Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-18 / 14. szám

4 HBPIO 1951 JANUAR 18 Adenauer elutasító válasza óriási felháborodást keltett egész Németországban 'ASenfltternek Ottó Grofcwohl Javas­lataira adott' elutasító válasza óriási felháborodást keitett «rész Németor­szágban, „Felhívunk minden nyugatnémet bá­nyászt, harcoljon Adenauer gyarmati politikája és az amerikai imperialisták tervei ellen,'" Követeli. a Német De­mokratikus Köztársaság bányaipar* szakszervezetének Nyugat-Németország bányászaihoz intézett nyílt levele. Ádrruwcr elutasító álláspontjával n íremet és külföldi monopolisták érde­keit a német nép érdekei fölé helyezi. Nyilatkozata bizonyítja, hogy az an- gol-amerikal imperializmus kiszolgáló­ja — mondja a Demokratikus Nőszö­vetség brandenburgi csoportjának, nyi­latkozata. Otto NuSohke, a keresztény demo­krata unió elnöke a Neue Zeitben meg- áliapétj-a, hogy Adenauer felelőtlen vá­laszt adott. „Most a német népnek be kelj bizonyítania, hogy helyre akarja állítani a német egységet és Nyugat- Fémet ország remilitar Húzása elten ví­vott elszánt harccal meg akarja aka­dályozni a háborút■** Adenauer újabb árulását Nyugat- Némctország dolgozóinak képviselői is a legélesebben elítélik. — Ha ma, a fokozódó háborús ve­szély idején egy nyugalnémetországi politikus, aki németnek nevezi magát, visszautasítja a. hazája egységének, helyreállítására irányuló javaslatot, ak_ A Német Kommunista Párt elnök­sége az Adenauer-nyilatkozattal kap­csolatban kiadott állásfoglalásában többek közt a következőket mondja: A német nemzet önrendelkezési jo­gának a Grotevvohl miniszterelnök ál­tal 1950 november 30-án előterjesztett ós minden német ember számára elfo­gadható javaslatok alapján megtar­tott össznémet választásokkal, ősszné. met független és demokratikus* , kor­mány megalakításával kell megvalósul­nia. _ Adenauer állásfoglalása révén ki­kor nem népe érdekében, kémem a kül­földi háborús uszít fik klikkjének ér­dekében cselekszik — mondotta Fink, a hamburgi Deutsche Werft üzemi bi­zottságának elnöke. A l>on.ná kormány szaka dér politi­kája ellen tiltakozó határozatok ér­keznek Nyugat-Németország minden részéből. élesedett a háborús veszély: a zsoldos hadsereg számára történő újunco/ás. a háborús termelés, a háborús élőké. szüleiek máris érezhető hatásai. Adenauer válaszolt —, de válasza ellentmond a német nép létérdekeinek. Most magának a népnek kell válaszol­nia! A békét fenyegető veszedelem leküzdésére az egész német nép fo­kozni fogja nagy nemzeti érdekeiért vívott harcát. Minden békeszerető és Németország egységét kívánó ember- . nsk elszántan kell kiállnia Grotewohl j miniszterelnök javaslatai'’ mellett, I A Német KommnniMa Párt c!n5!tséjjének áI!á»to»b!ása Adenauer nyilatkozatáról A magyar dolgozók testvéri szeretettel köszöntik a lengyel népet Vársó felszabadulásának hatodik évfordulóján A. Mdap.esü Uránia fUiiietínházhan Varió! felszabadulásának hatodik év. fordulója alkalmából dífizelöadáet tartottak, amelyen Pon^rácz KáJmán a. biidápesi.i tanáoa elnöke beszédet far tritt. —4 Ma van hatodik évfordulója Varsó felszabadulásának, 1945 január 17-én a szovjet hadsereg és az olda­lán harcoló első légyen hadsereg csapatai' Rokaeteowezki marsall veze­tésével srydzel'irtesein vonultak be a fasisztát "áltat elpusztított lengyel fővárosba — mondott*. —i Erre a győzelmi napra emlék- ssih 'rna a testvért le-ngyai nép s ve. lük jági/ütt <t baráti népi demokrati­kus álkrmnk és a népek ssrtbo/tsá- gáiuik, a haladásnak, a békének min­den híve.. — Budapest lakossága szintén meg. ismerkedett a fasiszták pusztító dü­hével és így fel tudja mérni annak * pusztulásnak a méreteit, ’amelyet. * lengyel főváros testén ütött a hit­leri fasizmus. A háború előtt Varsó­nak közel másfélmillió lakosa volt. 1945 januárjáig alig száznegyvenezer maradt meg a város romjai között. — A varsói dolgozók hatalmas lendülettel látták neki a város újjá­építésének. Az új Varsó a szocialista ország fővárosa lesz ;— mondotta a lengyel nép nagy vezetője, Bientt elv társ. — A* építés munkája azonnal, a fetezabadulást követő napokban meg­kezdődött. Varsó Lakossága ezekben a, nehéz hónapokban — miként Buda. poet lakossága is — hatalmas segít­séget kapott a felszabadító szovjet ■hadseregtől. — Ez a nagy segítség még jobban elmélyítette a lengyel nép szeretőiét és háláját a nagy Szovjetunió iránt. A varsói dolgozók, a munkásosztály és élenjáró pártja vezetésével terv­szerű építőmunkába kezdtek. Egyre több lakóház, gyár, kulturális és egészségügyi intézmény született ájjá. — Ennek at építésnek vezető ereje irányító}« az Egyesült Lengyei Munkáspárt, amely meghatározta szo­kat az elveket, amelyek szerint Varsó, nak fe! kelt épülnie. — Miként Nép köztársaságunkban és fővárosunkban, úgy Lengyelországban és Varsóban is, a szovjet tapasztala­tok nyomán, a szovjet szakemberei; segítségével épül a dolgozók fővárosa: — A dolgozó lengyel és magyar nép a* elmúlt századok során is baráti ér. »ehnekket tekintett egymásra, de ennek i a barátságnak igazi kifejlődését, betel­jesedését megakadályozta a két nem­zet uralkodó osztálya. Most ez a ba­rát] együttműködés valóraválik és ki­teljesedik. Népeink barátságának fon­tos é.s közős elvi ntapja van: orszá­gainkat a fasizmust szétzúzó Szovjet- itnió dicsőséges hadserege szabadította Százezer tonna szénmegtakarítás a vasúton A vasút dolgozói elhatározták, bogy az idén százezer tonna szén- megtakarításával járulnak hozzá n széncsata sikeréhez, átcsoportosít­ják a mozdonyparkot és ezzel elérik, bogv jelentősen csökken a mozdo­nyok fenntartási költsége. Elhatározták, hogy a' mozdonypark átlagos ‘terhelését legalább 5 száza­lékkal növelik. A mozdonyok fiítő- bázi állási idejét a minimumra kor. látozzák a jövőben. Néhány hét múlva kibocsátják a nyeremény-betétkönyveket X takarékossági mozgalom kiszóle- sítése érdekében néhány hét múlva kibocsátják az első nyeremény be­tétkönyveket. Ezt az új betétkönyv, rendszert szovjet példára szervezték mog és lényegében ugyanolyan, mint a takarékbetétkönyv: bármikor lehet vele újabb összeget befizetni a taka­rékba és mindenkor kivehető a be­tétkönyv értékének megfelelő összeg. A két betétkönyv között azonban az a különbség, hogy míg « taka­rékbetétkönyvnél a befizetett összeg kamatozik, addig az új nyeremény betétkönyvre nem fizetnek lei kama­tot Ugyanakkor azonban a nyere­mény-betétkönyv tulajdonosok között évente kétszer sorsolást rendeznek, A nyeremény kifizetése után az alapbeté* továbbra is megmarad. bár mikor kivehető és újabb sorsoláskor ismét nyerhet A Títo-banda újabb gyárakat és bányákat adott át az amerikai és angol monopolistáknak A jugosaláv politikai emigránsok ,.Nova Borba" című japja a jugoszláv gazdasággal foglalkozva a többi kö­zött a következőket írja: Trtoék propaganda-gépezete nagy dobra veri az amerikaiak úgynevé*- zett „segélyét" és arra törekszik, hogy azt a jugoszláv népek előtt úgy tüntesse, fel, mintha önzetlen segély­nyújtásról lenne szó és az ameri­kaiak semmiféle feltételhez nem kö­tötték volna. A Tito.banda és az amerikaiak között 1950 november 21- én kötött „egyezmény" azonban meg­cáfolja Ti to ék hazugságait. Az úgynevezett „egyezmény** gyakorlatban ezt jelenti, hogy Jugoszlávia gazdasági életének összes kulcspozícióit az amerikai monopolisták ellenőrzése a]á he­lyezik. Jugoszlávia és az Egyesült Államok „kölcsönös'* segélynyújtása azt je­lenti, hogy Titoék az amerikaiak ren dg’kezésóre 'bocsátják Jugoszlávia összes' természeti kincseit, a rezet, aranyat, ólmot, ónt, antimont, chro. mot, bauxitot, alumíniumot, higanyt, cementet, vasérceket, vasat, acélt, sőt a szenet, kőolajat, fát és az ipari nö­vényeket is. Emellett még a száHitásf időpontokat, a mennyiségeket és az áru minőségét, valamint az árakat iá az amerikai háborús uszítok állapít, jók meg. A belgrádi kémbanda a fngoszláv nép háta mögött ez egyezmények­hez csatolt titkos záradékkal, az államosított Szemeiket a korábbi külföldi tulajdonosoknak adja át A Maribor melletti Tcznoi gépkocsi­gyár még meg sem kezdte működését, de máris a General Motors, amerikai monopólium, két megbízottja vezeti. A Zenicai é*s a Stórei kohászati üze­mek a Betlehem Steel Co. amerikai társaság érdekeltségei. A trépcsai, zletovoi és belo-brdoi ólombányák új bői korábbi tulajdonosuk számába termelnek. Ez a néhány példa világosan 'bizo­nyítja, hogy vájjon Amerika tirnö- gatja.e Jugoszláviát, vagy pedig Tito Amerikát. Nem fér kétség ahhoz', hogy • az úgynevezett ear*erikái segítség az imperialista leigázás legsíe- mérmetlenebb módja, mint ahogy azt már saját bőrükön érezték Korea és Görögország népei. Moszkvában a muSt évben négvszerannyi Jakóházat építettek, mint 1947-ben A szovjet kormány a moszkvai épít­kezésekre és a v*áro*s berendezésére, az utóbbi húrom évben csaknem 9 mil­liárd rubelt költött. Ebből az összeg­ből 2 és fed milliárd rubel lakóház építkezésre jutott. A múlt évben tőtbb, mint ftOO ú j, sokemeletes lakóházat bocsátottak a lakosság rendelkezésére, vagyis négy­szer annyit, mint I9i7-ben. A szovjet főváros napi gázfogyasztása 1910-hez képest négyszeresére, a gázzal ellátott lakások száma pedig négy és félszere­sére növekedett. Igen nagy munkát végeztek a város, rendezés terén is- 160 ú j parkot léte­sítettek, és több, mint kilenc miWiö fát és különböző díszicserjékct ültet­tek. A háború utánit sztálini ötéves terv idejében a fővárosban igen sok új Is­kolát, klubot és kultúrliázal' építették. A közelmúltban Moszkva hét színhá­zat és hét m o zgóf énykóp színházat ka­pott, valamint 500 új áruház nyílt meg. Állandóan bővül és javul a városi közlekedés. A troliyhuszok száma meg­háromszorozódott. njvtFnHttK MEG A H&ró$AdOT~Tj A VÉR A vér szervezetűnk legfontosabb fo­lyadéka. A vér folyékony része a vér­nedv (vérplazma) legnagyobbrészt víz. bői áll, melyben fehérjék, sók, zsí­rok, cukrok, szqval olyan anyagok vannak oldva, melyekre a szervezet sejtjeinek szükségük van. A vérplaz­mához, főleg annak fehérjéihez van kötve számos más, igen fontos anyag is, melyeket a vér szállít rendeltetési helyükre: hormonok, ellenanyagok. Előbbiek a test életfolyamatainak szervezésében, utóbbiak a fertőző be­tegségek elleni küzdelemben játszanak fontos szerepet. A VÉRBEN SEJTEK IS VANNAK. Nagy általánosságban kétféle sejtet szokás megkülönböztetni: a vörösvér. sejtekéi és a fehérvérsejteket. Az érett vőrösvérsejleknek nincs magjuk, ezért ezek meglehetősen rövid életűek. Leg­fontosabb alkotórészük a vértesük (haemoglobin). Ettől nyeri a vér a vö­rös színét, de van a haenioglobinnak a színadásnál sokkal lényegesebb^ fel­adata is: hozzá kötődik az oxigén, a sejtek és szövetek legfontosabb tápiá. léha. A fehérvérsejtek igen sokfélék. A fehérvérsejtek legtöbb feladata a szer­vezetet éri fertőzések elleni küzdelem. A különböző fehérvérsejtek a fertőző csirák elleni harc különböző szakaszai­ban teljesítenek szolgálatot. A genny nem más,, mint a fertőzés elleni harc csataterén elpusztuló fehérvérsej­tek óriási Tömege. A vér további alakos elemei az ú. n. vérlemezkék (tlirombocyt-ák). Ezek szétesésekor felszabaduló anyagoknak köszönhető, hogy sebzésekkor, sérülé­sekkor nem vérzünfc el, mert vérünk ezen anyagok hatására megr.lvad és az alvadók elzárja a sérült eret. A VÉR ÉS MiNDENi MÁS SZÖVET- NEDV is (nyirok, különböző mirigy­váladékok, ondó, stb.) az egyénre és fajra jellegzetes, specifikus fehérjéket tartalmaz. Ezen az alapon is bizonyít­ható az állatbilággal való rokonsá­gunk. Bizonyos fajtájú majmok vérével sikerül az emberi vérre fcUegzetes reakciókat megkapni. Az egyénre <5s fajra jetlemzö reak ■ ciói révén a vér igen fontos szerepet visz a törvényszéki orvöstanban is. Máriáitokról meg lehet állapítani, hogy kitől, vagy mitől származnak, ami természetesen a bizonyító eljárás­ban döntő. ■ 4 A gyakorlati orvostudomány másak két területén is igén fontos ezerepe van a vérnek. Egyik terület a dia­gnosztika, a betegségek felismerése. Nagyon' sole betegségcsoportnál fontos elváltozásokat lehet a vér mennyiségi cs minőségi adataiból, különböző — a vérrel történő — laboratóriumi vizsga-' latokból levonni. Gyakran idegenked­nek a betegek a különböző vérvételek* tői, pedig az orvosok puszta szórako­zásból sóba sem vesznek cl senkitől sem vért, árrá mindig- megfelelő ,ols van, a diagnózis felállítása és a helyes gyógyítás kívánja meg ezeket a viza* gálátokat. Felbecsülhetetlen a vér közvetett szerepe a gyógyszereknek a szervezet ■ be juttatása révén. Gyors, erélyes har tást mindig a viyőérbe adott injekciók révén érünk el. LATJUK TEHÁT a korántsem tel­jes felsorolásból, hogy milyen sokrétű feladata van a vérnek. Bármilyen fon­tos, mégsem ad‘ okol arra, hogy jelen­tőségét a természettudományos határol kon túlbecsüljük. Gondolok ezzel kap­csolatban a svindlerek és kuruzslék olyan ámításaira, miszerint egyetlen vérbe adott injekcióval ( ami legtöbbr szőr desztillált víz) minden betegségei meg lehet, gyógyítani. Sajnos az em­berek még ma is hajlamosak ilyesmi­nek felülni. Hogy másik példát említ­sek, a vérben lévő specifikus anyagbki bői merőben tudománytalan köyetkez- teUscket vontaik , le a fasiszta faiéi, miiét hívei* Ne engedjük magunkat ilyen áltudományos elméletekkel ámí­tani. Foglalkozzuk szívesen, szeretettel a természettudományokkal és igyekez­zünk meg'smcrni a haladó tudomány igazi eredményein keresztül a valósá­got őrs Félix szigorló orvos. SsnnteíeniU emelkedik a szovjet dolgozok anyagi jóléte ÍVfpgkeztl te. fíínácslíozásút a Szovjet Szakszervezetek Osszszövetségi Központi Tanácsa „Küldjenek bőven katonai felszerelést Spanyolországnak és Jugoszláviának11 —- javasolta Byrnes volt amerikai hüliigyminisxter S Nemzetközi Diákszövetség minden erővel táinoostja a német iljusáo hékcharcát A cukorgyárak vezetői és kiváló dolgozói szovjet szakemberek kel tárgyalták meg n cukoripar problémáit fel Az országainkban megindult fej­lődést: a Szriyjelnn'ió kébe ,és' ■"■álJandó segítsége . tette, lehetővé: országainkban minden hatalom a dolgozó pépé, a .dolgozó parasztsággal szövetséges munká^osztátöv- ’ .<!'' i— Elválaszthatatlan egységbe fűzi népeinket az, hogy egyaránt harcos tagjai vagyunk annak a Ifegyőzíhetetlen, viiigtttórdtft békétátoomak, amelynek éten a nagy Szovjetunió és annak bölcs vezetője."Sztálin áll­• A ■ Szakszervezetek összszővetségi Központi Tanácsának január lft-án Moszkvában megnyílt, ötödik plenáris ü’jésón Vaszilij Kuxnyecov, a tanács elnöke beszámolt az tóól. évre érvé­nyes kollektiv szerződések megkötésé-, rőt Kuz.nyec.ov rámutatott arra, hogy szüntelenül emelkedik a dolgozók anyagi jóléte, mert s munkások és al­kalmazottak jövedelme a háború előtti időkhöz képest jelentős mértékben megnőtt. Kuznvecov rámutatott arra, hogy a szovjet vállalatok vezetősége 1950-ben hatalmas összegeket fordított munka- biztoimági intézkedésekre. A munkások és alkalmazottak százezrei költöztek 1950-ben új, kényelmesebb lakásokba. Ezenkívül sok új kórházat, Iskolát, inünkásMubot, gyermek.in'bízinéniyt, üdülőt építettek- Nlágy figyelmet fordí­tottak n munkások oktatására és to­vábbképzésére is. Befejezésül KuznyecoT részletesen foglalkozott iwr. 1951. évi kollektív szerződések megkötésével kapcsolatos feladatokkal. A szakszervezetek összsaőáetsógi Központi Tanácsának plenáris ülése bárom napig tart. Az ülésen megvitat­ják a szovjet szakszervezetek kultúr­intézményeinek munkájával Kapcsola­tos kérdéseket, majd sor kerül a szak- szervezeti szervek megválasztására ts. James F. Byrnes, irz Egyesült Áfla- mok volt külügyminisztere — mint a Reuter jelenti —s kedden követelte, hogy ..amilyen gyorsan csak lehel", küldjenek katonai felszeretést Spanyol- országnak. A továbbiakban hozzáfűzi e, hogy „katonai felszereléssel bőven kell ellátnunk Jugoszláviát.’' A Nemzetközi Diákszövetség végre, hajtó bizottságának ülését kedden a berlini diákok küldöttsége üdvözölte. A diákküldöttség a résztvevők lelkes ünneplése közben nyújtotta át a hős koreai nép képviselőjének a német de­mokratikus diákok ajándékait, Joscf Grohmann, a Nemzetközi Diákszövet­ség elnöke a végrehajtó bizottság ne­vében megígérte, hogy a Nemzetközi Diákszövetség minden erővel támogatni fogja a német ifjúság békeharcát. Az ülés Madden főtitkárnak a nem­zetközi diákmozgalom egysége megerő­sítésének kérdéséről szóló jelentőségé­vel folytatódott. Majd a gyarmati és félgyarmati országok szónokai mutat­tak rá azokra u nehézségekre, melyek akadályozzák szervezeteik . kiépítését és a nemzetközi kapcsolatok felvételét. Az élelmezési minisztérium cukor­ipari főosztálya ős a mezőgazdasági ipari tudományos egyesület értekez­letet tartóit, a cukorgyárak vezetői­nek és kiváló’ dolgozóinak részvételé, vei. Az értekezleten a Magyarországon tartózkodó szovjet. cukoripari szak­emberek; Sz. V. Dronov, a műszaki tudományok tudósjelöltje, a szovjet cukoripari kutatóintézet főmunkatár­sa és J. V. Litvinov, Sztálin-díjns gé pószmőrnök beszámoltak magyarorszá­gi tapasztalataikról. Sz. F. Dronov a többi között, rámutatott árra, hogy a magyar cukoripari dokfC/óknak is el kell sajátítaniok á cukorrépa pá­rolásának a Szovjetunióban kialakult helyes módszerét. J. V. Litvinov, a magyar Cukor­ipar legfontosabb feladatát a követke. zökben jelölte meg: Harc n cukor- veszteségek elten, a megszokott gyár­tási eljárások revíziója, az újitómoz. galom fokozása és a gépesítés. A szovjet szakemberek nagy érdek lődéssel ős tetszéssel hallgatott fel­szólalása után az ■ értekezlet határo­zatot fogadott el. .A Magyar Dolga rák Pórija Országos Kongresszusa tiszteletére vállalják a többi között n szénfagy.aszlús két százalékos csők. hentesét, a nőt munkaerők számát 10 százalékkal emelik;, a répát emeltei és költségeit' az 1050 évihez viszonyítva Ki százalékkal csökkentik. A.cukor­ipari kutatóintézet és a cukoripari főosztály az eddiginél pontosabb vizsgálati módszert dolgoz ki a ró. paszelet cukortartalmának meghatá­rozására. Ezenkívül vállalják a cu­korveszteség csökkentését,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom