Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-09 / 33. szám

fl DUNÁNTÚLI Vit AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t A MAI SZAMBÁN: R*g«ayc község állj* a Pártnak adott sz*v£t. (2. o.) —• Falusi békcisízottságalnk feladatai a begyűjtésben. (Z o.) Egyre fokozódik Nyugat-Németotszig dolgozóinak ellen­állása az ójrafelfegyverzésssl szemben. (3. o.) — Cseh­szlovák jegyzék az Egyesült Államok, Nagybritannía és Franciaország kormányához. (3. o.) — A vasasi PetŐfi- aknán az ellenség fékezi a bányászok lelkes kongresszusi készülődését, (5. o.) — Termelőszövetkezeti dolgozóink tapasztalatcseréje. (5. o.) A ZMDP BAR AN YA M£$YEI PA'RTB I ZOTTJÁCÁNAK VÜL ÉVFOLYAM, 33. SZÁM mtmmmammmmmmmmmmmummmm ARA bll FILLER PÉNTEK, 1951 FEBRUÁR 9 Levelek Tito Jugoszláviájából Tito bandája árubabocsátotta a Jugoszláv nép jogait, szabadságát, cserébe érte az őket támogató, Uralmukat fenntartó amerikai nagy. tőkésektől nyomort, megaláztatást, pusztító éhínséget, jármot hoztak a rútul becsapott, meggyalázott hős népnek. Mint az USA hfl csatlósa, a ka­pott parancsokat Tito mindenáron igyekszik teljesítene Mindenek­előtt azon mesterkednek, hogy el­hitessék saját leigázott népükkel 4s a szomszédos országok népeivel, milyen „nagy" az árulók ereje. Amelyik kutya ugat, az nem ha. \ ’ »ap, — mondja a jó magyar köz. mondás és ez áll a Wall Street láncos kutyájára, Titora is. Tito félelmében „nyilatkozik" annyit, fél az elnyomott jugoszláv nép ha­ragjától, fél a népi demokráciák és a hatalmas Szovjetunió, a le. győzhetetlen béketábor erejétől. Félti tiszavirág életű hatalmát, melyre ugyanaz a sors vár, mint a többi árulóéra. Tito Jugoszláviája ma tőkélete- *en hasonlít egy nagy náci-típusú koncentrációs táborhoz, melyben a dolgozók nyomorognak, — ugyan­akkor a kulákok és egyéb népnyú *ó elemek, a spekulánsok, dőzsöl­nek és mesés hasznot húznak a dolgozók terhére. Nem kell erre be. ízédesebb bizonyíték, mint az a néhány levél, amely a szigorú el­lenőrzés, megfélemlítés ellenére >. Valahogy átkerül a határon. Miről szólnak ezek a sokszor keserű könnyekkel áztatott levelek? Nyo. e morúságról, terrorról, kényszer. unkáról, hivatalosan támogatott rablásról, kifosztott családok re­ménytelen holnapjairól, jövö nél­küli fiatalokról. „ ... Bizony hízót nem vágtunk az idén sem, — ír­ják az egyik ormánsági faluba, — a zsírt úgy veszem. Nálunk a kö­vér hízókat mind elszedték a gaz­dáktól, de elvitték a soványakat is, elvitték marháinkat is. Ebben a nagy faluban 0lig van egy pár fe­jős tehén, elszállították a sok mar. "át valahová.“ Milyen ott a dolgo. *6 parasztság élete, ahol napi 4Ö dinár a kereset, ahol éhbérért kell dolgozni és ugyanakkor a zsír ki­) lója 800 dinár, a búzáért 5—6.000 dinárt is elkérnek feketén? Milyen élet lehet ott, ahol a parasztnak nincs betevő falatja, a hízóját más «■-szí meg, jómaga pedig pénzért ve­heti meg a méregdrága zsírt? ~Nálunk egész éven keresztül nin­csen cukor, még március hónapban kaptunk, de azóta egy dekát sem. Még sziveseppet sem lehet cukor­ral inni, nálunk ilyen jó világ van. Olyan nagy éhség lesz, hogy tán éhenpusztul a nép. A polgárnéptől elvitték úgy, hogy tavaszig nem lesz mit enni, nem lesz miért ruhát venni." Sem az egyénileg gazdái, kodók, sem a hírhedt, kulákok ál­tal vezetett zadrugában nincs bizto. sitva a dolgozók ellátása. „ ... Mi, akik a közös föld munkálásában vagyunk, kaptunk személyenként egy mázsa búzát egész évre, a pa- ’ Pa, meg a mama még annyit sem, azok 90 kilót kaptak. Akik meg x privát dolgozzák még földjeiket, kaptak 80 kilót személyenként. Sem nekünk nincs, sem nekik, nem tud_ Ija az ember elgondolni, hogy mi is akar ebből lenni..." Éhezik, sínylődik a dolgozó nép Tito Jugoszláviájában. Nincs éle­lem, mert az árulók kiszállítják nyugatra, viszik ki Nyugat-Német, országba, az újjáélesztett náci had sereg, Tito bandájának méltó párja számára. Kiszállítják az országból az élelmet, kirabolják a bányákat, letarolják az erdőket és a szenet, színesfémeket, rezet, fát, — min­dent kenyéradó gazdáik, az ameri. kai imperialisták lábaihoz raknak. Ezért írja az egyik elkeseredett - asszony Újvidékről pécsi rokonai­nak: „Korpával rántunk, igy van ez nálunk a híres Bácskában.“ A híres, gazdag Bácskát is koldu­sok földjévé tette Tito bandája! De nemcsak a jószágot viszik el a néptől, elhajtják magát a dol­gozó parasztot is. „Márkó kapott behívót — írják, — h°gy három hónapra el kell neki menni mun­kára. Többen is kaptaÄ, de még nem tudják, hogy melyik nap haji. jqk őket.“ Ez a fekete igazság, a szomorú valóság túl a Dráván. Százezrével raboskodik a nép, vad terrorral nyomják el, mert a hó- hérok tudják, hogy nem túri soká­ig az igát. A jugoszláv nép szereti szabadságát, szereti a Szovjetuniót, felszabadítóit, — ezért vannak százezrek bebörtönözve és gyújtó- táborokba hurcolva. Erről is írnak a vádlók, az egyszerű dolgozók: „Tudtam ugyan beszélni vele, de nem beszélhettem semmiről, mert a milícia ott állt mellettünk. De nem is tudtam volna sokat beszélni, mi. kor ő is, én is sírtunk. Tiszta ko­paszra a haja lenyirva, szaMlla akkora, mint a két ujjam, bajusza a szájába ér. Tiszta hófehér. Sá­padt, sovány, még mellé rajta az a rabruha, Kossz cipők, se talpa, se sarka, kilóg belőle a kapca! így néznek ki a pozserováci rabok.“ Ebben a rendszerben, ebben a kíméletlen fasiszta diktatúra alatt nem látnak célt, jövőt a dolgozók, Ez a rendszer csak egyre való: el-j seperni, széjjeltörni, szemétdombra' dobni, — egyébre nem. Hogy meny nyíre nincs semmi fejlődési, sem­mi kibontakozási lehetőség a dol­gozó nép számára, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint egy anya le. vele, aki ezt írja arról, hogy fiát nem járatja iskolába: „Nincs ér­telme, hogy a fiam törje magát, mert nem becsülik meg a tanult embereket sem." Nem becsülik, mert Titoéknak és az amerikai rab­szolgatartóknak nem tanult embe­rek, hanem egyedül és kizárólag ágyútöltelékek kellenek. Egyetlen kiút van azonban eb­ből a helyzetből. És ezt az utat mind többen látják, mind többen követik Jugoszláviában. Ez az út: a hűséges hazafiak, az illegálisan harcoló kommunisták vezetésével megdöntőm a gyilkosok, az árulók uralmát és arra az útra lépni, amin mi, magyar dolgozók is járunk. Tudják, hogy azért van a nyo­mor, mert elárulták a népet az amerikai tőke hű kiszolgálói, mert az „amerikai életformát" vezették be Truman lakájai. Azért van el­nyomás, terror, éhínség, mert el­árulták jelenlegi vezetőik a Szov­jetuniót, elárulták a béke és sza­badság szent ügyét. Néhány kilométer választ el ben nünket a jugoszláv néptől. És ml boldog, virágzó hazában élünk. Mert mi követjük a hős szovjet nép példáját, mert idejében kísöpörtük soraink közül az árulókat, a sza­bad népek nagy családjában épít­jük szép, szocialista hazánkat, mert bennünket a dolgozó nép legjobb­jai, a kommunisták, Rákosi elvtárs pártja vezet. Hősiesen harcol jogaiért és sza badságáért a jugoszláv nép. Harcol szebb életéért, hogy ők is béké­sen építhessenek, legyen fehér bú­zakenyerük, ne kelljen rongyokban iárniok, telve legyenek a falusi boltok áruval, hogy az ország, a hatalom a dolgozóké legyen. Har colnak, hogy ne zsarnokoskodjék sokáig Tito bandája, hogy meg­nyíljanak a börtönök kapui, szaba. dók legyenek az elnyomottak és kezükbe vegyék, amit az amerikai imperialisták Tito véres hóhérke- zévcl elraboltak tőlük: saját sorsú kát, hatalmukat. És a harc után ítélet lesz. A nép Ítélkezni fog el­nyomói feletti Kiosztották a nagymáiayoki báriyakerületben a versenyj tatalmákat Bányászaink lelkesen versenyeznek a Központi Vezetőség kongresszusi zássfaiáér f rVü Megyénk bányaüzemeiben lelkesen folyik a küzdelem a Központi Veze­tőség és a Megyei Pártbizottság vörös zászlajáért. Megyénkben a nagymányokí bá­nyaüzem teljesíti a legjobban a kongresszusi felajánlását és így a legközelebb áll ahhoz, hogy a kongresszusi zászlót megszerezze. Ebben a nemes küzdelemben a leg­jobban megállja a helyét Bencze Jó­zsef aknasz bányakörlete, amely mar az év elejétől fogva állandóan mesz- sze túlteljesíti tervelőirányzatát. Je- enjeg is 143.8 százalékon áll a körlet teljesitmenye. Egyéni versenyben Ludvig Janos vájár került az élre, mert tervelőirányzatát 166.6 százalék- ra teljesített a szerdai műszakon. Jól feljött Kovács János (5) vájár is, aki a szerdai napon 135 százalékra telje­sítette normáját. Nézzük mi a titka annak, hogy a nagymányokí bányá­szok országos viszonylatban is az el­sők között teljesítik a Pártkongresz- szusra tett vállalásukat. Elsősorban az, hogy amit szeretett Rákosi elvtársunknak táviratukban jgértek, azt nemcsak teljesíteni akar­ják, hanem túl is akarják szárnyalni. Serkenti őket az a kommunista tö­rekvés, hogy a szavak és tettek közt nem lehet különbségi Ezt szeretett vezérünktől, Rákosi elvtárstól tanu1- ták meg a nagymányokí bányászok is. Nem felejtették el az október 27-i beszédét és az azt rövidesen követő Párt- és minisztertanácsi határozatot, amely hűségjutalmat, prémiumot, -in­gyen ruhát és sok más előnyt biztosít számukra. Fűti őket a szeretet Pár­tunk és Rákosi elvtárs iránt. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy a nagymányokí bányaüzemben kivétel nélkül minden bányász melegcsákány-váltással dolgozik. Vagyis minden dolgozó pontosan ki­dolgozza a napi nyolc óráját. De hoz­zá tartozik a siker feltételeihez az is, hogy az üzem összdolgozóinak a 90.7 százaléka aktivan bekapcsoló­dott a kongresszusi munkaversenybe és 78.8 százaléka pedig már megkö­tötte a hosszúlejáratú versenyszerző­dését, hogy ezen keresztül biztosítsa a kongresszusi verseny sikerét, a má­sodik tervév mielőbbi befejezését, A szászvári bányászok között fo­lyó egyéni munkaversenyben Vieder József vájár került az élre, vállalá­sát is jóval túlteljesítve. A szerdai műszakon 185.7 százalékot teljesített. Szépen fölfelé fvel teljesítményével Kovács Mihály vájár is, aki 180.4 százalékot, Mihola István vájár 160.7, Fischer Konrád vájár 154.7, Kassai Károly 152 százalékot ért el a kon­gresszusi munkaversenyben a szerdai műszakon. A mázai bányában Her­mész Lajos ért el kiváló teljesítményt, 164 százalékot, a szerdai napon. Har- ka László vájár teljes.ítménye 140 százalékra, Schrót János vájáré pe­dig 129 százalékra emelkedett a szer­dai műszakon. A nagymányokí bányakerületben ki­osztották az 1950. negyedik negyed­évében kiváló teljesítményt elérő bá­nyászoknak, a széntermelés bőseinek a versenyjutalmat. , Jutalomban részesült a kerület­ben legjobb eredményt elérő nagymányokí üzem, a kerületi vándorzászló többszörös nyertese. Az üzem vezetője és helyettese 500 —500 forint pénzjutalomban részesül­tek kiváló munkájukért. A második helyezést a mázai bányaüzem nyerte el és ezért értékes képjuta-lmat ka­pott ajándékba az üzem. Harmadik helyen végzett a szászvári bányaüzem, amely szintén képjutalomban része­sült. Az első tervév negyedik negye­dében jómunkájukért 300—300 forint pénzjutalomban részesültek: Keszler József elvtárs aknász, Szabó István aknász, Kusz István nagymányokí kör­letaknász, Nyers József aknász, mert körletük a legjobb eredményt érte el a múlt év utolsó negyedében. Szta­hanovista oklevéllel és 1.000 forint pénzjutalommal tüntették ki Budai Mihályt, a vállalat legjobb vájárát. Szászváron Dckány István vájár 800 forint pénzjutalmat, Fischer Béla hi­dasi vájár 600 forintot, Hirschmann János vájár, Meyer Henrik vájár, Si­pos István (4) vájár, Dózsa József vá­jár, Ballangó András csillés, Gulyás József csillés, Téczeli József (2) esik lés, Heik János (11 csillés, Szebényí Margit csillés és Lósz János csillés 300—309 forint pénzjutalmat kaptak, mert kiválóan helytálltak a szénter­melés frontján. A mécse kszabolcsi István-aknán a kongresszusi mtmkaversenyben változatlanul a Kolb Vilmos kör­lete tartja az elsőséget. A szerdai napon a lelkes körlet 146,5 százalékra teljesítette napi tervét. Nem sokkal maradt el a Tátrai körlet sem, mert a szerdai műszakon az is 144.2 százalékot ért el. Horváth Ja­kab körlete is gyönyörűen emelie teljesítményét a 7-i műszakon, 144.3 százalékra, Lacik Imre körlete 141.1 százalékra és Tóth Ferenc körlete pedig 103.9 százalékra teljesítette elő­írt napi tervelőirányzatát. Gépállomásaink kongresszusi versenyében eddig már 126*700 forintot takarítottak meg az önköltségcsökkentéssel Baranya megye gépállomásainak dől. gozói, megyénk dolgozó parasztságá­nak harcos támogatói, lelkesen ké­szülnek a Pártkongresszusra. Keményen dolgoznak, hogy a Párt, Há'kosi elvlárs kongresszusi selyemzászlóját elnyer­hessék- A Kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat sorra tel^ítik. Vállal, iák a gépállomások dolgozói, hogy a kongresszusig 100 százalékig kijavít­ják a munka- és erőgépeket. Éltben a versenyben eddig a: ócsárdi gépál­lomás kollektívája az első, mert 16. erőgépből 12-5t, 14 cséplőgépből 8 at, 13 ekéből 11-et kijavított. Elvégezték 1O0 százalékban a vetőgépek és a tár­A válallást teljesíteni —becsületbeli kötelesség- Kommunistáink ezzel Is be- bizonyítotjátk, hogy nálunk a szó és a tett között nincs különbség, amit vállalunk teljesítjük. Éppen ezért a három legjobban lemaradt gépállo­más kommunistái nézzenek utána, mi az oka erős lemaradásuknak? Kélúj- jalu, Sásd és Villán;/ vannak az utolsó helyen. Alapos éberségre ét kéméiig építő kritikára van szükség ott, ahol most a Párt Kongresszusa előtt U ma- radozás, a vállalás teljesítésének elha­nyagolása jelentkezik. Ezeken a' gép- Ulomásokon nézzék meg a dolgotok, mi az oka annak, hogy utolsók. Megyénk gépállomásainál jelenleg 72 brigád dolgozik versenyben. A leg. jobb teljesítményt a bolyt gépállo­máson érték el a Moniceka brigád dolgozói a cséplőgépek kijavításában végzett munkák során. Második he­lyen az óosárdt VOrö* Csillag brigád tagjai állnak, harmadik, jelenleg a a palotabozsoki Ifi-brigád. Az egyéni verseny során a bolyi lépállomásori Monicska kerüli az élre, az óceárdin Bökd« Ernő és Fa- óe« Miklós vezetnek. Palotabozeokon Péter József, Dorn Gáspár és Hegyi árpád jutottak az élre. A megye te­rületén 145 gépállomási dolgozó tett egyéni felajánlást. esik javítását. Egyéb kisgépekből ■— számszerűit líi-bóL, 4-ct már megjaví­tottak. Második eddig a versenyben a pa- lotabozsoki gépállomás kollektívája. Megjavítottak 23 erőgépből 19-et, 17 cséplőgépből 16 darabot. Az ekéket, tárcsákat és a boronákat 100 száza­lékig megjavították. Harmadik helyen a bólgi gépállomás aktívája áll. mert eddig már megjavítottak 33 erőgépből 21-et, 38 cséjdőgépből 24-et, 28 eké­ből 22 darabot. 15 háncsából 13 készülj el eddig, 26 darab vetőgépből meg­javítottak 16 darabot, 79 egyéb kis munkagépből kijavítottak 20 darabot. Vállalták a gépállomások dolgozói, hogy a. tavaszi munkáiéra kötendő szerződéskeretet a kongresszus tisz­teletére február 24.ig lekötik 100 százalékig. Ezen a téren élenjárnak A mohácsi járás begyűjtési csoport­ja versenyre hívta (<i a megy© vala­mennyi begyűjtési csoportját a begyüj. tó* eredményes munkájának elvégzésé­re. Ez a csoport eddigi jó munkájával bebizonyította, hogy a versenyben élen akar járni. A kulákok ellen kíméletle­nül viszik a csoport tagjai a harcot, az elrejtett terményt felkutatják és beszállíttatják velük a földművesszö­vetkezet raktárába. Február 8.án — egy nap alatt —, Dunaszekcsön 271 mázsa csöveskukoricát, 10 mázsa szé­nát, 5 mázsa babot, 16 mázsa búzát, 4 mázsa zabot, 15 mázsa burgonyát, 5 mázsa árpát és 1 mázsa napraforgói gyűjtöttek be. Ez a mennyiség azt td zonyítja, hogy ha a begyűjtési cso­port jól dolgozik, az eredmény nem marad él. A begyűjtési csoport jó munkájához a villányi gépállomás aktívái 85.6 százalékkal, a mágooeiak 70.1 száza­léknál, a vajsz'.óiak 51.3 százaléknál tartanak. Leggyöngébb eredményeket a szentlászlói, kozármislénvi ée a szentlőrinci gépállomásokon érték el. A termelő-szövetkezetek fejlesztésé­re tett felajánlásban 15 csoport meg­szervezése szerepel, ebből 9 csoport megszervezésében vetlek részt a gép állomások aldívái. Élenjár a bolyi gépállomás, mert eddig két csoport megszervezésében vett részt, Liptó- don és Versenden. A eásdiak Csikós. töttö>sön, a vaj'Szlófak Kováeshidán és Cun községben, a pécsváradiak Pereked és Berkosd községben, a pa- lotabozsokiak Szűr községben vet­tek részt csoportszervezésien. Célul tűzték ki. hogy Szűr község termelő- szövetkezeti falu lesz. A kongresszusi felajánlásokkal kapcsolatban a megtakarított anyag és alkatrész megtakarítás értéke 126.700 forint, ami 19 százalékos ön- költségcsökkentést jelent hozzájárult az is. hogy becsületes dal gozó parasztjaink többsége megértette a begyűjtés jelentőségét, mint például Horváth János 4 és fii holdas dolgozó paraszt, aki kenyérgabona begyűjtéséi is 200 szäzak'üon fölül teljesítette, most 4 mázsa és nyolcvan kiló kukó ricát adott el a nép államának, hogy ezzel is erősítse a béketábori é.s előse­gítse a szocializmus építését.' A begyűjtő csoport leleplezte a ku­lákok aljas mesterkedéseit. így például idős Auth Gáspár építkezési vállalkozó volksbundista nyuga|os bukik is hiába tárolt spekuláció, fe.ketézés céljára 20 mázsa kukoricát, 1 mázsa búzái. 5 mázsa szénát, 5 mázsa burgonyát é» uégy zsák napraforgót, a csoport fel­kutatta az elrejtett terményeket és azt áladta a fölclművesszövc-tkezelnek, doh gozó népünk' államának. A villányink a tavaszi munkákat SS százalékra máris lekötötték Kövesse megyénk minden begyűjtési csoportja a mohácsi járás csoportjának példáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom