Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-06 / 30. szám

2

MÄPIO

1951 FEBRUÁR 6

A va sárnapi felvilágosító munka tanulsága:

Népnevelőink nem fogynak ki az érvekből a SZABAD NfcJP sikeres terjesztése közben

TKia indulókat azór ezéjjo! & hideg léli reggelen a szederkényi hangszóró. A ez ünet okben egy mély férfihang neveket- enrol, arra kérve a nevek gazdáit, hogy sürgősen men. jenek a tanács ház kistermébe, „fontos ügyben.'' Az ügy valóban fontos, amiért összegyűllek a ezeder- kényi népnevelők: Szabad Nép agitáció leesz, amelyet szorosan össze kell kapcsolni a termelőszövetkezeti csoport továbbfejlesztésével, a béke. harccal, a nemzetközi helyzettel.

— Már eddig io jói dolgoztak nép velőink., — magyarázza Kertész Gé táné párttitkár, — negyvennyolc új Szabad Nép előfizetőt szereztünk és most túl akarjuk szárnyaim a fél ázását. Sajnos elfogy óit a megrendelőlapunk, de azért nem esünk két Bégbe, mert megbíznak a népneve- ;lökben a mi dolgozóink és így ifi ki fizetik az előfizetési díjat.

Kertószné fixámba ve-szi, kinek házába jár már Szabad Nép „...Menjenek el Szmolkáékhoz, Pét Kékhez is nézzetek be, nem tudom, azo-k olvasnak-e? Kitaóknek jár, oda •*era kell bemenni, hacsak a tszcs miatt nem menteik. — Dittrichékhez ííosibacherókhoz ne menjetek, azok ‘kulikok, nincs rájuk szükségünk".

Kertész eivtárenő, mint a jó gazda, ismeri az egész falut, tudja, hi mi. igen ember, hogyan gondolkodik mennyire lehet rá számítani. Féltő gonddal engedi útnak a népnevelő .párokat, vájjon sikerrel jár-e útjuk. ,vagy sem

Kónya Jánosné és Vargha Gyulá- né együtt indulnak útnak. Felezőkhez vezet az első útjuk. Felez bácsi kö nip paraszt, idősebb ember már, ne. hozon megy az olvasás is neki. Kónyáménak ugyancsak össze kell ízedni minden tudományál, hogy meggyőzze az öreget a tízabad Nép olvasásának fontosságáról,

— Nézzen csak ide — mutatja neki á Szabad Nép vasárnapi mellékletét. — Hogy néz ki egy amerikai, ha bajba kerül. Ugye nem is olyan csodaemberek ezek, mint azt egyesek bíresetetik — Az öreg húzódozik, kifogásokat keres, a feleségére néz.

— Majd megbeszélem a fiammal,

•— szól végül is az öreg Felez — én Kónyáné nem k erőltoti. Eszébe jut Kartészné utolsó figyelmeztetése: erőszaknak még a látszatát is el kell kerülni.

Már Takács Ferencnél folyik az agitáció. Kónyánóékuak itt köny. nyebb a dolguk, 6 ikerrel járnak, n’akács Ferenc eddig példányonként vette a Szalad Népet, de csak 'vasárnap.

Ez nciu elég, mert egy hét nagy Irio, sok minden történik ezalatt. Ha hétköznap nem olvasok, nem találom az összefüggéseket az esetné, nyék között. A rádió hívta fel a figyelmemet először a Szabad Népre. Winden reggel meghallgatom a lap- tzenúéL éa olyan jó cikkeket olvasnak fel a Szabad Népből, hogy kedvet kaptam rá. Jó, hogy jöttetek,

—- mondja Kónyánknak — legalább nálatok fizetem elő. — Még megkérdezne valamit a népnevelőktől, de azok már nőm is hallják, máris Saiga Lajos ajtaján fordulnak be.

Sságáékná! szóbake-rül a tszcs is beszélgetés közben. Salgáné szorgalmas asszony, de sokat betegeskedik Erre hivatkozik, amikor Vargáné a eooportba történő belépése felől ér. deklődik. „Nem akarom én, hogy más dolgozzék helyettem" — mondja. — „Nem bírom a nehéz munkát, csak a könnyebbet, azlán röstelném, ha bzt mondanák, hogy Salgáné kihúzta magái". Kónyáné eívtársnö nem hagyja ennyiben.

— Éppen ezért i« jó lenne, ha be lépne hozzánk. NdlunJt akid köny- 'nyebb munka, nehezebb is. Ki milyent bír el, olyant végez. Megoszt, fűk a munkát kinek-kinek képessége szerint. — Salgáék gondolkodnak «zen, van benne igazság, amit Kónyáné mond:

— Hát majd meggondoljuk, jöjjenek e! néhány nap múlva. Addig is a Szabad Népet megrendelem. — Ke- rotráznak. mosolyognak, alighanem eldőlt a tszcs kérdés is ...

Még hat helyen jár sikerrel a szederkényi népnevelők műnké ja. túljutottak a.z ötveno«. Ezek az új előfizetők mind választ is jelentettek

egyben a szederkényi árarejtejö

kidákok néprllmes, agyafúrt gaztetteire. Válasz Rendes Lászlónak.

Moetbaeher Jgnácnénak, Bősz Frigyesnek és a többinek. akik meg.

csalták és becsifpták a dolgozókat, megrövidítették a nép államát. Tettekben kifejezett bizonyíték arra, horv Szederkényben nemcsak ám- rejtegető kuláknk, de becsületes, a Pártot híven követő elöl gőzök Is vannak, méghozzá összehasonlít hatatlan többségből.

Nemcsak Szederkényben, Baranya minden községében nagv siker

kísérte a népnevelők munkáját. — Szebényben a lelkes népnevelők üvegyel fedett falitáblát készítettek kampány idején a Szabad Népnek ide teszik ki az újságot azok számára, akik valamilyen okból nem juthatnak másként hozzá. Ebben községben Szabó Andor népnevelő- felelős példátmutatóan egymaga 40 új előfizetővel szaporította a Szabad Nép előfizetők szántál. — Szabó elviárs az újsággal a kezében járta a falut és a legjobb cikkeket felolvasta belőle. így mutatott rá azokra a kérdésekre, amik a dolgozó parasztságot, de minden becsületes embert érdeklik.

Siklóson Vadon elvtárs vette át a vasárnapi agitáció irányítási munkáját. Lelkesítő beszéde nyomán, érvekkel jól felfegyverezve indultakéi a siklósi népnevelők, hogy behozzák lemaradásukat. A mikrofon egymásután mondja be a jó eredményt elért népnevelők neveit, a helyi pártszervezet ajándék hanglemezzel kedveskedik a legjobb eredményt elért agitátornak. Vas» Lajos ’péksegéd név« közismert lett egyszeriben Siklóson. Vaes elvtáre meg ie érdemli, hogy beszéljenek róla: 21 új előfizetővel növelte a béketábor erejét.

Vas» elviárs munkáját a módszeresség jellemzi. Egész héten kérész, tül készítette elő a talajt a vasárnapi agitáció számára. Nemcsak egyszer, többször is elmegy egy-egy dolgozóhoz, beszél a béke tábor egyre növekvő erejéről, összehasonlítja a mi életünket a Tito.féle Jugoszlávia életével, megmagyarázza, hogy milyen aljas eszközzel dolgoznak az amerikai imperialisták az ENSZ-ben ós Koreában. Egyszóval felkelti az érdeklődést az időszerű politikai kérdések iránt és szinte kérik, hogy mindennap jöjjön el beszélgetni. Vass elvtárs ilyenkor arra hivatko! zik, hogy mindenhová nem tnd elmenni minden nap, de maga helyett elküldi a Szabad Népet, amely sokkal jobban tud agitálni\ „beszélget. ni:\ mint ő.

Nem lenne elég hely felsorolni azt az ezernyi érvet, amit lelkes népne velők ezrei felsorakoztatnak napról- úapra a Szabad Nép agitációban. Nem nehéz a Szabad Népért agitálni, mert mindenütt szívesen fogadják, mindenütt tudják már, hogy a kárt hangja, a kommunisták lapja. A Pártot, a kommunistákat pedig mindenütt szeretik, becsülik, követik és támogatják, mert meggyőződtek arról, hotrv a nóppel a népért dolgoz nők ós harcolnak.

A 10.000 új Szabad Nép előfizetőért — jelszó megvalósítható. Fel kell használni a hátralévő hetet arra, hogy azokon a helyeken is siker koronázza a munkát, ahol eddig meg -nem értek el komoly eredményt.

LeJke^tee a lemaradt községeket is az élenjárók sikere, amely mind. aniiviunk sikere is egyben. — Ne legyen olyan község sem Baranyában, ahová Pártunk központi lapja el ne jutna minden nap a dolgozók nagy részéhez.

Az egyes járások eredménye a vasárnapi agitáció ntán:

Mohácsi járás: 1029, Siklósi járás: 090, Szigetvári járás: 821, Komlói járás: 686, Pécsváradi járás: 579,

Pécsi járási: 574, Sásdi járás: 873,

Villányi járás: 303, Pécs váróé: 2572.

A mohács járás eredményében Mohács 378 új előfizetővel szerepel. Nagy verseny folyik a mohácsi és siklósi járások között, de az elsőség kérdésébe a siklósi, sőt a komlói járás- is beleszólhat. A villányiak ós a sásdiak igyekezzenek behozni a lemaradást!

Soha el nem múló boldogság és hála él szívemben, hogy újbói meglátogathattam második hazámat, a Szovjetuniót

lányi Sarolta elvtársnő beszámolója az MSZ1' székházában

Vasárnap délután zsúfolásig megtelt a Magyar-Szovjet Társaság szék- házának nagyterme. Lányi Sarolta elvtársnő, a neves írónő és műfordító beszámolójára jöttek el a dolgozók, hogy meghallgassák a szovjet irodalomról és a legutóbbi szovjetuaióbeli utazásáról szóló előadását.

A beszámoló előtt a honvédzene- kar — Csáky Nándor vezénylésével játszott egy magyar és egy szovjet zenekari számot, majd Kálmán György, a pécsi Nemzeti Színház művésze adott elő részletet Beck: Volokalám- szki országút című regényéből. Ispánki Emília eivtárenő üdvözlőszavai után tartotta meg Lányi Sarolta elvtársnő előadását.- Csodálatos út volt az én utazásom a Szovjetunióban. Öt év után ismét viszontláttam második hazámat, ahoi 24 évet töltöttem életemből. Élmény volt tapasztalni azt a hatalmas fejlődést, amelyen — ötéves távollétem alatt — a szocializmus hazája keresztülment. A kommunizmust építő hatalmas munka besugározza az egész szovjet országot. Mindennek a munkának lelke a szovjet nép forrón szeretett nagy fia, a bölcs Sztálin, akinek vezetésével e hatalmas nép folytatja harcát a békéért.

Lányi elvtársnő elmondta ezután, milyen nagy szeretettel és barátsággal fogadták a magyarokat a szovjet emberek. — Nem csoda — tette hozzá,

, hiszen olyan „nagykövetünk“ van az ottani dolgozók között, mint Petőfi. Petőfit mindenütt ismerik a ha- almas szovjet hazában, s szívesen fogadják a Petőfi nyelvén beszélőket.

I Beszélt ezután a szovjet iskolák ról, óvodákról és gyermekintézmé

Mohácson újabb vereséget szenvedtek a maradiak

Tizenegy taggal /. típusú termelőcsoport alakult

Csoportot alakítottak a mohácsi dolgozó parasztok. Az első lépés nehéz volt, de aztán nekilendültek alaposan. Összehívták a párthelyiségbe azokat a dolgozó parasztokat, akik jól megértik azt, hogy mit jelent a Párt, a kormányzat segítsége, akik megértették, mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás útja. Megvitatták az típusú tábláé termelőszövetkezet alakításának leli tőségét. Megvitatták működését és a vitás kérdést: az őszi búzavetés ügyét.

Ott volt az értekezleten Csalak Jánosné 8 holdas dolgozó paraszt felesége is, aki, amikor látta, hogy nehezebben megy a megértés, maga tó szívóson kiállt a csoport megalakítása mellett. „Vagyunk elegen, art egyes típusút meg tudjuk már alakítani, csak alá kell írni a nyilatkozatokat. Úgy is lett. Az alapos felvilágosító munka után a- áirfák a nyilatkozatokat, megalakították 11-en az I. működési szabályzat szerint működő iáb lás termelőcsoportot.

Pécsi Mihály 10 hoddas középparaszt írta alá elsőnek. Aztán jöttek a többiek: Csalok Jánosné, Kulutác Mátyás, Szűcs Lajos, Szűcs István, Szol lár Józsefné, Csongor Elek 13 holdas középparaszt, Balázs István 10 holdas középpaTaszt és így sorba mind a tizenegyen. Elvetették a maradiságot. új útra léptek.

Unsz András belépő maga is agitál a szövetkezet mellett

A muKban mindéin újat elleneztek Mohácson. így vesztették el a Duna- hidat i*. így ellenzékieskedtek az öregek, araikor a bont (Duna-gát) építéséről volt szó. Majdnem hajbakap- tafc, amikor a tagosítást akarták megoldani. Ma. mégis úgy van, hogy a bont nélkül e4 sem tudják képzelni az életet.

Amikor Húsz András 7 holdas dolgozó parasztot felkeresték, hogy meggyőzzék a csoportos gazdálkodás helyességéről, — arról, hogy lép jen be i ö is az I. típusú táblás csoportba, i még nem értette teljesen a működé j sét. Azt mondta a népnevelőknek, j hogy keressék fel másnap, addig gondolkodik, akkor ha eljönnek, megmondja, hogy mi as álláspontja. Ugv is volt. Két napig gondolkozott, meg- hányta-vetette alaposan és amikor felkeresték, azt mondta a csoport tagijainak:

Átnéztem alaposan, átgondoltam jól az I típus szabályzatát Adják caak ide azt a belépési nyilatkozatot, hadd írom alál

— Az öregek legtöbbje beleragad a múltba. Ezek visszatartják a fiatalok fejlődését. Találkozhatunk sok olyan esettel, hogy a fiatalokat, akik dolgoznak, küszködnek a földdel, az öreg az ágyból dirigálja. Ez Is a ma- radiság -gyik rossz megnyilvánulása. Az öregeket tisztelni kell, de az már hiba, ha a fiatalok jövőjét nyers makacsságukkal éppen ők törik össze.

— Mi már régebben beszélgettünk a szövetkezet előnyéről, de csak most jutottunk el a cselekvéshez. Én megértem, mit jelent a gépesítés. Tudom, bogy a mi könnyebbségünkre van az. tin a parasztság évszázados panaszát gondjdt-baját orvosolni akrrrjuk CHil: ezen az A*on lehet. A gépesítés h .talmas segítséget nyújt nekünk, sok drága időt takarítunk meg vele. 'É.n első. sorban is a gyermekeimnek építeni'a boldogabb jövőt azzal, hogy a szövet kezeli utal választottam.'

Ahogyan új volt a bont és a tagosítás, most Aj a szövetkezet• Ahogyan megkönnyítette a gát és a tagosítás a mohácsi dolgozó parasztok életéi, úgy most $okl;al jobban megkönnyíti a szövetkezet. Uj gépek ezreit a4Li az ipar a mezőgazdaságnak, új traktorok, oj vetőgépek és egyéb Inez "enzdasági gépek teszik könnyebbé a .erhes paraszti életet. Nem furcsa-c akkor az a nézet, hogy nem kell egyeseknek a

könnyebi) elet. a jobb megélhetés, a nagyobb jövedelem? Nem furcsa, mert ahogyan a kicsi gyermek nem mer önállóan a maga lábán elindulni, fél, hogy elesik, úgy félnek a mohácsi és a lobbi egyénileg dolgozó parasztok is az új útra lépni. Félnek, lingv nem tudják az első lépést. — az első évet boliás nélkül megtenni.

Mohícs Svövess© TuHícví: pé tlitjáí

Ennek a fé’ésnck egyedüli oka a/ hogy nem látják azt u hatalmas erőt. mely már a: első tépéstől kezdve <á- mogatfa, vezet/ a- új úton iárákai — a Párt és az egész dolga.ét nép erejét. Feltehetjük n kérdést, miért n ni látják a dolgozó parasztok, hogv a Párt és a dolgozó nép támogatja mm. den Lépésüket? Egyszerű a felelet. ír vesét beszéltünk eddig erről és sokkal többet beszélt az ellenség. Nem beszé'

tünk eleget arról sem, hogy ma a dolgozó parasztságnak is, mint az ország bármely dolgozójának — nemcsak ad. dig tart a birtoka, ameddig a négy barázdája, amennyit a telekkönyvben ki tud mutatni, hanem ez a széles ország mind a miénk. Nyugodtan mond. hatják ezt a mohácsi dolgozó parasztok U, ők sem kivételek ebbenMohács dolgozó parasztsága előtt nemcsak a-zok a jó példák állnak, hogy a környéken már működött egy sor jó termelőcsoport, hanem példa lehet az is, hogy Turkevén a három termelőcsoportba rövid idő alatt 1600 dolgozó paraszt lépett be. Megvan a mohácsi dolgozó parasztoknak is a tehetőségük arra, hogy ha elsők nem is lehettek a termelőszövetkezeti város megszervezésében, de ott legyenek az elsők között. Ehhez éppen úgy, mint Turkevén tették, alapos felvilágosító munka kell. Ami Turkevén lehetséges, volt meg. oldható Mohácson is. Minden csoport fejlődik, csupán az kell, hogy minden népnevelő és sző ve kezeli tag érezze át a feladat hatalmas horderejéi. Érezniük kell azt, hogy a szövetkezeti mozgalom kiépítése a mezőgazdaságban a szocializmus építésének fontos állomása. Tudatosítani kell a mohácsi dolgonó parasztokban azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás könnyebbé te- zi az életet Segítenek a gépek, jobban ki lehet használni a traktorokat, eredményesebb a minőségi vetőmagok használata, gazdaságosabban lebet ki használni a műtrágyákat. Végeredményben kevesebb és könyebb munkául lé üvegesen szebb jövedelmük lesz boldogabb lesz az életük.

nyékről Lánya Sarolta, majd egy moszkvai fiú- és egy leányiskoláról, ahol látogatást tettek. Derűs munkát és mintaszerű fegyelmet láttak ezekben az iskolákban, olyat, ami nemcsak a szovjet felnőtteket, de a szovjet gyermekeket is annyira jellemzi. A tanárok és diákok közös munkáját csakúgy megtalálhatjuk, mint a szülők és a tanárok közli szoros kapcsolatot.

Ezután a lenini-sztálini nemzetiségi politika alkalmazásának egyik példáját mulatta be eleven színekkel a grúz nemzetiség éleién keresztüL — Voltunk egy grúziai állami gazdaság óvodájában, ahol együtt láttuk a grúz és orosz gyermekek fekete és szőke fejecskéit. A grúz gyermekek oroszul beszélgettek, az oroszok a grúz nyelvet tanulták meg Ids barátaiktól. Láthattuk, hogy a lenini-sztálini tanítások eljutottak az ország legtávolabbi részébe is, ugyanakkor továbbélnek a nemzeti szokások (ahogy ezt Grúziában is tapasztaltuk), de ezek a szokások szocialista tartalommal teltek meg.

— Igen nagy élményünk volt a

szovjet írókkal való találkozás — folytatta Lányi elvtársnő. — Moszkvában, Leningrádban és Tbilisziben találkoztunk velük. Ezek közül is a legmaradandóbb Fagyejev elvtárssal való beszélgetésünk volt. Fagyeiev elvtárs felhívta a figyelmünket, hogy óvakodjunk a sematízálódás, a vázlat- szerűség veszélyétől, a nem művészi irodalmi alkotásoktól. A kezdetleges, művészieden írásmód nem a szocialista irodalomra, hanem a rossz irodalomra jellemző. A szocialista realista iradalomnak egyaránt forradalmi lendületűnek és művészinek kell lennie, s necsak a ma eredményeit mutassa be, hanem ezeken az eredményeken keresztül a jövőbe is mutasson. Ugyanakkor azonban óvakodni kell az erőltetett, hamis hangtól, mely nem tudja hilietően igazolni a tartalmat és megcsalja az olvasót. — Lányi elvtársnő beszélt a szovjet ifjúsági irodalomról, s azoknak a szovjet Íróknak népszerűségéről, akik a szovjet ifjúság számára írnak.

— Grúziai utazásunk során találkoztunk grúz és a szomszéd nemzetiségek Íróival is. Ez tehát nemcsak az orosz, grúz és magyar irodalom találkozása volt, hanem sok más népé is. Végtelenül megindított bennünket, mikor a pártízezernyi lelket szám'áló abház nép egyik kiváló költője József Attila versét szavalta, vagy amikor a grúzod Petőfi-fordításokat, így többek közt a „Szülőföldem" cfmű költeményt szavalták.

— Feledhetetlen volt — folytatta Lányi elvtársnő —, amikor Moszkvában, a Lenin-mauzőleumban újból láthattam Lenin elvtársat, akinek temetésén is résztvettem. A grúziai Gori- ban jártam, abban az egyszerű szülő- hajlékban, ahol a mi forrón szeretett Sztálinunk született! Soha el nem múló boldogság és hála van szivemben, hogy ez mégegvszer megadatott nékem — mondotta Lányi Sarolta elvtársnő, majd beszámolója befejezéséül a tanulmányút alatt írt gyönyörű költeményét, a „Grúziai utazás"-t - olvasta fel, melyben a grúz nép felvirágzását és boldog életét írta meg: ,Igy láttam én meg mindenütt a múltat és az újat,

A békét, munkát és derűt, jövőnket és utunkat!" igv fejeződik be a költemény. Ispán- ki Emilia köszönőszavai után a pécsi dolgozók és írók kérdéseikké! halmozták el az írónőt, melyekre bő, részletes válaszokkal felelt.

fi Pártksiigress;»s tisztelsíérD megjavítja munkáját a Magasépíiési Vállalat DISZ szervezete

Mi. * Pécsi Magasépítő Vállalat DISZ-fiataljai örömmel üdvözöljük Pártunk Kongresszusé,: amelyre mindannyian készülünk. Ez alkalommal köszönjük meg újból a hatalmas Szovjetuniónak és Sztálin elvtársnak azt, hogy felszabadított bennünket a kapitalisták elnyomása alól.

Köszönjük Pártunknak és szeretett édesapánknak Rákosi elvlársnak azt, hogy segíti ifjúságunkat a munkában. Bölcs taní'ásaiból már eddig ü soka; tanultunk és iránymutatását követve, szép eredményeket értünk el a munkánk területép. 1950 decemberében megválasztottuk mi is az új vezelö- séget. A DISZ ifjúmunkások nagy lelkesedéssel váhasztotiák meg titkárnak Szalui Sándor elvtárs sztaháno vista kőművest. Ekkor igére'et is tettünk, hogy az új vezetőség jó munkát fog végezni. Azonban a titkár

megválasztásánál hibát követtünk el, nemcsak mi, hanem a pártszervezetünk is azért, mert nem néztük meg azt, hogy Szalai élvtársnak több más Eunkciója is van.

DISZ-li!kárunk négy elfoglaltság:- miatt nem tudott eleget tenni a vállalt köteíezettsáuének és ezért ellaposodó't a DTSZ-szerevezetiink munkája. A vezetőség azonban elhatározta azt, hogy a Kongresszus tiszteletére öt politikai kört fog megindítani, ezenkívül növelni fogjuk a „Szabad Hiúság" előfizetőinek táborát Célkitűzésünk az, hogy felszámoljuk az eddigi hiányosságainkat, de ehhez kérjük Szalai elvtárs segítségéi is, hogy az eddiginél jobb munkát tudjunk végezni Pártunk Kongresszusának tiszteletére.

Gungl Katalin DISZ ifjúmunkás,

Pécsi Magasépítési V,

Most már nem idegenkednek az újtól