Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1951-02-11 / 35. szám
»5t FEBRUAR ti WIPIO 3 A nagy, nyolcszázmilliós béieirontban zz Síszázmiliíés kínai nép és a tízmilliós magyar nép egyek az impenalisfa agresszorok elleni helytállásban, a szabadságéit, függetlenségért, a békéért való harcban Révai József elvárs beszéde az- „Új Kína“ kiállítás ünnepélyes megnyitásán Szombaton dá’iben a Szépművészeti Múzeumban ünnepélyes keretek között nyitoílták meg az ,,Uj Kína“-ki- éEítást. A megnyitó ünnepségem megjelentek: Révai József és Kádár János elvtársak, a Magyar Dolgozók Pántja főtitkárhelyettesei. Rónai Sándor elvtárs, az E-uöki Tanács elnöke, Horváth Márton és Szabó István altábornagy elvtánsak, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Dobi István, a miniszíemnács elnöke és mások. Megjelentek a kiállítás megnyitásán J. D. Kiszieljev, a Szovjetunió nagykövete, Huan Cen, a Kínai Népközaársaság nagykövete, valamint a többi baráti államok külképviseleteinek vezetői. Majláth Jolán, a Kultúrkacsolafok Intézetének főtitkára üdvözölte a megjelenteket., majd Révai József elvtárs, népművelési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárhelyettese mondott beszédet. A magyar dolgozó népet a kínai dolgozó néppel a legmélyebb rokoasaenv szálai fűzik egybe — Engedjék meg, hogy az „Uj f<í- na'‘-díiáj.nás megnyitása alkalmából örömömnek adject kifejezést afölött, hogy ez a kiáUitás létrejött és népünk tömegeinek alkalmuk lesz köziéiről megismerkedni a nagy kínaii nép életév a és harcaival’. — /\ i*tujsj a. ..opköztársaságot a Kínai Népköztársasággal, a magyar dolgozó népet a kínai dolgozó néppel a legmélyebb rokon- szenv és szolidaritás szálai fűzik egybe. De mi azt akarjuk, hogy az egymásról való mind gazdagabb ismeretek támasszák alá ezt a kölcsönös rokonszenvet és szolidaritást. Magyar nyelven megjelentek már kínai regényeik, megjelentek a kínai forradalom és a felszabadító harc nagy vezérének, Mao Ce-Tung elv társnak írásai és a magyar dolgozók nagy érdeklődéssel olvasták ezeket a beszámolókat a nagy kínai nép küzdelmeiről. — De amit az Uj Kínáról eddig tudunk, az mégis kevés. Többet, sokkal többet akarunk megtudni a kínai nép országáról. Történelméről, kultúrájáról, alig tudunk még valamit, —hogy csak egy példát említsek, — a kínai kuütúrforradalom nagy vezető jón ele, Lu Színnek munkásságáról. Voltaire!, Lessing et nem ismerni — egy félig- meddig művelt ember számára — szégyenszámba megy, de hányán nem hallottak Lu Szin-ról, anélkül, hogy szégyellnék magukat*? ! tóságát és függetlenségiét hirdeti. Ez a mi nemzetünk kultúrája, amely nem zeti jellegzetességekkel rendelkezik. Egyesül más népek szocialista és új demokratikus kultúrájával, kapcsolatot létesít velük, a kölcsönös fejlesztés és átvevés viszonyát építi ki velük és együttesen a világ új kultúráját alkotják.“ — Az az új kultúra, amelyből az újjászülető és mégis ősi kínai ku'Az újjászülető és mégis ősi kínai kultúra is a szovjet kultúrától tanul a legtöbbet A kínai nép a földlkarekség legrégibb kultúmépel közé tartozik. De ** az ősi kultúra, melynek hordozója és megalkotója végső soron a nép Jö’-t,. évezredeken, 7 'századokon át a kínai társadalom en.nyomó osztályainak, kiváltságos, uralkodó rétegeinek szolgálatában állt. Ezen a kiálíifcáeon nyomon követhetjük: hogyan újult ®eg egy ősi kultúra, hogyan vált a ®ép felszabadulási harcának fegyverévé, hogyan fogadta magába más né- Pek kultúrájából! mindazt, ami a nem- *e,i újjászületésnek használt és megújulva hogyan őrizte inog mélyen kemzati, kínai jellegét. Í ’.Az új demokrácia kultúrájának ello-e nemzeti — mondotta Mao Ce- "ung. — Szembenáll az imperialista •‘nyomással és a kínai nemzet méltúra legtöbbet merít és tanul, ugyanaz a kultúra, amelyből mi is a legtöbbet merítünk és tanulunk, saját újjászülető és mégis ősi nemzeti kultúránk fejlesztésénél: a szovjet kultúra! örömmel láthatjuk e kiállításon, hogy éppen a szovjet kultúrától megtermékenyülve válik tartalmában, feladataiban, irányában rokonná a kis magyar nép és a nagy kínai nép kultúrája, anélkül, hogy nemzeti jellegzetességeiktől megfosztódnának. — E kiállításon láthatjuk, hogy például a kínai fametszet, a kínai művészi tevékenység ősi formája, a mandarin-művészet eszközéből, hogyan vált a nép felvilágosításának eszközévé, a nép forradalmának fegy. vérévé, úgj'szólván képes újsággá, egyenesen művészi röpirattá. E kiállításon láthatjuk, hogyan hatol a kínai művészetbe a népi forradalom eszme- és érzésvilága, hogyan segítette a felszabadulási harcot a nép szenvedéseinek könyörtelen feltárásával, az elnyomó régi rend, a múlt leleplezésével és hogyan fordul ez a művészet a jelen és a jövő felé: az építés, az iparosítás, a munka feladatait ábrázolva és népszerűsítve. E kiállításon láthatjuk, hogy egy nép, amely sokezer kilométeres tá. volságban él tőlünk és melynek múltja, történelme, gazdasági és társadalmi viszonyai annyira különböznek a miénkétől, hogy birkózik — ha nem is azonos — de sokban hasonló feladatokkal, mint a mi népünk. A kulturális kölcsönhatás, az eszmei rokonság, az egymástól való tanulás feltételeit ép azzal teremtettük meg, hogy a társadalmi fejlődésnek, a szabadságért és függetlenségért való harcnak, a békéért való küzdelemnek az imperialista elnyomással való szembe- szállásnak ugyanarra az útjára léptünk. gítsépet nyújtottak a hős koreai népnek^ Hadd jelentsem ki kormányunk és népünk nevében, egy ország nevében, melyet ép oly jogtalanul, mint Kínát elütöttek attól, hogy tagja legyen az ENSZ-nek, hogy szolidárisak vagyunk a Kínai Népköztársasággal és teljes mértékben osztjuk a kina? nép felháborodását az imperialisták aljas és képmutató rágalmai fölött. A nagy nyolcszázmilliós békefrontban, amelyet a Szovjetunió vezet, az ötszázmilliós nagy kínai nép és a kis tízmilliós magyar nép egyek az imnerialistá agresszórok elleni helytállásban, a szabadságért, független ségért, a békéért való harcban! — Mélyítse el ez a kiállítás a ki. nai és a magyar nép barátságát Mao Ce-Tung és Rákosi Mátyás pártjainak szolidaritását, járuljon hozzá a nagy Sztálin.vezette béketábor ereiének és egységének további meg szilárdításához. —- A mi népünk, amely egyben- másban — az ipari színvonal, az ipa. ri és a mezőgazdasági termelés aránya, a technika tekintetében — talán fejlettebb viszonyok között él, mint a kínai nép, sokat tanulhat és akar is tanulni a kínai néptől, a kínai kultúrától. Nem utolsó sorban tanulni akar és fog tőle: abban a tekintetben, hogyan kell a kultúrát a nép nevelése eszközének tekinteni, fegyvernek, amely az ellenség mellének van szegezve, amely soha, semmilyen körülmények között nem szakadhat el a nép életétől és harcaitól. — Ez a kiállítás akkor nyílik meg, amikor a Kínai Népköztársaság az amerikai imperialisták vezette háborús tábor rágalomhadjáratának 65 uszításának pergőtüzében áll, amikor az ENSZ.t fügefalevélként felhasználó háborús uszítok vakmerő arcátlansággal és jogtalanul „agre^znr nak“ merték nyilvánítani Kínát, mert a kínai Önkéntesek testvéri eeE győzelem Lenin és Sztálin bölcs tanításainak diadala Távol-Keleten Révai József elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Iluan Cen, a Kínai Népköztársaság nagykövete mondott beszédet. — Óriási messzeség választja el a távolkeleli Kínát, és az európai Magyarországot A hatalmas Szovjetunió vezetésével azonban elértük, hogy népeink ma már egy 800 milliós nagy család tagra:kánt, testvéri egyetértésben fogtak össze. Ninos tehát többé semmi akadálya anak. hogy továbbra is erő-i’sük a kölcsönös megértést és támogatást, elmélyítsük egymás életének tanul, mányozását. — A kínai nép a Kommunista Párt és Mao Ce-Tung vezetésével hosz- «zas. hősi harcok árán kivívta nagy győzelmét. Ezzel megnvilt előtte az út. amelyen letérRhe’etlenü' ha'ndva teliee mértékben kibonthatja képességeit. A Népköztársaság megalakítása óta önzetlenül, kitartó munkával építi hazáját ós hatalmas eredményeket ér el. Beszéde további részében méltatta a kiállítás Jelentőségét, majd így folytatta: — E győzelem soha el nem mú'ó dles(W"'ret hozott a kí«ai,nénpek és vezetőjének. Mao Ce.Tungnak egyaránt. Lepln és Sztálin bölcs tanításainak diadala ez Távol-Iíelelen. — Az amerikai imperializmus ellensége minden népnek, ellensége a vllágbékének. az igazi demokráciának 6s kultúrának. — A kínai népet mély reménv tölti el, hogy a világ valamennyi népével együtt Lenin és Sztálin dicsőséges zászlaja alatt kivívták maid a szabad, demokratikus, boldog életet az egész emberiségnek — felezte be beszédét Huan Cen nagykövet. Az ünnepség résztvevői ezután megtekintették a kiállítást. KÉT NAGY NÉP BARÁTSÁGA Előzékeny ftísrolgálás A fa.si.szta Tito-banda szóin ni alá- ■'nff.nl fogadta a Jugoszláviába ér. kőzett amerikai bizo’tsáqot, amply az, Holmiszer felhaSftnálásá* rlJenőrzi. Franzrr Alim, a. 14 tanból álló ama. rikai bizottság ver Hó le. nem sajtó- knnfereseién mend>esérte. ügynökeit: ..Nagyszerűen eatriUf lehat működni " ■*»’aószláv hatóságokkal minden téren.“ ¥ ranter kénytelen volt elmondani a snitófanrrdésoy, hogv nz éWnmrn. ''eket a Tito-kUkk és közvetlen környezete hmm álig. fel és annak még a tele sem ért el <i~ éhező jugoszláv dolgozókhoz. E gy évvel ezelőtt, 1950 február 14-én írták alá a szovjet- kinai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az eltelt év megmutatta, hogy a szovjet-kínai barátság, ahogy Molotov mondotta: „Olyan nagy és hatalmas erővé vált a béke megszi. lárditása ügyében, melyhez hason lót nem ismer és nem ismert qz emberiség története.“ A két nagy nép barátsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a kinai nemzeti felszabadító mozgalom győzelmének eredményekép_ pen jött létre és szilárdult meg. Ez a barátság nem átmeneti ténye_ zőkre, hanem a két népnek a békéért, a fejlődésért és nemzeti függetlenségért vívott harcából folyó létfontosságú érdekeire épült fel. A Szovjetunió már fennállásának első napjától kezdve lépéseket tett annak érdekében, hogy új ala, pokra fektesse kapcsolatait Kínával. Ezt a törekvést azonban a régi Kína reakciós, feudális és militarista «vezetői az imperialista hatalmak utasítására elvetették. A kínai és szovjet nép ellenségei mégsem tudták megakadályozni a | szovjet és kínai barátság terebélye- j sedését és a Nagy Októberi Szocia., lista Forradalom eszméinek, Lenin_ j Sztálin tanításának térhódítását, Kínában. Mao Ce-Tung vezetésével j a legjobb kínaiak lerakták a Kínai! Kommunista Párt alapjait és a1 Párt megalakulásának első napjá-| tói kezdve arra tanította a kínai népet, hogy a Szovjetunióval való barátság a kinai népi forradalom 1 eredményes fejlődésének legfonto-' sabb előfeltétele. A kínai társadalom energikusan! harcolt annak érdekében, hogy Ki. j na mielőbb diplomáciai kapcsola-1 tokát teremtsen a Szovjetunióval. í És a nép akarata erősebbnek bi. j zonyult az imperialisták mesterke. j dcseinél. 1924 május 31-én aláír ták — az imperialisták minden ár, mánykodása és dühe ellenére — ! a szovjet-kínai szerződést, amely döntő csapást mért az imperialis. ta hatalmak reakciós, Kína-ellenes egységfrontjára. E szerződés új fegyvert adott a kínai nép kezébe nemzeti függetlenségéért vívott hár. cában és megszilárdította u nemze. ti felszabadító mozgalom helyzetét. A nemzeti felszabadító mozgalom erői azt a célt tűzték maguk elé, hogy megdöntik az országban a feudális reakció hatalmát és olyan igazi nemzeti kormányt alakítanak, amely a Szovjetunió barátságára tá' maszkodva, képes lesz teljesen fel, szabadítani Kínát az imperialista elnyomás alól. A Szovjetunió a nagy Sztálin szavaival üdvözölte az 1925—27. évi kínai forradalmat, amely a feu, dalizmus és az imperialista elnyo. más felszámolására irányult. Sztálin kijelentette: „Az igazság telje, sen a kinai forradalom oldalún van. Ezért mi együttérztink ás együtt fogunk érezni a kínai fórra, dalommal abban a harcában, amelyet a kinai népnek pz imperializmus igája alól való felszabadításáért és Kínának egy államba való egyesítéséért folytat.“ C süng Kai Sek aljas bandája ki akarta irtani a szovjet nép iránt érzett barátságot a kinai nép szívéből és meg akarta akadályozni a felszabadításért vívott harcot. Ezek a kísérletek azonban nem ve zettek eredményre. A Szovjetunió a japán hódítók betörésének éveiben széleskörű segítséget nyújtott a kínai népnek. A Szovjet Hadsereg győzelme a hitleri Németország felett döntő csapást mért az egész imperialista táborra és ez fontos előfeltétele volt a kinai nép győ zelmének. A Szovjet Hadsereg teljesítette nagy felszabadító küldetését és a kinai népi felszabadító hadsereggel együtt, szétzúzta a ja» pán imperializmust, a kinai nép leggonoszabb ellenségét. Az áruló Kuomintang-klikk a második világháború befejezése után az amerikai imperializmussal szövetkezett a kínai nép ellen. A* ’. amerikai imperialisták abban a hit, ben voltak, hogy sikerült Kínát gyarmatosítani és a kínai népet gyarmati sorba süllyeszteni, Kínát pedig a Szovjetunió elleni támadás felvonulási területévé tenni. A kínai népnek a Kommunista Párt és Mao Ce-Tung vezetésével vívott hősi harca azonban porrázúzta az amerikai imperialisták terveit. A Szovjetunió elsőnek ismerte el a Kínában megalakult úi, demokratikus rendszert és igy a Kinai Népköztársaság egy pillanatig sem volt elszigetelt helyzetben. A Kínai Népköztársaság röviddel megalakulása után barátsági, szó vetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött a Szovjetunióval és a szovjet kormány hosszúlejáratú gazdasági hitelt nyújtott a Ki- nai Népköztársaságnak. A barátsági szerződést abban az időben írták alá, amikor az imperializmus elvetemülten nyílt tárna dó cselekményre készült fel Távol- keleten, irányt vett •* japán iinpe rializmus feltámasztására, és mí.J után csődbejutott Kínában, új, vé rés kalandra készült Koreában Ilyen körülmények között a szer zc.dés megkötésének roppani jelentősége volt. A szerződésben a lenini-sztálirfi. külpolitika magas eszmeisége jutott kifejezésre. A szovjet kormány ellenszolgáltatás nélkül átadta Kínának a dalníji szovjet hatóságok, ideiglenes igazgatása alatt álló vagy azok bérletében lévő vagyon tárgyakat, továbbá mindazokat a, javakat, amelyeket a szovjet gazdasági szervek Mandzsúriában ja pán tulajdonosoktól vettek át. va- \ lamint & volt pekingi katonai város összes épületeit. A legelőnyösebb feltételek mellett nyújtóit szovjet gazdasági hitel lehetővé te, szí, hogy Kinn több gépi berendc . zést importáljon a -Szovjetunióból, mint amennyit a háború előtt az összes kapitalista országokból hozóit be. Kína szakembereket kap a ‘ Szovjetunióból, vegyes szovjet-ki . nai részvénytársaságok »lakúinak. Kínának rendelkezésére áll az ária , si. szovjet tapasztalat és igy nagymértékben fokozódik Kína gyors iparosítása. E gy év teTt él a szovjet-kinni barátsági szerződés és a két ország között megkötött egyezmények aláírása óta. Az eltelt idő alatt a két nép közti barátság még jobban megszilárdult és kiterebé lyesedett. Az események megmutat. Iák, hogy t> barátsági szerződés p béke erős bástyája és olyan döntő tényező, amely akadálya az Unpe. rialistdk keleti agressziójának. Az imperialistáknak a koreai háború kirobbantása után ismét meg kellett győződniük arról, hogy gyöke, résén megváltozott a helyzet és hogy nem sikerűi leigázníok többé Kelet népeit. A Szovjetunió harcol a békéért, harcol minden agresszió ellen és c harcában hatalmas sző, vétségre talált a 475 milliós Kínai Népköztársaságban. G. Jefimov, a leníngrádi egyetem keleti karának dékánja. Kétmillió német és huszonöterter küífö’di ifjú vesz részt a világifjmág berlini találkozóján A DÍVSZ végrehajtó bizottsági csü. törtökön és pénteken folytatta Prága, bnn tárgyalásait az ifjúság még erö- teljp-ebb bekapcsolásáról a nemzetközi bdceküzdelemb-e. Szabó Károly, a magyar delegátus felszólalásában beszámolt arról, hogy a magyar ifjúság boldogan és le'í.tc- redéssel építi szép jövőjét. A továbbiakban javasolta, hogy u DÍVSZ szenteljen fokozott figyelmet a békc. h'-zoltsárok alakításának. A végrehajtó bizAtság Dénteki ülé- rén Kufty Hookham. a DÍVSZ titkára (Nagv-Britannia) indítványozta, hogy VlT-ef augusztus 5_p és 19-p t'ö-'nft, Berlinben tartsák meg és a külföldi résztvevők száma l-galább 25.000 Ingyen. Beillőt francia küldött közölte, hogy a berlini találkozón ötezer francia ifjú vesz részt• Erich Honecker, a Szabad Német If iúság elnöke elmondotta, milyen nagy örömmel fogadta a német ifjúság is at egész német nép azt a határozatot, amely Berlint fe!Ölt<' ki a Világi! jósé fii Találkozó színhelyéül. Közölt", hogy kétmillió német ifjú vesz részt a talál, hozón — köztük százezer Nyugat-Né- metországból Szergoj Romnnovszkij szovjet küldött, a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség titkára bejelentette, hogy a Szovjetunió ifjúsága már széleskörű sport, ének, tánc és egyéb kulturális versenyeket rendez tízezrek részvételével, hogy a szovjet VIT.küldöttség minél jobb eredménnyel szerepeljen Berlinben. A kotnmanizmus eszméinek segítségével felszahatlult kínai nép as egész nemzetközi helyzetet aiapiában megváltoztatta — A kínai nép: ötszázmilliós nép, többezer éves nemzeti ku'.túrával. Ezt a nagy népet évszázadokon át a hazai umäaAzanus igázta le, egy évszazadon át a küpö.di imperializmus. Ez a nagy. nép száz óv óta folytat szinte szukádéiúan harcot a_ ba.sö feudális bnmesük és a külső Lmperiausia bilincsek összetöréséért. — Harmjnc évvel ezelőtt vette kezébe a szabadságharc vezetését egy új erő: a kínai munkásoszitá'.y, a Kínai Kommunista Párt. Ebben a harmincéves harcban is voltaik visszaesések., sikerek és balsikerek, győzeu- m«k és vereségek. Lie ez a harminc éves harc mégis egyetlen nagy hősköltemény. Ebben a haxraic éves harcban sikerült megoldani a sokezeréves kínai történelem legfájóbb kérdéseit, sikerült megteremteni a győzelem fel-tételeit és kivívni a győzelmet az évszázados idegen elnyomás fölött. Mao Ce-Tung elvtárs helyesen állapítja meg, hogy e harminc év alatt ,,e.órt haladás meghaladja nemcsak az előző nyolcvan év, hanem az azt ímegeLŐzö ezer esztendő eredményeit is." E harminc év alatt azért ért el a kínai nép nagy nemzeti szabadságharca ilyen eredményeket, mert a kínai nép felszabadulási küzdelmének élére álló kínai munkás- osztályt, a mi nagy kínai testvér- pártunkat a nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi, Lenin és Sztálin tanításai vezérelték. A kommunizmus eszméinek segítségével valósította meg a kínai nép art a nagy nemzeti újjászületést, melynek hatása nemcsak a százados gyarmati sorban, feudális elnyomásban sínylődő kínai nép életét alakítja át gyökeresen, hanem aiz imperialisták ’által leigázott ázSla-i népek és általában a gyarmati népek életét is, az egész nemzetközi helyzetet alapjában megváltoztatta egy ötszázmilliós felszabadult nép roppant friss erejével gyarapítva meg a haladásért, a szabadságért küzdő népek táborát. Népünk szolidáris a Kínai Népköztársasággal
