Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-01 / 26. szám

2 NAP LŐ 1951 FEBRUAR í PART ÉS PARTÉPITÉS * Kertész Gézául szederkényi párttítkár elmondja, hogyan iiasznosíffa a Megyei Pártértekezlet útmutatásait özv. Kertész Gczánó már 1923-ban •zervezett munkás volt. A pccsi, majd egy budapesti nyomdában dolgozott. Már akkor szervezeti formában harcolt a kizsákmányoló, ■ nép nyúzó Horthy- fajsiszta rendszer ellen. Harca egy pil­lanatra sem szűnt meg. Szívében mé­lyen bentgyökerezett a szabadság «tani vágy. Úgy érezte, hogy rövide­sen eljöu az idő, beérik a munkás» osztály harcának gyümölcse. Felszaba­dítónk, a dicsőséges Szovjet Hadsereg el is hozta szabadságunkat és ekkor újabb erővel látott, munkához Kertész elytársnő. Nappal az üzemben dolgo­zott, este pedig késő éjszakáig párt- munkát végzet). í949-ben Szederkény községbe ke. ritl). A tejüzemben dolgozik. Szeder­kény jókora falu, közel 1800 lakója n. MíÉior odakerült, a községben nen volt MNDSZ. iEIsö munkája volt; Megszervezte az asszon szövetséget. Vezetésével már eddig is szép ered­ményeket ért el a szederkényi MNDSZ. Napköziofthont létesítettek, zászlót vettek. De észrevette azt is, hogy amilyen szépen fellendüli az MNDSZ, olyan mértékben kezd ella­posodni a pártszervezet munkája. Időközönként, „értekezletre" jönnek össze, bogy kidolgozzák, megbeszéljék dolgozó népünk ellen irányuló tervü­ket. Most mivel a begyűjtés sikeréről va,n szó, természetesen támadásukat az ellen összpontosítják. Január 27-én is egy ilyen közös megbeszélés volt VojcSck Márton hírhedt kulák-vezér pincéjében, ahol megtárgyalták a be­gyűjtés elleni támadásukat. A szót Vojesek vitte és buzdította a többi kulákot is arra, hogy „agitáljanak" a parasztság körében, hogy minél ke­vesebb terményt adjanak el az állam­nak. népgazdaságunk számára. Ez ugyanaz a Vojcsek Marion, aki­nek a múltban gyára volt, nagy pusz­tát használt bérletbe, Pécsett nagy há­zat vett munkásai verejtékén és aki­nek még ma is lovai vannak bérbeadva Püspöklak községben. Legújabb nép­ellenes merénylete világosan bizonyít­ja. hogy Tito ügynöke: a múlt héten két mázsa zsizsikcs rozsot xntt beszol­gáltatni, hogy többszáz mázsa gabonát tegyen tönkre, hogy ezen keresztül ki­vegye dolgozóink szájából a kenyeret, gyengítse népgazdaságunkat, növelje a jugoszláv nép nyakán élősködő Tito- isták erejét. Ez a Vojcsek irányította azt a kulák bandát, mely arra akarta rávenni a falu dolgozóit, hogy ne ad­ják el az államnak köteles takarmá­nyukat. 53 százalékban volt teljesítve a ku- koricabegyüjtés. Törtem a fejemet — mondja Keríászné —, hol lehet a hiba? A „Nagy Hazafi" című tűm világo­san rávilágított arra is, hogy Szeder_ kény községben miért megy olyan ne­hezen a kukoricabegyiijtés. -Kertész eivtársnö e film nyomán meggyőződött arról, hogy a kulákok akadályozzák a begyűjtést. A Pártcrtekezlet és a szov­jet film tanulsága alapján már fel is derítette: milyen szervezett formában támadnak a kulákok Szederkény köz­ségben. Utánanézett a hibáknak, de nem ta­lálta. 1950 márciusában a párttagság titkárnak választotta Kertész elvtárs­nőt. Előkereste a 45-ös tagság névso­rát. Látta, hogy számos olyan kis- és Icőzépparaszt volt az alapszervczelhen, akiket még máma is becsületes dolgozó •parasztoknak ismer. Élenjárnak a be­gyűjtésben, őszi munkájukat az eiő- krl idő előtt befejezték. Egyszóval az Ilyen dolgoz.knak az élcsapatban vol­na a helyük. Nagyrészük azonban 1950 (márciusában már nem volt a Párt tag­jai sorában. Nem vitás: ellenséges ak­namunka sorvasztotta el az erős párt- ■zervezetet. Hiába bogozta r hibákat, a gyökeiré- ig nem tudott lehatolni. Csak most, a Megyei Fártleonf er encián jött rá a hibák okaira. Most váll világossá előtte az az út, amelyen biztosan foj lehet ismerni azokat a tényezőket, tnelyok idáig fertőzték a szederkényi (pártszervezel munkáját. — Miért kerültek ki a pártból a be_ csülelts dolgozó kis- és középparusz- to? — tette fel magában a kérdést a Konferencia után. — Azért, mert nálnnk — még a régi. párttitkárok korában — tilos volt a bírálat. Ha valaki rámutatott a fi!Iá. rok rossz munkájára, azt azonnal ki­tárták a Pártból. Mint valami „méltó- #ágoe ár", ügy basáskodott Gór íján József, meg közvetlen elődöm. Ne­med 1 Sándor is —, akit sikkasztásért Xártak be — a tagság és az egész falu felett, kivéve a kitlákokaL Nem volt «abad megbírálni a vezetőség mun­káját és ennek tadható be, hogy az elvtársak passzív magatartást tanúsí­tottak Pártunk iránt. A bnsáxkodóknak nem rolt érdekűk «II pártszervezet erősítése Kertész eivtársnö megtanulta a Me­S ei Pártértekezletn, hogy csak az az apszervezet dolgozhat jól és lehet •rős, ahol a tagság nyíltan megmond, fiatja véleményét a vezetőség munká­járól, ahol mind fényesebbre csiszolják c kritika-önkritika fegyverét és kom. roiíiftlV módra feltárják a hiányossá­gokat. Rájött, hogy a kritika elfojtása e dolgozó tömegek közötti kapcsolat elszigetelését vonja maga után. Azt a kapcsolatot veszélyezleli gyökerében, amely Pártunk erejének forrását ké. pezl. Ahonnét az új harcosok ezreit kapjak, erőnk és szilárdságunk gya­rapításához. Most már. a Megyei Pártkonfcren- *fa után tudja Kertész elvtársnő, hogy azelőtt miért volt tilos a szederkényi jjártszorvezotbou a bírálat. Azért, mert iff volt titkároknak nem volt érdekük tt pártszervezet erősítése, hanem ellen. Scezőleg, a gyengítését tűzték fol?da­lul. — A Megyei Pártkonferencia — mondta Kertász elvtársnő — határkö­vet jelent munkámban, mert megtanul­tam, hogy kell nekünk, kommunista vezetőknek dolgoznunk országunk és dolgozó népünk érdekében. De inogta* nv'tam azt is, hogy milyen keményen keli harcolnunk a tőlünk pár kilomé­terre lévő legádázabb ellenségeinkkel, « véresszájú Tito handiiáinak magyar- országi bérenceivel, a kulákokkal •zemben. A íríobérem* Kciláitok leleplezésével ítsdulatof IcreraíJlek a bpjjyfljléfben — Eddig azt gondoltuk — folytatja •—, hogy a mi falunkban élő kulákok nem támadják Pártunkat, nem fúrják a népgazdaságunkat, hogy' ők szívesen nézik a mi egyre szépülő életünket. Csak most jőtem rá a Megyi Párt- ér tckezDt és a „Nagy Hazafi' című hatalmas szovjet filmalkotás megnéző, se után, hogy ahol mi nem vagyunk, o/t az ellenség van és végzi Is aljas, romboló munkáját. — A Pártértekezlei tanulságait ö«z. «szegezte a „Nagy Hazafi"-bfln tanul­takkal és így elemezte ki egyik leg­égetőbb kérdésüket: a begyűjtést. — Nem ment a begyűjtés, úgy aho gyan kellejt volna. Január 27-ig c*ak A dolgozó parasztság^ egyre jobban érdeklődik a nagyüzemi gazdálkodj*» iránt De ez nem sikerült, mert a kommu­nisták, a becsületes pártonkivüli dol­gozókkal karöltve leleplezték az ellen ség tevékenységét. Hatalmas csapást mértek n kulákokra és ennek az lelt az eredményre, hogy egy nap alatt 146 mázsa kukoricát, ajánlottak fel r. köz. ség dolgozó parasztjai-. Pártunk Kon­gresszusának tiszteletére. A pártszervezet az elkövetkező idők­ben még jobban erősödik, mert Kertész elvtársnő a Megyei Pártértekezlei se- gilségévcl biztos kézzel irányítja a község feladatait, kíméletlenül harcol az ellenséggel szemben. A parasztság nap, mint nap egyre jobban érdeklő­dik a nagyüzemi gazdálkodás felől és miníahogy Kertész elvtársnő mondja: — Nagy ünnepünk tiszteletére, az MDP TI. Kongresszusira meg is ala­kítjuk községünkben a második terme­lőszövetkezetet. A Politikai Bizottság bírálata nagy segítségei jelent a bolyi állami gazdaság pártszervezetének is A Megyei Pártértekezleten az idő rövidsége miatt számos hozzá­szólásra nem kerülhetett sor. Ezért Makiári Rezső elvtáre, bercmendi párttitkár javasolta, hogy azok a küldött elvtársak; akik már nem kaptak szót, írásban küldjék be a Megyei Pártbizottságra felszólalá­sukat. A Dunántúli Napló ezeket a felszólalásokat beérkezésük sze­rint folyamatosan közölni fogja. Szerkesztőségünk mám megkapta az első levelet, amelyet Kőhalmi Antal elvtár«, a bólyi állami gaz­daság pártszervezetének titkára küldött be. rí isztelt Megyei Párt értekezlet — 9» írja levelében — én is sze­retném röviden ismertetni a bólyi állami gazdaság eredményeit., hiá­nyosságait. Szikra elvtárs rávilágí­tott a megyei, járási pártbizottságok munkájának hiányosságaira és ezen belül, mindannyiunlt hibájára. Most, amikor kiértékeltük az 1950-es évi munkánkat a Politikai Bizottság ha­tározatának szellemében, rájöttünk, hogy az elért eredmények mellett még súlyos hiányosságok vannak, Ed ki kell javítanunk. Kisebb ki. bálclcal szemben elnézőek voltunk és nem kerestük a hibái: mögött az el­lenség kezét. Elhanyagoltuk az el­lenőrzést és ennek tudható be az a sok felesleges pénzkiadás, amely tö­véig történt. A Politikai Bizottság és 4 Megyei Bizottság bírálata nagy segítsége, jelent számunkra. A kongresszus előkészületeket a. hibát: kijavításár fordítjuk, úgy, hogy gyökeresen meg változtatjuk munkánkat a bírák/, alapján. Az első lépéseket már me. is tettük. A szellemi dolgozók Pártunk kon gresszusának tiszteletére vállalták hogy a kollektív szerződésben e/bín pontokat betartják és a szerint dől. gozna]: egész éven. át. Ugyancsak n szellemi dolgozók felajánlották, hogy az 1951-es évi tervet a brigádv’éze- tökkel, karöltve részletesen felbontják február 24-ig. Az állattenyésztési brigád vállalja, az állatgondozást normán felül fejenként még három állat gondozását s a tejátlagot 8.8 literre emelik. A felújítási brigád vállalása: Az előírt gépjavítást ha­táridő előtt, február 24-ig a mezőgaz. dasáai gépeket elkészíti és ebben az évben 6 darab '25 személyes nyári lakást- felépít. A traktorosok vállal­ták, hogy a mezőgazdasági gépeket ^ártunk kongresszusának napjáig üzemképes állapotba helyezik." KŐHALMI ANTAL a bólyi állami gazdaság p<írl- titkára. Jlasrűm í^ézÚLTÚ kémejl tme-Uz&nk báljait meghat igazidgot Az asztal mellett Lantos elvtárs­nő most készülődik az íráshoz. A férje egész nap járta a kör ni re két és a gyerekkel együtt már lefeküdt. Igaz. Lantosné sem tétlenkedett, mert mini DÉFOSZ körzeti vezető hivatalos minőségben járta a tésen. fai, ami és szerporcai határt. Ellen­őrző körúton volt, hogy téijesitette-e mindenki orz őszi mélyszántási köte­lezettségét. Más az ő helyében biz­tosan álomra hajtotta volna már a TERMELŐSZÖVETKEZETI DOLGOZÓK TAPASZTALATCSERÉJE Az ellenség eltávolítása után szép fejlődés előtt áll a kisnyárádi Üj Hajnal tszcs Újjáválasztotta vezetőségét a kis- nyárádi Uj Hajnal tennelőcsoport tagsága. Hétfőn este a szövetkezeti kultúitiázban tartották meg a gyűlést, az egyénileg dolgozó parasztok is el­jöttek, hegy lássák, kik kerülnek be a vezetőségbe. Az egész falu lakossá­ga figyelemmel kisérte ezt a gyűlést. Tudja mindenki, hogy ez nagy for­dulatot jelent a csoport éleiében. Itt volt az egész tagság és a kívülálló dolgozó parasztok részéről 22 család­ból jöttek el. Tudják a kívülállók, hogy kik dolgoztak jól a csoportban a nyáron, éppen ezért kísérik figye­lemmel a vezetőség-választást is, mórt sokan a jó vezetőségtől teszik függő­vé a belépést. 1949 őszén alakult a csoport 10 taggal 100 hold földön, ma már 08 tagja vau 380 hold szántóterülettel. Habiing Béla, a csoport elnöke is­merteti a csoport eddigi eredményeit, de rámutatott a hibákra is kemé­nyen. A csoport szép eredményeket ért el. Minden tagnak megvan a fejadagja, rzépen jutott kukorica és burgonya isi a háztartások részére. Erre az évre megvan a vetőmagjuk és az illatoknak a szükséges takar­mányt biztosították. A beszámoló után özvegy Dani Mihüynó szólalt fel elsőnek: „120 munkaegységem volt, — most boldog vagyok, mert vettem rádiói, kerékpárt, gyerekei­met felruháztam. Mindenre jutott, mert 17 íorintot kaptunk egy munka­egységre.1' Nem mondhatja ezt el Búzás János, aki aratáskor lépett a csoportba, de mindig másfelé járt dolgozni így. a munkaegységei nem szaporodtak. A vezetőségválasz,tó gyűlésen meg­érthették: Hibát követett el a vezetőség az­zal, hogy nem írták rendesen a ta­gok napi teljesítményét, nem számí­tották ki a munkaegységeket. Sokkal nagyobb hiba volt azonban a cso­portba. illetve a csoport vezetőségébe befurakodott ellenség működésének elnézése. Sáfrány János is ilyen alak. Szolgabíró helyettes voll a felszaba­dulás előtt, körzeti leventeparancs- nok. ka tonn riszt. — aki sok levente- köteles fiatalt elhurcoltatok nyugatra. Felszabadulásunk után egy kis kof­ferrel Jött Kisnyárádra. Első dolga volt, hogy befurakodott a föTcRgénylő bizottságba, majd az UFOSZ vezető­ségébe, később a földművesszövetke­zeibe, majd a termelőcsoportba is, ahol mint „könyvelő" igyekezett rom­boló munkát kifejteni. Mint a FIB vezetőségi tagja, igye­kezett minden mozgathatót magának mogszerezni, valósággal összehará­csolt mindent « faluban. Viszont föld­jeit sohasem művelte meg, állandóan napszámosok dolgoztak nála. akiket sohasem fizetett ki. Bosszúból elkob­zásra javasolt olyan kis parasztoknak a birtokait is, akiket a megye igazolt, hogy nem kitelepítendők. Tehát kis- királyoskodott. De cinkosa is akadt: Schwarzkopf Ferenc 70 holdas kulák- csoirvete személyében, akinek ugyan­csak sikerült befurakodni a csoport­ba. Miattuk sok dolgozó paraszt nem lépett be a csoportba. Amikor a gyűlésen kizárták mind- héttőt maguk közül a tagok, azonnal négy becsületes dolgozó paraszt kér­te felvételét és azonnal ki is töltötték a belépési nyilatkozatot. Az. egész falu örömmel vette tudo­másul, hogy jógi ellenségüket a ter­melőcsoport öntudatos tagsága lelep­lezte és soiaí közül kizárta. A csoport most jobb kedvvel fog neki a munkának, mert kizárták so­raik közül az ellenséget, és olyanok kerülnek a vezetőségbe, mint özvegy Dani Mihályné. vagy mint Pelsöczi Ferenc né és a régi elnök, Habi ing Béla, akik jő munkát végeztek, amíg egyénileg gazdálkodtak és jól végez­ték munkájukat a termelöcsoportban is. Már ott, a gyűlésen megmutatkozott az ellenség Ineb rudat ásónak eredmé­nye: A csoport tagsága vállalta, hogv Partunk II. Kongresszusának tisztele­tére a tehén istállót megnagyobbítják, kibővítik. Ehhez hasonlóan kibővítik a lóistállót is. Vállalják, hogy a Kon­gresszusig 150 darab süldő részére építenek sűldőólat és végül a csoport udvarának kikövt*zését is elvégzik. Ezeket a vállalt munkákat mind ter­ven, felül teljesítik, hogy minél előbb erős, szilárd alapokon épülő termelő- csoport legyen Kisnyárádon is. Ballai László állattenyésztési tanácsadó, Mohács. Ük Ellhess a levélben nem kell sokat hozzáfűzni. A tettek beszélnek. 'Azok a tennelőcsoportok tudnak igazán és jól fejlődni, azok a csoportok nyerik meg a még kívülálló becsületes dol­gozó parasztok bizalmát, ahol az el­lenséget kímélet nélkül kiseprik so­raik közül és a csoport vezetését be­csületes, példáimmá tó csoporttagokra bízzák. A kongresszusi vállalással kapcso­latosan: maga a csoport vezetősége írjon arról, milyen munkát végeznek a csoport eddigi létszámának feleme­lése, a csoport fejlesztése érdekében. Királyegyháza tanácstagjai begyűjtési ersenyre hívták ki Sellye dolgozó parasztjait Január 25-én tartotta Királyegy­háza község tanácsa januári ülését. A tanácstagok teljes számmal meg­jelentek az ülésen, de eljöttek a pártszervezet, a töm égsz e r v ez e tek vezetői és tagjai, valamint az egy­szerű dolgozó parasztok is. A ta­nácstéréin zsúfolt volt. A tanácsülés legfontosabb tárgysorozati pontja a bcgyüjtt-s volt. Egymásután tették meg a község dolgozói felajánlásai­kat. Várad! Ferenc, Klovár Károly ós még sokan mások a részükre en­gedélyezett ..0“ őrlési kedvezmény terhére ajánlottak fel. Szabó Lajos a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke versenyre hívta ki a tanács verében Sellye községet, hogy me­lyik fala ér cl jobb eredményt. Minden tanácstag vállalta, liogy a begyűjtési verseny sikere érdekében, mint népnevelő, aktívan közreműkö­dik és maga jár elöl jó példával. A DISZ ifjúság is csatlakozott a be­ryfljtéÉi mozgalomhoz és a fiatalok vállalták, hogy mint a tanács ak­tívái, segítenek több gabonát gyűj­teni. Takács László javaslatéira a ta­nács határozatot fogadott el, hogy a Pártkongresszus tiszteletére miniden szem felesleges gabonát leadnak, ez­zel is viszonozva azt a sok jutfa. kist. amelyet a község az elmúlt ér­ben kapott és a második terv­érben kap majd. Ebben az évben kap a község mozit, amely március lő re meg is kezdi működését. El­készül idén a hangos híradó, a jég­verem. az új utca járdát kap. Meg­nyílik nyáron az étkeztetése.* nap* köziotthon. A tszcs pedig jelentős összeget kap állatállománya fejlesz­tésére. A tanács mindezeken felül vállalta, hogy saját erejéből, társa­dalmi úton fürdőt létesít, melyet a hároméves tervben megépített kút táplál majd. fejét, de Lantos eivtársnö nem olyan asszony, aki megijed az árnyékától, vagy egy kis fáradtságtól. Különben is, szeret írni, mert tudja, hogy a, levélírással is hozzájárul ötéves ter­vünk megvalósításálioz, a békénk megvédéséhez. A levelezés jelentő­ségét csuk akkor értette meg igazán, amikor nemrég Siklóson volt egy levelező értekezleten. Ekkor fogadta meg, hogy rendszeresen levelez <? megyei pártsajtó szerkesztőségével. Ásót a nem múlik el hét, hogy legalább egyszer ne számolt volna be Kémes község dolgozóinak életéről és munkájáról. Legutóbb például azt írta meg. hogy Molnár Dénes 32 hol­das Indák az al Icai mázott jót az is­tállóban tartja, az őszi mélyszántást tíz hold földön nem végezte el. Gyű­lölettel ír a kulákokrói, mert ismeri őket.- Éveiéig a saját bőrén tapasz­talta» hogy a. kidák többre becsüli az állatjait, mint alkalmazottját. Lantosnéihülc állandóan raj­tuk van a sze­me a falu N. fenségein. Ez különösen fon­tos itt, a határ közvetlen kö­zelében, ahol (dig néhány kilométerre Tito banditái icsarkodva vár­nak arra, hogy valahogyan vissza­állítsák a földbirtokosok és kulákok világát, elvegyék a dolgozó nép leg drágább láncsét, « szabadságol, mint .Jugoszláviában már megtették. Erről szokott beszélni, amikor nép­nevelő körútra meny, erről szeret legjobban írni is. De erről szeretne!; hallani a kémest dolgozó parasztok, ezt szeretik legjobban olvasni az új­ságban. Legutóbb, amtfcor a kidákok lelep­lezéséről megjelent a levele, sokast üdvözölték, mert megírta a kulákok mesterkedéseit. — No, elvtársnő, jól elhitt a a ku- lákok baját — dicsérte meg Molnár elvtárs, a tanács titkára. Persze nem örülnek Lantos Gézó­né leveleinek a kidákok és a. velük egyhúron psndiüő reálidősök. Van­nak azonban olyan dolgozó parasztok is, akik félnek, hogy ebből „baf‘ lesz. Sajnos ezek közé tartozik a község párttitkára is, aki elment Lantosné. hoz és figyelmeztette, hogy ez a le. velezés nem vezethet jóra. — Ne féltsen engem elvtárs, mert. mögöttem áll a Párt, az egész nur. gyár dolgozó nép, meg az a 800 mil­lió ember, akiknek minden vágya "a béke megvédése — így válaszolt ha­tározottan. Lantos eivtársnö jól felelt, a párt. titkár elvtárs ,,figyelmeztetésére", mert a levelezők mögött valóban ott a Párt. as egész magyar dolgozó nép ŐS' megvédi azokat, akik bátran megírjál: az igazságot, feltárják a hibákat, leleplezi./; a: ellenséget. De nemcsak ezzel felelt, Lantos élvtárs­nő a párti it kiírnak, hanem azzal is. hogy két új levelezőt szervezett, be. Nehezen lendült a keze az írás. hoz. Majd egyre szaporábban írta le a hegyes betűket. Sürgette az idő is. Már éjfél is elmúlt, amikor befejez­te leértét. Aztán azzal a tudattal tért pihenőre, hogy ma isméi jó munkát végzett. A bírálat elfojtana a pártszervezet elsorvasztását, a lömefifbeiolyás gyengülését eredményezte

Next

/
Oldalképek
Tartalom