Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-16 / 39. szám

W R FI, 5 1951 FEBRUÁR 16 A S^ovjetaníő és Kína nagy Ibarótságápaki szövetségének éve. Csu En-Laj elvtárs cikke a Pravdában Á Prank «Tonäai sízáma Csn En­IA] ftlvtársn ük, 4 Kínai Népköztársa­ság küiügij'miiiiisatei’éiiek cikkét körti írÁ Szovjetunió 65 Kin® nagy barát- «ág&aak to n srtivrtccégiAn** éve etemnek A SaovfetuuSö ' és a Kínai Népköz­társaság közötti barátsági, szövetségi és kölcsönös sogólryríyu jtás! szerző­désnek igen nagy a világtörténelmi Jelentőségei — Írja többek között 4 ckfc. ; A fclnad nép egyik legkiemel kedőbb dátamnalc tekinti erat a na­pok KtníasSlt és a SaovjehmlóiiaSs; ösz- RaeE«n. hétezázssiltő tortosu van. Szi­lárd szövetség fűzi’ össze őket « le. OYőzhetetlen erővé váltak a világon. Ez <ra erő nemcsak a béka és a demo­krácia <4borinak fölényét fokozta, ha­nem komoly csapást is mért keleten az fenpwitósrt« kíiiüsk Bgr«sartófl és háborús politrkájiára. A kínai és a saovjefi nép egyforma h tározó ttsággal kívánja a békeszer- ■ődés mielőbbi megkötését Japánnal. Ml 'úgy vétekedii ok, hogy csupán a nemzetközi egyezmények állapján kö­tendő japán békeszerződés biztosít­hatja Japán demokratfe&lását és aka­dályozhatja mag 4 japán imperialfez- mus újjáéledését. Csafcis Ryem béke­szerződés segítheti e£ő Japán békés iparának fejlődését és tehet kedvező ■ hatással a japán nép életviszo 1 ry«i- nak meg j a ví tilsára. Csakis egy demo­kratikus, minden belső és külső ag- roramv befolyástól és elöenőméstől mentes Japán feteffhet meg «z forrta! béka és bintonság érdeke&iak. Az feápéffttóffista klikk «trónban mén-. gép gondolkodik én jeloniteg kill ön b^etárgyoűdsokat szándékocck foly­tatni Japánnal!, rcsnüiWtrisáijn Japánt és terűIc-éét hidfőéilásuL 4 japán né­pet pedig ágy ütőit élékül akarja fel­használni. Mindezt őzért-, hogy foly­tathassa és szélesíthesse bűnös agresz- sziós cselekedeteit Koreában és Taj­van szigetén, s folytathassa interven­cióját Vietnamban és Délkelet-Azsiá- ban. Enék eliten a tervek «étem kt hatá­rozottan Bfkráiszáí! « «sovjeí-klrwil ba­rátságii, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés. Bs ezek ellen. a ezőndékok efften olszÄnSan ’ kftnde- nek Ázsia népei, köztük a japán nép A Szovjetunió nuiiylelkfi .fámo-zafóst nynjíetí ia kiáss saépsielk Az ehmfflt év során nagy szó vénsé­gesünk is őszintén teljesítette a kí­nai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést, valamint a Csang-Csun vasútvóaaüiról. Port ArthunróJ és DaJiny ij-ól szőlő egyezményt, a Kínád Mépköztársaság- näic nyújtandó bitéiről szóló egyez­mény és a többi, a Irinai-srovjot gaz­dasági együttműködésről és kereske­delemiről szóló egyezményeket, A Szovjetunió nagylelkű támogatási nyújtott a kínai népnek és ezzel je­lentős mértékben segítette országun­kat népgazdasága újjáépítésében és fejlesztésében. Ezért a nagy barátságért a kínai nép forró köszönetéi mond Sztálin genera!isszimúsznak és a szovjet kor­mánynak. Nem forog fenn semmine­mű kétség afelől, hegy ez emberiség egyhanonöát alkotó népeiknek, Kína és a Szovjetunió nagy népeinek' test­véri barátsága, ragyogóan fényes re­ménysugár az ."egész világ számára, amely te ez ímpeiiaíieíák háborús’ ter­vei fenyegetek. éljen Mao Ce-Tung elnök! Éljen Sztálin generalisszimusz! Éljen Kína és a Szovjetunió nagy barátsága és agyüt tm fii: ödése i Üs-mepl fogvadáaok n flss©vfeS-kíja«i »»ersödés évfordulója aibatínábdl A pacsim glvno-rJH negykővetáégen ünnepi fogadási rendeztek. a Szovjet­unió és a Kínai Népköztáraaség kö­zötti barátsági, szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási sawrződée alAirá- eAnak áső évfordulója aflkalimábóL A fogadáson meg^íteaték: Lru Sao- Cr, Csu-Te, Csdau-Lan, Li Csi-Er., a Kínai Népköztársaság központi ró 1] konűájjyáüafc rtajökhelytetesei, Lin I Po-Csu, a központi népi kormány fő- ti'ökára, Csu Én-Lói civtáms, az álla­mi közigazgatási tanács etaöke, kül- ügymirászter, a Kínai NetekőztitíJlség miniszterei, az álJsuni hivataöok funk­cionáriusai, a főváros kntes’rtWis to táraada&ni köreinek iópvi-sotőí, a diptemácted .testülte tagjai, A vendégek*# Roses in sncvfte nagy­követ üdvözölte. A fogadás meleg b,i- rátt légkörben folyt ki. A Szovjotundó sangháji fő'í/.mí'i'Á- úrsárark fogad áoán a íArvadajImi és po- JjóJiiai körök képviselői, az irodalom és a müvősaset, v«S«raiiwt a sajtó kép­viselői jelöniek meg. A ftjgadéson megjetentok éiotáSk I. V.' Ssááűint, Meo Ce-Tungoí, a Szovjetunió é* a Kínai Néplröztársaság nagy népei kö­zötti örök to megbonthatafts» hotrát- ségot SfosrshvtíbanCsen Juri-Csmm. a Kínai Népköztársaság meghatalma­zott minisztere, ideiglenes ügyvivő február 14-én fogadási adott a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövet-^ ségc és a Kínai Népköztársaság kö­zötti barátsági, szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláirá- ,sónak első évfordulója alkalmából. A logadáson megjelentek Molotov, Bulganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettesei, Visinszkij. Zverjev, Vnsziljevszki/, Novikov, a Szovjetunió miniszterei, Gorkin a Szovjetunió Legfelső Tanácsa fc'lnöW- génelc titkára, BugyonrJj, Govoróv, a Szovjetunió marsall fai, a Szovjetunió kMűgyatinisrléniumának, a Szovjet­unió külkereskedelmi -minisztériumá­nak, a Szovjetunió haditengerészeti minísztérítunának felelős ,71 uniculárraj, a társadalom ég a sajtó képviselői, a tudomány és a művészet kiválóságai. A vendégelt között ott voltak Kő­ié ka, az Albán Népköztársaság mi­nisztertanácsának helyettes elnöke, Szobek Antal, a Magyar Népköztár­saság külkereskedelmi minisztete, Handke, n Német Demokratikus Köz­társaság kül- és belkereskedelmi mi­nisztere, a diplomáciai kstr tagjai és a külföldi tudósítók. Készülődés a Pártkongresszusra Í948teban és most ( Nysigaf-Némefország felfegyverzésé! megMnsí!aid aimylt jeleni, min! meghínsífaiia a háború! ■ jelentette ki Jacques Ducim a Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén TA Jtomjnuniata Ráírt központi bi- noíhuága sierdán a St, Derjte-i város­házán ülést tartott, anoi méétaitták Amornivo Cxolzat efliévüliieteiten ér­demelt a francia mtmkásmozgailombao, A Központi Bizottság tágjai ogyporc«« csenddel' hódoltak Croizat em'liéké- nek. Majd Jacques Duo’.os emelkedett «zólásTa és «émondottft a nytigaumV- met fAfegyverzto olJeni harcról to« béke védelanóről szóló jeüentitoét. DucSo« hangoatárttá, hogy c kosn- munástái a Icgtevékenyebben részrt- vesznek a tiitekozó aOéírósgyüjtési mozgaloruban. A jelen körülmények között — mondotta, — ez az a láncszem, ame­lyet a kommunistáknak meg kell ra- gadniok, hogy á lehető legnagyobbra fe^esszéiv lel a háborús uszítok eile ni küzdelmet. — Szembe kell éilitani a francia nép óriási többségét azokkal, nlki'k a nyugateómet felfegyverzésért ' felelő­sük, a kormány tagjaival, akik között az első sorban szerepeinek a jobbol­dali szocialista vezetők _ mondotta a továbbiakban. A kommunistáiknak fáradhatatlanul ajtőról-ajtóra kell jáT- uiok, hogy a francia kormány áltál terjesztett mérget hatAstalii.nlfc,ák, ki­fejtsék ii Párt érvelését Nyugat-Né- metország feifegyverzése, éllen és le- teljenek a háborús uszftők által tgr- jeszteit érvekre. Nélkülözhetetlen tehát — foly tatta, — hogy milliószámra gyűjtsük a ielíegy/verzés elleni tiltakozó alá­írásokat. Dueios ezután részletesen «éemezte a francia munkások, parasztok, kis­kereskedők, kézművesek, munkanél­küli és megöregedett dolgozók nehéz, tragikus helyzetét, rámutatott az áreienak és béreknek a dolgozók szá­mára egyre kedvezőtlenebb alakula­tára, — A munkásosztály egysége a győzelem alapfeltétele — hangoztatta. — Bizonyos, hogy cgv európai hábo­rú a nyugatnémet hadsereg nélkül le- heteffienség. Sókat tehetünk, hogy meggátoljuk azt a felfegyverzést, «melyből a német, nép maga annál ke- vésbbé kór, minél erősebb a mi el-' leck ekésünk. Meg-aka dátyozní Nyugat- Néiwttov. ssáa íoite^yvérzését to az atlanti had- sereg fdlálíítását annyit jelent, mint. megakadályozni a háborút Európában. A áyőztestíc lelküietövel .káli har­colnunk minden erőnkkel, a győze­lemben való bizonyossággal, világosan látva a mo»t folyó harc döntő jelen- töségit. A' legfontosabb, hogy rendü- iettenüi bízzunk e ivarcok eikeréhon. — Srtdfin art tanítja nekünk — mondotta bvlojozésírl liuclos, — le­gyen Miünk saját erőnkben, győzel­münk bizonyosságában. Ezzel a ren­díthetetlen hitié! és azzal az akarattal, hogy ezt « kitel átvigyük a párt min- den harcosára, az egész munkásosz­tályra, minden demokratára, minden hazafira, kell folytatnunk békekerr- cunkaU Naponta járom az tizem tőrük tét, A műhelyekben mindenütt ■ láz«« munka folyik. Párttag, páríonkívüli — fizinte valamennyi lelkesen dolgo-: zik, mtRikavomennyel készül Pár­tunk kongresszusára. Számosán már messze ióh el jest tették a kohgresszusn vdUMsukat, sokan újabb' vállalás! tesznek, hogy Fötöhánznk elnyer­hesse 9 Központi Vezetőség hongresz- ssntsi zászlaját-. Má'jodi.zbcn feMsaii.IEate a Magyar- Dolgozók Pártja Országos Kongresz- tizusára. A* első készülődés 1948-ban volt. Ekkor az érzelmében. eél’ilUízé. séhen 'egységes nrankáflöéatály borait a jobboldali szociáldemokraták igyv- keztek megbontani. mngprt5bA!tá&. ktolelletni n két párt egyesülését, az egységes mnnkitepárt hatalmas erejé­nek megtereröt&ét- A jobboldali szooiá!demokraták igyekeztek befő lírásukat kiszélesítem, aszályukba ke­ríteni a* öKtudatl-anabb dolgozókat. Igv volt oz nálunk r fütőházban is. Visszaemlékez,bellink, hogy l.ooeei István. ’Mihályi István ffíiaozdony- vw.otők w a jobboldali szoeiáldcmo- kraiák uwüUyába. kerültek, mert fél­revezették ’őket, és nem voltál: hívei a két párt egyesülésének. Erős ^ volt. uAlrmk az egytoitlés előtt a jobbol­dali szOoiáMémo’vrafák befolyása é«. ez az áruló, muukáiseileuos befolyás 61« vitákat, harcokat váltott ki _ _ a kommunisták, a jobboldali ezociáí-' demokraták to uszályukbap lévők között. A kommonisták ütemünk, bon szinte valamennyien látták, hogy hóivá vezet’ a. ezociáldomOkratá párt jóbbszárnyáuak, az áruló Peyoiék­ivek. Kóthiyéknek aknamunkája, le- fliyfiik hotzá. »ok szociáldemokrata dvitirs is tiszt Abán- volt vele ést éppen ezért várta lelkesedéssel <t két mun­káspárt egyesülését Fűtőli ázutókban a harc * két párt. toycsüléitávfll, a Magyar Dolgozók Pártja létrejöttével mép nőm ért vé- <rrt. Az azóta eltelt idő még <r bi­zonytalanok elölt is bebizonyította a horxiniiw-irtdh N^rnrój nf­saélgefctem Mihályi ’Istvánnal, aki ma­ga mondotta el: „Ha okkor Mitasn volna Kótidy to Poyfsr árulását, ak­kor én lot-tim volna tegnagyotob «I- tenségük.'' Mihályi -István felismerté, niijyeá helytelen úton járt, amikor’ a jobb^ oldali szpciáldemokratók uszályába! Iszegődött és ejt a hibáját az elmíVt! évek alatt igyekezett is kijavítani. Nemrég végezte el a műszaki gép­ipari Iskolát, letette az érettségit ég mindezt teljesen dijtalanuL Mondta! is legutóbb: „A kongresszusi ver, senybeo én .is ólen akarok járni, hogy meghálálhassam a Pártnak al segítségét.'' Lőcsei István hasonló vríUozdsori ment át- ú is átlátta, milyen tévest utakon járt fe ma már örömmel dóin gczik a szocializmus építéséért. SogD tett a tauácgválaefstásokat győzeleinJ: re vinni és segítőit a Békekölcsön- jegyzés idejön , is, minden munkálj zivosen vállait, amit rábíztak. Az 194A évi Pártkongresszus ót*t ekeit idő alatt megnövekedőit döD gozóink öntudata. A Párt kányám, tatása az elmúlt két év alatt, mog- Változtatta ezeknek az emberckneld fölfogását és ha ma még nem is' tara toznak a legöntudatosabbák közé, d« jnégis ehnomdhatjuk, hogy jó útorii haladnak... A legutóbbi Pártkongresszusra -váló.’ készülőd ton ek csak kis részei ■ ezek, pár mozaik az akkori időkből. Meny­nyivel ; más most a helyzet. Egy egységes, harcos mzcnkásosztály ké­szül ezekben a napokban a Párt- kongresszusra a kommunisták vestá» tékével, munka,versennyel, több. jobb mranikával Ennek a munkeversenij. nek eredménye, hogy a legutóbbi lei- ■ 'értékelés alapján a mi fCtöhiisiink. vasúti viszonylatban első a kongresz- szvsi versenyben. Nagy Pávfsatik to «rereiett PA- kosi elv társunk irányitása a boldo­gabb jövő felé .vezet bennünket. A szociatlüzmus mielőbbi felépítésének útját, legközelebbi feladatunkat írni. tatja meg eaámunkra a Magyar Dol­gozók Pártja II. Orazág-os Kongresz- 7VZU64, -«melyre mi, füiőliázi kommUr nfeták és -dolgozókegységesen és lolkosen készülünk. ’ Jta*am<raa Jiíniw fíltőházi párttitkár. S Aonaszekesiói loliazi parasztos a tszcs-l ísjíeszlásg meüit! m feleieztis!; leg a kajakok leiepiazcssril sói A Francia Kommunista Párt Központi íiisvtfságámth üanmetc Thorr» eivtémhoa t Kettősön erővel dolgosunk a nép saoígúlntáheim Jacques Dud« jelentése utón Nyu­ga't-NőmetoES-zág telfegyvcTz<teH ellen és a béke védeSsnében folytatott harc kérdéseit vitatták meg. A vitában rész-tvett többi között Auguste Gililot, Raymond Agas se és Roger Garaudy. A Központi Bizottság Roger Ga­raudy elnöklete alatt este újabb ülést tartott és folytatta a viták A' felszó­lalók köz voit. Virgil Bgrel én Andree Marty. A Párt Központi Biz»tt-sága üdvöz­letei küldött a .Szovjetunióban tartóz­kodó Maurice. Thoreznek. A Központi Bizottság örömét fejezte ki Thoroz egészségi AtápoíAnak ynnrNuvx fölött, amit az élenjáró szovjet tudomány se­gít filő.c A Központi Bízottéig még nagyobb gondda-l fogja megszervezni 'a. Párt harcát Nyugai-Németorsság főiíégy, vérr黫 ellen. ,-Amikor a írancüj dolgozók élet- körülményei a kormány háborús po­litikája következtében egyre súlyos­bodnak — folytatja a Thorcznek kül­dött üzenet, — mi költözött erővel lógunk dolgozni a nép szolgálatában úgy. amint erre Te-nekünk- példát mu­tattál.“ A7. EWSZ 12. számú bizottságénak ülése Szerdán Trygve Lie ideiglenes el. 11 űksége alatt tartotta ekö ülését a 12. ez. bizottság, amely a kikgyŰlés 1950 december 13-1 határozata értel­mében alakult, hogy megtárgyalja az atomerő ellenőrzésének kérdésével to a hagyományos fegyverek kérdé­sével, foglalkozó bizottság egyezteté­sének vagy a két bizottság tévé. kenyeége egybeolvasztásának lehető­ségeit. Ezt a bizottságot tudvalevőleg az Egyesült Államok nyomására alakí­tották még ós célja a valóságban az atomerő fölötti igazi ellenőrzés bevezetésére irányuló erőfeszítések megakadályoz ás a. Trygve Lie javasolta, hogy válasz­szák meg a bizottság elnökét. Malik szovjet küldött indítványoz­ta, hogy a bizottság elnökének megválasztása előtt .hívják meg a Kí­nai .Népköztársaság képviselőjét. Nash, az Egyesült Államok kép vi­selő jo javasolta, hogy halasszák el a határozathozatalt’ a Kínai NópkfSztár- s;uság képviselőjének részvételéről. Anglia képviselője szintén támogatta ezt a javaslatot. ■ A bizottság ezután elfogadta az amerikai javaslatot. Malik a szavazás. eredményének kihirdetése után kijelentette, hogy a bizottság határozata igazságtalan é- törvénytelen. ' Lacosta francia küldött az idő el­húzódására hivatkozva, javasolta, re- kesszók be a, bizottság Ülését azzal, hogy a bizottság ideiglenes elnöke Trygve Lie maradjon. Ezzel az ülés végétért. Február 7-'én .Grassjor Sándor elvtSre gyűlést tartott a dtmaszeícosőí dohjo- zókaak. Beszód-ébcn rámutrtoft ogyes vezetöli hibáira, to mvgviláfífíotlA szá­munkra a kolyea rrtai Ismertette, ho­gyan kel! karcaim <r kttlák és esz asz- tátyelUr.séggd szemben. Gregor elv­tára elmondotta, hogy mü-yvan nagy fontosságú a begyűjté* nemzetáfazda- fiájjisnlc «ámárii. Beszólt miig a ter- mel’öcsoportba való beJópós előnyviről. a tár s rsge. zd iiko-d í jelentösógérőll Az új vezetőség megválasztáca óta tizen léptek be a tennolőcsoportba. Az új tagok közt van Kalikin Ferenc tánác-xdnök, Beszik Lajos iskoiaígaz- gató ős Gyuricza József dolgozó pa­raszt. így sorolhatnánk még a többi­eket is. Ezek a dolgozók megértették, mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás. Ezek a dolgozók nem a kulákok hang­ját fájják, ami a közeli hatónncirtóröl jön ált, ahol Tito to annak pandája uralkodik a jugoszláv dolgozó. nép fe­lett, amikor a kulákok akarják félre­vezetni a íalu dolgozó népét. Aljas mesterkedéseik ellenére a jó, eredmé­nyes munka láttán újabb lő taggal erősödtünk, ez a mi válaszunk. A dolgozó feözópparasztok sem htiTL gat.nak a'kulákokra, akik Tito fasisz­ta bandáját támogatják. ~ A kdiákok nem építeni, hanem lerombolni akar­ják mindazt, amit eddig‘felépítettünk. Bebizonyítják csel deed el ükkel, hogy visszavárják a fasiszta rendszert, hogy újból nyúzhassák a dolgozókat. Ezt akarja íióbik József kulák ás, aki a sertésói padlásán rejtegetett 4 ■ mázsa lisztet, amit elvont a dolgozó néptől. Egy vadonatúj vetőgépnt a kukorica szára alatt őrzött, hogy ezzel is hát­ráltassa a munka gyorsabb elvégző, séf. Ezenkívül még a padláson, ládá­ban, zfeákba becoontagolva ogy pár jó áücpofiian lövő lószerszámot és két darab darálöszíjat rejtett «1, líycv a kttlák, aki sok boűsülctcs embsrt be- folyásídni igybfcszik, mart tzdt- akarja, hogy azok is az ő példáját kövessék. Látják azonban aljasságát a köréppar rajtjaink is to tudják, hogy ezek a Tito ügynökök nemcsak az országot károcitoták meg, hanem a dolgozó né­pet is. Vágó (Wágn-r) Mihály 120 mázsa kukoricát, ezenkívül 40 ärmster tűzi­fái rejtett el. Megkárosította a dolgo­zó népet azazl is, hogy 6ö kiló kris­tálycukrot vont ki a forgalomból, amit a padlására dugott. A fejadagja meg van, mégis 1 mázsa búzát rejtett el a kukoricája alá, hogy ezt is elvonja a dolgozó népünk szájá]>ól. Akadnák, olyan emberek, ír.ég a középparnszfok között is, akik • az ellenség uszályába kerültek, Edéknek a dolgozóknak fisz. tán kell látni mindazt, amit a kulá­kok, népünk ellenségei elkövetnek. Legyen minden dolgozó paraszt éber a falujában és ne hagyja, hogy az ellenség art a hirt terjessze, hogy vannak „jó kulákok". Jő knick nincs! A kulák esküdt ellensége a ’ dolgozó népünknek. Ha minden becsületes dol­gozó paraszt, eleget, fesz a beszolgál, tatás! kötelezel[céginek, akkor eleget tesz hazafias kötelességének, ez pedig, azt jelenti hogy Pártunk to Rákosi elviérs szavát megértették. Gondolkod. jannk el a még kívülálló középparaszt jaink. teljesítsék kötelezettségeiket és induljanak el a helyes úton. Azon az, úton, melyre szeretett vezérünk, Rá­kosi elvtárs vezetett miniket, a tenne- lős-zövetkezeti gaz.dálkodájs útján. Oroszlán Terfce DiiJULszeltcső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom