Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-12 / 9. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l A MAI SZÁMBAN« A SopU— kommunistáinak harca segíti a pártonktrüB dolgozókat b a kongresszusi felajánlások megvalósítású- ban (2. o.) — Felháborító merénylet a washingtoni ma­gyar körete ég tanácsosnője ellen (3. o.) — Aknáink párt- szerrezetei hasznosították a Párt és a minisztertanács határozatát ismertető értekezletek tanulságait (5. o.) — A dolgozó parasztok tömegesen bizonyítják be haza­szeretetüket a begyűjtés túlteljesítésével (5. o.) Nf D P jSB ARANDÁM ECVEÍ PARTS! ZOTÍT JÄfeÄN AK LAPJ A VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM ara 50 filler PÉNTEK, 1951 JANUÁR 12 A MI FIAINK Fényes fegyverekkel, lobogó vö­rös zászlókkal, az igazságos harcot követő biztos győzelem tudatával jöttek. Villogó szuronyaik, dübör­gő tankjaik eget, földet megrázó tjizérségük elől fejvesztve mene­kültek a nád falkák. A Szovjet Hadsereggel a szabadság, az igaz­ság, a boldog élet jött el hazánk­ba. A hős szovjet katonák szétver- téiV a gyűlöletes Horthy-hadsere- geít Az a hadsereg, melyet a dol­gozz tömegek elnyomására, sztráj­kok szétverésére, vérbefojtására használtak fel, melynek tisztjei kí­nozták, ütötték-verték a legénysé­get, (ellopták ruházatát, élelmezé­sét, pusztulásra volt ítélve, mint az a rendszer maga, amely fenntar­totta. A Horthy-rendszer úri Magyar- országa nem a dolgozó emberek, hanem a gyárosok, a földesurak, a tiszturak tej jel-mézzel folyó orszá­ga volt. Az urak gyárait, a grófok százezer holdjait kellett megvéde­niük a honvédeknek a néptől, — önmaguktóL Ez a keserves szolgá­lat, az állandó megalázás szülte a panaszost, keserű katonanótákat/ a „bakasors“ irtózata lassította meg az újoncok lépteit, mikor zöld lá­dájukat a vállukon dpelve a ka­szárnya felé baktattak. A szeretett­ért való jogos aggodalom csalta az anya, a gyermek, a hitves szemébe a bevonódáskor elmaradhatatlan könnyeket. Hat éve, hogy a hősi szovjet nép baráti keze támogatást adott a romok eltakarításához, az új élet felépítéséhnz és ez a kéz mutatta meg azt az utat is, melyet az új magyar hadseregnek, a nép hadse­regének követnie kell. A néphad­sereg biztos alapra, a dolgozó nép­re épült. Katonái, tiszthelyettesei, tisztjei és tábornokai, munkások, dolgozó parasztok, a néphez hű értelmiség fiai. Ahogy az édesanya szereti és félti gyermekeit, olyan szeretettel, gondoskodással veszi körül ezeket a honvédeket, terem­tő békénk őreit a dolgozó magyar nép. Ez a szeretet indokolt, magá­tól értetődő. Minden egyes hon­védben a béke őrét látja dolgozó népünk, minden egyes baj társról tudja, hogy az építés zavartalansá­gát, a terv végrehajtását, a dolgo­zó magyar milliók szabad életét órzi fegyverével kezébep. A legyőzhetetlen, hatalmas fegy­vertárs, a Szovjet Hadsereg olda­lán néphadseregünk távoltartja tő­lünk az elnyomókat, a prédára, vérre éhes Tito-bitangoloat, a Nyu- gat-Németországban újra fegyverke­ző nácikat, a Koreában gyermekek, aggok százezreit legyilkoló ameri­kai banditákat. Vadállatnál ke­gyetlenebb, vérszomjasabb, az em­ber nevet nem érdemlő szörnyete­geket riaszt vissza szervezettségük, acélos keménységük, bátor harci szellemük. Olyanokat, akik Dél-Ko- reában a hatéven felüli „kommu- nistagyanus elemele“ legyilkolására adnak parancsot, akik csak egy vá­rosban, Kengvonban 15.000 embert mészároltak le. Olyan mindenre elszánt pribékeket riasztanak visz- sza, mint akik a jugoszláviai Cazinban dolgozó parasztok szá­zait ölték meg azért, mert a vetni- valót, a saját szűkös kenyerüket nem adták oda Tito bandájának. Ezért szereti néphadseregünket, a hazáját, gyárát szerető munkás, ezért küldi szívesen katonának fiát saját földje, saját országa védel­mére a dolgozó paraszt. A szökédí Mátyás Márk szívesen engedte fiát néphadseregig ikbe. Tudta, hogy a gyereket már nem a bányá­szok ellen küldU, mint őt, a nagy bányászsztrájkkor, hanem hazánkat védi majd. Moőr Ferenc bányász is boldogan húzta fel a katona­ruhát, mikor Pártunk a néphadse­reghez küldte, A hazáért tanult, a népért képezte magát. Moőr Fe­renc alezredes baj társat örömmel, szeretettel fogadják a régi munka­társak, a bányász elvtársak és megbecsülésük még csak fokozó­dik, ha az alezredes baj társ részt- vesz napi munkájukban, segíti őket a széncsata győzelméért vívott harcukban. Ma már valamennyien természetesnek vesszük, hogy Friedrich Károly hosszúhetenyi bányász így ír Telek Miklós alhad­nagy baj társnak: „Érdeklődtem fiamtól az alhadnagy baj társ család­ja és lakóhelye felől. A gyerek azt felelte, hogy valahol messze, a ha­tármentén lakik és valószínű, hogy nem is megy haza, mert a szabad­ság napjait megenné az utazás. Erre én rögtön elhatároztam, hogy bemegyek és ha otthon találom, meghívom szilveszter estére. Be is mentem, de nem találtam otthon. Remélem, hogy még adódik olyan alkalom, hooy közelebbről megis­merkedhetünk egymással". Sánta Béla baj társ úgy viseli a szíve fölött a baj társak hozzátar­tozóitól kapott leveleit, mint a legmagasabb kitüntetéseket, dol­gozó népünk szeretetének megnyil­vánulásait. Ott van a levélcsomó­ban Vass Sánclomé tszcs-elnök le­vele is, aki az öreg Lukács néni nevében írt. „Engem kért, hogy ír­jam meg — szól a levél, — minden vágya Lukács néninek az, hogy fia előrejusson. Kéri a bajtársat, biztassa, hogy tanuljon. Mi vala­mennyien azt szeretnénk, ha Lu­kács bajtárs tiszt lenne." Szepesi Lajos hadnagy baj társnak is sok levél nyomja a zsebét, köztük Kónya Péteré. „En nem tudok Janinak mást üzenni — írja Kö­rösszegapátiból Kónya Péter, — csak azt, hogy tanuljon és ezzel is mutassa meg, hogy a béke híve, hogy a békét szolgálja. Megkérem úgy a hadnagy bajtársat, mint a többi bajtársakat, hogy olyan erős és edzett harcost neveljenek a fiamból, hogy baj társaival együtt meg tudja védeni építő munkán­kat.” Szabadság, béke. Ezek a mi leg­drágább kincseink. Ezeket védjük valamennyien áldozatos munkánk­kal. A szabadság és a béke kato­nája ma minden dolgozó, aki a bá­nya mélyén fejti a szenet, aki az esztergapadnál fényes acélforgá­csot hasít le a készülő traktor ten­gelyéről és az a dolgozó paraszt, akinek dús kalászt adó földjén traktorosaink hosszú barázdát von­nak. A magyar nép békéjét nem­csak az erős, jól felszerelt néphad­sereg, de minden magyar dolgozó védi. Ezért legyőzhetetlen a mi hadseregünk! Legyőzhetetlen, mert szilárd hátországra támaszkodik, mert összeforrt a néppel. A nép­hadsereg és dolgozó társadalmunk közt éles határvonalat vonni nem lehet: valamennyien a szabadság és a béke kérlelhetetlen harcosai vagyunk. Tudjuk, hogy igazságos ügyünk védelmében feltétlenül győzelmet adatunk, a koreai nép ragyogó példája is bizonyítja, hogy az a nép, amely hazáját, füg­getlenségét, békés építömunká- ját védelmezi — legyőzhetetlen! Kitárulnak szélesre az ablakok, örömmel, mosolyogva állnak meg az emberek, mintha tavaszi napsu­gár játszana arcukon, ha a nép­hadsereg katonáinak kemény lépé­sei alatt rendűi meg a föld, ha honvédeink dala reszketteti meg a levegőt. Az anya büszkén mondja azt a szót, hogy „katonafiam”. És a fegyverüket keményen markoló katonáinkra valamennyien azt] mondjuk: „A mi fiaink!" 4 vasasi Petdfi-akna és Nogymányok bányászainak levelei Rákosi elvtársim* A Pefőií-akna január—februárban 2103 fonna szenei termei férvén felöl, a nagymányoki bányászok bevezetik a ciklusos munkamódszert és a melegcsákány-válfást A vasas! Petőfi-akna dolgozói az alábbi levelet intézték Rákosi elvtárs­hoz: Forrón szeretett Rákosi elvtársi Mi, a vasas! Petőfi-akna bányászai elhatároztuk, hogy szeretetiinket és hálánkat úgy fejezzük ki nagy Pár­tunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs iránt, hogy az V. Országos Pártkongresszus tiszteletére mi Is csat­lakozunk a Hoflierr-gyári dolgozók és az Albert-tcle.pl széncsaták hőseinek felhívásához és az alábbi munkafcl- ajánlásokat tesszük: 1. Február 24-én befejezzük az első kéthavi tervünket és így az első 2 hónapban 3 napi termeléssel terme­lünk többet, vagyis 2.103 tonna sze­net adunk terven felüL 2. A normájukat nem teljesítők szá­mát a december havihoz képest feb­ruár hó végéig 20 százalékkal csök­kentjük azáltal, hogy mindenegyes normáját nem teljesítő dolgozóval egyénileg foglalkozunk és sztahúmv vistáink a munkamódszereiket átad­ják nekik. 3. A mfiszakmulasztók számát a de­cemberhez viszonyítva 30 százalékkal csökkentjük. 4. A mukaidő jobb kihasználása céljáhól a kongresszusig a dolgozók 50 százaléka fog mrlegcsákány-rend- szrr szerint dolgozni, 5. A palaíartalmat az előirt 2.7 szá­zalékról 2 százalékra, a hamutartal­mat pedig az utolsó negyedévi 32.5 százalékról 31.5 százalékra csökkent­jük. C. A ciklusos fejtési munkamódszert tovább szélesítjük és január hó vé­gére újabb 1 fejtést állítunk be az új munkamódszerrel. 7. A kongresszus hetén anyagtaka­rékossági napot rendezünk, melyen a bányában heverő bányafát összeszed­jük és egy napig ezzel a heverő anyaggal biztosítunk. Atérezzük, hogy a Pártkongresszus tiszteletére tett munkafelajánlásaink teljesítésével egy újabb butalmas csa­pást mérünk az amerikai imperialis­tákra és a tőlünk alig pár kilométerre lévő, ugrásra készen álló Tito-ban­dára. Minden tonna szénnel a békét, Pártunkat, gyermekeink szebb jövőjét biztosítjuk. Ezzel Is bizonyítjuk ra­gaszkodásunkat és hűségünket a Párt és Rákosi elvtárs iránt. Felajánlásunk niaradéktalau teljesítésével, kommu­nista hazaszeretettel, keményen helyt, állunk a Szovjetunló-vezettc béketá- bor magyarországi frontsznkaszán. WAVRA JÁNOS pártlitkár TOTII JÓZSEF szakszervezeti titkár RADÓ AI.ADAR üzemvezető Drága Rákosi eivtárs, szeretett szérűnk! A nagymányoki bányaüzem ÖP«a- unkáasága örömmel olvasta a ofherr.gyár felhívását és _ ahhoz író lelkesedéssel csatlakozik. Az ábbi vállalásokat tesszük Pártunk ongrosszusának tiszteletére: 1. Egyem felajánlásaink alapján LUaljuk, hogy január és február vi tervünket február 24-re teljesít­ik és tervem felül 300 tonna szenet lünk népgazdaságunknak. 2. Vállaljuk, hogy a metegcsákánv. mást február 24-ig fokozatosan (^valósítjuk. 3. Üzemünk három élenjáró dolgo. ja segítségével a 100 százalékon ul teljesítők számát 12 százalékkal ökkenteni fogjuk. 4. Pártunk és kormányunk határo- tát az anyaggal fis itiunkaerötakr»- kossággal kapcsolatban szigorúan tartjuk. A bányából kikerülő úgy- (veze-tt ocskafának 50 százalékban isolásra való újbóli felhaszná’ását ssztik lehetővé. Ezáltal évi 20.000 rintot takarítunk meg. Havi árain gvasztáminkal a gépek jobb kifutsz. Llási fokával, lakótelepünk fokozott amfakarékosságával 10 százalékkal ökkentjük. 5. Vállaljuk, hogy üzemünk két jtósébon az improduktív munkák kiiszöbölésével, lyi,Ion fabeszáMii1­csapatok szervezésével a ciklusos munkamódszert bevezetjük. 6. A csapatok üres csillével és fával való ellátásának biztosítása céljából mi, nagymánvoki szállítók, vállaljuk, hogy mindhárom harmad­ban if júsági brigádot szervezünk. Ezzel_ a vállalásunkkal is. ki akar­juk fejezni forró ezeretetfinket a Párt, _ sikereink szervezője és irá­nyítója iránt, és meg akarjuk mutat­ni, hogy minden eddiginél jobban ragaszkodunk a mi drága vezérünk­höz, Rákosi Mátyás eivtárshoz. Éljen a Magyar Dolgozók Pártjá­nak kongresszusa! Éljen a mi szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs! Sokáig éljen a világbéke első ka­tonája, a dicső Sztálin elvtársi Kész József Pukli Konrád üzemi párttitkár ÜB-titkár Bók Ferenc Rudolf Mihály DIRZ-titkár h. üzemvezető. A Pécsi Dohánygyár dolgosói a Páirthongressziis tiszteletére harcot kezdenek as anyagtakarékosságért, « termelés fokozásáért és a selejtesöl; ken lésért Forrón tzeretclt Rákosi Ebtárs! Mi, d pécsi Dohánygyár dolgozói a mai napon megtartott röpgyáléseken átérezve Pártunk V. kongresszusának óriást jelentőségét, csatlakozva a Hof- herr-gyár dolgozóinak kezdeményezi séhez, tántoríthatatlan elhatározással harcot indítunk az anifagtakarékosság- ért, termelésünk további fokozásáért ég a selejt rsőkkentisérét. Ezért váltatjuk a Pártkongresszus tiszteletére, hogy; 1- Első negyedévi tervünket 3 nappal előbb befejezzük, 2. Az anyagiakat ékosság terén a fel- használásra kerülő nyersdohányból n. Urve-ethez viszonyítva 1 százalékot, szén] elhasználásunkból 5 százalékot tűzifából 1 százalékot takarítunk meg. 3. .4 gépáltási időt a tervhez viszo­nyítva 3 százalékkal csökkentjük. í. Selejtünket az elmúlt negyedévihez viszonyítva 0-5 százalékkal csökkentjük ő. Minőség javítása terén váltatjuk, hogy az 1. negyedévre előirányzott At. százalék 1. osztályú szitzarka helyeit 13 százalékot fogunk előállítani ő. A Vorosintmozgalom terén vállal­juk. hogy az eddig elért első helyezé­sünket a dohánygyártó iparon beltf! megtartjuk, sőt minden erőnkkel to­vábbfejlesztjük. 7. Vállaljuk, hogy mühdy-bckcbizott. tógáinkon keresztül az élenjáró dolgo­zók jó munkamódszerének átadásával lehetővé tesszük, a kisebb teljesítményit dolgozók felzárkózását és ezzel elérjük azt, hogy a Kongresszus időpontjáig üzemünkben 100 százalékon alul telje­sítő dolgozó ne legyen. Megfogadjuk, mi dolgozók. Pártunk, nak és forrón szeretett Rákosi elvlár- sunlinak, hogy vállalásainkat ígéretünk ház méltóan teljesíteni is fogjuk. Mindezekkel erősíteni kívánjuk a.ké­ke tábor reánk eső szakaszéit, vn'amint meggyorsítjuk n szocializmus építését, mely mindnyájunk közös ügye. Kljén Pártunk V Országos Kongrcsz. szítsa! Kijén a Magyar Dolgozók Párt­ja! A pécsi Dohánygyár dolgozói nevében! CSÓR DICS JÓZSEF GY1MESIÁDÁMKK pórt titkár VB-titkár h KA U CZ EDE vállalati igazgató A Mohácsi Bőrgyár vállalása: Február 24-ig megszünteti!; a 100 százalékon aluli teljesítményeket Kedves Rákosi Elviárs! Mi, Mohácsi Bőrgyár dolgozói mfi- belyérfekezleten megtárgyaltuk a Holherr-gyári dolgozók kezdeménye­zését és elhatároztuk, hogy csatlako. zunk ahhoz. Elhatároztuk, hogy Pár­tunk Kongresszusát újabb termelési győzelmekkel, munkánk minőségének megjavításával ünnepeljük. Ennek ér. dekében válfajuk: A termelés vonalán: 1951 évi első kéthavi tervünket február 2S-a he­lyett 24-re teljesítjük. A takarékosság vonalán: 5000 kg htilladckbőr kidolgozásával 10.000 Ft. ot takarítunk meg népgazdaságunk­nak. Elfekvő anyagok felhasználásával, ileltőleg értékesítésével 20.000 Ft megtakarítási érünk d, amivel egy­ben csöldcenfjük forgótőkénket. Vállaljuk, hogy a bedolgozott bő­rökre ráfordítandó energia mennyisé­get az 1950 évi felhasználáshoz viszo­nyítva 10 százalékkal csökkentjük, ezzel február 24-ig 40C0 forintot taka­rítunk meg. Ezen kívül vállajjuk, hogy február 24-ére üzemünkben nem lesz 100 százalékon alul teljesítő dolgozó. Éljen a Magyar Dolgozók Pártjának V. Kongresszusa! HEGYVÁRI ISTVÁN uárlütkér. RISZT ANDRÁS ÜB-titkár, DOBAZAI JAKAB igazgató. A hétiíjfalusi gépállomás dolgozói párosversen rre hírták ki a vnjsxlói gépállomás dolgozóit Az alsóvadászi gépállomás kihív,t. ■sához sorra csatlakoznak a baranyai gépállomások is. Legutóbb a kétújfa- lusi gépállomás dolgozói csatlakoztak az alsóvadásziak felhívásához és egyben párosversenyre hívták ki a vajw.lól gépállomás dolgozóit, Az alábbi tevéiét írták nekik: Kedves Elvtársak! Olvastuk az alsóvadásznak kihívá­sát (te számod más üzem, állami gaz­daság és term elő csoport versenybe- lópiteét. Mi is elhatároztuk, hogy az élenjárók példájára Pártunk V. kongresszusának tiszteletére a javí­tás! munkálatokat versenyben _ vé­gezzük el és ebben versenyre hívunk benneteket. 1. Vállaljuk, hogy a traktorokat iet őserdődének javítását a kitűzött határidő előtt négy nappal befejez •/.fik. A munkát úgy osztjuk lm, hogv mimten-erő kellően legyen kihasznál­va ús a vállalt feladatot teljesíthet- •-tik. Vállaljuk, hogv tő százalékos mectakaritást érőnk el az aJkalrés* felhaéziiy.lásá terén. 2. A javítási idő alatt a fejletle­nebb traktorosokat műszakilag' kiké­pezzük, lio{fy a munkák megindulá­sáig minden gépvezető tökéletesen ismerje írépét. 3. Vállaljuk, hogy a leszerződött és a még el nem végzett mélyszán­tás* a ja.vitással egy időben befejez­zük. Kedves Elv társak! Arra kérünk benneteket. csatlakozzatok verse­nyünkhöz, hogy- méltóan •• kivegyük részünket a békéért folytatott harc­ból. melyet boldogabb életünk, gyer­mekeink szehti jövőjéért folytatunk a hatalmas béketáborbnn, élén a hő« szovjet népnél és bölcs vezérével, Sztálin elvtárssal. Versennyel erősít. *iik azt a keménv küzdelmet, melyet a hékotábor és a hős koreai nép az úi világháború kirobbantása ellen folvtat. Éljen éljejl az V. Pá-tkongre Partin; «zu«! Pillér Lajos politikai vezető he Rot'nár Imre Ivett ef. ÜB-titkár ée a gépállomás tn-v dolgozói.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom