Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-23 / 45. szám

1931 FEBRUAR 23 N n p I* o 5 Az elmúl! öt napoo közel kétezer dolgozó parasztcsalád tizenkét és félezer hold földdel lépett a termelőszövetkezetekbe Felsőmmdszent, Godisa, léseny, Szabadszentkirály, Máriakéménd és Ataószenimárion a legújabb szövetkezeti községek Megyőúk községeiben dolgozó pa­rasztságunk sorra töri, zúzza a múl­tat, elsöpri útjából az ellenséget és • maradiság maradványait, építi szebb holnapját. Egymásután szervezik az I. típusú termelőszövetkezeti csopor­tokat, jelentősen erősítik a meglévő HL típusúikat és az önálló termelő­szövetkezeteket. Csupán a csütörtöki napon — nem teljes adatok szerint .— 703 család 4.575 hold földdel lépett be a szövetkezetekbe. Az utolsó öt napon a felemelkedés útját, Rákosi elv társ útmutatását követte 1868 dol­gozó parasztcsalád 12.454 hold föld­del. Tcrmelöszöveikeeztí község lett a sásdi járásban Eelsőmindszent és Go­disa. Ezzel ebben a járásban is „meg­mozdult a földi“ A pécsi járásban to­vább tart a nagyarányú fejlődés. Té- seny egész dolgozó parasztsága terme­lőszövetkezetet alakított és Szabad­szentkirály nagyközség is termelőszö­vetkezeti község lett. Itt 94 család alakított I. típusú csoportot 804 hol­don, 65 család 170 holddal a III. tí­pusúba lépett. A járás jelentős dél­szláv lakosú községében, Szalántán 15 délszláv dolgozó paraszt lépett terme­lőszövetkezeti útra. A pécsváradi járásban is új terme­lőszövetkezeti község született: Má- ríakéménd község, ahol a meglévő önálló termelőszövetkezet mellett most 49 család alakított L típusú csoportot, köztük 28 felvidékről át­települt középparaszt. A siklósi járás­ban Alsószentmárton délszláv dolgo­zó népe is teljes egészében a nagy- zemi gazdálkodás útját választotta. 47 család 457 holdon I. típusú csopor­tot alakított, 12 család 115 holddal pedig a III. típusú csoportba lépett. A villányi járásban teljesen terme lőszövetkezeti falu Jatt Lippó is, ahol minden dolgozó paraszt csatlakozott az önálló termelőszövetkezethez. A komlói járásban Nagyhajmáson 14 család kivételével már minden dol­gozó paraszt szövetkezetben van. Itt 33 család alakított I típusú csoportot 386 holdon és 70 család 629 holddal A számok mögött a Párthoz, szere­tett Rákosi elvtársunkhoz hűséges dolgozó parasztok állanak, akik most a Pártkongresszus előtt még szoro­sabban felzárkóznak nagy Pártnak mögé és tömegesen indulnak meg a szabadabb, szebb élet, a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás útján. Dunaszekcső is megfogadja Rákosi elvtárs útmutatását: megindult a szövetkezeti gazdálkodás útján Nehezen tőit meg- Dunaszékcsőn a Jég. A pártszervezet tagijai, népneve­lői, a Petőfi termelőcsoport tagjai közösen összefogva, mindent megtet­tek, hogy meggyőzzék a dolgozó pa­rasztokat a termeiőcsopont helyessé­géről Néhány család megindult ugyan a tszcs felé, de a legtöbbjét még a kullákok befolyásolták. A kulákok niern mertek nyíltam támadni a tenme- löcsoport ellen. Látszólag „csendesen“ meghúzódtak, de alapjában véve na­gyon káros, romboló munkát végez­tek, amikor tust akarták eSiiitetoi a dolgozó parasztokkal, hogy ráérnek még a belépéssel, vagy az új csoport alakításával. A dunaszekcsői dolgozó parasztok — akik zömükben felvi­dékiek —, akkor indultak meg a cso­port télé, amiltor egyik este eljöttek hozzájuk a bólyi dolgozók és ők ma­guk mondták el, miért léptek be a termelőcsoportba, miért segítettek ab­ban, hogy Bóly termelőszövetkezeti község legyen. „Köszönöm a Pártnak, János fiam . . X tanAcsház Irodájában legalább nyolc-tíz dolgozó paraszt áll. Nem úgy lépteik ma ide be, minit évekkel ez- , előtt, amikor a főszolgabíró úr min- i den semmiségért behívta és lerámolta . őket Leemelt föveggel állanak most I is, az igaz, de az arcukon öröm, bol- , dogság sugárzik. Nem beszélnek, . büszkén, kiegyenesedve néznek Szem- j be egymással Kiss Károly hatholdas dolgozó megelégedett mosollyal írja : oúá a belépési nyilatkozatot Amint felemeli a fejét, csodálkozva kiált ‘.feli • — Csetö bácsfl Hát maga is? 1— Én Is fiam, én Is — felel vissza mosolyogva Csetö Sándor 14 holdas dolgozó paraszt — Tán én egyedül maradjak ki belőle? — Már nyúl is a toll után. Mellette áll Kovács Já­nos elvtáis, népnevelő, aki felvilá­gosi tóttá és akit megkért hogy kísér­je már a tanácsházba, hogy ő is meg­írhassa azt a felvételi ivet — Jobban írsz te. Én majd csak a nevem kanyarítom alá. — nyújtja a tollat Kovács elvtárs felé. — Nehéz az én kezem már aiz íráshoz. Aztán amikor már aláírta a nevét, felszabadultan sóhajt Úgy, mint, axndr toor valaki megtalálja, amjl keresett, ami után vágyott . — Nnal — Egy rövid Ideig gondol­kodóba csík. Ki is vezette öt ide? A Pánt tette lehetővé számára a belé­pést Kovács elvtára, a pártszervezet egyik népnevelője magyarázta meg, melyik is a helyes út MoíI már tud­ja: Az, amit Rákosi elvtárs 1948-ban Kecskeméten javasolt a dolgozóknak. A szövetkezés, az összelogás, a nagy­üzemi társasgazdálkodás. Úgy érzi, ezt meg kell köszönni. De kínok most hirtelenjében? Kovács János itt áli mellette, ö párttag, a Párt nevében szól* hozzá, Csető Sándor középpa­raszthoz- Megfogja a kezót, jól meg­szorítja. — Hát köszönöm a Pártnak, Jánox Kami Nagyon köszönöm ... A felvidéki középparásztok is felismerték a szövetkezés előnyeit 'Minden népnevelő, minden épkéz­láb csoporttag kinn jár a községben. Nagy község Dunaszekcső, körülbelül őt és félezer lakossal. Nagy részen terül el az aliszeg. Szűcs Mihály elv- társ, pártvezotöségi tag példamutatá­sa itt is elindította a belépéseket.. Szűcs elvárs, mint példamutató kom­munistához lilik, elsőnek lépett be az alszegen. Azóta sorra jönnek a jelen­tések, a népnevelők örömüzenetoi. Uj és új tagok írják alá boldogan a be­lépési íveket a tanácsház irodájában. .Az utcán megállnak most az embe­rek. Béres József 15 holdas középpa- raszit szól a dolgozókhoz. Ismeri jól az egész község. Mindig arról beszélt, hogy ő lesz az utolsó, alti valamikor is belép a termelő csoportba. Hangja most büszkén, lelkesen cseng: „Dolgozó paraszt,társaim! Felvidé­kiek ! En beszélek hozzátok. Béres József. Eddig már nagyon sokan va­gyunk, akik beléptünk a tegnap este megalakult „Uj Élet“ termelőcsoport­ba. Nyolcvan család lett előttem tag­ja a tszcs-nek. Én is úgy láttam jó­nak, hogy tagja legyek, mert a csoportmunka sokkal jobb és* jöve­delmezőbb. Az a meggyőződésem, hogy rnindaninyiunkmak ott a he­lyünk, ott találjuk meg a boldogulá­sunkat. Közösen végezzük efflentú'i a munkát, egymással megértésben. Tud­juk, hogy az új csoport felemelkedést biztosít nekünk és ez* a Pártnak kö­szönhetjük. Éppen «»ért, o Pártkon­gresszus előtt, szeretettel köszönöm meg a Pártnak, hogy lehetővé tette a belépést, titeket pedig arra kérlek, kövessétek az eddig belépettek pél­dáját, legyetek ü is tagjai az Uj Életnek. Nem engedik a kulábokat a csoportba férkőzni DSluttáln négy óimkor Újvárosban miár csak 3—4 dolgozó parasztosai ád van, «M nem írta alá a belépési nyi­latkozatok A pártszervezet népnevelői és a tszcs-tegók bizakodva beszólnék róla, homy itt is feltétlenül snlk/er lesz, szívósam kitartanak addig, míg meg worn győződik mind a négy csatáid ar­ról, hogy waki iís a csoport biztosit jobb és szebb éSete*. A kulákok egyet­len szót sem szólnak auróH, hogy „rá­érsz még, várj, beDépbetsiz te az ösz- szwt ró.“ Jól tudják ezek, a minden hájjal megkenitek, hogy hta Dumiaiszek- coő leanneftöiszövetkieczertá község lesz, az ö terményeiket nőm veszik meg többé a pin com. Dunaszekcső példája lelke­síteni fogja Bár és a környező közsé­gek dolgozóit, ott Is hasonló „földin­dulás'' következik be. Taktikát vékáz­tattak: alattomosan igyekeznek bejutni a csoportba. Néhány új csoport tagot meg tudnak téveszteni, hűit-hét holdas ddlgiozó parasztinak mondják magúikat, airról meg hallgatnak, hogy a többit Leadták, hofny megmeneküljenek a meg. bélyegzés eßöL A tanácsiháizbam azon­ban kiderül, hogy például Sümegi Schimúidlt Péter vagyonikor! át© zotit sváb, korlátozás előtt 56 hold földdel rém dtelkezeftt, cselédet tartott, fii® meg HfitTier, terror!egánye volt, a fasiszta SS -a lolkiuílatlxun szolgált­A tMMácsbázbam szembienáfflnalk vele a döfgozéik. Eljött idle is könyörögni, hogy vegyék be a csoportba. Kemé­nyen szemébe vágják, mit csinált az­előtt, mit lelt a dolgozókkal. Most jó lenne a cselédek közé jönni és velük dolgozni? Jó lenne befurakodni a cső pontba és valami hasonló helyzetet te­remteni, ír int a fasiszta Tito zadrugói - ban van? , — Nem Ml maga Iköziém/k! Talknrod- fék a közeliinkből és eszébe ne jusson. Iiogy valamikor is belép a csoportunk bal Nekünk nem szipolyozó, kizsák­mányoló gazemberek kellenek, hanem becsületes <1. otókl Sümegi Seb midinek haragos gyűlölet k'ir'k a özeméiben. Szeretnie a dolgozók sújtaná, bole aiz arcukba, mW i'égiin a cseflédioivöl tette, de nem mer. Arca átváltozik, barátságot szintéi és az ajtó felé hátrálva ezt mormogja maga elé: — Azért nem értem, igazán nem ér. lem. Egy ilyen dolgos emberit, aki 56 hold főidet becsül eltol szorgalommá a cso'iéitoiivdl m egírnunk állt, egy ilyen d-oígos embert nem vesznék be? Hál nMoc* hova jutaiok? Itóeneml Hova jutnak a „kódisofc"? ■— Az már a Ini dolgunk I — raénniek osme az új csoportlapok, — Egyelőre az a fontos, hogy az ilyen hamis ku­tyákat Jdebrudatjuk magunk közüli Előre, hogy Dunaszekcső termelőszövetkezeti község legyen! HsWre a teauácsúrodlában megsoám- LáSják a csraliktoka*. A III- típusú Pe­tőfi csoportba eddig 29 család, 36 taggal, 1(06 katesztnálllis hold főiddel lépett be. (9 nincstelen, 14 kiisipamaszt ás 6 köaéppairaszt család.) Az I. típusú csoportba 137 család, körtük 54 kis- paraszt és 83 középpanasz* 1130 ka- tasiztráills hold földterülettel. A könnyező falvaikban éts az egész miegyében, gyorsan terjed el a hír. Du n&s-zekcsőin. megindul lak a dolgozók és nagy lélkesedésiset Iteszmak tagjai a temielőcsoportaaik. Komoly, szép ered­mények ©tok, die sokkal jobbak is le­hetnének, ha minden párttag jobban saívügyémiek íetóntenó a munkát, ha a község és a tszcs pár tóikéra jetiiéntő- sobbnok üátnák ezt a kérdést és a párt- sziervcmet óiéin ők lennének a fejlődés rugói. mozgatóit, jrátnyiíltói. A helyi pártszervezet fog’.iallja el a muníka irá­nyításában a helyét, tartsa állandóan szánnom az új belépőket, éifenórizze azt, hogy nem kerülnek-e kutákok a csoportba, iássiálk ©1 tanácsokkal a nép- neveüiöket ő!s azokat a csoporttá gokat, alk-fk belépésük után új tagok meggy5 zósiére indulnak. Induljanak a népnr velők, a tszcs-tagok a pártszervezel irányításával új győzelmekért. Végez­zék munkájúkat továbbra is nagy lel kesedéssel, hogy elérhessék szivük vá­gyát, Dunaszekcső termelőszövetkezeti község lehessen Pártunk második Kon. Harsány! Mim n kommonlsták példamulatSsáva! FelsoszenfsnSrton községien tersneíecsepsrM alakítanak a délszláv da’gozó parasztek Nazjy őrömmel vettük a hírt, hogy Turkeve példájára Mágocson, Bolyon, Baksán és sok más községünkben özö­nével léptek be a termelőcsoportba a dolgozó parasztok és ezek a közsé­gek szövetkezeti községek lettek. A felsőszentmártoni pártszervezet elhatározta, hogy Pártunk Kongresz szusára jó népnevelömunkávaí meg; alakítja községünkben a tszcs-t. Tud­juk. hogy nehéz munka llesz, mert n pap alaittomban mindig a tszcs moz­galom ellen beszélt, de nyíltan soha nem merte hangoztatná hazugságait. Mi azonban bíztunk abban, hogy van egy erős Pártunk, van szeretett Rá kosi elvtársunk, akinek az életébö., munkájából példát, erőt meríthetünk ahhoz, hogy a felsőszentmártoni dél­szláv dolgozók körében is megalakul­jon a tszcs. A helyi pártszervezet harminc nép­nevelője, harminc pártonkívülivel lá­tott munkához. Nekik ró, és az egész község dolgozó parasztságának példát mutatott Keszthelyi Vitusz párttitkár, «kl elsőnek írta &lá a belépési nyilatkozatot. ö maga ró járta a házakat és arról beszélt dolgozó paraszttársainak, hogy mit kaptak a Párttól, a népi demo­kráciától és milyen nggy hálával tar­toznak etcér*. Elmondta azt is, hogy oz ő megváltozott, megszépült életét ró Pártunknak köszönheti és ezért be is lép a termelőcsoportba, mert tudja, hogy ott van az igazi boldogulás, ott van az igazi étet. Sok helyen azt feOelték a népneve­lők, hogy ők voltak eleget sommások, meg cselédek, nem akarnak többé azok lenni. Ezeknek azt beszélte fü­lűkbe a pap, hogy akik term jöcso portban dolgoznak, — cselédeit. A népnevelők azonnal megmagyarázták: aki tszcs tag lesz, annak soha többé nem kell cselédeskednie, mert nálunk nem úgy van, mint oda­át Titoéknál a zadrugákban. Nálunk nem azok irányítják a termelőszövet­kezeti csoportokat, akik azelőtt is nvúzták, kizsákmányolták a népet. Tito fasiszta Jugoszláviájában így van. És jóC tudják ezt a felsőszentmártoni dolgozó parasztok az átszivárgó hí­rekből és az odaátról érkező leve lekbőL Sírnak, panaszkodnak a fasiszta Jugoszláviában élő dolgozóit, mert rongyoskodnak, nincs betevő falatjuk és a bérük oly alacsony, hogy egy havi fizetésükből olyan kö­rülmények között is, ahogy élnek, csak három napig 'lehet létezni. Szabó Mihály pártonkívüli dolgozó paraszt a népnevelők szavaiból meg­győződött arról, hogy nőid ró a tszcs- ben van a helye. Azonnal be is lépett és most már ö is azokkal tartott, akik őt és családját meggyőzték. Amikor Barics Pál dolgozó paraszt megtudta, hogy belépett, ö is aláírta nyilatkozatot és azi a belépési mondta: — Hálás vagyok a Pártnak, hogy nekünk n\ m olyan az életünk, mint a jugoszláv dolgozóké és nekünk le' hetőöéget ad arra, hogy továbbra is boldogulhassunk. Látom, hogy az éo családomnak is csak a csoportban van a jövője. Életünkben mi annyit dolgoztunk, hogy ícl sem tudjuk mér­ni, de ha a jövedelmet akartuk kiszá­mítani, mindig azt láttuk, hogy eltelik egy és a másik után eredmény nél­kül. Láttam Magyarteleken a boldog embereket, mind tszcs-tagok vol- , , f , tak. Jól jövedelmezett a munkájuk, sok pénzt kaptak érte, meglátszik rajtuk. Mi hasonlóan szeretnénk élni, azért lépek a csoportba. A járási pártbizottság és a járási tanács nagy segítséget adott. Két-két elvtársat küldtek ki, akik aktivan résztvettek a munkáiban, segítettek a szervezés irányításában é® maguk is js tagokat hoztak a csoportba- Fel­keltették a dolgozó parasztok érdek­lődését. amerre csak jártak. így jött be Pandúr József is a tanácshoz és a tszcs-k alapszabályait kérte, mert mint mondta, nála este 15 20 an ösz- szejönnek és tanulmányozni akarják, hogy döntsenek jövőjük felől. Február 19-én este aJaku’-t meg a termelőcsoport. Nagy volt az öröm ezen a napon nálunk. Az új csoport­tagok barátkoztak egymással és mór a munkatervekről beszéltek. Az alakuló gyűlésen hálás szív­vel gondoltak a Pártra és Sztálin elvtársra, hogy lehetővé vált szá­múiéra az új élei Boldogok vagyunk, hogy olyan ha­zában élünk, ahol fajra, nemre, nem­zetiségre vaCó tekintet nélkül egyen­lő az ember, örülünk, hogy nem va­gyunk kitéve annak a szörnyű hely­zetnek, amiből a tőlünk kétszáz mé­terre elterülő fasiszta Jugoszláviában bőven részük van a dolgozóknak, hogy bériünkét n:m fenyeget a csen­dőr,teti or, börtön, kényszermunka, ro­bot. Forró szeretettel gondolunk a nagy Sztálinra, akinek nemzeti­ségi politikáját követi a mi Pár­tunk is. és gondolatban üzenetet küldünk ne­ki. A megbeszélésein résztvevők azt üzenték, hogy végtelenül gyűlölik Ti- tot. mert délszláv testvéreiket kí­nozza, éhezte ti, gyilkolja odaát. Ők pedig azzal felelünk ezekre a gaztet­tekre, hogy megalakítják a III. típusú termelőcsoportot, a Pártkongresszusra pedig szövetkezeti községgé teszik Felsőszentmártont, és felszólítanak minden délszláv do'lgozót, kövessék a példájukat. Balogh Antal közs. tanács vb.-tfltkár, Fasőszentmárton Ez a Jtözopg valóban virágon le*z . . . Virágos dolgozó parasztjai teljesítették vállalásukat: szövetkezeti faluvá tették községüket „Drága Rákosi elvtársi Mi> Virágos község dolgozó parasztjai elhatároztuk, hogy Pártunk Kongresszusának tiszteletére községünk szövetkezeti falu lesz. örömmel jelentjük, hogy a mai nappal minden dolgozó paraszt a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára lépett. 27 család I. típusú csoportot alakított Vállalásun­kat teljesítettük, harcos üdvözletünket küldjük Rákosi elvtársunknakl A csoport nevében: MOLNÁR ISTVÁN elnök,“ így szól a győzelmi jelentés. Néz­zük meg, kik voltak ennek a győze­lemnek a harcosai, szervezői. Milyen munkát végeztek, hogy teljesítették a Párt Kongresszusára vállalt feladatot Molpár István, a csoport elnöke már a felvidéken is tagja volt a Kommu­nista Pártnak. Feleségéről büszkén beszél, a járási tanács tagja. Fia trak­toros a villányi gépállomáson, leánya úttörő. Sokszor szó esett közöttünk a csoportalakításról — mondja —, de hiába tanulmányoztuk az I. típusú táblásról írott brossurát, senki nem törődött azzal, hogy megalakítsa a csoportot. Pedig itt már igen érett vol'b az esizim©, már teváóy nyúlnom is. Fél évet veszítettünk azzal, hogy csak egy­más között beszélgettünk róla, kifelé mondani lsem. mertük., mert az volt mindig a válasz, hogy úgysem engedik meg, hiába is akarjuk. Lelkesen beszél a mcgíjVlaikuflt ú,i csoportról, mintha saját gazdaságúiról Uesitohne. Animál sinebb ©z a letlkiosiedós,, inert benne vain rnátr » jövő megrónie_ nőse. — Uj utat Jaapumík, vógkiültetjük fával a főutcáit, ez a község valóban virágos tesz. Az a sok gép. amit a munkások készítenek, a mi életünket is szebbé, gazdagabbá, könnyebbé te­szi- Álltig vámom — mondja —, hogy a Párt tagja tehessek, mert tudom és a többiek its jót tudják art, hogy a Pár! adita meg a Midtöségiet arra, hogy küniruyiehb legyen fliz ctletünik, hogy erős Iparunk legyem,, hogy még több traktort kapjanak a gépállomások. így beszél Bedecs Dcziső is, akinek 11 hold földje van: Minden köteleziittséqemnek Oeget tettem, de úgy énéztem, hogy a legszebben akkor fe­jezem ki háláimat a Párt iránit, ha a Kongresszus tisiztiéleténe megalakít juk a csoportot és szőve'.ikoasetá falut szerve­zünk. Most is mondtam a szomszéd­nak: „Nézd. így jobb lesz; tudom már a felvidékről!, iiogy miíiyen előnyös a gépi munka, ha mii m. ötéves len-vvet lé­pést nikíuputik tortámé, csak ezen az. irton lesz rá tehetőségünk “ — A csoport «ÜEkui'ó gyűCétténe töb­ben csak ki'vániosiiiságbó! jöttek cl ~ motidjá Bcdccs Dezső —, de amikor megért ették, hogy müven is az t. ti dusú csoport, ott azonnal beléplek. 18 tol vidékről áttelepült, köztük 15 kö­zép paraszt-csatád vain a csoportban Nyár óta a csoportod! beszctgeWünk, olivaistumk róta — jó let* volna már o’iőlblb niiegaiakiíitanl Most aztán beszer­veztük az I. csoportba azokat, akik még kívül vottak. Vidn József 8 holdas közép paraszt Vasis bácsival járt agLtiáTimii- Eilimomdja, hogy sióikat olvasták az újságot, haiH- gatták együtt a rádiót — aztán: — ösisizebaisiomiTiltotttiik saját sorsun­kat azzal, amit az újság írt — amit a rádió mondott. Itt volt a magyairból'yi példa is előttünk — tanultunk a ma­gunk példá ján, Jiavtilani akarunk sor­sunkon. Lőttjük, hogy a Ptíirt lifílycsen mutatja az utatl felajánlottuk a Párt- kongresszus tiszteletére, hagy megaJa. kíljuk a csoportunkat. Nemcsak Virágoson van így, így van ©z Siklóson és--------------------------Stffyémi is, így vau V.ajszY»n és Csányoszirón ró — aliakul- nak Duueszckcsőn és Mohácson is a csoportok. Mg-gyénk mrmden doigozó parasztja Mit ja ia fejlődést és ss>kan miegiépte'i'ii'k, hogy ott ország építése, a vzociaf,izmus építése miinél szelbb ered­ményeket ér el, annáll könnyebb lesz niz élet. Éppen ezért a józanul gondol­kodók, dolgozó parasztságunk színe- jam nem kerékkötője, hanem előrelen- dítője akar lenni a szocialista mező- gazdaság további fejlődésének­A helyi pártszervezetek lámogassák a tiöniegsizervezetekkel együtt ezt a vo­nalat. VíilMgosítsák fel azokat a dol­gozó parasztokat, akik érdckilődnek a izövetlkezcti gazdálkodás bármely tí­pusa iránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom