Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-14 / 11. szám
s N A P L Ő «51 JAKÜ/a M hol a járási pártbizottság és a tanács támogatja a kultúrversenyt, ott elmaradhatatlan a siker ' A Téli Falusi Kultúrveraeny járási bemutatódra készülnek kultúrcsoport. jaink. Vasárnap újból felzeng az ének szó, peregnek a jelenetek, dobban a tánc járási székhelyeink színpadain. Ebben a napsugaras, szinte tavaszi időben szerte a megyében szorgalmas próbázások folynak, a vezetők pedig a szervezés és versenylebonyolítás kér, déseit dolgozzák ki, valósítják meg. Legjobb példa erre, ba megnézünk egy járást, hogy míícóp történik mindez. A scllyei járás a határ mentén fekszik, de mélyen felnyúlik Közén. Baranyába. Magában foglalja az Ormánság legnagyobb részét, mely egy. aránt nehéz és könnyű terep is. Az a járási népművelési előadó, akit itt jó munkát akar végezni, nagyon változatos feladat elő kerül. A kultárversenjr története a sellyei járásban is azt igazolja. Szí. lágyi L/ezső, a járási népművelési bizottság titkára ifj. Kisgyőri Ferenc ja rÚ6Í népművelési előadóval a verseny elején komoly nehézségekbe ütközött. A benevezések gyengén indul'ak, december 15-ig csak 16 kultúrcsoport jelentette be részvételét. Komoly agitá ciót és szervezőmunkát kellett végezni, hogy néhány nap alatt még 6 kül. túr csoport benevezzen. A következő feladat » körzeti bemutatók megszervezése és lebonyoli tása volt. A négy csoportban megrendezett bemutatók minőségileg teljes, mennyiségileg is majdnem százszázalékos eredményt hoztak. A 22 csoport közM 19 risztvett a verseny első nagy összecsapásán, csupán 3 maradt távol. Ezek közül a kétujfalusi—szentmihály- ptisztái gépállomás ktiltúrcsoportja hí. • bét követett el akkor, mikor azt hangoztatta. hogy nekik nem fontos a kör réti bemutató, cfc majd csak « járásin vesznek részt. RévUlnn és Tekfafahtn már kifejezetten az ellenség, a klerikális reakció és a legsúlyosabb malomkő, a maradiság tartotta vissza a falvak DISZ kultúrcsoportjait. Révfalun a kle' rikálís reakció mételye hatására a szülők azért nem engedtek el lányaikat a •eomszéd falvakba szsrcpelni, mert «at a lány, aki kiteszi lábát a falu. ból. nem tisztességes, nem veszi el lobbá senki.“ Megfenyegették az agitáló népnevelőt is, aki a kultúrverseny jelentőségéről beszélt nekik. A kiéri Itália reakció, melynek „érveit" a ku- lákok újabbakkal fűszerezték, szétzül. losztette a kultúrosoportot é» ezzeí tudatosan r’toék is az imperialisták romboló szándékát, segítette. Látni kezdik ezt már a két község becsiile- i *» dolgozói, a fialalok, de az időseb bek iá. A többi kul táj-csoport azonban annál féáoyesebben állta meá a helyét. Elég, ha csak a sellyei AVH, rendőrséS és DISZ-ku 1 túrcsopőrtját, a csányosz- sói, kákicsi, stmionyi, kisasszony-fai és folsőszentmártooi együtteseket említ fék. A mflsorválasztások és előadások szinte kivétel nélkül kifogástalanok voltak e ennek köszönhető, hogy mind • 19 kul túrgárda eljutott a járási be ttutatóig. najjfyon A verseuyazerződóaben ■nk tanulságot vonhatunk le most a Járási bemutatóink során a sellyei példából Miért nem ment jé! a kultúr- varseny elején a munka? Mert két igen fontos erő hiányzott: az egyik, hogy m pártszervezetek a járást pár'tbizott «feni •z é'en, nem támogatták kellőképpen a kaltúrversenyt. Másodszor, Aogg a térrácsok a járási tanács vezetésivel, nem tulajdonítottak kcNő fontosságot neki, elhanyagolták a kuüárverseny ügyét. Azonban hamarosan felismerték, hogy a versennyel milyen új tehetőségek, micsoda nagyszerű táviatok nyílna,L népünk kulturális felemelkedése terén, Pártunk és tanácsaink milyen nagy segítségei kapnak a jó knltúrmunk ávalEőrö^ elv társ, a járás! pdrtbizott- •ág titkára a járási bemutatókra mái nagyfokú támogatást adott a Párt réméről A népnevelők agitáció juh során kreittók a knltúrverseny ügyét a dolgozók széles rétegei közé. A falusi pán- •zezvezetek figyelmét kiülőn leiratban UrU fel a járási pártbizottság a kul- lúrversenyre, legutóbb pedig egy nagy- értékft járási versenyzászlót helyezett kilátásl» a járás legjobb kultúrcsoport- jának. Ez a zászló egy éltig marad a győztes birtokában s a jövő évben újabb versenybe szállnak érte. Ezzel • kultúrmunká! a járás szívügyévé tét. te, mely nagy lépést jelent a kampány- azerflség megszüntetésére, a csoportok fejlődésében és a kulliirmunk« kiterjesztésében. A járási tanácsnál is megtörtént * nagy fordulat. Itt Fia Jánosné, tanács elnökhelyettes lelkes munkájának köszönhető, hogy a tanács tagjai megértették és mindenben — ha kel! anyagiakban is — támogatják a kuttúr- gárdákat• Ugyanígy példamutató tévé. konységet fejt ki Szava Dezső elvtárs, járási rendőrkapitány, az ÁVH Határ- védelmének helyőrsége is, mely a fá- vo’dakó knltúrcsoporiokat autóval szállítja be. De a helyi tanácsok elnökei és titkárai is szép munkát végeztek a lcultűrversennyel kapcsolatban. Szabolcsi Sándor sellyei tanácselnök a kultúrotthon palronálása terén, Kiss -Tű 1 ia csányoszrói tanácstitkár agitáeióban knltiirértekezlelekem való megjelenésével személyes példamutatáséval tűnik ki.’ Szilágyi elvtársik már minden elő készületet megtettek, hogy « jalmái 14-1 és a lobbi járási bemutatót teljes siker koronázza. A tanácsok, tömeg- szervezetek és üzemek minden szereplő kuHűrcsoporfcnak ajándéktárgyakat — szobrokat, plaketteket, zászlókat — adnak. A közönségszervezést minden üzem és szervezet felelősök útján végzi. összefogva segítik egymást, hiszen a cél n sellyei járás és ezen keresztül megyénk, országunk dolgozóinak kulturális felemelkedése minden dolgozónak közös ügye- , A aellyaf járásban a kull-ÚTver- seny jó megszervezése mellett a teljesítmény versennyel is tőrödnek. A fiatalság egyéni kezdeményezése megnyilvánul abban is, hogy a drávafokiak például saját maguk írtak verset és villámjelenetet mutattak be. mely a magyar népdalok népszerűsítésével foglalkozik, A másik fontos eredménye a kuJtúrverseniynek a sellyei járásban, hogy az Ormánság gazdag népi kultúrájára irányította a figyelmet. A ká- kicsiak pékiául a „kákicsi dohogós‘‘-t, fahéjuk egyik régi láncát is bemutatták. Mindjobban felhasználják az eredeti ormánsági népdalokat és népi bánookhl. Bob ön vei Gizella sellyei népművelési ügyvezető, aki a DISZ tánc- csoportjának tánc-felelőse, gyűjtéssel is foglalkozik. Megkereste az öreg, 82 éves Szóké Jánost, aki egymásután tanítja meg a régi, már-inár feledésbe merült népdalokra és táncokraEbből is láthatni, hogy a sellyei járás alaposan felkészült a bemutatókra. A békéért folyó harcnak új, jólszcr- vezett és egyre szélesebb frontja nyílt meg a Tito-klikk szomszédságában Békénk, kultúránk, boldogságunk védelmére erős kulturális végvár épült, melyet semmilyen ellenség, semmilyen ártó szándék nem rombolhat le többé, cA. két köntjoei A Szikra könyvkiadó új könyvei: Marx—Engels: Művészeiről—irodalomról 244 oldal, 6 Ft, Sztálin: A káder, munkáról 2. kiadás 76 olual 2 Ft , Csernisevszkij: Válogatott esztétikai tanulmányok 382 oldal 12 Fi fűzve, 18 Ft kötve. Zsdánov: Módosítások a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártia szervezeti szabályzatán 2. kiad 8,6 oldal, 1.30 Ft,, Bahsijev: A Bolsevik Párt centralizmusa és demokratizmusa 2 kiadás % oldal, 2 Ft, Haszhacsih' A világ megismerhetőségéről 144 oldal, 4.50 Ft. Desarrti: Titock arca és álarca 2. kiadás 160 oldal, 4.50 Ft. ParvuleS- cu—Brumaru: A proletárcukölcsről 84 oldal, 2,50,Ft, Milov: Irán a második világhálarú alatt és után 72 oldal, 1.50 Ft. Fekete Sándor: A márciusi fiatalok 246 oldal fűzve 9 Ft, kötve 15 forint. Szépirodalom könyvkiadó kőnvvei: Horváth Mihály: Tatár Péter (regény) 136 oldal 8 Ft fűzve, Nagy László: A tüzér és a rozs (versek) 60 oldal. 7 Ft fűzve, Földes Mdiály: Mélyszántás (színmű) 100 oldal 9 Ft fűzve. Tömörkényi István: Kétkezi munkások (elbeszélések) 194 oldal 19 Ft kötve, Konwiczki: Vasútépítők (regény) 88 oldal 7.50 Ft fűzve. Kru. czkowski: Ur és paraszt (regény) 262 oldal, 16 50 fűzve. Volosin: Kuznyec- ki föld, Sztálin díjas regény 332 oldal 19 Ft kötve, Kratt: Rideg nart regény) 160 oldal 13 Ft kötve, B'ej- man—Bolsincov—Ermler: A nagy ha. zafi (irodalmi forgatókönyv) 144 oldal. 6,50 Ft fűzve, Szobko: Távoli front regény) 128 o!Jal 6 Ft fűzve. Művelt Nép Könyvkiadó Lcbegvin szkij: A csillagok világában 3. kiadás 40 oldal, 1.20 Ft fűzve. Hegjeleni I. V. Sztálin Művei 4. kötete A győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól az imperialista intervenció győzelmes visszaveréséig, a polgárháború győzelmes befejezéséig — ez a kerete annak a valamivel több, mint hároméves időszaknak (1917. novemberétől 1920. decemberéig), melyben a 4. •kötetben foglárt sztálini művek keletkeztek. A kötet megnyitó cikkében Sztálin elvtárs leszögezi: „Megtörtük, a földesúri jármot... megtörtük a tábornokok hatalmát..í megzábo- lbíztuk a kapitalistákat. Az egész országot, a városokat és falvakat, a hátországot és a frontot belepik a munkások, katonák és parasztok forradalmi bizottságai" — a szovjetek végrehajtó bizottságai — ,Amelyek saját kezükbe vették a kormány gyeplőjét.” Az Októberi Felkelés győzelme azonban csak kezdete volt egy nagy világtörténelmi harcnak. A proletárdiktatúra megteremtése, a munkásosztály uralkodó osztállyá emelkedése egy országban megnyitotta a p rol etárfosrad a 1 mák korszakát. Megkezdődött a döntő harc az imperializmus és -szocializmus között A világ — Írja Sztálin elv11 ** társ a kötet együk cikkében — visszavonhatatlanul és megmá- síthntatlonul két táborra szakadt, az imperializmus és a szocializmus táborára __ E két tábor harca a te ngelye a ma egész életének, ez az egész tartalma a régi és az ú) világ mai bel- és külpolitikájának.” E két tábor közti döntő harcok három esztendejét tükrözik a 4. kötetben olvasható sztálini művek. A kötetet befejező cikkek egyikében, ams'ynek címe „A proletárdiktatúra 3 éve”, Sztálin elvtárs visszatekint a lefolyt három esztendő harcaira és eredményeire. A Bolsevik Párt fejlődéséről szólva, Sztálin elvtárs a Pártnak aat a sajátosságát emeii ki, amelynek megszerzésére és megőrzésére kell má is mindig is törekedni a világ minden marxista-leninista munkáspártjának: „kis Kommunista Pártból — mondta Sztálin elvtárs — három év elmúltával, annyi vihar és vés: után olyan hatalmas Párt lett. amely acélból van kovácsolva’’ . „olyan Párt, amely o'yan példátlan rugalmasságra tett szert, hegy bármely pillanatban — a Központi Bizottság egyetlen intésére át tudja csoportosítani sorait és bármely nagy munkára tudja felsorakoztatni és összpontosítani tagjainak szú. Droight Dávid Eisenhower egyszerű családból származik, apja gyárigazgató volt és az anyja az apjának a felesége. A kis Dé.üc hamar kitűnt lassú íeliogó képességével és a szobatisztaság hiányával. Rakoncátlan, büdös kis kölyök volt, annyi szent. Ebből az apja azt a következtetést vonta le, hogy gyakorlati pályára kell adni. így lett hát a kis Dé-Dé Eisenhower bankár- tanonc heti 4.000 dollár fizetéssel, plusz három dollár nyelvkoptatási díjjal. Eisenhowerre még nem hízlak komoly munkát, mindössze csak a páncélszekrényekben és séíckbcn söpörgetett és a ledült dollárkötogekel lapátlói íelhányta. Eközben egyízben ráesett egy nagyobb pénzeszsák. Bankárja íogadoU egy jelenlévő lőzsdéssel, hogy az a zsák pénz nem fejre eseti. Meg is nyerte a íogadást, mert a tőzsdés is elismerte, hogy ait, ami Eisenhower nyakán van. nem lehet fejnek nevezni. Egyszer éppen vette u partvist, hogy bemen jen a pénzszekrénybe, amikor betoppant egy nadrágtartó ügynök és nyakába sózott 100 dollárért egy nadrágtartót. Már ki akarta fizetni, amikor az ügynök azt mondta: — Adjon csak ötven dollárt. — Miért? — kérdezte Dé-Dé csodálkozva.- Azért, mert ötven dollárért cgy lukkal bc/jebb húzom n maga nadrágszíjját. és akkor már nem is kell magának a nadrágtartó. — mondotta az ügynök és. eltette az ötven dollárt, valamint a nadrágtartót. Eisenhower nem győzött hálálkodni. Összcfcgezöd- <«’■: Droiglil Dávid vagyok‘‘ mondta, „Háry vagyok “ mondta az ügynök, aki ezentúl mindennap eljött a szemétért, amit Dé-Dé kisöpört a kasszából. így kezdődött Eisenhower és Truman barátsága. Eiscnhowert azonban íőnöks nem szabadította lel. mert mindig összekeverte a centet a dollárral és ezért kereken megmondta az apjának: — Mister Eisenhower! A maga tia olyan hülye, hogy kénytelen lesz beadni ti hadügyminisztériumba. Bizony vem volt más választás és Dé-Dé egyszerű ezredesként kezdte katonai pályafutását. Truman pedig a szeméttel önállósította magát Mucsa City-ben. Eisenhower a hadügyminisztériumban értelmesebb fickónak számított és így bonyolultabb icla^atokut is rábíztak, mint például 20 ezer katonával megrohamozni 214 sztrújkolót. Rövidben bebizonyította fölényes strafe giai tudását, amikor a szlrájholóknak először a szemét verette ki, hogy ne lássák az imperializmus’ további rothadását. Magánélete is példás volt. Mégha szabadságon volt, akkor is szerét ejtette, hogv társadalmi mim. kát végezzen és egy-kcl néger meglincselcsében részt. vegyen. Így lett Eisenhower tábornok. „ , - , , Eiscnhowemak komoly katonai ambíciói támadtak, szeretett volna olyan vezér lenni, mint a Führer vagy a Ducc. így azután a háború kitörésekor fanyalogva togadta a hírt, hogy mintaképei, ellen keli harcolnia. Azonnal megindította a második frontot, melynek az volt a nevezetessége, hogy seholsem húzódott és mégis a nagytőke, meg Churchill zsebében ért véget. Eisen- howert a szenátus a háború aldtt többször kitüntette Először, amikor a szovjet csapatok Sztálingrádnál megverték a nácikat, másodszor, amikor Kievnél, harmadszor. amikor Szcbasztppolnál, majd végül kapott egy bérletet, melynek felmutatásakor rögtön kiadtak egy rendjelet. Amikor már úgy látszott, hogy a szovjet szövetséges egész puhára verte a nácikat, Eisenhower egy pezsgősüveg dugóját kihúzta és ez a pukkanás volt a jel a szicíliai export megkezdésére. Amint, az első amerikai katona partralépctt Szicíliában, Eisenhower Washingtonból azonnal New-Yorkha utazóit. Az utazás jó lebonyolításáért kinevezték lővezérnek. A háborúi végeidé hallott egy puskalövést, erre azonnal írt barátjának Mucsa Citybe. hogy küldjön hamar egy nadrágtartót, de a levél visszajött, hogy . A címzett elköltözött" Truman Hary vett magának Washingtonban egy elég jólmenő alelnökséget. majd elha. lálozús folytán ő lelt a góró. Közben vége lett a háborúnak és a kutya sem vette a hadianyagot. Valamit kellett csinálni. Elkezdődött n hidegháború és Eisenhower is mondott egy per vérfagyasztó beszédet. Megalakult az atlanti szövetség és az öreg Churchill sem volt annyira szenilis, hogy amikor Truman Eisenhower/, ajánlotta fővezérnek, -:e cmléktt. zett volna rá. „Ugye arról van szó — mondta Churchill — aki annyira irigyelte a mi szegény megboldogult Adollunkat, amikor bevonult Parisba?'’ ..Arról, crról‘ — erősítette Truman és így máris döntöttek az atlanti szövetség fővezérének személyébon és állomáshelyében. Dé-Dc elutazása előtt megkapta Triirnantól a löve- zérségi receptkönyvet, a fontosabb dolgokat a maruset• tájára írta és utazás közben is olvasgatta: „Ke1 fetch tel térdeitekről óh európai népek, elég volt n hódolatból. én csak egyszerűen, mint mindannyiatok teljhatalmú parancsolója jöttem, nem vagyok én semmi más." Ezt akarta mondani, miután elvonul a párisi diadalív alatt, —Azonban apróbb hibák voltak a szervezésben. Búi a diadalív a helyén állt, de Eisenhowert annyira megdobáltál; a repülőtéren záptojással, hogy nem tudta el. olvasni a párisi házuk falára írt ícliratokat, pedig azok pontosan megmond, rk, hogy hová menjen. __ ez reit anélkül, hogy »óraiban, meartól kellene tartania.“ A proletárdiktatúra három év« alaitt „kialakult to. nemzetközi szocialista mozgalom magva — a Kommunista Intemadonálé, amely szétverte a II. Internaeioná- íéí”, „Keleten pedig már egész sor szabadságmozgalom indult meg az antant és az imperializmus ellen,” A Szovjetország „ezalatt az idő alatt — írja Sztálin elvtárs — viharban, vészben, tűsön-vizen it, a világ óriási szocialitsa hatalmává kováesolódott." A proetárdiktatúra három éve alatt megtelt útját és elért eredményeit átfogó visszatekintését Sztálin elvtárs a nagy és igaz ügy győzelmébe vetett hitet, a megingathatatlan meggyőződést, a törhetetlen, sziklaszilárd akaraterőt kifejező szavakkal végzi; „Mindezek a tények, amelyek arról tanúskodnak, hogy forradalmi tekintetben mennyire szegények voltunk három évvel ezelőtt és milyen gazdagok lettünk most, mindezek a tények feljogosítanak annak a kijelentésére, hogy a. Szovjct-Oroszorstág élni fog, fejlődni fog és le fogja győzni eí fenségeit.” A proletariátus első három év», a külső és belső ellenforradalom felett aratott győzelem időszaka; egyben az újtípusú állam megszilárdulásának, a nemzeti szovjet- köztarsaságoK megalakulásának, a Vörös Hadsereg megteremtésének időszaka volt. A 4. kötetben egyesített sztálini művek tükrözik a Bolsevik Párt és a szovjet állam óriási építő és katonai munkáját. Ezek a művek nagyszerű történelmi dokumentumok, amelyek megvilágítják Sztálin elvtársnak, Lenin legjobb tanítványának és legközelebbi fegyvertársának hatalmas államépítő és katonai tevékenységét. S ztálin elvtárs leleplezte, hogy a nemzetiségi területeken alakult s az imperialisták aktív támogatását élvező burzsoá-nacionalista, úgynevezett „nemzeti kormányok” harca a szovjet hatalom ellen nem egyéb, mint a burzsoá ellenforradalom harca a szocializmus ellen. Kimutatta, hogy a végvidékek különválásának követelése a szocialista szovjet ország és az imperialist antant élet-halálharca közepette teljesen ellenforradalmi követelés, mert a végvidékek előtt csak két út áll nyitva: „vagy együtt Oroszországgal — és akkor a végvidékek dolgozó tömegei fel szabadulnak az imperialista elnyomás alól; vagy együtt az antanttal — és akkor elkerülhetetlen az imperialista járom. — Harmadik út nincs. A 4. kötetben egyesített művek nagyrésze — megannyi dokumentuma annak, hogy közvetlenül Sztálin volt a Vörös Hadsereg és a Vörös Hadseregnek az intervenciósokon és fehérgárdistákon aratott legdöntőbb győzelmeinek szervezője. Sztálinnak a különböző frontokról Leninhez intézett számos levélbeli és távirati jelentései, melyekben a hadihelyzetet elemzi és javaslatait kifejti, mutatják, hogy Sztálin volt Lenin fő támasza a Szovjetország védelmének megszervezésében és vezetésében. Sztálin volt tehát a legfontosabb stratégiai tervek szerzője és a döntő je’entésgű hadműveletek vezetője. Caricin alatt. Perm alatt, Petrográd alatt és Gyenyikin ellen, végül nyugaton a földesúri Lengyelország ellen és délen Vrangel ellen — mindenütt Sztálin vasalta,- ruta és stratégiai lángesze biztosi- tolta, a forradalom győzelmét. A polgárháború lényegében aj imperializmus első nagy had: járata volt a szovjet hatalom ellen, az első nagy háborús összeütközés az imperializmus és szocializmus erői között. A szov.jethatalom ebből az összeütközésből győztesen került ki. Sztálin elytárs műveinek 4. kötete, amely feleleveníti a szovjet- hatalom történetének azt a nagyszerű időszakait, amikor s szocializmus erői a mainál hasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között tegyözték az imperializmus erőit, és Sztálinnak, a rettenthetetlen foradalmárnak, a bölcs államférfidnak, a zseniális hadvezérnek új meg új vonásait mutatja meg _ még jobban megerősít bennünket abban a meggyőződésben, hogy a békéért. a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért' harco'ó tábor ügye a szocializmus ügye, a nagy Sztálin ügye legyőzhetetlen. A sztálini út — a győzelem útja.
