Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-15 / 38. szám

mi FEBRUAR « 19 A PL 6 5 A ITerenc-akitai JLiska-fejtés lelkei munkával 125.2 %-®*a teljesiti komg-resszitsl vállaM^áf A Ferenoaknai bányászok élre akarnak törni a kongresszust versenyben S2 az 'A csapatvezető torekarcú, 5sz.es, kopaszodó ember, telte van erővel, len­dülettel ős szinte hihetetlen, hogy már jóval túl van a 40. éven. Amikor a munkáról beszél, szinte benne él min­den szavában, hogy egyre több szén kc.ll az országnak, hogy egyre több enot akar termelni társaival együtt ő fejtésében is. A szén csatának már régi harcosa Líska ©Ívtárs. Neve, tóljesiitmányte számtalanszor már ott szerepelt a Legelsők között és ha fel­ajánlásról vor*, szó, ha a folia jani ás teljesítéséről beszéltek Ferenc, aknai viszonylatban, akkor az élenjárók kö­zül soha nem maradt ki Laska elvtárs és csapatának neve. Amikor azt mondják, hogy Liska-fejtés, akkor valójában nemegy emberről, hanem 13-ról van szó. Eny. nyien dolgoznak a fejtésben, tizenhá­rom ember munkáját irányítja Líska elvtárs most is a kongresszusi ver­senyben. Az egész fejtés nevében mondta a kongresszusi verseny meg. indulásakor — még a januári hónap­ban — hogy az előirányzott 130 csil­le szén helyett 150 csillét termelnek, így köszöntik a Pártkongresszust. Február 9-én, péntekem a Liska-tej - lós tagjai is röpgyülésne vártak. Liska elvtárs és a fejtés két másik vájára: Kórés József és Hennesz Mátyás a röpgyülós előtt arról beszélgettek, ho­gyan teljesíitk kongresszusi vállalásu­kat és hogyan lehetne még szebb ered. tnényt elérni. Liska elvtárs a tőle meg­szokott szűkszavúsággal értékelte a munkát és ezt mondta: — 105.6 százalékra állunk a kon­gresszusi vállalás teljesítésében. Ez a száraz valóság. Azonban a szá­mok mögött tettek vannak, méghozzá szépek és nagyok. Kezdjük csak az. zal, hogy a Liska-fejtés Ferenc-aknán p. 2-es telepi fejtésben van, amelynek szene kemény és a belep fejtlósi viszo­nyai nem tartoznak a legkönnyebbek közé. Aki még nem látott fejtést, az talán ed sem tudja képzelni, mát. je­lent egy olyan fejtésben dolgozni, ahol nagy a nyomás, ahol a folyama­tos termelő munkát néha meg is kell szakítani, be kell verni egy-kőt tám iát, hogy a biztonság meg tegyen. Nem a. legkönnyebbek az adottságok és a Liska-fejtés ennek ellenére állja a sa­lait. Álja, meri a fejtés bányászai azt ▼állaltéík, hogy több szón kitermelésé, ▼el köszöntik a Pártkongresszust, És a Liska-fejtiés állja a szavát* Kóré elvtárs,' a csapat egyik ▼ájdra, aki átlag 130-—160 százalék között teljesíti normáját, arról be­szél, hogy számukra a Pártkongresszus mindennél többel jelent, —• A fejtésünkben 7 párttag van. A föbib pártonikívüli. De a párt: ónk) vüli munkatársak is úgy teljesítik a válla­lásukat, mint azoic, akik párttagok. Liska ellvtárs már elmondta nekik is, hogy mit jelent a Pártkongresszus. A Idjesifmény azt mutatja, hogy meg is értették. így mondja Kóré elvtárs. Hermész •Mátyás elvtárs pedig pár szóval azt "támasztja alá, hogy a kommunisták, mák kell élenjárni a kongresszusi ver­senyben. Niucs különösebb „titka“ ered­ményüknek. Elmondják ők szívesen minden érdeklődőnek, hogyan érik el vállalásuk túlteljesítését. Az ered­mény kulcsa: a munkaidő jó kihasz­nálása a tervszerű munkabeosztás. Ezt az irányítást pedig Liska elLvtlárs vég­zi, akiről azt mondja Kóré és Her­mész elvtárs, hogy jól irányítja mun­kájukat. Közben megkezdődött a röpgyülós. A röpgyűlésen Szikra Sándor elvtárs, e Megyei Pártbizottság titkára is fel. «zó'Iam, aki rávilágított a kongresszu­si verseny jelentőségére, arra, hogy •minden bányásznak becsületbeli ügye, hoy teljesítse a kongresszusi felaján­lását. Liska elvtárs otí ült a felolva­dó terem ablakánál. Nem szokott ő Eyülcsen felszólalni — mint mondta: — Nem tudok én beszélni nagy tö. •neg előtt­Amikor aztán megkezdőditek a hoz­zászólások, Liska elvtárs is felnyuj- *«tta a kezét és szót, kért;: — Elvtársak! Én csak annyit aka­dok mondani, hogy teljesítse minden­ki a kongresszusi vállalását. A ml reapatunk most 105.6 százalékra tel- fesíM a kongresszusi felajánlását. De Zzon teszünk, hogy még több légyen. Ne hagyjuk, hogy Ferenc-akna elma­radjon a kongreszusi versenyben. Mi is többet fogunk termelni és azon le. *zünk, hogy miénk legyen a kongrvsz- Uzusi zászló. Köszönöm a szót, Liska elvtársai megtapsolták. egyetértettek vel;e. A taps, az egyet­értés nemcsak neki szólt, szólt a töb­bi csapatbéli vájárnak is: Ott Feremc- *>Ci v-ter.. Józsefnek, Molnár Lajos. ®a'í<’ köntös Gyulának, Szilns István­nak, Takács Gábornak, Tiszai Fe­rencnek, Kóré Józsefnek, Hermész Má­tyásnak és a 3 csillésnek meg az éj. •zakai feladóknak is. Az 6 nevükben w beszélt Liska elvtárs, az ő nevük­ben is mondta, hogy többet fognak termelni. Négy munkanap múlott él a röp- gyíilés óta. Liska elvtárs szavai a négy nap alatt valósággá váltak, — szénné váltak. Nem kevesebb, mini 19.6 százalékkal emelték meg a kon- gr'sszusi vállalásuk teljesítését.. A négy munkanap elmúltával jelenleg 125.2 százalékra teljesíti a LiskaJejtés a kongresszusi vállalását. Nem hagyja a Liska-fejtés. hogy Ferenc-akna elmaradjon a kongresszu­si versenyben. De nem hagyja a többi bányász sem, hisz egyetértettek Liska elvtárssat amikor felszólalását el. mondta. Az eredmény rövidesen az lesz, hogy Ferenc-akna behozza a kon­gresszusi versenyben lemaradását és eléri vállalásának 100 százalékos tel­jesítését, utána pedig majd tesznek róla a Ferenc-aknai bányászok, hogy a vállalás teljesítése ne maradjon csak 100 százalék, hanem annál jóval több, hogy övék legyen a kongresszusi zászló. Része lesz ebben a Liska-fejtésnek Lenin: Áz agrárkérdésre! Kés is... 'A kétkötetes, összesen mintegy 1500 oldalra terjedő gyűjteményes munka marxista-leninista irodalmunk terén már régen érezhető hiányt pótol. Az 1894 áprilisa és 1925 januárja közön megírt nagyobb munkák, tanulmányok, beszédek, vázlatok és kisebb cikkek anyaga felöleli azt az egész fejlődési szakaszt. amely a kapitalizmus kiala­kulásától kezdve a mezőgazdaság szó. cialista átalakítása felé telt első lépé­sekig terjed. Emellett Lenin annyira tág keretek között, annyira sokolda­lúan és minden apró részletekre kiter­jedően tárgyalja a felvetett probléma. így pusztítottak el egy egész falut Tito banditái A jugoszláv dolgozók harcáról szer ’ mélyi és helységnév nélkül szoktunk írni, így vesszük elejét, hogy a Tito- eltenes népfelszabadító harc hőseit ne­hogy leleplezze az UDB. Belies Jooan nevét azonban már tartózkodás nélkül írhatjuk meg. Belies Jován halott. De halott * felesége is, halott az egész falu. Az albán határ közelében lévő kis település pedig pernye és üszkös romok iralmatza. Belies Jo varrt este még megkínálta az uy'.orfáról leakasztott favederből az öreg sárgát. Legalább vízből igyon élé­sét, ha már búzaszalmából keveset ehet. A villát magával vitte a szobába. ■Sarokba «italba, a tolózárait pedig benyomta az ütköző mögé. A kis ©gysor házas faluban mindenki ugyanezzel a mozdulattal fejezte be az estét. Jovánékinál betegen sírt a gye­rek, Orvos orvosság a hetedik falu­ban sem volt, de a rávaló pénz sem- Az első szomszédné örömmel hall­gatta. votoia a beteg gyerek kétségbe esett sírását is. De ő eleven ea már világra se tudta hozni are övét. A bába azt mondta, hogy a hiánvos táplálko­zás miatt. A Jábszomszéd, Krdzsian MHutinék- nál csend volt. Gyász ült azon a há­zon, bár melyik háziasszony nem ül gyászt Jugoszláviában, Misa féléve oda van a Dugj R. T-ben. Természetesen nem vakum részvénytársaság ez az rt„ hanem haláltábor. A halálgyárosok egyik „üzeme“. Jován már nem is kárhozkodotf, nnkor a gondolata végigszaladt a fa­lton. Csak az fogla.lkoztatta, jöhet-e meg ennél is rosszabb? Igen? .. tegnapéi,őítiért? ... A Misa feleségétől vették ©1 főidet, a négy láncot, amiért a parti­zán harcok alatt béna tett a férje kar ,Ja\ Mikor az UDB-ások Sztojanovics 7®01 az új tulajdonost — bekí­sérték a béreim az utcára kezdték bajig»!®; Kmdzsianék szegényes holmi­jait, a falubeliek nem bírták tovább TOzni az ablakok mögül. Karóval, fej­szevei estek neki Szlojamovicsnak és íl„T5‘,\e’m'ére kelt, de menekülő két l DB-asnak ... Két napja volt. Mi jön ezért erre a falura és miikor? Feí-fei- rraiio nyűlulomba merült az izzadt szag®, szappannal ki tudja mikor mo­sott cihák alatt­Este óta jöttek Fél országon keresztül hozták őket a studehakerek, A katonák hallgatagon ii 1 tok a teh era utón > mindegyik a t ifik o s parancsra gondolt. - Fel kell gyujtan egy falut valahol Jugoszláviában A „szovjetpénzen megvett parasztok“' - így szólj az uszító parancs — eoy sza­kasz jugoszláv katonát lemészároltok amikor azok fáradtan, szállást kértek zii/i ut fcl. M11 gyújtaná, az ellen­állókra pedig tüzet nyitni! A katonái közül egyesek megrémülteik mások megundorodtok, nem értették az ügyet p le,e,eT" ús a fásultság, az UDB-ások fenyegetései: Aki nem toljosf.fi a pa­zirV-i; Pgyüttér®z « katonamá- szanlofckai. Megtörték őket. Végre megálltak. A reflektorokat elöl ff’,. az bitérve, vak-sötétben elindultak a faluba- Jován -a házsoron végighasító eszelős ordita-sra riadt; ég a falu! Egyből fel fonta mi tori ént, azt is, hogy miié azonnal tudta, mii fog tenni:'/. A falu Mso végén lakott. Az alsórész már véfréi ^cmr i70"'011'1 111,5n. hogy a felső 'egét ,s felgyújtják. csak elindult az asszonnyal gyerekkel, villával a falu közepe fete. A kapuban álló emberek pedig csatlakoztok. Egv-evv ház tv tobban-ásánál látták a rémüli katonákat géppisztollyal hajszoló UDB-ásoka,t A recsegést, ropogást túlhársogla egy-evy eszelős,ordltás- Az égő Istállói,an' ma- rád [.adatok rettenetes módon bőgtek kő é ükön. Az emberek maguk előtt latiak a szörnyű képet. Beleélték ma­gukat és úgy érezték, ilyen .felgyulladt lelő aln.li megkötőit és bennégő sz,- rencséllenck ők is. Egy halai,tu,s ordí társat egyszerre kezdtek rohanni xz UDB- ások mik. A düh, az elkeseredés, megszabadította őket a félelemtől. ... Nem sokáig tartott, csak eddig, amíg az egy utcába rakás, ra. szorulj parasztokra megnyitották az amerikai géppuskák tüzét. Jován még látta a meglapuló katonákat, az esze­veszetten lövöldöző, rohainó UDB-áao- kaí, azután arccal belebukioti « sárba, . ő, aki három sebet kapott a néme­tek tőL Nehéz győzelem volt. A katonáik an­dorrai minden iránit, szálltak fel a ko­csikra, Alaposa^ megritkultak a helyek a teherautón. A sreömyű telitek soro­zata a -0 éves fiúkat egész megrémí tette. Még a sofföröket is. akik nem vetitek részt a mi'-szártásban. Az ide- oda vaciüáló kocsik közül az ötödik nnin-djárí a fain szélén le is csúszott a kőről a feneketlen sárba. Megállt az egész oszlop- Branov Drágán a tizen­ötödik kocsin volt, nem ment előre segíteni, elegen voltak már ott. Meg­támasztod ott az út szélén lévő oszlop Ina és már semmire sem tudott gon­dolni. Elunta ezt -is. Azután odébbáUt, de előbb megnézte, miit támasztott pemyés hátával... M-égegyszer betűz­te .. • Koszovo! Artikulál lan üvöltés hasított bele a levegőbe. El-elcsukló zokogás rázta, meg Drágáiul, Bclehasí tott a többiek szívébe is. Az odarohanó UDB-ások ás csak a® ordító zokogását hallották. Art hitték, hogy az esemé­nyek hatása alaki megőrült. Branov Drágán három nap múlva egy szakasszal! hegyek között volt. Diihödtcn, elkese­redetten ismételgette magában anyja legutóbbi levelét: t,Dragisám, fiacskám ezt a levelet már Koszovoból írom Két hete, hogy ideköltöztem. Ha sza­badságot kapsz karácsonyra, akkor már ide gyere haza ...“ Takarékossággal és munkamódszer- átadással készülnek a Pártkongresszusra a bőrgyárí „öreg“-boxos rámázói ML a Pécsi Bőrgyár kongresszusi műhelyrész dolgozód szeretettel ké­szülünk Pártunk kongresszusára, ami­re munkafelajárilásokat is tettünk. Már két esztendeje dolgozom a rá­mázó műhelyben, ahol szerető gon­dossággal tanítottak munkatársaim, különösképpen Molnár Rezsőmé mun­katársam, a munka jó elsajátítására. A Kongresszus tLszteQletére a rámázó csoport felajánlotta, hogy teljesítmé­nyét 95 százalékról 100 százalékra emeld, de itt sem állunk meg, hanem még tovább fokozzuk eredményünket. A takarékosság kérdését is szem előtt tartjuk, az eddigi 14 vtüEanyégó- ből csa-k hetet égetünk. A bőrt úgy szeg-éljük fel a rámára, hogy hasz­nálhatóságát előmozdítsuk és ezzel a módszerünkkel a bórhozamunkat százalékkal növelni tudjuk. Munka­módszereinket átadjuk a gyengébben dolgozóknak. Negyedévi. tervünket az előirányzott idő helyett 7 nappalt előbb befejezzük. Felajánlásunk túlteljesítésével azon igyekszünk, hogy elsők tegyünk műhelyek közti versenyben. Nem lesz könnyű a munkánk, de mindannyian telkesen dolgozunk, hogy megmutas­suk szeretetünket Pártunk iránt, a jó munkánkkal erősítjük a béketábor erejét, fokozott munkai endül-et ünkkel akarjuk kiérdemelni a győztes kon gresszusd műhélyrész címét. Rubinczky Józsefre rámázó Pécsi Bőrgyár. kát, hogy az oroszországi agrárkérdé­sen kívül számos más ország, közöt­tük Magyarország agrárkédésének ala­kulásával kapcsolatban is bőséges anya­got kapunk. Leninnek a két kötetben szereplő müvei egytől-egyig harcos írások, ame­lyekben megvédclmezi a marxizmust a forradalmi munkásmozgalom burkolt, vagy nyílt ellenségeivel szemben, kije­löli a forradalmi szocialista munkás­párt parasztpolitikájának útját, ugyan, akkor pedig alkotó módon továbbfej­leszti a marxizmust az agrárparnszl- kérdés valamennyi területén. Lenin a legkülönbözőbb összefüggé­sekben szegezi le azt az igazságot, hogy proletáriátus a polgárháború súlyos éveiben nem tarthatta volna meg a ha­talmat a szegényparasztság odaadó tá­mogatása nélkül. Ismerteti a szegéng- paraszt-bizottságok döntő jelentőségét a kulákság ellen és a városok, a Vö­rös Hadsereg ellátásáért folytatott hgr. cokban. Ezzel kapcsolatban külön ki­emeli a munkás közellátási osztagok fontos szerepét, amelyek a falvakban messzemenően támogatják a szegény­parasztság harcát■ 1918 végétől kezdve egyre kimagaslóbb helyet foglal d Le­nin beszédeiben és cikkeiben a közép­parasztság megnyerésének kérdése. Lenin a munkás-paraszt szövetség megszilárdításánál: problémáját a me, zöguzdaság szocialista átalakításának problémájával kapcsolta egybe. Lenin szövetkezeti terve volt az az alap, amelyen Sztálin elvtárs a mezőgazda­ság kollektivizálásának nagyszabású tervét kidolgozta. Sztálin elvtárs zse­niális tervének megvalósítása nyomán a Szovjetunióban tgyszersmindenkorra megszánt a falu etnyomottsága, kilá­tástalan nyomora és tudatlansága, amely a cári idők faluját jellemezte, A paraszt jómódú, kulturált emberré vált, akinek anyagi és kulturális jóléie egyre emelkedik. Lenin agrárvonatkozású müveinek kétkötetes gyűjteménye tartalmát te­kintve olyannyira gazdag, hogy a marxista-leninista tudás valóságos Icin. csesbányáját jelenti az olvasó számára. Kétségtelen, hogy ez a könyv áriáéi támaszt jelent mindenkinek, alá a ma­gyar mezőgazdaság szocialista átalakí­tásával kapcsolatos kérdéseket való­ban alaposan, történelmi összefüggé­sükben akarja megérteni, kétségtelen, hogy hatalmas fegyvert jelent abban a harcban, amely a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt, Rákosi elvtárs irányításával, a falun folyó szocialista építés diadalrajuttatásáért egyre na­gyobb erővet bontakozik ki. A vajszlóí gépállomás dolgozói kongresszusi vállalásuk számos pontját teljesítették A vájsz lói gépállomás pártszerve­zete komoly murrkáv-aj fogott hozzá a kongresszusi verseny szervezésé­hez. A versenybe bevonta a gépáíí’o- más pártonkívüli dolgozóit is. Alapo­san megmagyarázta a párttiilkár elv- társ a kongresszus jelentőségét és amint Bősz János pártonktvüli trakto­ros mondja: — Ez adott erőt ahhoz, hogy bát­ran és merészen, addig elképzelhetet­lennek látszó vállalásokait tettünk, amit nagyrészben már teljesítettünk kis. A gépállomás főgépésze, Szívós Pál vállalta a dolgozók nevében, hogy a munka jó megszervezésével , a mun­kaidő teljes kihasználásával, a fegye­lem megszilárdításával úgy dolgoz­nak, hogy a kongresszus tiszteletére az összes erőgépet, munkagépet feb­ruár 24-ig kijavítják, a gépkiesést 3 százalékra csökkentik. Vállalták a dolgozók, hogy a szántási szerződés- kötést február 28 helyett 24-re száz- százalékban teljesítik. Biztosítják, hogy a szemináriumokon lemorzsoló­dás nem lesz. úgy a szakmai, mint a politikai iskolákon minden dolgozó .résztvesz a tanulásban. Termelőszövetkezeti csoportok szer­vezését is vállalták, i-gy például Adorjás, Cun, Kovácshida és Vajszló községben. A vállalás szerint a helyi pártszervezetekkel karöltve ismertet­ni fogják a termelőcsoportok alap- szabályzatát, gyakorlati fölépítését, a munkaegységgel való számolást. A gépállomás pártszervezete ko­moly népivevelömunká-t végez. A dolgozókai mindenben segíti, hogy eredményesebb munkát végez­hessenek. A munkában a párti agok személyesen is példát mutatnak. Ig-y a termetl.őcsoporloik szervezésében je­lentős munkát végzett Nagy Ferenc elv-társ, mezőgazdász, aki állandóan segítette a helyi pártszervezeteket. Népnevelő-értekezleteket tartott, gyű­léseket szervezett, és agitációs mun­kát végzett. Ennek eredménye, hogy Adorjás, Cun és Kovácshida közsé­gekben már meg Is alakullak a ter- melőcsoportok, köztük számos kö- zépparaszt taggal. Az összes munkagépeket már 12-én kijavították. Az erőgépek 85 száza­lékút javították ki és a hátralévő munkát c héten befejezik. A gépjavitási munkában a Magari Pál csoportja az első, aki jó munka­szervezéssel érte el a kiváló ered­ményt, A szerződéskötést eddig 67 száza­lékra teljesítették. Int a legjobb ered­ményt Bősz János érte el. — Én vállaltam — mondja, — hogy 100 holdra kötök szerződést. Az ér­tekezlet elölt, még csak 50 holdra gondoltam. Mikor a párt titkár elvtárs ismertette a Pártkongresszus jelentő­ségét, különös erőt éreztem magam­ba®. Én pártonkívülá vagyok, de tu­dom, hogy mindent a Pártnak és mindnyájunk szeretett vezérének, Rá­kosi etvtársnmk köszönhetek. — Na­gyon szeretném, ha a verseny-zászlót a mi gépállomásunk nyerné el. A száz holdra már eddig lekötöttem a szántás-vetési. Még vállalom, hogy 50 holdra a Pár [kongresszusig szerző­dést kötite-tek. Az eredményt úgy ér­tem tá, hogy megmagyaráztam a dol­gozó parasztoknak, hogy a gépi munkával jobb légii a termési eredmény, olcsóbb, mint a fogat és hogy a mi kormányunk az ő javukra hozta lét­re a gépállomást. Megígértem, hogy minőségileg a legjobb munkál vég­zem, mert én mindenütt olyan helyen kötöttem szerződést, ahol én fogok szántani és azon leszek, hogy jó mun­kámmal még jobban meg szered essem a gépállomást a dolgozó parasztság­gal. Jó eredményt ért el a szántási szerződéskötésben még Árva Lajos, aki eddig 76 holdra s Landon Tibor, aki egy este Bogádmindszenten jó népne- velőmunkával 58 holdra köttetett szerződést. A versenyt tovább tokoz­za a vajszlói gépállomás, hogy a kongresszusi versenyzászlót ők nyer­jék el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom