Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-04 / 2. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A. megyei és pécsi békebizottság erősítse a dolgo­zók fokozódó békekarcát. (2 o. — A dolgozó parasz­tok széleskörű érdeklődése mellett választották meg. községi tanácsaink állandó bizottságaikat. (2. o.) — A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, az USA és Nagybritannia kormányához a Németország demíHia- rizálásával foglalkozó külügyminiszteri értekezlet össze­hívására. (3. o.l J 1 AZ MDP B AI IÁN VM EC YEI PA’RTB 1 ZOT tiác; fHÖ ^ 'Ä' 1 1 VIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM mmmi mmmm ÁRA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1951 JANUÁR 4 Vigyük győzelemre a takarék&ssági határozatot örömmel, helyesléssel és a fel­adatokra való felkészüléssel fogad­ták a dolgozók mindenütt a mi­nisztertanács határozatát a taka­rékoskodásról, Azért fogadták őrömmel és lelkesedéssel, mert a határozat hűen kifejezi a dolgozók véleményét és akaratát: takaré­koskodjunk, hogy többet építhes­sünk, takarékoskodjunk, hogy erő­sebbek legyünk és előbbre mehes­sünk. A bányákon, a Bőrgyárban, Zsolnayban és az üzemek egész so­rában tartott gyűléseken a felszó­lalók a takarékosságról beszéltek, de nemcsak beszéltek, hanem ja­vaslatokat is tettek a pazarlás megszüntetésére és a felesleges munkafolyamatok kiküszöbölésére. A vasútnál a széntakarékossági mozgalom diadalmasan tör előre, mozdonyvezetők és fűtők egy-egy 'úton több vájár munkájának meg­felelő szénmennyiséget takarítanak meg, A takarékosság ma űj mozgal­mat jelent, a takarékosság ma a közösség ügyének féltő szeretetét jelenti és felismerését annak, hogy aim ma ebben az országban törté­nik, az a dolgozók érdekében tör­ténik, a dolgozó nép jövőjét szol­gálja és a békét erősíti. Felismer­ték ezt a komlói dolgozók is, ami­kor egyre-másra mentek panaszra a községi és járási tanácshoz azért, mert az egyszer már leasz­faltozott utat több helyen felbon­tották, hogy csöveket fektessenek le. Ezt tervszerűtlenségnek, pazar­lásnak bélyegezték — aminthogy az is — és kérték az ügy kivizsgá­lását Mikor törődtek a felszabadulás előtt ilyesmivel a dolgozók és miért is törődtek volna? De amióta a dolgozóké az ország, amióta min­den megtakarított fillér népgazda­ságunkat erősíti, azóta ezen a té­ren is alapvetően más a helyzet. Ezért indult ki a takarékosság kez­deményezése magától a dolgozó néptől és ezért fogadták helyes­léssel a minisztertanács határoza­tát. A Párt kezdeményezésére meg­született határozat biztos alapja az ezen a vonalon végzendő munká­nak, mert a határozat a gazdasági élet minden területére kiterjed és utat mutat a feladatok végrehajtá­sához. Mert feladatok szépszámmal vannak. Nincs a megyénkben egyet­len olyan bánya, üzem, állami gaz­daság, hivatal, vagy tszcs sem, ahol elmondhatnák azt, hogy náluk nincs tennivaló a takarékosság te­rén Sok, nagyon sok a tennivaló és ezt foglalja össze a miniszterta­nács határozata, amelyet betűsze- rint végre kell hajtani. A határo­zat végrehajtása azt jelenti, hogy rengeteg rejtett tartalék szabadul fel, rengeteg kallódó értéket men­tünk meg. Kiderül majd, hogy több lesz a fánk, szenünk, villa­mosenergiánk, ha nem pazarlunk feleslegesen. A takarékos gazdálkodásért fo­lyó harc megtisztelő feladat és szerves része a munkaversenynek. Ezt mindenkinek fel kell ismerni és ennek érdekében pártszerveze­teink indítsák útnak népnevelő két, hogy megmagyarázzák azoknak is, akik előtt még nem tisztázódott a kérdés: a takarékoskodás egyénileg is előnnyel jár, de szinte felmérhe­tetlen hasznot eredménvez a szer­vezett, közösségi takarékoskodás. Ezerféle lehetőség nyílik a taka­rékosságra bányáinkban is, ahol ugyanúgy, mint más üzemekben, kevés történt ezen a téren. Csak elvétve találtunk eddig olyan pél­damutató kezdeményezést, mint például a Garai.fejtésben, ahol a bányászok rendszeresen kiszedik az előrehaladott fejtésből a pillér- iákat és ezzel sokezer forintot ta­karítanak meg nemzetgazdaságunk számára. Régebben mozgalom in­dult a bányalakatosok között, hogy megszűntetik a csőfuvásokat, a sü rített levegő elillanását. Ennek el. lenére még most is lehet találni a bányákban fuvásos csöveket. Ezt teljesen meg kell szüntetni, szem előtt tartva a takarékosság nagy nemzetgazdasági jelentőségét Ugyancsak sok a tennivaló a bá. nyafával való takarékoskodás te­rén. Gyakran megtörténik még most is, hogy nem a megfelelő mé. retü fát kérik a vájárok. A munka, helyen a fákból jókora darabokat levágnak, a levágott részek pedig másra, mint tüzelésre már nem használhatók. De lehet még találni a szállítóvágatokon, vagy egyéb eldugott helyeken nagyobb meny. nyiségü ácsolatfát is, amely kor had és idővel hasznavehetetlenné válik. Sokezer forintot lehet meg­takarítani a bányalámpák lelkiis­meretes kezelésével is, ha meg szüntetik azokat az ellenséges mun. kának mondható jelenségeket, hogy szeget vernek vele, dobálják, 'el­hagyják a lámpákat Takarékosságot jelent a palaszá. zalék, a hamutartalom csökkentése is és jelentős takarékosság érhető el az olajjal is, ha nem hagyják el az olajoskannákat, ha nem hagy. ják, hogy az olaj elfolyjon a fel­dőlt kannákból, A takarékosság általános módja közvetlen ányagtakarékosság, mi­kor az üzemi dolgozók azon igye­keznek, hogy ugyanannyi anyagból többet hozzanak ki, légióként azál­tal, hogy felszámolják az anyagpa­zarlás leggyakoribb formáját, a se. tejtgyártást. Találunk erre jó és rossz példát egyaránt. Jó példa rá a Pécsi Bőrgyár, ahol az elmúlt évben 80 ezer pár cipőnek megfe­lelő bőrt gyártottak megtakarított anyagból és rossz példa a Zsolnay. gyár, ahol a sok selejt sok anya­got, szenet, villanyáramot emész. tett fel. A feladat nyilvánvaló: a bőrgyáriaknak tovább kell fokoz, niok jó eredményeiket, hiszen a minisztertanácsi határozat négy- százezer pár megtakarított anyag­ból készített lábbeli gyártását írja elő a bőripar számára. A ZsolnOy- gyárban pedig le kell küzdeni a selejtet és döntően ezt tükrözzék vissza a most megkötésre kerülő hosszúlejáratú versenyszerződé­sek is. Komoly én nagyhorderejű fel­adatként áll előttünk a takarékos­ság. Ennek a végrehajtása is harc kérdése, mert nem egyszer a pa­zarlás, a fejetlen intézkedés mö­gött megtalálhatjuk az ellenség ke. zét, hiszen yilágos, hogy csak a« ellenségnek nem érdeke a Magyar Népköztársaság, a dolgozók álla. mának erősítése. De annál inkább érdeke ez magának a. dolgozó nép. nek és ezért nem kétséges, hogy a minisztertanács takarékossági hatá. rozatát szívós, következetes harc cal, lelkes, jó munkával és a dol­gozók javaslatainak gyakorlati al­kalmazásával győzelemre visszük. Pártunk kongresszusát újabb munkasikerekkel, a termelés terén kivívott újabb győzelmekkel fogjuk megünnepelni A Hofherr-gyár dolgozóinak levele Rákosi Mátyás elvi át shoz Január 3-án a Hofherr-gyár kommunistáinak kezdeményezésé­re a gyár összes dolgozói lelkes­hangulatú röpgyűléseken elhatá­rozták, hogy a Magyar Dolgozók Pártja február 24-i kongresszusát újabb munkasikerekkel, a terme­lés terén elérendő újabb győzel­mekkel ünnepük. A gyár dolgo­zói az alábbi levelet küldték Rákosi Mátyás elvtársnak. Drága Rákosi elvtárs! Mi, a Hofherr-gyár dolgozói a mai napon megtárgyaltuk, hogyan készülhetünk iel a legméltóbban Pártunk kongresszusára, a magyar munkásosztály és egész dolgozó népünk nagy ünnepére. Úgy gondoljuk, hogy Pártánk iránti hőségünket, a magyar dol­gozó nép ügye iránti odaadásun­kat legméltóbban úgy fejezhetjük ki, ha a kongresszus tiszteletére 3 második tervév küszöbén tovább fokozzuk munkánk lendületét, szervezettségét, s a takarékosság szempontjainak figyelembe vételé­vel emeljük termelésűnk mennyi­ségét és minőségét. Mi, Hoiherr-gyári dolgozók «z 1950. évi tervünket november 25-re teljesítettük és év végéig terven leiül 550 darab traktor­egységnek megfelelő kész traktort és alkatrészt adtunk mezőgazda­ságunknak. Eredményeinket a kongresszus tiszteletére az 1951-es tervévben túl akarjuk szárnyalni. Ezért vállaljuk: 1. Üzemünkben a már elkészült tervek alapján március 31-rc, ha­táridő előtt 3 darab széniejtő kombájn prototípus gyártását, feb­ruár 28-ig elkészítjük. 2. Február 24-re terven felül 20 darab G 35-ös traktort készí­tünk el és első negyedévi •tervün­ket három nappal a határidő előtt teljesítjük. 2b A minisztertanács december 31-i határozatának megfelelően megszervezzük egész üzemünkben az anyagtakarékosságí mozgalmat és ennek eredményeképpen az el­ső évnegyedben 420 tonna szén­megtakarítást, 170.000 k. w. elektromos energia megtakarítást érünk el, és . 29.000 darab elektro­mos hegesztő pálcát takarítunk meg. A kenőolaj felhasznált meny- nyiségét az első évnegyedben 1.700 kg-mal csökkentjük, a szí­nesfém anyagmegtakarításánál 735 kg-ot vállalunk. 4. A gyári átlagos 1.9 százalék seleftet annak 10 százalékával — KRASSALKOV1CS MÁTYÁS válL ver. MOLNÁR MIHÁLY ÜB-tftkár h. ezen belül az acélöntődében 17 százalékkal, a vasöntödében 10 százalékkal csökkentjük az első negyedévben. 5, Február 24-íg sztahanovisták bevonásával, a munkamódszerát­adás kiszélesítésével a 100 szá­zalékon alul teljesítők létszámát 20 százalékról 9 százalékra csök­kentjük. 6. A vállalások teljesítésének biztosítása érdekében műszaki szerveink a tervielbontást oly módon hajtják végre, hogy fizikai dolgozóinknak 10 nappal előbb rendelkezésükre álljanak munka- padokig felbontott, elvégzendő feladatok. Megfogadjuk Pártunknak, sze­retett Rákosi elvtársunknak, hogy vállalásainkat becsülettel teljesít­jük, mert üudjuk, hogy minden eredményünkkel tovább erősítjük dolgozó népünk harcát a békéért és a szocializmus építéséért. Éljen a Magyar Dolgozók Párt­ja kongresszusa! Budapest, 1951 január 3. A HoJherr-braktorgyár dolgozói nevében: HEVESI JÁNOS pártMtkár. SZABÓ JÓZSEF DISZ-titkár. Kiosztották megyénk bányászainak a hűségjutalmat A MESZHART bányászok közel egymillió forintot kaptak Hatalmas lelkesedéssel fogadták megyénk bányászai is a Párt és a minisztertanács közös határozatát, amely messzemenő gondoskodást je­lent bányászainkról. A határozat sok fontos rendelkezés mellett kimondja azt is, hogy azok a bányászok, akik becsületesen végzik munkájukat, mm mulasztanak igazolatlanul műszakot, az év végén hűségjutalomban része­sülnek. A határozat megjelenésekor a komAói Koasuth-áknán dolgozó Ko- •• Orom volt ex a megyénk bányatelepein, örültek a bányászok, hogy jó munkái ükért. eL söizben hűségjutalmat kaptak. PScs- bányatelepen 290 ezer 367 forintot osztottak ki hűségjutalomként a bd- nyászoknak, a műszaki értelmiségiek, nek. Farkas József ólmunkás vájár 860, Búzás Rezső 851, Podolák Vil­mos 858 forintot kapott többek kö­zött Ferenc-aknán 264 bányász ré­szesült jutalomkiosztásban összesen 127.363 forint értékben. István-aknún 632 bányász 285 ezer, 747' forintot kapott. M ecs ekezab o 1 es kerületben 48 műszóid értelmiség 17 ezer 819 forint jutalomban részesült. István- aknán a bányászok közül Tóka Já­nos (3) 981, Hartmann János (5) 953, Bozsér János 9-14, Varga Lajos 700, Tavasz Lajos 636 forintot ka­pott Vasason 552 bányász hűségjutalma 253 ezer 427 forintot tett ki. Sára Gyula 1.003, Store Gábor 978, Krom- mer Lajos 862, Gerlich Péter 621 forintot érdemelt ki jó munkájával. A MESZHART-hányákban összesen: 974 exer 717 forintot kaptak hűség jutalomdtént a bányá­szok. A komlói bányában 585, bányász végzett egész évben becsületesen, mulasztás nélkül műszakot. Ezek ré. szőre 270 ezer forintot adtait át hű­ségjutalomként, amelyből 1 főre át­lagosan 460 forint jutott. Kusz Já­nos, a szakma legjobb vájára 1.096. Ráder László 938. Bánusz Antal 944. Bodka Vilmos csillés 848, Heim Jő. zsef, a szakma legjobb elő váj ára 827, Lassan István 880 forintot kapott váes János vájár Így nyilatkozott: „A Párt szavára, mint a kősziklára lehet építeni.“ Kovács Jánosnak ez a megállapí­tása alig másfél hónap alatt két izé­ben is teljesedett. Egyszer úgy, hogy Rákosi elvtitre október 26-i beszéde után novemberben megjelent a hatá­rozat, másodszor úgy, hogy decem­ber végén ünnepélyes keretek között kiosztották a hűségjutalmat az arra érdemes bányászoknak. nap mindenütt A aiagymányoki bányaüzemekben is igen sok dolgozó részesült hűség- jutalomban. Itt is eokezer forintot osztottak ki azoknak, akik egész évben mulasztás nélkül jártak a bá­nyába. Szászváron Dékány István, aki tervének teljesítésével 1951 jú­niusában tart, 890 forintot, Gerber István szászvári élmunkás vájár, aki már 1951 márciusi tervét teljesíti, 847, Susi Mihály pedig 838 forintot kapott Nagymányekon Forsehtcr Henrik 607, Hirschmann János 588, Linde Gyula 511, Schádt János 471, Márkus János 530 forintot, Mázán Harka László 549, Harka József 549. Dózsa József 572 forint hüségjuta.1. mat érdemelt, ki jó munkájával. Rajtuk kívül még'sokszázan része­sültek a Párt és a minisztertanács hatá­rozata értelmében hűségjutalomban, bizonyítékául annak, - hogy a Párt szava és tette egy. Tudják már ezt bányászaink és ezért köszöntötték á határozatot többformeléssel és ezért indultak neki új lendülettel az öt­éves terv második éve sikeres vég. rehajtásának. A hűségjutalom kiosztása a bányá­szoknak örömet hozott, ugyanokkor pedig az ellenség ismét vereséget szenvedett,, mert azt híresztelte a ha­tározat után: ,,A jutalom még nem biztos, ígérni könnyű“. így akarta az ellenség megbontani a bányászok egységes lelkesedését, de aljas szán­déka kudarccal járt. most pedig a kiosztott százforintok hullottak pö­rölycsapásként a 8uttogókra, az im­perialisták ügynökeire, bizonyítva, hogy ez az ország a dolgozó népé. és a sötét múltat visszavágyók hiú reményei véglegesen füstbementek. Újabb termelőcsoportok alakultak Baranyában A t elméit napokban újabb t érmei li­es oporto k alakultaik Baranyában. így a komlói járásban Nagybaj másom tizen­nyolc család 242 holdon alakított egy csoportok az előkészítő bizottság jó munkája eredményeként. Basaion tizen­négy családból alakult egy csoport, a tagok között sefp számmal vannak kö­zépparasztok jj. Kovácsliiidám már rég­óta vonzódtak a dolgozó parasztok ' a szövetkezeti társasgazdálkodAsihoz, azon­ban sokáig nőin sikerült megalakítani a ts*cs-t- M elun ült hetekben azután meg­kezdte munkáját a helyi előkészítő bi­zottság és tizenhét család, huszonnégy taggal megalakította a kovácshidai III. típusú termelőszövetkezeti csoportot. A nagyobb érdeklődés mindenütt a 111. ti- pus iránt mutatkozik, ilyeneket alakí­tanak «orra n megyében a dolgozó pa­rasztok­Az eddig megalakult csoportokban mindenütt igen kedvező a középparasz­tok számaránya. Szívesen lépnek s cso­portba, mert a többi csoport eredmé­nyein már világosan látják, hogy olt • jövőjük, ott lesz biztos megélhetésük. Az előkészítő bizottságoknak megy*-: szerte az a feladatuk, hogy fokozottab­ban vigyek ki a zárszámadások ered­ményeit a dolgozó parasztság közi. Végezzék ezt a munkát — mindenütt ahol csak tudják — a jó eredményt el­ért csoporttagok is- Saját példájukon, saját életükön keresztül magyarázzák meg, mit jelent. a csoportmunka, mit jelent a társasgazdá!kodás a dolgozó parasztság részére. Fejtsen ki a cso- porl fejlesztés énlekében fokozottabb népnevelő munkát viliiden pártszerve­zet. Döntő részt kell váiMniok ebből a munkából! és teljesítsék ezt úgy, hogy az méltó legyen Pártunk eddigi mun­kájához és az V. Kongresszusra való felkészüléshez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom