Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-11 / 35. szám

s m kp h q Í95Í FEBRUÁR íl A mohácsi sokáé Midtiíresépori daliul5 tánccal harcol Tito népellenes rendszere ellen a békéért Mohácson, a Táncsics Mihály-utca Si. számú házban nemrégiben nagy ün­nepet ifitek- Alikor avatták fel a mo hácsi ioicácok ..Petőfi“ knltúrottho- nát. Azóta sok minden. megváltozott a sokác dolgozók / között is- Az ifjúság úgyszólván néhány hét alatt áj, meg- változott szelleműJ,' elevenen pezsgő életet vitt a kultúra hajlékába. A Párt segítette, - bátorította munkájukat, meg újhodóft életük egyre biztosabb lépé­seit. Ezen a fehruárelejei tavaszias estén — mint majdnem mindennap — a tá­gas- előadóteremben próbára gyülekezik a fiatalság. Harmincnégy vénén is itl vannak már. Ez az utolsó próba a vasárnapi szereplés előtt, a kultúr- verseny megyei döntőjére. Mindenki izgatott, válogatják a párokat, hiszen vasárnap nem akármilyen tétért, ha­nem a megye legjobb tánccsoportjáért folyik a küzdelem. Férfiak, legények, asszonyok, idősebbek és fiatal leányok sorakoznak fel a legjobb táncosokkal az élen. Szögi. Józsejné Csillák Ágnes, Jánity Jánosáé Csupity Mária, Késity György, Verbáb Milán, Cselinác. Mária, Bubrcg Mária, s a többiek várják már, hogy Induljon a tánc. Dalaik, táncaik as új szellemei elevenítik meg Sokáé lakodalmas táncokat aduul; elő, azoknak egy részét, mert szinti’ kimeríthetetlen a sokáé dolgozók év­százados népi tánc-, dal- és játék- kincse. A készülődés közben elmondják, hogy a csoport, ez a fiatal hajtás, új szellemben, a szocialista kukára kiala­kításáért akar harcolni- Volt itt ugyan a Horthy-fasizmus ideje alatt ü. rí. kgyöngyösbokrétás csoportde ez a népi értékeket romboló, a népi kul­túrából minden forradalmi elemet ki­irtani szándékozó mozgalom sem tudlu megmérgezni a sokác népművészet Igazi forradalmi, népi hagyományaik A stilizálásokat és sallangokat moj a fiatalság erélyesen eltávolítja a tán­cokból, játékokból. s a valódi értéke­ket használja jel, fejleszti tovább. Megszólalnak a nyolctagú zenekar hangszerei: Szajcsán József régi, tele- nöchéjú tambaráfa, Bogdán Péter he­gedűje. Barac István harmonikája sza- pararitmnsií dallamot játszik. A párok n ,Járzáe“-ot (mutogatás tánc) járják szembefordulva,. ,majd ■. megforgatva egymást, ezután a .priko" frszáká“ (nád-tánc)/következik, vizám 'egy kóló jön. Hirtelen ’ elalszik « Villány, s a táncostok kezében gyertya, égi,' csillag- csóró sziporkázik föl:, ez az egyik leg-, szebb tánc a lakodalomban. a .:sznáso“ (mengasszonytáne). . Befejezésül pom. pás, gyors „kukunyestye" kopog a padlón, gyújtja pirosra az arcokat. Sles rikoltások, az á- n. rbekláliások“ hasítják a levegőt, döng-dobog a tánc, mind magasabb lesz a jókedv, A sokáé nép pusztíthatatlan örömét, forradalmi szenvedélyéi, lendületét fejezik ki ezek a táncok, a felszabadnltság öröme árad belőlük. Vj munkára, békéért, al­kotásért vívott harcra lelkesítik velük a dolgozókat. Magyar táncukkal pedig újabb kifejezését adják, hogy ők a ma­gyar haza hű fiai, ugyanolyan dolgo­zók, mint a magyarok. De ezt szavak­ban is elmondják: S micsoda gyűlölet perzsel szavaikban Tito és bandája el­len, akik a régi recepttel, a sovinizmus felélesztésével uszítják egymás ellen a népeket. „Hűtlen kutyánál:“, ,,utolsó árulómik„banditának“ hívják Mo­hácson Tilot, s halálosan gyűlölik, mint ahogy gyűlölik szövetségeseit, a délszláv és magyar kulákokat, akik a klerikális reakcióval fonódtak össze. A hultúrj'orradulom megsoksaorosaa erejüket A leányok már elmentek haza, né­hány fiaiat legény marad még a kultúr- otthonban zenét hallgatni. Barac István ujjal végigfutnak a harmonika billen­tyűin. Erős, férfias, szép lornkhimy ján, egymásután zendülnek fel a so­káéi, bosnyák, bolgár és dalműt dallamok Szeme messzire réved, mély bánattal, zeng a dal. Testvéreikre, dolgozó, tár­saikra gondol, akik odatúl börtönök­ben, koncentrációs táborokban, síny­lődnek. De azután ércesen, keményen csendül a hanyja. mintha mondana: „Ne féljétek, megbosszulunk bennete­ket!! Nem tart sokáig szenvedéstek!“ És ez a hang már nem a fájdalomé, hanem az erőé, a nép erejéé, a patti- zónoké, akik fegyvert fogtak és újbál a hegyekbe vonullak, hogy lecsaniu- nal: a zsarnokra!... KAUKÁZUSI UTAZÁS A gép gurul s már fönt suhan, legyőzte a szelet és úszik méltóságosan a fellegek felett. Felhőket átfúró madár vágyamnak volt jele k fiatalon valaha. Már nem álmodom vele. Most ébren, kéklő légmezőn repülök vágytalnn, hálásan és emlékczőn. Szívemben számtalan öröm Ián gooska gyűl, lohad, majd újra fellobog ... Látom a régi partokat és visszagondolok egy szép nyarunkra kedvesem a tengerparton itt, nem ídlegck között, de lenn, hol zöldlnmbos csalit karolja át az öblöket s bahérfák erdeje s a vén Kaukázus öliöget sziklatűkkel bele; pirosnyekkendős kisleány játszik virgoncán ott \ reád hasonlít és reám ,.. kacag, rákot fogott... Volt ez? Valóság? Nem tudom. Mindegy: emlék, vagy álom, de itt ez ajándék-úton a Iáját megtalálom. Ezzel még dúsabb lett az út. És jól látom, alant ott a jelen még szebb, mint a múlt Most gát védi a pr.rtot babérfák árnyában remek üdülőházak ezre vár pihenőt és beteget gyógyulni, kelni kedvre a széles úton gépkocsik száza kerül karambolt. ... így láttam viszont én Szoesit s vidékét a magasból; tungo- s narancs faiskolát, gyárakat, gyermekotthont s a boldog szovjétlskoJást tanulni mikroszkópon. Így láttam én meg mindenütt a múltat és az dijat, a békét, munkát és derűt jövőnket és utunkat. 1950 december. LÁNYI SAKQLTA. A Szovjetunió üzemeiben élénk kultúrélet folyik. A képen a mosz­kvai „Sztálín“-autógyár dolgozóinak énekkarát látjuk, amint a gyár kultúr­palotájában ad hangversenyt. Az énekkar, amely 1919-ben a Világiijúsági . Találkozó alkalmával Budapesten is szerepelt, azóta számos újabb sikert ért el. fiz aiseriKaiak a lifsri módszsr teljes lemásolásával már az istelásta elkezdik a Ml katonák kiképzését A Novofe Vremja legújabb szám közf.i Liszicin newyorki levelét. A cikk beszámol az USA-ban folyó „pszichológiai átformáló mtinká‘’'ról, menyei az amerikai ifiúságot a mono pp*.isták új háború kalandjaira előké­szítik. A sajtó, a filmszínházak, a rá­Száziízenkét éve annak, hogy 1839 február 10-én a cári udvar felhajtá­sára gyilkos kalandor revolvere meg­ölte az orosz nép nagy költőjét, Alexandr Szergéjevics Puskint, Pus­kin gyűlölte a cár önkényuralmát, szóval és tollal harcolt a nép szabad­ságáért Ezért élt és ezért kellett fia­talon meghalnia. Az alábbi két be>- rátjaíhoz írt levele is erről a forra­dalmi magatartásáról tanúskodik. A. SZ. PUSKIN: A lexandr Nikola je vies R ajevszkijhoz (A görög szabadságharcról) Olya® eseményekét közlök veled, amelyek­nek súlyos következményei lesznek nemcsak ránk, hanem egész Európára nézve. Görögország felkelt és kikiáltotta független, «ég-ét. Tudor Vladlmiresen, aki valamikor néhai Ypszilanti herceg hadseregében szolgált* ez év ' februárjában elindult Bukarestből egy maroknyi 'felfegyverzett arnautával és kijelentette, hogy a görögök nem képesek tovább eltűrni a török hatóságok részéről a sanyargatást, a rablást és eltökélték, hogy lerázzák a törvénytelen igát. Tíz a kiáltvány mozgásba hozta egész Moldvát. Suto herceg és X. konzul meg akarta akasztani a föl­kelés terjedését. A pandúrok és amauták min­denfelől Osszesereglettok a vitéz Vladimireseu köré és néhány nap alatt már hétezer főnyi se­reg-vezére volt, Február 21-én Ypezilanti Sándor herceg, tá­bornok, két testvérével és George Cantacuzino herceggel -megjelent Jasevban. Háromszáz arnauta eeatlakozott hozzá és Ypezilanti átvette a pa­rancsnokságot a váróéban te. Kiáltványt bocsá­tott ki, amely hamar köztudomású lett, ebben kijelentette, hogy Görögország, a főnix megéle- . medik hamvaiból, hogy eljött Törökország szá­mára a pusztulás érája stb. és hogy cgj; hatal­mas birodalom pártolja a nagylelkű vállalkozást. Jassy ban minden csendes. Hét törököt vezet­tek Ypezilanti elé, aki rögtön kivégeztette őket: különös újdonság európai hadvezér részéről! A törököket, mintegy száz embert, felkoncoltak, harminc görögöt le megöltek. \ felkelés híre el­jutott Konstantinápolyba te. Három görög mene­kült, tegnap óta a vesztegráz.táborban van. Sok hazug hírt cáfoltak meg. Az öreg Ali felvette a keresztséget és a Konstantin nevet kapta... A lelkesedé* a legmagasabb fokra hágott, minden gondolatot eeak ez foglalkoztat: az Ősi haza füg­getlensége. Odesszában már érdekes látvány tá­rult elém. mindenütt görögök, csoportosultak: utcán, boltokban, vendéglőkben, mind clkótyave­tyélték amfjUk volt ée kardot, puskát, pisztolyt vásároltak. Mind Leonidaszról, Themteztuklészröl beszélt, mindnyájan a boldog Ypszilanti •seregé­be' álltak be. A görögök élete, vagyona. — mind rendelkezésre áll. A hadseregbe tízezer görög Iratkozott, fel. Ypszilanti együtt fog működni Yladimlrescn- yak ö. lesz *s ówwkj görög hadsereg főparancs­noka és a titkos kormány .teljhatalmú meghízott­ja. Tudni kell, hogy már 30 évé megalakult és .elterjedte egy titkod .társaság; Görögország íelsza- badí,tájára. ,.A . tagok három fokba voltak beso­rozva.: A . Íegaífié Tok,- volt a -katonák csoportja., - a második a polgároké: ezeknek' joguk. volt elv­barátokat toborozni, de nem a katonák közt, mert- a katonákat csak a harmadik fok jelölte ki. Ez volt a. legmagasabb fok, ez volt a rendje és alapgondolata ennek, a társaságnak, amelynek alapítói még ismeretlenek. Saját bit, saját nyelv, sajtószabadság, egy felöl a folvilágosodottság, másik.•felől, mély tudatlanság —- mindez' a haza­fiak isza'.vad~4g'Syeretet,ót támogatta. «Az összes kereskedők,- az .egész. papság, az utolsó szerze­tesig, beletartozott a társaságba, amely most dia­dalmaskodik. Hát , ez-a részletes .leírása .mindannak, ami nálunk -.legutóbb - történt: vessünk most', prófétai/ pillantást a jövőbe és igyekezzünk kitalálni, mi lesz Görögország sorsa? Különös kép! Két. náp, amely hosszú ideig sínylődött a lenézett jelsntéktelénségben. egy idő­ben támad fel a százados telpedéiből, újjászü­letik és, kiáll a világ politikai porondjára! ’ Ypszilanti első lépése szép és fényes. Szeren­csésen kezdte, huszonnyolc éves, félkezű — cél­ja fennkölt- Mostantól fogva ő a történelemé, irigylésre méltó sors! Az áruló tőr veszélyesebb számára,.-mint- a .török .szabiira-. Konstantinnak (Ali basának) nem lesz több kímélete, mint Ohlodvignak és Görögország fiatal inögboeszuló- jának sikerei nem hagyják majd nyugodni. Én. bevallóm, azt tanácsolnám Ypszilanti hercegnek: előzze meg, a kivénkedt, gonosztevőt: annak az országnak jogérzéke, amelyben ö most működik, jóváhagyja a politikai gyilkosságokat. Fontos kérdés: hogv viselkedik majd Orosz­ország!' Vájjon megszálljuk-e Moldvát és Oláh­országot békeszerető közbenjárás címén, vagy átkelünk a Dunán, mjut a görögök -szövetségesei és ellenségeinek ellenségei? hjíndenesptrc majd értesítsek. (Mogjegyzésm-Tapodi-szti-iai gróf .1821 márciu­sában Írja Laibachból, hogy a cár parancsára Yp-szikurii tábornokot elbocsátották a hadsereg szolgálatából és a Portához értc-sít.és ment, hogy a cár politikája ellenezni fog mindennemű me­rényletet, amely bármilyen országnak békéjét megzavarja és hogy az érvényben lévő szerződé, eek pontos betartását kívánja.} ZSÜKOySZKIJHOZ Xera írtam neked először, mert nem volt, kedvem magammal foglalkozni, másodszor mert nem volt rá komoly indok. Most a következő helyzet állt elő: kell, hogy megkérjelek, járj köz­be ügyemben a felséges úrnál, nem akarom, hogy neked te kelJemeUenségeid legyenek az én ba­jomból. A hatóságok valószínűleg meggyőződtek arról, hogy nem tartozom az összeesküvők közé és hogy 'a'.december 14-i felkelőkkel nem volt semmi politikai összeköttetésem; a kegyvesztett­séget közzétették az újságokban, viszont, akik­nek volt tudomásuk az összeesküvésről, nem ér­tesítették a rendőrséget. De ki nem tudott, az összeesküvésről a rendőrségen és a hatóságokon kívül? Minden utcasarkon az Összeesküvést üvöl­töttek és ez is egyike azoknak a mozzanatoknak, amelyek az én ártatlanságom mellett szólnak. De azért még nem vagyok teljesen túl a csendőr- veszélyen, nagyon könnyen rámbizonyíthatnak politikai beszélgetésekét egyik- vagy másik vád­lottal. Elég kok barátom van köztük. (Mindkét Rajovszkijt. letartóztatták és csakugyan várfog­ságban vannak.) Kérlek, légy szíves és írj. Most tegyük fel. hogy a kormány meg akarja szün­tetni a száműzetést, kész vagyok vele egyezked­ni. amennyiben elkerülhetetlen, de neked határo­zottan mondom! ne vállali értem kezességet,sem felelősséget. Az én jövendő magatartásom a kö­rülményektől függ, meg attól, milyen lesz a kor­mány viselkedése velem’szemben; meg egyebek­től. így csak a magam józan eszére t ám asz kod- hatom. Jogod van arra, hogy erről _ az új tulaj­donságomról bizonyítókokat követelj tőlem. Nos hát, tessék: Kteinverben Rajevezkij őrnaggyal. Puscsln tábornokkal és 1 Orlovval barátkoztam. Szabadkőműves voltam a Kteinyev-páholv- ban, vagyis abban, amelyik miatt az összes oroszországi páholyokat bezárták. Végül összeköttetésben voltam a jelenlegi összeesküvők nagyrétével. A boldogult- cár, amikor száműzött, csak hi­tetlenséget tudott szememre vetni. Ez a levél ugyan nem árulja el a józan .észt, de az embernek néha a szerencsében is bíz­nia kell. Isten veled, élj boldogul. Egyelőre ez főkívánságom. Mielőtt ezt a levelet elégeted, mutasd meg Karamziunak és beszéld meg vole a dolgot. Ta­lán, ezt lehetne mondani a- cárnak: .Fe’ség, ha Puskin nincs belekeverve, miért, ne lehetne meg­engedni neki; hogy visszajöjjön?“ Azt mondják, verset írtál Sándor cár halá­lára. Gyönyörű tény! De uralkodásának tíz eve alatt a lantod néma volt. Ez a legnagyobb •szem­rehányás. amivel illetni lehet. Senki nálad több joggal néni .mondhatja: A lant szava, a nép sza­va, tehát én nem voltam teljesen bűnös, amikor egészen a sírjáig fütyültem neki. dió és az iskolák napról-napra azzal tömik a fiatal amerikaiak fejét, hogy „kommunista támadás" veszélye fe­nyeget és hisztérikus izgalomban fel­szólítják az ifjúságot, arra,., hogy „ké­szeméiben álljon" ennek a veszély­nek elhárítására. Az amerikai mildia- risták leginkább a fiatal amerikai kor­osztályra támaszkodnak. Úgy gondol­ják, hogy ízek a „zöldfülű" , ifjak, akiknek még nincs élettapasztalatuk és politikai jártasságuk, a legmegfe­lelőbbek az amerikai hadsereg szá­mára. Ezért az amerikai katonai ve­zetők, pontosan lemásolva a hitleri módszert, már az iskolapadokban el­kezdik a leendő katonák kiképzését. Az amerikai iskolák, különösen a ko­reai események kezdete óta, a hábo­rús pszihózis áldozataivá váltak. Az amerikai iskolásokat 1950. őszétől ar­ra kényszerítik, hogy hetenként leg­alább egyszer „atomtámadás elleni védekező gyakorlatokat" tartsanak. A koreai háború kezdetének percé­től minden 19 26 éves ifjút behív­tak a hadseregbe, a közéíj lövőben pe­dig valószínűleg minden 18 —26 éve* ifjúra ez a sors vár. Trumannak azzal a határozásával kapcsolatban, hogy a fegyveres erők létszámát 1951 júniusáig bárom mil­lióra keli emelni, gyorsított ütemben folyik a hadiszolgája'ra való behívás. Az amerikai reakció — írja Liszicirt — már kijelölte azokat az eszközö­ket, mélyekkel leszámol a haladószé'— leírni szervezetekben résztvevő vagv azokkai együttérző iíjakkal. Ezeket az ifjakat kényszermunka-zászlóaljak­ba osztják be. Az amerikai militaris­ta tervek kivitele azonban komoly nehézségekbe ütközik. Az amerikai militaristák körében komoly nyugtalanságot kelt az is, hogy a fiatal amerikaiak gyakran nem jelennek meg a sorozóbizoUság előtt« Még az a felhívás sem bírja rá a fiatalokat a sorozóbizottságok előt­ti megjelenésre, hogy minden „vona­kodó" nevét közölni keil a nyomozó- irodával. Az amerikai ifjúság — írja Liszi- cin — nemcsak passzív ellenállást tanúsít a monopolista kalandor tervek iránt. Az amerikai haladószellcmű iU júsági szervezet hatalmas szerepet játszik a stockholmi felhívásra meg­indult békeharcban és az aláírás­gyűjtési mozgalomban, A fenyegetés és veszély ellenére is többszázezeo aláírást gyűjtöttek össze.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom