Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-28 / 72. szám

& VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJE T EK J BUMAMTULI * MAI SZÁMBAN: Németország remiid tart rá láss megakadályozható és a béke lennóartftotó a dolgozók közös mozgalma rérén (2. o.i Fokozódik a jugoszláv dolgozók ellenállása a Tlto-bonda terrorjával szemben, (2. o.) — Mit kell tudni a csütörtö­kön kezdődő tervköü es ön-nyereménysorsolásról? (2. oó Knltűrlorradnlmunk győzelmes seregszemléje volt az üzemi kultürcsoportok körzeti döntője- (3. o.) — A Szabad Főid olvasása után jobban megy a innuka Fckees Vendel kisdobosai dolgozó parasztnak. (3. o.) P BARANYAMEGYEI PÁ RT B l-Z O TT Á CÁ NAK ARA 5Ü FILLER SZERDA, 1951 MÁRCIUS 2« A fermanybegyüjtési rendeletről A Népköztársaság Elnöki Taná­csának pár napja megjelent^ ren­deleté szabályozza az állami be­gyűjtés rendjét az 1051- 52-es gazdasági évre. Miben különbözik az új rendelet az eddigi, a beszol­gáltatásra vonatkozó rendeletek- től, elsősorban a tavalyitól? Mindenekelőtt abban, hogy inár a gazdasági év elején egységes in­tézkedést hoz a begyűjtés egész rendszerére, világosan, áttekinthe tőén megszabja a termelők kötele­zettségeit, a hazánk iránti kőteles- ség'.cljesítésben legjobban kiváltak jutalmazását. Különbözik a tavalyi rendelkezésektől ab(ban is, hogy kiterjeszti a beadási kötelezettsé­get több terményre és állati ter­mékre, közte élőállatra is. A be­adás mennyisége is megváltozik. Több terménnyel kell erősítenünk népgazdaságunkat, ami azonban nem több, ha a megnövekedett le­hetőségeket is számbavesszük. Jó terméskilátásaink, mezőgazdasá­gunk gépesítésének szélesedése, a jobb agrotechnikai módszerek el­sajátítása biztosítják, hogy a be­gyűjtés felemelt tervét mezőgaz­daságunk könnyűszerrel teljesít­hesse. Különbözik végül ez a nagyje­lentőségű rendelet a megelőzőktől abban is, hogy mint törvény jelent meg. Népköztársaságunk kormá­nya, Pártunk ezzel is hangsúlyozni kívánta, milyen nagy a fontossága £TT il' dry»/, nnror'rte boneííloloe A pécsi járás tort az élre a tavaszi mufokáh végzésében Lelkes, lendületes, jól szervetett ta­vaszi munka eredménye az, hogy a múlt héten negyedik pécsi járás helyei cserélt az első szigetvári járással, a pécsváradi hetedik helyről jött fel má­sodiknak, inig a múlt heti második sftsdi járás az utolsók között van, nyol­cadik helyre csúszott. Jól dolgozlak a komlói járásban is, mert a nyolcadik helyről már harmadik beivel biztosították ma­guknak. Ezeket az eredményeket az elsők csak úgy tudják az elsőség megtartásával lendületesen továbbfejleszteni, hogy , jó felvilágosító munkát végeznek, ösz- j székijük a vetés fontosságát a béke- | hívre ügyévdL < Jól dolgozik » bezedoki pórtszerve- Jzet és a helyi tanács, mert naponta 1 ellenőrzik az elvégzett munkát, mint jelentésükben írják, a helyszínen a csatatéren — győződnek meg a mm. ka elvégzéséről. Tnronvhsn és Befccneén a mezC­dolgozó parasztságunk becsületes, jó munkájának. Hatalmas ofszág- épííő terveinkkel kapcsolatban minden tevékenységűnket törvény szabályozza. Törvény maga az öt­éves terv is — ami a falu számá­ra azt jelenti: törvény a 28.000 traktor, az új gyáraiban épülő kombájnok hada, törvény, hogy ezer és tízezer dolgozó paraszt­fiatal emelkedik a tudomány, a képzettség régen te soha el nem érhető csúcsaira. A törvény meg­valósulását azonban biztosítani kell — és nemcsak a város, az ipar oldaláról, hanem a falu olda­láról is! Éppen ezt szolgálja az új rendelet — tehát amikor egész népgazdaságunk erősítéséit, alátá­masztását tűzi ki célul, dolgozó parasztságunk jövőjének Hztosítá- «ában is nagy lépést, új előrehala­dást jelent. De nemcsak ez teszi szükséges­sé a begyűjtési terv felemelését. Aki látó szemmel nézi az ország helyzetét, az előtt nem kétséges: olyan napokban élünk, amikor fo­kozódnak szabad hazánk, népünk iránti kötelességeink. Az az ellen­ség, amely Koreában dolgozó pa­rasztok kis otthonait gyújtogatja, ellenünk is gálád terveket forral. Mi látjuk ezt és tudjuk: fsak az erős nézhet bátran szembe minden támadóval. Ezért erősítjük hazán­kat — és gyorsabban valósítjuk meg nagy terveinket. Gyáraink nő­nek. Velük nö a gépeket, iparcik­keket, ruházatunkat gyártó mun­kásosztályunk száma. Gyarapodik munkásosztályunk a faluról felke- rülö fiatalok ezreivel, dolgozó pa­rasztjaink gyermekeivel is. Mindez fokozott kötelezettséget ró a falura. Amint munkásosztá­lyunk a sokszázfokos hőséget árasztó kohók, az esztergapadok mellett, az építkezések állványain harcol a többtermclésért, ugyanúgy dolgozó parasztságunknak győzte­sen kell megvívnia a gabona- és takarmány termelés, az állattenyész­tés csatáit. Hogy ezt a kötelességet hogyun készül teljesíteni a falu dolgozó népe, arra példa az ezer közül Nagy István, makói dolgozó paraszt. így vélekedik erről a kér­désről: „Minekünk szemünk-^ánh elállt, amikor Rákosi elvtárs Gero elviár* benzádébeu mégha lottifh, pnilyen sokat adott az ipar. az or­gazdasági állandó bizottság szo­roson együttműködik a diitöfcle- I ősökkel, így a befutó jelentéseket a dülőfelelö- sök jelentésével egyeztetve küldik be a járási tanácshoz, mindig pontos ada­tokat tudnak jelenteni a felsőbb ható­ságok felé. Helyes gyakorlat az, ha a vetőgépe­ket tervszerűen beosztják, így a gép jó kihasználása és a gépi vetés is biz­tosítva van. Sok községben arra való hivatkozással, hogy puha a föld, kéz­zel vetettek, vagy az volt a hiba, hogy a tanács nem gondoskodott jó népne­velő munkával arról, hogy minden dolgozó paraszt géppel vessen és hasz­nálják ki a gépállomások vetögépeit. Járási viszonylatban eddig a leg­jobb eredményt a péesl járás érte el. Élre tőrt az árpa 84 és a zab 65 szá­zalékos teljesítésével, második a pécs- váradj járás dolgozó parasztsága az árpa 79 és a zab vetésének 71 száza­lékos teljesítésével, harmadik a komlói járás, árpából 75.5, zabból 77 százalé­kos eredményt értek el, negyedik a szigetvári járás, ahol árpából 72.0. zabból 59 százalékos eredményt érlek le, ölödik a mohácsi jáTás, árpából 70, zabból 00 százalékos eredményével, hatodik a villányi járás, árpából 00, zabból 47 százalékos teljesítménnyel, hetedik a sellyei járás, árpából 57, zabból 57 százalékkal, nyolcadik a sásdi járás, árpából 54, zabból 52 szá-* zallékkal, kilencedik a siklósi járás, árpából 59, zabból 39 százalékkal, vé­gül a Pécs város eredménye, árpából 72, zabból 53 százalék, Mohács 55, il­letve 02 százalékos eredménnyel. Általában lemaradás van az egész megye területén rostlen, lucerna és lóhere vetésben. Március végéig él kell vélni az ár. pát, zabot és a borsót. Április 10-ig pedig be kell fejezni a cukorrépa és a napraforgó vetéséi. Petőlí-aknási a Nimsz-fejlésben jé a termelés, lelkesei), folyik az áprilisi verseny, mert jé a politikai sievelomioika szágnak. Mindenki láthatja: a tér nagy eredményeit eddig főképpe a munkások teremtették meg. Ra, tunk a sor, hogy melléjük uirkói zunk. Nem elég csak örülni anno! hogy 11 milliárdot kap a falu felemelt ötéves tervben. Csak ah kor várhatjuk el ezt joggal, ha m is adunk — vagyis nemcsak terme lünk 50 százalékkal többet, de a országnak is juttatjuk!" A hazáját szerető, népéhez hí öntudatos dolgozó paraszt hang ja ez. Bizonyítja, hogy a „tiét az ország, magadnak építed"-j élszi napról-napro jobban élő valósa! falusi dolgozóink között is. Mutat ja ez azt is, hogy az új rendelet i többtermelésért folytatott neme versengés egyik döntő mozgatc ereje lesz. És mivel világosan é: félreérthetetlenül a terület alap jár határozza meg a begyűjtés mérté két, azzal is jobb munkára serken­ti a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a többtermelés — több, szabadon értékesíthető, szabad piacon elad­ható terményt jelent. Ugyanakkor a rendelet jó végrehajtása azt je­lenti, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségű növényi termény és ál­lati termék kerül a nép államának kezébe, s így az biztosíthatja nép­gazdaságunk egészséges fejlődését, megakadályozhatja a spekulációt. A rendeletet nem véletlenül kö­zölte kormányunk mar most a dol­gozó néppel. Hadd lássa az ország kenyerét, iparcikkeink nyersanya­gát termelő dolgozó parasztság, mi az, amit termelnie kell, mi az, amit elvár tőle népe, hazája így biztosíthatjuk azt, hogy mindenki már most úgy szervezze meg tava­szi munkáját, úgy készítsen tervet növénytermelésben, állattenyésztés­ben, hogy a maga öt, vagy tíz holdra szóló terve egyúttal az egész hazát, s vele a béke hatal­mas táborát is erősítse­Megnövekedett feladatokat ad — megsokszorozott felelősségérzetet kíván az ország. Mindebben azon­ban a dolgozó nép egész és benne a dolgozó paraszt iránti gondosko­dás nyilvánul meg. Xiterjcd ez a gondoskodás a dolgozó parasztok családi ünnepeire, a C-őrlési ked­vezmény és más előnyök biztosítá­sára. A rendelet igazságos mérték­kel lényegesen magasabb kötele­zettséget ró a kulákságra, ugyan­akkor az értékes jutalmak egész sorával tünteti ki a kötelességtelje­sítésben példamutató dolgozó pa­rasztokat. Elég ezek közül csak a versenyben győztes városoknak és községeknek a rendeletben ju­talomként 'biztosított nagyobb mértékű iparcikkcllátására gondol­ni, hogy lássuk, milyen nagy ez a gondoskodás. Nagy kedvezménye­ket biztosít a szövetkezeti termelés útjára lépett dolgozó parasztoknak az új rendelet — méltányos módon támogatva ezzel azokat, akik a tár­sasgazdálkodás új útján harcolnak a magasabb terméshozamért. Az a tény pedig, hogy a rendelet már most egész évre megszabja az ára­kat, mindenkinek mutatja a különb­séget a mai biztonságos élet — és az „úri világ", a Horthy-Bethlen- korszak szomorú ével között, ami­kor az értékesítést a „boletta" ol­dotta meg és nemhogy az ősz, de még a holnap sem volt bizonyos egy dolgozó számára sem. Mindamellett, hogy a rendelet méltányos és igazságos — számolni kell azzal, hogy _ az élesedő esz- tályharc idején kell végrehajtani. Ez pedig egyértelmű azzal, hogy dolgozó népünk ellenségei, kulá- kok, ktipecek, befurakodott impe­rialista ügynökök meg fogják kj- érelni, hogy hangulatot keltsenek Nirosz József c&apalvezetö vájárt nagyon jól ismerik a vaeasi bányászok. Nemcsak a Peíőfi-aknaiak, Iranern az egész MESEH ART-kerületben közis­mertté vált, mert névéi — amikor a mtnkuverscny kiértékelésére kerül sor — állandóan az élenjárók között emlegetik. Nímsz elvtárs — ahogyan Wayra elvtárs k mondja — a Petőfi- aknai pártszervezet első népnevelője. Ez valóban így is van. Nimsz clvlárs már a mull rendszerben is népnevelő volt, aktív szerzője a sztrájkoknak, minden olyan megnyilvánulásnak, amely a fasiszta Horthy-rendszer gyengítését segítette elő. Közvetlen a felszabadni ás után három (iával együtt beiratkozott szereiéit vezérünk, Rá­kosi elvtárs Pártjába és mint népne­velő. azóta fokozottan végzi Pártunk útmutatása nyomán a reá bízott fel­adatokat. Nagy várakozással tekintett Nímsz elvtárs is az MDP II. Kongresszusá­ra. Tudta, hogy a Kongresszus új fel­adatokat állít dolgozó népünk elé, melynek megvalósításáért folyó harc­ban 2 kommiinisiáknok fcsü u éivcnaliisn harcosai. Nagy figyelemmel hallgatta az új rá­diójából a kongresszusi beszámolókat, lel esi Hant a szeme, amikor Gero elv- társ bejelentette: „ötéves tervünk sze­rint 1954-ben 18.5 millió tonna sze­net kellett volna termelnünk. Az új, módosított ötéves tervben azt javasol- juk, hogy 1954-re 27.5 millió torma szén termelését irányozzuk eiö". Először abban volt. hogy talán nem jól értette a számokat. Alig várta másnap az újságot, hogy abban is meg­nézze; Milyen feladatokat tűzött a Pártkongresszus a bányászok elé? A számok egyeztek. Nimsz elvtárs úgy érezte, magát, mintha erősebb lett vol­na, szinte kezében erezte a réseié gé­pet, amint hozzáfog az új, felemelt ötéves tervünk végrehajtásához. Ekkor éppen betegállományban volt Nimsz elvtárs, de mindennap megkérdezte, hogy csapata hogy áll a vállalás telje­sítésével. Boldog volt, amikor azt a választ vitték, hogy a Nimsz-csapat nemcsak teljesíti kongresszusi válla­lását. hanem túl is szárnyalja. Már ö is dolgozik. Mikor munkába lépett, első szava az volt a csapatá­hoz: -- Fiúk, —- így szokta hívni csa- palát — mennyi felajánlást tettetek hazánk felszabadulásának évforduló­ja tiszteletére? — Örült, Nimsz elv- társ, amikor egyszerre vagy 15 torok- ból hangzott a felelet: Vállaltuk, hogy a 3'5 csille eiőirányiai helyett 4 csillés fejadaga! száiííuiri* ki liiiiszakonkéni. Ntins.z elvtárs elégedett volt a csa­pat lelkűi felajánlásával. De, mint csapatvezető és egyben Pártunk nép­nevelője kötelességének tartottá, hogy meg is magyarázza dolgozóinak: Miért is van tulajdonképpen szükség az új felemelt ötéves tervre? Miért kellett az eredetileg lefektetett ötéves tar- vünkben előírt 18.5 millió tonna szén kitermelései 9 millió tonnával meg­emelni. — A csapatban vannak többen olya - nők, akik ugyan látják, hogy sokkal többéi termelünk, mint a régi világ­ban — mondja Nimsz elvtárs — de azt már valahogyan nem tudják meg­érteni. hogy még ennél is sokkal töb-" bet kell termelnünk,• hogy eleget te­hessünk rohamosan fejlődő iparunk­nak. Egyszer az egyik vájárom felve­tette — de már nőm van lékszik a né­vtáré —hogy a múltban sokkal keve­sebbet szállítottunk és mégis a mo­hácsi vasútállomáson hatalmas raká­sokban égett el a szén. — Ez igaz volt •— adta hozzá a választ Nimsz elvtárs. — A kapita­listáknak nem volt a szénre akkora szükségük, mint most nekünk. Abban a világban nem törődtek a nehézipar fej­lesztéssel, nem kellett nekik új gyár. nem törekedtek arra, hogy a falu parasztsága is villanyt, telefoni kapjon, nem iűzték ki célul, a dol­gozó nép életszínvonalának emelését. Ellenkezőleg a nyomort, a szenvedést szánták nekünk, amiből ki is jutott a részünk. Nimsz elvtárs ennél a kérdésnél sa­ját és családja életéről beszélt éis el­mesélte: Amióta nem é,g a szén a mo­hácsi vasútállomáson, azóta neki is két öltöny új ruhája van. A csatád min­denegyes tagja ágy jár, mint még so­ha, azóta tudott venni rádiót, min­den évben hízót vágott. De ami enné! is többet jelent: úm enigíítedík a szénierirslss, úgy emelkedik az életszínvonal. Mindez s szénből fakad. Nimsz elv­társ rlászletesen benzámol a csapat tagjainak a szén útjáról. AgítÁciójában. mindenkor a nehézipar fejlesztésének hatalmas jelentőségéről és szerepéről mesél. — Evgy a mezőgazdaságnak és az új gyáraknak gépeket tudjunk adui — mondja Nimsz elvtárs — először is a nehéziparunkat kell kifejleszteni. Eh­hez természetesen több:' szénre van szükség. Szénnel olvasztják a vasai, a gépeket villanyárammal hatják, ami hez szintén szén kell, de a nehézipar­nak kall megoldania néphadseregünk felszerelését is. amely a békénk meg­védésének ügyét szolgálja. Nimsz elvtárs szeretettel beszél a néphadseregről, mert neki is 4 fia van. olyanok, akik hamarosan a nép­hadsereg tagjai lesznek, — Ez a hadsereg a miénk — mond­ja és felsorol jónéhány bányászt is. akik ma katonatisztek. Fegyverrel a kezükben őrködnek a békénk és füg­getlenségünk felett, azárt, hogy meg­tudjuk valósítani ötéves tervünket S mi harci mezőn!: len! vsn a hányban, lenyvenínH a réseüsép, a csákány. Nekünk ezeket a fegyvereket keli jól forgatnunk, mert ezzel is harcolunk az imperialisták és a közclüftkben lévő hú kiszolgálójuk, a fasiszta Tito c* klikkje dián. Nimsz elvtárs csapata most is jól forgatja a többtermelés emelésén«r fegyverét. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az április 4 tiszteletére teli vállalását is messze túlteljesíti. A csapat vállalta, hogy a 3.5 csillés előirányzat helyett 4 csillét szállít mű­szakonként. Vagyis ez műszakonként 40 mázsa szén terven felüli kitcrmelé sét jelenti. A múlt hiten 4 9 csillére ugrott az egyföre eső termelés és így nem-8. hanem átlagosan i5 csillével termel liilbel a ccspat műszakonként. De amint a közmondás is mondja* „így fecske nem csinál nyaral". He­lyis volna, ha Nimr.z elvtárs a nép­nevelő értekezleteken átadná az agi­táció ja során szerzett sokéves tapasz tálaiét a többi népnevelőknek, hogy azok is olyan eredményesen tudják ve gesmí felvilágosító munkájukat, mint ö annak érdekében, hogy az akna teI- jtAítménye tartósan 100-on fülül álljon. a dolgozó parasztság között — az ország ügye ellen. Ezért már most, a tavaszi vetés idején meg keli kezdeni a felvilágosító munkát és minden zavartkeltő kísérletet le kell leplezni, tudatosítani kell: minden hold korai vetés a mi erőn­ket növeli. Ebben a harcban a pártszerveze­tek haladjanak elől. Vezetésűkkel fontos szerep vár a tanácsokra, amelyeknek máris hozzá kell lát- níok az új begyűjtés politikai és technikai előkészítéséhez, így a többi között mint egyik fontos fel­adathoz, a gazdalajstronok ös-,zo- írásához. A rendelet végrehajtása, dolgozó népünk, országunk ellátása: meg­tisztelő és nagy feladat. Dolgozó parasztságunk meg is tud feVní ennek a feladatnak, hu 1 . < nélkül és gondosan végzi a mun­kát. Minden jó termelési eredmény újabb ökülcsapás azoknak az impe­rialista bitangoknak arcába, akik békés életünkre, gyermekeink jövő­jére, építömunkánk nyugalmára törnek.Ezzel a tudattal fogjunk hoz­zá valamennyien a nagy feladatok -zabia lendülettel és kötelességül- dás-a1 termelés új győzelmeinek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom