Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-19 / 15. szám

195t JANUAR 19 w & P L O Á Kínai Népköztársaság kormánya héthafaimi értekezlet összehívását javasolja a koreai háború megszüntetésére és az ázsiai problémák békés rendezésére Csu En-Laj külügyminiszter válasza az ENSZ politikai bizottságának Csu En-LáJ külügyminiszter szer­dán válaszolt arra a koreai és más távolkeleti kérdéseket érintő elvekről szóló nyilatkozatra, amelyet az ENSZ helyettes főtitkára az ENSZ-közgyűlés első (politikai) bizottsága elnökének nevében közvetített. Csu En-Laj kül- ügyminisz'er nyilatkozatának szöve­ge a következő: •— Elismerem a koreai kérdést és más távolkeleti problémákat érintő elvekről szóló nyilatkozat átvételét, amelyet Owen úr 1951 január 13-án továbbított az ENSZ-közgyűlés első bizottsága elnökének nevében. A Kí­nai Népköztársaság központi népi kormánya nevében ezennel a követke­zőkben válaszolok: 1. r A Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya, mint mindig, most Is azon az állásponton van, hogy a ko­reai háború gyors befejezését tárgya­lások úlján kell megkísérelni a koreai probléma békés rendezését óhajtó nemzetek között, azon az alapon, bogy Koreából vonják vissza az összes kül­földi csapatokat és Korea belső ügyeit maga a nép rendezze, hogy az USA vonja ki fegyveres erőit Taivnn- ból és hogy a Kínai Népköztársaság képviselőinek meg kell kapniuk az Egyesült Nemzetek Szervezetében az őket megillető helyet. Mint mindenki előtt ismeretes, ezeket az elveket ki­fejtettem 1950 december 22-i nyilat­kozatomban és ugyanazon a napon táviratban közöltem Entczam úrral, *z ENSZ közgyűlésének elnökével. 2. 2. Az ENSZ-közgyűlés első bizott­sága —- a Kínai Népköztársaság kép­viselőjének részvétele nélkül 1951 ja­nuár 13-án elfogadta a koreai és más távolkcicti problémákra vonatkozó el­veket Ezeknek az elveknek lényeges pontja továbbra is az, hogy az érde­kelt nemzetek közötti tárgyalásokra csak a koreai fegyverszünet után ke­rüljön sor. Á fegyverszünet elsőbbsé­gének Indoka pusztán az, hogy az USA csapatai lélckzctvételhez jussa­nak. Ezért bármilyen lenne is a tár­gyalások napirendje és tárgya —, lia a fegyverszünet anélkül jön létre, hogy feltételeit előzetes tárgyalásokon meghatározták volna, akkor n fegy- vcrszüuct utáni tárgyalások végtelen vitába fulladnának és seniilyeu pro­blémát sem oldauánalc meg. Eltekintve ettől az alapvető kérdés­től, a többi aiapclvc!, is nagyon két­értelműek voltak. Sőt, nz úgynevezett „fennálló nemzetközi kötelezettsége­ket“ nem határozták meg olyan vilá­gosan, mint a kairói nyilatkozat és a potsdami nyilatkozat Ez azokra a kísérletekre lenne rend­kívül kedvező, amelyekkel igazolni igyekeznek azt, hogy az USA megtűrt­re támadó pozícióit Koreában, Taiva- 9on és más távolkeletl partokon. Na­gyon jól megértjük, hogy az ENSZ rok tagállama a bekét óhajtva sza­vazta meg azokat az alapclvckct, me­lyeket z első bizottság 1931 január 13-án elfogadott. De rá kell mutatni, hogy az az elv, amely szerint először S n a fegyverszünet és csak utána a rgyalások, csak az USA agressziója lolytatásának és kiterjesztésének ked- rez és semmiképpen sem vezethet •szinte békéhez. Ezért a Kínai Nép- köztársaság Központi Népi Kormánya «ein fogadhatja el ezt az elvei. 3. helyét nz Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. D) A héthafaimi értekezlet színhe­lye legyen Kína. 4. 4. Ha a fenti javaslatot az Egye­sült Nemzetek és az érdekelt nemze­„Soktfzezer tiltakozó aláírás és többszáz munkabeszüntetés a Nyugat- Németország felfegyverzése ellen ren­dezett szerdai tiltakozó nap mérlege" — állapítja meg az Humanitó. — Mar- seilleben óriási transzparensek hirdet­ték: „Nemet mondunk Nyugaf-Német- ország felfegyverzésére." Toulonban -délelőtt tizenegy órától kezdve sorra keresték fel a munkás- küldöttségek az alprefifttúrát, hogy -átadják tiltakozó petícióikat. A me­gyefőnök megtagadta a küldöttségek fogadását és rohamrendőrökkel igyehe. zeit szétoszlatni a tömeget, A rendőri intézkedéseit ellenére sok üzemben munkabeszüntetésre került tek elfogadják, úgy hisszük, hogy a tárgyalások mielőbbi megkezdése ked­vezne a koreai háború megsziinleié- sénck és az ázsiai problémák békés rendezésének. Csu, En-Laj, n Kinal Népköztársa­ság Központi Népi Kormányának kül­ügyminisztere, Peking, 1931 január sor. Az esti órákban a város főterén a munkásküldöttek röpgyülcst rendez­tek. amelyen Bartolini, a megye kom­munista képviselője szólalt tel. Nizzában a városi dolgozók kétórás munkabeszüntetést tartottak. A villa­mosok -ás a trollybuszok alkalmazottai negyedórás figyelmeztető sztrájkba léptok, A tűzoltóság huszonnégy órás sztrájkot tartott és csak a biztonsági szolgálatot látta el. Nagyarányú tiltakozások színhelye volt Rouen városa és Seine Inférieurc megye. A dioppei kikötőben vaiameny. nyi kikötőmunkás tiltakozó sztrájkba lépett. 17. Olaszország dolgozói sztrájkokkal tiltakoznak a Rómába érkezett Eisenhower ellen Sceüin pribékjei megölíck három ííiislelől Az olasz dolgozó nép országszerte általános sztrájkokkal fejezi ki tilta­kozását Eisenhower tábornok római látogatása ellen. Miiközben az amerikai tábornok -a fővárosiban de Gasperi minisiztenelT.iökkek Paine kurdi nejnzeit- védeimi miniszterrel é.s a vezérkari fő­nökkel tárgyal Olaszország szerepérő: :vz „aitfi-anti szövetségiben“ az olasz tar­tományok egész sorában megállt a munka. A lakosság így tiltakozik a kormány háborús politikája cláen. A mai n-aip0,11 általános sztrájkba l-ép_ lek Firenze, Brescia, Parmas, Piacenza. Padova, Cremona, Anc-ona, Pesaro, Cagliari, Nuoro, Palermo, -Messina, Ta­ranto, Genova, Veredi 11, Como, Fermo (is Gosenza tartományok dolgozói. A turini do'gozók csütörtökön folyt álltáik általános sztrájkjukat. A varos nagy ipari üzemeiben a munka szünetelt, A közlekedés majdnem teljesen leállt. Rómában délután négykor a. vá­ros minden nagy üzemében, a kisebb üzemek nagyrészében leállt a munka és igen sok üzlet bezárt. A villamos és autóbusz alkalmazottai is negyed­As Olasz Szocialista Párt kongresszusa megbélyegezte a kormány politikáját Bolognában megnyílt az Olasz Szo­cialista Párt 29. országos kongresz. 6zusa. A kongresszus valamennyi részvevője viharos lelkesedését fe­jezte ki, amikor az elnöklő Mancin! szenátor megnyitó beszédében üdvö­zölte a béke hatalmas bástyáját, a Szovjetuniót, a, népi Kínát, a liigget- lenségéért harcoló hős koreai népet. Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára táviratot küldött a kon­gresszusnak. „Lelkes testvéri üdvöz­letemet küldöm — hangzik a távirat, — azzal a meggyőződéssel, hogy csak a munkások és a nép pártjainak döntő betolyósa az ország politikai A francia dolpzi inÉateziiiMéíse! barmiak Hyuoat-HémelorsfÉg íaitciyrenése alien órás ifgyolmeztotő sztrájkba _ léptek. ■ Az esti órákban Róma népe tiltakozó nagygyűlést tartott, a-meCyen Giuseppe di Vittorió, az általános szakszerve­zeti szövetség főtitkára mondott be­szédet, A tiltakozó tömegtüntetések or­szágszerte már szerdán megkezdőd­tek. A rendőrség sok helyen durva erőszakkal lépett fel a tüntetők el­len. A rendőri erőszaknak már két halálos áldozata van. Egy késő délután beérkezett- jelen­tés szerint Scelba rendőreinek golyói az Emilia tartományban fekvő Co. macchioban is kioltottál: egy tüntető földmunkás életét. Róma ma valósággal ostromlott város képét nyújtja. A városban mindenütt géppisztolyt!« rendőrjár­őrök cirkálnak és -a Celere páncél- gépkocsijai száguldoznak. Eisenhower szállását és az amerikai nagykövet­séget megerősített rendőrkordonnal vették körül és a környéken minden közüli és személyforgalom tilos. Rómában Eiisenhower-eliencs röpcé­dulák osztogatása, vagy szétszórása .miatt -több embert letartóztattak. vezetésében mentheti meg a békét és hazánkat az újabb katasztrófától." A kongresszus ezután elfogadta a kongresszus elnöksége által előter­jesztett, Eisenhowerhez intézendő fel­hívást. „Olaszország történelmében — hangzik a felhívás —, nem volt és nincs végzetesebb és népszerűtlenebb annál a határozatnál, amellyel a De Gasperi kormány csatlakozott az at­lanti egyezményhez. Az Olasz Szo­cialista Párt harcolt és minden kö­rülmények között a legnagyobb ki­tartással és elszántsággal tovább har­col a bűnös határozat ellen." Adenauer IVashington és a Valikén parancsára elárulta a német nép érdekeit K koreai probléma és m Ázsiát Irltilő más főbb problémák békés Megoldása érdekében a Kínai Nép- löztársaság népi kormánya nevében a tővetkezőket javasolom az Egyesült Vcmzetcknek. A) A* érdekelt nemzeti* annak el­őadása alapján folytassanak tárgya­itokat, hogy valamennyi külföldi ‘Sapatot ki kell vonni Koreából és lorea belső ügyelt magának a koreai tépnek kell rendeznie, a koreai há­ton! mielőbbi befejeződése érdeké­ten, B) A tárgyalások napirendjén szere- *lnle kell annak a kérdésnek, hogy * USA vonja vissza fegyveres erőit -Ivánból és a taivanl tengerszoros- -ol és szerepelnie kell a napirenden sas, a távolkelctet érintő problémák- -ak. C) A tárgyalásokon a következő hét lemzet vegyen részt: A Kinal Nép- üzUirsaság, a Szovjet Szocialista Köz- «rsaságok Szövetsége, nz Egyesült Kl- B .vság, az Amerikai Egyesült Álla- nok, Franciaország, India és Egyip­A Kínai Népküzlársnságnak ncthotalml értekezlet összehívásától euvczöen meg kell kepnia törvényes Egész Németországban erősödik a tiltakozó hullám Adenauer válasza miatt. Heinz Illmann, a német békebizott­ság főtitkára így nyilatkozott: Ade­nauer magatartása megfelelhet Pe- tersberg urainak, de nem felel meg a német nép érdekeinek. Ezzel minden becsületes és értelmes nyugatnémet- országi honfitársunk i, egyetért." A békeszerclc német értelmiség szervezete a ,,kultúrszövetség" nyi­latkozatban szögezi le, hogy • Adenauer válaszát nem a német érdekek vezérlik, hanem az ame­rikai imperialisták akarata. Dr, Stritzka, a nürnbergi egyetem rektora ennyit mondott: — Adenauer nyilatkozata mögött nem a német nép áll. Ez a nyilatkozat Washington és a Vatikán parancsa. Tiltakozunk az ellen, hogy németeket idegen célokért áldozzanak fct. Adenauer szerdán meglepetéssze­rűen olyan értelmű közleményt ho­zatott nyilvánosságra, hogy Grolewohl miniszterelnök átira­téról mégegyszer szólni fog. Adenauer elsősorban azzal a félre­érthetetlen visszautasítással kíván foglalkozni, amelyet január 15-én el­hangzott nyilatkozata a nyugatnémet­országi közvéleményből és sajtéból kiváltott. Beszédét valószínűleg a jö­vő hét elején tartja meg. A* Albán-Szovjet íársssitsr kiildfóifsógn megérkezett Moszkvába A külföldi kulturális kapcsolatokat ápoló össz-szövetségi társaság meg­hívására Moszkvába érkezeti az Al­bán—Szovjet Társaság küldöttsége. A küldöttségben Írók. zeneszerzők, színészek ós képzőművészek veszünk részt. SZTÁLIN LENINRŐL ... Ahogyan Lenin forradalmi tevékenységével a 90-es é. gén és különösen 1901 után, az „Iszkra" kiadása után, megisrr, tem, arra a meggyőződésre jutottam, hogy Lenin személyében kívüli emberrel van dolgunk. Lenin az én szememben nem egysi a Párt vezetője volt akkor, hanem a Párt tényleges megteret mert ő volt az egyedüli aki Pártunk belső lényegét és halaszthat ^ szükségleteit átértette. Ha Pártunk többi vezetőjével hasonlítottan ^ sze, mindig úgy láttam, hogy Lenin fegyvertársai — Plehanov, % tov, Axelrod és q többiek —, egy fejjel kisebbek nála, hogy 1 velük összehasonlítva, nem egyszerűen a vezetők egyike, hanem <:s gasabb típusú vezető. Kőszáli sas, aki a harcban félelmet nem i sa és bátran viszi előre a Pártot az orosz forradalmi mozgalom ki tu kutatott útjain. Ez a benyomás oly mélyen vésődött telkembe, i a szükségét éreztem annak, hogy akkoriban emigrációban lévő k> 11 barátomnak írjak róla és nézetét kikérjem. Kevéssel utána, mikor száműzetésben voltam Szibériában — ez 1903 végén volt —, lei ? hangú választ kaptam barátomtól és egy egyszerű, de mélyenszi '* tartalmas levelet Lenintől, akivel, mint kiderült, barátom levélem tálmát közölte. Lenin levélkéje aránylag nem volt hosszú, de < ji levél Pártunk gyakorlatának merész, félelmet nem ismerő kritik ti nyújtotta és a pártmunka egész tervének nagyszerűen világos és tömői kifejezését n legközelebbi időszakra. Csak Lenin tudott a legkuszál tabb dolgokról oly egyszerűen és világosan, oly tömören és merészet írni, hogy minden mondat nem beszél, hanem lő. Ez az egyszerű é; merész levélke még jobban megerősített engem abban, hogy Lenin személyében Pártunk kőszáli sassal rendelkezik.,. Emléküzmepség az Operaházban Lenin olvfárs halálának évfordulóján A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar-Szót íet Társaság Lenin halálának 27. évfordulója alkalmából 1951 január 21 én az Állami Operaházban este 7 órai kezdettel emlékestet rendez. Ün népi beszédet mond Horváth Márton elvtárs, az MDP Politikai Bizort-d gának tagja, Moszkvában inegkezdődl't'k a* ünnepélyes Lenin-gyá>ztílé§ek A Pravda „Lenin és Sztálin zász­laja alatt“ chóű vezércikkében a többi között ezeket írja: A szovjet nép a politikai, gazda, sági és kulturális éiet minden terüle­tén új győzelmek jegyében emlékezik meg Lenin halálának 27. évfordulójá­ról. Sikeresen teljesítette a háború utáni öléves terv feladatait. Győzel­mesen valósítja meg a kommunizmus országúdéban való építésének sztálini programját. A vezércikk szemlét tart a háború után elért óriási sikerek felett, majd arra mutat rá, hogy a Bolsevik P> Lenin hagyatékának megvalósítását vezeti a szovjet népet a kommunizm, győzelme felé. A Pravda közli, hogy kedden Mosj kvában megkezdődnek az ünnepélye gyásziilések Lenin halálának kőzelgi évfordulójával kapcsolatban. A Trui jelenti, hogy a kazánt „V. I. Uljano Lenin" egyetemen megnyitották a Le nin.szobát abban a teremben, abc Vladimir Uljanov 1887-ben mint egy< temi hallgató az előadásokat hallgatt A koreai néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek kemény csapások? mérnek az ellenségre A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága január 17-én közötte: A népi hadsereg egységei a Uínni önkéntes alakulatokkal együtt tovább­ra is kemény csapásokat mértek az ellenségre. Az ellenség emberben és hadianyagban nagy veszteségeket szenved. A népi hadsereg légvédelmi tüzérsége január 15-én I’Iienjan kör­zetében lelőtt két ellenséges repülő­gépet. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága közölte január 18-án: A népi hadsereg egysegei val mennyi fronton aktív hadműveleteket folytattak. Az ellenségnek Vonzsn (Gensziu)-tól és Szuvon (Szuigen)-től dél felé visszavonuló csapatai egye körzetekben konokul ellenállnak. A népi hadsereg légierői aktívan te­vékenykednek a irent és az ellenség mögöttes területei lelett és nagy harci sikereket értek cL A koreai nép ellen elkövetett szörnyű bűncselekményeit testesei megkapják méltó büntetésüket Trajnyin, a Szovjetunió tudományos akadémiájának levelező tagja „Az amerikai agresszorok gaztettei az em­beriség ellen" címmel a Novoje Vremja legújabb számában ezeket írja: Az Egyesült Államok mai vezetői megismétlik Hitler módszereit. Az amerikai fegyveres erők nemcsak ag­ressziót, hanem példátlan véres gaz­tetteket is elkövetnek. Az amerikai agresszorok a békés koreai lakosság bombázását bűnös agressziójuk alap. »vető eszköze egyikévé tették. Az em­berik ezrei estek a beavatkozók gaz- tettainek áldozatául. A föld, amelyre amerikai katona csizmája lép, hitleri „pusztasággá“ válik. Az amerikai hordák Szöulban elkö­vetett gaztettei méretüknél és kegyet­lenségüknél fogva teljesen példátla­nok. A meggyilkolt emberek, — kö­zöttük nők és gyermekek — holttesté­nek'ezrei tanúskodnak e szörnyű bűn- cselekményekről. Az amerikai repülök meggyilkolják a kórházban fekvő be­tegeket, az iskolákban tanuló gyerme­keket. Az amerikai imperializmus a fasiszta terror eszközeit alkalmazza és igyek­szik megfélemlíteni a függetlenségéért hősiesen harcoló népeket. A népeket azonban nem lehet meg. félemlíteni. Előbb, vagy utóbbi elér­kezik az ítélet órája. A közvélemény követeli, hegy a koreai nép ellen el­követett gaztettek tettesei megkap­ják büntetésüket. A mezőgazdaságban is át kelt térni a hosszúlejáratú versenyszerződésekre A földművelésügyi minisztérium és a DEFOSZ közös, a mezőgazdasági nonnarendezóssel kapcsolatos érte­kezletén Borbás Lajos, a DÉFOSZ fő­titkára hangsúlyozta, hogy az új nor- marendezós nemcsak új normák még. állapítását, do egyes, főleg nehezebb és az állattenyésztésnél végzett mun­káknál az alapbérek jelentős emelé­sét jelenti. A munkaverseny alapja az üzem- terv kell, hogy legyen és ezt fel kell bontani brigádokra, munkacsa­patokra, egyénekre. Ki kell dolgozni pontosan a szükséges agrotechnikai eljárásokat is. — Vannak az állami gazdaságok­ban és gépállomásokon is — mondot. ta ezután —, meghúzódó ellenséges elemek, akiknek nem érdeke, hogy az ország erősödjék, ezért szakadatlan harcot kell folytatni az ellenség ah. namunkája ellen. — Le kell küzdeni a régi, elavult termelési módszerekhez való görcsös ragaszkodást. Ebben a harcban a Szovjetunióban a szocialista munka­verseny terén elért hatalmas eredmé­nyek felbecsülhetetlen segítséget je. lentenek számunkra. — A versenyek Icampányszerőségé­ről át kel] térni a hosszúlejáratú versenyszerzödóselt megkötésére és a versenyvállalásoknak az üzemtervek túlteljesítésére, a termelési költségek csökkentésére kell irányulniok. — Ha helyesen alkalmazzuk a Szovjetunió gazdag tapasztalatait — mondotta befejezésül _ és követjük Pá rtunk útmutatásait, elősegítjük a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sét. A hozzászólások során számos szak­ember számolt be tapasztalatairól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom