Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-08 / 32. szám

N A PL 6 1951 FEBRUÁR S A falu asszonyait fokozottabban be kell vonni a háborús veszély elleni harcba Á Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsa sáróiilésének nagyjelentőségű határozatai A Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének tanácsa hétfőn Che Den-Su koreai küldött elnökletével folytatta filéeéh A magyar, bolgár és -román nép- köztársaságok küldöttei beszámoltak arról■ < fejlődésről, amely országuk, ban a felszabadulás óta végbement. A hétfő éjjeli záróülésén három határozatban foglalták össze a ta­nácskozások .eredményeit. A küldöttek egyhangúlag jóváhagy, ták a •Cóstárjen.i és. a Ciprusi Demo­kratikus Nösziivewég felvételi javas­latát, majd ugyancsak egyhangúlag elfogadták a Ű- Békevilágkongreez. ezús határozatainak1 megvalósításáról szóló döntést A* ülés felhatalmazta a DNNSZ titkárságát, hogy 1952 január ele­jére készítse elő a IIL Nemzetközi ÍV ö kongresszust. Határozatot fogadtak el a küldöt­tek a DNNSZ feladatairól a nemzet­közi nőmozgalom egységének kiszé­lesítésében. A határozat javasolja a szövet­séghez tartozó szervezeteknek, bogy különöo figyelmet szenteljenek a DNNSZ 1949 novemberében elfoga­dott határozatainak teljesítésére, amelyekben leszögezték, hogy fokoz­zák tevékenységüket a falu as szó. nyal közölt és bevonják őkel a nyo­mor ét háborús veszély elleni harc­ba. A határozat nyomatékosan hang­súlyozza annak szükségese égét, hogy fölvilágosítsák azokat a vallásos asszonyokat, »kik még nem kapcso­lódtak be a békemozgalomba, hogy a vallásos meggyőződés nem akadá­lyozhatja a békéért., a nők és gyer­mekek közös érdekeiért, a családok védelmiéért folytatott közös' harcot. A küldöttek egyhangúlag határo­zatot fogadtak el a gyermekvédelmi mozgalom kiszélesítéséről.' A görög küldöttek javaslatára el­határozták, hogy tikakoz/i távirato­kat intéznek az 'ENS/á-béz, * Nem­zetközi Vöröskereszthez, a Syéd Vö- föskereszthe? -és követelik, hogy a kétezer görög gyermeket, ., akiket Tito fasiszta Jugoszláviája a görög mnnnrchófasisztóknalakar kiszolgál­tatni, engedjék a népi demokratikus országokban élő szüleikhez. A tanács illése felhívást intézett Nyugat.Németország asszoityetíhoz, felszólította őket a Nyvgat-Némei- rrrszág rémül tarizáláso elleni tömeg, mozgalom kifejlesztésére. A tanács ülésének küldöttel i fel­szólították a világ asszonyait, hogy március S.án, a Nemzetközi Nőnapon követeljék kormányaiktól békevédel­mi törvény meghozatalát. Jóváhagyták azt a Javaslatot, hogy az DNNSZ tanács legközelebbi ülését. Szófiában tartsák. A DNNSZ főtitkára zárőezavaiban felszólította a küldötteket, gondos, kódjának arról, hogy országaikban végrehajtsák a* elfogadott határoza­tokat és minden erejükkel támogass sák a Berlinben tartandó Hl. Világ, ifjúsági Találkozó elő készületeit A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek újabb csapásokat mértek az ellenségre A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága jelenti február 6-án: A nyugati arcvonalon a népi had­sereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt továbbra is csapásokat mérnek az ellentámadást indító ellenségre. A központi és a keleti arcvonalon folytatódnak a helyi jelentőségű har­cok. A koreai népi hadsereg és a kínai népi önkéntesek az elmúlt napokban hét ellenséges repülőgépet lőttek le vagy rongáltak meg. A kínai önkéntesek egyik Tögcfhárl- tó egysége a mólt pénteken Rjong- bongri közelében egy amerikai harci repülőgépet lelőtt A koreai népi had­sereg a Han folyó déli partján ja­nuár 30-án egy ellenséges repülőgé­pet a rákövetkező napon pedig egy ellenséges bombázót és egy felderítő gépet lőtt le. Ugyanezen a vidéken a Irfnal népi önkéntesek légelhárttó egységei ja­nuár 29-én egy ellenséges tengerészeti repülőgépet semmisítettek meg, két másikat pedig megrongáltak. A Biztonsági Tanács azonnal akadályozza meg az Egyesült Államok Kína elleni agresszióját — sürgeti as ENSZ-ben benyújtott szovjet határozati Javaslat Az ENSZ politikai bizottsága ked­den ismét megkezdte annak a pa­nasznak tárgyalását, amelyet a Szov­jetunió emelt az Amerikai Egyesült Államok ellen a Kínai Népköz tárea- eág ellesd agresszió ndatt Utrdaneta, a bizottság elnöke is­mertette Csu En-Lajnafc, a Kínai Nép köztársaság külügyminiszterének táv­iratát Csu En-Laj tiltakozik az Egye­süli Államok ama mesterkedése ellen melynek eredményeképpen a Kínai Népköztársaság képviselőjének rész­vétele nélkül tárgyalja a politikai bi­zottság az USA elleni panaszt. Köve­teli, hogy táviratát, valamint Vn Sziu- Csuannák, Kína kéj) via el ö j ének nyi­latkozatát — aki nem szólalhatott fel a bizottságba® —, olvassák fel politikai bizottság ülésé® és hogy ezeket az okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezete okmányainak te­kintsék. A bizottság 32 szavazattal hat elle­nébe® — tizenhármán tartózkodtak a szavazástól — elutasította, hogy az okmányt felolvassák. Ezután Carapkin, a Szovjetunió kül­dötte szólalt fel és bejelentést tett a napirenden szereplő második ponttal kapcsolatban. Javasolta a két napi­rendi pontot tárgyalják egyidejűleg és a második napirendi pont: „Panasz Kína légi határainak az Egyesült Ál­lamok léglerejo által történt megsér­tése miatt“ legyen, Carapkin foglal­kozott Csn En-Laj 1950 augusztus 27-1 és 30-1 táviratával. A távirat rámuta­tott, hogy az Egyesült Államok meg­sértette Kína területi épségét és kí­nai állampolgárokat gyilkoltak meg és követelte, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete teljesítse kötelessé­gét azáltal, hogy bélyegezze meg és ítélje el az Egyesült Államokat és hozzon intézkedéseket, amelyek meg­akadályozzák a jövőben hasonló ag­resszív cselekedetek megismétlődésé­nek lehetőségét Az USA cselekedetei jogtalanok és azokért a felelősség kormányát terheli X kínai terület ellen elkövetett ha­társértések — mondta a továbbiakban Carapkin , valamint Talvnn meg­szállása ugyanannak a láncnak kü­lönböző szemei ée arról tanuskod- nak, hogy az Egyesült Államok az agresszió Kínára való kiterjesztését tervezi. Az Egyesült Államok durva és arcátlan támadása óriási felhábo­rodást keltett Kína lakossága köré­ben, — Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete nem tekintheti meg nem történt­nek az Egyesült Államok Kína elleni agresszióját. Ezért a szovjet küldött­ség határozati javaslatot terjeszt be, amely tartalmazza a Kínai Népköztár- •óságtól kapott táviratokat — A határozat rámutat, hogy • közgyűlés etlltéH az USA kormány jogtalan cselekedeteit és az Egyesült AUamok kormányára hárít minden felelősséget. A határozat javasolja, hogy a biztonsági tanács azonnal te­gyen meg bármilyen tetszés szerinti szükséges lépési az Egyesült Államok kormányának Kína szuveránttásdt meg­sértő Jogtalan tetteinek megakadályo­zására. Svecov, a Bjelomsz Szovjet Szocia­lista Köztársaság küldötte feltárta Austin, USA-küldött nyilatkozatának hazug voltát, aki tagadta, hogy az Egyesült Államok agressziót követett el Kína ellen. Katz-Suchy lengyel küldött felszó­lalásába® rámutatott, hogy a Kínai Népköztársaság ellen irányuló ameri­kai agresszió „első lépés abban a kí­sérletben, hogy visszaállítsák az elía- jnU Kuomintang-klikk halalmát, majd heíyreátntsdk cr* amerikai Imperializ­mus araimát a földkerekség lakossá­gának egynegyed rés*e lelett~ Katz-Suchy a továbbiakba® elmon­dotta, hogy az Egyesült Államok ün­nepélyes kijelentései «nemére, ame­lyek az USA békéö szándékairól szól­nak, cl kell hinni MacArthurnak, hogy az Egyesült Államok Tajvant „el nem süllyeszthető repülőgépanya. hajóvá" akarja változtatni, amelyet fél lehet használni a Kína szárazföldi része ellen tervezett behatóié« cóljá ra. Ax Egyesült Államok álláspontjá­val szembeállította « Kínai Népköz­társaság álláspontját, amely határozott békepolitíkájának megfelelően minden erejével igazságos és gyors rende­zésre törekszik. Végül felhívta az Egyesült Nemzetek Szerveseiét, hogy Ítélje el az USA agresszióját Ezzel a bizottság ülése véget ért. A kővetkező ülés február 7-én lesz. A francia dolgozók követelik a kormány fasiszta rendeletéinek visszavonását Szerdán este a párisi dolgozók tíz­ezrei gyűltek össze, hogy megbélye­gezzék & három nemzetközi demo­kratikus szervezet központjának franciaországi működését betiltó kor­mányrendeleteket A kormánynak amerikai narancsra történő intézke­dése: csapás a nemzeti független­ségre. — A határozat — írja az Huma­nité vezércikke — az imperialisták háborús előkészületeinek újabb lánc­szeme. A kormány intézkedése újabb lépést jelent a fasizmus útján. Jel­lemző, hogy az értelmi szerzők kény. télének voltak Pótain — azaz Hitler — egyik régi törvényére hivatkozni. Ez arra mutat, hogy fed akarják éleszteni a fasizmust, hogy lefékez­zék a nyomor é3 háborúellenes ha­talmas mozgalmat — fejezi be cik­két az Humanité. 1 A finn vasnfas­sza kszervezet tiltakozása A finn vasutas szakszervezet leve­let intézett a francia kormányhoz, amelybon kifejezi felháborodását a francia kormány antidemokratikus intézkedése miatt és felszólítja a francija kormányt: hatálytalanítsa jogellenes határozatát. Szovjet és csehszlovák győzelmek a Főiskolai Világbajnokságon Pojanában hivatalosan közzétették női összetett verseny eredményét: Főiskolai világbajnok: Mosorova Csehszlovákia) 2.51 pont, 2. Parmova (Csehszlovákia) 12.94 pont, 3. Ko- delska (Lengyelország) 16.49 pont, 4. Kowalska (Lengyelország) 16 93 pont. 5. üroholska (Lengyelország) 18.75 pont, 6. Szendrődy (Magyarország) 19.12 pont, 7. Delmár (Magyarország) 28.71 pont. Jégkorongmérkőzés: Csehszlovákia Románia 9:1 (6:0, 3:1, 0:0). Csehszlovákia ezzel a győzelmével megszerezte a IX. téli főiskolai világ­bajnokság világbajnoki címét. A hátralévő román—magyar mér­kőzés eredménye nélkül a sorrend a következő: 1. Csehszlovákia 4, 2. Románia 3, Magyarország 3 ponttal. Szerdán reggel 33 résztvevővel in­dult el » 30 km-es sifulás mezőnye. Az időeredmények összegezése után a következő az eredmény: 30 km-es sifulás főiskolai világbaj­noka Oljasev (Szovjetunió) 1 óra 56:42 porc, 2. Morozov (Szovjetunió) 3. Terentyev (Szovjetunió) 4. Sárin- nen (Finnország). A magyar Jakab 2 óra 44:21 idővel a huszonhatodik he lyen érkezett célt». Levelezési értekezlet Komlón A Danán túli Napló «zerkeszt őségé­nek átszervezett levelező-rovata fel­mérve a munkáslcvelezés fontosságát, a dolgozó tömegekkel való kapcsola­tok kiszélesítése érdekében Komlón levclező-értekezlntot tartott A járási pártbizottság azonban lebecsülte a munkás-levelezés jelentőségét, mivel előzd ígérete ellenére — nem támo­gatta az értekezlet sikere» megszerve­zését. A levc$eeő.értefcezIeHa 23-an je­lentek meg a Magasépítési Vállalat dolgozót közül. Az értekezlet haHgatfH megértették a munkáslevclezée fontosságát, amit bizonyít több hozzászólás is. Az elv- tónsak értékes szempontokat adtak és hiányosságot vetettek feL Legtöbb fel­szólaló elmondotta, hogy már eddig is szeretlek volna levelezni a szerkesz­tőséggel, de nem ismerték annak lehe­tőségét. Erről beszélt Schaff József, elvtár» vasbetonszerelő ia, aki a to­vábbiakban elmondotta, hogy snüyedi hasznos az »Ismerjük meg a valósá­got" című rovat. Lakos János főépítésvezetö btráíaíot mondott lapunk leié, mert nem írunk eleget Komlóról, ahol az ország máso­dik legnagyobb építkezése folyik. Ugyanezt hiányolta Balázs István elv- társ kőműves is. aki elmondotta, hogy a komlói dolgozók közül is sokan ér­nek el kiváló teljesítményt is. ezekkel nem foglalkozik eleget a sajtó. Taksonyi Anna cívtársnő elmondot­ta, hogy többet foglalkozhatna a Du­nántúli Napló a nemzetközi esemé­nyekkel és több cikket közölhetne o népi demokratikus országokról. Az értekezlet sikere« és termékeny volt- Sok hibára és hiá®yosságra mu­tattak rá * felszólalók. Különös ér­deme ennek a levelező-értekezletnek, hogy az elvtársak bírálatot mondtak a szerkesztősig feli. Jói megállíák helyüket a kul túrverseny ben a szigetvári járás kultiircsoportjai ’Sftyp teszűtődé* előzte meg a sziget, párt járási bemutatókat. A legtávolabbi falvakból is már kosa reggel tömeges­től jöttek a falusi dolgozók, fiatalok, hogy tudásuknak, békeakaratuknak, kultúrájuknak a népi demokráciánk adta lehetőséget kihasználva hangot adjanak. A szentegáti állami gazdaság, az Ibrrjai, katádfal, bánfai, dióspasztal, dcncsházi, nemeskei, nagypeterdi, niozsgói knftúresoporfok elég nagy utat tettek meg, de eljöttek. Egg-két csoportot külön tt szeret­nék kiemelni. Így a dióspasztal HNDSz népdal és táncegyütteséi. Dióspaszta Is egy voft a sok közül, ahol szegény cselédsorsban éltek az emberek, a dől. gozók és most a maga gazdája min­denki a pusztán. Egg eldugott sár fé­szekben van Dióspuszta és szinte cso­dálattal határos, hagy milyen sok szépg eredeti népdal, népi tánc került a fel­színre szereplésükkel A szentegáti állami gazdaság kul társ csoportja Is igen szépen szerepelt ét komoly értékű magyar és orosz népé táncokat mulattak be eredeti népvist^ létben. Sorolhatnánk torba valameng-< nyi résztvevő csoportot, mind megér* dcmlt a dicséretet- A megyei bemu­tatókra a dióspasztal, dencsházai, izeiig tegátl, nagypeterdl és nemeskei cso­portokat ajánlottuk. KENDBE JÁNOS, A csillagászat története Kolumbusa ellopja a holdat A fegrégfl* tudomány « csffkrgá szat. Kezdeti időben csak arra szorít­kozott, hogy megállapítsa a nappal és éjszaka változásait. Sokaiig kellett fej­lődnie az embernek, míg a csillagos ég tálkáiból hasznos következtetésekre juthatott Ár áBattenyésztit és a me­zőgazdatág fejlődése szükségessé tette az időnek nagyobb egységekben való mérését. Ennek ez a magyarázata, hogy a* állatok vemül ességá idejének, tsIs mint a terménynek érési idejének ki­számításához. nagyobb időegységre vob szükség, mint egy nap. Időszámításunk előtt 3.600 évvel a kínaiak már eléggé pontos csillagá­szati roetgifigyeüéseket tettek. Ok fi­gyelték meg élsőnek a napfogyatkozást és * csillagok helyéit w nagyjából meghatározták- Ugyanebben az idő ben az egyiptomiak a Vénusz bolygó viselkedéséből megközelítő pontosság­gal kiszámították, hogy tét ér 395 és negyed nap. A termefliési eszközök fej­lődésével « kereskedelem kialakulá­sával a csillagászat is nagyobb gya­korlati jelentőségre telt szert. A rab­szolgákkal termelt javakat messzi föl­dekre szállítják el, hogy ebből a rab- szolgatartók saját maguk gazdagsági* gyarapítsák. Ismemiök fceálett tehát a csillagos eget, hogy * nyílt tengeren tájékozódhassanak. tájékozódhassanak. Ebben *x Időben az ember még a földet képzelte a világmindenség központjának. A bibliai teremtés mondája, és kü­lönböző valláséira életek foglalkoznak a mindenvég 'létrejöttével Kézzelfog­hatóan magyarázni nem tudják, de nem is akarják. Ezéirt volt szükség arra, hogy különböző természetfeletti lények közbeiktatásával próbálják ma­gyarázná. A kor jellemzője, hogy a tudomány az uralkodóosztály kizárólagos tulaj­dona. A nép elnyomott tömegei telje­sen jóra liánok a tudomány különböző ágaiban- Nein tudják a jelenségek okát; mindemben megmagyarázhatat­lan ^természeti csodákat" látnak. Kü­lönböző fantasztikus elképzelések ala­kulunk ki, imádják a napot, a hol­dat és különböző természeti jelensé­geket. Az urailkodóosztály ismerte ugyan a tudományokat, de elzárta a tömegek elől Nagyon sok esetben nemcsak hogy elhallgatta a valóságot, hanem szándékosan meg is hamisítot­ta. Erre azért volt szükség, hogy az elnyomott tömegeket a vallás és a Ui- domány fegyverével is türelmesekké tegye a kizsákmányolással szemben. .izomban a legnagyobb étnyomás ko­rában még a „szent inkvizíció“ idejé­ben is irkndfnk olyan tudósok, akik bátran hirdették a haladó tudományt és sokszor életűket Is adták érte. Kü­lönösen a XV. században indult hatal­mas fejlődésnek » természettud« mány. Kopernikusz voft •%, efcf xnejp* nyitotta * sort- Jellemző a tőrre, hogy könyvét hálái a előtt közvetlenül mert lriadni és csak a halál menti meg a* inkviziciótói. Könyvéi rögtön elkoboz-, zák és elégetik. A megindult fejlődé»» folyamatot még Ilyen eszközökkel sens lebet megállítani. Egymásután jönnek Kepler, Giordano Bruno, Galilei, akik a legvadabb üldözés ellenére la nyit-' tan merik hirdetni, hogy földünk nem a mindemig központja, hanem csak egy kis része annak. Nagyjelentőségű Galielékraek a forradalma a tudomány­ban azért is. mert előttük még senki sem volt, akii nyíltan szembe meríi volna helyezkedni az addigi felfogás-* s ab Ebben « korban történt Anvertk* felfedezése 4». Hogy mennyire az el* nyomásra használták feí a tudomány# orr, uralkodó körök, arra. bizonyíték Kolumbusz partraszállása is. Kolumbusz partrnsráMsa előtt mái? kiszámította, illetve tudta, hogy aznap este hoMfogyatkozáa les*- Ennek a tu­datában. a partraszálló legénységet é* öt megtámadó benszülőtteknek azt mondta, ha neki és az embereinek a? legkisebb bárstódása h lesz, akkor el-*1 visrt a holdat az égről. A fcenszű'öt-» lek engedtek neki és amikor este be-> következett * holdfogyatkozás, könyfl* rögve mentek hozzá visszakérné a boá­dat, cserébe aranyat, kincset, »rabad-, s águkat ígérték. Galilei működése 6» felfedezései nem, csak azért jelentősek, mert szembe mert helyezkedni az uralkodó osztl'jj és a papság véleményével * föM hely-» zete kérdésében; hanem azért 1% mert ő volt az, aki először használt csilla­gászati megfigyeléseihez távcsövet. Ga-, liléit cwak a „bűnbámata“ mentett© meg a máglyahaíáltőL Jellemző a* uralkodó osztály akkori gondolkozá­sára, hogy amikor Galilei — perének! tárgyalásakor — azt a javaslatot tett© az elnöklő bíborosnak, hogy nézzen, bele a távcsővé!« és mindjárt tneggyö* ződhet állításának helyességéről, a* nem tette meg. Miért? Anésrt, hogvj ne kelljen neki esetleg olyant látnia, ami felfogásával és osztátyérdekiveV ellenkezik. Ez a momentum nem egye­lt üláKő a középkoriban, mert sokaní folytattak struccpolitikát, sőt meg „i* hamisították * tudomány felfedezéseit, A távcső használatával áj korszaki kezdődött a csillagászat történelmében. Már nemcsak a saját szemére voifi utalva az ember, hanem műszereinek segítségével közelebb hozhatta magá­hoz a csillagos ég végtelenségét, be­tekinthetett annak a titkaiba* Megin­dult a rohamos fejlődés, megdőltek a „természet csodái“ és egyszerű ter­mészeti jelenségekké váltak. Soltész Ágoston Kukszmű.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom