatait a Kongresszus egyhangúlag elfogadta és ezzel a csütörtöki ülés végétért.

A Kongresszus pénteken reggel fél- kilenc órakor folytatta tanácskozásait.

A Siermeíi Szabályzat módosítása

A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának hatodik napi tanácskozásait, Hegedűs András elvtárs, ? Központi Vezetőség titkára nyitotta meg. A táviratok ismertetése után következett a Szervezeti Szabályzat módosításának megtárgyalását. Előadója Hidas István elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára volt.

— A javasolt módosítások egyik csoportja azzal kapcsolatos, hogy Pártunk I. és II. kongresszusa között eltelt idő alatt létrejött a Magyar Dolgozó Ifjúság Szövetsége, mint a Párt legközvetlenebb szervezett tartaléka. Ennek megfelelően módosítani javasoljuk Szervezeti Szabályzatunk

2. pontját, mely szerint a Pártnak az lehet tagja, aki 16. életévét betöltötte.

Ehelyett azt javasoljuk, hogy a

Pártnak az lehessen tagja, aki a IS. életévét betöltötte.

— Hasonlóképpen a DISZ létrejöttével kapcsolatos az a javaslat, hog-v Szervezeti Szabályzatunkba olyan ú! fejezetet iktassunk be, amely világo san meghatározza a Párt és a DISZ viszonyát, amely röviden megállapítja a DISZ feladatát és a Párt, illetve a pártszervezetek és a pártbizottságok

kötelezettségeit a DISZ iránt. Ez az új fejezet, melyet Szervezeti Szabályzatunkba felvenni javasolunk, a következőképpen szól:

„A DISZ az MDP ifjúsági tömeg- szerve/, ele, a Párt akiiv segítője a szocializmus építésének, az ifjúság nevelésének minden területén. A DISZ munkáját a Párt irányítja. A DISZ-bi- zotlságok és szervezetek munkáját a megfelelő pártbizottságok, ifiéivé ke. lyi pártszervezetek irányítják, segítik"

A módosítások között, melyeket Szervezeti Szabályzatunkba javasolunk. szerepel politikai osztálvok létesítése, illetve a párt szervezők kiküldése a szocialista építés oiyan területeire, melyeken különösen fontos a pártmunka megerősítése. Javasoljuk továbbá új fejezet felvételét Szervezeti Szabályzatunkba a Párt szervezeteiről a néphadseregben.

— A Szervezeti Szabályzathoz javasolt módosítások között egész sor olyan kisebb-nagyobb módosítás szerepel, amelv azt a célt szolgálja, hogy erősítsük Pártunkban a belső demokráciát, biztosítsuk a párttag jogai1 uegakadálvozzuk, hogy bárkit önkényesen kizárhassanak Pártunk tarjat sorából és a lehetőség szerint kikü szöböljük a bürokratikus akadályokat amelyek olykor megnehezítik a tagjelöltségre, illetve párttagságra érdemes dolgozóknak Pártunk soraiba való felvételét.

— így az egyik módosító javaslat szerint Szervezeti Szabályzatunkban javasoljuk kimondani, hogy a tagje'öl- l.ek sorából felvett párttag tagsága attó’ az időponttól, attól a naptól kezdődik, amikor az alapszervczet taggyűlése a tagjelöltet párttagnak felvette. Ugyancsak a párttag jogait kívánjuk biztosítani akkor, amikor azt javasoljuk, hogy Szervezeti Szabályzatunkba olyan módosítást vegyünk fel, mely szerint

a Pártból való kizárást minden esetben a megyei bizottságnak, illetve a Budapesti Pártbizottságnak kelljen jóváhagyni.

— A párttagság jogait kívánja biztosítani az a javaslat is, hogy a budapesti, a megyei, a városi, a járási

a Központi Veze'őség által ki'C- lölt nagyüzemek választmánya tagjai közül fegyelmi bizottságot válasszon amely kivizsgálja a fegyelmi ügyeket és javaslatot tesz a pártbizottságnak

— Szervezeti Szabályzatunk, elvtár ak eddig úgv intézkedett, hogy azokban a nagyüzemekben kell, a Központi Vezetőség engedélyével párt- bizottságot létrehozni, amelyekben

legalább ezer párttag és tagjelöltünk van. Mi pedig most azt javasoljuk, hogy a Központi Vezetőség hozzájárulásával már azokban az üzemekben is pártválasztmányt és pártbizottságot lehessen létrehozni, amelyekben a párttagok, és tagjelöltek száma meghaladja az ötszázat.

— Szervezeti Szabályzatunkban olyan módosf.ást javasolunk, amely szerint az eddigi gyakorlattól eltérően, a falusi pártszervezetek taggyűlése által felvett tagjelölt-éket és tagokat ezentúl nem kell a járási pártbizottság útján felterjeszteni jóváhagyás végett a megyei páP.biizottság- hóz, hanem

a felvétel kérdésében a járási pártbizottság dönt.

— A páP'.onbelüti demokrácia meg- szilárdíIását szolgálja az a javaslatunk, hogy Szervezeti Szabályzatunk mondja ki: a budapesti, megyei, városi, kerület i, nagyüzemi és járási válasz! Hiányokat legalább két havonként össze kelll hívni.

— Is-meretes' elvtársak, hogy az egyesülési Kongresszus óta jelentős változások történtek a faiun. Ezek nyomán megszűnt az a helyzet, hogy a faluban csupán egyetlen területi pártszervezel működik, mert a valóságban igen sok községben a helyi pártszervezet mellett üzemi, gépállomást, termelőszövetkezeti, állami gazdasági pártszervezet is van.

Nyilvánvaló, hogy Szervezeti Szabályzatunkban ezt az új helyzetet rögzíteni kell és meg kell határoznunk a fainn működei, különböző pártszervezetek összefogásának és irányításának módját.

Ennek megfelelően javasolunk különféle módosításokat felvenni Szervezed Szabályzatunkba.

— Szervezeti Szabályzatunkban, a részben megváltozott helyzetnek megfelelően javasoljuk pontosabban meghatározni az alapszervezet fogalmát.

— Szervozeti Szabályzatunkba új pontként javasolunk felvenni olyan pontot, mely világosan leszögezi, hogy a termelő üzemekben a pártszervezetet megilleti az ellenőrzés joga, amig a hivatalokban, intézményekben, minisztériumokban működő pártszervezeteket ilyen jog nem illeti meg. Ez az új pont, melyet Szervezeti Szabályzatunkba felvenni javasolunk, a következőképpen szól:

,+A termelő üzemek — köztük aa állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek —, alapszervezeteit megilleti az a jog, hogy az üzem, a gazdaság igazgatóságának tevékenységét ellenőrizzék.“

„A hivatali pártszervezetek a mun. kában tapasztalt hiányosságokról szóló észrevételeiket, a munka megjavítását elősegítő javaslataikat a hivatal, az intézmény vezetője, szükség esetén felsőbb pártszervek elé terjesztik, de a hivatal, az intézmény vezetését, azok sajátos feladatai folytán nem el. lencrizhetik."

— A Pártunk II. Kongresszusát megelőző hetekben Szervozeti Szabályzatunk kérdésében igen n; gtv®'.ámú java.-lat érkezett Központi Vezetőségünkhöz pártszervezeteinktől, párttagjainktól, ső't pártonkívüli dolgozóktól is. A javaslatoknak ez a nagy száma azt mutatja, hogy pártszervezeteink ós párttagjaink igen fontosnak tartjuk a Szervezeti Szabályzatot, de mutatták ezenkívül a pártonkívüli dolgozók érdeklődését, ragaszkodását, meleg szeret ötét is Pártunk iránt. A Központi Vezetőség az összes beérkezett javaslatokat gondosan megvizsgálta. Azokat a javaslatokat, amelyeket helyénvalónak tartott, felvette a módosítások közé.

— Még a Kongresszus ideje alatt is érkeztek be javaslatok a Szervezeti Szabályzat módosításéhoz, mely körülmény szükségessé teszi azt, hegy a javasolt Szervezeti Szabályzaton a Központi Vezetőség módosításokat ja. vasodon.

A Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezután a határozati javaslatot szerkesztő bizottság nevében Révai József ©Ívtárs terjesztette be jelentését. Bejelentette, hogy a szerkesztőbizottság egykét módosítással a határozati javaslatot elfogadta. A módosító javaslatok ismertetése után a kongresszus résztvevői egyhangúlag tették magukévá a határozati javaslatot.

Feszült érdeklődés közben tette meg jelentését a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Apró Antal elvtárs, a SZOT főtitkára, a kongresszusi verseny eredményeiről és arról, melyik üzem nyerte a Központi Vezetőség zászlaját