Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-11 / 35. szám

mi FEBRUAR 11 W P P T, O 7 »r . . . Korpával rántunk, ter kínlódunk . . .** A kozármislényi dolgozók a Tito Jugoszláviájából érkező hírek hallatára kétszeres erővel te jesífik vállalásukat A sajtóagitáció a pártmunka szerves része II Szabad Kép-Kampány befejezése után is folytassak népnevelőink a pártsajtó terjesztését Ha mi Budapestről beszélünk, öröm tölti el szívünket, mert Buda­pest ezebb, mint valaha, — mert Budapest a miénk, mert Budapest szabad hazánk szíve. Ott él és dolgo­zik értünk Rákosi elvtárs, ott van Pártunk központja, ott vannak jö­vőnk nagyszerű építői. Budapest szépsége, gazdasága a mi erőn­ket mutatja meg a világnak. Nem így beszél Belgrádiéi a jugo. szláv nép- Nem a népé az ország, nem az övék a főváros sem. Bél- arádban Tito és cinkosai elárulták a népei, amely gyűlölettel néz Bel- grád felé. Sudár Andrásné, a kozármislényi termelöcsoport tagja is olvasott már túlról érkezett leveleket, tudja, mi­lyen nagy a nyomor odaát. Ennek s. tudata erősíti benne a gyűlöletet Tito ellen, ez a tudat segíti még jobb munkára, még nagyobb felada­tok elvégzésére, még forróbb szere­tőire Pártunk és Rákosi elvtárs Iránt. Úgy beszél Titoról, mint sze­mélyes ellenségéről, haraggal, megve téssel, mint ahogy árulóról beszélnek. A mi eredményeinkről, Pártunk eredményeiről szerényen — de lel­kesen szól, mintha saját eredményei­ről beszélne. — Hiába tesz Tito bármit is, nem fesz hosszúéletű az uralma, —mond. ja — mert aljas tervét a nép keresz­tülhúzza. Mi pedig i'ujij dolgozunk, hoqg munkánkkal az elnyomott jugo­szláv dolgozókat segítsük. Termelő­csoportunk további erősítésével is a szocializmus építésén dolgozunk. A jugoszlávok — amott túl — nem beszélhetnek erről, mert ott ma a kulákok, a falusi kizsákmányolok ve­zetik a hírhedt zadrugákat. A falu dolgozóit a spekulánsok és feketé­Sudár András bácsi is kimondja ke­reken, amit gondol, amit érez. — Ha Tito egy lépést is merészelne felénk tenini, a jugoszláv nép maga töri ki nekii a nyakát, nem lógják to­vább tűrni nyomorúságos helyzetüket. Megelégelték eddigi „eredményeit ' Torkig vannak Tito „szocializmusa val“. Nagyon elevenen beszél a „jólét­ről“ ez a kis levél ■.. „lisztünk niues, de van olyan család, hogg nincs bél­től hétre egy szem zsírja sem. Mink most olyan ételben élünk, hogy sori állunk mindenért... a: udvarba hár­man voltunk betegek, de mindegyik­nek más baja volt. mégis egyféle or­vosságot kaptunk, mert nincs más ... A kozármislényi gépállomáson 21 fiatal tamil. Gál Mária, Tóth Józsefné, A levelek mondják el az igazságot Tito „szocializmusáról“, nem pedig az amerikai-lakáj hazaárulók belgra di rádiója. Levelek, melyet a nyo. morgó nép ir, melyek fölé kisírt sze­mű anyák és gyermekek hajolnak... „Nekünk semmink sincs, az üzletek mind üresek, egy vég parget nincs, se vászon, de egyáltalában semmi sincs. Ha egy kis élesztőt adnak is, de papirt nekünk kell venni és így van mindennel“ — Írják a pécsi ro­konoknak Újvidékről. — „Tavaly még kaptunk havonta fél kiló lisz­tet, de most még azt sem kapjuk. Senkinek sem szabad árulni, így kínlódunk, korpával rántunk! Így van ez nálunk, a híres Bácskában.“ zők nyomorgatjáh.. Mi meg arra va­gyunk büszkék, hogy a földműves- szövetkezeti boltunkban minden kap­ható. A múltban soha sem árultak a mi falunkban kerékpárt, rádiót, vil­lanyvasalót, kész ruhákat, de ma már lehet venni mindent itt helyben. Mi nem panaszkodhatunk, hogy itt vala­mi is hiányzik. A mi ételünk napról- napra szebb lesz,. mert munkánkat a Párt vezeti. Életszínvonalunk emel­kedik, mert harcunkat a mi forrón szeretett Rákosi elvtársunk irányítja. Ezt a megszépült életet még szebbé, még gazdagabbá akarjuk építeni, úgy harcolunk, hogy valóra is vált­hassuk, minél előbb felépíthessük ■szocialista hazánkat. Ig,y gondolkoznak a jobb életei, a szebb jövőt építő dolgozó parasztok szerte az országban, így az egész me­gyében. ITa mohácsi sokacokkal beszé­lünk, ha az ormánsági magyarokat kérdezzük, ha a pécsváradi németekéi hallgatjuk, mind egyforma gyűlölettel beszél Tito népnyúzó politikájáról, árulásáról. Takács Géza, Mo Idő vány József és a többiek is tudják jól, hogy milyen világ van túl a Dráván- Azért végzik lelkiismeretesen munkájukat, azért teljesítik a Párt kongresszusra tetl fel­ajánlásaikat, mert tudják, hogy min­den kijavított gép, minden teljesített terv erőnket gyarapítja, tudják az;, hogy erősek vagyunk, de minden nap keményebben és keményebben kei! dolgozni, hogy meg i-s tudjuk védeni azt, amit eddig Pártunk és Rákosi elv társ vezetésével felépítettünk. Takács Géza szerelő foglalkozik a fiataloki;;]; Tanítja az új traktorosokat. — Olvassuk a leveleket, amit nda- átról írnak, — mondja — rettenetes ott helyzet. Náhnnk megbecsülik a dolgozókat, mert mi a Szovjetunió pél­dáját követjük, mi építünk és a béké­ért harcolunk. Most pedig készülünk a Kongresszusra. Az erőgépeket már ki­javítottuk. Örömmel teljesítjük válla­lásunkat, mert Pártunk is teljesítette eddig minden ígéretét. Fáj Titoéknak a mi fejlődésünk, mert md építünk- Fáj nekik, hogy mii erősek vagyunk és nem koldulunk az imperialisták lá­bainál, mint ők. Nem véletlenül va­gyunk ilyen erősek. És amit építettünk, meg is tudjuk védeni, mert kemérty- öktű néphadseregünk, bátor katonáink, megvédik országunkat minden fenye­get és töt. A Sopiana Gépgyárban a kongresz- szusi versenyben, a Központi Vezető­ség zászlójának elnyeréséért folytatott versenyben az üzemrészeik közül elő­re tört az öntöde. A lemaradás, a ma­gas selejt már a múlté. A Párt iránti szeretet tettekben való kibontakozása megmutatta, hogy az öntöde 133 szá­zalékos eredményeket tud elérni, — ugyanakkor, amikor leszorították a selejtet 9 százalékról hatra. Ezek az eredmények kifejezői az öntődében dolgozók egyéni eredményeinek, lel­kes és jó munkájának, de még az ál­talános jó eredmények közül is ki­magaslik az öntödei ifjúmunkások eredménye. A tanulók, akik közül a legidő­sebb is 17 18 éves, komoly, a régi szakmunkásokat is nehéz feladat elé állító vállalásukat a határidő előtt becsülettel teljesítették. Az orsózógépeik alkatrészednek ön­tését eredetileg február 24-r,e kellett volna elkészíteni, de közbejött egy előre nem várt segítség: a Pártkon­gresszus és a kongresszusé verseny. A másodéves formázótanulók elvál­lalták, hogy már tizedikére elvégzik ezt és ellentervüket még tűi is teljesítették, mert ötödikén befejez­ték a munkát. Az elsőéves tanulók pedig elvállal­ták, hogy a formázásnál 5 százalékról kettőre csökkentik le a selejtet. Ezt is túlteljesítették, mert azóta egyálta­lán nincs selejtjük. Az elsőéveseik öten vannak, a másodévesek nyolcán. Gk nyolcán egy brigádba tartoznak. — Rákosi-brigád, — ez a neve a brigádnak! — mondja büszkén Bagi Gusztáv, aki ugyan még csak első­éves ós nem is tartozik a nyolc közé. de büszke a brigád nevére és ered­ményeire. i Ternecz Ferenc, Czeglódí István, Gregorovics István, Morshauzer Fe­renc. Szabó József. Szendrődi József, Piros Ferenc és Takács László a bri­gádtagok. Valamennyien 17yl8 éve­sek ők is. akár az elsőévesek' is, tag­jai a DISZ-nek. Az egyhónapos Szabad Nép-kam­pány a mai nappal lezárul. De nem fejeződik be a Szabad Nép terjesz­tése, mint ahogy nem szűnik meg a népnevelők agitációs munkája sem, egy-egy nagyobb feladat megválóéi, fásakor. A népnevelők, pártmunkások ak­kor végeznek jó munkát a jövőben, ha az egyéb feladatok elvégzése köz­ben szüntelenül agitálnak a Szabad Nép mellett, ha a most megszerzett ezer és ezer új előfizetőt rendszere­sen felkeresik majd lakásukon, el­beszélgetnek velük az üzemekben. Elbeszélgetnek arról, hogy milyen Jó munkát végeztek, pedig nem ment simán a vasalás teljesítése. — Helyhiány és formaszeikrény-hiány volt, néha meg száraz volt a homok, de ha bármilyen nehézség is adódott, csak egy pillantást kellett vetni a kongresszusi emléklapra, ahol az írás is azt hirdette, hogy ígéretet tettek Rákosi elvtársnak. Ez az ígéret pedig kötelez. — Teljesítettük, asmit vállal tunk, sőt 200 helyett 240 tormát készítettünk, kell majd ez is a következő szállítás­hoz — mondja Czeglódí István. Bemondta az üzemi hangos híradó is, termelési értekezleten is ismertet­ték, hogy a tanulók brigádja kitett magáért, példát mutattak még az idő­sebbeknek is a kongresszusi munká­ban. A formakészítő műhely ajtajában az ebédszünetkor összegyűlnek a fia­talok, akik most évekkel öregedtek az öregek szemében. Örömmel látják, hogy milyen jó munkát végeznek. „Egy pár közülük már kiforrott szak­munkás, mint Piros Ferenc, vagy Szabó József“ — állapítja meg a mes­terük, Bein János, de Barna János gópformázó is megelégedetten beszél a fiatalokról. ök pedig ott .állnak a fénykévék- kel teli ajtóban és a Pártról beszél­getnek. Arról, hogy közülük Fazekas Miklós és Bagi Gusztáv most adják be tagjelöltfelvételi kérelmüket. Ök lesznek a tanulók közül az elsők, akik ezt kérik, de kivétel nélkül va­lamennyien szeretnének tagjai lenni a Pártnak. Erre gondoltak, amikor becsülettel teljesítették kongresszusi vállalásukat, hiszen tudták jól, hogy a kongresszusi verseny során is ki­tűnnek majd azok, akik méltók lesz­nek a tagjelöltségre és a tagságra. Mindenki jól ludja. hogy miért sze­reti a Pártot és miért akar a Párthoz tartozni Apjuk, bátyjuk, az idősebb munkások, sokat beszélnek arról, hogy milyen világ járta azelőtt és különösen milyen kutyasoruk volt az jelentős segítséget nyújt számukra a munka jobb elvégzésében, a politi. kai helyzet tisztánlátásában, a békéért folytatott harcban a Szabad Nép. Pártunk központi lapjával kapcso­latban azonban nemcsak terjeszlósi kérdések megoldása vár a jövőben pártszervezeteinkre, népnevelőinkre. Éppen a kampány tapasztalatai alap­ján láttuk azt, hogy nagyon sokan vannak még mindig olyanok, akik előfizetik ugyan a Szabad Népet, de nem olva&sák el, vagy csak nagyon felületesen. Meg kell íanitani azokat, akik ma még nem értékelik kellően a Szabad Népet, akik még nem lát­ják elég világosan, hogy azon ke­resztül Pártunk vezetői szólnak nap- ról-napra hozzánk, arra, hogyan keU a Szabad Népet olvasni, hogyan kell egyes cikkeit értékelni. Magyaráz­zák meg népnevelőink azt, hogy nem mindegy: az utolsó oldalnál kezd­jük olvasni a lapot és visszafelé ha­ladva, éppen, hogy beletekintünk a vezércikkbe, vagy a vezércikknél kezdjük, azt alaposan áttanulmányoz, zuk, a fontosabb részeket aláhúzzuk és esetenként a ránkvona'kozó részt még ki is jegyzeteljük. Népnevelőink figvelme a számtalan fontos szem­pont mellett terjedjen ki arra is, hogy megmagyarázzák a dolgozók­nak: nem mindegy az sem, hogy va­laki reggel, avagy este olvassa a Szabad Népet. Miért? Azért, mert egész nap nélkülözi az ilyen olvasó a Párt Központi Vezetőségének köz­vetlen utasításait, szempontjait — A Szabad Nép terjesztési hónapja alatt a káderek százszámra kerültek felszínre. Olyan népnevelők, párt. munkások és pártonkívüliek tűntek ki, akikről eddig nem nagyon tud­tak a pártszervezetekben, vagy aki­ket eddig — a rossz munka követ­keztében — elhanyagoltak. Párt- szervezeteinknek az a feladatuk tehát most, hogy ezeket a lelkes, jó mun­kát végzett népnevelőket ve enged­ték isnót az ismeretlenség homályá­ba kerülni, hanem bízzák meg őket újabb és újabb feladatokkal. Javít­sák meg a kongresszusra való készü­lődés során a kádermunkájukat az. zal is, hogy a kampány során felke­rülő káderek százainak, ezreinek nyújtanak segítséget és módot a to­vábbi jó munkához. A mai napot használják még fel azok a szervezetek, akik lemarad*ak a terjesztésben arra, hogy pótolják a lemaradást jó eredményeikkel. Ezzel a munkával segítik végrehajtani Pár­tunk utasítását: ne legyen olyanhely az országban, ahová ne jutna el nap, mint nap Pártunk hangja, 'a béka hangja, a Szabad Nép. „másoknak." Most a tanoncidőt lecsökkentették. három évről két évre, rendes órabért kapnak, tanítják őket, foglalkoznak velük, hogy mindez így van, azt a felszabadulásnak, a felszabadi tóknafc és a Pártnak köszönhetik. Látják azt, hogy itt az üzemben is a jövő kihar­colásából, a béke megvédéséből az oroszlánrészt a kommunisták vállalják magukra, "ök sem akarnak sültga­lambból pecsenyézni, az élcsapathoz akarnak tartozni és kommunista mód­ra dolgozni. Hogy ez ígv legyen, ahhoz még van bőven tennivaló. Vannak közöt­tük jópáran olyanok, akik hanyagok a munkában és bizony bőven kikerül selejtes munka is a kezük alól. Ép­pen a brigádvezető, Ternecz Ferenc az egyik, aki kiérdemelte a „selejt- király“ címét, de ó már komolyan hozzálátott, hogy figyelmesebben dol­gozzon, minőségi munkát végezzen. Szendrődi Józsefnek méginkább igye­keznie kell, mert csak így szá­molhat azzal, hogy az élcsapat tagjai közé fogadja. Most, hogy vállalásukat teljesítet­ték, újabb vállalást akarnak tenni a Pártkongresszusig. Kérték is már az öntöde vezetőjét, hogy szabja meg a következő feladatukat. Újra munkához kezdenek, hogv még jobb eredménye­ket érjenek el és még kevesebb hibá­val álljanak majd közülük az arra legméltóbbaik a taggyűlés elé. Addig is még lelkesebben dolgoznak. A kis beszélgető csoport felbomlik, elindulnak az új étkező fejé, ahol a tanulókat ingyen ebéd várja. Elmen­nek a korszerű gyárcsarnok mellett, melynek oldalához majd rövidesen felépül a még újabb, hogy azután új öntődét is építsenek. Ott fognak majd dolgozni. De már most is akárhova néznek, akármerre lépnek, mindenütt a Párt szerető gondoskodását, a Párt harcának eredményeit látják és ér­zik. Fiatalok, de a Párt megfogta a ke­züket és vezeti őket. 4/Ze//U>**- jfártZcw ó'toz. 4X Ux oU ' Ä óit 'yyx&Wl /VldLíXA 'Vt&pn't­jvfö cU Ufl/sor«*- cruszricícydí /yisC** *"9/ -w*7 ScveAftt zni•(* ^-*<­/&.9 éÁjn&f juAua/f’ Jt .puxflM-Ú/rio/iíi—df i/CöSvit-u, /(£&> JíqljLt cA /yyvozdínjxlf sótyu viccelt-4 ** ifö its-a*t jtóxa -/Ccv&a Rózsafa dolgozó parasztsága becsülettel hely iáit a béke frontján Rózsafa nem nagy község. Ossz esen 656 lakosa van, de dolgozó, be­csületes nép lakik benne. Ez a nép szereti államunkat, a dolgozó nép államát és ezért támogatja is azt. Népi demokratikus kormányunk iránti szeretet és ragaszkodás mutatkozott meg a legutóbbi tanácsülésün­kön is, amely egyúttal hatalmas fejlődést is mutal az eddig lezajlott tanácsülésekkel szemben. A tanácsülésen, amelyen az összes tanácstag megjelent, igen szép számban vett rajta részt a község dolgozó parasztsága is. Vollár János elnök megnyitója után a terménybe gyűjtési terv maradéktalan teljesítő séről beszélt és elmondta, hogy szabad, boldog életünk és békés fejlő- dénünk záloga a begyűjtési terv 100 százalékos teljesítése. Kijelentette, hogy a maga részéről is fokozott mértékben kívánja elősegíteni békénk megvédését és ezért a már eddig beszolgáltatott terményeken kívül még 160 kiló kukoricát kíván beszolgáltatni. Vollár János eddig is példamu­tatóan tett eleget hazafias kötelezet lségének, mert gabonabeszolgáltatási kötelezettségét 300, burgonyabeszolgáltatását. 370 százalékban már telje­sítette, 1950. évi adófizetési kötelezettségének már szeptember hónap­ban eleget tett. Az elnök felajánlása után Weszner István tánácstag, az MDP tagja 10 mázsa kukoricát ajánlott fel eladásra az államnak, majd egymást ér­ték a lelkes felajánlások, úgyhogy a tanácstitkár álig győzte feljegyez­ni a felajánlott terményeket. Ezen a tanácsülésen 17 g búza, 2 q árpa, 27 q kukorica, 8 q burgonya, tehál összeseit 54 q terményfelajámás tör­tént. A tanácsülésen résztvevők egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy a felajánlott terményeket a hétfői nap folyamán teljes egészében beszállítják a terménybegyüjtő raktárba. Ugyanakkor vállalták a tanács, tagok, hogy a még hiányzó termény begyűjtésében példamutatásukon kí­vül népnevelői munkával is részt fognak venni és megmagyarázzák a község dolgozó parasztságának a tér ménybegyüjtés fontosságát. A tanácsülés többi napirendi pontja is igen lelkes hangulatban folyt, le, amely megmutatta, hogy dolgozó parasztságunk is képes és alkalmas az ország vezetésére. Rózsafa község dolgozó parasztsága 1950. évi őszi vetéstervét 10 nappal a határidő előtt teljesítette, a Békekölcsön-jegyzésben 108 szá­zalékos eredményt ért el, az őszi mélyszántást határidőre befejezte, a kötelező terménybeszolgáltatását 195Ó december 1-én 100 százalékon felül teljesítette. A község dolgozó parasztsága ezekkel a szép eredményekkel megmu­tatta, hogy gyűlöli a Tito.banaát, azok gazdáit, az imperialista háborús uszíiókat, nem ül fel a kulákok és bérenceik álnok mesterkedéseinek és minden erejével őrt áll a békefront egyik bástyáján, amelynek neve: Rózsafa község. HORVÁTH SZIGFRID Rózsafa. Msií* teljesítette pártkongresszust felitjántását it §oj)iiiim öntödéjének iaatuióStrlgádja il/abb vállalást tesznek a Pártkongresszus tiszteletére

Next

/
Oldalképek
Tartalom